Bejegyzés

November 13-án és 16-án tartotta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) a BCSDH-val együttműködve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megújításához kapcsolódó egyeztetéseket építőipar, élelmezés és mezőgazdaság, logisztika és szállítmányozás, valamint pénzügy témákban. A közel 50 résztvevővel zajló egyeztetéseken a vállalatvezetők kiemelték a rendszerszintű változások és a valódi tettek szükségességét, valamint a holisztikus szemlélet és az edukáció fontosságát. A javaslatok aggregált módon beépülnek a következő 12 éves stratégiába.

Köszönjük a résztvevőknek az őszinte és konstruktív beszélgetést, az érintett szakmai szervezeteknek pedig az együttműködést:

  • Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
  • Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM)
  • Magyar Bankszövetség
  • Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)
  • Magyar Lean & Green Program
  • Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)

A biodiverzitás hanyatlását és a klímaváltozást együttesen kell értelmezni, hiszen egymásra ható folyamatokról van szó. Az ebből eredő kihívások pedig mára pénzügyi és működési kockázattá váltak. Fontos megérteni, hogy mit kell tennie az üzleti szférának a rendszerszintű változásokért és a folyamat felgyorsításáért a természeti sokszínűség megóvása, helyreállítása, továbbá a klímaadaptáció érdekében. Ez volt a témája az idei BCSDH ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetés sorozatnak, ahol több mint 40 vállalat vezetője vett részt és osztotta meg gondolatait a témában, az eseményeket Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette.

A helyzet fontosságát mutatja, hogy 2022 decemberében történelminek nevezett megállapodás született az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján (COP15) Montrealban. Az eseményen részt vevő mintegy 190 ország miniszterei és kormánytisztviselői többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség védelmének prioritást kell élveznie.

Május 11-i esemény (Házigazda: Henkel)

A kerekasztal-beszélgetések során kirajzolódott, hogy a vállalatoknál az elkötelezettség megvan, de egyelőre kevésbé látják, hogy milyen területeken szükséges tenniük a természet megóvása és helyreállítása érdekében. Ezzel együtt már vannak vállalatok, akik tudatosan mérik fel a saját működésükből eredő természetre gyakorolt hatásokat és lehetőségeket, és vannak előremutató üzleti megoldások is, amelyek iparági szinten is példaértékűek. Az is egyértelműen látszott, hogy ebben a témában különösen indokolt a szakemberek bevonása, hiszen egy speciális területről van szó, ahol a hatást is komplex módon kell vizsgálni. Az épített környezetben is rengeteg lehetőség rejlik a klímasemleges működés tekintetében. Az is fontos tanulság, hogy sok esetben egy-egy kisebb változtatás, újítás is jelentős eredményeket hozhat, amely nem igényel nagy beruházást, sőt, még megtakarítást is hozhat.

Május 16-i esemény (Házigazda: Generali)

A ’Transform TalksVállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések konkrét eredményeit és a biodiverzitásra vonatkozó üzleti ajánlásokat a BCSDH Üzleti ebéden, október 12-én mutatjuk be a vállalati jógyakorlatokkal együtt.

Május 18-i esemény (Házigazda: Hell Energy)

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, az egyes képgalériákat a lenti linkeken lehet megtekinteni:

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatóinak:

 

 

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 133 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként szintet lépett a vállalati fenntarthatóságban. A MOL Campuson tartott Taggyűlésén a tagvállalatok elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”, ezzel kifejezve, hogy jó példával kívánnak elöl járni és vállalják, hogy vállalatukat ezen irányelvek szerint irányítják.

„A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” komplex módon fogalmazzák meg, hogy hogyan kell működnie egy fenntartható vállalatnak. A Vezetői Irányelvek megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, melyek a fenntartható vállalatirányítás szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek. A BCSDH tagsága ezen a területen élenjáró vállalatok felelős vezetőiből áll, akik a csatlakozásukkor aláírásukkal vállalják, hogy bárhol is tartanak ebben a folyamatban, elfogadják ezeket az irányelveket irányadónak és elkötelezettek, hogy erre az útra vezessék vállalatukat.” – mondta el Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke, aki végigkísérte, és szakmai tudásával támogatta az egész folyamatot.

