Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség? Hogyan köthetők össze a fenntarthatóság és a munkáltatói márka? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozott “A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik, az alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napja a Grundfosnál április 26-án csütörtökön.

A nap során feltérképeztük az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatának és a Fenntarthatósági Célok (SDG-k) kapcsolatát, valamint a sokszínűséghez kapcsolható nehézségeket és lehetőségeket munkáltatói oldalról. Megvizsgáltuk a sztereotípiák, előítéletek és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában, hiszen megdöbbentő statisztikák mutatják, hogy milyen sok területen van még teendő. Négy tagvállaltunk foglalkoztatási tapasztalatait és megoldásait beszélhették át mentorainkkal.

A magyar munkerőpiaci trendekről, az alternatív és atipikus foglalkoztatási lehetőségekről, így például a részmunkaidőről, a kismamák, a 45 éven felüliek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról beszélt Kovács Judit a Randstad operations menedzsere.

Urbán Anita, a Grundfos HR igazgatója és Urbán Katalin a Grundfos EHS vezetője bemutatták a vállalat alapértékei mentén a cég jógyakorlatait a foglalkoztatás és fenntarthatóság mentén, úgymint a kismamákat segítő programokat vagy a Deloitte Zöld Béka díján a leginnovatívabb fenntarthatósági jelentés címet is elnyert fenntarthatósági jelentésüket. Megtudhattuk tőlük, hogy a sokszínűség és befogadó közösség a kulcs a valódi innovációhoz.

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, pár követendő példát át tudtunk beszélni a nap során a mentorok segítségével. A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője.

A résztvevőknek lehetősége volt Török Lászlóval, a Grundfos ügyvezető igazgataójával beszélgetni vezetői karrierjéről és tapasztalatairól, a megváltozott munkaképességűek és női vezetők szerepéről a cégnél és a fenntarthatósági törekvéseikről.

Istenesné Solti Andrea, a Shell közép-kelet-európai régiójának HR vezetője és az igazgatóság tagja a vállalat vezetésben a nemek arányos részévteléről és ennek fontosságáról beszélt. Bemutatta a Shell sokszínűségen és bevonáson alapuló üzleti gyakorlatát.

A Siemens munkáltatói márka gyakorlatát pedig Papp Henriett a vállalat employer branding specialistája mutatta be. Beszélt a program főbb elemeiről, úgymint a vállalat megújult karrieroldaláról, a belépő munkavállalók első napjáról, vagy a helyi tehetségnek szóló programjukról.

A nap gyárlátogatással zárult, ahol Urbán Katalin és “A jövő vezetői” tehetségprogram egy jelenlegi résztvevője, Takács Balázs, senior sales engineer specialista kalauzolták körbe a résztvevőket és a szakmai program egy korábbi résztvevője, Neukum Krisztián, a GMH1 motorgyár termelésvezetője bemutatta a gyár Flex terlületét, azaz a flexibilis munkáltatást biztosító részlegét, ahol valódi értéket teremtő munkát biztosítanak megváltozott munkaképességűek számára.

Köszönjük mentorainknak a nyitott, aktív és támogató szerepvállalásukat. Valamint a Grundfosnak, hogy egész nap vendégül látták a szakmai programot.

További képek ezen a linken érhetőek el.

A körforgásos gazdaság a jövő üzleti modellje – mutatott rá Jacqueline Cramer a BCSDH 2018. április 25-én tartott üzleti reggelijén és Action 2020 Szakmai Fórumán, amelynek fókuszában a fenntartható életmód és azon belül is kiemelten a körforgásos gazdaság témája állt.

Dr. Jacqueline Cramer professzor, az Amszterdam körzet körforgásos gazdaság nagykövete, Hollandia volt Környezetvédelmi minisztere, nagy sikerű előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 81 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen a fenntartható életmód területén.

