A koronavírus-járvány ideje alatt több idő jut a családi étkezésekre, 10-ből 5 háztartásban pedig a gyerekek is kiveszik a részüket a konyhai munkából – derült ki a Nestlé által készített reprezentatív kutatásból, amely a magyar családok étkezési szokásait vizsgálta a karantén ideje alatt. Ha közös sütés-főzésről van szó, egyértelműen a palacsinta a sztár, a receptválasztásnál legtöbbször már az interneten keresünk, a menü összeállításánál pedig a családtagok ízlése a legfontosabb szempont.

A karantén, illetve az otthoni oktatás ideje alatt sok családban jut több idő a közös étkezésekre, mint korábban – derült ki a Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért program keretében a magyar családok körében készült reprezentatív kutatásból . A felmérés célja az volt, hogy megvizsgálja az étkezési szokások átalakulását a járvány idején. A karantén alatt a válaszadók egyharmada együtt ebédelt a családjával, náluk ez lett a nap fő étkezése. A megkérdezettek negyven százaléka szerint nem történt változás a járvány előtti időhöz képest, ők többségében férfiak és közel kétharmaduk vidéken lakik.

Tízből öt családnál hetente többször is közreműködnek a gyerekek a sütés-főzésben, napi szinten viszont már kevesebben segítenek. Sok háztartásban a gyerekek döntenek a menüről, így közvetetten bár, de ők is hozzájárulnak a család táplálkozási szokásainak alakításához. Az országban egyértelműen a palacsinta a sztár, ha közös sütésről van szó: a szülők közel fele vonja be a gyerekeket ennek elkészítésébe, akár a fővárosról, akár vidékről legyen szó. Nagyon népszerűek még a különböző édességek és péksütemények, ezek elkészítésénél szintén szívesen segédkeznek a kisebbek. Általánosan az jellemző, hogy a felnőttek bevonják a gyerekeket az ételkészítésbe, legyen szó a recept kiválasztásától kezdve a tojások feltörésén át az alapanyagok előkészítésééig. Mindössze a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy náluk semmilyen konyhai feladatot nem látnak el a gyerekek.

„Azok a gyerekek, akik részt vesznek a főzésben több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, nyitottabbak egészségesebb étkezési szokások kialakítására, kiegyensúlyozottabban táplálkoznak, a közös főzés során jobban megismerik az összetevőket, fogásokat, alapanyagokat. Vezető élelmiszeripari vállalatként arra törekszünk, hogy minden lehetséges platformon edukáljuk a szülőket és a gyereket, illetve irányt mutassunk abban, hogy ne csak együtt főzzenek, de egészségesebb fogásokat is készítsenek. Kiemelten fontosnak tartjuk a gyerekek támogatását a megfelelő táplálkozási szokások kialakításában, ezért is indítottuk el 2018-ban a Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért programunkat” – mondta Tompa Gábor, a Nestlé vállalati kommunikációs igazgatója.

A receptválasztáshoz mindenféle segítséget igénybe vesznek a szülők, de a gyerekek kívánsága a megkérdezettek közel 80 százalékánál döntő szempont. A kutatásból az is kiderül, hogy bár vidéken az ebéd többségében a családi recept szerint készül, összességében már elsősorban az interneten vadászunk receptek után. A napi menü kiválasztásánál legtöbbször a család ízlése mérvadó: a válaszadók 72 százaléka úgy főz, hogy az étel mindenki szerint finom legyen, és csak ezt követő szempont, hogy egészséges és tápláló étel kerüljön az asztalra. A megkérdezettek kicsit több mint felének fontos, hogy az otthoni alapanyagok felhasználásával készüljön az ebéd. Összességében a szülők inkább főznek, mint rendelnek: utóbbi opcióra csak 7 százalékuk szavazott.