 

 

„A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” a Vezetői ajánlásunkra építve, a Time to Transform 2030 programunk részeként, anyaszervezetünk a WBCSD tagvállalati kritériumrendszerével összhangban dolgoztuk ki. Ahhoz, hogy lássuk tagjaink előrehaladását ebben a folyamatban, évente nyomon követjük eredményeiket érettségi felmérésünkben. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk számukra, feltárva fejlődési területeiket és megmutatva azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítik őket a valódi változások elérésében és a folyamat felgyorsításában.” – tette hozzá Márta Irén a szervezet ügyvezető igazgatója, a 2022-es évről szóló beszámoló elfogadását követően.

 

A BCSDH 2023-as céljaként fogalmazta meg, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

Most van itt a cselekvés ideje. 133 vállalati tagunkkal közösen valljuk, hogy a kis lépések már nem elegendőek, a rosszul működő rendszerek azonnali megváltozására van szükség. Hiszünk benne, hogy a vállalati szektornak kell ezen változások élére állnia. Aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. A BCSDH számára fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, ezért is jelentős lépés „A fenntartható vállalatvezetés irányelveinek” az ilyen széleskörű elfogadása.” – fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ezt támogatja a hosszú távú és az éves szakmai munka is. Az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 keretprogram a rendszerszintű átalakítás felgyorsítására született, magában foglalva a Race to Zero kezdeményezést, segítve a magyar gazdaság klímasemlegessé válását 2050-re, a Körforgásos Gazdaság Platformot, amelynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés felgyorsítása, és az ESG munkacsoportot, amely tudásmegosztással készíti fel a tagvállalatokat a várható szigorúbb szabályozásra. A 10. jubileumi évébe érő „A jövő vezetői” tehetségprogram pedig továbbra is hiánypótló programként támogatja, hogy minél nagyobb számú vállalati vezető értse meg „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” és építse be a mindennapi vállalati működésbe.

Kapcsolódó galéria.

Fenntarthatóak-e a fenntartható üzleti modellek? Milyen feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy valódi, hosszú távú eredményeket érhessünk el? Hogyan fog működni a jövő fenntartható gazdasága?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának Konferenciája, amely a BCSDH és a Budapesti Műszaki Egyetem szakmai támogatásával jön létre, és ahol Ifj. Chikán Attila szervezetünk Elnöke, mint a bizottság tagja és Márta Irén , szervezetünk igazgatója is tart előadást a témában.

A konferencia időpontja:
2022. december 15. 09:00 – 13:00
Helyszín:
MTA Székház, Kisterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

A konferencia célja, hogy kísérletet tegyen ezen kérdések megválaszolására és fókuszba helyezze a vállalati szférában megvalósuló radikális, transzformatív változások kutatását.
A környezeti és társadalmi problémák egyre sürgetőbbé válása szükségessé teszi a radikális, transzformatív változást, melynek egyre erősebb jeleit látjuk az üzleti
szférában is. A hatékonyság javításában rejlő lehetőségek korlátait felismerve a 2000-es évektől kezdve számos innovatív, fenntarthatónak vélt üzleti modell kezdett el terjedni (ld. például a körforgásos gazdaságot elősegítő üzleti modelleket vagy a megosztáson alapuló gazdaságot), az üzleti modell innováció pedig napjaink egyik legfontosabb vállalati trendjévé vált.
Ezek az új, innovatív üzleti modellek gyakran környezeti és társadalmi előnyöket ígérnek, azonban összhatásukról még kevés ismerettel rendelkezünk. Ráadásul az
innovatív üzleti modellel rendelkező vállalkozások fenntarthatósági hatásait nem lehet az egyes vállalatok szintjén értelmezni, ezért a tágabb gazdasági-társadalmi-környezeti rendszerekre gyakorolt hatásaikat kell értékelni.

