A fenntarthatóság globális szinten közös ambíció, a megvalósítás módja azonban régiónként jelentősen eltér. A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalati szektor világszerte eltérő üzleti megfontolások mentén invesztál az ESG-kezdeményezésekbe.

Míg Észak-Amerikában a fenntarthatóság elsősorban növekedési és befektetési lehetőségként jelenik meg, Ázsiában az innováció és a digitalizáció része, addig Európában egyre inkább a működési hatékonyság optimalizálása és a szabályozói megfelelés kerül a középpontba.

Ez a különbség stratégiai és üzleti szempontból egyaránt meghatározó.

Európa: a szabályozástól a működési előnyig

Az európai vállalatok egy érettebb ESG-szabályozási környezetben működnek. A CSRD, az EU Taxonómia és más szabályozások következtében a legtöbb piaci szereplő már túllépett a kezdeti megfelelési lépéseken.

Ennek megfelelően a fókusz is átalakul:

• a megfelelésről a működésbe történő integrációra;
• az egyszeri projektek helyett a folyamatszintű beépülésre;
• valamint a kötelezettségekről a mérhető üzleti eredményekre.

A fenntarthatóság így egyre szorosabban kapcsolódik a költséghatékonysághoz, az energiafelhasználás optimalizálásához és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségekhez.

A kettős átállás: a digitalizáció és az ESG összekapcsolása

Az európai megközelítés egyik legfontosabb eleme a zöld és a digitális átállás összekapcsolása. A digitalizáció egyszerre támogató eszköz és az ESG-működés alapja.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

• az ESG-adatok gyűjtése és ellenőrzése egyre inkább automatizált rendszerekre épül;
• a jelentéstétel és a kockázatkezelés közös adatbázisokra támaszkodik;
• a döntéshozatal pedig egyre inkább adatvezérelté válik.

Ez különösen fontos a pénzügyi szektorban, ahol az ESG-kockázatok kezelése már nem választható el a hagyományos kockázati modellektől.

Eltérő sajátosságok, közös irány

Bár az ESG-célkitűzések Európa-szerte egyre inkább közelítenek egymáshoz, a megvalósítást továbbra is az egyes országok szabályozási környezete, piaci elvárásai és gazdasági sajátosságai határozzák meg.

Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország egyaránt eltérő fejlettségi szintet és mozgatórugókat mutat az ESG területén. Bár az ütem és az alkalmazott megoldások különböznek, az irány feltűnően hasonló: a fenntarthatóság egyre inkább a vállalati működés szerves részévé válik, és túllép az önálló megfelelési feladaton.

Magyarország: a megfeleléstől a hitelesítésig

Magyarország a régió egyik legstrukturáltabb ESG-keretrendszerét alakította ki. A kötelező ESG-jelentéstételi előírások és a független tanúsítási kötelezettségek felgyorsították az átmenetet a fenntarthatósági vállalásoktól a mérhető és hitelesen igazolható teljesítmény felé.

Jelenleg két, egymással párhuzamos hatás alakítja a magyar piacot.

A finanszírozási elvárások ESG-elvárásokká válnak

Az első mozgatórugó a pénzügyi szektorból érkezik. A felügyeleti elvárások és prudenciális követelmények révén a bankoknak egyre inkább be kell építeniük az ESG-kockázatokat a hitelezési és kockázatértékelési folyamataikba.

Ennek eredményeként a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a finanszírozási döntések fontos elemévé válnak. Azok a vállalatok, amelyek megbízható ESG-adatokkal rendelkeznek, kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak a pénzügyi intézményekkel és a befektetőkkel.

A kötelező tanúsítás magasabb elvárásokat teremt

A második mozgatórugó a szabályozásból ered. A magyar ESG-törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek számos vállalat számára írják elő ESG-jelentések készítését és azok független tanúsítását.

Ez a változás az ESG-t az önkéntes vállalások szintjéről az auditálható és hitelesen igazolható információk irányába mozdítja el. A szervezeteknek egyre erősebb irányítási rendszereket kell kialakítaniuk, fejleszteniük kell belső kontrolljaikat, és biztosítaniuk kell a jelentett adatok minőségét.

