Milyen a valóban fenntarthatóan gondolkodó vezető? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Mi az a válság dinamika? Meddig tart a vezető felelőssége? Hogyan lehet jó csapatot építeni? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világ körüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Tungsram volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a pozitív társadalmi változásért dolgozik. Elmesélte, hogyan térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

Handó János, a Katica Tanya alapítója és vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, alapította meg és milyen elvek mentén működteti a környezettudatos élményközpontot Patcán. Kiemelte az emberi értékrend és a folyamatos tanulás fontosságát és felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója, inspirációval, fejlődéssel, őszinte és hiteles kommunikációval kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jövő vezetőivel. Beszélt a vezetés dilemmájáról, a teljesítmény és siker kapcsolatáról és a változáshoz való viszonyulásunkról. Kiemelte a dolgozókkal kapcsolatos paradigmák megkérdőjelezésének fontosságát, a versenyképesség és hozzáadott érték fontosságát.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója bemutatta a változásvezetők típusait és beszélt arról, hogyan válhat bárki változásvezetővé, ha valóban elkötelezett egy ügy mellett.  Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével egy problémára cselekvési tervet dolgoztak ki. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Takács Ivett a BCSDH projektmenedzsere a körforgásos gazdaság  program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a körforgásos gazdaság  fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a körforgásosság „10 R”-jének részleteiben.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap szakmai részét a Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, aki személyes tapasztalatai alapján beszélt a fenntarthatóság fontosságáról, mind az üzleti mind a magánéletben. Ezen felül,  mesélt a 20 éves nemzetközi vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról.

A klímaváltozás ma látható hatásai gyorsabbak, rombolóbbak és elterjedtebbek, mint ahogy azt 20 éve gondoltuk – állapította meg legfrissebb jelentésében az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC). Minden tized foknyi globális hőmérséklet-emelkedés drámai hatással van mind az emberi, mind a természeti ökoszisztémákra, és sokkal több erőforrást kellene fordítanunk a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásra az enyhítés mellett is – ez a konklúziója az IPCC legújabb jelentésének. Az idő pedig egyre csökken ahhoz, hogy hatékonyan tehessünk valamit.
A jelentés szerzői szerint az alkalmazkodás életeket ment, a tétlenség pedig bűncselekménnyel ér fel.

A Genfben nyilvánosságra hozott 3500 oldalas klímaváltozási jelentés, amelyet 34 ezer tanulmány felhasználásával 67 ország 270 kutatója készített, kiemeli, hogy a világ népességének közel fele már most is küzd az egyre veszélyesebbé váló éghajlati hatásokkal, amelyek emberek milliárdjainak életére vannak kedvezőtlen hatással. Ezért a szerzők drasztikus és nagyszabású fellépésre szólítják fel a tagországokat.

A Föld egyharmadát, de méginkább felét meg kell védeni és meg kell őrizni a jövő élelmiszer- és édesvízellátásának biztosítása érdekében. Tervet kell készíteni, hogy a part menti városokban élők biztonságban legyenek a viharoktól és a tengerek emelkedésétől – hangsúlyozták az MTI összefoglalója szerint a jelentés szerzői.

Az alkalmazkodás életeket ment– mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés közzétételekor, hozzáfűzve, hogy „amint az éghajlatváltozás hatásai súlyosbodnak – és ez be fog következni –, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházások növelése a legfontosabb a túléléshez, a késlekedés halált jelent”.

Az IPCC II. munkacsoportja által készített jelentés arra összpontosít, hogy a természetet és a társadalmakat hogyan érinti az éghajlatváltozás, mit tehetnek az alkalmazkodás érdekében. A jelentés szinte minden tekintetben egyértelművé teszi, hogy az éghajlatváltozás sokkal gyorsabban hat a világra, mint ahogy azt a tudósok korábban várták. Az országok nem tudták csökkenteni a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást, sőt az tovább növekszik.

Miközben a kormányoknak drasztikusan csökkenteniük kellene károsanyag-kibocsátásukat, hogy meggátolják a globális felmelegedés elszabadulását, egyúttal azon is kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a felmelegedés miatti szenvedést.

