Május 18-án tartottuk az idén elindított Körforgásos Gazdaság Akadémia második szakmai eseményét, amin az élelmiszerpazarlás témáját jártuk körbe hazai szabályozási és vállalati példákon keresztül. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. Az előző alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.

A résztvevőket Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. A platform egyik alapító tagja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Dálnoky Noémi, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője mutatta be Magyarország jelenleg készülő Körforgásos Gazdaság Stratégiájának és akciótervének jelenlegi állapotát. Kiemelte, hogy a stratégia kapcsán integrált jövőképre van szükség, amelyet világos, számszerűsített célok támasztanak alá, ágazatközi megközelítés és konkrét cselekvése mellett, illetve kezelni kell a szakpolitikai és végrehajtási hiányosságokat. Jelenleg megoszlik a megvalósítás területi és dokumentumok szintjén is. A stratégiát az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Minisztérium készíti 2022-vel bezárólag, ezt követően indul az átállásban érintett szektorok támogatása. A támogatás két operatív programon keresztül fog érkezni, ez a GINOP+, illetve a KEHOP. A potenciális beavatkozási területek az eddigi kutatás alapján: anyagfelhasználás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, horizontális eszközök lesznek.

Ezt követően Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a Magyarország élelmiszerpazarlási statisztikáit. A NÉBIH először 2016-ban, majd 2019-ben is elvégezte a magyarországi háztartási hulladékok felmérését. A két felmérésből kiderül, hogy 4%-ot csökkent a háztartási hulladékok mennyisége 2016-ról 2019-re. A NÉBIH az élelmiszerpazarlás csökkentéséért elindította 2015-ben a „Maradék nélkül” programot, melynek jelenleg 4 lába van: felnőtteknek szóló szemléletformálás, gyermekeknek szóló szemléletformálás, szakmai közösségekkel való együttműködés és networking. Ez az a 4 terület, amin keresztül a NÉBIH szemléletformáló kampányokat szervez együttműködő partnerek bevonásával.

A résztvevők vállalati példákat is megismerhettek az eseményen. A SPAR élelmiszerpazarlás elleni küzdelmét Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője mutatta be. Az élelmiszerhulladék feldolgozása a SPAR-nál két nagy pilléren nyugszik. Az első az állatmenhelyek segítése, a második pedig a biogáz előállítása. Az emberi fogyasztásra is alkalmas maradékot pedig a Máltai Szeretetszolgálat részére juttatják el. A hulladék feldolgozása mellett az élelmiszerbiztonságnak is kiemelt szerepe van, hiszen feldolgozóüzemeket is működtet (Regnum húsüzemek). Az edukáció kapcsán a vállalat csatlakozott a STREFOWA nevű projekthez, amit nagy sikerrel zárt 2019-ben. 2017-ben és 2019-ben a közeli lejáratú termékekért, 2018-ban pedig a szavatossági időn belül fel nem használt termékek visszagyűjtéséért kampányoltak a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben. 2020-ban pedig a Nestlé Hungáriával közösen készítette el a SPAR a „Hogyan legyek környezettudatos vásárló” kisokost.

Az esemény zárásaként bemutatkozott két start-up, a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg. A Compocity megoldást Pancsa Emese, a Compocity alapítója mutatta be A startup 2020-ban indult egy olyan beltéri okoskomposztáló rendszerrel, aminek központjában egy okos komposztáló robot áll, aminek működéséhez kizárólag egy barátságos mikroorganizmusra van szükség. Ez néhány hét alatt giliszták, mindenféle szakhatások és gondoskodás nélkül átalakítja az organikus hulladékot tápanyaggá, komposzt alapanyaggá. A Compocity 2020-ban a pandémia kapcsán változáson ment keresztül. Azok a partnerek, akik az irodájukban nem tudták fogadni a compocityt, ők úgy döntöttek, hogy harmadik fél részére fogják telepíteni, mint pl. óvodába, iskolába, idősek otthonába, ami jó tapasztalat lesz a start-upnak. Céljuk, hogy a 2021-es év végére sorozatgyártásig jussanak és a KKV szektorban is elterjedjenek.

A Munch applikációt Szentkirályi Lili, a Munch menedzsere ismertette  résztvevőkkel. A Munch egy nagyon fiatal startup, mely az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul. A start-up egy olyan piacteret biztosít, ahol vendéglátóhelyek, akár boltok tudják eladni azokat a termékeiket kedvezményes áron, amik kidobásra kerültek volna. A start-up tehát a vendéglátóhelyek szintjén küzd az ételpazarlással, az ételeket pedig olyan emberek vásárolják meg, akik vagy árérzékenyek, vagy pedig fontos nekik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél évben kb. 10.000 fős közösséget hoztak létre. Másik céljuk, hogy egy közöségi platformot hozzanak létre, ahol élelmiszerpazarlásról és tágabban a fenntarthatóságról edukálják a magyar fiatal felnőtteket. Emellett az Élelmiszerbankkal, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve két módon is hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve hajléktalanokat segítenek.

Köszönjük támogatóinknak!

Az eddig megtett intézkedések még nem elegek ahhoz, hogy elérjük a klímasemleges gazdaságot, drasztikus lépésekre, vállalásokra van szükség – hangzott el a BCSDH Climate Talks vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéssorozat három eseményén, ahol a vállalatok mutatták be már meglévő klímavállalásaikat és vitatták meg, hogy milyen lépések szükségesek a folyamat felgyorsításához.

