A Bisnode objektív cégminősítési rendszer alapján a Bay Zoltán Kutatóközpont a legmagasabb rangsorban szerepelhet.
A Bisnode nemzetközi rendszerben az összes vállalkozás pénzügyi stabilitása és üzleti megbízhatósága a nemzetközi szakértők által tervezett módszertan alapján kerül értékelésre, amelynek működését folyamatosan mérik.
Így került kiválasztásra a Bay Zoltán Kutatóközpont is, mint a pénzügyileg legstabilabb cégek egyike. Ez alapján a vállalkozás a magyar cégek azon 9,82 %-ába tartozik, akik pénzügyileg a legszilárdabb lábakon állnak, azaz rendelkeznek valamilyen Bisnode tanúsítvánnyal.
A kutatóközpont nagy figyelmet fordít arra, hogy a piacon tisztességesen járjon el, így fontos számukra, hogy egy külső szakértő által is minősítésre került, cégük fizetőképessége. Hiszik, hogy a Bisnode tanúsítvány segítségével ügyfeleik, szállítóik, munkavállalóik felé is tovább tudják fokozni azt a bizalmat, mely egyre fontosabb a hosszú távú, stabil üzleti kapcsolatokban. Azzal, hogy a Bisnode független szakértőként ismerte el a cég stabilitását, azt az üzenetet hordozza számukra, hogy jó úton járnak cégük építésében. Mivel vállalkozásuk minősítése szigorúan szakmai szempontok alapján történt és arra sem pályázni, sem jelentkezni nem lehet, így a Bisnode tanúsítvány valóban pozitívan különbözteti meg cégüket a piacon.

 

A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden vállalatnak a vizet kiemelten kezelő klímaadaptációs stratégiára van szüksége – hangsúlyozták a BCSDH 2019 májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseinek résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Víz volt a téma.

Idén már májusban sor került a BCSDH első két vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésére, a sorozat szeptemberben folytatódik.  A megbeszélések célja az, hogy meghatározzák a Víz témában azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszíneit a BCSDH két tagvállalata, a Leaseplan Hungária Zrt. és a Szentkirályi Magyarország biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, a vízhatékonyság versenyképességi kérdéssé válhat, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is kulcsfontosságú a vállalatok számára.

A BCSDH célja, hogy az október 10-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a víz területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2019-es kiemelt támogatója a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo,  E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Rossmann és az Unilever.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

A KPMG legfrissebb szakmai kiadványában az energetikai és közüzemi tanácsadás szakemberei mellett szerzőként megszólalnak a magyarországi energiaipar vezetői és szakértői, akik az ágazat legégetőbb kérdéseiről fejtik ki gondolataikat.

„Az energiapiacokhoz kapcsolódó trendek elsődlegesen az éghajlatvédelmi és klímapolitikai célokból fakadnak. Az üvegházhatású gázkibocsátással összefüggő globális felmelegedés, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek a katalizátorai a karbonintenzív ágazatokban tapasztalható változásoknak. Az energiaszektor az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazatként jelentősen hozzájárulhat a Földön tapasztalható folyamatok lassításához, megfordításához. (…) A megújuló energiaforrások széles körű felhasználása, az energiahatékonyságot támogató szabályozások és beruházások, a szén-dioxid-kereskedelemhez kapcsolódó intézményrendszer megreformálása és egységesítése, valamint az alacsony karbonkibocsátású technológiákhoz kapcsolódó innovációk és kutatások jelenthetik a globális mentőövet. Mindezekkel hatékony és gyors eredmények akkor érhetők el, ha az energiapolitikai keretrendszer és az operatív szintű végrehajtási szabályozás egységes irányt vesz fel globálisan.” – olvashatjuk az évkönyv bevezetőjében.

Sokan gondolják, hogy a megújuló energiák használatával, az elektromos autózás terjedésével, vagy az energia hatékonyság növelésével a globális széndioxid kibocsátás végre csökkenésnek indul, de ez a következő 20 évben még nem történik meg – derül ki a KPMG 2019-es Energetikai Évkönyvéből. Sőt, ha csak a gyorsan fejlődő energetikát, vagy a közlekedést tekintjük, azok kibocsátása sem csökken 2040-ig. Így fordulhat elő, hogy a prognózis szerint a jelenlegi 33 gigatonnás éves kibocsátás 2040-re 36 gigatonnára nő. Történik mindez annak ellenére, hogy a megújuló energia súlya a teljes energiatermelésben várhatóan a jelenlegi 17 százalékról 29 százalékra emelkedik.

Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadó partnere szerint „világosan látszik, hogy Magyarország széndioxid kibocsátása 2030-ig jelentősen csökkenhet majd, köszönhetően a megújuló energia növekvő részarányának, valamint a javuló energiahatékonyságnak”. Ez utóbbi nem annyira magából az energia szektorból eredeztethető, mint inkább az olyan jogszabályváltozásokból, mint az épületenergetikai előírások, vagy a nagyvállalatokra vonatkozó kötelező energiahatékonysági szabályok.

 

Az Energetikai Évkönyv online verzióját innen tölthetik le.

Több mint 5500 résztvevőt vont be az elmúlt másfél évben a Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő #énjövőm programja. A fiatalok, hátrányos helyzetűek, kismamák, kisgyerekes anyukák és fogyatékkal élők ingyenes képzésével foglalkozó program online felületére május közepéig több mint 4700-an, a személyes egynapos képzésekre pedig több mint 800-an regisztráltak a 2017-es indulás óta.

A Coca-Cola HBC Magyarország 2017 őszén indította el az #énjövőm programot, amellyel a 18-30 év közötti fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javítását tűzte ki célul. Idén tavasztól a The Coca-Cola Company és a Coca-Cola HBC Magyarország közösen szervezi a programot; ingyenes képzéseikre és szakmai eseményeikre egész évben várják a jelentkezőket. A 2020-ig tartó program ingyenes személyes és online tanfolyamokat biztosít álláskereső fiataloknak, akik jelenleg nem dolgoznak, de már nem is tanulnak. Az elmúlt másfél év során az #énjövőm képzések már az ország több mint 30 pontjára jutottak el; az online képzésekre már több mint 4700-an regisztráltak, a személyes, egynapos képzéseiken és az ehhez kapcsolódó eseményekre pedig már több mint 800 résztvevő, köztük 200 fiatal édesanya regisztrált.

 

A program több civil szervezettel, szakmai központtal és alapítvánnyal dolgozik együtt, összesen 10 szakképzett trénerrel, így biztosítva, az egyes célcsoportok legmegfelelőbb formában való elérését. Míg vidéken a Diversitas Központ és a Civitas Egyesület trénerei dolgoznak a hátrányos helyzetűek és a fiatalok képzésén, Budapesten a Coworkid Alapítvánnyal és a Loffice közösségi irodával működik együtt az #énjövőm a fiatal nők és a kisgyerekes szülők megszólításán.

(Videó a korábbi eseményről: https://www.facebook.com/watch/?v=330541357573712)

Mind a www.enjovom.hu oldalon elérhető online tananyagok, mind pedig a személyes, egynapos képzések különösen népszerűek a budapesti fiatal nők és anyukák körében, akiknek a képzések mellett szakmai workshopokat és kerekasztal-beszélgetéseket is szerveznek, önismereti, kommunikációs és vállalkozásindítási témában. A következő ilyen jellegű eseményre június 4-én kerül sor, ahol a résztvevők szakmai workshopok keretén belül tanulhatnak majd a vállalkozásindításról, a közösségi média használatról és egy vállalkozás jogi hátteréről.

 

Az #énjövőm program őszi félévre kitűzött céljai között a célcsoportok, képzési helyszínek bővítése és további partnerek bevonása szerepel. Elindulnak majd a fogyatékkal élők számára szervezett képzések, a Salva Vita Alapítvány közreműködésével, és tervben van még kifejezetten a budapesti egyetemistákat célzó események, képzések elindítása is.

Az Unilever Fenntarthatósági Terve (USLP – Unilever Sustainable Living Plan) 9. éve határozza meg üzleti döntéseinket. Az utóbbi időben termékeink csomagolásának környezetre gyakorolt hatása került leginkább a fókuszba. A csomagoló anyagainkban felhasznált műanyag mennyiséget folyamatosan csökkentjük valamint olyan innovációkat dolgozunk ki melyek a kevesebb műanyag, jobb műanyag vagy zéró műanyag elvet követik.

