II.-Coface-Orszagkockazati-Konferencia_image280x141

Coface Magyarországon nemzetközi mintára, idén már második alkalommal rendezi meg országkockázati konferenciáját Budapesten.

A rendezvény fókuszában a közép-európai régiót alkotó országok, mint Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei, illetve az őket érintő makrogazdasági folyamatok és azok várható hatásai állnak.

A résztvevők választ kaphatnak többek között arra, hogy miért válnak egyre fontosabbá a KKV-k az Európai Unió számára, hogyan befolyásolja a defláció egy kereskedelmi ügylet sikerét, vagy, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni egy export ügyletben az alkalmazandó jog kiválasztásánál. Külön szekció szól a globális kereskedelemben tapasztalható top trendekről és a kockázatok felméréséről, kezeléséről is.

Kiemelt vendég előadó Grzegorz Sielewicz a Coface közép- kelet európai vezető elemzője.

A konferencia főbb témái:

  • Milyen makrogazdasági folyamatok zajlanak a CEE-országokban?
  • Mi várható Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereinél 2015-ben?
  • Hogyan kell értelmezni a kulcs mutatókat egy országkockázati elemzésben?
  • Hogyan kezelhető az ország kockázat? Kockázatcsökkentési módszerek – játék az árral és a devizával
  • Milyen szempontok alapján válasszuk meg az export ügylet devizanemét?
  • Milyen egyéb garanciák léteznek még az exportban?
  • Alkalmazandó jog az exportban
  • Finanszírozásból vagy önerőből exportáljunk?

A rendezvény helyszíne,időpontja:

Hotel Mercure Budapest Buda
1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.
2015. április 22. 09.30-17.00 óra között

 

BCSDH tagok kedvezményesen vehetnek részt a konferencián::

  • a kerekasztalban résztvevő cégek számára az előadón túl egy munkatárs díjmentesen, minden további munkatárs 50% kedvezménnyel vehet részt az eseményen
  • azon tagoknak, akik megtisztelik rendezvényünket jelenlétükkel, egy fő esetén 25% a második főtől 50% kedvezményt biztosítunk a részvételi díjból

További információ és regisztráció: http://www.coface.hu/Hirek-es-Publikaciok/Hirek/II.-Coface-Orszagkockazati-Konferencia

Csupán 5%-kal kerül többe globálisan, hogy ha fenntarthatósági szempontból a gazdaság a jó utat választja a rossz helyett.

2015. március 26-án nagy sikerű előadást tartott Kitty van der Heijden, a World Resources Institute európai igazgatója és napjaink egyik meghatározó fenntarthatósági gondolkodója a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén. A hazai vállalatvezetőknek tartott fórumon elgondolkodtató és meglepő adatok mentén világított rá, hogy a fenntarthatóságban milyen fontos szerep jut az üzleti szektornak.

Salgó István, az egyesület elnöke az Action 2020 program jelentőségét, Gajus Scheltema, Hollandia nagykövete pedig a fenntarthatóság téma nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében.

 Névtelen
A világ az elmúlt 20 évben kiemelkedően teljesített, ha a gazdasági növekedést nézzük, a társadalmi igazságosság terén közepesen lehetünk elégedettek: 2 milliárd emberrel több jut tiszta ivóvízhez, a gyerekek 90 %-a vesz részt alapfokú oktatásban, 50%-kal csökkent a napi 1,25$-nál kevesebből élők száma. Viszont ha ökológiai szempontból nézzük, akkor egyetlen mutatót sem sikerült javítanunk. 3,3 millió ember hal meg évente a levegőszennyezés következtében, 13 millió hektár erdőterület tűnik el évente, 50%-kal nőtt a szén-dioxid kibocsátás, és ami a legfenyegetőbb, a negatív trendek exponenciálisan növekednek.

BCSDH Kitty van der Heijen elõadás 2015.03.26.

Változásokra van szükség, még pedig radikális és hatásos változásokra ahhoz, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés kéz a kézben haladhasson – hangsúlyozta előadásában a közgazdász-kutató.

„Biztos, hogy lesznek iparágak és cégek, amelyek vesztesei lesznek a változásnak – főleg, ha nem kezdik el időben a stratégiaváltást, ugyanakkor a vállalatok többsége messzemenően profitálhat az új megoldások révén. És mi a különbség aközött, hogy a vállalatok a fenntarthatóság szempontjából jó megoldási pályát vagy a rosszat választják? A globális költségekben csupán 5 %!”  – mutatott rá Kitty van der Heijden.

