Az Európai Bizottság egyedülálló „Carbon farming” pályázati lehetőséget hirdet az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) keretében.

A Bizottság célja a lehetséges „Carbon Farming” rendszerek tesztelése kb. 1,7 millió euró összköltségvetésű – (melyből 1 millió euró vissza nem térítendő uniós finanszírozás) – előkészítő projektek keretében, amelyek a későbbiek során az eredményközpontú környezetvédelmi rendszerek mintaprojektjeivé is válhatnak a Közös Agrárpolitika (KAP), valamint az Európai Unió földhasználatról, földhasználat-változásokról és erdészetről szóló rendeletének („LULUCF rendelet”) égisze alatt. (A „carbon farming” olyan rendszer, amelyben a gazdákat és erdőgazdákat a talaj és/vagy az erdők által elnyelt szén-dioxid mennyiségének figyelembevételével ellentételezik).

Benyújtási határidő: 2019. szeptember 24.

A felhívás szövege az alábbi linken elérhető: https://ec.europa.eu/easme/en/section/life/2019-call-proposals-preparatory-projects

Hogyan lehet win-win helyzetekre koncentrálni az üzleti működés során? Hogyan lehet megtartani, motiválni a különböző generációból kikerülő munkavállalókat? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a „Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, annak számba véve mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. Talán a legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Szerencsére azért egyre inkább terjed az a gondolkodás, hogy törekedjünk azokra az eredményekre, ahol minden fél számára előnyös, hiszen egyre többen hisznek az ezen az elven működő sikeres együttműködésekben.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Válaszokat keresve olyan kérdésekre, hogy vajon honnan lehet még munkaerőt mozgósítani? Hogyan egyeztethetőek össze a növekvő elvárások és a régi rutinok? Mennyire vagyunk felkészülve a digitalizációra?

Megyeri Mirtill a Colibri HR Solutions tanácsadója vezette be a résztvevőket az x,y,z generáció világába válaszokat keresve olyan dilemmákra, hogy hogyan lehet az együttműködésüket elősegíteni a munka világában, hogyan lehet őket motiválni illetve megtartani.

Vállalati partnerségi dilemmákra keresve választ dolgozhattak a vezetők olyan problémákon, mint a vízfelhasználás csökkentésére történő összefogás irodaházakban, az ifjúsági együttműködési program újra kalibrálása, illetve a regionális érintetti stratégia kialakításán, együtt dolgozva Schmidt József, a FutureFM vezérigazgató helyettesével, Jakab Judit, a Syngenta kommunikációs munkatársával és Dr. Tompa Gábor, a Nestlé kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatójával.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélgettek Papp Zoltán, a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, Kovács Róbert, a Tendon Kft. tulajdonosa, Kulcsár Sándor, Savencia Fromage and Dairy Hungary Zrt., kereskedelmi igazgatója, Nagy Gréta Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója. Megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de ennek a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A Ronald McDonald Házban tett séta, a történetek és az elhivatottság, ami a Konyári Andreával, a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány operatív igazgatójával, Dr. Ablonczy Lászlóval, az Alapítvány elnökével, valamint Nagyné Bayerl Andreával, a Ronald McDonald Ház vezetőjével történt beszélgetésekből kiderült, mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot ismételten vezetői interjú zárta. Az őszinte beszélgetésben Horváth Ágnessel, a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatójával szó volt bátorságról, csapatról, eltökéltségről, karrierútról és érzékenységről.

Az eseményről készült fotógaléria megtekintéséhez kattintson ide.

Izgalmas programot nyújtott a BCSDH hétvége idén is a résztvevő 13 felsővezetőnek és partnereiknek.

Első nap házigazdája Reng Zoltán ügyvezető igazgató és a Hungrana Kft. volt. A cég szabadegyházi gyárában a látogatók megismerkedhettek a gyár széles termékkínálatával és azok fenntarthatósági vonatkozásaival. Itt a kukorica minden része felhasználásra kerül, készül itt alkohol, izocukor, dextrózok, bio üzemanyag, keményítő, magas fehérje tartalmú takarmány és a biomasszából gáz is. A termékek nagy része számos hazai gyártású világmárkának jelent alapanyagot, a pudingporokkal kezdve, az üdítő és szeszesitalokon keresztül az üzemanyagig.

