Mely szektorok állásaira toboroznak a Randstad tanácsadói mérnököket?

Gyártás, termelés, autóipar, ingatlan- és építőipar, agrárium, gyógyszeripar és szállítmányozás, logisztika, illetve kutatás-fejlesztés (angolul Research and Development, vagy rövidítve R&D) – ezeken a területeken keresünk jelölteket szellemi munkakörökbe pályakezdőtől egészen a felsővezetőig mérnök vagy mérnöki vonatkozású pozíciókra.

Melyek a mérnöki területek legfontosabb munkavállalói és munkáltatói trendjei a magyar piacon?

Magyarország a nagy beruházások és befektetések közkedvelt helyszíne, számos mérnöki álláslehetőséget kínálva ezzel évről-évre. A kutatás-fejlesztési központokban az adott területre specializálódott mérnökök dolgoznak kisebb-nagyobb hazai és nemzetközi projektekben, többek között terméktervezési folyamatokban és fejlesztésekben vesznek részt. Sok izgalmas pozíció érhető el itthon, és a magyar mérnöki munkaerő is kifejezetten versenyképes: európai szinten is magas színvonalú a hazai oktatás, így a kereslet és a kínálat szerencsésen találkozik.

A jelenlegi egészségügyi helyzet természetesen hatással van a befektetésekre: a már aktív beruházások sokszor lassabban haladnak, illetve számos projekt várhatóan tolódik, viszont az ősz beköszöntével több új beruházás bejelentése egyértelműen a piac erősödését jelzi előre. Az autóiparban 2020. elején (illetve már 2019. második felében) érezhető Európa-szintű nehézségek korábban kevésbé hatottak a magyarországi iparágra, viszont a mostani rendkívüli helyzet itt is kihívást jelent, amely egyfajta átrendeződést hozhat magával.

Az építőipart idén májusban érte el a gazdaság befékezése, a KSH adatai szerint 20%-kal volt alacsonyabb a termelés volumene az előző évi magas bázisnál. Azonban hosszú távon valószínűleg kevesebb negatív hatása lesz erre a szektorra a jelenlegi helyzetnek, más területek visszaesésével összevetve.

Míg a határlezárások és egyéb szigorítások a gazdaság visszaesése mellett egyértelműen megnehezítették a logisztika helyzetét itthon, a rendkívüli szituáció egyik győztese egyértelműen az e-kereskedelem: az idei év teljesítménye messze felülmúlja a várakozásokat.

Melyek azok a munkavállalói kompetenciák, amelyek a legfontosabbak a munkáltatók számára?

Az általunk lefedett területeken még mindig a technikai kompetenciák az elsődlegesek, a klasszikus mérnöki képességek és szakmai elvárások azok, amelyeket első körben mérlegelnek a kiválasztás során. Mivel sok esetben nagy, nemzetközi csapatokban dolgoznak a munkavállalók, a kooperációra való képesség, a nyelvtudás és ezen belül is a szaknyelv ismerete is többnyire elengedhetetlen.

A technikai kompetenciák mellett fontos pluszt jelenthet még a szakma iránti elhivatottság  és ennek megfelelő demonstrációja (például egy szabadidőben végzett projekt bemutatásával egy állásinterjún). Azok, akik folyamatosan fejlesztik magukat akár új technológiák elsajátításával és szemmel láthatóan tényleg szeretik a szakmájukat, lelkesednek a terület újdonságai iránt, nagyobb eséllyel indulnak az állásokért.

Hogyan tudnak szakmailag még felkészültebbé válni a munkavállalók?

Jellemzőek a mérnöki területet érintő iparágakban a folyamatos továbbképzések, sokan már aktív dolgozóként vesznek részt mesterképzéseken vagy egyéb szakmai oktatáson. Előfordul, hogy ez a vállalatok részéről is elvárás ahhoz, hogy a következő szintre vagy pozícióba léphessen a munkavállaló. Mivel a mérnökök elérése a munkaerőpiacon nem mindig könnyű feladat, a nagyvállalatok igyekeznek megjelenni a főiskolákon és az egyetemeken is: duális képzést, gyakornoki programokat vagy junior pozíciókat is ajánlhatnak, akár valamilyen hozzájárulást is nyújthatnak a továbbtanuláshoz.

A munkavállalók csak részben átfedő szakmai háttérrel is el tudnak helyezkedni egy másik iparágban?

A mérnöki pozícióknál a megfelelő technológiai tudás elsődleges szempont, így nem meglepő, hogy a vállalatok azt preferálják, ha a munkavállaló hasonló iparágban szerzett tapasztalatot korábban. Ettől függetlenül nem lehetetlen iparágak között váltani, erre is akad példa.

Melyek a legnépszerűbb állások, illetve hiányszakmák a mérnöki területeken?