Tervezett előadások:
▪ Megnyitó
Prof. Dr. Szathmáry Eörs (az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke)
▪ Vállalatok és az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljai
Előadó: Prof. Dr. Kerekes Sándor (Budapesti Corvinus Egyetem)
▪ Fenntarthatósági átmenet – a vállalati alkalmazkodás külső tényezői
Előadó: Dr. Bartus Gábor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
▪ „Fenntarthatósági transzformáció” – konkretizálható e fogalom?
Előadó: Prof. Dr. Málovics György (Szegedi Tudományegyetem)
▪ Fenntartható energetika – új megoldások és lehetőségek
Előadó: Ifj. Chikán Attila (ALTEO Nyrt., MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagja)
▪ Fókuszban az energiahatékonyság: Milyen következtetéseket vonhatunk le az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kétéves működési tapasztalataiból?
Előadó: Dr. Felsmann Balázs (Budapesti Corvinus Egyetem, MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság Tagja)
▪ Fenntartható-e a megosztáson alapuló gazdaság?
Előadó: Prof. Dr. Zilahy Gyula (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagja)
▪ Változtatni, de hogyan?
Előadó: Márta Irén (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója)
▪ A Prosumption, mint transzformatív üzleti modell
Előadó: Dr. Csuvár Ádám (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációs felület az alábbi linken érhető el:
https://mta.hu/esemenynaptar/2022-12-15-transzformativ-valtozasok-az-uzletiszferaban-uton-a-fenntarthatosag-fele-4724

 

November 10-én tartottuk a Time to Transform vállalatvezetői munkacsoportunk idei utolsó ülését, amelyet a Nestlé, a program főtámogatója látott vendégül. Márta Irén, a BCSDH ügyvezetőjének felvezető gondolatai után Noszek Péter, a Nestlé ügyvezetője üdvözölte a vendégeket. Őt követte Hőgyész Anna, Sustainability and Corporate Affairs Manager, aki a Nestlé fenntarthatósági kezdeményezéseit ismertette, kiemelve a büki állateledelgyáruk beszállítóit érintő talajmegújító mezőgazdasági projektet, amely egyedülálló a régióban is. Az IFUA Horváth képviseletében Stancsics Nóra, vezető tanácsadó és Parragh Viktor, tanácsadó beszélt a BCSDH tagvállalatok körében végzett, ún. érettségi felmérés főbb eredményeiről, kiemelve a kritikus fenntarthatósági területeket. Ezt követően Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke számolt be a vezetői ajánlásokkal kapcsolatos tervekről, majd Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette az ehhez kapcsolódó részleteket és vázolta a jövő évi terveket, amelynek elsődleges célja, hogy érdemben segítse a tagvállalatokat a rendszerszintű átalakulásban.

Már a klímaváltozás korát éljük, de minden eszközünk és lehetőségünk megvan arra, hogy aktívan cselekedjünk. Mindenki a saját szintjén tud tenni, hogy elkerüljük a legrosszabb lehetséges következményeket. A vállalatvezetőknek kiemelt felelősségük és lehetőségük van, hogy a rendszerek szintjén érjenek el pozitív változásokat. A kérdés már csak a hogyan. Erről szólt a BCSDH október 13-án tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program és a nettó zéró kibocsátás elérését segítő Race to Zero program állt.

A rendezvényen, amelynek házigazdája a BNP Paribas volt, a Fenntartható jövőért díj átadásával idén három kategóriában ismerték el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket, vezető nőket és vállalati megoldásokat.

Budapest, 2022. október 13. – A szokásos üzletmenet nem csupán megkérdőjeleződött, hanem meg is szűnt. A világ jobbá tételére most még van lehetőségünk, de csak rövid ideig cselekedhetünk, alakíthatjuk át vállalatainkat, rosszul működő rendszereinket és társadalmunkat. Mire van szükség, hogy ezek a változások megtörténjenek? Hogyan és kik vezethetik ezt a változást? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az idén induló Time to Transform 2030 program keretrendszerének bemutatására ezekre a kérdésekre keresve a választ.

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke New Yorkból élőben bejelentkezve köszöntötte a résztvevőket és köszönte meg a BCSDH-tól a fenntarthatóság ügyéért végzett egyedülálló munkájáért kapott elismerést és oklevelet. Köszönőbeszédében kiemelte, hogy új történelmi korszak elején vagyunk. Új vágányra kell terelni a cselekvést: egyszerre kezelni a válságot és a transzformációt megvalósítani. Víz, klíma, energia, élelmiszer, egyenlőtlenségek kihívásait transzformatív módon megoldani, melyhez változásvezetők kellenek. A komplex válság kezelését tudományos evidenciákra kell alapozni.


