A BCSDH 2016-os felmérése alapján a vállalatvezetők 96%-a gondolja úgy, hogy a vállalati fenntarthatóság az első számú vezetőn múlik. Milyen is az erre alkalmas felelős vezető?- erről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A METRO látta vendégül a résztvevőket, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A témára hangolásként tartott előadásában Zeitler Ádám a Magyarország majdani vezetői közösségének inkubátoraként működő Milestone Institute igazgatója kiemelte, hogy a következő vezető generációnak naprakész innovatív ötletekkel és formabontó megoldásokkal kell képesnek lenni válaszokat adni a 21. század legjelentősebb kihívásaira.

Palotai Borbála, a PwC Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője egy nappal a bemutató esemény után exkluzív módon adott betekintést a PwC felsővezetői felmérésének eredményébe. Kiemelve, hogy a jövő vezetőjének bizony sokoldalúbbnak kell lennie és sok esetben szakítania kell az eddig megszokott vezetői sémákkal.

Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója és Tatár Csilla sajátmárka menedzser a cég sikeres fenntarthatósági gyakorlatának és a vezetői ösztönző rendszerének kapcsán mutatta be a felelős vállalatvezetés módszerét és szempontjait. Rámutatva arra, hogy az elsődleges cél, hogy a kereskedelmi tevékenységük valamennyi fázisát fenntarthatóvá tegyék, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy minden egyes munkatárs a napi döntései során ezt kiemelt szempontként kezelje.

Handó János a Katica tanya vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról. Fontos gondolatokat fogalmazva meg arról, hogy hogyan lehetünk nyertes vezetők, illetve hogy a jót jól kell akarni.

Dr. Tompa Gábor, a Nestlé Külső vállalati kapcsolatok igazgatója bemutatta a Közös Értékteremtés üzleti megközelítését. Ebben a Nestlé által is alkalmazott modellben vallják, hogy egy vállalat hosszú távon akkor lehet sikeres, ha értéket teremt a társadalom számára is. Kilépve a vállalati kapun, a teljes értékláncban gondolkodik, megvizsgálva, hogy a működésükből adódóan hol tudják a legnagyobb pozitív hatást elérni.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy vállalatuknál hogyan segített a LEAN szemlélet bevezetése egy nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat és a vezetőknek pedig ennek a csapatnak a kialakításában és inspirálásában. Hisz egy kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez.

Kelemen Attila, a ProSelf Consulting elnök-vezérigazgatója moderálta azt a feladatot, ahol a résztvevőknek csoportokban kellett megfogalmazniuk és vizuálisan megjeleníteniük, hogy szerintük milyen a jövő vezetője. A „Te magad légy a változás” alapgondolat végigkísérte a beszélgetést.

A szakmai nap inspirációul szolgált és számos, már működő megoldást mutatott be, körbejárva a felelős vállalatirányítás célját, kihívásait, formáját, lehetőségeit és jelentőségét. Megmutatta, hogyan lehet példamutató válaszokkal a tudást a gyakorlatba átültetni, illetve közvetlen és közvetett környezetüket nyitottá tenni a változásokra.

A nap szakmai részét a Horváth Imrével folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt a bevonás, a dialógusok fontosságáról.

A szakmai nap után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

Hollandia nagykövete látta vendégül a BCSDH-t egy a felelős üzleti magatartásról és foglalkoztatásról szóló üzleti ebédre

René van Hell holland nagykövet a rezidenciáján 2018. február 20-án, szűk körű üzleti ebéden látott vendégül vállalatvezetőket a BCSDH és a Holland nagykövetség közös szervezésében, ahol Kees van Baar Hollandia emberi jogi nagykövete volt a meghívott díszvendég.

A felelős üzleti magatartásról és foglalkoztatásról szóló párbeszédben szó esett a hazai vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatáról, magyar üzleti megoldásokról, illetve számos holland jó gyakorlatról többek között az emberi jogok területén.

A résztvevők hangsúlyozták a teljes értékláncra kiterjedő felelősség és fenntarthatóság fontosságát.

Az üzleti ebéd során több olyan fenntarthatósági területen is kaphattak inspirációt a résztvevő tagvállalati vezetők, amelyekben Hollandia az élen jár.

A hófedte Davos adott otthont 2018. január 23-26 között a Világgazdasági Fórumnak (WEF), összehívva a politika, a civil társadalom, a tudomány, a média és az üzleti világ vezetőinek egyedülálló csoportját a világ jelenlegi helyzetének megvitatására.  Az idei téma – „Közös jövő létrehozása egy széttöredezett világban”- rávilágított az együttműködés, a nyitottság és az egész rendszerre kiterjedő cselekvés óriási jelentőségére. A WEF éves Globális kockázatok jelentésében a top 10 (hatás és valószínűségi) kockázatból hét kapcsolatban áll fenntarthatósági kihívásokkal.