A párizsi klímaegyezményben meghatározott, iparosodás előtti mértékhez képest mért 1,5 Celsius-fokos emelkedést nézzük, már az is visszafordíthatatlan károsodást okozhat az ökoszisztémákban, és nehezítheti, hogy hatékonyan küzdjünk meg a klímaváltozás okozta problémákkal. Ha azonban ennél magasabbra engedjük az emelkedést – ami egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a legreálisabb forgatókönyv -, hosszú távon a jégsapkák és a gleccserek olvadására kell készülnünk, valamint arra, hogy lavinaként indul majd meg a katasztrófa: az erdőtüzek, a fák pusztulása, a tőzeglápok kiszáradása és a permafroszt olvadása további szén-dioxid-kibocsátással jár majd, tovább erősítve a felmelegedést. A kulcsfontosságú ökoszisztémák elvesztik széndioxid-elnyelő képességüket, így szén-nyelőkből szénforrásokká válnak.

Veszélyben a bolygónk élhető jövője

A jelentés szerzői kiemelték, hogy az idő már fogytán van a társadalom egészére kiterjedő, szükséges átalakításokhoz. A következő évtizedben meghozott döntések meghatározóak lesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Mi a helyzet Európával?

Európában a hőstresszből adódik a legtöbb probléma. A szakértők négy fontos kockázatot azonosítottak Európára vonatkozóan, amelyek közül a legtöbb a 2 Celsius-fokos emelkedésnél válik igazán súlyossá. 3 Celsius-fokos melegedéstől és még nagy alkalmazkodási törekvések mellett is komoly kockázatok maradnak Európa számos szektorában.

Az első fontos kockázati tényező az emberek mortalitása és morbiditása, valamint az ökoszisztémák hő hatására bekövetkező változásai. A 1,5 Celsius-fokos emelkedési küszöbhöz képest 3 Celsius-foknál kétszeresére-háromszorosára nő a hőstressz kockázatának kitett emberek száma. Ekkor már elérjük az alkalmazkodás határát, 3 fok felett a most létező egészségügyi rendszerek képtelenek lesznek lekövetni a hőstressz okozta extra terhelést.

A felmelegedés csökkenti a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák számára megfelelő élőhelyteret, és visszafordíthatatlanul megváltoztatja összetételüket, ami 2 fokos melegedés fölött jelent igazi drámai változásokat. Az előrejelzések szerint a tűzveszélyes területek Európa-szerte sokszorozódni fognak, veszélyeztetve a biológiai sokféleséget és a szén-dioxid-elnyelőket, ami láncreakciót indíthat be.

A második kockázati tényező a hőstressz hatása a mezőgazdasági terményekre. Az előrejelzések szerint Dél- és Közép-Európában súlyos veszteségek várhatók a terméshozamban, amit az sem fog ellensúlyozni, hogy egészen a 2 fokos melegedésig Észak-Európában nőhet a terméshozam. Míg az öntözéssel meg lehetne oldani a problémát, az egyre fenyegetőbb vízhiány egy idő után ezt lehetetlenné teszi majd. És itt el is érkezünk a harmadik kockázati tényezőhöz: a vízbiztonsághoz. 2 Celsius-fokos melegedésnél a lakosság több mint egyharmadát érinti majd a vízhiány, 3 fokos melegedésnél pedig ez a kockázat megduplázódik, jelentős gazdasági veszteséget okozva. Közép- és Dél-Európában, és az európai nagyvárosokban 3 foknál már komoly vízhiánnyal lehet majd számolni.

A negyedik kockázati faktor a tengerszint emelkedése és az árvízveszély növekedése: 3 Celsius-fok felett megduplázódik az árvizekkel és elöntött területekkel kapcsolatos károk költsége. A tengerparti árvizek gyakorisága az előrejelzések szerint a 21. század végére a tízszeresére nőhet, és 2100 után ez komoly fenyegetést jelent a tengerparti közösségekre nézve.

Menedékeket kell építeni a városokban

A melegebb világhoz való alkalmazkodáshoz rengeteg pénzre lesz szükség. A városokban olyan hűs területeket kell kialakítani, ahol az emberek menedéket kereshetnek a hőhullámok elől, a tengerparti közösségeknek pedig új infrastruktúrára vagy áttelepítésre lehet szükségük – áll a dokumentumban.

Senki nincs biztonságban

A jelentés szerint a klímaváltozás hatásai a bolygó minden területén érezhetők lesznek, senki nincs biztonságban, az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárás mindenkit érint. A világ népességének mintegy fele – 3,3–3,6 milliárd ember – él a klímaváltozással szemben „nagyon érzékeny” területeken, azaz az ő életüket alapjaiban változtathatja majd meg az átlaghőmérséklet-melegedés. A világ part menti területeit és az alacsonyan fekvő szigeteket a 1,5 Celsius-fokot meghaladó változás esetén pusztulás fenyegeti a tengerszint-emelkedés miatt.