Az adatminőség továbbra is kihívás

A jelentős előrelépések ellenére sok vállalat továbbra is nehézségekbe ütközik az ESG-vel kapcsolatos adatok gyűjtése és kezelése során. A manuális folyamatok, a táblázatkezelők és a széttagolt adatgazdai felelősségek továbbra is gyakoriak.

Az integrált ESG-adatkezelési rendszerek felé történő átállás megkezdődött, de sok szervezet számára ez továbbra is az egyik legfontosabb fejlesztési terület.

A jelentéstételi kötelezettségtől az üzleti értékteremtésig

A piac fejlődésével az ESG egyre inkább túlmutat a jelentéstételi kötelezettségen. A megbízható fenntarthatósági adatok támogatják a finanszírozási lehetőségeket, a beszállítói kapcsolatokat és a nemzetközi értékláncokban való részvételt.

Számos magyar vállalat számára az ESG fokozatosan olyan üzleti képességgé válik, amely közvetlenül hozzájárul a versenyképességhez és a hosszú távú értékteremtéshez.

Szlovákia: továbbra is az ellátási láncok jelentik a legerősebb ösztönzőt

Szlovákiában az ESG elterjedését elsősorban a nemzetközi ellátási láncok és a multinacionális anyavállalatok elvárásai mozdították elő.

Számos vállalatnál a fenntarthatósági jelentéstétel kezdetben a vevői, befektetői és csoportszintű adatigényekre adott válaszként jelent meg, nem pedig a hazai szabályozás következményeként.

Ennek eredményeként a szlovák vállalatok jelentős gyakorlati tapasztalatot szereztek az ESG-adatok gyűjtésében és jelentésében, különösen az exportorientált iparágakban és a feldolgozóiparban.

A hangsúly egyre inkább a kérdőívek és vevői megkeresések kiszolgálásáról a belső ESG-menedzsment képességek fejlesztésére helyeződik át, amelyek szélesebb üzleti célokat is támogatnak.

Szlovénia: a fenntarthatóság a vállalati kultúra része

Szlovéniát viszonylag érett fenntarthatósági kultúra és hosszú múltra visszatekintő környezeti szemlélet jellemzi.

Bár az országnak nincs a magyar rendszerhez hasonló önálló ESG-szabályozása, a fenntarthatósági szempontok már számos vállalati stratégia és irányítási rendszer szerves részét képezik.

A szlovén vállalatok gyakran az üzleti ellenálló képesség, az innováció és az érintetti kapcsolatok részeként tekintenek az ESG-re, nem kizárólag megfelelési feladatként.

Ez a kulturális háttér megkönnyítette az átállást a strukturáltabb fenntarthatósági jelentéstételi követelményekre.

Horvátország: a szemlélettől a megvalósításig

Horvátország jelenleg átmeneti szakaszban van, ahol a fenntarthatóság egyre inkább beépül az üzleti döntéshozatalba.

Bár a fenntarthatósági kezdeményezések különösen a turizmusban és az energetikai ágazatban látványosak, az ESG fokozatosan más iparágakban is terjed, mivel a vállalatok egyre növekvő befektetői, pénzügyi intézményi és nemzetközi üzleti partneri elvárásokra reagálnak.

Magyarországgal összehasonlítva, ahol az ESG megvalósítását jelentős mértékben a nemzeti szabályozás és a tanúsítási követelmények alakítják, a horvát piac továbbra is inkább piaci alapon fejlődik.

Az adatok továbbra is a legnagyobb kihívást jelentik

A horvát vállalatok egyik legjelentősebb kihívása a szervezeti felkészültség és az ESG-szakértelem.

Számos szervezet továbbra is manuális adatgyűjtésre és külső tanácsadók támogatására támaszkodik, miközben az integrált ESG-jelentéstételi rendszerek még korábbi fejlődési szakaszban járnak.

Ugyanakkor sok vállalat akkor is folytatja fenntarthatósági programjait, amikor erre már nem kötelezi jogszabály, felismerve az ESG-képességek hosszú távú stratégiai értékét.