A klímaváltozással szembeni fellépéshez elengedhetetlen az üzleti szektor hozzájárulása. A pandémia időszakában és a gazdaság fenntarthatóbb szinten való újraindításában is oroszlánszerep hárul rájuk. Rendszerszintű átalakulásra van szükség az értékláncokban, az üzleti modellekben, a technológiai innovációkban, a szektorközi összefogásban és a szemléletformálásban, a „business as usual” többé már nem elfogadható.

A BCSDH által 42 első számú vezető részvételével megrendezett áprilisi és májusi vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéseken bemutatásra kerültek a Magyarországon első alkalommal végzett Towards Net Zero helyzetfelmérés eredményei és megállapításai a hazai üzleti szféra karbonsemleges tevékenységei kapcsán. A résztvevő vállalatok képviselői megosztották a klímavédelem és adaptáció kapcsán tett vállalásaikat, kiemelkedő üzleti megoldásaikat, és megvitatták, mely hatásnövelő intézkedések segíthetik elő a gyorsabb előmozdulást a karbonsemlegesség felé.

A vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy megalapozott mérésekből kiinduló célzott akciótervek révén, illetve a meglévő üzleti megoldások megosztásán és innovációkon keresztül érhetők el a kitűzött karbonsemlegességi célok. A további kibocsátások elkerülése, a jelenlegiek minimalizálása illetve a kompenzáció is megjelentek, mint jelenlegi irányok, azonban az átláthatóság növelése, új finanszírozási lehetőségek és a szabályozói szervekkel való együttműködések is elhangoztak további lépésekként.

„A tavalyi év megmutatta számunkra számos rendszer sebezhetőségét, és azt is, hogy mennyire összekapcsolt világunk. Hogyan függenek össze az egészségügyi, a környezeti és a gazdasági kérdések. Szisztematikusabb, rendszer szintű megközelítést kell alkalmaznunk ahhoz, hogy világunkat egészségesebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tegyük. Tapasztalhatjuk, hogy a fenntarthatóság egyre több vállalat stratégiájába beépül, de fókuszálnunk kell a legfontosabb prioritásokra, mint a klímaveszélyhelyzet megszüntetésére, a természeti sokszínűség további veszteségeinek megállításra és a drámaian növekvő egyenlőtlenségek megszüntetésére. El kell fogadnunk, hogy a vállalatoknak kiemelt felelőssége van abban, hogy a változások élére álljon és vezesse azokat a társadalmunk javítása érdekében. Tettekkel és együttműködve vezesse, együttműködve a tudományos szférával, politikai döntéshozókkal, intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel.” – mondta el felvezető előadásában Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az Alteo Group vezérigazgatója.

 

 

A BCSDH célja, hogy az október 7-i éves üzleti ebédjén és az erre az alkalomra megjelenő kiadványban bemutassa mit tud tenni az üzleti szektor a klímaváltozás és adaptáció területén, hogyan tudnak valódi hatást elérni a vállalatok, valamint olyan példamutató vállalásokat és üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Sosem volt nagyobb igény a fenntartható, új termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint most. Egy olyan világban, ahol a fenntarthatóság és az üzleti haszon gyakran a mérleg két tányérjába kerülnek, nehéz elképzelni, hogy mind a két világból ki lehet hozni a legjobbat. „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan tudja a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Mi az a Jevons-paradoxon és mit tehetünk ellene? Hogyan érhetünk el rendszerszintű innovációt és miért fontos? Mi az alapja a felelős innovációnak és kutatásnak? Mik napjaink előremutató üzleti innovációi? Mit tehetünk mi?

Dr. Pataki György, az ESSRG szenior kutatója egy beszélgetésen keresztül vezette be a résztvevőket a nap témájába a fenntarthatóság és az innováció kapcsolatáról. Olyan kérdéseket feszegetett a beszélgetés során, mint hogyan lehet egy innováció során nem csak az egyes elemeket javítgatni, de valódi társadalmi igényekre és funkciókra választ adni. Felhívta a figyelmet arra a Jevons-paradoxonra vagyis, hogy mi történik akkor, ha a szereplők (fogyasztók, termelők) a fenntarthatóságért tett befektetéseikből eredő költségmegtakarításaikat további környezetszennyező tevékenységekre fordítják. A beszélgetés során a résztvevők elmerültek a fenntartható kutatás és innováció témakörében és a társadalmi innovációk lehetőségeiben is.

A program résztvevőinek Dr. Ágoston György, a Tungsram tudományos és innovációs főtanácsadója mesélt a Tungsram Csoport innovációiról. Bemutatta a vállalat négy innovációs üzeltágát: agritech: beltéri mezőgazdaság, Smart City megoldások, PropTech megoldások és Nyitott Innovációs Center. Érdekfeszítő példákkal illusztrálta előadását, melyben bemutatta innovatív megoldásaik közül a legizgalmasabbakat, így a vertikális farmokat, az okos Legot, a HeatTank innovatív hőtartárolót és a Startup Campus kezdeményezésüket.

A Nestlé dolgozóiknak szóló innovációs programól a NextINNestléről beszélt Rozemarije Zijlmans, a Nestlé Hungária Kft. Market Lean menedzsere. Hogyan vonjuk be a dolgozókat az innovációs tevékenységbe, hogyan segítsük őket abban, hogy innovációs projektjeik megvalósulhassanak és sikeresek lehessenek? Előadása végén gyakorlati tanácsot adott a projektmunka prezentációkhoz való felkészülésre.

