Meghosszabbított határidő!!!

A részvételi szándéknyilatkozatokat július 10-ig várják!

Mutassa be és mérettesse meg vállalata/intézménye/szervezete környezeti és társadalmi teljesítményét, intézkedéseit és hatását az elmúlt 5 évből!

A KÖVET Egyesület 25 évében kifejlesztett pályázatok:

  • Ablakon Bedobott Pénz – Környezeti Megtakarítási Díjak
  • Vállalati Felelősség Piac – Felelős Vállalati Díjak
  • Zöld Iroda / Zöld Munkahely

Vállalata jeleskedik a fenti területeken?

Induljon el a KÖVET Egyesület 25 éves jubileumi programján, és érdemelje ki a díjak egyikét!

A program menete

Felhívás2020. április
Webinár témánként2020. május 6., 13., 20., 27.
Szándéknyilatkozatok2020. július 10.
Konzultációk2020. május-szeptember
Pályázatok benyújtása2020. szeptember 11.
Zsűri értékelése2020. szeptember 30.
Díjátadó, az eredmények bemutatása, konferencia és kiállítás2020. október 20-21.

Webinárok időpontjai:

Jelentkezés

Jelentkezni a pályázatoknál részletezett feltételekkel, elsőként kapcsolattartói regisztrációval lehet (vagy emailen a biro@kovet.hu eemail címre), majd a Részvételi szándéknyilatkozat kitöltésével lehet.

A szándéknyilatkozatot elektronikus úton kell eljuttatni a KÖVET Egyesülethez, a palyazat@kovet.hu e-mail címre, 2020. május 29-éig. Meghosszabítva: 2020. július 10.

A KÖVET munkatársai webinárokkal és online konzultációs lehetőséggel segítik a pályázatok elkészítését.

Bővebben

Sokan fontolgatják, hogy teljesen elektromos autót vásároljanak és akár hosszú útra is induljanak vele, de valamiért mégis tartanak tőle.

Lennard de Klerk, az Irota EcoLodge tulajdonosa nemrég így utazott Hollandiába illetve tett meg egy körutat a Balti tengeren. Praktikus tapasztalatait egy órás webinar keretében osztja meg az érdeklődőkkel május 26-án.

● Van elég töltőállomás?
● Mi történik abban a hőmérséklet-tartományban, amikor a hőmérséklet esik?
● Minden úgy működik, ahogy kellene?

Lennard beszélni fog a vezetés jövőjéről, különféle töltési módokról, és a jövőbeni várható költségekről és a valódi szén-dioxid-kibocsátásról a fosszilis üzemanyaggal működő autókhoz viszonyítva.

Időpont:

Május 26. kedd, 16:00 (60 perc incl. O&A)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Registration

 

A WBCSD csatlakozott a Green Recovery Szövetség cselekvési felhívásához, amely szerint egy olyan uniós szintű zöld helyreállítási stratégiát kell kidolgozni, amely a COVID-19 utáni fenntarthatóságra összpontosít.

A 2020. április 14-én megjelent cselekvési felhívást a WBCSD elnök-vezérigazgatója, Peter Bakker és María Mendiluce, a We Mean Business és a WBCSD Climate & Energy ügyvezetõ igazgatója  írta alá.

A koronavírus-krízis az egész világot megrázza, és pusztító következményekkel jár egész Európában. Próbára tesz minket. Szenvedünk és gyászoljuk veszteségeinket, és ez a válság felülvizsgálja rendszerünk határait. Ez egyúttal  az európai szolidaritás és intézmények próbája is, amelyek a válság kezdetén gyorsan reagáltak, hogy védelmi intézkedéseket hozzanak. A válság továbbra is folytatódik, de látni fogjuk az alagút végét, és ha együtt harcolunk, legyőzzük a vírust.

Meg van a politikai akarat, tervek és stratégiák, hogy hogyan készítsük fel Európát  a jövőre, és helyreállítási terveket kell kidolgoznunk, mind nemzeti, mind uniós szinten, rögzítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet mint a gazdasági stratégia központi elemét. Eljött az idő, hogy ezeket a terveket cselekvésekké és beruházásokká változtassuk, amelyek megváltoztatják a polgárok életét, és hozzájárulnak gazdaságunk és társadalmaink gyors fellendüléséhez.