A nagyon szigorú ISCC EU3 szabvány szerinti működésen túl illetve azzal összhangban, a Hungrana támogatja az újrafelhasználást és anyagában történő hasznosítást, törekszik az erőforrásokkal való felelős gazdálkodásra. A fenntartható fejlődés a Hungrana Kft. egyik legfontosabb minőségfejlesztő motorja.

A gyárlátogatást követően, már a másnapi programhoz közel, a Zselicségben, Kardosfán került sor egy jó hangulatú borvacsorára.

A második napon Handó János, a Katica tanya ötletgazdája és tulajdonosa látta vendégül a csapatot Patcán, aki beszélt küldetéstudatról, a saját útjáról és arról a tudatos építkezésről, ami a Katica tanyát mára egy éves szinten 78.000 látogatót fogadó élményközponttá tette. A Katica Tanya Élményközpont egy olyan öko-tudatos családi park, amelynek fontos küldetése a fenntarthatósági szemléletformálás. Ezt nem mellesleg a gyakorlatban is be tudja mutatni, hiszen mára már 100%-ban megújuló energiával működik, amelyet részben a saját napelemparkjából nyer.

Szintén figyelemre méltó, a saját gyökérmezős szennyvízkezelőjük, ezzel a természetes módon működő megoldással – mindennemű vegyszer vagy energia felhasználása nélkül –tisztítják az Élményközpontban keletkező szennyvizet.

Az élményt felejthetetlenné tette egy valódi középkori kőhajító gép másolatának kipróbálása, amely a vezetők részvételével történt gondos előkészítés után több, mint 200 méterre lőtte ki a rá helyezett kőgolyót.

A két napos programot egy kellemes hangulatú ebéd zárta. Köszönjük a vendéglátó vállalatoknak és vezetőiknek a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Az esemény képválogatását itt találja.

Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vett részt és képviselte az üzleti világ álláspontját az Éghajlatváltozás Magyarországon: Nemzeti Értékelő Jelentés tartalom meghatározó (scoping) munkakonferencián, Szegeden.

A felvezető előadásokat melyeket Ürge-Vorsatz Diána, Antal Z. László és Gál Tamás tartottak, olyan gondolatébresztő előadások követték, amelyek a stakeholderek, érintettek szemszögéből mutatták be a klímaváltozás hazai vonatkozásait.

Itt tartott előadást Márta Irén is, aki a tagvállalatok körében végzett villám-kérdőív alapján, illetve a BCSDH munkáján keresztül mutatta be azokat a pontokat, amelyek a jelentés szempontjából fontosak az üzleti szféra számára.

A vállalatoknak elsődlegesen a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak, illetve az energiafelhasználást érintő hatások prognosztizálása a legfontosabb. A szabályozást és a finanszírozást tekintve, a legérdekesebb számukra, hogy mik a magyarországi vállalások és a nemzetközi klímaegyezmények hogyan érintik a hazai szereplőket. A mérséklési és alkalmazkodási lehetőségek pedig elsősorban a hulladékgazdálkodás, a szemléletformálás és a gazdaság, illetve a vízgazdálkodás és a közlekedés, szállítás területén érdekli a hazai vállalatokat.

A munkakonferencia nagyobb felét a kis csoportokban végzett panel-beszélgetések, és viták tették ki. Az itt végzett munka eredményeként áll össze a klímajelentés tartalma és az elkészítésnek menetrendje. Az IPCC eljárását követve egy kormányzati képviselőkből álló fórum fogja véglegesíteni a Jelentés tartalomjegyzékét.

A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden vállalatnak a vizet kiemelten kezelő klímaadaptációs stratégiára van szüksége – hangsúlyozták a BCSDH 2019 májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseinek résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Víz volt a téma.

Idén már májusban sor került a BCSDH első két vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésére, a sorozat szeptemberben folytatódik.  A megbeszélések célja az, hogy meghatározzák a Víz témában azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszíneit a BCSDH két tagvállalata, a Leaseplan Hungária Zrt. és a Szentkirályi Magyarország biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, a vízhatékonyság versenyképességi kérdéssé válhat, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is kulcsfontosságú a vállalatok számára.