 

„Ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság működni tudjon, el kell érni egy megfelelő méretet. Ehhez nagyon fontosak a regionális, és a vállalati közösségek. Hiszen ezen az úton a legfontosabb első lépés a tudás és tapasztalatok megosztása és a közös cselekvés, ami felgyorsíthatja a fenntartható beszállítói láncok kialakulását és ezzel a körforgásos gazdaság térnyerését. Ilyen közösséghez csatlakozva olyan közös lépéseket tudunk megtenni, amelyekre egyedül nem lennénk képesek.” – fejtette ki Jacqueline Cramer.

 

Egyes becslések szerint a körforgásos gazdaság 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget jelent globális szinten 2030-ig.

 

„A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb vállalat még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. A BCSDH egy olyan vállalati közösség, amely segítheti a vállalatok közötti tudás és tapasztalat megosztást, valamint az összefogást ezen a területen is. ”– kezdte bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Magyarország ökológiai lábnyoma 3,6 globális hektár (gha) /fő, holott hazánk biokapacitása csak 2,68 gha/fő – a világ oly sok országához hasonlóan itthon is jelentős túlfogyasztás a jellemző. Egy fenntartható gazdaság csak fenntartható fogyasztással alapozható meg. Az Action 2020 Magyarország program fő célja is olyan fenntartható fogyasztás biztosítása a megfelelő kereslet és kínálat megteremtésével, amely egy jobb életminőséget eredményez az ökológiai korlátok figyelembevételével.

 

A körforgásos gazdaság csak az egyik olyan terület, amely nagy szerepet játszik az Action 2020 fenntartható életmód célok elérésben, és ami emellett talán a legnagyobb kihívást jelenti ma Magyarországon. További két kiemelt témaként: a fenntartható termékek és szolgáltatások, valamint a fogyasztói döntések kapcsán igyekeztünk a Fórum során ezeken a területeken feltérképezni, valamint azonosítani a már létező üzleti megoldásokat, melyek azonnali, rövid-, vagy középtávú eredményt hoznak.” – mutatott rá Póka Valentin, a Coface országigazgatója, a BCSDH Action 2020 Fenntartható életmód munkacsoport vezetője.

 

Az Action 2020 Szakmai Fórum elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már 57 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 Magyarország program 2018-as főtámogatói: Mastergood, Nestlé, kiemelt támogatói: Alteo, McDonald’s, MOL és az Unilever, valamint: további szponzorai: E.On, Essity, Folprint, HVG, KPMG Rossmann.

A LEO Benchmarking munkacsoportja elkésztette a LEO FM Benchmarking II. Létesítménygazdálkodási mérőszámok című második  kiadványát. Az előző anyaghoz képest már dupla mennyiségű adatot küldtek az adatszolgáltatók. Több mint 400 épület integrált adataiból állítottuk össze a könyvet. A kérdések struktúrája nem változott.

A Hungarocontrol és a Katica Tanya Élményközpont is szolgáltatott adatot a kidványba

A Kiadvány Prospektusa Letölthető ITT !

Változatlanul hisszük, hogy  kutatásunk támogatja a létesítménygazdálkodási szakma munkáját és megkönnyíti  a döntéshozatali folyamatokat, hozzájárul szövetségi céljaink eléréséhez elősegítve a tudástranszfert és a piaci konszolidációt

Kutatásunk kérdéseinek összeállítása során figyelembe vettük  hosszú távú céljaink elősegítését is,   a fenntartható fejlődés és a környezet- és energiagazdálkodás támogatását.

Második kiadványunk, hasonlóan az elsőhöz, elérhető minden érdeklődő számára.

A LEO FM Benchmarking II. kiadvány egységára:

LEO Tagok részére ingyenes

BCSDH Tagok részére 45.000 FT – 10 % (ÁFA-mentes).

Online verzió kiegészítésként 10.000 FT( ÁFA-mentes )

A kiadványról további információ itt található:

http://www.fmbenchmarking.hu/.

