Budapest, 2021. március 23.: Most először készült kutatás arról, hogy hol tart a magyar üzleti szféra a karbonsemleges működéshez vezető úton. A kép nem túl rózsás, bár az élenjáró vállalatok 31%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai, de ez elmarad a nemzetközi és a valódi változásokhoz szükséges szinttől, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatásból.

Korunk nagy feladata a nettó zéró kibocsátás elérése, és a következő lépések megalapozásához adhat támpontot ez a kutatás, amelynek bemutatására a BCSDH és a Brit nagykövetség közös szervezésében tartott Net Zero Ambitions Fórumon került sor, ahol az élenjáró vállalatok közül heten be is mutatták vállalásaikat.

„Magyarországon most először készült felmérés a vállalatok karbonsemlegességi törekvései, kihívásai kapcsán. Az időszerű és értékes kutatás eredményei fontos útmutatóul szolgálnak, meghatározva a legsürgősebb teendőket úgy, mint a finanszírozási lehetőségek, az üvegházhatású gázok csökkentési, mérési lehetőségeinek megismertetése. Iránymutatást adva, hogyan lehet a jelenlegi helyzet és a kívánt net zero működés elérése közti átmenetet a már meglevő eszközökkel felgyorsítani.”  – mondta el bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A megkérdezett vállalatok 60%-ának van kibocsátás csökkentési politikája és 30% tervezi a következő 5 évben. Csak 10% mondta azt, hogy nem is tervez ilyen irányú intézkedéseket. De már csak 50%-kuknak van konkrét célkitűzésük az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére.

„Jó látni, hogy a BCSDH tagvállalatai élen járnak a klíma célok kitűzésében, de feladatunk a szélesebb üzleti kör mozgósítása. Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A cél már nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem a nettó zéró kibocsátás elérése. A kutatás rámutatott arra, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő.  A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A nettó zéró működésre való átmenet felgyorsításához szükség van egy szélesebb összefogásra, kormányzati, törvényhozói támogatásra is, ebben az általunk januárban életre hívott Net Zero Advisory Board is segíthet” – tette hozzá.

A kutatás rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy valódi nettó zéró célokat tűzzenek ki a vállalatok a kibocsátás mérésében, a belső karbonár bevezetésében nagy lépéseket kell tenniük. Azoknál, akik most kezdenek bele a folyamatba ott a hulladékcsökkentés, az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiára való áttérés és az erőforráshatékonyság növelése lehetnek az első lépések. De fontos kihangsúlyozni, hogy ennél jóval messzebb kell jutnunk ahhoz, hogy valódi net zéró kibocsátású gazdaság legyen Magyarországon 2050-re.

Számottevően kell növelni a párizsi klímacélok elérése érdekében tett erőfeszítéseket Magyarországon és a világban is. A novemberi COP 26 egyik célja, hogy a net zéró eléréséhez szükséges célok egységesen és tudományosan megalapozott módon kerüljenek meghatározásra.

A COP26 házigazdájaként az Egyesült Királyság együttműködik a vállalkozásokkal, a kormányokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy fellendítse a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait az emisszió csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az ellenállóképesség megerősítése érdekében, továbbá azért, hogy sikerüljön a Covid-világjárvány utáni jobb újjáépítés” ̶ mondta Paul Fox brit nagykövet, a Net Zero Advisory Board egyik tagja, az esemény másik házigazdája.

A kutatásban is szereplő, élenjáró vállalatok közül heten bemutatták konkrét vállalásaikat:

Daikin 2050-re el kívánja érni a net zéró kibocsátást. Ennek érdekében energiahatékonyabb, kevésbé környezetkárosító technológiát alkalmaz hosszabb életciklusú termékek létrehozására. Fontos szereplőként az egész iparágban szeretné megvalósítani a hűtőközeg újrahasznosítását, körforgását.

Az E.On 2030-ra minden épülete karbonsemleges és autóparkja elektromos lesz. 2030-ig vállalja karbonkibocsátásának a saját részéről 30%-os, a fogyasztói részről 50%-kal történő csökkentését.