Litkai Gergely a Dumaszínház alapítója és igazgatója, aki klímaaktivistaként elkötelezett a fenntarthatóság ügye mellet, humorral átszőtt, mégis komoly előadásában a személyes szerepvállalásra hívta fel a figyelmet: „Annak, hogy a 1,5oC-t meg fogjuk haladni egyre nagyobb esélye van, a mostani életünk már biztos, hogy meg fog változni. Erre lelkileg nem vagyunk felkészülve. Mindenkinek először tisztáznia kell magában, hogy miben tud változtatni. Arra kell mentálisan felkészülni, hogy ne áldozatként éljük meg ezt a változást, hanem egy jó élet reményében cselekedjünk. Át kell gondolnunk rendszereinket, hogy valóban az e a siker mértéke, amit most annak gondolunk, és meg kell találnunk azokat az új értékeket, amelyek fenntarthatóak. És azt, amit meg tudunk tenni, meg is kell tennünk, mert mindenkinek van felelőssége. Először az egyéneknek kell változni, mert belőlünk épül fel minden rendszer.” – fejtette ki Litkai Gergely.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte:Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele. A mostani válság nem odázhatja el ezeket a lépéseket. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására. A BCSDH elnökeként számomra egyértelmű, hogy a vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el az olyan külső hatásokat is, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő elakadások. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk is.”

A változtatni kell, de hogyan? – állt annak a vállalatvezetői kerekasztalbeszélgetés fókuszában, amelyben Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI Hungary Kft ügyvezető igazgatója, Baja Sándor a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Percze Rajmond az Agroloop Hungary Kft ügyvezető igazgatója Márta Irén a BCSDH Igazgatója moderálásával járták körbe a témát.

A BCSDH vállalati érettségi felmérés adatai alapján a kitöltő vállalatok 85%-a esetében beépülnek a fenntarthatósági szempontok az irányításba valamilyen szinten, de sokszor a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.

A 2022-es Towards Net Zero kutatás szerint pedig több, mint megduplázódott a karbonsemlegességet megcélzó vállalatok aránya (73%) a tavalyi felméréshez képest, és a vállalatok 79%-a rendelkezik valamilyen kibocsátáscsökkentési céllal, viszont csak 60%-ának van konkrét célja és csak 44% méri legalább a scope 1, 2 kibocsátásait.

A Race to Zero program idei főtámogatója: Budapest Airport. Kiemelt támogatója: E.ON, Denkstatt: további támogatói pedig: Alteo, Buildext, Leaseplan, Unilever voltak.

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: LeasePlan.

A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a BCSDH május 10-én tartott üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a most induló, rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program állt.

Mark Maslin a Királyi Földrajzi Társaság és a Királyi Művészeti Társaság Tagja, a University College of London Földrendszer-tudomány professzora, a 2021-ben megjelent „Hogyan menthetjük meg a bolygónkat: Tények” könyv szerzője cselekvésre szólított fel és garantáltan felvértezett mindenkit a változáshoz szükséges tudással a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Time to Transform 2030 Fórumán.
Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel és felismerjük, a tudás és technológia már a kezünkben van és a vállalatoké a vezető szerep. A magyar GDP 30%-át termelő 120 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy a most debütáló Time to Transform 2030 program fő területein azonosítsa a hazai célokat, lehetőségeket és kihívásokat.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH Elnöke kiemelte:Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására, ahol a vállalatoké a vezető szerep. A tudomány világossá tette, hogy mit kell tenni, gazdasági szereplőknek kell megtenni az ehhez szükséges lépéseket. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk”

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A globális átlaghőmérséklet már most körülbelül 1,2 °C van az iparosodás előtti szinthez képest, a vadvilág 68%-a már elveszett, a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 44%-át, míg a legszegényebb 50% alig 2%-ot.

„A klíma adatok kiábrándítók, de bármennyire is rossz a helyzet a környezet szempontjából, ezt meg lehet fordítani, és minden eszköz a kezünkben van ehhez. Ennek a változásoknak az egyének összefogásából kell kiindulnia. A kis tettek, ha emberek millióival megsokszorozzák őket, megváltoztathatják a világot. De ez egy élet-halál harc a bolygónkért magunkkal magunkért. Egyének, kormányok, vállalatok összefogására van szükség. A vállalkozásoknak azon túl, hogy innovációikkal, saját tevékenységük átalakításával felgyorsítják a folyamatot, segíteniük kell az egyének, a fogyasztói szokások változását, az ő szerepvállalásukat a klímaváltozás elleni harcban, a helyi közösségek ezirányú támogatásával, platformok teremtésével.” – fejtette ki Mark Maslin professzor.