Szervezetünk 2014-ben hozta létre a Benchmarking munkacsoportot azzal a céllal, hogy munkájával, eredményeivel jelentős hiányt pótoljon az iparágban.
Az eltelt négy évben  a munkacsoport lelkes és elszánt tagjai, az élen Décsi Gábor Munkacsoport Vezetővel és Kuczogi László Tiszteletbeli Tag támogatásával  összeállítottak két teljességre törekvő kutatási anyagot, mely egyszerre elégíti ki a hazai létesítménygazdálkodási iparág igényeit és használja fel a nemzetközi sztenderdek jól kidolgozott kereteit. Tagvállalataink vezetőin és munkatársain kívül
más iparági szereplők is részt vettek az adatszolgáltatásban,

ezúton is köszönjük lelkesedésüket és értékes munkájukat.

Kérünk minden kedves Olvasót, hogy bátran forduljon a LEO titkárságához a leofm@leofm.hu mail címen, amennyiben bizonyos értékek, táblázatok értelmezéséhez a szerzők szakmai segítségére van szüksége.

Az impresszum Letölthető ITT !

Az adatok statisztikai feldolgozása után ebben a kiadványban is 3 fő csoportba

( irodai, kereskedelmi létesítmények és ipari termelési ) soroltuk az épületeket.

Az elemzések során más megközelítést is használtunk. Az üzemeltetett épületek adatait területi, általános díjazási és  minőségi csoportokba is rendeztük.

Rendelés:  leofm@leofm.hu

Vajon megéri-e etikusnak lenni manapság? Hogyan lehet felülemelkedni a „cél szentesíti az eszközt” gondolkodáson? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestek választ és járták körbe az üzleti etika alapjait és gyakorlatát „A jövő vezetői” képzés harmadik szakmai napjának részvevői, amelyet a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Magyarország Zrt. törökbálinti központjában nyitott meg Kiss Judit a vállalat HR igazgatója.

Az etika azzal foglalkozik, hogy mi a jó, míg tulajdonképpen a közgazdaságtan is ezzel foglalkozik: mi a jó a vállalatnak? Milyen a kapcsolat az üzleti vezető és a társadalom, gazdaság között. A nap elején dr. Angyal Ádám mutatta be az etika és az etikus működés alapjait és vázolta fel azt a kérdéslistát, ami az erkölcsös viselkedés megítéléséhez elengedhetetlen.

A Transaparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter rámutatott arra, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A nap folyamán a résztvevők megismerhették a terület gazdasági, társadalmi és környezeti hatását és sok-sok köztes eset kapcsán megvitatták, mi férhet bele az erkölcs, az etika, a megfelelőség vagy a jogi lehetőség keretei közé.

A délután egyre több konkrét vállalati esetről szólt. A Telenor Magyarország Compliance Officerei, Molnár István és Mosonyi Szabolcs bemutatták a vállalat megfelelőségi gyakorlatát és esettanulmányokon keresztül próbára tették a résztvevők érzékenységét a témában.

A BCSDH Változásvezetői díjazottja, Károlyi László a Legrand vezérigazgatója ismertette a tipikus üzleti etikai témákat és azt, hogyan lehet helyes döntést hozni. Emellett bemutatta, hogy a Legrand Zrt. mit tesz az etikus működés biztosításáért.

A MOL csoportszintű etikai megbízottja, Dr Vincze Miklós  az intézményesített üzleti etika és a „whistle-blowing” alapjait vázolta fel és mutatta be a MOL csoport bejelentő rendszerén keresztül. Emellett négy kérdésen keresztül vezette rá a résztvevőket arra, hogy milyen alapelvek és lépések kellenek egy bejelentő rendszer jó, hatékony működéséhez.

A Telenor díjnyertes székházának épületbejárásához csatlakozott Christian Søndergaard, Chief Corporate Affairs Officer.

Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

A nap végén Aleksandra Banovic, a Telenor Chief Customer Officere osztotta meg vezetői tapasztalatait személyes beszélgetésben orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

Közös európai kezdeményezésre 2018. május 30-a és június 5-e között idén negyedik alkalommal kerül megrendezésre az Európai Fenntarthatósági Hét.

Az események hazai koordinátora a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT).

Az európai országok egy részében (pl. Franciaország, Németország) nemzeti szinten már komoly hagyományokkal bíró Fenntarthatósági Hét 2015-ben vált egy olyan egész Európát érintő kezdeményezéssé (European Sustainable Development Week), melynek célja a fenntartható fejlődés népszerűsítése az európai polgárság minél szélesebb körű bevonásával.

