A nyári szünet után a gyerekeknek és a felnőtteknek sem mindig könnyű visszatérni a hétköznapok megszokott ritmusához. A nyaralások gyakran felborítják a megszokott napirendet, és ilyenkor az étkezésünkben is megengedőbbek vagyunk. Szeptemberben viszont akkor is új „órarendet” alakíthatunk ki, ha nem ülünk vissza az iskolapadba: az új tanév jó lehetőség arra, hogy a családok újragondolják a napi rutint, és visszahozzák vagy beépítsék a rendszeres mozgást, valamint a tudatosabb étkezést.

A Nestlé és a SPAR közös reprezentatív kutatása szerint¹ a magyarok 57 százaléka szokott sportolni. A rendszeres mozgás sokaknak egyszerűen a mindennapi jóllét, a mentális feltöltődés vagy az egészségmegőrzés része. A nyári szabadságok és a nagy meleg ugyanakkor könnyen felboríthatják az év közben kialakított rutint, ilyenkor a rendszeres mozgás is háttérbe szorulhat. Szerencsére vannak olyan mozgásformák, amelyeket könnyebb visszahozni a napirendbe. Ilyen például a futás, amit a válaszadók 65 százaléka éppen azért tart vonzónak, mert könnyen beilleszthető a hétköznapokba.

A nyári lazább napok az étkezési szokásokat is felboríthatják, pedig a kutatás szerint az étkezési szokások terén is bőven van még mit tudatosítani. A kutatás szerint a 18-65 évesek mindössze 5 százaléka étkezik valóban tudatosan, 10 százalékuk egy átlagos napon nem fogyaszt zöldséget, 14 százalékuk pedig gyümölcsöt sem eszik. A legtöbbeknek ugyan naponta egy-két alkalommal kerül ezekből a tányérjára, de a nassolás, a cukros és zsíros ételek, valamint a rendszertelen étkezés mégis gyakori buktató.

Ha szeptemberi újrakezdésről van szó, bárhol is indulunk el, jó úton járunk. A mozgás és a tudatos táplálkozás szorosan összefügg, így az egyik területen tett első lépések a másikban is lendületet adhatnak. Akkor is érdemes belevágni, ha nem érezzük magunkat teljesen magabiztosnak abban, hogyan érdemes változtatni – nem vagyunk egyedül. A kutatás szerint a rendszeresen mozgók körében erősebb az a meggyőződés, hogy a kettő kéz a kézben jár, ugyanakkor még közülük is minden harmadik úgy érzi, lenne mit tanulnia az egészséges táplálkozásról. A válaszok alapján a magyaroknak mindössze a fele érzi magát tájékozottnak abban, hogyan érdemes a sportot megfelelő táplálkozással támogatni, 37 százalékuk viszont kifejezetten bizonytalan.

A futás egyszerű belépő lehet az újrakezdéshez

Az adatokból az is látszik, hogy sokak számára fontos szempont, hogy a választott mozgásforma könnyen beilleszthető legyen a mindennapokba. Nem véletlen, hogy a gyaloglás, a kerékpározás és az otthoni edzés mellett a futás is az egyik legnépszerűbb sport, ami elsősorban a 18–39 évesek körében hódít. A legalább heti háromszor sportolók között különösen erős a futás népszerűsége: közel harmaduk fut, és ugyanennyien vettek már részt életük során legalább egy futóversenyen.

Ha valaki a nyár után újra beépítené a sportot a mindennapokba, futás vagy kocogás esetén sem kell rögtön nagy célt kitűznie: a fokozatos terhelés jó alapot adhat egy későbbi nagyobb távhoz, egy jól felépített edzésterv pedig abban segít, hogy lépésről lépésre jusson el odáig. Sőt, nem is kell órákat kiszakítani minden egyes napból, már a kisebb, rendszeresen beiktatott mozgás is jó kiindulópont lehet. A WHO ajánlása szerint a felnőtteknek hetente 150-300 perc közepes vagy 75-150 perc intenzív mozgás javasolt, ezt pedig érdemes fokozatosan elérni. A közös mozgás ráadásul abban is segíthet, hogy az első lépésekből idővel valódi szokás legyen: a kutatás szerint a válaszadók 39 százaléka a barátokat és a közösséget tartja a sport egyik legfontosabb motiváló erejének.