A BCSDH célja, hogy az október 10-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a víz területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2019-es kiemelt támogatója a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo,  E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Rossmann és az Unilever.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

Az „Év Széchenyi Vállalkozása, 2019” díj pályázati felhívását a Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Pénzügyminisztérium közösen jelentette meg. Az idei az 5. alkalom. A pályázati felhívást 8 témában és több kategóriában hirdetik meg. A pályázatok nevezési díja évi 50 M Ft összárbevétel alatt díjmentes. A pályázatok befogadásának lezárása: 2019. szeptember 1.

Pályázati Felhívás

A pályázati témák:
1. Az ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. – FŐDÍJ
Három kategóriában hirdetik meg. A Fődíjat azok a vállalkozások kaphatják, akik a termelékenység, a társadalmi felelősségvállalás és az újítási készség területén összességében a legjobb teljesítményt nyújtották.

2. AZ ÉV FELELŐS SZÉCHENYI ÜZLETI VÁLLAKOZÁSA, 2019. – DÍJ
A Pénzügyminisztérium támogatásával hirdetik meg 3 kategóriában.

A díjra azok az üzleti vállalkozások pályázhatnak, akik kimutatható módon tudatosan tesznek a felelős üzleti magatartás megvalósulásáért, azaz a vállalat külső és belső környezetéért társadalmi, gazdasági és kiemelten környezetvédelmi szempontból, továbbá a munkavállalói jólét érdekében törekszenek a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítására, illetve támogatják a hátrányos munkavállalói csoportokat.

3. AZ ÉV LEGSIKERESEB SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA – LEGSIKERESEBB FIATAL VÁLLALKOZÓ, 2019. DÍJ
A Pénzügyminisztérium támogatásával hirdetik meg.

A díjra azon fiatal vállalkozók pályázhatnak, akik a pályázat benyújtásakor 30. életévüket még nem töltötték be, a vállalkozást saját maguk alapították, és abban jelenleg is többségi tulajdonnal rendelkeznek. A díj odaítélésénél a legfontosabb szempont, hogy a vállalkozás olyan egyedi, innovatív ötletet valósítson meg, amely magában foglalja a jövőbeli fejlődés lehetőségét is, illetve feltétel az is, hogy az utolsó lezárt üzleti éve ne legyen veszteséges.

4. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. MOBILITÁSI DÍJ
A díjat a Pénzügyminisztériummal közösen alapították.

A díjra azon üzleti vállalkozások pályázhatnak, akik az utolsó lezárt üzleti évükben, gazdasági tevékenységük során egy munkavállaló esetében minimum 8 hónapon keresztül elősegítették a munkavállalói mobilitás megvalósulását mobilitási támogatások megvalósulásán keresztül.

5. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. INNOVÁCIÓ DÍJ

6. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. TERMELÉKENYSÉG DÍJ

7. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS DÍJ

8. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. CSALÁD KÜLÖNDÍJA
A Széchenyi család különdíját annak a pályázónak ítélik oda, aki a magyar hagyományokat kiemelkedően őrzi és ápolja.

 

Az üzleti modellek forradalmi változása szükséges ahhoz, hogy elviselhető mértékre lassítsuk a klímaváltozást.  Még mindig lehetséges a globális hőmérséklet emelkedést 1,5°C alatt tartani, annak ellenére, hogy a World Meteorogical Organization már 2015-ben jelezte, hogy a globális felmelegedés elérte az 1 teljes Celsius fokot – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe a Budapest Airportnál, Budapesten.

Az elmúlt év augusztusában Budapesten 30 fok különbség volt a legnagyobb melegben a fával fedett területek és a betonrengetegek között. A nyarainkon a hőhullámra már nem csak egy-két napon, nem is egy-két héten, hanem több hónapon keresztül számíthatunk. Ezek és az ehhez hasonló hazai tények jelentősen befolyásolják az emberek közérzetét, mindennapi életét, de jelentős hatásai vannak a vállalatokra is.

A klímaváltozás egyértelmű kockázati tényezőt jelent az üzleti szféra számára, de egyben lehetőségeket is rejt magában – mutatott rá Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diana a klímaváltozásról szóló előadásában. Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható, ehhez azonban drasztikus és azonnali lépések szükségesek. Valódi paradigmaváltásra, új modellekre van szükség.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az M Stretch Magyarország képviseletében Arató Gábor, ügyvezető igazgató rámutatott arra,  hogyan segítheti egy csomagolóanyag gyártó a partnereit abban, hogy csökkentsék a csomagolóanyag felhasználásukat.

