Ismét bővült a SPAR környezetbarát termékeinek köre. Az áruházlánc új, élelmiszerek csomagolására és tárolására szolgáló megoldásaival a háztartásokban keletkező hulladékot csökkenthetik a környezettudatos vásárlók.

Élhető környezetünk fenntarthatósága érdekében a SPAR a saját működése során alkalmazott anyagok, technológiák és munkafolyamatok újragondolása mellett vásárlóit is a környezettudatosabb magatartásra bíztatja. A vállalat a fenntarthatóság jegyében számos olyan új csomagolástechnikai újdonságot vezetett be üzleteiben, amelyek révén kevesebb eldobható műanyag hulladék keletkezik a háztartásokban.

„A fenntarthatóság szellemiségében az elmúlt időszakban számos újdonságot vezettünk be az hálózatunkban. Örömmel mondhatom, hogy ezek a vásárlóink körében is pozitív fogadtatásra találtak. Ilyenek például a többször használatos, környezetbarát zöldség-gyümölcs, valamint pékáru tasakok, vagy a szilikon zárófedelek. Most pedig újabb környezetbarát termékeket mutattunk be, amelyek reményeink szerint ugyanolyan közkedveltek lesznek, mint a korábbiak” –mondta Maczelka Márk a SPAR kommunikációs vezetője.

Újdonság az INTERSPAR hipermarketek kínálatában az 1 és 1,5 literes kiszerelésben kapható szilikon tárolótasak, amely erős, tartós védelmet jelent a benne tárolt élelmiszereknek. Praktikus kialakítása révén kis helyet foglal, így könnyen magukkal vihetik munkahelyükre, vagy akár egy kirándulásra a felhasználók.

A 3 darabos, különböző méretű, szettben kapható a méhviaszból készült kendő környezetbarát csomagolóanyag szendvicsekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz. Az egyszerűen újrafelhasználható, rendkívül rugalmas, könnyen tisztható és formázható termék kiváló és természetes helyettesítője a műanyag csomagolásnak.

Az flexibilis fedőbetéttel felszerelt, légmentesen zárható, tisztítható ételtároló tálca pedig újrafelhasználható és környezetbarát megoldás szeletelt sajtokhoz és felvágottakhoz. Ezzel csökkenthetjük, vagy akár ki is válthatjuk a műanyag fóliák és nejlonzacskók használatát.

Az új termékek már elérhetőek valamennyi INTERSPAR hipermarketben.

A vállalat fenntarthatósági kezdeményezései megtalálhatóak a www.sparafenntarthatojovoert.hu weboldalon.

Megjelent a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének (LEO)  legújabb, a sorban immáron harmadik, a 2018. évi létesítményüzemeltetési adatokat tartalmazó Létesítménygazdálkodási Benchmarking III. kiadványa nyomtatott és online formában is.

A, harmadik kiadvány statisztikai adatai megduplázódtak az előző kiadványhoz képest, az idei immáron 824 létesítményt tartalmaz. Fontos újdonság, hogy iparági szakértők lettek felkérve az egyes fejezetek szakmai lektorálására és a fejezetek bevezetőinek megírására, továbbá az adatbázis elemzések megújult statisztikai módszertan alapján lettek elvégezve.

További információért olvassa el a tájékoztatót vagy kérjük látogasson el a www.leofm.hu oldalra, ahol bővebb információt kap a könyv papír- és elektronikus verziójának megvásárlásával kapcsolatban.

A BCSDH tagvállalatok 10% kedvezményt kapnak. Hivatkozásként kérjük feltüntetni ezt.

A BCSDH tagvállalatok számára a nyomtatott verzió 49.500 Ft és a hozzá rendelhető online 9.000 Ft.

„Az emberek 78 százaléka választana terméket, szolgáltatást az SDG-k iránt elkötelezett vállalattól.”

Sosem volt akkora igény a fenntartható termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint most. Egy olyan világban, ahol a fenntarthatóság és az üzleti haszon gyakran a mérleg két tányérjába kerülnek, nehéz elképzelni, hogy mind a két világból ki lehet hozni a legjobbat. „A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan tudja a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Hogyan lesz maga a fenntarthatóság üzleti érték? Hogyan tudunk valódi hozzáadott értéket biztosítani partnereinknek, fogyasztóinknak, dolgozóinknak és a vállalatainkat körülvevő közösségeknek? Mik napjaink előremutató üzleti innovációi? Mit tehetünk mi?