 

Világszerte egyre több márkánk vált környezetbarát csomagolásra. A tengerentúlon már megjelent a Signal bambusz fogkeféje mely megoldást jelent arra a 3,5 milliárd egyszerhasználatos műanyagtömegre, ami az évente általunk eladott fogkefékből keletkezik. Az új generációs fogkefék 100% természetes bambuszból készülnek, ráadásul a bambusz azon részéből melyet a pandák sem fogyasztanak.

 

A közép-kelet európai régióban, valamint Magyarországon is arra törekszünk, hogy a Less Plastic termékinnovációkat minél előbb bevezessük. 2018 decemberétől például egyik legkedveltebb termékünk, a Coccolino intense kiszerelésű öblítők már 100%-ban újrahasznosított (PCR) flakonban kaphatók. Sőt, nem csak a csomagolás anyaga, de termék mérete is csökkent, így a szuperkoncentrátum öblítő kevesebb és jobb műanyagból készült termék is lett.

 

A Love Beauty and Planet és a Seventh Generation márkáink is elkötelezettek az újrahasznosított és újra hasznosítható csomagolás mellett. Minden termékük 100%-ban újrahasznosított műanyagból készült flakonban kerülnek a polcokra. Döntéseiket az határozza meg, hogy a termékeik minél kisebb negatív hatással legyenek a következő generációk egészségére és környezetére.

Veszélyes úton

Az utóbbi hónapokban megsokasodtak azok az előrejelzések, amelyek szerint elkerülhetetlenné válik a klímakatasztrófa, ha az emberiség nagyon rövid idő alatt nem tesz jelentős lépéseket a fenntartható fejlődésre való áttérés érdekében. Az ENSZ hatodik klíma-előrejelzése azt állítja, a Föld egészsége egyben az emberiség egészsége is, s bolygónk súlyos beteg: a népesség robbanásszerűen nő, miközben tönkre mennek a termőföldek, s fenntarthatatlan a termelés és a közlekedés mai szerkezete is. Közben ezer számra tűnnek el a fajok is, a beporzást végző rovarok eltűnése miatt veszélybe kerül a növénytermelés, így az élelmiszerellátás is.

A Fenntartható fejlődés című kiadvány, amely a válságtünetek leírása mellett arra keresi a választ, miként lehet megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat, vagy éppen mi történik, ha kudarcot vallanak a klímaváltozás megfékezését szolgáló nemzetközi egyezmények.  Az idén a kiadványban kiemelt figyelmet kap a víz, az élet és a gazdaság alapvető forrása. Szó lesz arról, milyen válságot okoz a túl kevés, vagy éppen a túl sok víz, s hogy milyen módszerekkel, illetve technikai megoldásokkal lehet szavatolni, hogy mindenkinek jusson a legalapvetőbb erőforrásból. A kiadvány az átfogó kérdések mellett a részletekre is igyekszik figyelni, kiderül például, mi lehet a jövő ideális növénye, mi lehet a kriptovaluták szerepe, vagy, hogy mennyire fenntartható a légkondicionálás.

A kiadvány ugyancsak foglalkozik a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és pénzügyek fenntarthatóvá tételéhez szükséges újdonságokkal, a városi lét kihívásaival, s ugyancsak jelentős figyelmet kapnak a látványosan felgyorsult változások társadalmi vonatkozásai is. Hogyan változik például az oktatás, miként alakul át a nemzetközi befektetési alapok politikája, milyen demográfiai trendek határozzák meg a következő évtizedeket, milyen új környezetvédő mozgalmak jönnek létre, s miképpen és mikor érdemes elkezdeni a gyermek környezettudatosságra nevelését. És a hagyományokhoz hűen a kiadvány ismét bemutat több olyan vállalatot, amely kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóság elveinek érvényesítését.

 

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450,  fax:  +36 1 436-2089,

mobil: +36 30 288 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

 

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

 

A Tesco idén már harmadik alkalommal tette közzé éves jelentését a működése során keletkező élelmiszer-hulladékról. Az áruházlánc az elmúlt két évben 43 százalékkal csökkentette teljes élelmiszer-hulladékát, melyen belül az emberi fogyasztásra alkalmas hulladéknak minősített élelmiszer mennyiségét kétharmadával tudta mérsékelni.