Az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató bemutatta, hogyan tud egy papíripari cég több évtizede felelősen és fenntarthatóan működni. A körforgásos gazdálkodás egyik legismertebb megvalósítójaként a vállalat stratégiai célja, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Paper Circle Progamjuknál az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek, és a keletkezett hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

Mihály Eszter a Vertis Zrt. képviseletében arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A nap folyamán három vállalati esettel, dilemmával foglalkoztak a résztvevők. Szabó Ibolya, a Dreher kommunikációs vezetője bemutatta a vállalat Minden doboz visszajár programját és megosztotta a fenntarthatósági érvek beépítésének problémáját a HoReCa szegmensben. Jancsár Gergely, a MOL csoport Fenntarthatósági vezetője mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak. Bédi Attila, az alaptevékenységében fenntarthatósággal foglalkozó Greenpro vezérigazgatója pedig a zöldenergia magasabb áron való értékesítésének dilemmáját vázolta fel.

Szarvas Gábor, a vendéglátó Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója beszélt a reptér környezeti felelősségvállalásáról.

A napot záró izgalmas repülőtér látogatást a vezetői interjú előzte meg, melyben Kam Janduval, a Budapest Airport Zrt. kereskedelmi igazgatójával beszélgettek a résztvevők többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a sokszínűségről a vállalaton belül és fogyasztók között, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.

Az eseményről készült fotógaléria ide kattintva érhető el.

GREEN BRANDS AKADÉMIA II.

Üzlet-e a fenntarthatóság?

Felelős beruházások és finanszírozásuk

2019. május 21., 9:00-11:30

 

 

 

 

 

Program:

Kovács Károly

(Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, elnök)

A „zöldség” ára és annak megtérülése,

avagy az életciklusköltség-számításban rejlő lehetőségek

 

Pozsonyi Gábor

(MagNet Közösségi Bank, igazgatósági tag)

Impact forradalom a vállalatfinanszírozásban

 

Madarász András

(Goodwill Consulting, értékesítési igazgató)

A fenntartható működés finanszírozása pályázati forrásból

 

Részvételi díj: 4900 Ft + ÁFA/fő

Helyszín: Mozsár Kávézó

(1065 Budapest, Nagymező utca 21.)

Regisztráció: www.green-brands.hu/akademia

Regisztráció határideje: 2019. május 17.

További információ: 06-1-781-9483, hungary@green-brands.org

***

Save the Date

2019. június 5. GREEN BRANDS Akadémia III.:

Zöld márkaépítés

A régi üzleti modelleket gyorsan felejtsük el! S nem divatból. Az energiát, nyersanyagot, emberi erőforrást pazarló szemléletet egyik pillanatról a másikra felváltotta a hatékonyságpörgetés. A hatékonyság ma egyet jelent a nyersanyagkímélő, hulladékot újrahasznosító, automatizált, nulla karbonkibocsátásra törekvő, összefogáson, megosztáson alapuló, értéktermelő, munkaerőt kiváltó működéssel. Ezt csak egy módon lehet: rohamos tempójú technológiai fejlesztéssel. Ha szerencsénk van, élhető marad a bolygónk is.
Azért a ma leghatékonyabb és versenyképes új gazdasági formációkat is a kőkemény üzleti érdekek hívták életre. De mégis van egy vonulat, a környezeti értékek újrateremtéséhez hozzájárulás, ami nem elhanyagolható, nagyon is emberi motiváció. Mindenki jól jár!
Előadóink, a modelleket jól ismerő, gyakorló szakemberek segítségével ismerjük és értsük meg a már világtrenddé vált  új üzleti modellek mechanizmusát, gondolkodásmódját! Váltsunk időben!

Új üzleti modellek

Hatékonyságpörgetés a nyerő

 

Időpont: 2019. május 30. (csütörtök) 9.30–16.00

Helyszín: Budapest, Experience Center és Konferenciaközpont, Szentmihályi út 171.

 

Váltson erőforrás-kímélő, hatékonyságot gyorsító üzleti modellekre!

A cég versenyképessége és az élhető bolygó megmaradása  a tét!