Filippo Veglio, a WBCSD People Program & Outreach üzletág ügyvezető igazgatója a COVID-19 járvány a következő évtizedben várható üzleti következményeiről beszélt. Bemutatta a világ mostani működésére jellemző makro trendeket és ezeknek üzleti és fenntarthatósági vonatkozásait. A járvány rámutatott olyan rendszerszerű sebezhetőségekre, melyekre választ kell találnunk ebben az évtizedben és lehetőséget teremtett, hogy újradefiniáljuk a működő kapitalizmust. Arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy mi az üzleti szféra szerepe a társadalomban és mit tehet azért, hogy mind az ökoszisztémánkat, mind a közösségeinket regeneráljuk.

Szabó Szilvia, a The Impactor alapítója és a Felelős Innováció konferencia létrehívója Írországból jelentkezett be, hogy bemutassa a nemzetközi innovációs trendeket és törekvéseket. Olyan kérdéseket feszegetett, hogy hogyan lehetünk fenntarthatóan innovatívak? Tanulhat-e empátiát a mesterséges intelligencia? Milyen jogai legyenek a robotoknak? Emellett számos izgalmas példát megmutatott nekünk, melyek gyakran újabb kérdéseket vetettek fel.

A felelős innovációkhoz kapscsolódó rövid szimulációs játék során a csapatok arra kerestek megoldást, hogyan legyen az almalé és cider termelő és forgalmazó fiktív vállalatuk számára elérhető több és jó minőségű alma. Megoldás lehet-e egy méh-drón a virágbeporzás problémájában? A közösségeket hogyan tudjuk bevonni számukra is értéket teremtve? Elegendő-e csupán összekötni a méhészeket az almás kertészetekkel? A megbeszéléseket Márta Irén, a BCSDH igazgatója, Takács Ivett, a BCSDH projektasszisztense és Szederkényi Zita, a BCSDH képzésvezetője facilitálták.

A program résztvevőinek Csaba Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese mesélt a gyógyszeripari kutatások kihívásairól. Bemutatta, hogy mi a K+F feladata, és hogyan térül meg egy gyógyszeripari innováció. A szakember végigvezette a résztvevőket a skizofrénia és bipoláris zavar kezelésében úttörő Cariprazine 15 éves kifejlesztésének és nemzetközi bevezetésének sikertörténetén.

Ezt követően dinamikus kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az Access4you, a Dreher, az E.ON, és a HungaroControl innovációs stratégiáját, fenntartható újításait és kapcsolódásait Berecz Balázs, az Access4you alapítója és ügyvezetője, Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója és Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl Zrt. innovációs fejlesztőmérnöke. Az Access4you valódi üzleti értéket teremt egy társadalmi problémára adott válasszal, hiszen tevékenységével megoldást biztosít a speciális igényű emberek számára, hogy hiteles és részletes információhoz jussanak az épített környezet akadálymentességéről. Hogyan lehet úttörő módon a széndioxid-kibocsátást csökkenteni a légi irányítás során? Dreher Antal korának start-uppere volt, hogyan lehet 165 év után is továbbvinni innovatív gondolkozását és progresszív hagyományát? Hogyan lehet a COVID ideje alatt megfelelni az otthonokban megnövekedett energiaigénynek úgy, hogy közben kollégáinkat is a legnagyobb biztonságban tudhassuk? A kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy minden innováció mögött az emberek elkötelezettsége és kreativitása áll.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője interaktív módon, a résztvevőket játékosan bevonva adott exkluzív betekintést a PwC idén 9. vezérigazgatói felmérésének eredményébe. Beszélt arról is, hogy mikorra számítanak a magyar vállalatok elsőszámú vezetői például az önvezető autók tömeges elterjedésére vagy a születéskor várható élettartam 80 éves korra növekedésére.

Pongrácz Ferenc, a Tungsram csoport regionális innovációs igazgatója bemutatta innovatív technológiai fejlesztésüket, mely lehetővé teszi, hogy akár egy sötét pincében is, kis területen termeljünk nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. A vertikális városi kertek megoldást jelenthetnek a növekvő népesség élelmezés igényének kielégítése szempontjából.

A vezetői interjú során Salgó Istvánnal, az ING Bank szenior tanácsadójával és a BCSDH tiszteletbeli elnökével beszélgettek a résztvevők. István kiemelte a BCSDH elnöksége alatt felépített értékteremtő közösség létrejöttének jelentőségét, illetve felhívta a résztvevők, mint vezetők figyelmét az önismeret, és a belső harmónia megteremtésének fontosságára.

A nap zárásaként a résztvevők bemutatták az élelmezés és természet témakörében készített projektmunkáikat. Az izgalmas ötletek részletein még szeptemberig dolgoznak, amiket egy felsővezetőkből álló zsűri fog értékelni. A projektekből készült filmeket pedig az október 8-i üzleti ebéden mutatják be egyperces film formájában

Konkrét kötelezettségvállalások és intézkedések a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében

Az online „Race to Zero Carbon” eseményen a BCSDH, a Brit Nagykövetség, a Holland Királyság Nagykövetsége és a Német Nagykövetség arra ösztönözi a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében. 