A pénzügyi intézmények növekvő szerepe

A horvát bankok egyre inkább beépítik az ESG-szempontokat a hitelezési folyamataikba és finanszírozási konstrukcióikba.

Bár formális ESG-tanúsításra általában nincs szükség, a fenntarthatósági teljesítmény egyre fontosabb szerepet játszik a finanszírozási döntésekben, amit zöld finanszírozási konstrukciók és fenntarthatósághoz kötött hiteltermékek is támogatnak.

Eltérő piacok, közös irány

Bár az ESG érettsége Közép-Európában eltérő, több közös tendencia is jól látható.

• Az ESG egyre inkább a versenyképesség részévé válik.
• Az adatminőség és a digitalizáció központi szerepet kap.
• A szabályozói megfelelés egyre inkább üzleti értékké alakul.
• A pénzügyi intézmények az ESG elterjedésének meghatározó mozgatórugóivá válnak.

A legsikeresebb szervezetek azok lesznek, amelyek képesek a megbízható adatokat, a hatékony irányítási rendszereket és a hosszú távú fenntarthatósági célokat üzleti stratégiájukba integrálni.

A fenntarthatóságot ma már nem kizárólag a jelentéstételi kötelezettségek határozzák meg. A régió egészében olyan gyakorlati üzleti területté válik, amely hatással van a finanszírozásra, a működésre, a kockázatkezelésre és a hosszú távú növekedésre.

A nemzetközi ingatlanpiacon már nem elegendő, ha egy épületet egyszerűen energiahatékonynak vagy fenntarthatónak neveznek. A befektetőknek, finanszírozóknak és bérlőknek ellenőrzött, összehasonlítható információra van szükségük az épület energiafelhasználásáról, karbonkibocsátásáról, klímakockázatairól és használói környezetéről. Erre ad nemzetközileg ismert keretrendszert a LEED minősítés, amelynek legújabb, ötödik verziója (v5) már elérhető az új projektekre.

A részletek ITT olvashatóak.

 

A kiskereskedelmi vállalat az egyetemi hallgatóktól az üzletvezetőkig tudatos karrierutakat épít, hogy hosszú távon saját szakmai és vezetői utánpótlására támaszkodhasson.

A kereskedelemben egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő szakemberek megtalálása, ezért a vállalatok számára felértékelődik a saját munkatársak fejlesztése és a belső karrierutak tudatos építése. A SPAR Magyarország hosszú távú HR-stratégiájának középpontjában éppen ez áll: a vállalat nem csupán új munkatársakat keres, hanem saját szakértőit és vezetőit neveli ki. Az egyetemi hallgatóktól a bolti szakembereken át a vezetőkig egymásra épülő fejlesztési rendszer támogatja a fejlődést, amelynek eredményeként tavaly közel 3500 munkatárs vett részt személyes képzéseken, a programokon több mint 8000 részvételt regisztráltak, az e-learning képzések összesített időtartama pedig meghaladta a 37 ezer órát.

„A képzés és a fejlődés nálunk nem különálló HR-program, hanem a vállalati kultúra része. Hosszú távon építünk a munkatársainkra, ezért olyan környezetet szeretnénk teremteni, ahol minden kolléga számára látható és elérhető a fejlődés következő lépése. A jövő szakértőit és vezetőit ma kell felkészítenünk, ehhez pedig szakmai tudást, gyakorlati tapasztalatot, mentorálást és valódi karrierlehetőséget kell biztosítanunk” – mondta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország stratégiai HR igazgatója.