Ha a mozgás már megvan, az étkezés is könnyebben követi

Ha a nyár után sikerül visszahozni a rendszeres mozgást a hétköznapokba, az az étkezési szokások újragondolásához is lendületet adhat. A kialakított rutin része lehet az előre megtervezett étkezés, a közös főzés vagy az is, hogy tudatosabban választunk a sportolást támogató ételek közül. Illetve szakértői tanácsokra is támaszkodhatunk, amik a kiegyensúlyozott étrendtől és a megfelelő folyadékbeviteltől egészen a regenerációt támogató táplálkozásig terjednek.

„A nyár utáni visszatérésnél érdemes lépésről lépésre felépíteni a rendszeres mozgást, és közben arra is figyelni, hogy a táplálkozás igazodjon a megnövekedett aktivitáshoz. A megfelelő tápanyagbevitel fontos a sportteljesítményhez, a regenerációhoz és ahhoz is, hogy hosszú távon fenntartható legyen az új életmód. A tanévkezdés jó alkalom lehet arra, hogy a családok fokozatosan újrarendezzék a napi rutint: néhány tudatos döntéssel, például a mozgás rendszeressé tételével, az étkezések megtervezésével vagy a közös főzéssel sokat tehetnek az egészségesebb hétköznapokért” – mondta Fülöp Lili, a Nestlé dietetikusa. Hozzátette: ahogy a sportban, úgy az étkezésben sem a tökéletesség a cél, hanem olyan egyszerű, a hétköznapokban is tartható szokások kialakítása, amelyek hosszabb távon is segítik az aktívabb életmódot.

Ha a döntés már megszületett, itt az ideje visszatérni a rendszeres mozgáshoz, amihez konkrét kapaszkodót is ad a Nestlé és a SPAR Fussunk neki együtt! programja. A kampányhoz készült kiadványban kezdők és haladók egyaránt megtalálhatják a számukra megfelelő célt: 5 és 10 kilométeres edzéstervek, kondicionáló edzések, bemelegítési és nyújtási tanácsok, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz és hidratáláshoz kapcsolódó szakértői tippek segítik a felkészülést. A kampány ráadásul közösségi élményt is ad: a résztvevők a 41. SPAR Budapest Maraton® Fesztivál napjáig egy Strava-klubban gyűjthetik a kilométereket. A cél, hogy együtt „körbefussák” Magyarországot. Az októberi maraton rajtjáig minél többször szeretnék teljesíteni a közel 2246 kilométeres távot.

 

A Nestlé és a SPAR közös kiadványa és a STRAVA klub a következő linkeken érhető el:
https://www.nestle.hu/fussunknekiegyutt https://www.sparafenntarthatojovoert.hu/fussunknekiegyutt

 

Az építőipar fenntarthatósági kihívásairól gyakran az új, energiahatékony épületek jutnak eszünkbe. Pedig a környezeti terhelés csökkentésének egyik legfontosabb eszköze lehet az is, ha nem építünk újat, hanem meglévő épületeinket korszerűsítjük és új életet, funkciót adunk nekik. Egy felújítás során ugyanis nemcsak az energiahatékonyság javítására van lehetőség: a meglévő szerkezetek és anyagok megtartásával csökkenthető például a beépített karbon mennyisége, miközben az épület műszaki, gazdasági és használati értéke is növelhető. De hogyan lehet a fenntarthatósági szempontokat egy meglévő épület adottságai és korlátai mellett érvényesíteni, és milyen értéket teremthet egy jól megtervezett felújítás? A BREEAM Refurbishment and Fit Out minősítési rendszer éppen ebben nyújt strukturált keretet.

Építeni vagy felújítani?

Előző írásainkban a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél és újépítésű épületek esetében mutattuk be, hogy milyen módon lehetséges integrálni a fenntarthatósági elveket BREEAM minősítések által.

Van az a mondás, hogy a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el.  Épületekre vetítve is mondhatjuk, hogy a legolcsóbb vagy legfenntarthatóbb épület az, amit már nem kell megépíteni. Szakmai fórumokon rendszeresen hangsúlyozásra kerül, hogy az építőiparnak többet kellene fókuszálnia a meglévő épületállomány hasznosítására, felújítására, az új építések helyett.