A közös szervezésű rendezvény célja, hogy ösztönözze a hazai üzleti szférát a pandémiát követő fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra. Az esemény apropóját az ENSZ által meghirdetett „Race to Zero” kampány és a 2021-ben megrendezésre kerülő COP26 adja, ahol a kormányoknak meg kell erősíteniük a 2015-ös Párizsi Megállapodást.

Az eseményen Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, Iain Lindsay brit nagykövet, H. E. René van Hell holland nagykövet, Klaus Streicher Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője mellett Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár és Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkacsoportjának alelnöke arra ösztönözi a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében.

A rendezvényen a következő vállalatok vezetői mutatják be konkrét vállalásaikat:, Allianz Hungária Zrt., Continental Hungária Kft., Heineken Sörgyárak Zrt., Irota Ecolodge,  Shell Hungary Zrt., Siemens Zrt. és a TESCO-Global Áruházak Zrt.

Az Európai Bizottság 2019. decemberében ismertette az Európai Zöld Megállapodásra vonatkozó ütemtervét, majd idén márciusban tett javaslatot az uniós klímatörvényre, melynek köszönhetően a kontinens 2050-re elérheti a karbonsemlegességet. A klímacélok érdekében meghatározott uniós ütemterv továbbra is áll, de a klímarendeletet az Európa Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy életbe lépjen, lehetőség szerint még a következő, a járvány miatt 2021-re halasztott ENSZ COP26 klímakonferencia előtt. Magyarország hosszútávú klímastratégiájában (Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) 2050-ig, a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ig, 2040-ig szóló kitekintéssel határozza meg hazánk éghajlat- és energiapolitikáját, az energiaátmenet forgatókönyvét a karbonsemlegesség felé.

Az eseményre ide kattintva regisztrálhat.

A rendezvény angol nyelvű, tolmácsolás nélkül.

További információért keresse Takács Ivettet, az ivett.takacs@bcsdh.hu email címen.

Átállás a lineárisról a körforgásos gazdaságra

A Körforgásos Gazdaság Platform a tagjai és a BCSDH tagvállalatai számára ingyenes, három alkalmas webináriumsorozatot hirdet. A résztvevők neves szakemberektől kapnak betekintést a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati alapjaiba, valamint jogi keretrendszerébe. Továbbá, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül megismerhetik a legújabb körforgásos üzleti modelleket és terméktervezési eljárásokat. A mindhárom alkalmon résztvevők oklevélben részesülnek.

Az első webinárra június 30-án kerül sor, ahol dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének Körforgásos gazdasági tanácsadója innovatív vállalati példákon keresztül mutatják be a körforgásos gazdaság koncepcióját, gyakorlati alkalmazását és jogszabályi kereteit. Ősszel a körforgásos üzleti modellek és a körforgásos tervezés (circular design) kérdései lesznek a fókuszban.

A webináriumsorozat a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezés

További információkért kérjük, forduljon Csizmadia Edithez, a BCSDH szakmai vezetőjéhez, az edit.csizmadia@bcsdh.hu e-mail címen, vagy a +36 30 585 2062 telefonszámon.

A webináriumsorozat az alábbi tematika szerint épül fel:

1. A lineáris gazdaságtól a körforgásosig – Bevezetés az elméleti és gyakorlati összefüggésekbe
Június 30. 14:00-15:00

Előadók:

  • Dr. Bartus Gábor, titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Dr. Horváth Bálint, Körforgásos gazdasági tanácsadó, Holland Királyság Nagykövetsége

 

2. Körforgásos üzleti modellek a gyakorlatban
Szeptember 10. 14:00-15:30

Előadók:

  • Dr. Fazekas Dóra, Cambridge Econometrics, ügyvezető igazgató – Körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek és gazdasági előnyök
  • Perger Júlia, PWC, senior tanácsadó – Körforgásos üzleti modellek bemutatása nemzetközi és hazai példákkal
  • Vladimir Visek, IKEA, régiós fenntarthatósági vezető – New circular business models – Second life for furniture
  • Petrényiné Szabó Krisztina, MOL Csoport Downstream Üzletfejlesztési vezető – A műanyag újrahasznosítás lehetőségei és kihívásai
  • Tóth Sára, Palanta.co, tulajdonos, alapító – Béreld a ruhatárad! – etikus és zero waste ruhaipar

 

3. A körforgásos tervezés (circular design) kérdései
Október 15. 14:00-15:00

A Körforgásos Gazdaság Platform a BCSDH, a Holland Királyság Nagykövetsége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére jött létre. A Körforgásos Gazdaság Platform főtámogatói 2020-ban a TESCO-Globál Áruházak Zrt., az Unilever Magyarország Kft., támogatói az ALTEO Nyrt, a Dandelion Group és a Henkel Magyarország Kft.