Emberek milliói küzdenek élelmiszer- és vízhiánnyal a klímaváltozás miatt, még a jelenlegi hőmérsékletszint mellett is. A fajok tömeges pusztulása, a fáktól a korallokig, már most zajlik, és a helyzet csak romlani fog.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmak nem fognak jól alkalmazkodni a felmelegedő világhoz, ha nem lesznek befogadóak a probléma megoldása során. A megoldásoknak figyelembe kell venniük a társadalmi igazságosságot, és tekintettel kell lenniük az őslakosokra, a kisebbségekre és a szegényekre is.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a rossz adaptációs megoldásokat kerülni kell – ezek olyan alkalmazkodó stratégiák, amelyek rövid távon ugyan megoldást jelenthetnek a klímaváltozás okozta problémákra, hosszú távon azonban rontják a helyzetet. Ilyen lehet a klímaberendezések használata például.

Forrás: MTI, 24.HU, INDEX

A jelentés itt érhető el.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél kamatoztatni szakmai tapasztalataidat egy elkötelezett csapat tagjaként és megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz! A munkavégzés helye a feladatok függvényében rugalmasan az otthonod vagy a budapesti irodánk.

Feladatok:

  • fenntarthatósági felmérések, elemzések, tanulmányok készítése
  • vállalatvezetői, fenntarthatósági rendezvények szakmai előkészítése és lebonyolítása
  • BCSDH csapat munkájának szakmai támogatása
  • szakmai szervezetekkel, szakértőkkel való kapcsolattartás
  • vállalati fenntarthatósági tréningek és workshopok előkészítése és lebonyolítása
  • globális trendek és elemzések követése

 

Alapelvárások:

  • közgazdász és/vagy a fenntarthatóság/környezetvédelem területén szerzett, mesterfokú diploma
  • vállalati fenntarthatósághoz kötődő, több éves tapasztalat
  • aktív, felsőfokú angol nyelvtudás (szóban, írásban)
  • precíz, elkötelezett és hatékony munkavégzés
  • biztos, felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel, PowerPoint, közösségi média)

A pályázat során előnyt jelent:

  • vállalati és/vagy civil szervezeti tapasztalat
  • EU-s projektekben szerzett tapasztalat
  • projektvezetői gyakorlat
  • tréneri gyakorlat

Mit kínálunk?

  • izgalmas, szakmai feladatok
  • nemzetközi, fenntarthatósági szakmai vérkeringésbe történő bekapcsolódás
  • folyamatos tanulási, fejlődési lehetőség
  • egymást segítő, jó csapat
  • értékes kapcsolati háló
  • rugalmas munkavégzési feltételek

Jelentkezés:

Angol nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj 2022. március 22-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre.

 

Budapest, 2022. február 22. – Újabb hároméves ciklusra választott vezetőséget a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tisztújító közgyűlése.  Ifj. Chikán Attila hatévi elnöksége alatt a szervezethez 50 új vállalat csatlakozott, így mára a hazai GDP 30%-át termelő 115 céget tömörítő szervezet mértékadóvá vált a fenntarthatóság területén. Az újra megválasztott elnök egy négytagú elnökséggel karöltve dolgozik, melynek újraválasztott tagjai Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese, Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója, Nagy Gréta, a Dandelion Kft. Ügyvezető igazgatója. A BCSDH ügyvezetését továbbra is Márta Irén látja el.

A Felügyelőbizottság újraválasztott tagjai Pallaghy Orsolya, Dr. Fazekas Orsolya és Kocsány János, a Graphisoft Park SE vezérigazgatója. Az ő megbízatásuk – az elnökség mandátumához hasonlóan – három évre szól.

„Szervezetünk jó úton halad, a tevékenységünk pedig évről évre egyre hatásosabb. – kezdte az elmúlt három év értékelését Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke –Mára a BCSDH szaktanácsadói és szakértői szerepköre fenntarthatósági kérdésekben az üzleti szféra hangjává vált. A szervezet ismertsége és elismertsége a közvélemény és a szakpolitika számára egyaránt az elmúlt években jelentősen nőtt a szakmai tevékenységének és annak sikeres kommunikációjának köszönhetően.”

Azt a törekvést, hogy egyre több vállalattal ismertesse meg a BCSDH a fenntartható fejlődés lényegét és területeit, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy mára 115 tagot számlál az egyesület. Az elmúlt években 340 szakmai rendezvény, 220 aktív vállalati vezető, „A jövő vezetői” programon végző 250 tehetséges fiatal, az Action 2020 Magyarország Programba bevont több mint 280 civil, tudományos és vállalati szakértő, valamint az eddig bemutatott 140 üzleti gyakorlat, amelyek valódi válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra, jól mutatják a BCSDH elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt.