Az esemény meglepetés vendége Maryna Saprykina volt, a CSR Ukraine szervezet ügyvezetője. Elmondta, hogy az adott helyzetben miként működik tovább a WBCSD ukrán partnere és konkrét lehetőségeket mutatott be, miként segíthetnek ebben a helyzetben a hazai vállalatok.

A jelenleg is folyó BCSDH vállalati érettségi felmérés előzetes adatai alapján a kitöltő szervezetek 2025-ig az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátása és a biológiai sokféleség terén kívánják leginkább növelni az elkötelezettségüket.​ Ugyanakkor legtöbbjük esetében a fenntarthatósági mutatószámok a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben épülnek be az irányításba, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.

„Itt az idő, hogy többet tegyünk, mint beszéljünk a fenntarthatóságról, a karbonsemlegességről. Ez az utolsó esélyünk, hogy ne kelljen a klímaváltozás legdurvább hatásait elszenvednünk. Nem egyszerű egy vállalat számára, hogy egyszerre nyereségesen és fenntarthatóan működjön. Lehet, hogy rövid távon ezek a megoldások drágábbak, de hosszabb távon ezek az átalakítások teszik ellenállóbbá, versenyképesebbé a vállalatokat. A cél a Föld megőrzése a következő generációk számára és ez csak együtt sikerülhet, a fogyasztók, a vállalatvezetők és kormányzati döntéshozók összefogásával.” – Tette hozzá Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója, az esemény házigazdája.

Jövőképünk céljai még elérhetőek. De a következő nyolc év kritikus és minden egyes nap számít. A BCSDH évtizedét a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program három kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a tagvállaltok magas szintű elköteleződése, valamint az azokat átölelő maximális átláthatóság.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója az új program bemutatásakor.

Az üzleti reggelit a Time to Transform 2030 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az új program 9 ösvényének hazai céljainak meghatározására.

Az esemény galériáját itt találja.

*****

Prof. Mark Maslin, FRGS, FRSA

Mark Maslin FRGS, FRSA a Földrendszer-tudomány professzora az UCL-en. A Rezatec Limited igazgatója, a London NERC Doctoral Training Partnership alapító igazgatója, a Cheltenham Tudományos Fesztivál Tanácsadó Testületének tagja, a Sopra-Steria, a NetZeroNow és a Sheep Included Ltd CSR Testületének tagja, valamint a Climate Crisis Advisory tagja.

Maslin vezető tudós, akit különösen érdekel az éghajlatváltozás és a 21. századi emberiség előtt álló fő kihívások megértése. Több mint 180 közleménye jelent meg olyan folyóiratokban, mint a Science, a Nature és a The Lancet. Ő volt az eredeti, 2009-es The Lancet klímaváltozásról és a globális egészségről szóló jelentés klimatológusa, 2015 óta pedig az éves Lancet Countdown jelentések szerzője.

Mark 10 könyvet és több mint 60 népszerű cikket írt (például a New Scientist, az Independent, a Guardian, a Telegraph, a New York Times és a The Conversation számára. Legújabb könyve: „Hogyan mentsük meg bolygónkat: a tények” (Pingvin, 2021).

Mark 2012-ben társalapítója volt a Rezatec Ltd-nek is, amely 50 alkalmazottat foglalkoztat, és jelenleg a világ egyik vezető térinformatikai elemző vállalata, amely mesterséges intelligencia „big data” megoldásokat kínál környezetvédelmi kérdésekre vállalatok, civil szervezetek, valamint helyi és nemzeti kormányok számára. Mark egyben az UNFCCC által kijelölt kapcsolattartási pont és az UCL COP26 vezetője is.

 

 

Az első alkalommal megrendezésre kerülő rendhagyó zártkörű esemény kiemelkedő számú érdeklődőt vonzott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagsága részéről. A vállalatok közti együttműködések megszületésének elősegítésével a BCSDH fontos szerepet tölt be a rendszerszintű változások felgyorsításában.

A Fenntarthatósági kereslet-kínálat esemény stratégiai eleme a Time to Transform 2030 nyolc évet átölelő programjának, hiszen itt az idő, hogy a BCSDH és tagvállalatai közös erővel szintet lépjen és a cselekvésben is élen járjon. Már nem elegek az izolált akciók, értékláncokban és rendszerekben kell, hogy közösen gondolkodjunk.