Folyamataink felülvizsgálata és fejlesztése alapvető gyakorlat a Coface-nál. A digitális technológia által nyújtott lehetőségeket figyelemmel kísérjük, és az előremutató ötleteket – melyek segítenek bennünket a fenntarthatósági célok elérésében – igyekszünk beépíteni mindennapi működésünkbe.

Ennek jegyében indult együttműködésünk a DocuSign-nal, a tavalyi év végén. A szolgáltató által kínált automatizált, elektronikus dokumentumküldési és nyomon követési rendszer integrálásával jelentősen csökkentettük a korábbi folyamat környezetterhelését, valamint kényelmesebbé és gördülékenyebbé tettük ügyfeleink számára a szerződéskötést. A rendszer egy óriási előnye viszont pont a jelenlegi, kihívást jelentő helyzetben mutatkozott meg, hiszen lehetővé tette, hogy biztonságosan, akár otthonról is tudjunk szerződni partnereinkkel, ezáltal megóvva ügyfeleink és munkavállalóink egészségét.

A digitális szerződéskötés bevezetése környezettudatossági szempontból alapvető volt cégünk számára. A francia anyacég kezdeményezését követve a közép-kelet-európai leányvállalatok közül elsőként váltottunk az elektronikus aláírásra. Ahogy a lenti ábra is mutatja, a bevezetés óta 3 641 kilogramm papírt, 81 273 liter vizet, 8 192 kg szén-dioxidot és 537 kilogramm szemetet* „spóroltunk meg”, ennyivel sikerült csökkenteni a cégcsoport ökológiai lábnyomát az új rendszer használatának köszönhetően.

A fenti számok talán még jobban értelmezhetőek, ha egy kicsit hétköznapibb megközelítést alkalmazunk a mérésre. A DocuSign riportja alapján 25 fát mentettünk meg, egy ¾-ig megtöltött medencényi vizet spóroltunk, valamint két autó szén-dioxid kibocsátásával, és nyolc láda szeméttel kevesebb terhet róttunk a környezetünkre.

*A projektben részt vevő 19 leányvállalat adataival számolva, a DocuSign rendszer becslése alapján, amely a borítékok számát, az egy borítékban küldendő oldalak számát, és a címzettek számát veszi alapul a kalkulációhoz.

A rendszert az első időszakban cégcsoporton belüli dokumentumküldésre használtuk, majd 2020 elejétől tettük elérhetővé ügyfeleink számára is. Ezáltal az elmúlt időszakban háromszorosára nőtt az elektronikusan kiküldött dokumentumok száma. Ez részben a járványhelyzet által támasztott új követelményeknek is betudható, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy partnereink rendkívül pozitívan értékelik a kezdeményezést, melynek segítségével közösen tehetünk egy biztonságosabb, élhetőbb jövőért.

A világ egyik vezető kintlévőség-biztosítójaként, a fenntartható fejlődés biztosítása a Coface cégcsoport egyik alappillére. Több mint 70 éves tapasztalatunkkal és szakmai tudásunkkal támogatjuk ügyfeleinket kockázatkezelési döntéseik meghozatalában, valamint kereskedelmi ügyleteik biztosításában, ezáltal lehetővé téve számukra a biztonságos és fenntartható gazdasági fejlődést.

A Deloitte és a Carbon Pulse együttműködésében 2020. június 18-án egy egész napos, angol nyelvű online konferencia kerül megrendezésre, amelynek fókuszában az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) kitett vállalkozásokat és a növekvő globális széndioxid-piacot érintő kritikus kérdések állnak.

A konferencia hátteréről

A Carbon Pulse és Redshaw közös vállalkozásaként indult Carbon Forward konferencia idén 5. éve került megrendezésre Londonban, és 2019 óta már regionális piacokon is kiegészül kibocsátás-kereskedelmi eseményekkel. A most megrendezésre kerülő szakmai rendezvényen elsősorban a regionális piac iránt érdeklődő, vállalati vezetők vesznek részt.

