Nem halogathatjuk tovább a nettó nulla karbonkibocsátású épített környezet megvalósítását, mert ha nem cselekszünk, évtizedekre késleltetjük a klímacélok elérését. A Global Alliance for Buildings and Construction (Global ABC) által kiadott, ’Az épületekről és építőiparról szóló 2020. évi globális állapotjelentés’ szerint a globális építési ágazat teljes energiafogyasztása 2019-ben az előző évhez képest azonos szinten maradt, aminek örülhetünk. Az épületek üzemeltetéséből származó CO2-kibocsátás azonban az eddigi legmagasabb szintre nőtt, körülbelül 10 Gt-ra, ami a globális energiával kapcsolatos kibocsátás 28%-a. Ha az épületek megépítésével kapcsolatos kibocsátást is ide vesszük, akkor ez az arány 38%.
Helyzetkép és jövőbe mutató gondolatok előadóinktól:
A világ politikai és gazdasági vezetői a klímaváltozás elleni küzdelem tudományos „csúcsszervezete”, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) jelentéseiből kiindulva döntenek a klímavédelmi célokról és a teendőkről. A legutóbbi jelentésben megfogalmazódik, hogy a jelenlegi tervezési módszerekkel, eszközökkel és kivitelezési technológiákkal, építőanyagokkal megvalósíthatók a „nettó nulla” épületek. Mire várunk tehát?
Előadó: Ürge-Vorsatz Diána, a CEU Környezettudományi és Politikai Tanszékének professzora,
az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) III. Munkacsoportjának alelnöke
a HuGBC egyik alapítója
A karbonsemlegesség megvalósítása az egyik legkomolyabb történelmi kihívás az emberiség számára. 2030-ra az építészeti célpont világos és matematikailag megalapozott. Pontosan mit tud tenni ma az építőipar a kivitelezési folyamatok és az üzemeltetés során a karbonkibocsátás minimalizálásáért? Mit várunk az építőanyagipartól? Kik lesznek a legfontosabb segítőtársak?
Előadó: Joseph Marfi, LEED Fellow, WELL AP & WELL Faculty, GGP
a HuGBC egyik alapítója és tagja
Az előadások után lehetőség nyílik a gondolatcserére, hogy itthon milyen fontos lépéseket kell halaszthatatlanul megtennünk!
Időpont: február 24. szerda 15.00-16.30
A webinárium magyar nyelvű. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A webinárium max. létszáma 100 fő. Regisztráljon még ma!
„A program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Mi sem bizonyítja jobban a program fontosságát és sikerességét, mint hogy a tavaly megkérdezett vállalatvezetők „A jövő vezetői” programot tartják a BCSDH egyik legértékesebb programjának, illetve a résztvevők 100 százaléka újra részt venne a programon és ajánlaná másoknak is” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 101 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.
“Büszkék vagyunk rá, hogy valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. A program egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. A saját vállalati tapasztalataink is azt mutatják, hogy a végzett hallgatók többen válnak közülük saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke.
„Az E-ON a kezdetektől fontosnak tartja ezt a programot, már évek óta delegál résztvevőket a programba, és büszkén állíthatom, hogy az ösztöndíjprogram életre hívásában is jelentős szerepünk volt. Jól látszik, hogy a kezdeteknél a szemléletformálás, érzékenyítés volt az elsődleges cél, ma már alap elvárás a vezetők felé, hogy a fenntarthatósági szempontok is beépüljenek a mindennapi döntéshozatali folyamataikba.” – tette hozzá köszöntőjében Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja, a nyitóesemény házigazdája. – „Örömünkre szolgál, hogy ebben az évben az E.ON tehette lehetővé, hogy a két legtehetségesebb ösztöndíj pályázó közül ne kelljen a zsűrinek választania, hanem mindketten bekerülhessenek az idei programba.” – tette hozzá.
Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, de még Európában sem tudunk hasonló programról, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 40 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság.
Bohn Márton, a Shell Hungary Zrt. Road Transport Compliance koordinátora, a program Alumni vezetőségének tagja és Rékasi Eszter a KPMG Hungária Kft, Senior tanácsadója, mind a ketten a program tavalyi végzettjei elmondták, hogy milyen kiválasztási folyamat végén kerültek a programba és, hogy számukra a szakmai napok folyamatos inspirációt
jelentettek, számos ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. Bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat, szánják rá az idejüket és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.
Az esemény záróprogramját Horváth János az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel. A résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során több körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatóság hogyan jelenik meg a mai életükben.
„Öt évvel ezelőtt a Párizsi Megállapodás elfogadásával országaink vállalták, hogy csökkentik üvegházhatású gáz-kibocsátásukat, de ez csak a kezdet volt. A sürgető kényszer továbbra is fennáll, és rajtunk, a kormányokon, a vállalatokon és az állampolgárokon múlik, hogy ezeket az elkötelezettségeket valóra váltsuk. Ez a mi közös felelősségünk!” – mondta el zárógondolatait Pascale Andréani francia nagykövet.
„A klímaváltozás elleni harc, a klímavédelem csapatmunka. Közös célunk a klímasemlegesség elérése 2050-ig, ahol minden hozzájárulás számít. A megújuló energiaforrások egyre több teret nyernek az energiaszektorban Európában. A következő lépés az energiafordulatban a fosszilis üzemanyagok helyettesítése a közlekedésben, iparban és a fűtésben. A hidrogén fontos szerepet fog ebben játszani” ̶ mondta Johannes Haindl, Németország magyarországi nagykövete. Németország 2020. július 1. óta az Európai Unió soros elnöke, és egyik legfőbb célja a klímasemlegesség elérése.
„Büszkék vagyunk arra, hogy együttműködünk a Brit Nagykövetséggel és más partnereinkkel a Race to Zero Business Ambitions Fórumon, és egy 2050-ig a szén-dioxid-semlegessé váló világért dolgozunk. Az éghajlatváltozás globális probléma, és összehangolt válaszra lesz szükség a globális megoldások megtalálásához. Kanada folytatja a kibocsátás csökkentését, az ellenálló közösségekért és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítéséért folytatott munkáját, tudva, hogy ezek az erőfeszítések szoros kapcsolatban állnak a hosszú távú egészségünkkel és anyagi jól-létünkkel. – mutatott rá záróbeszédében Caroline Charette kanadai nagykövet.
„Hollandia nagyon időszerűnek és fontosnak tartja az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket, ezért rendezi meg január 25-én a Climate Adaptation Summitot, amely arról szól, hogyan tudunk globálisan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, és milyen megoldások hatását kell tovább fokozni. Kérjük, csatlakozzon ehhez az online eseményhez, amely világszerte mozgósítja a kormányokat, a vállalatokat, a szervezeteket és az állampolgárokat annak érdekében, hogy ütemtervet készítsen az éghajlatváltozással szemben ellenálló jövő felé 2030-ig! ” – hívta fel a figyelmet a klímaadaptációra fókuszáló januári eseményre záróbeszédében René van Hell holland nagykövet.