Feltörekvő tendenciák – a rendszer átalakítása, a munkahelyek jövője és a körforgásos gazdaság

A leggyakrabban a „rendszerváltozás” szó hangzott el a Davosban zajló események és beszélgetések során, amikor az üzleti élet és a társadalom egészének jövőjéről esett szó. A Párizsi megállapodás és a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) ma már a „Davosi Csúcs” kulcsfontosságú részévé váltak, valamint széles körű egyetértés van abban, hogy ezek a keretrendszerek a világ legfontosabb gazdasági rendszereinek alapvető átalakítását igénylik.

A második felkapott kifejezés fenntarthatósági beszélgetések során a „munkahelyek jövője” volt, összekapcsolva a negyedik digitális forradalmat a foglalkoztatás és a munka hatásaival. Ez ugyanúgy fenntarthatósági kérdés, mint az éghajlatváltozás, különösen egy olyan társadalomban, ahol egyre nagyobb réteg érzi magát kiszolgáltatottnak.

A harmadik központi téma, amely szintén nagy érdeklődésre tarthat számot, az erőforrás-felhasználás körforgása a gazdaságban. A fórum kezdetén egy vezérigazgatói üzleti reggelin a WBCSD bemutatta a Factor10 projektet valamint egy a Boston Consulting Group (BCG) együttműködésével készült új jelentést. Míg szinte minden üzleti vezető úgy véli, hogy a körforgásos gazdaság fontos a vállalat jövőbeni sikerének szempontjából, csupán csak fele foglalkozik bármiféle körforgásos gazdasági tevékenységekkel. A Factor10 célja az, hogy megmutassa a vállalkozások számára a körforgásos gazdaság lehetőségeinek megfelelő kihasználásához szükséges megoldásokat valamint együttműködéseket.

Folyamatos kihívások – nemek közötti egyenlőség, a bizalom hiánya és a gazdasági egyenlőtlenségek

A nemek közötti egyenlőség mára már a világ minden táján központi témának tekinthető. Most kell cselekedni olyan problémák megoldása érdekében, mint a nők egyenlő arányú képviselete a munkahelyen valamint a nemek közötti fizetési különbségek eltörlése. Az idei rendezvényén a Világgazdasági Fórum kiemelkedő példát mutatott, mivel egy olyan társelnöki panelbeszélgetést foglalt magába, amelyen kizárólag női vezetők osztották meg gondolataikat.

A gazdasági egyenlőtlenség témájában az Oxfam további olyan területeket emelt ki beszámolójában, ahol a rendszer megreformálása szükséges kiemelve, hogy a 2017-ben keletkezett vagyon 82%-át a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja. Eközben globálisan a társadalom szegényebb fele – 3,7 milliárd ember – egyáltalán nem látott növekedést a jövedelmében. Ennek a tendenciának a hosszú távú következményei bizonyíthatóan károsak és fenntarthatatlanok, valamint a korábban említett „munkahelyek jövőjével” kapcsolatos kihívásokat is tovább mélyíti.

Nem kell megvárnunk következő választást vagy népszavazást azért, hogy megtudjuk, miként vélekednek a közösségek a világban ezekről az egyenlőtlenségekről, hiszen ez részletezve van az ez évi Edelman Trust Barometer jelentésében, amelyet – mint minden évben – Davosban mutattak be. Sok országban a kormányzatba, a médiába és az üzleti szektorba vetett bizalom tovább csökkent, az Egyesült Államok indexével együtt, amely jelenleg a globális index alsó negyedében helyezkedik el. A másik végletről beszélve a technológia továbbra is a legmegbízhatóbb ipari szektor marad a maga 75%-ával, ezt követi az oktatás, az szakértői-tanácsadói szektor és a közlekedés. A vezérigazgatók hitelessége 7 %-al nőtt, így összességében 44%-ra növekedett, valamint a megkérdezettek több mint kétharmada mondta, hogy a vezérigazgatók vezetését szeretnék látni olyan kérdésekben is, mint a politikai vagy irányelvi változások.

Betekintés a 2018-as évbe – folyamatos gazdasági növekedés, a cselekvés rövid szakasza és a széttöredezett politikai világ

Az IMF által kezdeményezett fórumon bemutatott 2018-as világgazdasági kilátások optimista képet nyújtottak. A 2017-es év az utóbbi 7 év legerősebb globális gazdasági növekedését érte el, és a világgazdaság 2018-ban várhatóan további 3,9%-kal fog növekedni – ez magasabb, mint az októberi 3,7%-os előrejelzés erre az évre. A világ leggyorsabban növekvő gazdasága 2018-ban India lesz az előrejelzések alapján, 7,4%-os növekedéssel.

