Ahogy 2006 óta minden évben, az élelmezési világnapon több mint 20, élelmiszerrel megrakott kamion szelte át Budapest történelmi belvárosát, aminek a Coca-Cola HBC Magyarország egy autója is részese volt. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület által szervezett adománykonvoj – egy rövid megálló után a Hősök terén – 90 tonna terhével az Élelmiszerbank raktára felé vette az irányt. Az elmúlt 15 év során az ENSZ FAO és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület több mint 670 tonna élelmiszerrel segítette a rászoruló családokat.

Az élelmezési világnap, amellyel a FAO 1945-ös alapítására emlékezünk, célja, hogy felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozásra, melynek a fenntartható mezőgazdaságon és a természeti erőforrások védelmén kell alapulnia. A 90-es szám szimbolikus, hiszen a FAO a 75., míg az Élelmiszerbank fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén. Közös összefogással sikerült elérni ezt a szép eredményt 2020-ra. A kamionok által szállított élelmiszert számos magyar és nemzetközi élelmiszeripari és kereskedelmi cég adományozta, melyek évek óta támogatják az Élelmiszerbank Egyesület munkáját élelmiszerfelesleg felajánlásaikkal. A tartós élelmiszerek (tészta, édesség, konzervek stb.) révén mintegy 36.000 rászorulón segítenek.

Az adománykonvojban részt vevő cégek: ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., Auchan Retail Magyarország, Bio-Fungi ChefGomba, Bonafarm Csoport, Chef Market Food Service Company, Coca-Cola HBC Magyarország, Danone Magyarország Kft., Gyermelyi Zrt., HEINEKEN Hungária, Kifli.hu Online Szupermarket, Kometa ’99 Zrt., Metro Kereskedelmi Kft., Nestlé Hungária Kft., Nissin Foods, NUMIL Hungary Tápszerkereskedelmi Kft., Pek-Snack Kft., Penny Market Magyarország, Rauch Hungária Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt., Upfield Hungary Kft..

„Az idei élelmezési világnap témája (Neveljük, tápláljuk, óvjuk – közösen) a közös tettekre, együttműködésre és szolidaritásra sarkall egy jobb jövőért. Ezen gondolat még a járvány kitörése előtt született, de annál aktuálisabb ma. A FAO fennállásának 75. éve példátlan eseményeket hozott; itt az alkalom, hogy jobbá tegyük a világot a mezőgazdaság és az élelmezés által” – mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és regionális képviselője a konvoj sajtóeseményén.

A FAO adatai szerint, minden évben a megtermelt élelmiszer mintegy harmada vész el. A probléma súlyosságát mutatja, hogy – idén először – szeptember 29-ét az élelmiszerveszteség és -pazarlás tudatosság nemzetközi napjának szentelik. „Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy az élelmezési problémákat is helyben, fenntartható programokkal kell orvosolni. Nem az elvándorlás, hanem az élelmiszertermelés helyi fejlesztése ad gyógyírt az éhezésre. Az egyszeri segélyakciók fontosak – különösen egy világjárvány idején – de akkor igazán jó a segítség, ha tartós a hatása: minden nemzetközi program tervezésekor érdemes e szempontot figyelembe venni” – mondta Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

„A globális koronavírus válság közepette az élelmezési világnap emlékeztet minket arra, hogy mindenki kiveheti a részét a megoldásból – legyen az az egészséges táplálkozás vagy a környezettudatos döntések. Az Élelmiszerbank Egyesület idén ünnepli 15. születésnapját, csakúgy mint az Adománykonvoj, mely eddig összesen 674 tonna élelmiszerrel segítette a nélkülözőket. Az élelmezési világnap és a nemrég debütált élelmiszerpazarlás elleni világnap célja szorosan kötődik az Élelmiszerbank céljaihoz: felhívni a figyelmet a pazarlás és a nélkülözés problémájára. Most, hogy a COVID-19 elhúzódó hatása egyre több nélkülözést szül, még inkább fontos, hogy az élelmiszerfelesleg a megfelelő helyre kerülhessen, segítséget nyújtson és ne a környezetünket terhelje,” – mondta Cseh Balázs az Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

Körforgásos terméktervezés és design témával zárult a Körforgásos Gazdasági Platform webinárium sorozata október 15-én. Ahhoz, hogy a termékeiket és szolgáltatásaikat fenntarthatóvá, visszaforgathatóvá tegyák, már a tervezés során figyelembe kell venniük a körforgásos gazdaság, a körforgásos terméktervezés aspektusait. A résztvevők neves szakemberektől kaptak betekintést a téma világába, mely során a termékek életciklusát, az Ipar 4.0-t, körforgásos elektronikát és konkrét körforgásos gyakorlatokat taglaló előadásokat hallhattak.

Elsőre mindenkinek ugyanaz a válasz ugrik be: a műanyag csomagolás egyértelműen rossz. Ez egy általánosan kialakult vélemény, amely legfőképp a műanyaghulladék okozta problémákhoz kapcsolódik. De vajon megítélhetjük-e a műanyag értékét a nem megfelelő hulladékgazdálkodás alapján? Létezik-e környezetbarát alternatíva (akár a papír, akár a textil, akár a fém), amely kiválthatja a műanyagot a csomagolás terén? És miként használhatnánk ki a műanyag nyújtotta valamennyi előnyt, a környezet szennyezése nélkül? A kérdésekre a Manupackagig Magyarország Kft. csomagológép- és csomagolóanyag gyártó vállalat segítségével kerestük a választ.