Ezt követően dinamikus kerekasztal-beszélgetésen Berecz Balázs, az Access4you alapítója és ügyvezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója és Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl Zrt. Stratégiai és Projektmenedzsment Osztályvezető beszélgettek vállalataik innovációs kihívásairól. Az Access4you valódi üzleti értéket teremt egy társadalmi probléma középpontba állításával: ingatlanok felmérésével és minősítésével információt gyűjt az épített környezet, az irodaházak, a munkahelyek és egyéb ingatlantípusok akadálymentességéről, majd weboldalán ezeket ingyenesen elérhetővé teszi az érintett személyek számára. Hogyan lehet egy 700 kilóméterre fekvő ország légterét irányítani? Hogyan lehet a COVID ideje alatt megfelelni az otthonokban megnövekedett energiaigénynek úgy, hogy közben kollégáinkat is a legnagyobb biztonságban tudhassuk? A kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy minden innováció mögött az emberek elkötelezettsége és kreativitása áll.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén jubileumi, 10. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérés eredményeit egy időutazás keretén belül mutatta be kiegészítve az utolsó 10 év legfontosabb megállapításaival. Elmondta, hogy 2020-ban az aggodalmak közül a válsághelyzetek kerültek előtérbe, illetve a jövőre vonatkozva a növekvő adóterhek, az ellátási lánc zavarai láthatóak lesznek. A vállalatvezetők 92%-a bízik abban, hogy 2022-ben vállalatuk teljesítménye eléri a járvány előtti szintet.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Joerg Bauerrel, a Tungsram Group vezérigazgatójával beszélgethettek a résztvevők többek között a vezetői karrierről, a GE Lightning üzletágának eladásával a Tungsram Csoport megalakulásáról 2018-ban, a munka és magánélet összehangolásáról.

A cégek körforgásos teljesítményének mérésére fejlesztett Circular Transition Indicator (CTI) és a Circularise – a körforgásos anyagfelhasználás értékláncon átnyúló transzparenciáját biztosító- szoftver bemutatásával kezdődött  a Körforgásos Gazdaság Akadémia első szakmai napja közel 50 résztvevővel. 2020-ban a BCSDH és a Bay Zoltán Kutatóintézet által elkészített, a hazai körforgásos gazdaság potenciáljáról szóló felmérés alátámasztotta az igényt, miszerint szükség van az innovációra, az üzleti megoldások megosztására, illetve az edukációra. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. A három legfontosabb téma a tavalyi webináriumokon szavazás keretében került meghatározásra, amelyekre idén az Akadémia webináriumai is épülnek. Az első alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.

Az esemény résztvevőit Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. Bemutatta a Körforgásos Gazdaság Platform tevékenységét, valamint a nemzetközi, illetve hazai együttműködéseket, mint a CircularRegions projektet, a CIRCO projektet és a Magyar Körforgásos Gazdaság Stratégiát. Ezt követően Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének Körforgásos Gazdaság szakértője ismertette a Körforgásos Gazdaság Akadémia három webináriumának időpontjait és témaköreit.

A WBCSD és a KPMG Circular Transition Indicator (CTI) keretrendszerét és a kapcsolódó esettanulmányokat Arnoud Walrecht, a KPMG Global körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Szabó István, a kelet-közép-európai régió fenntarthatósági projektjeiért felelős menedzsere mutatta be a szélesebb közönségnek, amely magában foglalta a konkrét mérőszámokat, a legfontosabb beavatkozási pontokat és magát a gyakorlati szoftvert. A CTI alkalmazást jelenleg már olyan vállalatok használják, mint a Philips és a Microsoft, amelyek ezzel számoltak be a körforgásos gazdálkodásuk szintjéről és várhatóan még több hasonló példa fog megjelenni.

Denisa Rasova, a Circular Economy Platform Slovakia vezetője bemutatta a Circular Regions és a Circularity Measurement eszközökkel, nevezetesen a Circularity Check és a Circulytics eszközökkel kapcsolatos munkájukat. Az előbbi meghaladja az utóbbit a szélesebb közönség bevonásában, hatékonyságában, gyorsabb eredményeket biztosít és konkrétabb célt szolgál. Míg a CTI-t jelenleg inkább a nagyobb vállalatok alkalmazzák, addig a Circularity Check és a Circulytics a kisebb vállalkozások körében népszerűbb önértékelési eszköz.

Mesbah Sabur, a Circularise alapítója bemutatta úttörő és szükségszerű munkájukat, amely az ellátási láncok átláthatóságát egy másik szintre emeli, miközben képessé teszi a vállalkozásokat arra, hogy lépéseket tegyenek a körforgásos gazdaságra való áttérés felé. A Circularise egy nyilvános blockchain rendszert használ, hogy a gyártás és az ellátási lánc egésze tekintetében mimikálja az anyagok fizikai határait. Mindezt az adatvédelem egyidejű biztosításával. Gyakorlati példaként említhető az, ahogyan a Porschéval együttműködve a vásárlóknak olyan eszközt biztosítottak, amellyel mélyrehatóan tájékozódhatnak a megvásárolt termékekben felhasznált anyagok forrásáról.

Ezúton köszönjük támogatóinknak!

 

Idei második munkacsoport ülésünkön figyelemre méltó párbeszéd alakult ki az ESG szerinti jelentés témájában. A résztvevők Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója előadásában ismerhették meg az ESG Guide-jukat. Ezt követően bemutattuk ESG Felmérésünk eredményeit, melyet Márta Irén (BCSDH) és Szabó István (KPMG) ismertettek.

A munkacsoport ülésen Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója bemutatta nemrégiben előkészített ESG Guide-jukat. Az útmutató környezeti, társadalmi és vállalat irányítási kockázatokat és lehetőségeket feltáró jelentésekhez és adatközléshez nyújt segítséget.  Modellt ad a transzparens működés bővítéséhez, bemutatva azt, hogy a szektor specifikus „materiális” nempénzügyi információk előállítása, nyilvánosságra hozatala milyen előnyökkel jár a vállalat számára.