A Grundfos 2025-re 50%-kal kívánja csökkenteni a saját CO2 kibocsátását, és a vízfogyasztását is 2030-ra pedig „klíma pozitívvá” kíván válni. 2030-ra célul tűzte ki, hogy globálisan 300 millió nélkülöző embernek kíván ivóvizet biztosítani és ráadásul a vízkímélő megoldásaival 50 milliárd m3 friss vizet megtakarítani.

A K&H csoport vállalja 2021-től a klímasemleges működést, 2030-ra pedig az üvegházhatású gázok 80%-os csökkentését és 100%-ban zöld elektromosságra való áttérést.

A LeasePlan 2021-re már megvalósítja a zöld flottáját és 2030-ig számos a fogyasztókat célzó intézkedésével kívánja a tovább csökkenteni a környezeti hatását.

A Nestlé célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ennek érdekében 2025-ig 30% -kal, 2030-ig 50% -kal csökkenti kibocsátását. Ezt a célt, többek között megújuló energia használatával, elektromos autóparkkal, valamint új technológiák, csomagolóanyagok és receptek bevezetésével szeretné elérni.

A SIÓ-Eckes (Eckes-Granini csoport) 2030-ra vállalja, hogy Science Based Target célokat fogalmaz meg a 1,5o-os cél eléréséért. Vállalja az üvegházhatású gáz kibocsátásának 50%-os csökkentését és 100%-ban R-PET-re való áttérést.

***

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1400 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 74 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 454 város, 23 régió és 569 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Businesses for Net Zero:

Úton a Net Zero felé – hol tartunk most?

Kutatási eredmények bemutatása

Vállalatvezetőknek és fenntarthatósági menedzsereknek

Csatlakozzon hozzánk március 23-án, 15:00-tól, a Microsoft Teams-en

Az eseményen bemutatjuk a Deloitte támogatásával készült Race to Zero helyzetfelmérő kutatásunk eredményét, valamint bemutatásra kerülnek a hazai vállalatok 2050-es nettó zéró kibocsátási céljainak eléréséhez bevezetett gyakorlatok.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ha cégvezetőként szeretne regisztrálni, kérjük írjon emailt az ivett.takacs@bcsdh.hu email címre.

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Az elkövetkező években a piac összes szektora átalakuláson megy majd keresztül, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés már folyamatban van. A Race to Zero célkitűzéseinek vállalása azáltal, hogy vezető szerepet játszik az innovációban és az átalakulásban, szintén elősegíti az üzleti vállalkozások védelmét és növekedését, csökkenti költségeit, javítja a befektetői tőkéhez való hozzáférést, biztosítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó politikák és előírásokon túlmutató tevékenységeket, növeli vállalkozásának felkészültségét a külső behatásokra.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Agenda:

15.00Köszöntő beszéd – Ifj. Attila Chikán,  Elnök, BCSDH
15:03Nyitó gondolatok – Paul Fox, Brit nagykövet
15:06Towards net zero – felmérés eredménye – Márta Irén , Igazgató, BCSDH,  Lukács Ákos, Head of Sustainability and Climate Change service line, Deloitte Zrt.
15:26Üzleti megoldások

Daikin Hungary Kft. – Zuggó Balázs , ügyvezető igazgató

E.ON Hungária Zrt. – Jamniczky Zsolt , igazgatósági tag

Grundfos Magyarország Kft. –  Szundy Olivér, ügyvezető igazgató

Nestlé Hungária Kft. – Noszek Péter , ügyvezető igazgató

K&H Bank Zrt. –Suba Levente , Business Banking Network Development vezető

LeasePlan Hungária Zrt. – Pesti Tímea , CEO

Sió-Eckes Kft. – Kovács Ágnes , Chief Marketing & Innovation Officer Executive Board Member

15:55Zárás

Az esemény nyelve angol, tolmácsolás nélkül.