Az online rendezvényen 17 tagvállalat fenntarthatósági törekvéseket előmozdító megoldásait ismerhette meg a közönség, azt követően pedig virtuális kerekasztalok mentén közelíthették elképzeléseiket, céljaikat.

Többek között a következő témák mentén ismerhettünk meg kiemelkedő termékeket és szolgáltatásokat: Fenntarthatósági – ESG audit és riportálás, karbonlábnyom számítás, karbonsemlegesítés, körforgásos gazdasági átállás, zöld energia és mobilitás.

Már most több vállalat részéről jelentkezett az igény a program folytatására, így biztosak vagyunk benne, hogy akár már a közeli jövőben ismételten meghirdetésre kerül a fenntarthatósági kereslet-kínálat programunk.

A Világtanács (WBCSD) és több mint 40 tagja, az összes jelentős globális vállalat kiadta a „Vision 2050: Time to Transform” elnevezésű, minden szektort bevonó kilenc útvonalat, mely elvezet a fenntarthatóbb és virágzóbb jövő biztosításához.

Genf, Svájc, 2021. március 25: A világnak három kritikus kihívással kell jelenleg szembenéznie: a klímavészhelyzet, a természeti veszteségek és az egyre növekvő egyenlőtlenség. A COVID-19 járvány szemléltette, hogy ezek a kihívások mind összefüggenek egymással és hogy rendszereink nincsenek kellőképpen felkészülve ezekre a sokkokra. A globális kockázatok további növekedésével az üzleti vezetők merész és sürgető átalakítási cselekvési terv mögé sorakoznak, amelyet a Világtanács (WBCSD), egy több mint 200 taggal rendelkező, vezérigazgatók által vezetett szervezet dolgozott ki.

Vision 2050: Time to Transform egy közös elképzelést határoz meg egy olyan világról, amelyben 2050-ig több mint 9 milliárd ember képes jól élni a bolygó korlátain belül. Ennek a jövőképnek a megvalósításához egy nagyszabású átalakításra van szükségünk és az üzleti tevékenységeknek azon területekre kell összpontosítanunk, amelyek a leginkább támogatják majd a rendszerek átalakítását.

Vision 2050: Time to Transform feltérképezi a rendszerek átalakulásának lehetőségeit és új keretet határoz meg az üzleti tevékenység irányítására az elkövetkező évtizedben. Ennek a keretnek a középpontjában kilenc átalakulási útvonal áll – mind a vállalatok számára elérhető útvonalak – amelyek lefedik a társadalom számára elengedhetetlen üzleti tevékenység területeit: energia; szállítás és mobilitás; lakóterek; termékek és anyagok; pénzügyi termékek és szolgáltatások; összeköttetés; egészség és jólét; víz és higiénia és az étel.

Ez a vízió és az átalakulási útvonalak összhangban vannak a Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG) és a Párizsi Megállapodás céljaival. A kilenc útvonal mindegyike tíz cselekvési területet tartalmaz az elkövetkező évtizedre, amelyeknek célja, hogy segítse a vállalatokat a stratégiáikban, üzleti tevékenységükben és a társadalomra gyakorolt ​​hatásukban szükséges átalakítási folyamataikban.

Ahhoz, hogy a szokásos üzletmeneten túlmenően gyors átalakulás egye kezdetét, az üzleti vezetőknek három változtatást kell elfogadniuk a gondolkodásmódjaikban: a kapitalizmus valódi értékteremtést jutalmazó formáját kell kialakítani; a hosszú távú ellenálló képesség kiépítésére kell összpontosítani; és regeneratív megközelítést kell alkalmazni további károsítások nélkül. Noha az üzleti vállalkozások vezető szerepet tölthetnek be, ezeket a rendszerbeli változtatásokat tudósokkal, politikai döntéshozókkal, finanszírozókkal és befektetőkkel, újítókkal és fogyasztókkal közösen kell kialakítaniuk. Csupán egy még soha nem tapasztalt szintű együttműködés érheti el azt a hatást és sebességet, amely szükséges ahhoz, hogy 2050-ig minden ember jól élhessen a bolygó határain belül.