A programról

Az előadások és panelbeszélgetések elsősorban a COVID-19 járvány és az EU ETS szabályozás hatását vizsgálják majd a régió gazdaságára nézve. Vezető elemzők, kormányzati képviselők és iparági vezetők adnak átfogó képet a jávány utáni globális fellendülés várható alakulásáról, és hogy ez mit jelent az EU ETS-t, az európai zöld megállapodás egyéb szempontjait, a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerét (CORSIA), illetve a vállalatok éghajlatváltozás kezelésére irányuló döntéseit tekintve.

Az eseményen Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és klímavédelem üzletágának vezetője tart szakmai előadást, valamint moderálja az eseményt indító panelbeszélgetést.

A rendezvény további előadói:

Mark Lewis, Head, Sustainability Research, BNP Paribas Asset Management

Dirk Forrister, President, CEO, International Emissions Trading Association

Ingvild Sorhus, Lead Analyst, EU Carbon, Refinitiv

Yann Andreassen, Senior Analyst, EU Power and Carbon, ICIS

Peter Vis, Senior Advisor, Rud Pedersen Public Affairs

Jan-Willem van de Ven, Head of Climate Finance, Carbon Markets, EBRD

Clive Lambert, Founder, FuturesTechs

Andrei Marcu, Executive Director, ERCST

Representative, DG Climate Action, European Commission *

Representative, Government of Hungary *

Louis Redshaw, CEO and Founder, Redshaw Advisors

Ben Garside, Director and Co-Founder, Carbon Pulse

(* felkérés alatt)

Regisztráció és bővebb információ a programról itt található.

Két évvel ezelőtt kereste meg a Manupackaging Magyarország Kft.-t egy nem hétköznapi csomagolástechnikai feladattal a Pepco áruházlánc, amely Gyálon építette meg legújabb és egyben eddigi legnagyobb régiós logisztikai központját. A 100 000 m2-es központban természetesen nem csak az épület mérete gigantikus, hanem az áruforgalom is kiemelkedően nagy.

A feladat egy olyan csomagoló sor kialakítása és telepítése volt, amely képes óránként 120 kimenő rakatot lecsomagolni, megfelelő stabilitás és minimális költség mellett a csomagolóanyag- és az energiafelhasználást tekintve. További elvárás volt, hogy a kapacitás és a termelékenység maximalizálásának érdekében a lehető legritkábban kelljen megállítani a gépet fóliacsere miatt.

A Pepco két úton indult el: a Manupackaging, felmérve a pontos igényeket, a rakatok formáját, kirakását és stabilitását, továbbá a teljes rakatépítési munkafolyamatot, a stretch-fóliázásban és egy hozzá tartozó, speciálisan kialakított fedőfólia-adagolóban látta a megoldást, míg egy konkurens vállalat a stretch-hood technológiát javasolta.

A puding próbája

A javaslatok a gyakorlatban is megmérettetésre kerültek: a Pepco összekészített 4 valós, életszerű tesztraklapot a megszokott árufajtákból, amelyeket mindkét vállalathoz elküldtek gyári csomagolási tesztre. Az elsőként próbált megoldási javaslat, a stretch-hood a legjobban akkor alkalmazható, ha a rakat formája szabályos (nincsenek kilógó dobozok, termékek), vagyis a fólia minden oldalon egyformán szorosan tud ráfeszülni. A komissiózott rakatok esetében azonban az itt-ott kiálló elemek miatt a stretch-hood nem tud kellően megfeszülni,
így a palettát sem tudja elég stabilan tartani. Végül a stretch-hood módszer a gyenge tartóerő mellett is drágábbnak bizonyult, mint a másik, egyedi stretch-fóliás megoldás.

Kihívás: minimális csomagolási költség

Ez után következett a Manupackaging csapatának elképzelése. Az első megoldandó feladat a költséghatékonyság érdekében az volt, hogy az automata gépeken általánosan elvárt standard 60 my vastagságú fedőfólia helyett vékonyabb típussal is tudjon dolgozni a gép. Ezt a fedőfólia-adagoló motorizálásával sikerült elérniük, aminek köszönhetően egy jóval vékonyabb, 35 my vastagságú fedőfóliával is meg lehetett oldani ugyanazt a csomagolási feladatot, s ezáltal több mint 40%-al csökkent a csomagolási költségek ezen része.