A Guide tartalmazza az ESG-re vonatkozó törvényi szabályozás fejlődését és felsorolja az ESG jelentési szabványokat példát hozva az alkalmazásukra is. Elsősorban a BÉT érdekelt feleinek készült, viszont minden hazai vállalkozást megcéloz, amely elég innovatív és elkötelezett ahhoz, hogy az ESG szempontrendszert transzparensen alkalmazza és így vonzóbb legyen a finanszírozást nyújtó intézmények számára. A Guide konkrét ajánlásokat is tartalmaz, valamint alap, közép és haladó szintű elvárások is megfogalmazódtak. Az előadás során a résztvevők betekintést nyerhettek az útmutató elkészülésének folyamatába is, valamint megismerhették a következő lépéseket. A résztvevők nagy érdeklődést mutattak a téma iránt, számos kérdésük pedig megválaszolásra került a vezérigazgató által.

 

Ezt követően Márta Irén ismertette ESG felmérésünk céljait, területeit a kitöltők számosságát és szektorbeli eloszlását. A felmérés eredményeit KPMG szakmai támogatásával dolgoztuk fel, így a főbb megállapításokat Szabó István mutatta be.

 

A felmérés alapján a következő konklúziók vonhatóak le a BCSDH tagvállalatait illetően:

  • A megkérdezett vállalatok átlagosan több mint fele gyűjt ESG adatokat, ugyanakkor átlagosan 11%-kal kevesebben fogalmaznak meg ezekre vonatkozó célokat.
  • Az ESG szempontok döntéshozatalba beépítését korlátozó tényezői az adatgyűjtés költségei, a részletes jogszabályi elvárás, megfelelő minőségű adatok hiánya és az irányelvekben való eligazodás nehézsége.
  • A vállalatok csupán fele készít rendszeresen fenntarthatósági jelentést – főként a GRI sztenderd szerint – annak ellenére, hogy több mint 60%-ukhoz már érkezett ESG adatok kapcsán információkérés.
  • A megkérdezett vállalatok kevesebb mint fele vitatja meg rendszeresen az ESG-vel kapcsolatos célszámokat, és alkalmaz legalább egy fenntarthatósággal foglalkozó szakembert.
  • A megkérdezett vállalatok több mint fele igényt tart az alábbi területek mélyebb megismerésére: konkrét vállalati gyakorlatok, iparágspecifikus tartalmak, hazai szabályozás.

Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy a BCSDH tagvállalatainak fenntarthatóság iránti elkötelezettsége erősen megmutatkozik az ESG témában is, álláspontjuk és céljaik élenjárónak számítanak hazánkban.

Ezúton is köszönjük a KPMG munkatársainak szakmai segítségét a felmérés részletes feldolgozásában!

 

 

Köszönjük szépen támogatónknak!

 

 

Szeretne többet tudni a körforgásos gazdaságról? A Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat folytatásaként a BCSDH a Holland Nagykövetség szakmai támogatásával idén tavasszal elindítja a Körforgásos Gazdaság Akadémiát.

A három alkalmas webinárium-sorozat témái: körforgásos teljesítménymérés, az élelmiszerpazarlás csökkentése és a csomagolások jövője. Az előadások során a háttérismeretek mellett konkrét, vállalati jógyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.

Részvételi díj:

  • BCSDH tagok számára ingyenes,
  • Körforgásos Gazdaság Platform (nem BCSDH tag) tagok számára: 3000 Ft + Áfa/fő/alkalom,
  • Egyéb szervezetnek: 5000 Ft + Áfa/fő/alkalom.

 

Az Akadémia tematikája (minden alkalomra külön szükséges regisztrálni az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen):

  1. Mennyire körforgásos a vállalatod?

Időpont: április 20. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

Az első alkalmon a WBCSD-KPMG által kidolgozott CTI módszertant és további teljesítménymérési eszközöket mutatunk be, valamint bemutatkozik a körforgásos tanúsítással foglalkozó Circularise.

  1. Enni, vagy nem (l)enni? – Az élelmiszerpazarlás csökkentésének lehetőségei

Időpont: május 18. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

A második alkalmon a NÉBIH bemutatja a szabályozási hátteret, illetve egyik tagvállalatunk, a SPAR ismerteti az élelmiszerpazarlás ellen folytatott tevékenységét. Emellett bemutatkoznak olyan start-upok, mint például a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg.

  1. Mi lesz a csomagolások jövője?

Időpont: június 22. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

Az utolsó alkalomra elhozzuk a Coca-Cola papírpalack magyarországi pilot projektjének eredményeit. Emellett három vállalati gyakorlatot is bemutatunk: a résztvevők megismerhetik a végtelenszer újrahasznosítható PET innovációval foglalkozó Ioniqa-t, a lebomló ételcsomagolást forgalmazó Greenstic-et, valamint a házi komposztban és talajban lebontható nonoilen anyagot kifejlesztő EnviroCare-t.

Az Akadémia magyar és angol nyelvű, szinkrontolmácsolás nélkül.

További információkért illetve regisztrációjával kérjük, forduljon Takács Ivetthez az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen.

 

Annak érdekében, hogy a körforgásos működés minden vállalkozásban bevett gyakorlattá váljon, meg kell mutatni a vállalkozóknak az utat és át kell vezetni őket a sikeres átalakulás első lépésein. A CircularRegions projekt oktatókat képez és szolgáltatást tervez azoknak a vállalatoknak, amelyek üzleti modelljeiket körforgásossá akarják tenni. Ez növeli a vállalkozók hatékonyságát, stabilabb vállalkozást és versenyelőnyt eredményez.

