Egy nemzetközi vállalat hogyan karolhat fel hazai beszállítókat? Minden vállalatnak lehet dolga a biodiverzitással? Vannak hazai biodiverzitás projektek? Hogyan lehet a talajmegújító mezőgazdaságba fektetés mindenki számára egy hosszútávú klímamegoldás? És milyen dolga van ezzel a kommunikációnak? – Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozott a BCSDH szeptember 26-i kommunikációs munkacsoportja, amelyet a HEINEKEN látott vendégül.
Varga-Nagy Eszter, a HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója köszöntötte a résztvevőket és mesélt a HEINEKEN globális és hazai fenntarthatósági törekvésiről és lépéseiről. Kiemelte a Hazai Komló projektet, amely egyszerre támogatja a rövid ellátási láncokat, a hazai termelőket és a helyi térséget, közösséget.
A biodiverzitás gyors csökkenése nagyobb veszélyt jelent, mint a klímaváltozás. Itt több ponton már elértünk olyan átbillenési pontokhoz, ahonnan nincs visszaút.
Nincs olyan vállalat, amely ne lenne érintett és lenne hatással a biodiverzitásra beszállítóin keresztül. Az ESG elvárások, a nettó zéró célok sem teljesíthetőek a természet és természetpozitív beruházások nélkül. Ezekről beszélt Chikán-Kovács Eszter, a BCSDH kommunikációs menedzsere, a munkacsoport vezetője, előzetes betekintést adva az október 12-én megjelenő BCSDH éves kiadványába.
Egyelőre kevés az olyan hazai természetpozitív projekt, amely akár mezőgazdasági beszállítói partnerségre, akár külső cégeknek a nettó záró célok elérésében egy eszközként alkalmas.
Ezért is fontos kezdeményezés és jó példa a NESTLÉ hazai LENs programja.
A Nestlé Purina büki gyárába beszállított mintegy 140 ezer tonna alapanyag 60 százalékát a magyar gazdáktól vásárolt gabona teszi ki. Ezért is kezdeményezte az üzletág, hogy az Egyesült Királyságban a 3Keel tanácsadócég által létrehozott és ott már eredményesen működő Landscape Enterprise Networks (LENs) programot a régióban először Magyarországon is elindítsák. A térség természeti értékeinek megóvása mellett beszállítóinak és a régió ökoszisztéma szolgáltatásainak hosszú távú biztonságát is előmozdítja a kezdeményezés. A programot hazánkban az Agrárminisztérium is támogatja.
Csóka Noémi, a Nestlé Vállalati kommunikációs és közös értékteremtés menedzsere beszélt arról, hogy a Nestlé 2025-re a kulcsfontosságú nyersanyagok ötödét, öt évvel később pedig már a felét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg. A regeneratív mezőgazdaságnak köszönhetően az élelmiszeripar nyersanyagok megtermelése kevesebb terhet ró a környezetre, ugyanakkor hozzájárulhat teljes tájegységek megújulásához.
„A beavatkozásoknak köszönhetően nő a talaj vízmegtartó és szénmegkötő képessége, a biológiai sokszínűség, javul a vízminőség, viszont csökken a talajerózió mértéke és a megművelésből eredő karbon-kibocsátás. A LENs Magyarország program keretein belül egy gazdaságokból álló hálózat kiépítését is támogatjuk a talajmegújító mezőgazdasággal kapcsolatos tapasztalatok és tudás közvetlen megosztása érdekében. ” – monta el prezentációjában Lukács Bálint a Preferred by Nature magyarországi LENs projektmenedzsere.
Ez egy jól nyomonkövethető, CO2 és Net Zero mérőszámokat is szolgáltató rendszer, ami valódi természetpozitív klímamegoldássá teszi.
És, hogy mi ebben a kérdésben a kommunikáció szerepe? Valódi megoldásokkal kerülhető el a zöldre mosás, és nincs olyan területe a vállalatnak, amelynek ne lehetne katalizátora a rendszerszintű változásoknak.
Őt követte van der Wildt Nikolett, Sustainability és PR Manager, aki pedig a kékkúti gyár környékén megvalósuló biodiverzitási projektről mesélt, hangsúlyozta, hogy egy korábbi munkacsoport-találkozón kaptak ehhez inspirációt és együttműködő partnert. A hosszú távú program számtalan eleme között szerepel egy mesterséges tó, fecskefal, de rovarhotel is. A Káli-medence vízkészletét pedig monitoring-kutakkal és talajvízszabályozással védik.
Ezt követően Kovács Dávid Gábor, a Zwack Unicum marketingigazgatója beszélt a fenntarthatósági célokról és területekről, megtudtuk többek között, hogy 2016 és 2020 között több mint 200 elefántnyi (kb. 1200 tonna) CO2 csökkentést ért el a vállalat cégszinten. Emellett részletesen bemutatta a dunaharaszti üzemük geotermikus átállását, ennek folyamatát, kihívásait. A félmilliárd forintos beruházás a tulajdonosok hosszú távú elköteleződése nélkül nem valósulhatott volna meg, az idén átadott fejlesztés már most szép számokat mutat: 20%-kal csökkent a gázfelhasználás 6 hónap alatt.
Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete nyitóbeszédében kiemelte az együttműködés fontosságát, hiszen nagyon sokat kell tenni azért, hogy a klímacélokat tartani lehessen. A Green Deal részeként a Net Zero Industrial Partnership kezdeményezés is ennek felgyorsításához tud hozzájárulni, és ehhez kérte a résztvevők támogatását.
A több érdekelt felet tömörítő platformon a szabályozói oldal képviseletében Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, és egyben az esemény házigazdája kiemelte, hogy a 2019-es Zöld Program elindítása óta is elsődleges céljuk a környezeti fenntarthatóság elősegítése, újdonságként ebben az évben már a pénzügyi rendszereken túlmutatóan, a teljes vállalati szférát is megszólították.
Ehhez kapcsolódva Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a regeneratív mezőgazdaság hazai helyzetéről és lehetőségeiről számolt be, hangsúlyozva, hogy milyen fontos az edukáció, és a jógyakorlatok bemutatása, és annak megteremtése, hogy a gazdák egymástól tudjanak tanulni és ezáltal alkalmazni a talajmegújító megoldásokat. Az előre lepéshez itt is összefogásra van szükség.