A legnagyobb hiány villamosmérnökökből van – ezeknél a pozícióknál olyan specifikus szakkövetelmények jellemzőek, amelyeknek egy adott végzettséggel lehet csak megfelelni. Szintén kihívást jelenthet bizonyos állások betöltése az épületgépészet, automatizálás, építőmérnöki és telekommunikációs kivitelezés területeken. Az építőiparban általában egy fokkal könnyebb megtalálni a megfelelő munkaerőt, sokan dolgoznak projektalapon, így bizonyos időközönként felszabadulnak kapacitások emberi erőforrásban.

A jelöltek között arányaiban sok a gépészmérnök (ezen belül is a pályakezdő), ezen a szakterületen nyitott pozícióból is több van, illetve kifejezetten népszerűek még a munkaerőpiacon a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó munkák. A mérnöki területek vezetői pozícióira könnyebb a megfelelő munkaerőt megtalálni, mert kevesebb ilyen álláslehetőség van, és viszonylag sok az elérhető érdeklődő – ez már a jelenlegi egészségügyi helyzet előtt is így volt, most pedig még inkább jellemző.

Mennyire tudatosak a munkavállalók a karrierépítés terén, képesek „láthatóvá” válni a munkáltatók számára?

Mivel sokszor kifejezetten speciális területekre keresünk munkaerőt, más szakmákkal összehasonlítva jellemzően kevesebb jelölt jöhet szóba egy-egy állás kapcsán, és ők nem feltétlenül érhetők el a kiválasztási folyamat során használt klasszikus eszközökkel. Az utóbbi években azonban azt látjuk, hogy egyre tudatosabbak a munkavállalók: jobban ismerik a „felvevőpiacukat” és a munkájuk értékét, összességében hatékonyabban tudják képviselni az érdekeiket.

Általánosságban arra hívnánk fel a munkavállalók figyelmét, hogy ahhoz, hogy a lehetőségek rájuk találhassanak, érdemes regisztrálniuk különböző online platformokon: például a Randstad honlapján vagy LinkedIn-en, és szakmai tapasztalatukat megjelölve láthatóvá válniuk HR tanácsadóink számára – tőlük értékes visszajelzéseket, tippeket kaphatnak az álláskereséshez.

Melyek az előnyei a mérnöki területeken való elhelyezkedésnek itthon?

A dinamikus karrierfejlődés lehetősége mindenképp pozitívum. A kezdő fizetések nem feltétlenül kiugrók, de az első három-négy évben akár megduplázható az összeg, négy-öt év alatt akár senior fizetésig is eljuthat a munkavállaló, utána a jövedelem általában valamivel lassabban nő. Mérnökként egy neves intézményben szerzett diplomával pályakezdőként jellemzően bruttó 300 és 450 ezer Ft között lehet keresni, de akad bruttó 500 ezer Ft-os kezdő fizetés is.

Ezek az összegek az év, vagy a projektek végén bónusszal is kiegészülhetnek. Jövedelem tekintetében az ország különböző lokációiban is tapasztalunk eltéréseket a tehetségekért folyó verseny mértékétől, az elérhető pozíciók és állásra szóba jöhető jelöltek arányától függően. Illetve a bér alakulását erősen befolyásolja a szaktudás és a munkáltató konkrét igénye is: minél inkább keresett egy szakma, és kevesebb az erre szóba jöhető munkavállaló, annál inkább érvényesíteni tudja az érdekeit az állásra jelentkező.

Az attraktív fizetések mellett számos vállalat kínál stabil munkahelyet, kellemes munkahelyi légkört, illetve egyensúlyt a munka és a magánélet között. A home office lehetősége és a rugalmas munkavégzés is egyre inkább jellemző és igényelt a munkavállalók részéről azoknál a pozícióknál, ahol ez megoldható.

További előnye lehet az itthoni elhelyezkedésnek, hogy más, akár élvonalbeli európai országokkal összehasonlítva is érdekes, összetett szakmai feladatokat láthatnak el a mérnökök, emellett olyan cégek is megtalálhatók a hazai piacon, amelyeknél a legújabb technológiákat alkalmazzák, ami szintén vonzó tényező lehet a szakemberek számára.

Itthon akár nemzetközi vonatkozású, erős referenciaértékű projektek is elérhetők, amelyek szintén nagyban hozzájárulhatnak a munkavállaló szakmai portfóliójához. Jelenleg például a világ legnagyobb repülőgépgyártójának helikopter üzletágához keresünk fémipari mérnököket több különböző pozícióra is, ezekről az állásokról itt lehet többet megtudni.

Változhatnak-e a munkavállalók igényei a jelenlegi egészségügyi helyzet következtében?

Gyakori igénnyé vált az otthoni munkavégzés lehetősége a munkavállalók részéről, aki viszont az elmúlt hónapokban teljes mértékben home office-ban dolgozott, pont a személyes kontaktot hiányolja sokszor.