Mit kell tudni a projektről:

A projekt Szlovákia és Magyarország határmenti régióinak versenyképességének növelése érdekében jött létre azért, hogy a körforgásos gazdaság elveit olyan piaci szektorokban alkalmazzák, amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolják az érintett területek életminőségét és GDP-szerkezetét.

A CircularRegions projekt fő célja együttműködés kialakítása a körforgásos gazdaság platformok – Magyarországi Körforgásos Gazdasági Platform és a Körforgásos Szlovákia – tagjai között, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körforgásos gazdasági modellre való átmenetét megkönnyítése.

„A különböző vállalkozásoktól kapott visszajelzések és a jelenlegi akadályok alapján a projekt legfontosabb prioritása az, hogy innovatív és fenntartható megoldásokat keressen a hulladék megszüntetésére, és tovább népszerűsítse a körforgásos gazdaság fontosságát.”- mondta Janek Bence, a projekt partnere.

Végigvezetjük a vállalatokat a körforgásossá válás útján

A projektpartnerek a kiválasztott szektorokban működő vállalatok problémáinak és igényeinek elemzését végzik el, majd kiválasztják a megfelelő módszertant és eszközöket, amelyek a lineáris üzleti modellből körforgásos üzleti modell. Ez alapján készül egy módszertan, mellyel oktatók kerülnek kiképezésre. Ezt követően az oktatókkal köti össze a vállalatokat, segítik a vállalatokat abban, hogy megoldásokat és ajánlásokat fogalmazzanak meg a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának megkönnyítése érdekében. A projekt az élelmiszer- és csomagolóipar, a műanyagipar, az építőipar és a turizmus ágazatára összpontosít. Vállalatok, egyesületek, a nonprofit szektor képviselői, köztük regionális politikusok és potenciális oktatók is bekapcsolódhatnak a projektbe.

„A körforgásos gazdaság területén dolgozó szakemberek alacsony számának és eloszlásának megváltoztatására törekszik a projekt.  A körforgásos gazdasággal kapcsolatos gazdasági tevékenységek mindkét régióban általában alacsony hozzáadott értékkel bírnak.”- mondta Andrej Špánik, az SBA ügyvezető partnere.

A projekt partnerei a Slovak Business Agency, az INCIEN, a BCSDH és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt az Interreg Szlovák Köztársaság – Magyarország program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül és 182 449,40 euró támogatással. A projekt 2020. decemberétől 2022. márciusáig tart.

A projektről bővebben alább olvashat.

https://bcsdh.hu/programok/circularregions-projekt/

Hogyan lehet jó vezetői csapatot építeni? Meddig tart a vezető felelőssége? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Eljött az energiaváltás kora, milyen lehetőségeket rejt? Mit tegyünk, ha „fekete hattyúval” találkozunk és milyen sűrűn fordul ez elő? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Siemens volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Goszták Árpád, a Siemens Energy ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Török László, a Mazak közép- és kelet európai ügyvezető igazgatója bemutatta, hogyan lehet egy összetartó vezetőséget kiépíteni, miben látja egyes nemzetek vezetőinek kulturális különbségeit, milyen szakmai kihívásokkal kellett szembenéznie, valamint kifejtette szerinte milyen napjainkban egy jó vezető.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a változásért dolgozik.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, ahol ma van. Megosztotta véleményét a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Goszták Árpád az Energiaváltás kora című előadásában ismertette a világ energiaigényének kihívásait, a megújuló energiában rejlő lehetőségeket. Nem csupán fenntarthatóbb megoldásokat igyekeznek keresni, de a teljes energiaellátási lánc megreformálását tervezik.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével megalkották a jövő ideális vezetőjét. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen gyakran tudunk számítógép vagy Rubik kocka szintű innovációkat hozni? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a Race to Zero program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a karbonsemlegesség és klímaadaptáció fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a BCSDH klímasemlegességhez kapcsolódó ajánlásainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt az fenntartható beruházások és a fontos érintettek elkötelezésének fontosságáról. Illetve őszintén mesélt 30 éves nemzetközi, vezetői karrierútjáról, a munka és család egyensúlyáról, és arról, hogy az eredményekhez kemény munka és elköteleződés szükséges.

 

A Világtanács (WBCSD) és több mint 40 tagja, az összes jelentős globális vállalat kiadta a „Vision 2050: Time to Transform” elnevezésű, minden szektort bevonó kilenc útvonalat, mely elvezet a fenntarthatóbb és virágzóbb jövő biztosításához.

Genf, Svájc, 2021. március 25: A világnak három kritikus kihívással kell jelenleg szembenéznie: a klímavészhelyzet, a természeti veszteségek és az egyre növekvő egyenlőtlenség. A COVID-19 járvány szemléltette, hogy ezek a kihívások mind összefüggenek egymással és hogy rendszereink nincsenek kellőképpen felkészülve ezekre a sokkokra. A globális kockázatok további növekedésével az üzleti vezetők merész és sürgető átalakítási cselekvési terv mögé sorakoznak, amelyet a Világtanács (WBCSD), egy több mint 200 taggal rendelkező, vezérigazgatók által vezetett szervezet dolgozott ki.

Vision 2050: Time to Transform egy közös elképzelést határoz meg egy olyan világról, amelyben 2050-ig több mint 9 milliárd ember képes jól élni a bolygó korlátain belül. Ennek a jövőképnek a megvalósításához egy nagyszabású átalakításra van szükségünk és az üzleti tevékenységeknek azon területekre kell összpontosítanunk, amelyek a leginkább támogatják majd a rendszerek átalakítását.