Az Európai Fenntarthatósági Hét lehetőséget ad arra, hogy minél több fenntarthatósággal kapcsolatos szervezet, tevékenység, kezdeményezés mutatkozhasson be és munkájuk nyomán Földünk élhető maradjon a jövő nemzedékek, saját gyerekeink, unokáink számára is.

Tavaly 30 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, és Európa-szerte több, mint 4000 program közül válogathattak az érdeklődők. Az idén látható programok is szorosan kapcsolódnak az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési céljaihoz (SDG), pl: szegénység, éhínség felszámolása, nemek közötti egyelőség biztosítása, vízhez, köztisztasághoz való hozzáférés biztosítása, fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása.

Ha kedvet érez, hogy részesévé váljon ennek az európai megmozdulásnak, nem kell mást tennie, mint május 30-a és június 5-e között szervezni egy fenntarthatósággal kapcsolatos eseményt, amivel mihamarabb (de legkésőbb május 19-ig) regisztráljon:

http://www.nfft.hu/jelentkezesi-lap

A BCSDH és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) közös fenntarthatósággal kapcsolatos szimpóziumot rendezett.

 

A 2018. március 27-i rendezvény célja az volt, hogy az MVAE tagvállalatai számára betekintést adjon a fenntartható fejlődés és a fenntartható vállalati működés elméletéről, globális és hazai trendjeiről.Valamint vállalati gyakorlati példákat mutasson be, a felelős vezető és felelős vállalat jelentőségét kiemelve.

 

A szimpózium zárásaként aláírásra került az MVAE tagvállalatainak vezetői által egy közös fenntarthatósági nyilatkozat, amely megalapozza a tagvállatok fenntarthatósággal kapcsolatos jövőbeni tevékenységét.

A BCSDH 2016-os felmérése alapján a vállalatvezetők 96%-a gondolja úgy, hogy a vállalati fenntarthatóság az első számú vezetőn múlik. Milyen is az erre alkalmas felelős vezető?- erről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A METRO látta vendégül a résztvevőket, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A témára hangolásként tartott előadásában Zeitler Ádám a Magyarország majdani vezetői közösségének inkubátoraként működő Milestone Institute igazgatója kiemelte, hogy a következő vezető generációnak naprakész innovatív ötletekkel és formabontó megoldásokkal kell képesnek lenni válaszokat adni a 21. század legjelentősebb kihívásaira.

Palotai Borbála, a PwC Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője egy nappal a bemutató esemény után exkluzív módon adott betekintést a PwC felsővezetői felmérésének eredményébe. Kiemelve, hogy a jövő vezetőjének bizony sokoldalúbbnak kell lennie és sok esetben szakítania kell az eddig megszokott vezetői sémákkal.

 

Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója és Tatár Csilla sajátmárka menedzser a cég sikeres fenntarthatósági gyakorlatának és a vezetői ösztönző rendszerének kapcsán mutatta be a felelős vállalatvezetés módszerét és szempontjait. Rámutatva arra, hogy az elsődleges cél, hogy a kereskedelmi tevékenységük valamennyi fázisát fenntarthatóvá tegyék, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy minden egyes munkatárs a napi döntései során ezt kiemelt szempontként kezelje.

Handó János a Katica tanya vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról. Fontos gondolatokat fogalmazva meg arról, hogy hogyan lehetünk nyertes vezetők, illetve hogy a jót jól kell akarni.

Dr. Tompa Gábor, a Nestlé Külső vállalati kapcsolatok igazgatója bemutatta a Közös Értékteremtés üzleti megközelítését. Ebben a Nestlé által is alkalmazott modellben vallják, hogy egy vállalat hosszú távon akkor lehet sikeres, ha értéket teremt a társadalom számára is. Kilépve a vállalati kapun, a teljes értékláncban gondolkodik, megvizsgálva, hogy a működésükből adódóan hol tudják a legnagyobb pozitív hatást elérni.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy vállalatuknál hogyan segített a LEAN szemlélet bevezetése egy nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat és a vezetőknek pedig ennek a csapatnak a kialakításában és inspirálásában. Hisz egy kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez.