A Covid-19 nem fogja megszüntetni az éghajlatváltozást és a természet pusztulását. Erős gazdasági válasz nélkül nem nyerjük meg a Covid-19 elleni küzdelmet. Ne állítsuk szembe egymással ezt a két csatát,  hanem harcoljunk mindkét fronton és nyerjük meg mindkettőt egyszerre. Ezzel csak erősebbek leszünk.

A WBCSD felhívása itt olvasható.

A Green Recovery Szövetslg felhívása innen tölthető le.

 „A COVID19 válság talán az utolsó figyelmeztetésünk a civilizáció veszélyeztetettségére. Ugyanakkor évszázados az esély azokra a reformokra, amikkel az éghajlatváltozást teljesen, a biodiverzitást és járvány-rezilienciát jórészt meg lehet oldani” – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe online. A résztvevőket nap házigazdájaként Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója köszöntötte.

A klímaváltozás és ennek következtében például a biodiverzitás csökkenése egyértelmű kockázati tényezőt jelent nem csak az üzleti szféra, de mindannyiunk számára. Az üzleti életnek azonban lehetőségként kell tekintenie a kialakult helyzetre. Hogyan tudunk átállni egy 20. századi technológiai és gazdasági modellből egy modernebb 21. századira?  Hogyan tudunk a fogyasztás fókuszú gazdaság helyet átállni egy digitális, szolgáltatás alapú modellre, ahol az emberek jólléte kerül a központba? Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható, ehhez azonban drasztikus és azonnali lépések szükségesek. A klímakutató arra is rámutatott, hogy a COVID19 válság okozta széndioxid kibocsátás csökkenés hatása gyakorlatilag elhanyagolható a klímaváltozás szempontjából. Valódi paradigmaváltásra, új modellekre van szükség. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Katerina Kolaciova a Vertis Zrt. képviseletében arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatója a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról beszélt. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

Jancsár Gergely, a MOL csoport Fenntarthatósági vezetője mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak.

Temesváry Péter, a Budapest Airport ESC menedzsere pedig beszélt a Budapest Airport környezeti felelősségvállalásáról, az utóbbi 1 év kitartó munkájáról, aminek eredménye a Budapest Airport most meghatározott fenntarthatósági stratégiája. A résztvevők számára ennek alappillérei kerültek bemutatásra.

A három vállalati példát követően kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők a BCSDH moderátorai segítségével azt, hogy a járvány után hogyan tudnak a vállalatok visszatérni a munkahelyekre és mik azok a lehetőségek, amiket kihasználva a fenntarthatósági célokhoz is hozzá tudnak járulni.

A nap házigazdája, az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató bemutatta, hogyan tud egy papíripari cég több évtizede felelősen és fenntarthatóan működni. A körforgásos gazdálkodás egyik legismertebb megvalósítójaként a vállalat stratégiai célja, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Paper Circle Progamjuknál az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek, és a keletkezett hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

A napot a vezetői interjú zárta Venter Zoltánnal, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a sokszínűségről a vállalaton belül és fogyasztók között beszélgettek, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.

Nem kérdés, hogy a gazdaság sikeres újraindítás záloga, hogy megtartsuk munkatársainkat, de hogyan és milyen áron? Erről beszélgetett Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a BCSDH tagvállalatainak vezetőivel.

Az on-line beszélgetésre a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) most induló vállalatvezetői beszélgetéssorozat első eseményeként került sor. A GDP 30%-át termelő 94 tagvállalatot tömörítő szervezet fontosnak tartja, hogy olyan fórumot teremtsen a vállalatvezetők számára, ahol őszintén megbeszélhetik dilemmáikat és megoszthatják a jelen helyzet kihívásaira adott megoldásaikat. Ezzel is segítve, hogy a gazdaság újraindítása zökkenőmentesebb legyen és a tanulságokat levonva egy fenntarthatóbb, új üzletmenet jöjjön létre. Baja Sándor az esemény házigazdája, egyúttal a BCSDH tanácsadó testületének tagja, az Action 2020 Foglalkoztatás munkacsoportjának vezetője is.