 

A vállalat márkái egymilliárd eurót fektetnek a célok elérését segítő alapba

Az Unilever új intézkedéseket és vállalásokat jelentett be, amelyek célja, hogy az eddigieknél is határozottabban cselekedjen a klímaváltozás-ellen, a környezet védelme és megújulása, valamint annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára. Ennek részeként a vállalat 2039-ig minden terméke esetében el akarja érni a nettó zéró kibocsátást. Ezen túl a mezőgazdasági kisvállalkozók és farmerek új generációját segítve, velük együtt dolgozva az erdők, a talaj és a biodiverzitás védelmét és helyreállítását szolgáló programok élére áll, a vízhiányos területeken pedig a kormányzatokkal és más szervezetekkel együttműködve javítja a közösségek vízhez való hozzáférését.

E tevékenységek felgyorsításáért az Unilever márkái együttesen egymilliárd eurót fektetnek be az újonnan létrehozott, klíma- és természetvédelmi alapba (Climate & Nature Fund). Ennek a forrásait a következő évtizedben olyan átgondolt és nagyhatású tevékenységekre fordítják, amelyek egyebek közt a tájrehabilitációt, az újraerdősítést, a széndioxid-megkötést, a vadon élő állatok védelmét és a vizek megóvását szolgálják. Az új kezdeményezések olyan, már most is folyamatban lévő tevékenységekre épülnek, mint például a Ben & Jerry’s jégkrémmárka programja, amely a tejgazdaságok üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését célozza, vagy a Seventh Generation tisztítószer-brand tiszta energia használatára ösztönző tanácsai, illetve az a Knorrnál futó program, amely a mezőgazdasági vállalkozásokat segíti, hogy fenntarthatóbban termeljenek.

A vállalat ezt azután jelentette be, hogy 2020-ban véget ért a tíz évvel korábban meghirdetett Unilever Fenntarthatósági Terv (Unilever Sustainable Living Plan, USLP). A program keretében – más eredmények mellett – sikerült 32%-kal mérsékelni az Unilever termékeinek fogyasztói felhasználására jutó teljes hulladéklábnyomát, immár egy gyárból sem szállítanak hulladékot lerakókba, a termelésből fakadó üvegházhatású gázkibocsátást 50 százalékkal csökkentették, továbbá minden telephelyén 100%-ban megújuló forrásból származó hálózati villamos energiát használ.

„Miközben a világ a Covid-19 járvány pusztító hatásaival küzd, illetve olyan kihívásokkal néz szembe, mint az egyenlőtlenségből fakadó komoly problémák, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a klímaválság továbbra is fenyegetést jelent mindannyiunk számára. A klímaváltozás, a természeti környezet pusztulása, a biodiverzitás csökkenése, vízhiány – ezek az ügyek mind kapcsolatban vannak egymással, ezért párhuzamosan kell kezelnünk őket” – mondta Alan Jope, az Unilever vezérigazgatója.

Harc a klímaválság ellen

Az Unilever a már meglévő, korábban bejelentett, tudományosan megalapozott céljain túl (2030-ig megszüntetik saját működésük széndioxid-kibocsátását és értékláncukban megfelezik termékeik karbonlábnyomát) további vállalásokat tett. A klímaválság mérete és sürgető mivolta miatt 2039-ig célul tűzte ki, hogy minden terméke esetében nettó zéró lesz a kibocsátása, a felhasznált alapanyagok beszerzésétől kezdve egészen a bolti értékesítésig.

Ahhoz, hogy ezt a célt 11 évvel a párizsi egyezményben meghatározott dátum előtt el tudják érni, a vállalat az értékláncában szereplő partnereivel együttműködve fog dolgozni az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésén.

Az Unilever hisz benne, hogy a karbonlábnyommal kapcsolatos átláthatóság felgyorsítja a zéró kibocsátásért zajló globális küzdelmet, ezért azt a célt tűzte ki, hogy minden terméke karbonlábnyomáról kommunikálni fog. Ennek érdekében a beszállítók számára egy olyan rendszert állít fel, amelynek keretében minden számlán szerepelnie kell az adott áruk és szolgáltatások karbonlábnyomának, továbbá más vállalatokkal és szervezetekkel együtt kidolgozza az adatgyűjtés és -megosztás, valamint a kommunikáció sztenderdizált módjait.