 

Március 9-én tartottuk „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei első találkozóját, online, Microsoft teamsen keresztül. A beszélgetés során az Alumni vezetőség beszámolója és idei tervei mellett egy Alumni tag saját vállalkozása is bemutatásra került, illetve a tehetségprogramban már megszokott napzáró vezetői interjúra is sor került.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a BCSDH idei fókuszában a klímavédelem és adaptáció áll, melynek egyik mérföldköve a brit nagykövetséggel együttműködésben létrehozott Net Zero Advisory Board. A Board tagjai magyarországi neves szakemberek, mégpedig: Barta Zsombor, HUGBC; Dr. Bartus Gábor, NFFT; Ifj. Chikán Attila, BCSDH; Juhász Anikó, Agrárminisztérium, Dr. Kandrács Csaba, MNB; Kovács Marcell, MLBKT; Kőrösi Csaba, KEH; Paul Fox, Brit Nagykövetség; Steiner Attila, ITM; Prof. Dr. Ürge Vorsatz Diána, IPCC.

Az eseményen az Alumni vezetőség képviseletében Bori Máté, a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere mutatta be az Alumni vezetőség idei terveit. A vezetőség idén három témára fókuszál: Ajánlás a résztvevőknek, Ajánlás a delegáló vezetőknek, A tehetségprogram hosszútávú hatásainak feltérképezése. Nagy Andrea a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője fogja össze az Ajánlás a résztvevőknek projektcsapat munkáját. A projektcsapat azt járja körbe, hogy hogyan tudják a résztvevők a legjobban hasznosítani vállalataiknál a program során tanultakat, Bori Máté szintén ezt a témát járta körbe a delegáló vezetők szemszögéből. Végül, Szederkényi Zita, a tehetségprogram vezetője bemutatta a tehetségprogram hatásáról szóló munka részleteit, olyan kérdésekre keresik a választ, mint milyen fenntartható kezdeményezések születtek a program hatására, hova jutottak el a résztvevők. A fenti projektmunkákhoz a témák vezetői várják az érdeklődők csatlakozását.

Ezt követően Kovács Kornél, 2016-ban végzett tehetségprogram résztvevő mutatta be Alumni társainak a nemrégiben alakult vállalkozását, a Novum Commodities Kft.-t, ami fenntarthatósági szolgáltatásokat nyújt vállalatok számára, mint például karbonlábnyom-mérés, fenntarthatósági stratégia-készítés és emisszió-csökkentési tervek kidolgozása.

Az estét záró vezetői interjún Kerekes Péter, a Coca-Cola Magyarország ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Péter bemutatta „A fenntartható jövőért” díjjal is jutalmazott „A Coca-Cola Magyarország nyújtotta támogatások a COVID-19 járvány első szakaszában” programukat, emellett a Coca-Cola párbeszédeket generáló, akár megosztó kampányairól, a vezetői karrierút szépségeiről és kihívásairól, és a sikeres vállalatvezetés kritériumairól is beszélgetett a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a vezetői pálya során a legfontosabb, hogy mindig egyensúlyban tudjunk maradni magunkkal.

Márta Irén a program zárásaként meghívta az Alumni tagjait a március 23-án tartandó Net Zero Business Ambitions Fórumra.

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2021-ben? Hogyan hat a vállalatok működésére a pandémia évének következményeként felmerült általános bizalomvesztés és tőkepiaci átalakulás? Mit tehetünk vezetőként és magán emberként a globális kockázatok kapcsán? Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja online február 25-én, melynek házigazdája az Essity volt.

Tápai Dezső, az Essity értékesítési igazgatója nyitotta meg a szakmai napot, hangsúlyozta, hogy az együtt gondolkodásnak kiemelt szerepe van a fenntartható változások elérésében. Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2021-es év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Bemutatásra került a BCSDH éves szakmai programja, melynek fókuszai a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság lesznek.