 

A Tesco az első (és máig egyetlen) kiskereskedelmi cég Magyarországon, amely nyilvánosságra hozta adatait a működése során keletkező élelmiszer-felesleg és –hulladék mennyiségéről. Az áruházlánc meggyőződése ugyanis, hogy ami mérhető, az kezelhető, ezért az éves jelentése célja, hogy pontos képet adjon az élelmiszerfelesleg és -hulladék mennyiségéről annak érdekében, hogy még eredményesebben csökkenthesse a működése során keletkező pazarlást, és még több élelmiszert juttasson el a rászorulóknak. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalat Magyarországon mindössze két év alatt 43 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladékot, melyen belül az emberi fogyasztásra alkalmas hulladéknak minősített élelmiszer mennyiségét kétharmadával tudta mérsékelni és több mint 14.000 tonna élelmiszert adományozott a rászorulóknak.

Az áruházlánc 2018/19-es pénzügyi évben 884.970 tonna élelmiszert forgalmazott Magyarországon, amelyből 1,86 százaléknyi felesleg keletkezett. Ebbe a mennyiségbe beletartozik az emberi fogyasztásra alkalmatlan, az emberi fogyasztásra adományozott, valamint az állatmenhelyeknek adott élelmiszer, illetve a hulladék is. A vállalat 16.439 tonnányi élelmiszer-feleslegből 7821 tonnát tudott felajánlani a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek és partnerszervezeteinek, valamint állatmenhelyeknek. A megelőző évhez képest a keletkező teljes hulladék mennyisége 12 százalékkal, 8619 tonnára csökkent.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nem csak üzleti vagy jótékonysági célokat szolgál, kontextusba helyezve globálisan is fontossá válik. Környezetvédelmi oldalról nézve ugyanis az élelmiszer-hulladék az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékáért felel. Ha az élelmiszer-pazarlás egy ország volna, Kína és az USA után a harmadik legnagyobb károsanyag kibocsátó lenne. Ezért is tűzte ki célul az ENSZ 2030-ra az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségének 50 százalékkal való csökkentését [i]. A világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi láncaként a Tesco felelős szerepet vállal ebben a küzdelemben, és elkötelezett a cél megvalósítása iránt. Meggyőződése, hogy éves élelmiszerpazarlási beszámolójának immár harmadik alkalommal történő közzétételével példát mutathat a többi élelmiszeripari vállalatnak (köztük gyártóknak, kereskedőknek vagy éttermeknek) abban, hogy az átláthatóság kulcsfontosságú az élelmiszer-hulladék elleni küzdelemben.

A vállalat célja, hogy 2020-ra valamennyi magyarországi áruháza készen álljon arra, hogy jótékony célra ajánlja fel a felesleges élelmiszert. Jelenleg 174 áruház adományozza napi szinten élelmiszerfeleslegét rászorulóknak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével.

A teljes jelentés Tesco weboldalán tekinthető meg: http://www.tescomagyarorszag.hu/hu/közösségek/élelmiszer-pazarlás-elleni-küzdelem/elelmiszer-hulladek-jelentes

[i] A 2011-es értékekhez képest.

Letették az új gumibitumen üzem alapkövét Zalaegerszegen, a Zalai Finomító területén. A 3 milliárd forintos beruházás 75%-át a MOL saját forrásból biztosítja, 25%-át pedig állami támogatásból, a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program keretében finanszírozza.

Varga Mihály pénzügyminiszter, Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere, Vígh László, országgyűlési képviselő és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ünnepélyes keretek között rakta le az új gumibitumen üzem alapkövét Zalaegerszegen. A gumibitumen üzem várhatóan a 2020-as útépítési szezonban, évi 20 ezer tonna kapacitással már termelni fog. A MOL gumibitumennel nagyobb terhelhetőségű, kisebb fenntartási költségű és tartósabb aszfaltutak építhetők. A tartósságot jól mutatja, hogy a gumibitumennel készült utakon még nem képződött kátyú, pedig a legrégebbi, kísérleti útszakasz 15 éves.

A környezetbarát technológiával készülő és kiemelkedő eredményeket mutató gumibitumen elsősorban a hazai piacra készül, és az útépítésben hasznosítják. A szabadalmaztatott technológia a MOL és a Pannon Egyetem szakembereinek közös sikere. A 3 milliárd forintos beruházásban épülő új üzem a gumibitumen gyártásához évi 3 ezer tonna gumiőrleményt használ fel, amely mintegy félmillió darab használt gumiabroncs újrahasznosításához járul hozzá. Ez a mennyiség az évente keletkező hazai gumiabroncs-hulladék 8-10 százaléka. Az éves szinten legyártott 20 ezer tonna gumibitumen 200 km 2×1 sávos új főút megépítését vagy 600 km 2×1 sávos út felső rétegének felújítását teszi lehetővé.