A vendégek megtudhatták, hogy miképp érintik egyes globális környezeti kihívások akár közvetlenül is a magyar gazdaságot vagy vállalatuk jövőbeni működését, akár már pár év távlatában. Bizonyossá vált az eddig kétkedőknek: rengeteg új megoldás, eszköz áll már rendelkezésre, a probléma nem ebben rejlik. A nehézség az,  hogy elengedjük a régi bevált megoldásainkat, berögződéseinket még akkor is, ha rövid távon életképesebbnek tűnnek.

Míg egyes vállalatok alapvetően a pénzügyi eredményesség egydimenziós rendszerében operáltak nem régiben még, egyre inkább rákényszerülnek, hogy más, akár nem pénzügyi kockázatokat is figyelembe vegyenek stratégiájuk kialakításakor. „Az elkövetkező években meg kell tanulnunk, hogy miképp tudjuk az alábbi négy dimenzióban optimalizálni stratégiáinkat döntéshozatalink során: klímaváltozás, népességnövekedés, a bioszféra sérülékenysége és a gazdasági növekedés.”


BCSDH Kitty van der Heijen elõadás 2015.03.26.

A nemzetközileg is elismert véleményformáló hangsúlyozta a gazdasági növekedés fontosságát ezek között: „Nem vitás, a gazdasági növekedésre szükség van. A munkanélküliséget enyhíteni szükséges, a társadalmi igazságtalanságokat csökkenteni kell, elengedhetetlenek a nyugdíjak és egészségügyi ellátórendszerek, stb. – ehhez mind gazdasági növekedésre van szükség. Nem az a kérdés, hogy növekedés VAGY fenntartható fejlődés, hanem hogy milyen olyan zöld megoldásokat tudunk adaptálni, amelyek a gazdasági növekedésünket egyáltalán lehetővé teszik!”

Előadása befejezésül felhívta a figyelmet az elszámoltathatóság és transzparencia egyre fokozódó szerepére, ami mára már korántsem önkéntes vállalása a cégeknek és egyre kevésbé lesz az. Ez pedig egyre inkább lesz kényszerítő erő is – főleg a globális piacokon jelenlévő cégeknek és leányvállalataiknak; ennek révén pedig komoly versenyelőnyre tehetnek szert a kihívásokat komolyan vevők.

*****

Kitty van der Heijden a WRI (World Resources Institute) európai  igazgatója, képviseli a WRI vízióját és stratégiáját Európában, ahol az intézet valamint az európai kormányok, vállalatok és intézmények kapcsolatát segíti és koordinálja.

Karrierjét mindig is az motiválta, hogy munkájával hozzájáruljon ahhoz, hogy minden ember méltó életet élhessen a bolygó eltartó képességének határain belül.

Ezt megelőzősen Hollandia fenntarthatósági nagykövete volt, ő vezette a holland delegációt a Rio+20 klímacsúcson és képviselte Hollandiát az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok munkacsoportjában.

2013-ban Hollandia harmadik legjobb köztisztviselőjének választották és nemzeti elismerésben részesítették a valódi fenntarthatósági kihívások és lehetőségek megismertetésére tett erőfeszítésiért. 2014-ben a legbefolyásosabb köztisztviselő címet kapta, míg a fenntarthatóság területén 20-dik helyen szerepel Hollandia 100 legbefolyásosabb embere között.

További képek megtekinthetők a galériában.

  • A MOL által kifejlesztett gumibitumennel épített utakon kevesebb a kátyú, tartósabbak, és gazdaságosabb a fenntartásuk, mint a jelenleg használt utak nagy többségének
  • Az gumibitumen környezetbarát megoldás, hiszen hulladék gumiabroncsok környezetbarát hasznosításával készül
  • A STRABAG a MOL gumibitumen felhasználásával építette meg a mintegy 4 kilométeres utat

A XXIII. Magyar Innovációs Nagydíjon a MOL és a STRABAG nyerte el a Földművelésügyi Minisztérium 2014. évi környezetvédelmi innovációs díját a gumibitumen technológia és gumibitumennel épített aszfaltút fejlesztésért.

