Az üzleti modellek forradalmi változása szükséges ahhoz, hogy megállítsuk vagy legalább lelassítsuk a felmelegedési folyamatot. A World Meteorogical Organization már 2015-ben jelezte, hogy a globális felmelegedés elérte az 1 teljes Celsius fokot – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a z IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták törbe az Essity Hungary Kft-nél, Budapesten.

A klímaváltozás nem csak kockázati tényezőt jelent az üzleti szféra számára, hanem lehetőséget is – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diana klímaváltozásról szóló előadásában. A környezeti problémák már most is megnyirbálják a gazdasági lehetőségeket. Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható.

Erre nem kisebb a kihívás, mint egy új ipari-gazdasági-társadalmi forradalom, amiben – ha jól csináljuk – több a gazdasági lehetőség, mint a felelősségvállalás. Az eredmény pedig egy élhetőbb, egészségesebb, tisztább, boldogabb, igazságosabb világhoz vezet, ha a megfelelő utakat választjuk. A résztvevők betekintést nyerhettek a vállalati szektor szerepébe a fenntartható jövő formálásában és gyakorlati példák kapcsán gondolkodhattak arról, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell.

A nap házigadája az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató 

hangsúlyozta, hogy egy vállalat jövőjét a múltja határozza meg. Emellett bemutatta a vállalat stratégiai célját, mely szerint céljuk, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Ehhez az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek. Asa Degerman, az Essity globális márka innovációs menedzsere Skype-on jelentkezett be és mesélt a Tork Paper Circle díjnyertes programjukról, melynek során megvalósították a körkörös gazdaságot, melyben a hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

A nap folyamán három vállalati esettel, dilemmával foglalkoztak a résztvevők. Roxana Suciu, a MOL csoport senior environmental menedzsere mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak. Tápai Dezső bemutatta a Tork EasyCube technológiát, amivel szenzorokkal figyelik a higiéniai papírtörlő adagolók töltöttségét, ezzel csökkentve a hulladékot pontosan nyomon követve a fogyasztók igényeit. Kis Ferenc, a Budapest Airport Zrt. környezetvédelmi vezetője pedig a repülőgép szárnyainak jégtelenítés során használt glükóz elvezetésének dilemmáját vázolta fel.

A nap végét ismét a vezetői interjú zárta, melyben Venter Zoltán, az Essity ügyvezető igazgatójával beszélgettek a résztvevők többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a jövő szakmáiról, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.

További képek ezen a linken érhetők el.

A Women in Energy Egyesület várja olyan már legalább három szemesztert végzett műszaki, jogi vagy gazdasági szak női hallgatóinak jelentkezését mentori programjába, akiket érdekel az energetikai szektor.

A teljes felhívás:

A körforgásos gazdaság a jövő üzleti modellje – mutatott rá Jacqueline Cramer a BCSDH 2018. április 25-én tartott üzleti reggelijén és Action 2020 Szakmai Fórumán, amelynek fókuszában a fenntartható életmód és azon belül is kiemelten a körforgásos gazdaság témája állt.

Dr. Jacqueline Cramer professzor, az Amszterdam körzet körforgásos gazdaság nagykövete, Hollandia volt Környezetvédelmi minisztere, nagy sikerű előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 81 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen a fenntartható életmód területén.

„Ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság működni tudjon, el kell érni egy megfelelő méretet. Ehhez nagyon fontosak a regionális, és a vállalati közösségek. Hiszen ezen az úton a legfontosabb első lépés a tudás és tapasztalatok megosztása és a közös cselekvés, ami felgyorsíthatja a fenntartható beszállítói láncok kialakulását és ezzel a körforgásos gazdaság térnyerését. Ilyen közösséghez csatlakozva olyan közös lépéseket tudunk megtenni, amelyekre egyedül nem lennénk képesek.” – fejtette ki Jacqueline Cramer.