Kelemen Attila, a ProSelf Consulting elnök-vezérigazgatója moderálta azt a feladatot, ahol a résztvevőknek csoportokban kellett megfogalmazniuk és vizuálisan megjeleníteniük, hogy szerintük milyen a jövő vezetője. A „Te magad légy a változás” alapgondolat végigkísérte a beszélgetést.

A szakmai nap inspirációul szolgált és számos, már működő megoldást mutatott be, körbejárva a felelős vállalatirányítás célját, kihívásait, formáját, lehetőségeit és jelentőségét. Megmutatta, hogyan lehet példamutató válaszokkal a tudást a gyakorlatba átültetni, illetve közvetlen és közvetett környezetüket nyitottá tenni a változásokra.

A nap szakmai részét a Horváth Imrével folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt a bevonás, a dialógusok fontosságáról.

A szakmai nap után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

 

A Fenntartható Fejlődési Célok is középpontba kerültek a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) éves taggyűlésén, amelyre a MAVIR székházában került sor.  A BCSDH felmérése alapján a megkérdezett vállalatok 70%-a kötelezte már el magát egy vagy több SDG teljesítése mellett.

 

A GDP 30 %-át termelő 80 tagvállalat első számú vezetőinek értékteremtő közösségeként működő BCSDH a 2018. február 27-én tartott éves taggyűlésén mutatta be az éves felmérésének az SDG-kre vonatkozó előzetes részeredményeit. Ebből kiderül, hogy a válaszadó vállalatok 70%-a állítja, hogy tevékenységével hozzájárul az SDGk teljesüléséhez és további 15 % már dolgozik rajta.

 

A felmérésben arra volt kíváncsi a szervezet, hogy a vállalatok hozzájárulnak-e tevékenységükkel a 2015 szeptemberében elfogadott ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez, illetve hányan fogalmaztak meg konkrét célkitűzéseket ezek mentén. A felmérés teljes kiértékelése zajlik, a végleges eredmények májusban kerülnek publikálásra.

 

A taggyűlés házigazdájaként Módos László, a MAVIR vezérigazgató-helyettese köszöntötte a BCSDH tagvállalatainak vezetőit.

A 2017-es jubileumi év során a BCSDH valóban az üzleti világ hangjává vált fenntarthatósági kérdésekben. A szakpolitikával való egyeztetés elkezdődött, és a 2018-as évben is folytatódik. Mára már az üzleti szektor, ezen belül a BCSDH aktív részvételével folyik az ENSZ és Magyarország Fenntartható Fejlődési Céljainak teljesülése érdekében hazánkban végzett munka.” – mutatott rá Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke.

„A jubileumi év egyik fontos mérföldköve volt a Fenntartható Jövőért díj megalapítása, amely a fenntarthatóság és az SDG teljesítése területén kívánja elismerni a kiemelkedő vállalati és személyes, vezetői eredményeket” – emelte ki beszámolójában Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Az SDG-k mentén már célokat megfogalmazó vállalatok vezetői – Bodor Tibor (ING), Szepessy Kornél (HungaroControl), Károlyi László (Legrand), Módos László (MAVIR) – vettek részt azon a kerekasztal-beszélgetésen, ahol gyakorlati példákkal adtak betekintést a vállalatuk SDGk mentén való elköteleződésébe, ezzel is segítve azokat, akik még a folyamat elején tartanak.

 

Itt került bemutatásra az az SDG Iránytű magyarul, amelyet a GRI, az ENSZ Global Compact és a WBCSD állított össze abból a célból, hogy a vállalatoknak megkönnyítse az SDG-k teljesülése érdekében tett célkitűzéseit, stratégiai integrációját és azok teljesülésének mérését.

A közel 70 első számú vezető és delegált részvételével zajlott taggyűlésen mutatkozott be a BCSDH 5 új tagvállalat (ABB, MET, Microsoft, PWC, UTC Overseas).

Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetők meg.