Vision 2050: Time to Transform feltérképezi a rendszerek átalakulásának lehetőségeit és új keretet határoz meg az üzleti tevékenység irányítására az elkövetkező évtizedben. Ennek a keretnek a középpontjában kilenc átalakulási útvonal áll – mind a vállalatok számára elérhető útvonalak – amelyek lefedik a társadalom számára elengedhetetlen üzleti tevékenység területeit: energia; szállítás és mobilitás; lakóterek; termékek és anyagok; pénzügyi termékek és szolgáltatások; összeköttetés; egészség és jólét; víz és higiénia és az étel.

Ez a vízió és az átalakulási útvonalak összhangban vannak a Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG) és a Párizsi Megállapodás céljaival. A kilenc útvonal mindegyike tíz cselekvési területet tartalmaz az elkövetkező évtizedre, amelyeknek célja, hogy segítse a vállalatokat a stratégiáikban, üzleti tevékenységükben és a társadalomra gyakorolt ​​hatásukban szükséges átalakítási folyamataikban.

Ahhoz, hogy a szokásos üzletmeneten túlmenően gyors átalakulás egye kezdetét, az üzleti vezetőknek három változtatást kell elfogadniuk a gondolkodásmódjaikban: a kapitalizmus valódi értékteremtést jutalmazó formáját kell kialakítani; a hosszú távú ellenálló képesség kiépítésére kell összpontosítani; és regeneratív megközelítést kell alkalmazni további károsítások nélkül. Noha az üzleti vállalkozások vezető szerepet tölthetnek be, ezeket a rendszerbeli változtatásokat tudósokkal, politikai döntéshozókkal, finanszírozókkal és befektetőkkel, újítókkal és fogyasztókkal közösen kell kialakítaniuk. Csupán egy még soha nem tapasztalt szintű együttműködés érheti el azt a hatást és sebességet, amely szükséges ahhoz, hogy 2050-ig minden ember jól élhessen a bolygó határain belül.

„Vision 2050: Az átalakulás nem hajtható végre azzal a felfogással, hogy a holnap nagyjából ugyanaz lesz, mint a ma. Ez a jelentés a változásért jött létre, amely ebben a pillanatban kezdődik és amely felvázolja, hogy az üzleti szférának hogyan kell vezető szerepet játszania. Nem pazarolhatjuk az időt. Ennek a jövőképnek az eléréséhez nagyban át kell alakítani mindazt, amiben felnőttünk: az energiának dekarbonizálódnia kell; az anyagoknak körforgásossá kell válniuk; az élelmiszereket fenntarthatóan és méltányosan kell előállítani és egészséges étrendet kell biztosítani” – mondta Peter Bakker, a WBCSD elnök-vezérigazgatója.

„A jövőnk az átalakulástól függ. A siker egyik kulcsa a kapitalizmus körüli gondolkodásmód-váltás lesz. Gazdasági rendszereink, ösztönzőink, globális számviteli standardjaink és tőkepiaci értékeléseink már nem csak a vállalkozások pénzügyi teljesítményén alapulhatnak: integrálnunk kell az emberekre és a bolygóra gyakorolt ​​hatásunkat annak részeként, hogy miként definiáljuk a sikert és határozzuk meg a vállalati értéket. „

A jelentés előszava, amelyet a WBCSD tagvállalatainak 42 vezetője írt alá, kollektív felhívást intéz a globális üzleti szférához hangsúlyozva: „Az üzlet mutathatja az utat. A vállalatok kialakíthatják a változás elősegítéséhez szükséges együttműködéseket. Kialakíthatják… de inkább ki kell alakítaniuk. Üzleti érdek, hogy végrehajtsák a 2050-es jövőképben meghatározott átalakításokat – mert a hosszú távú sikerük a virágzó társadalmaktól függ, akikkel kereskedni lehet és a bolygónktól, amelyen mindannyian létezhetünk. „

A Vision 2050 publikálása a 2020 októberi bejelentését követi, miszerint a WBCSD a tagokkal együtt új kritériumok révén emelte a fenntarthatóság iránti elkötelezettség mércéjét a WBCSD tagsági feltételeinek meghatározásával. Az új kritériumok a társadalmunk előtt álló három legfontosabb fenntarthatósági kihívásra is összpontosítanak: éghajlati vészhelyzetek, természeti veszteségek és egyenlőtlenségek.

Ezenkívül a WBCSD elvárja, hogy tagvállalatai a legmagasabb szintű vállalatirányításra és átláthatóságra törekedjenek, amelynek célja az adatok összehasonlíthatóságának javítása a befektetők és más érdekelt felek számára. Az elkövetkező hónapokban és években a WBCSD továbbra is együtt dolgozik tagjaival és partnereivel a szükséges átalakítások megvalósítása és a fenntarthatóság megvalósítása érdekében.