A MOL gumibitumen alkalmazásának előnyei, hogy a normál bitumenes úthoz képest másfélszer hosszabb élettartam érhető el, ásványi anyaghoz való kiváló tapadása csökkenti a kátyúk kialakulásának esélyét, a forgalmi terheléssel szembeni jobb ellenálló képesség alacsonyabb fenntartási költséget eredményez. Emellett kisebb a menetzaj, valamint nagyobb a közlekedésbiztonság a rövidebb fékút miatt.

A termék alkalmazásával a használt gumiabroncsok környezetbarát újrahasznosítása valósul meg értékteremtő módon. Új nyomvonalú út építésénél a Strabag alkalmazta először a MOL új termékét: a Villányt elkerülő 4,2 km hosszúságú út teljes aszfalt pályaszerkezetének építése gumibitumenes aszfalttal történt. A munkához 22 ezer tonna aszfaltot használt fel a Strabag, az ehhez szükséges gumibitumen gyártáshoz a MOL 22 ezer darab elhasznált személygépkocsi gumiabroncsból előállítható gumiőrleményt hasznosított.

A MOL és a Strabag együttes árbevétele a 2014-ben végrehajtott villányi elkerülő út építési projekten 2,3 milliárd forint volt. A MOL gumibitumen üzemének köszönhetően, teljes kapacitás kihasználtsága mellett, évente kb. 650-750 millió forint többlet árbevétel realizálható gumibitumen értékesítéssel.

A MOL gumibitumen 2013-ban elnyerte a Magyar Minőség Háza Díjat, 2014-ben pedig a Környezetbarát Termék védjegy használati jogát.

Forrás: www.mol.hu

Nem kevesebb, mint 2,5 millió forint adomány gyűlt össze a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminálján kihelyezett 6 gyűjtőperselybe egy év alatt. A repülőtér a tavalyi év elején léptette életbe az új adománygyűjtési rendszerét: új és egységesen felmatricázott gyűjtőperselyeket helyezett ki, az adományként befolyó összeghez a hozzáférést pedig egy meghívásos pályázaton ítélték oda három Magyarországon működő civil szervezetnek. Az első évben összegyűjtött adományokat a Budapest Airport ünnepélyes keretek között adta át a jelenlegi kedvezményezett szervezetek, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a WWF Magyarország és a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány számára.

Az adományokból 2014-ben befolyt összegek ünnepélyes átadásán a WWF Magyarországtól Sipos Katalin igazgató, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat részéről Harrach Péter alelnök vett részt, a Magyar Önkéntesküldő Alapítványt pedig Molnár Zsolt kommunikációs vezető képviselte. A Budapest Airport és az adománygyűjtő szervezetek megállapodásának megfelelően a három szervezet a repülőtéren idén gyűjtött adományokat már célzottan használja fel, vagyis az utasok által felajánlott összegeket egy-egy kiemelt projekt megvalósítására fordítják. Ennek megfelelően az utasok támogatása hozzájárul a Gyermekmentő Szolgálat hagyományos fóti Lovasterápiás Versenyének szervezéséhez, ebből valósulhat meg egy nagyszabású nemzetközi önkéntesküldő konferencia és a repülőtéri adományok segítik hozzá a WWF Magyarországot a hazánkba fokozatosan visszatelepülő farkas-állomány természetes élőhelyének megvédéséhez.

budkep

A rendezvényen az adományokat Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója nyújtotta át, aki egyben köszönetet is mondott a budapesti repülőtér utasainak önzetlen támogatásáért: „Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy az adománygyűjtés tavaly bevezetett új rendszere jól vizsgázott a repülőtéren, hiszen úgy tűnik, hogy kezdeményezésünk kedvező fogadtatásra talált az utazóközönség körében. Ezúton is köszönjük a nagylelkű pénzadományokat. – hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette: „Biztosak vagyunk benne, hogy a most meghirdetett nemes célok és kezdeményezések támogatásával utasaink is egyetértenek.”

  • Kilenc pedagógus vehette át kiemelkedő tehetséggondozó munkájáért a MOL Tehetséggondozásért Díjat
  • A MOL Új Európa Alapítvány a díjátadóval párhuzamosan idei pályázati felhívásait is meghirdette.