„A 2030-as stratégiánkban előtérbe helyezzük a környezetbarát, kis mennyiségű, innovatív termékek gyártását. Készek vagyunk mindig a változások élére állni: a MOL gumibitumen olyan szabadalmazott technológiánk, melyet egyedül mi tudunk a kelet-közép-európia régióban. A számítások szerint a gumibitumen 30 éves életciklusra vetített költsége akár 30%-kal alacsonyabb lehet, ez a megtakarítás a gumibitumen széleskörű alkalmazásának nemzetgazdasági jelentőségére is rámutat. Ráadásul a környezeti lábnyomot is csökkentjük, és csöndesebb, kátyumentes utakon autózhatunk Magyarországon” – mondta Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.

www.mol.hu

A Henkel az elmúlt évben tovább folytatta fenntarthatósági stratégiájának sikeres megvalósítását. A műanyag a vállalat egyik kulcsfontosságú témája volt, ennek jegyében ambiciózus célokat tűzött ki a csomagolásra vonatkozóan a fenntartható, körforgásos gazdaság kialakításának irányába történő haladás elősegítése érdekében.

„A fenntarthatóság hosszú ideje a Henkel egyik legfontosabb prioritása. Huszonnyolcadik alkalommal számolunk be az erőforrás-felhasználás csökkentésének irányában elért előrehaladásunkról, miközben több értéket is teremtünk. Sikerült számos projektet, kezdeményezést és tevékenységet sikeresen, eredményesen megvalósítani, melyek partnereinkkel folytatott kiváló együttműködésnek is köszönhető” – nyilatkozta Kathrin Menges, a Humán erőforrások alelnöke és a Henkel Fenntarthatósági Tanácsának elnöke.

 

Fenntartható értékteremtés

A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében a Henkel 2030-ra még több értéket kíván teremteni ügyfelei, fogyasztói, valamint azon közösségek részére, amelyekben működik, és a vállalat számára – miközben ezzel egyidejűleg csökkenti környezeti lábnyomát. E tekintetben a Henkel aktívan támogatja az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlesztési cél (ún. SDG) megvalósítását.

A tavalyi évben a Henkel a következő eredményeket érte el a 2020-as időközi célokkal kapcsolatban (referenciaév: 2010):

  • Kevesebb szén-dioxid-kibocsátás termék tonnánként: -25%
  • Kevesebb hulladékmennyiség termék tonnánként: -29%
  • Kevesebb vízfogyasztás termék tonnánként: -24%
  • A nettó árbevétel termék tonnánként +6%-kal nőtt
  • Biztonságosabb munkavégzés millió ledolgozott óránként: +17%

Összességében a Henkel 43%-kal növelte teljes hatékonyságát a 2010-es bázisévhez képest. A vállalat célja, hogy 2020-ig 75%-kal növelje erőforrás-hatékonyságát.

 

Aktív hozzájárulás az éghajlatvédelemhez

A klímaváltozásról szóló párizsi megállapodás fényében a Henkel aktívan hozzá kíván járulni a globális felmelegedés jóval 2°C alatt tartásának céljához. A cég kezdeti erőfeszítésein keresztül arra összpontosít, hogy 2030-ra a saját gyártási tevékenységéből származó CO2-kibocsátást 75%-kal csökkentse. A Henkel ezen kívül arra törekszik, hogy 2030-ra a gyártási tevékenységéhez használt villamos energia 100%-át megújuló energiaforrásokból szerezze be. Ugyanakkor a vállalat a márkáiban és technológiáiban rejlő potenciált is ki kívánja használni: A Henkel célja, hogy ügyfeleinek és fogyasztóinak 2020-ig segítsen 50 millió tonna CO2 megtakarítást elérni.

 

A fenntartható csomagolás és a körforgásos gazdaság iránti elkötelezettség

A csomagolás fejlesztése tekintetében a Henkel a csomagolóanyagok csökkentésére és újrafelhasználására, valamint az újrahasznosított anyagok használatának növelésére összpontosít. Új csomagolási stratégiájának részeként a vállalat célul tűzte ki, hogy 2025-re az általa használt csomagolások 100%-át újrahasznosíthatóvá, újrafelhasználhatóvá vagy komposztálhatóvá tegye – ezt a csomagolásai több mint 80 százalékánál sikerült elérnie 2018 végéig. A Henkel 2025-re 35 százalékban újrahasznosított műanyagot kíván felhasználni fogyasztási cikkeinek csomagolásához Európában. 2018 végén ez közel 10 százalékot ért el.