—- Idézetek globális vezetőktől —-

„A történelem egy olyan időszakában vagyunk, amikor egy elkötelezett, közös jövőkép minden eddiginél fontosabb a fenntarthatóbb jövőbe való átmenet felgyorsításához. A valóban fenntartható fejlődés felé történő áttéréshez és annak eléréséhez világos képre van szükségünk arról, hogy merre haladunk, és egy olyan útra, amelyen elindulhatunk. A Vision 2050 révén a WBCSD tagvállalatai összeálltak, hogy helyreállítsák az üzleti vezetés alapjait az elkövetkező évtizedben.”
Sunny Verghese, Olam – Társalapító és Group CEO, Olam International & WBCSD Chair

„Vállalkozásaink megfelelő jövőbeni működtetéséhez meg kell változtatnunk az üzleti rugalmasságról alkotott gondolkodásmódunkat. A Vision2050 hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy csak épp annyira ellenállóak, mint az ökoszisztémák, a közösségek, a gazdaságok és a társadalmak, amelyekben működnek és hogy az igazi ellenállóképesség nem a változásoknak való ellenállásról szól, hanem a változások elfogadásáról. „Keryn James – Group CEO, ERM

„A társadalom átalakításához és a fenntarthatóbb jövő eléréséhez a Párizsi Megállapodásnak megfelelően a fokozatos fejlesztéseken túl valódi lépésváltásokra van szükség. Az átalakulás eléréséhez meg kell erősíteni az ambíciókat és a fellépést minden vállalat tekintetében, függetlenül attól, hogy az energetikai, egészségügyi, élelmiszeripari, pénzügyi, közlekedési vagy egyéb rendszereken belül működnek-e. A WBCSD Vision 2050 azonosítja ezek a rendszerek útjait az átfogó átalakításuk érdekében. ” – Remi Eriksen, Group President és CEO, DNV AS

„A COVID-19 járvány a felszínre hozta a sebezhetőséget és kihangsúlyozta, hogy mennyire törékenyek és kölcsönösen függenek egymástól legfontosabb rendszereink. Óriási humán és pénzügyi költségei ellenére a járvány lehetőséget teremtett arra, hogy a változásokat egészen más ütemben mozdítsa elő és gyorsítsa fel. Most egy egyedülálló, de csak rövid ideig elérhető alkalmunk van cselekedni- ideje átalakítani vállalatainkat és társadalmainkat.”Nadir Godrej – Ügyvezető igazgató, Godrej Industries Limited

„A Vision 2050: Time to Transform az üzleti szféra számára egyedülállóan átfogó és kollektív megértést nyújt a világ számára szükséges átalakítások támogatásához elengedhetetlen üzleti tevékenységekről. Most bátorságra és rugalmasságra lesz szükség mindannyiunktól, hogy ezt a víziót valóra váltsuk. ”
Andrea Álvares – Chief Brand, Innovation, International and Sustainability Officer, Natura

„Ahhoz, hogy 2050-ig megalapozhassunk egy valóban virágzó világot az emberek és a bolygó számára, foglalkoznunk kell az éghajlatváltozással és egy valóban regeneratív gondolkodásmódot kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy rendszerszerűen kell gondolkodni és cselekedni, valamint vissza kell állítani a kritikus környezeti és társadalmi rendszereket.”Magdi Batato – Executive Vice President, Head of Operations, Nestlé

„A piacgazdaságok képesek segíteni a társadalmunk és a bolygónk előtt álló legmélyebb kihívások kezelésében. Ehhez azonban alapvető változtatásokra van szükség. Gazdasági és üzleti modelljeinket, amelyeket a pénzügyi teljesítmény elérésének priorizálására terveztek, sürgősen meg kell változtatni, hogy ezek szélesebb körű érdekeltek igényeire és a környezeti fenntarthatóságra is kellő figyelmet helyezzenek. A 2050-es jövőkép fontos tényező annak hangsúlyozásához, hogy ez hogyan történhet meg. ” – Colm Kelly – Global Leader, Purpose, Policy and Corporate Responsibility, PwC

„A WBCSD Vision 2050 és keretrendszere egy erőteljes csillagként szolgál a globális üzleti közösség számára arról, hogy miként tudunk közösen felépíteni egy olyan világot, amelyben több mint 9 milliárd ember élhet megfelelően. Világossá teszi, hogy ez a jövőkép még mindig elérhető távolságban van – de össze kell fognunk és gyorsabban kell cselekednünk. Az előttünk álló évtized kritikus és minden nap lehetőséget kínál a hatás növelésére.” Gayle Schueller – Vice President and Chief Sustainability Officer, 3M

„Ahogy lassan kilábalunk a járványból, egyértelmű, hogy a világ megváltozott. Mindannyian felelősek vagyunk azokért a cselekedeteinkért, amelyek a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és az egyre növekvő egyenlőtlenségek kritikus kihívásait célozzék. A Vision 2050 kilenc útvonala felpezsdíti az üzleti életet olyan merész lépések megtételére, amelyek kézzelfogható változást jelentenek bolygónk, népünk és közösségünk számára. „Dominic Blakemore, CEO, Compass Group PLC

„A Vision 2050 – Time to Transform konkrét célokat és utakat kínál a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiák és fellépések megvalósításához. A cselekvés a legjobb módszer egy nyilatkozat kiadására – a vállalati szféra intézkedik, halad az érdekelt felekkel és aktívan hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. ” – Yaofeng Cao, Board Director of Sinopec Corp. & Vice President of China Petrochemical Corp

WBCSD tagvállalatok, akik szereet vállaltak a Vision 2050 kidolgozásában:

3M, ACCIONA, Arcadis, ArcelorMittal, BASF, Bayer, Chanel, DNV, DSM, EDF Group, ENGIE, ERM, EY, Fujitsu, Givaudan, Godrej Industries, Henkel, IFF, Inter IKEA Group, Microsoft Corporation, Mitsubishi Corporation, Natura, Neste Corporation, Nestlé, Olam International, PwC, Rabobank, Banco Santander, Shell, Sompo Japan Insurance Inc., SONAE, Syngenta, The Navigator Company, Toyota Motor Corporation, Unilever, Vale, Volkswagen, és Yara.