Dr. Zilahy Gyula a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított, hogy Az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni

A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat online World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

Tápai Dezső és Nagy Réka, a közép-európai régió customer marketing managere bemutatták az Essity három pilléren alapuló fenntarthatósági stratégiáját. „A környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt minden 3. válaszadó aggódik”- hívta fel a figyelmet Nagy Réka az előadás bevezetőjében. Boncolgatták az egyéni és vállalati felelősség kérdését. Tápai Dezső beszélt a világ első újrahasznosítási szolgáltatását a papír kéztörlők számára, melyen keresztül megvalósul a körforgásos gazdaság elmélete.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A nap zárásaként Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Megkérdezte a résztvevőket, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság, amit végül így foglalt össze: „Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?”

Fontos, hogy a Net-Zero célok tudományosan megalapozottak és egységesek legyenek. A The Science Based Targets initiative meglakotta kritéruim rendszerét, amiről március 12-ig nyílt konzultációt hirdetett.
Ismerje meg a kritériumrendszert és küldje el visszajelzését, véleményét és észrevételét a Net-Zero kritériumok globális szabványáról március 12-ig.

Egyéb források:

Az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Testület) mintájára frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) háromnapos tudományos konferenciát hív össze 2021. április 12-én, amelynek alapvető célja az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírásának megalapozása. A Konferencia Programelőkészítő Bizottsága várja minden olyan kutató vagy szakember jelentkezését, aki munkásságának az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos vonatkozásait szeretné megismertetni a szélesebb magyar tudományos közösséggel.

A Testület céljainak megfelelően a konferencia az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatást végző egész magyar tudományos életet szólítja, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos összes problémát és megoldást próbálja lefedni.

A Bizottság várja minden olyan kutatással foglalkozó egyén jelentkezését, akinek vagy a Kárpát-Medencére vonatkozó tudományos eredményei vannak, vagy itt végzi az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásait, intézeti, szakmai háttértől és kortól függetlenül. Fiatal kutatók, pályakezdők (doktoranduszok, akár TDK-zók) jelentkezését is bátorítja a Bizottság. Különösen várják azok jelentkezését, akiket érdekel az IPCC Értékelő jelentéseinek mintájára születendő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés kidolgozásában szerzőként való részvétel, vagy szeretne ezzel kapcsolatban tájékozódni. A szerzőséggel járó feladatokról itt lehet részletesebben tájékozódni.

Leadandó: jelentkezési űrlapban

További információk: hupcc.hu

Kérdésekkel forduljon a konferencia@hupcc.hu címen a kollégákhoz.

 

Határidő: 2021. március 7.

 

A Konferencia Programelőkészítő Bizottság Tagjai:

  • Ürge-Vorsatz Diana, Közép-Európai Egyetem (elnök)
  • Gál Tamás, Szegedi Tudományegyetem (a konferencia társelnöke)
  • Antal Z. László ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont
  • Bartholy Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Jolánkay Márton, Szent István Egyetem
  • Kőrösi Csaba, Köztársasági Elnöki Hivatal
  • Márta Irén, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
  • Páldy Anna, Nemzeti Népegészségügyi Központ
  • Szalmáné Csete Mária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Budapest, 2021. február 23.: A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlése az elmúlt évi regionális egyeztetés követően Peter Bakkert, a WBCSD elnök-vezérigazgatóját látta vendégül, aki közel 100 felsővezetőnek tartott előadást „Making stakeholder capitalism real and rewarding” címmel.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 102 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként 2021-es céljaként megfogalmazta, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

„A 2020-as évet a BCSDH dinamikus fejlődése jellemezte, a fontos pénzügyi szereplők taggá válása pedig továbbra is növelte a szervezet erejét. A 2021-es évben, meg kell találni a módját, hogy egy ellenálóbb, befogadóbb és fenntarthatóbb gazdasági növekedést hozzunk létreFokozni kell a harcot a klímavédelemért és adaptációért, karbonsemlegeség eléréséért dolgozunk, előtérbe kell helyezni a nettó nulla kibocsátású gazdaság és Magyarország elérését.” – fejtette ki bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ennek tükrében a BCSDH szakmai programjának 2021-es évi fókuszába a Race to Zero program kerül, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse, felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat, ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért. Ennek elősegítése érdekében hozta létre a BCSDH a Net Zero Advisory Board-ot. A Board célja, hogy széles körű összefogást, programok összehangolását, hatás kiterjesztését, folyamatok felgyorsítását teszi lehetővé annak köszönhetőan, hogy a tudományos, szabályozói es a gazdasági szereplők is vannak benne.