A világjárvány következtében számos, új kihívással kell szembenéznie a vállalatvezetőknek. Szinte minden szektorban néhány nap alatt százezrek otthoni munkavégzését kellett megoldani. Az eddig megbízhatóan működő beszállítói láncokban is komoly fennakadások vannak, a kereslet is drasztikusan átrendeződött, ezzel átalakítva a munkaerő igényeket is. Számos vállalat nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ne kelljen elbocsátania dolgozóit, de már most exponenciálisan nőtt a munkanélküliek száma.  Sokan vannak kényszerszabadságon és a fizetések kétszámjegyű csökkenése prognosztizálható.

„Ahogy elhúzódik a válság, úgy nő a bizonytalanság. Annál fontosabbá válik a munkavállalók felé az őszinte kommunikáció, mert egyébként a bizalomvesztés nehezítheti a működést és az újraindulást. Gyökeresen változik meg a munkaerőpiac is. Egy hosszabb átmeneti időszakra kell felkészülnünk, amikor a vírussal együtt élve kell dermedt állapotából újraéleszteni a gazdaságot. Felértékelődik a távmunka, de a munkahelyre visszatérő dolgozók is teljesen új feltételek közé kerülnek.  Ennek infrastruktúrájának, kultúrájának kialakítása vár most a vállalatokra. A vírus legyőzése után pedig az lenne a legfontosabb, hogy a rugalmasabb, fenntarthatóbb munkaerőpiac hosszútávon is fennmaradjon.” – fejtette ki előadásában Baja Sándor.

A feladatok sokszor teljesen újszerűek, egyik napról a másikra kell akár teljesen új üzleti modellekre áttérni, ami egészen más megközelítést és nagyfokú rugalmasságot igényel mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről.

Ám a jelenlegi helyzet számtalan olyan tapasztalást eredményez, amely a gazdaság újraindulásakor akár egy rugalmasabb, fenntarthatóbb foglalkoztatást is jelenthet, ahogy az a BCSDH Action2020 Foglalkoztatás területén tett ajánlásai már 2017-ben megfogalmazták.

Több BCSDH tagvállalat is hatékony munkahely megőrző intézkedésekről számolt be, és a vállalatvezetők megerősítették, hogy a gazdaság újraindítása után a folyamatoknak fenntarthatóbb módon kell működniük.

Vezetőként hogyan tudunk válaszolni és felkészülni a ma és a holnap kihívásaira a munkaerőpiacon? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség? Milyen az őszinte munkáltatói márkaépítés? Ilyen témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram első virtuálisan megtartott, az alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján április 23-án, csütörtökön. Az év harmadik szakmai napján házigazdánk a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. volt.

A nap során a résztvevők azzal foglalkoztak, milyen is a hátrányos megkülönböztetés, és különböző gyakorlatokat hallhattak tagvállalati szakértőinktől az esélyegyenlőség biztosításáról és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáról. Megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában. A résztvevők láthatták, hogy a statisztikák alapján megdöbbentően sok teendő van még ezen a területen.

A nap első előadásában Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójától nemzetközi kitekintést kaptak résztvevők a munkaerőpiac kihívásairól. Válaszokat keresve olyan kérdésekre, hogy mit jelent a válság munkáltatói szemmel? Hogyan alakulhatnak át az elvárások a munkáltató felé? Hogyan változnak majd a munkaeszközeink és módszereink? Emellett hasznos eszköztárat kaptak a résztvevők arról, hogyan tudunk majd újra visszalépni a munka világába a járvány után.

Fata László, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja négy megatrenden keresztül mutatta be a résztvevőknek, hogy milyen kihívásokkal szembesül manapság az üzleti élet a HR területén. Ezek a trendek/kihívások az automatizáció-digitalizáció, a teljesítménymenedzsment, a szakemberhiány és a generációs sokszínűség. Kiemelte, hogy olyan új, felelős megoldások kellenek, mint például a motiválás eszközeként a teljesítménymenedzsment személyre szabása vagy rugalmas foglalkoztatási formák bevezetése, amik nem csak a munkavállalóknak, de a munkaadónak is üzleti előnyt jelentenek.

A résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok az Action2020 program idei témájára az élelmezésre és a természetre fókuszáltak. A digitalizáció fontossága minden csapat munkájában megjelent.