Program

Regisztráció: 9.00–9.30

9.35–10.00 Az üzleti modelltől az üzleti ökoszisztémáig. Repüljünk kötelékben!
Előadó: Dinya László egyetemi tanár, SZTE/EKE

10.00–10.20 Körforgásos gazdaság. Pazarlásmentesen versenyt nyerni?
Előadó: Márta Irén igazgató, BCSDH

10.20–10.40 Mennyire intelligens a vállalatod?
Előadó: Bőgel György professzor, CEU

10.40–11.00 A precíziós gazdaság kegyetlenül egyszerű logikája.
Előadó: Lipták József tulajdonos, Lipták Farm

11.00–11.20 Értékvezérelt működés és hitelesség. Kulcs a fenntartható üzleti modellhez.
Előadó: Lőrincz Szabolcs alapító partner, LEANGO Experts

11.20–11.40 Konzultáció az előadókkal, kávészünet

11.40–12.00 A folyamatvezérelt digitális vállalat és a hatékonyságpörgetés.
Előadó: Szövényi-Lux Márton ügyvezető, Festo Kft. (felkérés alatt)

12.00–12.20 A zéró carbonkibocsátásra törekvő vállalati modell.
Előadó: Trenyik Tamás projektmenedzser, hulladékhasznosítási szakember, KÖVET Egyesület

12.20–12.40 Digitális és innovatív. Új banki modell.
Előadó: Mózes Tamás szenior szegmens menedzser, K&H Bank Zrt.

12.40–13.00 SDG-tudatos vállalatok, bizniszek. A zöldtőkét is vonzza.
Előadó: Éger Ákos ügyvezető, MTVSZ

13.00–13.40 Konzultáció az előadókkal, ebédszünet

13.40–14.00 A megosztáson alapuló közösségi gazdaság.
Előadó: Mészáros Andrea főtitkár, Sharing Economy Szövetség

14.00–14.20 A valóban felelős vállalatok modellje.
Előadó: Herner Katalin ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért

14.40–15.00 Közösségi finanszírozással kockázati tőkebefektetés.
Előadó: Nádasdy Kata kommunikációs vezető, Tőkeportál.hu

15.00–15.20 Az etikus üzleti jelenlét profittermelő képessége.
Előadó:Demcsák Mária, az Üzleti Etikai Díj alapítója

15.20–15.40 Konzultáció az előadókkal

 

Még rendkívüli earlybird kedvezménnyel!

 

Konferenciarészvétel feltételei

A konferencia részvételi díja 14.000 helyett earlybird kedvezménnyel: 12.000 Ft. + áfa

A konferencián résztvevőknek a következő szolgáltatásokat adjuk:

  • részvétel a szakmai programon (plenáris előadások, szakmai beszélgetések)
  • az elhangzott előadások prezentációi (melyek közzétételét az előadó engedélyezi)
  • frissítők, kávészünet, ebéd
  • féléves Piac & Profit digitális előfizetés

A részvételi díj tartalmazza a fogyasztás költségét, melyet a számlában külön tételként tüntetünk fel.

 

button_regisztracio

A konferencia a hazai energiaszektort lépéskényszerbe hozó, de előtte egyúttal új lehetőségeket is nyitó legizgalmasabb trendekre, megoldásokra és technológiákra fókuszál. A Clean Energy &Disruptive Trends Summit 2019 válaszokat keres nem csak arra a kérdésre, hogyan lehet talpon maradni a gyorsan változó körülmények közepette, de arra is, hogyan kovácsolhatnak előnyt a vállalatok az átalakulásból. A hazai energiavállalatok, az ügyfelek, illetve az energiagazdaság területére kívülről lépő társaságok életében is gyökeres átalakulást hozó változásokat és ezek várható következményeit a korábbi években megszokott módon ezúttal is a témák elismert szakértői mutatják be és értelmezik.

 

Kiemelt témák:

  • Felkészülés a szén utáni korszakra; merre mutat a fogyasztók és befektetők fenntarthatósági szempontjainak erősödése?
  • Melyek a magyarországi energiavállalatok előtt álló legsürgetőbb kihívások?
  • A magyarországi megújuló energia szektor kilátásai
  • A hazai energiaszektor beruházási lehetőségei és szükségletei
  • A hazai energiavállalatok előtt álló legsürgetőbb kihívások
  • Hogyan aknázható ki a digitalizációban rejlő potenciál?
  • Az uniós és hazai szabályozási, támogatási környezet változásai és ezek következményei
  • Egy elhanyagolt terület: az energiahatékonyság

Program, jelentkezés >> http://bit.ly/2GLOsvP