Hollandia nagykövete látta vendégül a BCSDH-t egy a felelős üzleti magatartásról és foglalkoztatásról szóló üzleti ebédre

René van Hell holland nagykövet a rezidenciáján 2018. február 20-án, szűk körű üzleti ebéden látott vendégül vállalatvezetőket a BCSDH és a Holland nagykövetség közös szervezésében, ahol Kees van Baar Hollandia emberi jogi nagykövete volt a meghívott díszvendég.

 

A felelős üzleti magatartásról és foglalkoztatásról szóló párbeszédben szó esett a hazai vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatáról, magyar üzleti megoldásokról, illetve számos holland jó gyakorlatról többek között az emberi jogok területén.

A résztvevők hangsúlyozták a teljes értékláncra kiterjedő felelősség és fenntarthatóság fontosságát.

Az üzleti ebéd során több olyan fenntarthatósági területen is kaphattak inspirációt a résztvevő tagvállalati vezetők, amelyekben Hollandia az élen jár.

Meddig lehet fenntarthatóan növekedni és mitől lesz sikeres egy cég vagy ország? A butháni miniszterelnök nem GDP-ben, hanem boldogság indexben méri az országa sikerességét. Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogramunk első szakmai napja a Dreher Sörgyárak kőbányai sörgyáránál  február 15-én.

Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója kiemelte, hogy ami igazán megkülönböztet egy vállalatot a versenytársaitól, az a szellemi tőke, amit a munkavállalók képviselnek köszöntőjében, Márta Irén a BCSDH igazgatója pedig szervezetünk bemutatása után a közös szakmai munka jelentőségét és eredményeit mutatta be. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a fenntartható fejlődés hatásait és mindennapi valóságát, valamint egymás szokásait ismerhették meg a résztvevők. A vállalati fenntarthatóság három pillérének meghatározása során a vállalatok tevékenységeinek hatását és körét határoztuk meg, így megállapítva, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások voltaképpen egyre nagyobb hatású koncentrikus körök, nem is tartóoszlopok. Hiszen minden üzleti tevékenységnek a gazdaságon túlmutató, egyre nagyobb és szélesebb köröket érintő hatása van. A cél az, hogy ez minél pozitívabb befolyás legyen.

 

 

Melyik környezetterhelőbb: egy vega egy SUV-ban vagy egy húsevő kerékpáron?

Pataki György, a Corvinus professzorának segítségével a jövő vezetői közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vettük végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat. A felmerült kérdések némely esetben húsbavágó dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől forog a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is mutat már irányt.

Dilemmák a vállalatok mindennapjaiban

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? A MagnetBank, az Inest és a Folprint kérdésfelvetéseivel World Café módszertannal foglalkoztunk, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben egyértelmű.

Az esettanulmányok közös átbeszélése után a Dreher sörgyárában néztük meg, hogy hogy valósul meg a körforgásos gazdálkodás a gyakorlatban, például a törköly vagy az élesztő takarmányként való értékesítése során, a füstgáz hőenergiájának újrahasznosítása során, a víz lágyítása és különböző területeken való ismételt felhasználása vagy a csomagolóanyagok visszaváltása során.

Eredményesség vs hatékonyság a változó gazdasági környezetben

Békefi Gábor egy bő órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a különböző területeken szerzett tapasztalat fontosságáról, a vezetői elköteleződésről, multikulturális környezetben való munkáról, a különböző vagy vegyes nemzetiségű csapatok irányításáról és a kollégákkal való személyes kapcsolat fontosságáról. A következő alkalommal, március 9-én a fenntartható vezetés témakörét járjuk majd körbe a METRO GasztroAkadémiáján.

Még egyszer köszönjük dr. Pataki Györgynek, a Dreher Sörgyáraknak, Békefi Gábornak, a MagNet Banknak és Molnár Csabának, az Inestnek és Lakatos Sándornak valamint a Folprintnek és Fodor Jánosnak és természetesem minden résztvevőnek, hogy egy ennyire tartalmas nappal indíthattuk a 2018-es programunkat!

További képek ezen a linken tekinthetők meg.