Kihívás: maximális gyorsaság

A csomagolási költségek minimalizálása mellett további kihívást jelentett a gyorsaság és hatékonyság, hiszen az óránkénti 120 raklapos sebesség igazán nem mindennapi. Egyértelmű volt, hogy a kívánt sebesség érdekében olyan automata forgógyűrűs stretch-fóliázó gépre van szükség, amely egyszerre két fóliatekerccsel dolgozik.

Annak érdekében, hogy a gép kapacitása elérje a kívánt szintet, és eleget tudjon tenni a stretch-fólia tekercsek cseréjére vonatkozó elvárásoknak, a Manupackaging szakemberei úgy tervezték át a gépet, hogy a megszokott 16-20 kg-os tekercsek helyett egyszerre két 40 kg-os tekerccsel tudjon dolgozni. A rendszer így 380-390 raklapot tud lecsomagolni egyhuzamban tekercs-csere nélkül.

A végeredmény

A Manupackaging Magyarország megoldása tehát a piac egyik leggyorsabb, legmegbízhatóbb, két kocsis, forgógyűrűs fóliázó gépe lett, amely az Omega névre hallgat. Különlegességeivel – így a 40 kg-os stretch-fólia tekercsekkel, illetve a motorizált fedőfólia adagolóval – maximalizáltni tudták a termelékenységet, és minimalizálni a csomagolóanyag költségét.

A vállalat által ajánlott technológiával a PEPCO 40%-kal kevesebb fólia felhasználás mellett több mint háromszor nagyobb tartóerővel csomagol, így garantálva a komissiózott rakatok stabilitását.

Biztonság és garancia

A tárgyalások kezdetén végzett kalkulációkat a várható csomagolási szükségletről és költségekről – melyek végül pontosan megegyeztek a valós, többször ellenőrzött végleges számokkal – a Manupackaging természetesen szerződésben is vállalta. Roppant vonzó volt ezen felül a cég által kínált egyedi karbantartási szerződés is, amely szerint:
● egy technikus kolléga havonta egy alkalommal a helyszínen, működés közben ellenőrzi a gépeket, és a bontás nélküli kisebb karbantartásokat elvégzi,
● bármilyen egyéb probléma esetén garantálják, hogy 6 órán belül a helyszínre érkezik a technikus, és megkezdi a hiba elhárítását,
● évente 3 alkalommal a nagyobb karbantartási munkálatokat is elvégzik.

Végül, de nem utolsó szempontként a Manupackaging eleget tudott tenni a nemzetközi igényeknek is, vagyis minden megoldást garantálni tudott a Pepco lengyelországi központi raktárában is, aminek köszönhetően a magyarországi két gépes megrendelés mellett a vállalat oda is elnyerte az egy sorra vonatkozó tendert. Így nem okozott problémát az elvárás, hogy egyazon beszállítóval dolgozzon együtt a két logisztikai centrum, tekintettel arra, hogy a Manupackaging mindkét országban vállalni tudta a lokális szerviz garanciát és az anyagkiszállítást.

Mindennek fényében a megbízó nagy elégedettségére a rendszer közel két évnyi munka után megkezdte működését a Pepco gyáli logisztikai központjában. A csomagolás természetesen szintén a Manupackaging saját gyártású stretch fóliáival, tetőfóliáival, ragasztószalagaival és egyéb csomagolóanyagaival történik, hiszen így tudják garantálni a legmagasabb minőséget.

A Pepco büszkén jelentheti ki, hogy ez a speciálisan kialakított, egyedi igényekhez alkalmazkodó gép egyedülálló hazánkban, és még a környező országokban is legfeljebb csak hasonló található.