 MOL Tehetséggondozásért Díjat vehetett át a mai napon kilenc példamutató munkát végző pedagógus Budapesten. A díjakat a MOL vezetői, az Új Európa Alapítvány kurátorai, Ónodi Eszter színművésznő az Alapítvány jószolgálati nagykövete, valamint Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardozó adták át.

A MOL Új Európa Alapítvány 2006 óta támogatja a fiatal tehetségeket, és a velük foglalkozó pedagógusokat. Eddig több mint 60 utánpótlásedző és tehetséggondozó tanár részesült a MOL Tehetséggondozásért Díjban, amelyet azok a pedagógusok kapnak meg, akik jó eredményeket értek el több évtizedes munkájuk során, és akiket környezetük emberileg és szakmailag is példaként szeretne a fiataloknak felmutatni.

A 2014-ben beérkezett közel 400 jelölt közül a kuratórium választotta ki azt a három művész tanárt, három természettudományos szaktanárt és három utánpótlás edzőt, akik átvehették a MOL Tehetséggondozásért Díjat, amely erkölcsi és anyagi elismerés: a díjjal 500.000 Ft tiszteletdíj jár. Ezek a tanárok és edzők munkájukkal, áldozatkészségükkel és szakmai támogatásukkal számos tehetséges fiatal pályára lépését segítették már.

„Felfedezni egy gyermekben a tehetséget, majd elindítani őt az úton, amely során tehetsége kibontakozhat, felelősségteljes feladat. A ma elismert pedagógusok, edzők nemcsak meglátják a fiatalokban rejlő kivételes képességet, de inspirálják és kitartásra is ösztönzik őket. Minden szülő azt szeretné, ha ilyen kiváló pedagógusok oktatnák gyermeküket. Örömömre szolgál, hogy a MOL Tehetséggondozásért Díjjal elismerhetjük ezen tanárok és edzők áldozatos munkáját” – mondta Ferencz I. Szabolcs, a MOL Társasági Kapcsolatok ügyvezető igazgatója, az Új Európa Alapítvány kurátora.

A 2014. évi MOL Tehetséggondozásért Díjat olyan kiváló tanárok vehették át, mint Bernhardt Andrásné hegedű tanár (Jászberény), Dr. Király Sándor informatika tanár (Eger) Kothencz Melinda, oboaművész-tanár (Pécs), Lengyel Lászlónématematika-kémia tanár (Nádudvar), Szalay József vizuális nevelés tanár (Budapest) és Udvardi Imre fizika-csillagászat tanár (Budapest). A sportszakemberek között Kissné Oroszi Edit sportlövő mesteredző (Budapest), Martinkó Gábor kajak-kenu edző (Budapest) és Szabó Krisztián, gyorskorcsolya edző (Szeged) részesült az elismerésben.

A díjakat Baán László a Szépművészeti Múzeum és az MNG főigazgatója, az Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardozó, valamint Ónodi Eszter, a Katona József színház művésze, az Új Európa Alapítvány jószolgálati nagykövete adták át.

2015. március 11. – „A jövő vezetői 2015” tehetség program második szakmai napja

A tehetségprogram március 11-i szakmai napjának fókuszában a stratégiai megközelítés és a felelős vállalatirányítás volt. Az Unilever és MOL gyakorlatán keresztül elemezték a tehetségprogram résztvevői a fenntarthatóság stratégiai integrálásának és intézményesítésének kihívásait.

„Önök is a tehetségkutatóra érkeztek?” – szegezte a kérdést a program résztvevőinek a MOL százhalombattai Dunai Finomítójának portása. Így aztán jó hangulatban kezdődött a második szakmai nap is, amelyet a nap házigazdája Kapusy Pál, a MOL Csoport fenntartható fejlődés és környezeti vezetője nyitott meg.

A nap témájára hangolódásaként minden résztvevő kapott egy nem pénzügyi jelenséget, melyet le kellett fordítani saját vállalata számára üzleti kockázatra, néhány társával együtt pedig üzleti lehetőséggé kellett transzformálni. Az ismerkedést is segítő beszélgetés néhány izgalmas összefüggésre is rávilágított, például, hogy az extrém időjárás jelenségek szinte bármelyik vállalat számára jelenthetnek üzleti kockázatot.

Utána Fertetics Mandy a BCSDH szakmai vezetője elméleti előadást tartott a stratégiai megközelítésről. Ismertette az ajánlás szövegét és jelentőségét, valamint a 2014-es BCSDH felmérés és kapcsolódó eredményei mentén ösztönzött beszélgetést a jövő vezetői körében.

