Budapest, 2022. január 26.: A hazai élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró vállalása. A várhatóan növekvő számú vállalás teljesüléséhez jelentős pénzügyi források szükségesek. A zöld finanszírozás vajon felkészült, hogy akcióba lépjen? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és Brit nagykövetség szervezésében a Net Zero Tanácsadó Testület és közel 80 állalatvezető részvételével került sor arra az üzleti fórumra, amely a zöld finanszírozás jelenlegi hazai és európai helyzetét kívánta bemutatni az üzleti szereplőknek.
Fontos, hogy minél több vállalat kötelezze el magát a nettó zéró célok mentén – akár csatlakozva az ENSZ „Race to Zero” kezdeményezéshez -, de a célok teljesítéséhez az is elengedhetetlen, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amik ebben a folyamatban segíthetik őket.
“Ezzel az eseménnyel szeretnénk segíteni a vállalatokat eligazodni, hogy honnan tudnak a dekarbonizációs intézkedéseiket támogató forrásokhoz jutni. Bízom benne, hogy ezzel bátorítjuk is a magyar üzleti szektort, hogy csatlakozzanak az ENSZ globális “Race to Zero Kampányához”, amelynek célja, hogy a haladó beállítottságú üzleti szereplők vállalják a karbonsemlegességet 2050-ig. Ez nem csak azért fontos, mert kormányzati és nemzetközi követelmények vannak erre vonatkozóan, és mert ez a bolygónk jövőjéről szól, hanem mert piaci és versenyképességi okokból is elengedhetetlen.” – mondta el nyitóbeszédében Richard Shackleton, brit nagykövethelyettes.
A glasgow-i COP26 éghajlatvédelmi konferencia sikert hozott ezen a téren, látszott, hogy globálisan a pénzügyi szektor készen áll a cselekvésre. A Glasgow Financial Alliance for Net Zero (GFANZ) bejelentésével világossá vált, hogy 100+ billiárd dollár áll készen az éghajlatváltozás kezelésére. Szintén itt került bemutatásra az Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (International Sustainability Standards Board, ISSB), amelytől a régóta várt globális ESG és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló jelentéstétel szabványosítását várják.
Az EU is mozgósítani akarja pénzügyi forrásait.
„Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig. A vállalatok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, a hazai pénzügyi, tanácsadói szektor is felkészülve várja a folyamatok felgyorsítását, amihez az ilyen fórumok elengedhetetlenek. – emelte ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, rámutatva a most induló hosszútávú pozitív folyamatokra.
A tőkepiaci elkötelezettség elkerülhetetlenül gyökeresen fog megváltozni ebben az évtizedben, az olyan rendszerek, mint az ESG, el fogják érni, hogy a természeti és társadalmi tőkére gyakorolt hatások is bekerüljenek a vállalatok tőkeköltségébe.” – tette hozzá.
Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB zászlóshajó Zöld Programjáról beszélt beszámolva az eddigi eredményekről és arról, hogy milyen további területek kerülnek fókuszba 2022-ben segítve, hogy a nettó zéró célok eléréséhez szükséges finanszírozás minél több területen rendelkezésre álljon. Beszámolt az MNB a teljes tőkepiacot a fenntartható finanszírozás elérésében segítő lépéseiről, a Green Finance Reportról és az első TCFD reportról, ami egyrészt megmutatja a jegybank éghajlatváltozásnak való kitettségét pénzügyi eszközein keresztül és példát mutat a teljes pénzügyi szektornak.
Dr. Ágostházy Szabolcs a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kitekintést adott a net zéró vállalások teljesítését segítő európai fejlesztési alapokra és azokból lehívható összegek fókuszterületeiről. A fő cél a mobilitás és a közlekedés zöldítése, a kis és középvállalatok megújuló energia beruházásainak támogatása, a körforgásos gazdasági átmenet vállalatszintű támogatása, az önkormányzatok megújuló energiaberuházásainak támogatása és a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése.
Lukács Ákos a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadás üzletágvezetője betekintést adott a BCSDH-val közösen 2021-ben végzett Towards Net Zero vállalati kutatás főbb eredményeiről. Illetve arról, hogy a vállalati fenntarthatósági, ESG elvárások egyre inkább találkoznak a pénzügyi szolgáltatók termékeivel.
Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság vezetője beszélt arról a kihívásról, amit a számukra is kitűzött 2050 nettó zéró cél jelent, amire leginkább lehetőségként tekint a bankok többsége. A közép-kelet európai régiót tekintve az energiaváltás beruházásigénye igen magas, de régiónként a megoldások nagyon különbözőek, az OTP az egész régióban elkötelezett a nettó zéró átmenet finanszírozása mellett.
A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. Fontos lépés volt a Net Zero Tanácsadó Testület létrehozása azzal a céllal, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is.
***
Race to Zero
A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 5227 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 441 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 1049 város és 1039 egyetem mellett. Ezek a szereplők együttesen a globális CO2-kibocsátás közel 25%-át és a GDP több mint 50%-át teszik ki. A Párizsi Megállapodásnak megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.
A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.
A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. 4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.