„Vision 2050: Az átalakulás nem hajtható végre azzal a felfogással, hogy a holnap nagyjából ugyanaz lesz, mint a ma. Ez a jelentés a változásért jött létre, amely ebben a pillanatban kezdődik és amely felvázolja, hogy az üzleti szférának hogyan kell vezető szerepet játszania. Nem pazarolhatjuk az időt. Ennek a jövőképnek az eléréséhez nagyban át kell alakítani mindazt, amiben felnőttünk: az energiának dekarbonizálódnia kell; az anyagoknak körforgásossá kell válniuk; az élelmiszereket fenntarthatóan és méltányosan kell előállítani és egészséges étrendet kell biztosítani” – mondta Peter Bakker, a WBCSD elnök-vezérigazgatója.

„A jövőnk az átalakulástól függ. A siker egyik kulcsa a kapitalizmus körüli gondolkodásmód-váltás lesz. Gazdasági rendszereink, ösztönzőink, globális számviteli standardjaink és tőkepiaci értékeléseink már nem csak a vállalkozások pénzügyi teljesítményén alapulhatnak: integrálnunk kell az emberekre és a bolygóra gyakorolt ​​hatásunkat annak részeként, hogy miként definiáljuk a sikert és határozzuk meg a vállalati értéket. „

A jelentés előszava, amelyet a WBCSD tagvállalatainak 42 vezetője írt alá, kollektív felhívást intéz a globális üzleti szférához hangsúlyozva: „Az üzlet mutathatja az utat. A vállalatok kialakíthatják a változás elősegítéséhez szükséges együttműködéseket. Kialakíthatják… de inkább ki kell alakítaniuk. Üzleti érdek, hogy végrehajtsák a 2050-es jövőképben meghatározott átalakításokat – mert a hosszú távú sikerük a virágzó társadalmaktól függ, akikkel kereskedni lehet és a bolygónktól, amelyen mindannyian létezhetünk. „

A Vision 2050 publikálása a 2020 októberi bejelentését követi, miszerint a WBCSD a tagokkal együtt új kritériumok révén emelte a fenntarthatóság iránti elkötelezettség mércéjét a WBCSD tagsági feltételeinek meghatározásával. Az új kritériumok a társadalmunk előtt álló három legfontosabb fenntarthatósági kihívásra is összpontosítanak: éghajlati vészhelyzetek, természeti veszteségek és egyenlőtlenségek.

Ezenkívül a WBCSD elvárja, hogy tagvállalatai a legmagasabb szintű vállalatirányításra és átláthatóságra törekedjenek, amelynek célja az adatok összehasonlíthatóságának javítása a befektetők és más érdekelt felek számára. Az elkövetkező hónapokban és években a WBCSD továbbra is együtt dolgozik tagjaival és partnereivel a szükséges átalakítások megvalósítása és a fenntarthatóság megvalósítása érdekében.

—- Idézetek globális vezetőktől —-

„A történelem egy olyan időszakában vagyunk, amikor egy elkötelezett, közös jövőkép minden eddiginél fontosabb a fenntarthatóbb jövőbe való átmenet felgyorsításához. A valóban fenntartható fejlődés felé történő áttéréshez és annak eléréséhez világos képre van szükségünk arról, hogy merre haladunk, és egy olyan útra, amelyen elindulhatunk. A Vision 2050 révén a WBCSD tagvállalatai összeálltak, hogy helyreállítsák az üzleti vezetés alapjait az elkövetkező évtizedben.”
Sunny Verghese, Olam – Társalapító és Group CEO, Olam International & WBCSD Chair

„Vállalkozásaink megfelelő jövőbeni működtetéséhez meg kell változtatnunk az üzleti rugalmasságról alkotott gondolkodásmódunkat. A Vision2050 hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy csak épp annyira ellenállóak, mint az ökoszisztémák, a közösségek, a gazdaságok és a társadalmak, amelyekben működnek és hogy az igazi ellenállóképesség nem a változásoknak való ellenállásról szól, hanem a változások elfogadásáról. „Keryn James – Group CEO, ERM

„A társadalom átalakításához és a fenntarthatóbb jövő eléréséhez a Párizsi Megállapodásnak megfelelően a fokozatos fejlesztéseken túl valódi lépésváltásokra van szükség. Az átalakulás eléréséhez meg kell erősíteni az ambíciókat és a fellépést minden vállalat tekintetében, függetlenül attól, hogy az energetikai, egészségügyi, élelmiszeripari, pénzügyi, közlekedési vagy egyéb rendszereken belül működnek-e. A WBCSD Vision 2050 azonosítja ezek a rendszerek útjait az átfogó átalakításuk érdekében. ” – Remi Eriksen, Group President és CEO, DNV AS