Az elmúlt évben már 94 tagot számlált a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a BCSDH, a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Célja összefogással és tudásmegosztással segíteni a körforgásos átmenetet.

Idén pedig hatodik alkalommal kerül átadásra a 2017-ben életre hívott Fenntartható Jövőért díj, elismerve a fenntarthatóság területén tett kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket, kiegészülve a pandémia kapcsán elindított Társadalmi Felelősségvállalás kategóriával.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye a 2021 januárjában létrehozott a szektorokon átívelő, szabályozói, tudományos és üzleti szféra fenntarthatóság iránt elkötelezett, kiemelkedő szereplőit tömörítő Net Zero Tanácsadó Testület megalapítása. Ezzel az összefogásnak az elsődleges célja, hogy elősegítse és felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat.

Ami a jövőt illeti, mindezen tevékenységeket szeretnénk a már megszokott eltökéltséggel folytatni, fejleszteni a következő években is. Számos feladat áll előttünk és folytatnunk kell a már 2030-ig tervezett akciók, programok kidolgozását.” – emelte ki a legfontosabb feladatait Ifj. Chikán Attila. – „A szavakat és vállalásokat itt az ideje tettekre váltani. Arra kell törekednünk, hogy tovább erősítsük a BCSDH vezető szerepét, mint a felelősen gondolkodó és cselekvő üzleti szféra hangját. Tagvállalatainkat tovább támogatjuk a tudományosan megalapozott, ambiciózus fenntarthatósági céljaik elérésében. Velük együttműködve közös célunk a 2030-ig történő időszak végére – a most indított Time to transform 2030 programunkon keresztül – mérhető eredmények felmutatása.” – tette hozzá szakmai programjáról beszélve az újraválasztott elnök.

 

***

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) új elnöksége

 

Ifj. Chikán Attila – elnök
vezérigazgató
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

A közgazdász végzettségű szakember több évtizedes szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkezik az energetikai iparágban.

Az általa az alapítástól irányított ALTEO Group mára az energetikai piac egyik meghatározó magyar tulajdonú szereplőjévé nőtte ki magát. A cég egyrészt olyan energetikai termelői portfóliót alakít ki és fejleszt folyamatosan, amely egyaránt tartalmaz alternatív- és megújuló energiaforrások hasznosítására épülő egységeket, valamint nagy hatásfokú szénhidrogén-tüzelésű kapcsolt energiatermelő rendszereket is, illetve az ezekből képzett szabályozási központot, másrészt pedig vevőközpontú és rugalmas energiakereskedelmi és -szolgáltatási tevékenységeket végez. Az ALTEO 2010 óta jelen van a Budapesti Értéktőzsdén.

Elkötelezett a fenntarthatóság iránt, a téma véleményvezéreként fenntarthatósági blogot vezet Chikansplanet néven. 2016 óta a BCSDH elnökeként vállal aktívan szerepet a szervezet munkájában. 

A Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági szakosztályának elnökségi tagja, továbbá Felügyelőbizottsági tagja a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt-nek. A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának tagja.

Dr. Fábián Ágnes
ügyvezető igazgató
Henkel Magyarország Kft.
Adhesives Technologies üzletág igazgató

1996 óta tagja a Henkel Magyarország Kft. csapatának. A ranglétra több fokát bejárva, 9 évet nemzetközi munkakörben is eltöltve lett a Henkel Adhesive Technologies üzletág vezetője, mely mellett 2011-től tölti be a Henkel Magyarország ügyvezetői posztját is. Pályafutását 1990-ben a Biogal Gyógyszergyár Hélia kozmetikai divízió értékesítési területén kezdte. Majd a Maybeline-nél és a Loctite Magyarországnál dolgozott értékesítési területen, amikor a Henkel felvásárolta a vállalatot. Célja, hogy egyre több vezető ismerje fel, hogy a jó teljesítményhez elengedhetetlen, hogy fenntartóan működjön és az ügyfelei, vásárlói számára több értéket teremtsen. A fenntartható működés ma már olyan elvárás, ami nem lehet és nem is érdemes kikerülni. A BCSDH Elnökségének tagja 2016 óta.

 

Gazsi Zoltán
ügyvezető igazgató
Eisberg Hungary Kft. 

2007 óta az Eisberg ügyvezető igazgatója. A gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése után először a Mezőgazdasági Minősítő Intézetben, majd 14 éven keresztül multinacionális környezetben dolgozott, a Syngenta vállalatnál: az ócsai Kisérleti Állomás vezetése után különböző marketing- és projekt-koordinációs munkákat végzett egyre nagyobb területen, szinte minden földrészt érintve.