A Henkel partnereivel együtt a teljes értéklánc mentén azon dolgozik, hogy a körforgásos gazdaság irányában tett előrehaladást elősegítse. Egy példa erre a Műanyag Bankkal (Plastic Bank) való partnerség – egy társadalmi vállalkozás, amelynek célja, hogy megállítsa a műanyaghulladékoknak az óceánokba kerülését, és egyidejűleg megélhetési lehetőséget adjon a szegénységben élő emberek számára. Haiti három gyűjtőközpontjában, amelyek a Henkel együttműködésével épültek, összesen mintegy 63 tonna műanyagot gyűjtöttek már össze, válogattak szét és ezt követően vittek be az újrahasznosítási értékláncba. A Henkel már 25 ezer mosószer és háztartási tisztítószer flakonnál használta ezt a Social Plastic® terméket. A vállalat az idei évben elkötelezett marad az ügy mellett: A Henkel alapító tagja az Alliance to End Plastic Waste nemzetközi szövetségnek.

 

50 000 munkavállaló tevékenykedik Fenntarthatósági Nagykövetként

„Munkatársaink elkötelezettsége világszerte meghatározó tényező a Henkel sikeres fejlődésében a fenntarthatóság területén. Mintegy 50 ezer munkatársunk elvégezte a Fenntarthatósági Nagykövetek képzését az elmúlt néhány évben. Tudásukat a kollégákkal és az ügyfelekkel folytatott párbeszédben, valamint a közösségek, iskolák és egyetemek különböző projektjeiben is hasznosítják” – mondta Kathrin Menges.

 

Vezető pozíciók nemzetközi indexekben és rangsorolásokban

A Henkel fenntarthatósági teljesítményét 2018-ban is megerősítették a független szakértők, hitelminősítő intézetek és tőkepiacok. A Henkel tizennyolc egymást követő évben szerepelt a FTSE4Good etikai index listáján, emellett számos további (ECPI Index, Ethibel Fenntarthatósági indexek, Euronext Vigeo Eiris indexek, Global Challenges Index, MSCI ESG vezetők és SRI indexek, valamint STOXX Global ESG indexei) rangsorolásban is részerült. A Henkelt az EcoVadis, az Oekom Research és a Sustainalytics minősítések terén ágazatának vezető vállalataként ismerték el. Tavaly a Henkel lett az első német vállalat, amely „zöld hitel” szerződést kötött, amely legfeljebb 1,5 milliárd eurós volumenű hitelkeretet jelent, a fenntarthatósági teljesítményéhez kapcsolódó feltételekkel.

 

További információk a Henkel fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiről a www.henkel.com/sustainability weboldalon elérhetők.

A Henkelről

A Henkel világszerte kiegyensúlyozott és változatos portfólióval működik. Az erőteljes márkáknak, innovációknak és technológiáknak köszönhetően a társaság vezető pozíciókat foglal el három üzletágával mind az ipari, mind a fogyasztási cikkek terén. A Henkel Adhesive Technologies üzletága globális vezető szerepet tölt be a ragasztók piacán – valamennyi iparági szegmensben, világszerte. A Henkel Laundry & Home Care és a Beauty Care üzletágaival számos piacon és kategóriában vezető szerepet tölt be, szerte a világon. Az 1876-ban alapított Henkel több mint 140 éves sikert tudhat maga mögött. A Henkel 2018-ban 20 milliárd euró árbevételt és 3,5 milliárd euró korrigált üzemi eredményt ért el. A Henkel világszerte több, mint 53 000 embert foglalkoztat – lelkes és sokszínű csapat, amelyet erős vállalati kultúra, a fenntartható érték létrehozásának közös célja és a közös értékek egyesítenek. A fenntarthatóság elismert vezetőjeként a Henkel számos nemzetközi indexben és rangsorban az első helyet foglalja el. A Henkel elsőbbségi részvényeit a német DAX tőzsdeindexben jegyzik. További információért kérjük, látogasson el a Henkel angol nyelvű honlapjára: www.henkel.com.