„A COVID-19 járvány a felszínre hozta a sebezhetőséget és kihangsúlyozta, hogy mennyire törékenyek és kölcsönösen függenek egymástól legfontosabb rendszereink. Óriási humán és pénzügyi költségei ellenére a járvány lehetőséget teremtett arra, hogy a változásokat egészen más ütemben mozdítsa elő és gyorsítsa fel. Most egy egyedülálló, de csak rövid ideig elérhető alkalmunk van cselekedni- ideje átalakítani vállalatainkat és társadalmainkat.”Nadir Godrej – Ügyvezető igazgató, Godrej Industries Limited

„A Vision 2050: Time to Transform az üzleti szféra számára egyedülállóan átfogó és kollektív megértést nyújt a világ számára szükséges átalakítások támogatásához elengedhetetlen üzleti tevékenységekről. Most bátorságra és rugalmasságra lesz szükség mindannyiunktól, hogy ezt a víziót valóra váltsuk. ”
Andrea Álvares – Chief Brand, Innovation, International and Sustainability Officer, Natura

„Ahhoz, hogy 2050-ig megalapozhassunk egy valóban virágzó világot az emberek és a bolygó számára, foglalkoznunk kell az éghajlatváltozással és egy valóban regeneratív gondolkodásmódot kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy rendszerszerűen kell gondolkodni és cselekedni, valamint vissza kell állítani a kritikus környezeti és társadalmi rendszereket.”Magdi Batato – Executive Vice President, Head of Operations, Nestlé

„A piacgazdaságok képesek segíteni a társadalmunk és a bolygónk előtt álló legmélyebb kihívások kezelésében. Ehhez azonban alapvető változtatásokra van szükség. Gazdasági és üzleti modelljeinket, amelyeket a pénzügyi teljesítmény elérésének priorizálására terveztek, sürgősen meg kell változtatni, hogy ezek szélesebb körű érdekeltek igényeire és a környezeti fenntarthatóságra is kellő figyelmet helyezzenek. A 2050-es jövőkép fontos tényező annak hangsúlyozásához, hogy ez hogyan történhet meg. ” – Colm Kelly – Global Leader, Purpose, Policy and Corporate Responsibility, PwC

„A WBCSD Vision 2050 és keretrendszere egy erőteljes csillagként szolgál a globális üzleti közösség számára arról, hogy miként tudunk közösen felépíteni egy olyan világot, amelyben több mint 9 milliárd ember élhet megfelelően. Világossá teszi, hogy ez a jövőkép még mindig elérhető távolságban van – de össze kell fognunk és gyorsabban kell cselekednünk. Az előttünk álló évtized kritikus és minden nap lehetőséget kínál a hatás növelésére.” Gayle Schueller – Vice President and Chief Sustainability Officer, 3M

„Ahogy lassan kilábalunk a járványból, egyértelmű, hogy a világ megváltozott. Mindannyian felelősek vagyunk azokért a cselekedeteinkért, amelyek a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és az egyre növekvő egyenlőtlenségek kritikus kihívásait célozzék. A Vision 2050 kilenc útvonala felpezsdíti az üzleti életet olyan merész lépések megtételére, amelyek kézzelfogható változást jelentenek bolygónk, népünk és közösségünk számára. „Dominic Blakemore, CEO, Compass Group PLC

„A Vision 2050 – Time to Transform konkrét célokat és utakat kínál a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiák és fellépések megvalósításához. A cselekvés a legjobb módszer egy nyilatkozat kiadására – a vállalati szféra intézkedik, halad az érdekelt felekkel és aktívan hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. ” – Yaofeng Cao, Board Director of Sinopec Corp. & Vice President of China Petrochemical Corp

WBCSD tagvállalatok, akik szereet vállaltak a Vision 2050 kidolgozásában:

3M, ACCIONA, Arcadis, ArcelorMittal, BASF, Bayer, Chanel, DNV, DSM, EDF Group, ENGIE, ERM, EY, Fujitsu, Givaudan, Godrej Industries, Henkel, IFF, Inter IKEA Group, Microsoft Corporation, Mitsubishi Corporation, Natura, Neste Corporation, Nestlé, Olam International, PwC, Rabobank, Banco Santander, Shell, Sompo Japan Insurance Inc., SONAE, Syngenta, The Navigator Company, Toyota Motor Corporation, Unilever, Vale, Volkswagen, és Yara.