Hisz benne, hogy a vezetőknek kiemelt feladata és felelőssége, hogy az általuk vezetett cégek rugalmas alkalmazkodása a változó üzleti környezethez dolgozóik és a természet rendjének maximális tiszteletben tartásával tudjon megvalósulni. A cégeknél látott jó példák hatnak a dolgozók családtagjaira, közvetlen és közvetett környezetükre, mely hatások nélkülözhetetlenek a lényegi társadalmi szintű változások elindításában.

Hisz abban, hogy vezetői sikereit kollegáinak, az egymást támogató értékes közösség kialakításáért tett erőfeszítéseinek köszönheti, amelynek az alapja a sokszínűség, egymás tisztelete. Személyesen is sok energiát fektet a jó ügyek támogatásába, a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, különösen a fenntarthatóság egyéni felelősségének aspektusait sok fórumon népszerűsíti.

A svájci kamara (SWISSCHAM) elnökségi tagja, a Vállalható Vállalkozások nagykövete. Az ISOFORUM 9000 legnagyobb hazai minőségügyi szervezet Elnöki Tanácsadó Testületében elnökségi tag, a Kórházsuli Alapítvány nagykövete. A Corvinus Egyetem az egyetemi oktatás érdekében tett erőfeszítéseit Pro Facultate díjjal jutalmazta.

 

Jamniczky Zsolt
vezérigazgató-helyettes
E.ON Hungária Zrt.

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végzett 1990-ben, majd 1992 és 1994 között jogi ismereteket szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Tanulmányait követően 1991 és 1995 között a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadója volt. 1996-tól 2007-ig előbb a Reemtsma-nál, majd a Philip Morris-nál töltött be vállalati ügyekért felelős területeken vezető pozíciókat, Budapesten, Brüsszelben és Zágrábban is dolgozott. 2007 óta az E.ON Hungária csoport központi ügyekért felelős igazgatója, 2010-től pedig a vállalat vezérigazgató-helyettese is volt egyben. Irányítása alá tartoznak a szabályozási ügyek, a kormányzati kapcsolatok, a vállalati kommunikáció, a jogi ügyek, valamint az innovációs és stratégiai területek. 2016-tól igazgatósági tagként a fentieken kívül az üzletfejlesztésért is felel. 2020. július 1-jétől pedig az ELMŰ-ÉMÁSZ értékesítésért felelős igazgatósági tagja. 2011 óta az Eurelectric Magyarországi Tagozatának alelnöke, ő képviseli Magyarországot az Eurelectric Igazgatóságában Brüsszelben. Kilenc éve, 2013 óta tagja a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezetnek, 2018 óta elnökségi tag. 2019 májusától a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) szervezet igazgatójává választották. 2020 szeptemberétől a Budapesti Elektromos Sportegyesület elnöke, a Jövő Mobilitása Szövetség és az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnökségi tagja. Munkásságáért 2016-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

 

Nagy Gréta
ügyvezető igazgató
DANDELION Kft.

Környezetmérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen először környezetmenedzsment szakmérnöki, majd gazdasági elemző és MBA képesítést szerzett.

A környezetvédelmet tekinti hivatásának, ezen belül a környezetvédelmi jog, a -mérőszámok és a gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálata a szakterülete.

2006-ban alapította a DANDELION Kft-t, azóta annak ügyvezetője. A cégvezetés mellett is részt vesz szakemberként környezetvédelmi és folyamat-optimalizálási projektekben. Az elmúlt 12 évben kollégáival olyan innovációkat fejlesztettek, mint a vállalati szintű ökológiai lábnyom számítás valamint a jogszabályi megfelelőség önértékelésére kialakított GreenLex® szoftver valamint a dolgozói és szervezeti stressz-szint mérésére alkalmazható WorkStressMeter.

A célja, hogy a környezetvédelem, fenntarthatóság, munkavédelem és pszichoszociális kockázatértékelés során szerzett gyakorlati és stratégiai tapasztalataival támogatni tudja a BCSDH tagságát munkacsoport vezetőként és elnökségi tagként. 2019 óta a BCSDH Elnökségének tagja.

HBLF elnöksége felhívást intéz a magyarországi vállalatok elsőszámú vezetőihez, hogy csatlakozzanak a HBLF 2022. évi különleges nőnapi kezdeményezéséhez. A tervek szerint 100 vállalat közös kiállását tesszük közzé, hogy ezzel is ráirányítsuk a figyelmet a nők a vezetésben témakörre.