IMG_0176

Az előmozdítók és akadályozók kapcsán történt diskurzus eredménye néhány előremutató megállapítás és közös kérdésfeltevés lett:

·         Vajon miért kullog a rangsor végén a tudomány területe, ha a fenntarthatóság előmozdításáról beszélünk? Már mindent elmondott, amit tud? Vagy nincs mondanivalójuk itthon? Vagy nincs hallgatóságuk?
·         Az üzleti szektornak, befolyása és lehetőségei révén is a rangsor élén kellene lennie, nem pedig az államnak. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy minden szektornak és szereplőnek jelentős szerepe van a fenntarthatóság befolyásolásában, így mindenképpen a partnerség területén kellene fejlődnünk – ahogy ezt a BCSDH 2014-es felmérés is hangsúlyozta.
·         Tud-e vajon egy vállalat egyedül, magában radikálisan változtatni/váltani vagy szükséges, hogy a teljes iparágat magával húzza/változtassa?
·         Kulcskérdés az ár, hazánk fogyasztói/vásárlói nagyon ár-érzékenyek, így nehezen elképzelhetőek azok a stratégiai változtatások, ahol azt az árba szükséges beépíteni – egyértelmű versenyhátrányt jelent a vállalatnak valószínűleg.

Izgalmas felvetésnek hatott a körforgásos gazdaság koncepciójával való ismerkedésben az a paradigmaváltás, miszerint a birtoklás, tulajdonlás helyett a használat élményét, a szolgáltatást értékesítsék a cégek, ne pedig magát a terméket.

A felvezető végén pedig a Creating Shared Value / Közös értékteremtés megközelítéssel ismerkedett a társaság, amelyet Porter és Kramer Harward Business Review-ban megjelenített cikke forradalmasított az üzleti köztudatban.

A stratégiai megközelítés gyakorlati példáját az Unilever Sustainable Living Plan hazai stratégiája adta, melyet Gyenes András magyarországi ügyvezető mutatott be.

Utána három csoportban dolgoztak a jövő vezetői az Unilever esettanulmányain. A csapatok megkaptak 3, a Unilever stratégiájában fontos szerepet játszó fenntarthatósági – üzleti célt – megoldásra váró problémát  és ahhoz kellett kidolgozniuk lehetséges stratégiai válaszokat, irányokat, javaslatokat.  A 3 téma: az egészséges táplálkozás (só bevitel csökkentése), a fenntartható beszerzés a Knorr mintafarm példája kapcsán és az ökológiai lábnyom csökkentése voltak.

A megoldásokat Gyenes András „értékelte” és néhány gyakorlati, tapasztalati példán keresztül világított rá, hogy a valóságban milyen döntési helyzetek adódtak az adott témában.

A rövid buszos telepbejárás során megismerkedhetett a csapat a Dunai Finomító egyes folyamataival és beruházásaival, majd egy rövid brain storming következett, ahol összegyűjtötték a résztvevők a fenntarthatóság intézményesülésének néhány fontos aspektusát.

A felelős vállalatirányítás általános felvezetése után Kapusy Pál mutatta be a MOL stratégiáját illetve példáit a fenntarthatóság intézményesítésére.

IMG_8985

A fenntartható siker titka: hitelesség, tájékozottság és empátia

A nap végén Mosonyi György, a MOL FEB elnöke csatlakozott a társasághoz egy beszélgetésre. Rövid felvezetésében fajsúlyos témákat érintett:

·         a paradigmaváltás jelentőségéről, miszerint a vállalatoknak a profittermelésen túl látniuk kell szerepüket a szűkebb és tágabb környezetükben, kapcsolatrendszerükben;

·         az erőforrások kíméletlen felhasználása és kihasználása, ami nem csak a természeti, de az emberi erőforrásban is látszik (például ahogy akár a technológiák révén 24 órás rendelkezésre állás van a menedzserek életében is)

·         a percepcióról, miszerint ha valami jó az üzletnek, ha valamely vállalatnak jól megy – az biztos, hogy a társadalomnak rossz – és minél jobban mutatja értékteremtését, felelősségét, annál nagyobb gyanúba keveri magát (és ebből következően nem is annyira jó manapság üzleti vezetőnek lenni).