 

A karrierút már a középiskolában elkezdődhet

A SPAR utánpótlás-stratégiája a közép- és felsőfokú oktatásban tanulók megszólításával kezdődik. A vállalat évek óta a szakképzési rendszer aktív partnereként biztosít gyakorlati helyet a szakképzésben részt vevő tanulók számára, támogatva ezzel szakmai fejlődésüket és munkaerőpiaci felkészülésüket. A SPAR több mint 100 oktatási intézménnyel működik együtt országszerte, amelynek köszönhetően évente több mint 500 tanuló szerezhet gyakorlati tapasztalatot az üzletekben. A fiatalok a képzés során valós munkakörnyezetben, tapasztalt kollégák támogatásával sajátíthatják el szakmájuk alapjait, miközben betekintést nyernek a modern kereskedelem működésébe. A vállalat évek óta tudatosan dolgozik azon, hogy folyamatosan bővítse a képzésben részt vevő üzletei körét, így egyre több helyszínen tud gyakorlati lehetőséget biztosítani a tanulók számára.

A SPAR az elmúlt tíz évben közel száz duális hallgató szakmai fejlődését támogatta, emellett rendszeresen fogad szakmai gyakorlatukat teljesítő fiatalokat is. A Budapesti Gazdasági Egyetemmel kialakított stratégiai együttműködés keretében a hallgatók a vállalat szakembereitől tanulhatnak, miközben valós üzleti helyzeteken dolgoznak. A SPAR emellett nemzetközi környezetben is lehetőséget biztosít a fejlődésre: a SPAR Ausztria koordinációjában az International Trainee Program résztvevői magyarországi szakmai gyakorlatuk során üzletekben, logisztikai központokban és élelmiszertermelő üzemekben ismerik meg a vállalat működését, majd különböző szakterületeken kapcsolódnak be a napi munkába. A SPAR International által szervezett Future Leaders Program résztvevői pedig nemzetközi kollégákkal építhetnek kapcsolatot, megismerhetik a legújabb piaci trendeket és jó gyakorlatokat. A szakmai programokat közösségformáló események, valamint üzem- és boltlátogatások egészítik ki, a résztvevők átfogó képet kapnak a nemzetközi működésről.

 

Az üzletek munkatársaiból üzletvezető, majd területi vezető is lehet

A SPAR fejlesztési rendszerének egyik legfontosabb sajátossága, hogy a munkatársak számára jól látható, egymásra épülő karrierutat kínál. A Top Eladó programban az üzletben dolgozó szakemberek magas szintű szakmai tudást szerezhetnek, amelyre a SPAR Mester és a SPAR Mester PRO vezetőfejlesztő programok épülnek. A rendszer eredményességét jól mutatja, hogy az üzlethálózat fejlesztési programjait elvégző munkatársak fele előléptetésben részesült. Több olyan kolléga dolgozik ma már üzletvezetőként, aki pályáját a Top Eladó programban kezdte, majd a vezetőfejlesztési képzések elvégzését követően lépett egyre magasabb pozícióba. Van olyan munkatárs is, aki ma már területi vezetőként támogatja az üzletek működését. A szakmai tudás folyamatos megújítását célzott szakmai képzések és a gyakorlati oktatók fejlesztése is támogatja, biztosítva az egységes és magas színvonalú működést az egész üzlethálózatban.

 

A tehetségek fejlesztése a jövő vezetőibe történő befektetés

A belső utánpótlás építésének következő lépcsőfokát a Talent Expand It! tehetségfejlesztő program és a Vezetői Akadémia jelenti. A fiatal tehetségek mentorálásban, coachingban, vállalati projektekben és nemzetközi tanulmányutakon vesznek részt, miközben vezetői vagy szakértői karrierre készülnek fel. A program eredményességét jól mutatja, hogy a résztvevők 79 százaléka magasabb pozícióba került. A már vezetői szerepben dolgozó kollégák fejlődését a Vezetői Akadémia támogatja, amely a korszerű vezetői kompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A vezetőfejlesztési programok eredményeként a munkatársi elkötelezettségi felmérések alapján a vezetők megítélése közel 20 százalékponttal javult.

 

A fejlődés folyamatos, a képzések a jövő kihívásaira készítenek fel

A SPAR fejlesztési rendszerének fontos elemei az évente megtartott célegyeztető karrierbeszélgetések, amelyeken idén a jogosult munkatársak 96 százaléka vett részt. A vezetők és a munkatársak közösen határozzák meg a következő fejlődési lépéseket, amelyekre a vállalat képzési rendszere is épül. Az elmúlt időszakban a digitális kompetenciák és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek iránt nőtt meg leginkább az érdeklődés, miközben továbbra is nagy hangsúlyt kapnak a vezetői, kommunikációs és együttműködési készségeket fejlesztő programok.