A műanyaghulladék nyersanyagként való felhasználásával új utakat nyit a körforgásos gazdaság keretei között

A BASF a ChemCycling projektnek köszönhetően új utakat nyit meg a műanyaghulladék újrahasznosítása területén. A kémiai újrahasznosítás innovatív utat biztosít az olyan – jelenleg újra nem hasznosított – műanyaghulladékok újrafeldolgozására, mint például a vegyes vagy nem tisztított műanyagok. A földrajzi területtől függően, az ilyen típusú hulladékot rendszerint hulladéklerakóba szállítják, illetve energia-visszanyerési eljárással elégetik. A kémiai újrahasznosítás azonban egy újabb alternatívát kínál: termokémiai folyamatok alkalmazásával, az ilyen műanyagok felhasználásával szintetikus gáz, illetve szintetikus olajok álíthatók elő. Az így kapott újrahasznosított nyersanyagok kiindulási anyagként használhatók fel vegyipari termékek előállításához, ezáltal részlegesen helyettesíthetik a fosszilis erőforrásokat.

A BASF – kémiailag újrahasznosított műanyaghulladék felhasználásával – elsőként állított elő más termékeket, és ezzel az iparág globális úttöröjévé vált. „A kémiai újrahasznosítás jelentősen hozzájárulhat a világ hulladékkezelési problémájának megoldásához”, nyilatkozta Dr. Martin Brudermüller, a vállalat gazgatótanácsának elnöke, a BASF technológiai igazgatója. „ChemCycling projektünk keretében, a műanyaghulladékot erőforrásként használjuk fel. Ilyen módon értéket teremtünk mind a környezet, mind a társadalom, mind pedig a gazdaság számára. Egyesítettük erőinket az értéklánc mentén működő partnereinkkel, hogy létrehozzunk egy körkörös működési modellt”, mondta Brudermüller. A BASF szorosan együttműködik ügyfeleivel és partnereivel egy körkörös értéklánc kialakításán, ideértve a hulladékkezelési vállalatokat és technológiai szolgáltatókat, valamint a csomagolóanyag-gyártókat.

 

A hulladéktól a sajt csomagolóanyagokig és hűtőgép-alkatrészekig

A BASF, különböző szektorokban működő 10 ügyfelével együttműködve, már megkezde a kísérleti termékek előállítását. A ChemCycling projekt keretében elsőként előállított termékek között említhetők a sajtok csomagolásához használt anyagok, hűtőgép-alkatrészek és szigetelő panelek. A magas szintű minőségügyi és higiéniai szabványoknak való megfelelést – amelyek különösen fontosak az élelmiszercsomagolási szektoron belül – az teszi lehetővé, hogy a BASF által biztosított ChemCycling termékek pontosan ugyanolyan jellemzőkkel rendelkeznek, mint a fosszilis erőforrásokból készült termékek. Stefan Gräter, a BASF által elindított ChemCycling projekt vezetője, komoly lehetőségeket lát: „A kémiai újrahasznosítás innovációs üzleti modellek megvalósítására ad lehetőséget vállalatunk és ügyfeleink számára, akik máris nagyra értékelik az újrahasznosított anyagokból készült termékeket és csomagolóanyagokat, ám a minőséget illetően nem tudnak, illetve nem akarnak kompromisszumokat kötni.” A következő lépésben, a BASF kereskedelmi forgalomba kívánja hozni a ChemCycling projekt első termékeit.

 

A BASF Verbund ideális feltételeket kínál a ChemCycling megvalósításához

A termelési lánc kezdetén, termokémiai folyamatok segítségével műanyaghulladékból pirolízis olajjá alakított terméket adnak a Termelési Verbundhoz. A fentiek alternatívájaként, műanyaghulladékból előállított szintetikus gáz is felhasználható. Az első adagnyi pirolízis olajat ez év októberében juttatták be a BASF ludwigshafeni gőzkrakkoló egységébe. A gőzkrakkoló a Verbund alapon működő termelés kiindulási pontja. Olyan nyersanyagok felbontását, vagy „krakkolását” végzi el 850 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, mint a nafta vagy a pirolízis olaj. A folyamat során első lépésben etilént és propilént állítanak elő. A Verbund során ezen vegyi alapanyagokat használják fel számos vegyipari termék Page 3 P385/18e előállításához. A tömegegyensúly megközelítés alapján, egy hitelesített módszer felhasználásával matematikailag meghatározható, mekkora az újrahasznosított nyersanyag aránya a késztermékben. Minden ügyfél kiválaszthatja, mekkora legyen az újrahasznosított anyagok aránya az adott termékben.