IMG_0319

Az egyórás együttlét során több kérdésre is lehetőség volt, amelyek keretében beszélt vendégünk a Bizottság működéséről, az olajipar jövőjéről, a MOL transzformációs stratégiájáról, a munkatársak bevonásának nehézségiről és megoldásairól, a személyes sikereiről és a sikerének titkairól.

 „A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalati számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.

További képek megtekinthetők a következő linken: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=28

Mivel a gyermekek szinte több időt töltenek el az iskolában, mint otthon, fontos, hogy a tanórák között, a szünetben is megfelelő higiéniai körülményeket biztosítsunk nekik, ezzel egyszersmind neveljük őket a tiszta és kórokozómentes környezet iránti igényre. Ezért döntött úgy a Domestos, hogy programot indít azért, hogy felhívja a pedagógusok és a szülők figyelmét az iskolai illemhelyek higiéniájának fontosságára, de a cég tevőlegesen is segítséget nyújt: a program időtartama alatt (2015. március 1. – május 31. között) minden, Magyarországon eladott Domestos termék után 5 forintot adományoz a leghátrányosabb helyzetű térségekben található általános iskolai mosdók felújítására. Az eladott termékek tényleges darabszámát az AC Nielsen Piackutató Kft. adatai határozzák meg. A program Magyarország bármely kiskereskedelmi vegyi áru és élelmiszer üzletében elérhető minden Domestos termékre vonatkozik, nem csak az akciós ajánlatokra. A cég becslései szerint a várhatóan befolyó összegből 4-5 iskolai mosdó felújítására nyílhat lehetőség. Az iskolák kiválasztásában a programot együttműködő partnerként támogató Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyújt segítséget.

A Kispesti Erőmű közvetlen szomszédságában hosszú éveken keresztül elhagyatott zöldterület volt, melynek fejlesztésére programot indított a XVIII. kerületi Önkormányzat. A program célja egy szabadidőpark létrehozása, mely többek között tartalmazza a területen található tó kitisztítását, sétáló út kialakítását, füvesítést, fásítást. A Budapesti Erőmű örömmel vett részt a terület fejlesztésében, és adományozott nyolc kültéri padot Pestszentlőrinc lakosainak. A tervek szerint a terület fejlesztése és az együttműködés is folytatódik játszótér és kültéri tornapálya létesítésével.

BERT

A csehországi Karlovarské Minerální Vody Csoport (KMV) megvásárolja a Kékkúti Ásványvíz Zrt-t (Kékkúti). A KMV Közép- és Kelet-Európa legnagyobb ásványvíz palackozója, amely nagy szakértelemmel bír az ásványvíz üzletágban, csakúgy, mint a tágabb értelemben vett ital szektorban. A KMV a Kékkúti Ásványvíz Zrt. összes jelenlegi munkavállalójának (110 fő) továbbfoglalkoztatását tervezi, és magyarországi piacra lépésük újabb beruházásokat jelent, valamint biztosítja a Nestlé Waters márkaportfóliójának folyamatos fejlesztését.

“Ambiciózus növekedési terveink vannak a Kékkútival. Ezek a tervek ugyanazokra az elvekre épülnek, amelyek a KMV-t is sikeressé tették: az innovációra, valamint a felnőttek és a gyermekek egészséges életmódját szolgáló termékportfólióra. Egyszerre vagyunk elkötelezettek a fogyasztók és a helyi tradíciók, helyi termékek iránt. Küldetésünk, hogy ötvözzük az innovációt és a versenyképességet a Kékkúti márkáiban. A Kékkúti termékek szerves részei a magyar tradíciónak. Olyan nemzeti kincsek, amelyeket a magyar fogyasztók szeretnek.” – mondta el Alessandro Pasquale, a KMV vezetője.
A KMV 2008-ban kezdte terjeszkedését az európai piacokon. A 750 főt foglalkoztató cégcsoport jelenleg a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban valamint Ukrajnában van jelen, és több mint 20 országba exportál.
Az Európai Palackozott Víz Szövetség 2013-as adatai szerint a magyar piac a legfejlettebbek közé tartozik Európában, ahol kifejezetten magas, 119 liter az egy főre eső átlagos fogyasztás . A magyar palackozott víz piac pozitív trendet mutat, a 2008-2013 közötti időszakban 3,5 százalékos átlagos éves növekedést ért el.