 

 

Ma Magyarországon ugyanis a TOP 50 legnagyobb árbevételű vállalatnál mindössze 8% a női CEO-k aránya. A HBLF küldetésével összhangban abban hiszünk, hogy összefogással erősebbek vagyunk és nagyobb hatást érünk el a szükséges változásokért, esélyt adva a nők számára is a vezetésben.

A résztvevőket 2022. március 4., reggel 7 és 10 óra között egy szabadtéri eseményre várjuk. Regisztráció a linkre kattintva lehetséges

REGISZTRÁCIÓ

A változáshoz nézőpontot kell váltanunk. Ezt az eseményen egy interaktív installáció szimbolizálja, mely kezdetben egy nyolcast ábrázol, de közös erővel egy végtelen jellé fordíthatjuk át. A teljes átfordulás a résztvevők gesztusainak hatására történik meg, ezért fontos, hogy minél többen személyes részvétellel támogassák a kezdeményezést. Közös erővel így megmutathatjuk, hogy a nőknek is végtelen lehetőség jár.

Felkérjük a résztvevő vezérigazgatókat, hogy osszák meg a vállalásukat és így a kezdeményezéshez akkor is tudnak csatlakozni, ha a március 4-i eseményen nem tudnak személyesen részt venni. A csatlakozó vezetőket és vállalásaikat megjelenítjük HBLF honlapján is.

A kampányt a tervek szerint online és offline, valamint a közösségi médiában is megjelenítjük médiapartnereink támogatásával.

A résztvevőket kérjük, hogy a regisztrációs díj befizetésével járuljanak a kampány költségeihez. A fényképet és logót a HBLF Titkárságra várjuk és további kérdés esetén – Csík Enikő a kontakt.

Tel: +36 30 5944 876 / hblf@hblf.hu

Köszönjük a csatlakozást és az ügy támogatását!

Üdvözlettel,

 

 

Az Alteo Csoport kapta az idei Deloitte Zöld Béka Díjat, a Sole Mizoé a különdíj
A Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál. A pályázatra beérkezett jelentéseket egy 10 tagú, független szakértői zsűri értékelte előre meghatározott kritérium- és pontrendszer alapján. A Legjobb Fenntarthatósági Jelentés Díjat az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. jelentése, míg az első legjobb jelentésnek járó különdíjat a Sole-Mizo Zrt. nyerte.

Budapest, 2022. február 7.

Az ALTEO nem először szerepel a Zöld Béka díjazottak között, hiszen néhány évvel ezelőtt már megnyerték a legjobb első jelentést készítő vállalat díját.

„Az ALTEO egy tartalmas, összefüggéseiben is jól értelmezhető, a célok és az elért eredmények viszonyát transzparensen bemutató integrált jelentésével nyerte el a díjat. A Mizo első ízben készített jelentése pedig szintén kimagasló minőségű, átlátható és egyértelmű. A cég a hatásait a teljes értékláncon keresztül vizsgálja az érintettek bevonásával, nagy figyelmet fordítva az adatok, pozitív és negatív hatások szemléletes bemutatására is.”– értékelte a győztes jelentéseket Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke.

Finom és fenntartható

A Sole-Mizo már több éve dolgozik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kialakításán, ennek egyik mérföldköve az első fenntarthatósági jelentés kiadása. A vállalat küldetése egyértelmű: a fogyasztóik számára a jövőben is úgy szeretnének finom, minőségi és tápláló tejtermékeket kínálni, hogy ezt a környezetünkkel összhangban, a hazai gazdaságokat erősítve, büszke és elégedett kollégák társaságában teszik.

„Most érkeztünk el munkánk azon fázisába, amikor már kellőképpen feltérképeztük a minket érintő fenntarthatósággal kapcsolatos témaköröket ahhoz, hogy összefoglaljuk és megosszuk a világgal azt, hogy mit tettünk eddig, hol tartunk most és milyen célokat tűztünk ki magunk elé 2025-ig. Fontosnak tartottuk, hogy a jelentésünket csak akkor készítsük el, amikor már valós és hiteles tényekre alapozva tudunk nyilatkozni magunkról, reális és érdemi célkitűzéseket tudunk megfogalmazni tevékenységünkről. Sokat dolgoztunk azon, hogy ez a jelentés létrejöhessen, és bár mi úgy ítéltük meg, hogy jó munkát végeztünk, szerettük volna egy külső, objektív, de szakértő féllel is véleményeztetni munkánkat, valamint egyúttal megmérettetni magunkat más hazai vállalkozásokkal. A díj elnyerése egy egyértelmű pozitív visszaigazolás számunkra, hogy jó útra léptünk” – mondta Gerbrant Redmer de Boer, a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója.