A Board tagjai olyan neves szakemberek közül kerültek ki, akik szaktudásukkal és saját területükön szerzett elismertségükkel igazi hatást tudnak közösen elérni. A különleges, szektorokon átívelő összefogás célja, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérés nagyobb lendületet kapjon a szinergiák kiaknázásával. – mondta el a BCSDH igazgatója, Márta Irén.

„Kevesebb mint 10 évünk van ahhoz, hogy megtaláljuk az utat az átalakuláshoz a nettó zéró kibocsátású és a természet központú gazdaság érdekében. Ezenkívül a világjárvány és a világszerte növekvő társadalmi nyugtalanság világossá tette, hogy ez a jövőkép csak valósulhat meg, ha gondolkodásunk és cselekedeteink középpontjába az embereket és közösségeket helyezzük. A vezetők lesznek a siker vagy a kudarc legfontosabb megkülönböztető tényezői.” – mondta el Peter Bakker, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) elnök-vezérigazgatója előadásában.

Az alapvető rendszerszintű átalakítások támogatása érdekében az elkövetkező kritikus évtized prioritásainak ütemtervének meghatározása érdekében a WBCSD március 25-én mutatja be a Vision 2050 frissített változatát. 2020-ban a BCSDH meghívására hazánk adhatott otthont a WBCSD közép-kelet-európai Regionális Vállalatvezetői Konzultációjának, ahol szakmai vezetés mellett beszélgettek vállalatvezetők, regionális vezetők és szakmai szervezetek vezetői a vállalatok szerepéről a Vision 2050 megvalósulásában. Ezen megkezdett munka eredménye, hogy Peter Bakker, a WBCSD elnök-vezérigazgatója tartott előadást a szervezet közgyűlésén.

„A fenntarthatóság már nem egy alárendelt tényező, hiszen az érdekeltekkel folytatott megbeszélések középpontjában áll. Gyorsabban kell közösen cselekednünk a kritikus átalakulások elősegítése érdekében az elkövetkező évtizedben. Az üzleti élet központi szerepet játszik a gazdasági rendszerek átalakításához szükséges cselekvések, innovációk, termékek és szolgáltatások előmozdításában és megvalósításában.”- tette hozzá Peter Bakker.

A taggyűlés elfogadta a szervezet 2020-as szakmai és pénzügyi beszámolóját, illetve a 2021-es terveit. Az újonnan csatlakozott vállalatok vezetői is bemutatkoztak.

 

Peter Bakker

WBCSD elnök-vezérigazgatója

 Peter Bakker 2012 óta vezeti a WBCSD-t. A WBCSD egy globális, vezérigazgatók által vezetett szervezet több mint 200 taggal, amelyek együtt dolgoznak a fenntartható világba történő átmenet felgyorsításában. A WBCSD tagvállalatai minden szektort és minden fontosabb gazdaságot képviselnek, együttes bevételük meghaladja a 8,5 milliárd USD-t és 19 millió alkalmazottal rendelkeznek.

A WBCSD elnöke kiváló üzleti vezető, aki 2011 júniusáig a globális szállítási és logisztikai vállalat, a TNT NV pénzügyi igazgatója, majd vezérigazgatója volt. Megkapta a Clinton Global Citizen Award (2009) és a Sustainability Leadership Award (2010) díjakat. Peter Bakker számos vállalati fenntarthatósági tanácsadó testület tagja. 2018-ban kapta meg az Orange-Nassau Rend tisztségét, annak elismeréseként, hogy hosszú távon elkötelezett az üzleti élet iránt a fenntarthatóság globális kérdéseinek kezelése mellett.