 

Technológiai és szabályozási kihívások

Mind a piac, mind pedig a társadalom elvárásokat támaszt az ipari szektorral szemben, hogy konstruktív megoldásokat találjon a műanyaghulladék kezelésére. A kémiai újrahasznosítás innovatív kiegészítő megoldást jelent a többi újrahasznosítási és hulladékkezelési eljárás mellett. „A műanyaghulladékok esetében, az újrahasznosítási lehetőségek széles körére van szükségünk, hiszen nem minden megoldás alkalmazható az összes típusú hulladék kezelésére, vagy mindenféle jellegű termékalkalmazáshoz. Elsődleges megoldásként minden esetben azt kell választani, amely az életciklus-elemzés során a legjobb eredményt biztosítja,” foglalta össze Andreas Kicherer, a BASF fenntarthatósági szakértője. A technológiai és szabályozási feltételeknek azonban mindenképpen eleget kell tenni, mielőtt a projekt készen áll a kereskedelmi forgalmazhatóságra. Először is, a műanyaghulladékból újrahasznosított nyersanyagok előállításához – mint például a pirolízis gáz vagy a szintetikus gáz – felhasznált technológiákat tovább kell fejleszteni és alaposan ki kell dolgozni, az egységesen magas minőségi színvonal biztosítása érdekében. Továbbá, a regionális szabályozási keretrendszerek várhatóan jelentősen befolyásolják, hogy a módszer milyen mértékben valósítható meg az egyes piacokon. Például, elengedhetetlenül fontos, hogy a kémiai újrahasznosítást és a tömegarány megközelítést olyan eljárásként ismerjék el, amelyek hozzájárulnak az érintett termékekre és alkalmazásokra meghatározott újrahasznosítási célok eléréséhez.

 

A hulladékkezelési rendszerek és a fogyasztói felelősség jelentőse

A műanyagok számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a műszaki alkalmazásuk, valamint a gyógyszeripari és a mindennapi életben való felhasználásuk során, és gyakran előnyösebb alternatívát jelentenek más anyagokkal szemben. A kihívást a felhasználást követően keletkező műanyaghulladék felelős kezelése jelenti. A megfelelően működő hulladékkezelési rendszerek, valamint a műanyagokkal kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás Page 4 P385/18e kulcsfontosságú a műanyaghulladékből eredő környezetszennyezés megoldását illetően. Ennek érdekében, a BASF számos – különböző szervezetek és nemzetközi szintű szereplők által szervezett – projekthez csatlakozott. A vállalat 2018-ban csatlakozott a Globális Műanyagipari Tanács (World Plastics Council) nevű szervezethez, továbbá az Ellen MacArthur Alapítvány két programjában is részt vesz. Továbbá, a BASF 2014-től részt vesz az Operation Clean Sweep® programban, amely a műanyagipar nemzetközi szintű kezdeményezése a műanyag szemcsék, pelyhek és porszerű anyagok környezetbe való kikerülésének megakadályozására. A BASF új, ChemCycling projektje egy újabb mérföldkövet jelöl az erőforrások felelős felhasználása irányába tett úton, valamint példaként szolgál arra, milyen megoldásokkal járul hozzá a BASF a globális kihívások emgoldásához, miközben ügyfeleit is támogatja céljaik elérésében.

A BASF ChemCycling kezdeményezéséről további információkat találhat vállalatunk weboldalán.

 

A BASF-ről

A BASF-nél kémiát alkotunk a fenntartható jövőért. A gazdasági sikert környezetvédelemmel és társadalmi felelősségvállalással egyesítjük. Több mint 115.000 munkatársunk dolgozik azért, hogy ügyfeleink világszerte, szinte minden országban és iparágban sikeresen működhessenek. Portfóliónk négy fő szegmensbe sorolható: vegyi anyagok (Chemicals), speciális adalékanyagok (Performance Products), funkcionális anyagok és megoldások (Functional Materials & Solutions) és mezőgazdasági megoldások (Agricultural Solutions). A BASF árbevétele 2017-ben több mint 60 milliárd euró volt. A BASF részvényeket a frankfurti (BAS), londoni (BFA) és zürichi (AN) értéktőzsdén jegyzik. További információk: www.basf.com.