A jövő energiamixét építik

Hosszú út vezetett a mostani díjhoz az ALTEO-nál a négy évvel ezelőtti „Legjobb első fenntarthatósági jelentés” óta.

„Büszkék vagyunk rá, hogy jelentési struktúránk mára példaértékűvé vált, és kiérdemelte a Deloitte Zöld Béka díját. Amellett, hogy folyamatosan növeljük a megújuló energia és a nagy hatásfokú földgázos erőműveink részarányát, K+F+I projektjeinkkel, köztük a megújulók támogatását szolgáló akkumulátortelepekkel is a jövő energiamixét igyekszünk megvalósítani. A fenntartható megoldások kiépítése, üzemeltetése és karbantartása mellett igyekszünk a mindennapokban is egyre többet tenni azért, hogy működésünket is mindinkább környezetbaráttá tegyük”– mondta el ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója.

A szabályozók és a beszállítók miatt is nő a jelentések súlya

Az ESG-jelentéstétel egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, részben szabályozói, részben pedig beszállítói nyomásra. A jelentéseknek már meg kell haladniuk a bemutató jellegű leírásokat és egyre nagyobb szerepet kell kapnia a számszerű adatoknak, az eredményeknek és a célkitűzéseknek.

„Ezzel párhuzamosan az üzleti döntéshozatalban is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a vállalati teljesítmény és kockázat megítéléséhez szükséges információk, melyek kiemelt forrása a fenntarthatósági jelentés. Nemzetközi szinten szigorodó jelentéstételi kötelezettség figyelhető meg, beleértve már a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységeit és a speciális érintetti csoportok igényeit is kiszolgáló jelentéstételi sztenderdek alkalmazását. Ez a folyamat várhatóan hatással lesz a magyar ESG-jelentéstételi gyakorlatra is, növelve a befektetői, üzleti perspektíva megjelenését a fenntarthatósági jelentésekben” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási üzletágának vezetője.

 

A 2021-es győztesek jelentései

  1. Legjobb vállalati fenntarthatósági jelentés: Alteo Nyrt.
    Jelentés letöltése
  2. Legjobb első jelentés: Sole-Mizo Zrt.
    Jelentés letöltése

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2022-ben? Mit tehetünk vezetőként és magánemberként a globális kockázatok kapcsán? Jobb vagy rosszabb élete lesz-e a jövő generációinak? Miként alakíthatunk ki […]

Budapest, 2022. január 26.: A hazai élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró vállalása. A várhatóan növekvő számú vállalás teljesüléséhez jelentős pénzügyi források szükségesek. A zöld finanszírozás vajon felkészült, hogy akcióba lépjen?  A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és Brit nagykövetség szervezésében a Net Zero Tanácsadó Testület és közel 80 állalatvezető részvételével került sor arra az üzleti fórumra, amely a zöld finanszírozás jelenlegi hazai és európai helyzetét kívánta bemutatni az üzleti szereplőknek.

Fontos, hogy minél több vállalat kötelezze el magát a nettó zéró célok mentén – akár csatlakozva az ENSZ „Race to Zero” kezdeményezéshez -, de a célok teljesítéséhez az is elengedhetetlen, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amik ebben a folyamatban segíthetik őket.

“Ezzel az eseménnyel szeretnénk segíteni a vállalatokat eligazodni, hogy honnan tudnak a dekarbonizációs intézkedéseiket támogató forrásokhoz jutni. Bízom benne, hogy ezzel bátorítjuk is a magyar üzleti szektort, hogy csatlakozzanak az ENSZ globális “Race to Zero Kampányához”, amelynek célja, hogy a haladó beállítottságú üzleti szereplők vállalják a karbonsemlegességet 2050-ig. Ez nem csak azért fontos, mert kormányzati és nemzetközi követelmények vannak erre vonatkozóan, és mert ez a bolygónk jövőjéről szól, hanem mert piaci és versenyképességi okokból is elengedhetetlen.” – mondta el nyitóbeszédében Richard Shackleton, brit nagykövethelyettes.

A glasgow-i COP26 éghajlatvédelmi konferencia sikert hozott ezen a téren, látszott, hogy globálisan a pénzügyi szektor készen áll a cselekvésre.  A Glasgow Financial Alliance for Net Zero (GFANZ) bejelentésével világossá vált, hogy 100+ billiárd dollár áll készen az éghajlatváltozás kezelésére. Szintén itt került bemutatásra az Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (International Sustainability Standards Board, ISSB), amelytől a régóta várt globális ESG és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló jelentéstétel szabványosítását várják.