Nem halogathatjuk tovább a nettó nulla karbonkibocsátású épített környezet megvalósítását, mert ha nem cselekszünk, évtizedekre késleltetjük a klímacélok elérését. A Global Alliance for Buildings and Construction (Global ABC) által kiadott, ’Az épületekről és építőiparról szóló 2020. évi globális állapotjelentés’ szerint a globális építési ágazat teljes energiafogyasztása 2019-ben az előző évhez képest azonos szinten maradt, aminek örülhetünk. Az épületek üzemeltetéséből származó CO2-kibocsátás azonban az eddigi legmagasabb szintre nőtt, körülbelül 10 Gt-ra, ami a globális energiával kapcsolatos kibocsátás 28%-a. Ha az épületek megépítésével kapcsolatos kibocsátást is ide vesszük, akkor ez az arány 38%.

Regisztráljon itt!

 

Helyzetkép és jövőbe mutató gondolatok előadóinktól:

A világ politikai és gazdasági vezetői a klímaváltozás elleni küzdelem tudományos „csúcsszervezete”, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) jelentéseiből kiindulva döntenek a klímavédelmi célokról és a teendőkről. A legutóbbi jelentésben megfogalmazódik, hogy a jelenlegi tervezési módszerekkel, eszközökkel és kivitelezési technológiákkal, építőanyagokkal megvalósíthatók a „nettó nulla” épületek. Mire várunk tehát?

Előadó: Ürge-Vorsatz Diána, a CEU Környezettudományi és Politikai Tanszékének professzora,
az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) III. Munkacsoportjának alelnöke
a HuGBC egyik alapítója

 

A karbonsemlegesség megvalósítása az egyik legkomolyabb történelmi kihívás az emberiség számára. 2030-ra az építészeti célpont világos és matematikailag megalapozott. Pontosan mit tud tenni ma az építőipar a kivitelezési folyamatok és az üzemeltetés során a karbonkibocsátás minimalizálásáért? Mit várunk az építőanyagipartól? Kik lesznek a legfontosabb segítőtársak?

Előadó: Joseph Marfi, LEED Fellow, WELL AP & WELL Faculty, GGP
a HuGBC egyik alapítója és tagja

 

 

 

Az előadások után lehetőség nyílik a gondolatcserére, hogy itthon milyen fontos lépéseket kell halaszthatatlanul megtennünk!

Időpont: február 24. szerda 15.00-16.30

A webinárium magyar nyelvű. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A webinárium max. létszáma 100 fő. Regisztráljon még ma!

 

 

2021. február 18-án egy egész napos digitális konferenciát szervez a Menedzserszövetség, 16 izgalmas panelbeszélgetéssel, 60 a saját szektorában kiemelkedő előadóval Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! címmel.

A tavalyi év sikerét követően, a nagyszabású konferencia szakmai programjának összeállításában a Menedzserszövetség munkáját segítették a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Hungarian Business Leaders Forum és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezetek is. A fórum 16 izgalmas szekciójának több, mint 60 elismert főszereplője osztja meg a nyilvánossággal aktuális helyzetértékelőjét és – lehetősége, iparága szerint – intellektuális segítséget nyújt, támpontot ad, jövőképet mutat a digitális konferenciát követő közönség számára. A konferencián elsősorban abban szeretnének az előadók hasznos információt nyújtani, hogy milyen változások, változtatások vihetik előre az adott szektort, hogy lehet egy fenntartható gazdaságot kialakítani, az ökológiailag fenntartható gazdasághoz mit kell az adott szektoroknak újragondolni vagy melyek azok a már korábban tervezett innovációk, melyek azonnali bevezetést igényelnek.

Regisztráció BCSDH tagoknak https://menedzserek.hu/menedzserek-a-tarsadalomert-digitalis-konferencia-fokuszban-a-jovo/

 

BCSDH által moderált panelbeszélgetés: KÖR VAGY EGYENES? – Cirkuláris vagy lineáris gazdaság?