A zéró kibocsátás eléréséért közös erőfeszítéseket kell hozni, és önmagában a vállalati szektor nem képes a szükséges sebességű változás előidézésére. Az Unilever ezért arra kéri a kormányokat, hogy határozzanak meg keretrendszerekkel támogatott ambiciózus nettó zéró célokat és rövid távú kibocsátáscsökkentési célokat.

A környezet védelme és megújulásának elősegítése

Az Unilever több mint egy évtizede vezető szerepet tölt be az iparágban a fenntartható beszerzési gyakorlatok alkalmazása terén: az erdőkkel kapcsolatos alapanyagok 89%-át a globálisan elismert módszertan alapján fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező forrásokból szerzi be. Az erdőirtások megszüntetéséhez ugyanakkor még magasabb szintű sztenderdek teljesítését tűzte ki célul a vállalat. Ez azt jelenti, hogy minden egyes termőhelyről pontos információkkal kell rendelkeznie és többé nem fogad el olyan minősítési eljárásokat, amelyek nem tanúsítják pontosan az adott alapanyag termelésének erdőirtás-mentes mivoltát.

A társaság vállalta, hogy 2023-ra teljes mértékben erdőirtás-mentessé teszi az ellátási láncát. Ennek érdekében új digitális technológiák – például műholdas monitorozás, geolokációs követés – segítségével növeli a nyomon követhetőséget és az átláthatóságot. Ezzel az érintett mezőgazdasági kistermelők még inkább bevonódnak, illetve változik az Unilever alapanyag-beszerzési megközelítése is.

Az Unilever elkötelezett amellett, hogy együttműködik az iparági szereplőkkel, civil szervezetekkel és a kormányokkal azért, hogy az erdők, tőzegtelepek és trópusi esőerdők védelmén túl olyan más fontos és érzékeny területeket is meg lehessen óvni, amelyeket az fenyeget, hogy a termőföld-területek növelése miatt kipusztítanák az élővilágát.

A helyi biodiverzitás növelése, a termőföld egészségének helyreállítása, valamint a vizek és az azokhoz történő hozzáférés megőrzése, vagyis a természet regenerálódásának segítése érdekében az Unilever olyan farmerek és mezőgazdasági kisvállalkozók új generációjának adna lehetőséget, amely elkötelezett a gazdaság környezetének megóvása és megújítása iránt. A vállalat által vezetett kezdeményezések magukban foglalják a földhöz kapcsolódó jogok biztosítását, a finanszírozáshoz való hozzáférést és a finanszírozásban való részvételt, valamint a helyreállító gyakorlatok kifejlesztését. Ez az integrált megközelítés javítja a gazdálkodók életkörülményeit és ösztönzi őket a természet helyreállítására.

Az Unilever úttörő vállalkozásként megalkotja beszállítói számára a Regeneratív Mezőgazdasági Kódexet. Ez a már meglévő és az iparág legjobbjai között számon tartott Fenntartható Mezőgazdasági Kódexre épül, és olyan módszereket is tartalmaz majd, amelyek segítenek újjáépíteni a kritikus erőforrásokat. Ahogyan a múltban, a vállalat – azért, hogy a változások iparági méretűek lehessenek – ezt a kódexet is minden érdekelt szervezet számára elérhetővé teszi.

A vizek védelme érdekében az Unilever közvetlen lépéseket is tesz. Jelenleg már a világ népességének 40%-át érinti a vízhiány és több mint 2,1 milliárd embernek nem jut biztonságos ivóvíz. A vállalat 100 helyszínen vezet be a helyi közösségek számára vízvédelmi programot 2030-ig. Ehhez felhasználja az indiai Prabhat program tanulságait, amely az Unilever ottani gyárainak környezetében meglévő vízminőségi és vízellátási gondok kezelését célozta. Ez a program közösségi megközelítést alkalmazott a vízgazdálkodás terén, és nem csak a farmereknek segített a növénytermesztés során, de kiterjedt a megfelelő és könnyű vízhez jutásra vonatkozó alapvető emberi igények kielégítésére is. Az Unilever most erre a vízvédelmi programra egy modellt épít fel és együttműködik a kulcsfontosságú beszállítóival azért, hogy azok is hasonló programokat indítsanak el.

Az Unilever csatlakozik a Világbank által létrehozott, számos érdekeltet tömörítő 2030 Water Resources Grouphoz is azért, hogy hozzájáruljon a változáshoz és segítsen ellenállóbbá tenni a vízgazdálkodást az olyan kulcsfontosságú, vízhiánnyal fenyegetett piacokon, mint India, Brazília, Dél-Afrika, Vietnam vagy Indonézia.