Az EU is mozgósítani akarja pénzügyi forrásait.

Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig. A vállalatok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, a hazai pénzügyi, tanácsadói szektor is felkészülve várja a folyamatok felgyorsítását, amihez az ilyen fórumok elengedhetetlenek. – emelte ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, rámutatva a most induló hosszútávú pozitív folyamatokra.

A tőkepiaci elkötelezettség elkerülhetetlenül gyökeresen fog megváltozni ebben az évtizedben, az olyan rendszerek, mint az ESG, el fogják érni, hogy a természeti és társadalmi tőkére gyakorolt hatások is bekerüljenek a vállalatok tőkeköltségébe.” – tette hozzá.

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB zászlóshajó Zöld Programjáról beszélt beszámolva az eddigi eredményekről és arról, hogy milyen további területek kerülnek fókuszba 2022-ben segítve, hogy a nettó zéró célok eléréséhez szükséges finanszírozás minél több területen rendelkezésre álljon.  Beszámolt az MNB a teljes tőkepiacot a fenntartható finanszírozás elérésében segítő lépéseiről, a Green Finance Reportról és az első TCFD reportról, ami egyrészt megmutatja a jegybank éghajlatváltozásnak való kitettségét pénzügyi eszközein keresztül és példát mutat a teljes pénzügyi szektornak.

Dr. Ágostházy Szabolcs a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kitekintést adott a net zéró vállalások teljesítését segítő európai fejlesztési alapokra és azokból lehívható összegek fókuszterületeiről. A fő cél a mobilitás és a közlekedés zöldítése, a kis és középvállalatok megújuló energia beruházásainak támogatása, a körforgásos gazdasági átmenet vállalatszintű támogatása, az önkormányzatok megújuló energiaberuházásainak támogatása és a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése.

Lukács Ákos a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadás üzletágvezetője betekintést adott a BCSDH-val közösen 2021-ben végzett Towards Net Zero vállalati kutatás főbb eredményeiről. Illetve arról, hogy a vállalati fenntarthatósági, ESG elvárások egyre inkább találkoznak a pénzügyi szolgáltatók termékeivel.

Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság vezetője beszélt arról a kihívásról, amit a számukra is kitűzött 2050 nettó zéró cél jelent, amire leginkább lehetőségként tekint a bankok többsége. A közép-kelet európai régiót tekintve az energiaváltás beruházásigénye igen magas, de régiónként a megoldások nagyon különbözőek, az OTP az egész régióban elkötelezett a nettó zéró átmenet finanszírozása mellett.

A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra.  Fontos lépés volt a Net Zero Tanácsadó Testület létrehozása azzal a céllal, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is.

***

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 5227 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 441 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 1049 város és 1039 egyetem mellett. Ezek a szereplők együttesen a globális CO2-kibocsátás közel 25%-át és a GDP több mint 50%-át teszik ki. A Párizsi Megállapodásnak megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Az első alkalommal megrendezésre kerülő rendhagyó zártkörű esemény kiemelkedő számú érdeklődőt vonzott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagsága részéről. A vállalatok közti együttműködések megszületésének elősegítésével a BCSDH fontos szerepet tölt be a rendszerszintű változások felgyorsításában.

A Fenntarthatósági kereslet-kínálat esemény stratégiai eleme a Time to Transform 2030 nyolc évet átölelő programjának, hiszen itt az idő, hogy a BCSDH és tagvállalatai közös erővel szintet lépjen és a cselekvésben is élen járjon. Már nem elegek az izolált akciók, értékláncokban és rendszerekben kell, hogy közösen gondolkodjunk.

Az online rendezvényen 17 tagvállalat fenntarthatósági törekvéseket előmozdító megoldásait ismerhette meg a közönség, azt követően pedig virtuális kerekasztalok mentén közelíthették elképzeléseiket, céljaikat.

Többek között a következő témák mentén ismerhettünk meg kiemelkedő termékeket és szolgáltatásokat: Fenntarthatósági – ESG audit és riportálás, karbonlábnyom számítás, karbonsemlegesítés, körforgásos gazdasági átállás, zöld energia és mobilitás.

Már most több vállalat részéről jelentkezett az igény a program folytatására, így biztosak vagyunk benne, hogy akár már a közeli jövőben ismételten meghirdetésre kerül a fenntarthatósági kereslet-kínálat programunk.

38 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának kilencedik évfolyama, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 19-én az MVÜK Zrt. támogatásával került sor. A kiválasztott fiatal […]