Budapest, 2021. március 23.: Most először készült kutatás arról, hogy hol tart a magyar üzleti szféra a karbonsemleges működéshez vezető úton. A kép nem túl rózsás, bár az élenjáró vállalatok 31%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai, de ez elmarad a nemzetközi és a valódi változásokhoz szükséges szinttől, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatásból.

Korunk nagy feladata a nettó zéró kibocsátás elérése, és a következő lépések megalapozásához adhat támpontot ez a kutatás, amelynek bemutatására a BCSDH és a Brit nagykövetség közös szervezésében tartott Net Zero Ambitions Fórumon került sor, ahol az élenjáró vállalatok közül heten be is mutatták vállalásaikat.

„Magyarországon most először készült felmérés a vállalatok karbonsemlegességi törekvései, kihívásai kapcsán. Az időszerű és értékes kutatás eredményei fontos útmutatóul szolgálnak, meghatározva a legsürgősebb teendőket úgy, mint a finanszírozási lehetőségek, az üvegházhatású gázok csökkentési, mérési lehetőségeinek megismertetése. Iránymutatást adva, hogyan lehet a jelenlegi helyzet és a kívánt net zero működés elérése közti átmenetet a már meglevő eszközökkel felgyorsítani.”  – mondta el bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A megkérdezett vállalatok 60%-ának van kibocsátás csökkentési politikája és 30% tervezi a következő 5 évben. Csak 10% mondta azt, hogy nem is tervez ilyen irányú intézkedéseket. De már csak 50%-kuknak van konkrét célkitűzésük az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére.

„Jó látni, hogy a BCSDH tagvállalatai élen járnak a klíma célok kitűzésében, de feladatunk a szélesebb üzleti kör mozgósítása. Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A cél már nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem a nettó zéró kibocsátás elérése. A kutatás rámutatott arra, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő.  A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A nettó zéró működésre való átmenet felgyorsításához szükség van egy szélesebb összefogásra, kormányzati, törvényhozói támogatásra is, ebben az általunk januárban életre hívott Net Zero Advisory Board is segíthet” – tette hozzá.

A kutatás rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy valódi nettó zéró célokat tűzzenek ki a vállalatok a kibocsátás mérésében, a belső karbonár bevezetésében nagy lépéseket kell tenniük. Azoknál, akik most kezdenek bele a folyamatba ott a hulladékcsökkentés, az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiára való áttérés és az erőforráshatékonyság növelése lehetnek az első lépések. De fontos kihangsúlyozni, hogy ennél jóval messzebb kell jutnunk ahhoz, hogy valódi net zéró kibocsátású gazdaság legyen Magyarországon 2050-re.

Számottevően kell növelni a párizsi klímacélok elérése érdekében tett erőfeszítéseket Magyarországon és a világban is. A novemberi COP 26 egyik célja, hogy a net zéró eléréséhez szükséges célok egységesen és tudományosan megalapozott módon kerüljenek meghatározásra.

A COP26 házigazdájaként az Egyesült Királyság együttműködik a vállalkozásokkal, a kormányokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy fellendítse a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait az emisszió csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az ellenállóképesség megerősítése érdekében, továbbá azért, hogy sikerüljön a Covid-világjárvány utáni jobb újjáépítés” ̶ mondta Paul Fox brit nagykövet, a Net Zero Advisory Board egyik tagja, az esemény másik házigazdája.

A kutatásban is szereplő, élenjáró vállalatok közül heten bemutatták konkrét vállalásaikat:

Daikin 2050-re el kívánja érni a net zéró kibocsátást. Ennek érdekében energiahatékonyabb, kevésbé környezetkárosító technológiát alkalmaz hosszabb életciklusú termékek létrehozására. Fontos szereplőként az egész iparágban szeretné megvalósítani a hűtőközeg újrahasznosítását, körforgását.

Az E.On 2030-ra minden épülete karbonsemleges és autóparkja elektromos lesz. 2030-ig vállalja karbonkibocsátásának a saját részéről 30%-os, a fogyasztói részről 50%-kal történő csökkentését.

A Grundfos 2025-re 50%-kal kívánja csökkenteni a saját CO2 kibocsátását, és a vízfogyasztását is 2030-ra pedig „klíma pozitívvá” kíván válni. 2030-ra célul tűzte ki, hogy globálisan 300 millió nélkülöző embernek kíván ivóvizet biztosítani és ráadásul a vízkímélő megoldásaival 50 milliárd m3 friss vizet megtakarítani.

A K&H csoport vállalja 2021-től a klímasemleges működést, 2030-ra pedig az üvegházhatású gázok 80%-os csökkentését és 100%-ban zöld elektromosságra való áttérést.

A LeasePlan 2021-re már megvalósítja a zöld flottáját és 2030-ig számos a fogyasztókat célzó intézkedésével kívánja a tovább csökkenteni a környezeti hatását.

A Nestlé célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ennek érdekében 2025-ig 30% -kal, 2030-ig 50% -kal csökkenti kibocsátását. Ezt a célt, többek között megújuló energia használatával, elektromos autóparkkal, valamint új technológiák, csomagolóanyagok és receptek bevezetésével szeretné elérni.

A SIÓ-Eckes (Eckes-Granini csoport) 2030-ra vállalja, hogy Science Based Target célokat fogalmaz meg a 1,5o-os cél eléréséért. Vállalja az üvegházhatású gáz kibocsátásának 50%-os csökkentését és 100%-ban R-PET-re való áttérést.

***

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1400 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 74 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 454 város, 23 régió és 569 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.