A következő időszakban a bérigények megfogalmazásakor óvatosabbak lehetnek a munkavállalók – az utóbbi években érezhető volt egy elég erőteljes emelkedés, és többször találkoztunk kifejezetten túlzó bérigényekkel is. A jelenlegi helyzetben érthető módon előtérbe kerülhet a biztonságra törekvés mint stratégia mind a meglévő munkahellyel kapcsolatban, mind az álláskeresés során, egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a vállalatoknak bizonyos mértékben továbbra is a jelöltek igényeit kell lekövetnie, ha a megfelelő munkavállalókat szeretnék bevonzani.

A jelenleg állásban levők továbbra is sokszor válogatnak a lehetőségek között vagy kivárnak, akár magasabb bérigényt jelölnek meg, hiszen nincs vesztenivalójuk ezzel, a stabil munkahelyet pedig csak úgy nem hagyják ott az ismeretlenért. Az aktív álláskeresők igényei ezzel szemben sok esetben mérséklődtek és alapvetően rugalmasabb a hozzáállásuk a kiválasztás során.

Milyen tanácsot adnál a pályakezdőknek, és a már tapasztaltabb munkavállalóknak a mérnöki területeken való boldoguláshoz?

Pályakezdőként érdemes legalább egy diplomát megszerezni, ez később alapjaiban befolyásolhatja az előrelépés lehetőségét. A másik fontos szempont a tanulmányok és a specializáció időben történő megválasztása, ebben a rengeteg nyílt nap is a fiatalok segítségére van. Ahogy korábban is említettem, a vállalatok szakmai tapasztalatot igénylő pozíciók esetében azt részesítik előnyben, ha a munkavállaló hasonló iparágban dolgozott korábban, és bár nem lehetetlen ezek között váltani, érdemes tudatosan orientálódni a megfelelő szakmai irány felé.

A projektalapú munkák esetében fontos, hogy ez az információ az önéletrajzban is fel legyen tüntetve, egyértelművé téve a munkaadók számára, hogy miért tartott rövidebb ideig egy munkaviszony – ez a kiválasztás első köreinél bírhat nagy jelentőséggel.

Hosszú távon azt javasoljuk a munkavállalóknak, hogy  igyekezzenek eltölteni legalább 1-3 évet egy állásban, de preferáltan akár 3-5 évet is a konzisztens szakmai fellépés érdekében, és tanuljanak minél többet, vegyenek részt minél több projektben ez alatt az idő alatt, mert ez értéket képvisel a munkáltatók szemében is.

Mi a különlegessége a mérnöki állásokra jellemző kiválasztási folyamatoknak?

Ebben az iparágban érdekesen alakul a HR szerepe, hiszen a döntés alapvetően a szakmai vezetők kezében van: ők tudják felmérni az állásra jelentkezők alkalmasságát – ehhez speciális végzettségre és számottevő szakmai tapasztalatra van szükség. Érdemes tehát közelebb hozni a szakmai vezetőket a kiválasztási folyamathoz már az első lépésektől, hogy a megfelelő szűrési kritériumok mellett gördülékenyen haladjon az alkalmas jelöltek körének szűkítése.

Milyen tévhitek élnek az emberekben ezekkel a szakmákkal kapcsolatban?

Bár a mérnöki állások igényelnek egy, az adott szakterülethez igazodó gondolkodásmódot, illetve precizitási szintet, ez nem azt jelenti, hogy egy bizonyos karaktert vonzanak csak. Izgalmas projektek, sokszínű munkahelyek jellemzik a piacot, ahol sokféle személyiségtípus megtalálhatja a számítását.

Mennyire jellemző az országon belüli mobilitás és a külföldi munkavállalókra való nyitottság?

Az országon belüli mobilitás nem igazán jellemző, hiszen vidéken is vannak nagy munkáltatók ezeken a területeken. Egyes cégek kínálnak extra juttatást a költözéshez, akár albérlet-támogatás, akár egyszeri költségtérítés formájában, de ezzel főleg a kieső lokációval rendelkező munkáltatók élnek. A jelenlegi egészségügyi helyzet hozhat változásokat a piacon, hiszen ha egy munka nagyrészt elvégezhető otthonról, akkor a dolgozók nem lesznek annyira a helyszínhez kötve. Értelemszerűen ez alól kivételt képeznek a gyártásközeli pozíciók.

Külföldiek alkalmazása szellemi területen alig jellemző, a házon belüli projektszereplők jelentős része magyar, és az egyeztetés is magyarul történik – szaknyelv esetében ez különösen kritikus tényező.

Melyek a legvonzóbb munkáltatók a mérnöki területeken?

Nagy a verseny a cégek között a megfelelő munkaerőért: bár több az elérhető jelölt, mint az IT szektorban például – és a fizetések sem feltétlenül annyira magasak –, de azért ezeken a területeken is versenyezni kell a munkavállalók bizalmáért. Más szakmákhoz hasonlóan itt is a nagyobb, ismert vállalatok a népszerűek stabil háttérrel, izgalmas projektekkel és jó fizetéssel, amelyek ráadásul a munkavállalók igényeire is figyelmet fordítanak, és tényleg tesznek az elégedettségükért.