A zöld épületminősítési rendszerek az ilyen esetekre is kidolgoztak értékelési keretrendszert. A BRE éppen most vezeti be a frissített követelményeket a felújítandó épületekre BREEAM Refurbishment and Fit Out Commercial V7 név alatt. Az új építéshez hasonlóan ez a keretrendszer is végig követi az építési – ez esetben felújítási – projekt igényének megfogalmazásától kezdődően a tervezési fázisokat, a kivitelezést, műszaki átadást és az üzemebe helyezéssel zárul. Ezzel ösztönzi a meglévő épületek teljesítményének, élettartamának és ellenállóképességének növelését.

Tapasztalatunk alapján, szerencsére egyre gyakoribbak azok a megkeresések, amikor felújításra vonatkozóan szeretne egy tulajdonos vagy fejlesztő épületminősítést megszerezni.

 

 

Miért nem nehéz a fenntarthatóságot érvényesíteni épület felújításnál?

Az előzőleg említett keretrendszer kimondottan nem lakóépületek felújításának specifikumjait veszi figyelembe az értékelés során. Legyen szó shell & core felújításról, vagy csak bérlői fit-out-ról, egy BREEAM Refurbishment vagy Fit-out minősítés során a felújítás mélységére és műszaki tartalmára szabhatóak a vizsgálandó és teljesítendő kritériumok. Emellett külön követelmények teljesíthetőek, ha épület örökségvédelem alatt áll.

Egy meglévő épület esetében lehetnek limitációk és korlátok a kialakításra vonatkozóan, ezért nem mindig érhető el olyan műszaki színvonal vagy energiahatékonyság, mint egy új épület esetében. A BREEAM minősítés ezt figyelembevéve az energiahatékonyságot például éppen úgy értékeli, hogy nem egy új épület szabványértékeinek megfelelő teljesítményt vár el, hanem a felújítást megelőző és követő állapotot hasonlítja össze és pontozza.

A tartószerkezet, külső burok vagy más épületszerkezetek megtartásával a kivitelezési idő rövidülhet, ami csökkenti a kivitelezés alatti környezetterhelést, illetve kevesebb új anyag beépítésével jelentős csökken az épület karbonlábnyoma is.

Meglévő szerkezetek, anyagok megtartásával, újra felhasználásával vagy újrahasznosításával pedig támogathatjuk a körforgásos gazdaságot.

 

Értékteremtés valami régiből

Egy leromlott, elhagyott, vagy csak egyszerűen nem korszerű épület felújítása magában rejt számos potenciált. Az energiahatékonyság növelése mellett, elkerülhetetlen, hogy a jövőbeni épülethasználók komfortját is növeljük a felújítással. Az épületen belüli jobb levegőminőség, jobb hő-és akusztikai komfort mind ezt szolgálják. Emellett lehetőség lesz új épülethasználók elérésre is például akadálymentesítés által.

Az átalakítással felkészíthetjük az épületet a klímaváltozás rövid és hosszútávú hatásaira, kezelhetünk meglévő természeti kockázatokat, mint például a villámárvíz. Lehetőségünk lesz a felújítás után az energia-és vízfogyasztás csökkentésére vagy például eső-és szürkevíz hasznosításra. Ha a létesítmény külső területtel is rendelkezik, akkor javíthatunk annak ökológiai minőségén, ösztönözve a biodiverzitás és zöldfelületek növelését.

A környezeti érték mellett, gazdasági érték is keletkezik. Egy korszerűen felújított épület üzemeltetési és karbantartási költsége olcsóbb, mint egy felújítandóé, mivel növeltünk a szerkezetek és rendszerek minőségén és élettartamán. Nőhet az ingatlan piaci értéke, kihasználtsága és bérbeadhatósága is.

Egy jól megtervezett beruházás városi és közösségi értéket is létrehozhat, hiszen egy leromlott vagy alulhasznosított épület újra aktiválhatja környezetét, miközben a meglévő városi szövetet nem bolygatja. Értékes, védett épületeknél a felújítás az építészeti és kulturális örökség megőrzését is lehetővé teszi, úgy, hogy az épület a mai igényekhez igazodva új életet vagy funkciót kap.

Kluha Enikő fenntarthatósági vezető – REALISCON