Tóth Gergely, a HR Fest alapítója a munkáltatói márkaépítés őszinteségéről beszélt a résztvevőknek. Kiemelte, hogy ma már a szervezeteket gyakorta a szupercsirke modell szerint vezetik, amelyben a sikereket a másoknál többet teljesítő sztármunkatársaktól várják. A legsikeresebb cégeknél azonban az ösztönző a közösség összetartása, amelyet fejleszt minden alkalom, amikor valaki munkatársához segítségül fordul.

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, pár követendő példát átbeszéltünk a nap során a mentorok segítségével. A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője.

Dr. Pető Andrea, a CEU professzora bemutatta a résztvevőknek a nők társadalmi szerepét és helyzetét Magyarországon. Előadásában kitekintett a női vezetők fontosságára mind egy vállalat, mint a társadalom sikeressége szempontjából. Dr. Pető Andrea elemezte, hogy a társadalmi nem fogalma mit jelent és mit nem jelent, valamit minek köszönhető, hogy az elmúlt években olyan nagy nyilvánosságot kapott. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak párbeszéddel és együttműködéssel lehet eredményt elérni.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője bemutatta a vállalat alapértékei mentén a cég jógyakorlatait a foglalkoztatás és fenntarthatóság mentén, úgymint a flexibilis munkáltatást biztosító részleg, ahol valódi értéket teremtő munkát biztosítanak megváltozott munkaképességűek számára. A résztvevők megtudhatták tőle, hogy a sokszínűség és befogadó közösség a kulcs a valódi innovációhoz. Arról is mesélt, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a COVID-19 jávány idején a lehető legmagasabb egészségbiztonságot nyújthassák dolgozóiknak.

A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai telepének igazgatójával, Szundy Olivér beszélgetett egy órát a résztvevőkkel a vezetői interjú keretében. A beszélgetés során Szundy Olivér részletesen mesélt az elmúlt években történt szervezeti változásokról a Grundfosnál, kiemelve, hogy a vállalat hat alapértékét, vagyis az emberközpontúságot, a függetlenséget, az őszinteséget és megbízhatóságtok, a fenntarthatóságot, az emberközpontúságot és a töretlen ambíciókat tartották szem előtt. „Bármilyen döntést hozol, soha ne feledd az embert a döntés mögött!” – emelte ki a gyárigazgató a jövő vezetőinek szóló tanácsában.

A napot dr. Both Emőkével, a BAGázs alapítójával zártuk, aki a romaintegráció hátteréről és fontosságáról beszélt. A megoldáshoz vezető út, hogy a kisebbségek és a többség közötti falat csak két oldalról lehet lebontani, úgy, ha mind a két közösség dolgozik rajta. Felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok.

Miközben jelenleg az ellátási láncok életben tartása a legfontosabb feladat, már most foglalkozni kell azzal, hogy a járvány leküzdése után hogyan lehet fenntartható élelmezési rendszereket kialakítani, amely az emberek és a bolygó egészségének megőrzéséhez elengedhetetlen – mutatott rá Diane Holdorf a BCSDH 2020. április 1-én közel 100 résztvevővel tartott virtuális üzleti reggelijén és Action 2020 Fórumán, amelynek fókuszában az élelmezés és a biodiverzitás állt.

Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Food and Nature programjának ügyvezető igazgatója nagy sikerű és elgondolkodtató előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) virtuális üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 92 tagvállalatot tömörítő szervezet virtuális üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen az élelmezés és biodiverzitás területén.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „A fenntartható fejlődés világában gyakran mondtuk eddig, hogy a szokásos üzletmenet már nem életképes, nem működhet tovább. Most a koronavírus kapcsán megfordult velünk a világ. Az üzletmenet minden, csak nem szokásos. A fenntarthatósági törekvések egy része ilyenkor ugyan háttérbe szorul, de közös felelősségünk, hogy a jelenlegi problémáink megoldása után a klímavédelem, a fenntarthatóbb világért folytatott munka új lendületet vegyen. Így a szakmai munka a BCSDH esetében is tovább folytatódik.”

Becslések szerint a mezőgazdaság felelős az ÜHG kibocsátás 23%-áért; az erdőirtás mintegy 80%-ért, illetve az édesvíz felhasználásának 70%-ért világszerte.  Magyarország Európa egyik legelhízottabb országa és hazánkban évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, melynek körülbelül negyede a háztartásokban termelődik. Magyarország teljes területének 46%-a szántóterület, amelynek mintegy 60 százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által és nagyon alacsony az ökoszisztéma szolgáltatása, illetve a biológiai változatossága.