Biztos, hogy a papír a legjobb?

Nyilvánvaló, hogy a papír természetes és lebomló anyag, ezért első pillantásra sokkal jobbnak tűnik, mint a műanyag. Ám a kérdést alaposabban körbe kell járni:

– A funkcionalitást tekintve a legnagyobb kihívást a termékvédelem jelenti: számos olyan mechanikai vagy higiéniai védelmet igénylő termék létezik, amely esetében a teljes mértékben papírból készült csomagolás szóba se jöhet, hiszen az porózus, és a nedvességet is magába szívja. Ezzel szemben a műanyag az oxigént és a nedvességet is képes 100%-ban kizárni, roppant tartós és fizikai védelmet is nyújt.

– A papírral kapcsolatos másik gyakran emlegetett kérdés az előállítási folyamat ökológiai lábnyoma. Nem csak több milliárd tonnányi vízhez van szükség hozzá évente, de óriási energiafogyasztással is jár: becslések szerint az egész világ teljes széndioxid-kibocsátásának 2%-át teszi ki a papír előállítása.

– Van, amikor a papír a legjobb megoldás, de be kell látni, hogy számos erőltetett papírcsomagolási megoldás létezik, amikor az adott csomagolási feladatot tizedannyi műanyag csomagolóanyaggal is meg lehetne oldani. Mivel a papírt sokan zöldebbnek hiszik, annak már nem járnak utána, hogy az adott csomagolás vajon színtiszta papír-e, és így újrahasznosítható, vagy esetleg már valamilyen műanyaggal bevont papír, amely így már csak nagyon nehézkesen forgatható vissza.

Sajnos tehát számtalan olyan esettel találkozhatunk, amikor egy végtelenszer visszaforgatható műanyag csomagolást olyan papír alapúra váltanak ki, amely egyrészt nem is visszaforgatható, másrészt pedig sokkal nagyobb volumenben kell használni a termék védelme érdekében. Ezzel viszont egy nagy lépést tesznek visszafelé a környezettudatosság terén.

Biztos, hogy a vászontáska jobb?

A sokszor használható vászontáska jó megoldásnak tűnik, egy új hullám a környezettudatos emberek körében, ám a háttérben sajnos kevesek által ismert tények lapulnak:

– előállításának energiaszükséglete miatt legalább 800-szor kell használni egy vászontáskát ahhoz, hogy az okozott környezeti kárunk a polietilén táska egyszeri használatával egyenértékű legyen. Tehát az mondhatja, hogy a vászontáskával tett a környezet érdekében, aki már több mint 800-szor használt egy adott vászontáskát bevásárláshoz.

– újrahasznosításának lehetősége is nagy nehézségekbe ütközik.

Biztos, hogy a fém a legjobb?

A fém is egy végtelenszer újrahasznosítható anyag, oxigén és gázzáró, mint a legtöbb műanyag. Viszont nem annyira rugalmas, és ez okozza a hátrányát is.

Biztos, hogy a műanyag rossz?

Mindezzel szemben a műanyag olcsó, és az előállítása jóval kisebb energiafelhasználással, ebből fakadóan pedig kisebb CO2-kibocsátással jár, mint a papíré vagy a textilé. Ezt csak tetézi, hogy a polietilén a végtelenségig újrahasznosítható, vagyis a drága és természeti erőforrások tekintetében is roppant költséges csomagolások fejlesztése helyett érdemes lenne a visszagyűjtési folyamatok javítására fókuszálni. Így a műanyagcsomagolások használat után ismét értékes nyersanyagként hasznosulhatnának újra, és hulladék-probléma nélkül élvezhetnénk ki évszázadokon át az előnyeiket.

Mit tehet a csomagolóipar, hogy a műanyag valóban ne jelentsen rosszat a bolygóra nézve?

A Manupackging Magyarország hitvallása szerint, amíg van egyetlen olyan ember is, aki eldobja a szemetet, a műanyag gyártóknak nagyon sok mindent kell tenniük annak érdekében, hogy változtatni tudjanak ezen a globális problémán. Tehát amíg nincs megfelelő alternatíva, amíg nincs megfelelő visszagyűjtés, addig két dolgot tehetnek a felelős csomagolóipari vállalatok:

– csökkentik a csomaglóanyag felhasználást,

– terméket fejlesztenek.

Ezzel összhangban, a Manupackaging olyan egyedi és komplex megoldásokat dolgoz ki partnerei számára, amelyekkel átlagosan 50-70%-os csomagolóanyag-csökkentést érhetnek el, hasonló mértékű költségmegtakarítás mellett. Ezen felül a vállalat külön figyelmet szentel

a körforgásos gazdaságba illő, valamint a lebomló és a biológiailag lebomló termékek fejlesztésére. Saját fejlesztésű Manunature stretch-fóliájuk pedig a piacon az első olyan csomagolófólia, amely biológiailag lebomló és újrahasznosítható is egyben, vagyis ha nem jut vissza a körforgásba, a természetbe kerülve szerves anyagokra bomlik.