A vízforrások további védelme érdekében a vállalat célul tűzte ki, hogy 2030-ra minden termékének összetételét biológiailag lebonthatóra alakítja át, ezzel minimalizálva e termékek hatását a vizekre és a vizes ökoszisztémákra. Bár a jelenleg használt összetevők egy részének jelenleg nincs életképes, biológiailag lebontható alternatívája, az Unilever partnerek bevonásával azon dolgozik, hogy kifejlessze és megtalálja a megfelelő megoldásokat.

 

A 21. század valódi kihívása az, hogyan vagyunk képesek a tudásunkat hálózatban megosztani és közös javunkra fordítva felhasználni. Hogyan tudunk win-win helyzeteket elérni az üzleti működés során? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb hatást és eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk ötödik szakmai napján a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, számba véve mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben vagy akár munkánk során. Az egyik legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, a szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Szerencsére azért egyre inkább terjed az a gondolkodás, hogy törekedjünk azokra a megoldásokra, melyek minden fél számára előnyösek. A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik a feleket, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – kezdte előadását Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását. Kiemelte, hogy az úgy nevezett puha erőforrások sokkal fontosabbak, mint a kemény erőforrások, hiszen például a megromlott partneri kapcsolatokat sokkal nehezebb helyreállítani, mint egy elromlott gépet. A 21. század egyre inkább interdependens, legnagyobb kihívása, nem az, hogy az ember mit tud, hanem az, hogy tudását hogyan tudja hálózatban biztosítani és felhasználni.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de ennek a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A regionális érintetti stratégia kialakításáról beszélt Pogány Éda, a Syngenta kelet-európai régiójának fenntarthatósági vezetője. „Nem működhetünk tovább a szokásos üzletmenetben, hanem már a jövőbe kell nézni ahhoz, hogy nagyobb pozitív, produktív és regenerálható hatást érjünk el” – mondta. Ehhez érteni kell pontosan, hogy mi magunk hogyan járulhatunk hozzá a szükséges modellváltáshoz és demonstrálni kell, hogy a vállalatunk nem csupán az azonnali aggodalmakra, problémákra keres megoldást, de a hosszútávú üzleti fejlődésre is.

„A világ élelmiszereinek egy harmada hulladékként végzi” – hívta fel a figyelmet az egyik fő globális élelmezési problémára Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs igazgatója, aki beszélt a Tesco és az Élelmiszerbank közötti együttműködés keretében megvalósuló élelmiszermentési programól, annak hatásairól és eredményeiről. Az elmúlt pénzügyi évben közel 6500 tonna élelmiszerfelesleget adományoztak az Élelmiszerbanknak, aki az ételeket rászorulóknak juttatja el.

Az előző válság nyomán kialakult fiatal diplomás munkavállalókat érintő kihívás megoldására kialakított együttműködést mutatta be Dr. Tompa Gábor, a Nestlé kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója. Ebbe a közös munkába nem csupán partnervállalataikat vonták be, de a kormányzati szereplőket is. Létrehoztak egy best practice kötetet, egy a szakmai gyakorlati tapasztalat iránti minőségi ajánást és az új magyarországi szakképzési reformban is szerepet vállaltak, ahová érintetti párbeszéd keretében becsatornázták azokat a vállalati tapasztalatokat, melyekkel az országos reform hatékonyabbá válhatott.

A délutáni workshop során a résztvevők beszélgettek a korábbi előadások témáiról és arról, hogy mi lehet az ő saját szerepük abban, hogy egy új, fentarthatóbb üzletvitelhez térjünk vissza. A workshopokat vezette: Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője, Márta Irén, a BCSDH igazgatója, és Szederkényi Zita, a BCSDH “A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője, a beszélgetéseket szakmailag támogatta Brand Éva, Hevesi Nóra, Pogány Éda és Dr. Tompa Gábor.

Kotschy-Korpás Zsuzsanna, az E.ON környezetvédelmi szakterület vezetője és Vadovics Edina, a GreenDependent szakmai igazgatója bemutatta a partnerségen alapuló Energia Közösségek programot, melynek során 2014 óta segítik közösen ügyfeleik megtakarítását. Céljuk megmutatni azt, hogy rengeteg pénzt és energiát takaríthatunk meg, apró változtatásokkal. A közösségek így képesek megspórolni átlagosan éves energiafogyasztásuk 7-8%-át. Több, mint 4.000 résztvevő csatlakozott már a programhoz, 1070 háztartás versenyzett eddig és a program folytatódik.

A napot ismételten vezetői interjú zárta. „Milyen legyen az új normális, ahova visszatérünk?” – tette fel a kérdést Brand Éva, az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Az őszinte beszélgetésben szó volt a Fenntartható fejlődési célokról, ezek prioritásáról a válság előtt és most a válság alatt is, kiemelve a személyes prioritások megváltozását is. Szóba került a csapat, az őszinteség, a hitelesség fontossága, a felelős hibázás kultúrája és az is, hogy néha meg szabad, sőt, kell mutatni a vezető emberi oldalát is.