„Változó időket élünk és a változás üteme felgyorsult. A jövőnk attól függ, hogy képesek vagyunk-e olyan rendszert létrehozni, amely támogatja az egészséges embereket és az egészséges bolygót. Nagyon sok ételt tudtunk előállítani a világ lakosságának, és már vannak olyan megoldások, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy tápláljuk az egyre növekvő népességet. De jelenlegi rendszereink túllépik bolygónk erőforrásait.” – fejtette ki Diane Holdorf.

Az üzleti reggelit egy szintén virtuális Action 2020 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. Ennek a fórumnak 4 csoportjában összesen 60 vállalati vezető, szakember és tudományos illetve civil szakértő vett részt.  A programhoz már 60 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 Magyarország program fő célja az élelmezés és a természet területén a fenntartható, biztonságos és helyi élelmiszer termelési-ellátási rendszer előmozdítása, mely mindenki számára biztosítja az egészéges, kiegyensúlyozott táplálkozást a biodiverzitás helyreállítása és megőrzése mellett.

A Diane Holdorffal készült interjú itt olvasható.

Vajon a jövő salátáját az Északi sarkon fogjuk termelni? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető?  A jó vezető vitorlázó vagy gyöngyhalász? Mit tanulhatunk a Pókemberből? Milyen fenntarthatósági elvárások alakítják egy nagykereskedelmi cég fókuszait?  Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A résztvevőket a METRO látta vendégül, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A napot Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója nyitotta meg arra bíztatva a résztvevőket, hogy járjanak nyitott szemmel nem csak a nap, de munkájuk során is. Köszöntötte azokat is, akik a koronavírus fertőzés esetleges érintettsége miatt az önkéntesen vállalt karanténjukban követték nyomon a BCSDH első élő facebook közvetítését az egész napról.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója  beszélt a vezetői felelősségről. Elmondta, hogy a vállalat eredményessége azon múlik, hogy mennyire vannak a dolgozók harmóniában magukkal, egymással a vezetővel. Ehhez az is szükséges, hogy a vezető valóban kíváncsi legyen a dolgozók véleményére, panaszaira és akár ötleteire is. Fontos a dolgozói elköteleződés és bevonódás, hisz ami a dolgozónak problémát jelent, a vállalatnak veszteséget. A kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról.

Horváth Imre a METRO vezérigazgatója és Tatár Csilla, a METRO sajátmárka menedzsere bemutatták azokat az úttörő kezdeményezéseket, amelyeket a METRO indított a fenntarthatóság terén, elsősorban az élelmiszerpazarlás, a felelős beszállító kiválasztás és jövő fenntartható élelmiszereinek elterjesztése terén. Horváth Imre beszélt arról is, hogy ma már az önként vállalat élenjáró intézkedések mellett a piac és a fogyasztók is kikényszeríti a fenntarthatósági lépéseket.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Kelemen Attila, a ProSelf International elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze.

Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy video app segítségével elkészítették a jövő ideális vezetőjéről szóló kisfilmjüket.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója az etikus üzleti vezetés témakörét boncolgatta. Milyenek a tipikus üzleti etikai kérdések? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap végén a megalakult projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek az Action 2020 élelmezéshez és természethez, biodiverzitáshoz kapcsolódó alcéljainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Horváth Imrével folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt a bevonás, a jelenlét és a dialógusok fontosságáról. Illetve őszintén mesélt a család, hobbi és munka egymást erősítő egyensúlyáról.

A szakmai program után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással, és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

Az eseményről készült galéria ide kattintva érhető el.

Budapest, 2020. február 25. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) meghívására Magyarország adott otthont a közép-kelet-európai Regionális Vállalatvezetői Konzultációnak, ahol Filippo Veglio, a WBCSD igazgatójának szakmai vezetésével beszélgettek vállalatvezetők, regionális vezetők és szakmai szervezetek vezetői a vállalatok szerepéről a Vision 2050 megvalósulásában.