Panelbeszélgetés időpontja: 15:00 – 15:30

Q&A beszélgetés időpontja: 15:30 – 16:00

A panelbeszélgetés szereplői:

Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

Kovács Ágnes, a SIÓ-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója

Livják Csaba, a BuildExt Kft. alapítója, ügyvezetője

Moderátor: Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a világgazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. Ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra részvételével. Azt, hogy hogyan is valósítható meg a körforgásos gazdaság Magyarországon jelenlévő multinacionális és középvállalatok vezetői szerint és hogy a gyakorlatban mit is tesznek, megtudhatják panelbeszélgetésünkből.

A teljes napos konferencia részletes programja az alábbi linken érhető el:

https://menedzserek.hu/menedzserek-a-tarsadalomert-digitalis-konferencia/

Tekintse meg a konferencia beharangozó kisfilmjét: https://www.youtube.com/watch?v=MDvvqhY0UKI

Megtartottuk idei első ESG munkacsoport ülésünket, mely során Szabó István, a KPMG szenior menedzsere bemutatta anyavállalatukkal közös kutatásukat a jelentéstétellel a fókuszban. Deák Brigitta, a Biofilter marketing menedzsere díjnyertes, első fenntarthatósági jelentésükről beszél. Ezt követően pedig Dr. Rodek Nóra, az ITM Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást egy lehetséges ESG értékelési módszerről. Az előadások mellett a tagokkal közösen véglegesítésre került ESG fókuszú felmérésünk is.

Szabó István, a KPMG szenior menedzsere bemutatta anyavállalatuk 11. alkalommal megjelenített kutatását, mely során a résztvevők nemzetközi és hazai jelentéstételi trendeket ismerhettek meg. Hazánk 2008 óta vesz részt a kutatásban. István bemutatta a vállalatokat befolyásoló legnagyobb nyomást gyakorló faktorokat, a jelentésekben leginkább és legkevésbé megjelenő nem pénzügyi adatokat, valamint a legelterjedtebb sztenderdeket.

Deák Brigitta, a Biofilter marketing menedzsere bemutatta vállalata első fenntarthatósági jelentését, mely kapcsán megnyerték a Deloitte Zöld béka díját. Az előadás során különös hangsúlyt helyeződött az elkészítést ösztönző faktorokra, célokra, a használt metódusokra, a felhasznált mérőszámokra, a nehézségekre, valamint a jelentés rövidtávú és hosszú előnyeire.

Nagy Gréta bemutatta az előző munkacsoport javaslatául elkészült ESG felmérés időtervét, valamint megvitatásra kerültek a visszajelzések alapján felmerült kérdések. A felmérés kiküldését február közepére időzítjük, határidejének pedig március közepét határoztuk meg. Ezt követően a felmérést a BCSDH munkatársai feldolgozzák, majd a következő munkacsoporton ennek eredményei bemutatásra is kerülnek. A kérdőív a BCSDH teljes tagságáról szeretne egy képet kapni a fenntarthatósági hatásmérés, jelentés kapcsán. Ez adja majd az alapját a szakmai munkának, támogatást nyújt a konkrét igények felméréséhez, és későbbiekben az eredmények mérésének is.

Dr. Rodek Nóra, az ITM Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály főosztályvezetője egyetemi kutatóként mutatta be az általa részletesen kidolgozott, lehetséges ESG értékelési módszert. Célja az volt, hogy egy olyan megoldást találjon, mely nemzetközi normákon alapszik, de a magyar realitásokhoz is alkalmazkodik. Nóra előadása során kitért többek között a CSR kiválósági modellre, a CSR menedzsment, valamint a metódus alapján történő értékelés folyamatára. Az előadás során bemutatásra került egy konkrét szervezet értékelése is a szempontrendszer alapján, mely gyakorlati példaként szolgált a résztvevők számára.

 

A következő ESG munkacsoport megbeszélésre 2021. április 20-án kerül sor.