A fenntarthatóság mellett elkötelezett áruházlánc a június 11-én induló hűségakciójában olyan táskákat és kiegészítőket kínál vásárlóinak, amelyek újrafelhasznált, illetve újrahasznosítható alapanyagokból, teljesen környezetkímélő előállítással készülnek. A pontgyűjtő promóció termékei praktikusak, letisztult forma- és színvilágúak, és a gyakorlatban bizonyítják az alternatív anyaghasználat és technológia helyességét.

A SPAR új hűségakciójában minőségi és a legmodernebb környezetbarát technológiákkal gyártott Re-Generation táskákat és Koziol piknikeszközöket kínálja vásárlói számára. A 10-féle termék a szükséges hűségpontok összegyűjtésével 66-70%-os kedvezménnyel szerezhető be, de természetesen teljes áron is megvásárolható.

„A fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatunk a működése során egyre több olyan technológiát alkalmaz, melyekkel vásárlóit is az aktív, környezettudatos magatartásra buzdítja. Ezért is örülünk a Re-Generation és a Koziol márkák együttműködésének, mert hűségakciónkban csupa olyan napi vagy rendszeres gyakorisággal használható praktikus eszközt kínálunk, amelyek környezetkímélő eljárással készülnek. A táskák alapanyaga újrahasznosított PET palack, míg a Koziol ételtartó dobozok matériája 100%-ban újraolvasztható, így az alapanyag vissza tud kerülni a gyártási körforgásba.”– mondta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

Re-Generation termékek mindegyike, így a SPAR mostani hűségakciójában szereplő 7-féle használati eszköz is – hátizsák, laptophátizsák, utazótáska, válltáskával kombinált hátizsák, többfunkciós, univerzális tartó, öv- és/vagy válltáska, laptop- és dokumentumtartó tok – újrahasznosított műanyag palackból készül. Az egyedien két színtónusú, olasz top design kialakítású, unisex és kortalan stílusú, sportosan elegáns kiegészítők mindegyikén feltüntetik, hogy hány darab PET palack felhasználásával állították elő azokat. A hátizsákot például 20 palack őrleményéből készítik.

A cég táskáinak szürke és fekete külső szövete, a fekete bélés, a vállpántok és a fülek 100%-ban újrafelhasznált PET-ből készülnek. A szigorú gyártási előírások és a – kötelezően és opcionálisan is elvégzett – minőségtesztek mellett a termékek alapanyagául szolgáló szálakat és szöveteket készítő üzem GRS – Global Recycled Standard, globális újrahasznosítási szabvány – tanúsítvánnyal rendelkezik, amely garantálja, hogy az újrahasznosított tartalmak és az ellenőrzött kémiai összetevők a követelményeknek eleget tesznek. A gyártó biztosítja a megfelelő gyártási biztonságot, a visszakövethetőséget és a helyes környezeti gyakorlatot is. A gyártáshoz használt nyersanyagot a fogyasztóktól visszagyűjtött, a kereskedelmi forgalomban értékesített palackok biztosítják, de még a termékleírást is a tanúsított erdőgazdálkodásból származó papírra nyomtatták.

A több mint 90 éves német Koziol vállalat – szakmailag többszörösen is díjazott – Organic kollekciója a termoplasztikus műanyag minden előnyét negatív mellékhatások nélkül ötvözi a természetes cellulóz pozitív tulajdonságaival. A végeredmény egy maximálisan környezetbarát, 100%-ban újrafelhasználható termékcsalád. A SPAR júniusban kezdődő promóciójában a márka 3-féle terméke, a 2 darabos ételtároló-szett, a szintén 2 darabos uzsonnásdoboz-szett, és kulacs is ilyen. A cég a gyártási folyamatai során 90%-kal kevesebb energiát használ, mint az üveg, a kerámia és az alumínium előállításakor. A termékei tervezett használati életciklusa több mint 10 esztendő, de rövidesen a sokéves használat után leselejtezett összes műanyag cikk újrahasznosítására is lehetőség nyílik.

A pontgyűjtő akció 2020. június 11-én indul és 2020. szeptember 16-ig tart a SPAR, INTERSPAR, City SPAR, SPAR partner és SPAR market áruházakban. A vásárlók minden elköltött 1.000 forintjuk után 1 hűségpontot kapnak, amelyet gyűjtőfüzetbe ragaszthatnak. Ha egy pontgyűjtő füzetben összegyűjtenek 20 darab matricát, megvásárolhatják a 10-féle termék egyikét a feltüntetett kedvezményes áron. A vásárláshoz le kell adni a szükséges, 20 pontot tartalmazó gyűjtőfüzetet a kiválasztott termékkel együtt a pénztárnál, és a SPAR munkatársai azonnal érvényesítik a kedvezményt.