 A 2010-ben az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) által kiadott Vision 2050 legfőbb üzenete, hogy a szokásos üzleti tevékenység nem fenntartható. A jelentés megvizsgálta, hogy nézhet ki egy fenntartható világ 2050-ben, ahol 9 milliárd lakos megfelelő életkörülmények között él a Föld eltartóképességének határain belül, hogy az üzleti életnek milyen szerepe van a jövőkép megvalósításában. A Vision 2050 hazai cselekvési terve a BCSDH most záródó Action 2020 Magyarország programja.

Az elmúlt 10 évben a Vision 2050 alapvetései kiállták az idő próbáját. Pontosan határozta meg a rendszerszintű változás szükségességét, előre jelezte a legfontosabb cselekvési területeket, beleértve olyan új koncepciókat is, mint a körforgásos gazdaság, amelyek azóta már szilárdan beépültek a tágabb üzleti környezetbe.” – mondta el felvezetőjében Filippo Veglio, a WBCSD igazgatója„Azonban a világ, amelyben a vállalatok is működnek folyamatosan változik, a társadalmi feszültségek és a környezeti hatások egyre növekszenek, és alapvető kérdéseket vetnek fel a gazdaság  társadalomban betöltött szerepéről. Számos téma fontossága megnőtt, vagy kritikus új területként jelenik meg. Szükségessé vált a Vision 2050 frissítése.”

„2020-ban egy fejezet lezárul. Mi is összegezzük Action 2020 programunkat. Most a cselekvés és teljesítés évtizede következik.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke. – „Ezért is fontos újra meghatározni azokat a kulcsfontosságú „megoldandó” kihívásokat, amelyekkel a vállalatoknak a következő években szembe kell nézniük. A felülvizsgálat lehetőséget kínál a társadalmi, gazdasági és politikai változások elemzésére, és a felmerült új kritikai elemek beépítésére. Ezen a folyamaton keresztül megújított kollektív, pozitív, üzleti cselekvési és vezetési menetrendet hozhatunk létre az elkövetkező évtizedre. A jövőt az határozza meg, amit most teszünk, de a mozgásterünk egyre szűkül. A BCSDH a következő évtizedben is fontos szerepet kíván játszani a valódi cselekvés elindításában, amely egy valódi fenntartható világhoz vezet.

„Eddigi munkák elismerése, hogy egyedüli közép-kelet-európai állomása lehetünk egy olyan globális egyeztetési folyamatnak, ahol 16 országból több mint 10 ipari ágazatból, több mint 4 millió alkalmazottat és együttesen 2 trillió dolláros éves bevételt képviselve, együtt törekszünk a Vision 2050 frissítésére. Tagvállalataink és partnereink véleménye beépül a várhatóan 2020 októberében bemutatásra kerülő frissített Vision 2050-be.” – tette hozzá Márta Irén, BCSDH ügyvezető igazgatója.

Az esemény fotógalériája

 

***

Filippo Veglio

Ügyvezető igazgató, People Program & Outreach, WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért)Filippo Veglio a People & Senior Management Team ügyvezető igazgatója.

A különböző iparágakban, üzleti szervezetekben, multilaterális intézményekben, civil szervezetekben és az egyetemeken a tagvállalatok magas rangú képviselőinek bevonásával Filippo felügyeli a Világtanács munkáját a következő People programban (amely magában foglalja a Társadalmi Hatást, a Fenntartható Életmódot, a Fenntartható Fejlődési Célokat) és három Outreach funkciót (Kommunikáció, Események és a partner szervezetek Globális Hálózata).

Filippo 2005-ben csatlakozott a WBCSD-hez. Nemzetközi kapcsolatok mesterdiplomáját a Genfi Egyetem Nemzetközi és Fejlesztési Tanulmányok Intézetében szerezte. Filippo svájci állampolgár, hat nyelven beszél, és korábban hivatásos teniszező volt, a svájci csapat Davis-kupa tagja.

„Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban” – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2020. február 19-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető ismertette, hogy az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.

Emellett betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek – sorolta a miniszter.

Palkovics László részletezte, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

Fotó: Véssey Endre

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá.

Közölte: szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.

Fotó: Véssey Endre

Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas-, és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztési céloknak az egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezet megóvása, amelyet az akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv itt érhető el.

(MTI)