A Kékkúti Ásványvíz Zrt. Magyarország egyik legnagyobb ásványvíz palackozója. A cég palackozza a Theodora és a Nestlé Aquarel márkákat és forgalmazza a Nestlé Waters nemzetközi márka portfólióját (San Pellegrino, Acqua Panna, Perrier). A Kékkúti Ásványvíz Zrt. önálló jogi személyként a Nestlé Waters tulajdonában állt, mely a Nestlé Csoport érdekeltségei közé tartozik.

A Nestlé Csoport másik magyarországi érdekeltsége a Nestlé Hungária Kft., melynek működését a fenti változások nem érintik. A Nestlé Hungária Kft. több mint 2000 embert foglalkoztat Magyarországon, az elmúlt 23 év során több mint 60 milliárd forint értékben létesített beruházásokat, és elkötelezett, hogy további jelentős invesztíciókat tegyen a jövőben. A Nestlé Hungária Kft. három magyarországi gyártóüzemmel rendelkezik, és termékeinek 80 százalékát világszerte több mint 40 országba exportálja.

A KMV
A KMV palackozza a Mattoni, Magnesia és Aquila márkákat, melyeket világszerte 20 országba exportál. A cég termékportfóliójába természetes és ízesített ásványvizek, forrásvizek és jeges teák tartoznak, valamint a Granini gyümölcsleveket és a Schweppes szénsavas üdítőitalokat licencszerződés keretében forgalmazza.

havr1

A 2013. évet lezáró közgyűlésen a BCSDH egyik új tagja lett a Havranek Családi Farm, amely – családi vállalkozás formájában – a BCSDH élelmiszer-és agrárágazatban aktív tagságát erősíti.

A gazdaság Fejér megyében Lajoskomáromban helyezkedik el, 1992 -ben a farm vezetőjének, Havranek Györgynek az édesapja, néhai Havranek József alapította 46,5 ha földhasználattal. A farmon jelenleg 150 ha -on szántóföldi növények, 5 ha -on dinnye és 0,1 ha -on szamóca termesztés folyik. 150 db éves átlaglétszámú sertésállománnyal, egy kis mangalicatenyésztés mellett az idei év második felétől már kertészeti és állati termék feldolgozása is terítékre kerül. A farm vezetőjének célja az, hogy a saját termelésű takarmány értékesítésre nem kerülő egy részét a saját állatok egyék meg, és a felhizlalt sertések feldolgozása is a farmon történjen. Így a család önellátása mellett mások részére is elérhetővé válnak az egészséges, fenntartható, adalékanyagoktól mentes termékek; legyen az eperlekvár, vagy füstölt darabolt sonka.

havr2

Így, a megerősödött több lábon álló (növénytermesztés, állattenyésztés, saját termék feldolgozás) gazdaságban a munkát már nem csak a család végezheti, hanem lehetőség nyílik a családtagokon kívül két fő – preferáltan helyben lakó vagy hátrányos helyzetű – munkaerő alkalmazására is.

havr5

A Havranek Családi Farm további célja, hogy hogy saját példáján keresztül példát mutasson arról, hogy hogyan lehetséges a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység természetes hosszú távú fenntartása, és lehetséges a fenntartható fejlődéssel kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentenénk a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. Bízunk abban, hogy a szervezettel való aktív együttműködés ezen célok – amelyek nemcsak egyénre, hanem globálisan is értelmezendő fenntarthatósági célok – elérését segítik majd.

 A családi gazdaság jelenleg kiemelt figyelmet fordít az etikai és fenntarthatósági alapértékek érvényesítésére. A Havranek Családi Farm fentiekben írtaknak megfelelően –a környezeti felelősségvállalás jegyében és összhangban az Action 2020 – célkitűzéseivel, nem ad el Co2 kvótát, az ésszerű minimumra korlátozza a műtrágya-felhasználást, törekszik a fenntartható élelmiszerértékesítésre, növényvédelmi szakemberként a farm vezetőjeként maga is prioritásként kezeli a talaj- és vízvédelmet.

A fenntartható fejlődés elkötelezett híveként a Havranek Farm csatlakozott a BCSDH-hoz, amelyben a farmot dr. Fazekas Orsolya felügyelőbizottsági tag képviseli.