A hűségpontok beváltására 2020. június 11. és 2020. szeptember 27. között nyílik lehetősége a vásárlóknak az árukészlet erejéig. A részletes részvételi szabályzat megtalálható a www.spar.hu weboldalon és a hűségakcióban résztvevő áruházakban.

Közép- és Kelet-Európa ma nagyon fontos mezőgazdasági régiót képvisel. A tervezett és a kollektív gazdaságból való kilépés azonban nagyban megbontotta a termelési és a mezőgazdasági ágazatot. 30 éve folyamatosan újragondolják működésüket, reagálva így a lehetőségekre, mint sem egy kidolgozott stratégiát követnének.

Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia francia kereskedelmi és iparkamarái tisztelettel meghívják Önt az Élelmiszer-feldolgozás: Közép- és Kelet-Európa lehetséges stratégiája” című webináriumra

 

A jövőben a logisztikai kihívások, a fenntartható mezőgazdaság jelentőségének növekedése és az európai iránymutatások (Green New Deal) új perspektívákat kínálnak, az ellátási láncok egyre rövidebbek lesznek, amely elősegítik a helyi élelmiszeripari átalakulást, különösen a regionális termékek esetében.

A témában kerekasztal-beszélgetést szerveznek, amelyen az agrár- és élelmiszeripar legfőbb régiós tendenciáiról lesz szó. Felszólalnak az ágazat szakemberei, a nagykereskedések képviselői, a mezőgazdasági termelők és gazdálkodók, hogy közösen megértsék az ágazat dinamikáját és megvitassák a témában az alábbi kérdéseket:

• az európai élelmezésbiztonság kérdése a termékek elérhetősége szempontjából
• a fogyasztók feldolgozott termékekhez való hozzáférésének megkönnyítése
• a fenntartható fejlődés előfeltétele
• a gazdasági stabilitás forrása
• a minőségi vektor és a címkézett termékek fejlesztése

Dátum: 2020. június 17. (szerda), 9:00-10:30

A webinárium programja:
9:00-10:00: Bemutatkozás és a téma megvitatása
10:00-10:30: Kérdések és válaszok

A webinárium nyelve angol.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Kérjük, részvételi szándékát 2020. június 16-ig jelezze az info@ccifrance-hongrie.org e-mail címen. A csatlakozáshoz szükséges linket és információkat június 16-án, kedden e-mailen küldik ki a résztvevőknek.

Felelősen gondolkodva és az óriási igényre tekintettel a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) felmérte a piacot, és összefogva tagjainkkal egy könnyen áttekinthető és folyamatosan frissülő COVID-19 fókuszú weboldalon összegyűjtöttük azokat a vállalatokat, amelyek bármilyen tekintetben támogatást, termékeket, vagy szolgáltatásokat nyújtanak az egészségügyi és gazdasági válság hatékony kezelésére. Maszkokat, kesztyűket, kézfertőtlenítőket és egyéb eszközöket is tartalmaz az elképesztően széles paletta, amelyen 16 tagcégünk ajánlata található termékcsoportonként csokorba szedve.

Az elmúlt két hónap folyamán a kereslet-kínálat sajnos felrúgta a megszokott viszonyokat ezen a piacon is. A korábbiakhoz képest ugrásszerűen megnövekedtek az árak egyes termékeknél, illetve találkozhattunk olyan ajánlatokkal, amelyek végül minőségi csalódást okoztak a vásárlóknak.

Célunk, hogy az általunk ajánlott termékekkel megbízható forrásokhoz jussanak a weboldalunkat látogató cégek, legyenek akár tagvállalatok, akár hozzánk még nem csatlakozott cégek. A termékek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért kérjük, hogy az érdeklődők mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a kiválasztott termék, szolgáltatás mellett feltüntetett partnercégekkel. Az igények biztosítása a jelentkezések sorrendjében történik.

Alapértékeinket – a vállalatok fejlődésének, az üzleti kapcsolatok fejlesztésének támogatását, az értékes közösség megtartó erejét – szem előtt tartva az MVÜK célja az érdekeltek összekapcsolása, ezért kérjük, hogy mindenki közvetlenül vegye fel a kapcsolatot a palettán szereplő cégekkel, illetve az e-mail másolatba tegye bele a kozpont@mvuk.hu e-mail címet. Minden termék alatt megtalálják az adott terméket kínáló partner elérhetőségeit.

Vigyázzunk egymásra!