Az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Testület) mintájára frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) háromnapos tudományos konferenciát hív össze 2021. április 12-én, amelynek alapvető célja az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírásának megalapozása. A Konferencia Programelőkészítő Bizottsága várja minden olyan kutató vagy szakember jelentkezését, aki munkásságának az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos vonatkozásait szeretné megismertetni a szélesebb magyar tudományos közösséggel.
A Testület céljainak megfelelően a konferencia az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatást végző egész magyar tudományos életet szólítja, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos összes problémát és megoldást próbálja lefedni.
A Bizottság várja minden olyan kutatással foglalkozó egyén jelentkezését, akinek vagy a Kárpát-Medencére vonatkozó tudományos eredményei vannak, vagy itt végzi az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásait, intézeti, szakmai háttértől és kortól függetlenül. Fiatal kutatók, pályakezdők (doktoranduszok, akár TDK-zók) jelentkezését is bátorítja a Bizottság. Különösen várják azok jelentkezését, akiket érdekel az IPCC Értékelő jelentéseinek mintájára születendő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés kidolgozásában szerzőként való részvétel, vagy szeretne ezzel kapcsolatban tájékozódni. A szerzőséggel járó feladatokról itt lehet részletesebben tájékozódni.
Leadandó: jelentkezési űrlapban
További információk: hupcc.hu
Kérdésekkel forduljon a konferencia@hupcc.hu címen a kollégákhoz.
Határidő: 2021. március 7.
A Konferencia Programelőkészítő Bizottság Tagjai:
- Ürge-Vorsatz Diana, Közép-Európai Egyetem (elnök)
- Gál Tamás, Szegedi Tudományegyetem (a konferencia társelnöke)
- Antal Z. László ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont
- Bartholy Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Jolánkay Márton, Szent István Egyetem
- Kőrösi Csaba, Köztársasági Elnöki Hivatal
- Márta Irén, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
- Páldy Anna, Nemzeti Népegészségügyi Központ
- Szalmáné Csete Mária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Peter Bakker
A karbonsemlegesség megvalósítása az egyik legkomolyabb történelmi kihívás az emberiség számára. 2030-ra az építészeti célpont világos és matematikailag megalapozott. Pontosan mit tud tenni ma az építőipar a kivitelezési folyamatok és az üzemeltetés során a karbonkibocsátás minimalizálásáért? Mit várunk az építőanyagipartól? Kik lesznek a legfontosabb segítőtársak?
„A program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Mi sem bizonyítja jobban a program fontosságát és sikerességét, mint hogy a tavaly megkérdezett vállalatvezetők „A jövő vezetői” programot tartják a BCSDH egyik legértékesebb programjának, illetve a résztvevők 100 százaléka újra részt venne a programon és ajánlaná másoknak is” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 101 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.
“Büszkék vagyunk rá, hogy valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. A program egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. A saját vállalati tapasztalataink is azt mutatják, hogy a végzett hallgatók többen válnak közülük saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke.
„Az E-ON a kezdetektől fontosnak tartja ezt a programot, már évek óta delegál résztvevőket a programba, és büszkén állíthatom, hogy az ösztöndíjprogram életre hívásában is jelentős szerepünk volt. Jól látszik, hogy a kezdeteknél a szemléletformálás, érzékenyítés volt az elsődleges cél, ma már alap elvárás a vezetők felé, hogy a fenntarthatósági szempontok is beépüljenek a mindennapi döntéshozatali folyamataikba.” – tette hozzá köszöntőjében Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja, a nyitóesemény házigazdája. – „Örömünkre szolgál, hogy ebben az évben az E.ON tehette lehetővé, hogy a két legtehetségesebb ösztöndíj pályázó közül ne kelljen a zsűrinek választania, hanem mindketten bekerülhessenek az idei programba.” – tette hozzá.
Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, de még Európában sem tudunk hasonló programról, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 40 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság.
Bohn Márton, a Shell Hungary Zrt. Road Transport Compliance koordinátora, a program Alumni vezetőségének tagja és Rékasi Eszter a KPMG Hungária Kft, Senior tanácsadója, mind a ketten a program tavalyi végzettjei elmondták, hogy milyen kiválasztási folyamat végén kerültek a programba és, hogy számukra a szakmai napok folyamatos inspirációt
jelentettek, számos ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. Bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat, szánják rá az idejüket és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.
Az esemény záróprogramját Horváth János az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel. A résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során több körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatóság hogyan jelenik meg a mai életükben.