Az indiai miniszterelnök, Nerendra Modi, nem csupán a közgazdaságtanra összpontosított a nyitóbeszédében, de kitért az éghajlatváltozásra is, mint „az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyre”. Modi miniszterelnök a globális civilizációk kihívásainak egyikeként ejtett szót a terrorizmusról és a globalizáció elleni harcról. Risalat Khan, egy fiatal, a klímaváltozás ellen küzdő aktivista egy komoly figyelmeztetést fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy „a globális vezetőknek mindössze három évük van, hogy lépéseket tegyenek, mielőtt a környezetszennyezés egy olyan visszafordíthatatlan szintet érne el, amellyel kudarcra ítélnék a jövő generációit”.

Az idei 340 politikai vezető jelenlétével rekordszámú államfő látogatott el Davosba. Szinte minden államfő, aki beszélt a fórumon – beleértve Theresa May miniszterelnököt, Angela Merkel kancellárt, Emmanuel Macron elnököt és Justin Trudeau miniszterelnököt –elkötelezte magát a nyitottság és az együttműködés mellett. Donald Trump elnök a záróbeszédében hozzátette, hogy „Amerika az első, de nem az egyedüli”.

WBCSD Davos-ban

Büszke voltam arra, hogy a WBCSD egy héten belül hat eseményt rendezett meg Davos-ban, ezek fókuszai az élelmiszerektől, pénzügyektől és a zéró kibocsátású mobilitástól kezdve a környezetvédelmi, szociális és kormányzati (ESG) szempontok vállalati kockázatkezelési rendszerekbe történő integrálásáig minden területet lefedtek. Külön hírlevelet tettünk közzé a weboldalunkon Insider Perspective néven, amely további részleteket tartalmaz ezekről az értekezletekről.

Egyelőre ezt a magas szintű összefoglalót szerettük volna megosztani valamint a Davosban közzétett jelentéseket és projekteket. Alig várjuk, hogy együtt dolgozhassunk a vállalatokkal azért, hogy biztosítsuk az üzleti szféra vezető szerepét az előttünk álló teljes rendszer szintű átalakulások során.

Üdvözlettel:

Peter Bakker
President & CEO, WBCSD

37 tehetséges, fiatal vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának ötödik évfolyama  amelynek ünnepélyes megnyitójára január 18-án került sor.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy már 100 végzett tehetséges vezető kapott oklevelet a négy év alatt és 2018-ban minden eddiginél magasabb számú résztvevővel indul el a tehetségprogram ötödik évfolyama.

A szervezet egyik tagvállalata, a BASF Hungária Kft. adott otthont 2018. január 18-án annak az ünnepélyes nyitórendezvénynek, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először találkoztak és ismerkedtek meg a programot tudásukkal támogató és a helyszíneket adó mentorokkal is.

„Nagy öröm látni, ahogyan a program elsődleges célja teljesül, hisz egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. Az eddigi évfolyamokon végzett hallgatók közül többen váltak saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 80 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.

Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell.

„A BCSDH Jövő vezetői program egy gyakorlatorientált képzés, amelynek előnyei a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók. A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba, idén már ötre bővül azon kollégák száma, akik megismerkedhetnek a BCSDH tagszervezeteinek fenntarthatósági jógyakorlataival. A képzés hatása azonban túlmutat az egyénen: az itt megszerzett tudást a résztvevők nem csak a saját szakmai és privát életükben kamatoztatják, de megosztják a munkatársakkal, így a vállalati kultúra részévé is teszik” – tette hozzá köszöntőjében Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a nyitóesemény házigazdája.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” program képzésvezetője ismertette a program részleteit és bemutatta a 25 tagvállalat mentorait. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, hiszen változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 31 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.

A 2018-as programban résztvevő 37 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO Group, BASF, Budapest Airport, Coca-Cola, Coface, Continental, Deloitte, Dome, eisberg, E.ON, Essity, GE, Generali, Grundfos, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, METRO, MOL, Nestlé, Prímaenergia, Rossmann, Shell, Siemens, Syngenta, Telenor, Unilever.

A résztvevők között van Földvári Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem MsC hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Az idei év legfontosabb mentorvállalatait: ALTEO Group, BASF, BDL, Budapest Airport, Coca-Cola, Cothec, Dandelion, Dreher, eisberg, E.ON, Essity, GE, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Shell, Szerencsejáték, Telenor, Unilever.

Az esemény fotógalériáját itt tekintheti meg.