A SPAR hosszú távú célja, hogy minden munkatársa számára biztosítsa a fejlődés lehetőségét, függetlenül attól, hogy pályakezdőként, bolti szakemberként vagy vezetőként dolgozik a vállalatnál. A folyamatos tanulásra épülő szemlélet nemcsak a jelenlegi működést támogatja, hanem biztos alapot teremt ahhoz is, hogy a vállalat a jövőben is saját szakembereire és vezetőire építhesse a kereskedelem sikerét.

A tartós hőhullám és az atomerőművi kapacitáscsökkenés miatt kialakult rendkívüli helyzetre reagálva, a kormányzati felhíváshoz csatlakozva az E.ON Hungária Csoport rendkívüli energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be augusztus elején budapesti és vidéki telephelyein. A cél az volt, hogy a vállalat hozzájáruljon a környezeti erőforrások megóvásához és a villamosenergia-rendszer terhelésének csökkentéséhez. Az ügyfelek biztonságos ellátása eközben továbbra is elsődleges maradt: az E.ON munkatársai a különleges helyzetben megerősített készenléttel dolgoztak az esetleges meghibásodások gyors elhárítása érdekében.

Bár a rendkívüli helyzethez kapcsolódó kormányzati felhívást időközben visszavonták, az E.ON saját működésében továbbra is indokoltnak tartotta a tudatos és visszafogott energiafelhasználást, ezért az energiatakarékossági intézkedéseket augusztus 20-ig fenntartotta.

Az intézkedések elsősorban az épületek energiafelhasználásának csökkentését célozták. A vállalatcsoport több mint száz telephelyén mérsékelték a klímahasználatot napközben, a 16 óra és reggel 7 óra közötti időszakban pedig – a kritikus infrastruktúra működtetéséhez szükséges épületek kivételével – teljesen kikapcsolták a klímaberendezéseket. A kollégákat emellett arra ösztönözték, hogy közös irodahasználattal tegyék lehetővé az üresen maradó helyiségek klímáinak teljes leállítását.

Korlátozták egyes elektromos berendezések használatát is: a telephelyeken elektromos autót kizárólag 7 és 16 óra között lehetett tölteni. Ideiglenesen kikapcsolták a homlokzatvilágítást, a neonfeliratokat, a dekorációs világítást és a reklámcélú kijelzőket, valamint szüneteltették a belső kommunikációs kijelzők működtetését is. A személyes találkozók helyett a munkatársakat online meetingekre kérték, ezzel is csökkentve az utazásokhoz kapcsolódó energiafelhasználást.

A rendkívüli időszakban minden megtakarított kilowattóra számított: a tudatos energiahasználat hozzájárult a villamosenergia-rendszer terhelésének mérsékléséhez.

A Magyar Nemzeti Bank Zöld pénzügyi jelentés című kiadványának fő célja, hogy éves rendszerességgel átfogó képet adjon a hazai pénzügyi szektor környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó kockázati kitettségéről, a fenntarthatóságot elősegítő finanszírozói tevékenységeiről, valamint a fenntarthatósági programjairól. A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben jelentősen nőtt itthon a zöld hitelállomány, illetve az ESG befektetési alapok és életbiztosítások mögé választható ESG befektetések volumene, ám megtorpanás látszik a zöld vállalati kötvénypiacon. A hazai bankrendszer klímakockázati kitettsége nem változott. A pénzügyi szabályozásban hangsúlyosabban megjelenő fenntarthatósági előírásokkal összhangban a felügyeleti elvárások is nőttek a pénzügyi intézményekkel szemben. A jegybank célzott kezdeményezésekkel támogatja a pénzügyi rendszert a zöld átállás érdekében.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

A Zöld pénzügyi jelentés itt érhető el.