Egyes becslések szerint a körforgásos gazdaság 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget jelent globális szinten 2030-ig.

„A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb vállalat még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. A BCSDH egy olyan vállalati közösség, amely segítheti a vállalatok közötti tudás és tapasztalat megosztást, valamint az összefogást ezen a területen is. ”– kezdte bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Magyarország ökológiai lábnyoma 3,6 globális hektár (gha) /fő, holott hazánk biokapacitása csak 2,68 gha/fő – a világ oly sok országához hasonlóan itthon is jelentős túlfogyasztás a jellemző. Egy fenntartható gazdaság csak fenntartható fogyasztással alapozható meg. Az Action 2020 Magyarország program fő célja is olyan fenntartható fogyasztás biztosítása a megfelelő kereslet és kínálat megteremtésével, amely egy jobb életminőséget eredményez az ökológiai korlátok figyelembevételével.

„A körforgásos gazdaság csak az egyik olyan terület, amely nagy szerepet játszik az Action 2020 fenntartható életmód célok elérésben, és ami emellett talán a legnagyobb kihívást jelenti ma Magyarországon. További két kiemelt témaként: a fenntartható termékek és szolgáltatások, valamint a fogyasztói döntések kapcsán igyekeztünk a Fórum során ezeken a területeken feltérképezni, valamint azonosítani a már létező üzleti megoldásokat, melyek azonnali, rövid-, vagy középtávú eredményt hoznak.” – mutatott rá Póka Valentin, a Coface országigazgatója, a BCSDH Action 2020 Fenntartható életmód munkacsoport vezetője.

Az Action 2020 Szakmai Fórum elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már 57 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 Magyarország program 2018-as főtámogatói: Mastergood, Nestlé, kiemelt támogatói: Alteo, McDonald’s, MOL és az Unilever, valamint: további szponzorai: E.On, Essity, Folprint, HVG, KPMG Rossmann.

Vajon megéri-e etikusnak lenni manapság? Hogyan lehet felülemelkedni a „cél szentesíti az eszközt” gondolkodáson? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestek választ és járták körbe az üzleti etika alapjait és gyakorlatát „A jövő vezetői” képzés harmadik szakmai napjának részvevői, amelyet a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Magyarország Zrt. törökbálinti központjában nyitott meg Kiss Judit a vállalat HR igazgatója.

Az etika azzal foglalkozik, hogy mi a jó, míg tulajdonképpen a közgazdaságtan is ezzel foglalkozik: mi a jó a vállalatnak? Milyen a kapcsolat az üzleti vezető és a társadalom, gazdaság között. A nap elején dr. Angyal Ádám mutatta be az etika és az etikus működés alapjait és vázolta fel azt a kérdéslistát, ami az erkölcsös viselkedés megítéléséhez elengedhetetlen.

A Transaparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter rámutatott arra, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A nap folyamán a résztvevők megismerhették a terület gazdasági, társadalmi és környezeti hatását és sok-sok köztes eset kapcsán megvitatták, mi férhet bele az erkölcs, az etika, a megfelelőség vagy a jogi lehetőség keretei közé.

A délután egyre több konkrét vállalati esetről szólt. A Telenor Magyarország Compliance Officerei, Molnár István és Mosonyi Szabolcs bemutatták a vállalat megfelelőségi gyakorlatát és esettanulmányokon keresztül próbára tették a résztvevők érzékenységét a témában.

A BCSDH Változásvezetői díjazottja, Károlyi László a Legrand vezérigazgatója ismertette a tipikus üzleti etikai témákat és azt, hogyan lehet helyes döntést hozni. Emellett bemutatta, hogy a Legrand Zrt. mit tesz az etikus működés biztosításáért.

A MOL csoportszintű etikai megbízottja, Dr Vincze Miklós  az intézményesített üzleti etika és a „whistle-blowing” alapjait vázolta fel és mutatta be a MOL csoport bejelentő rendszerén keresztül. Emellett négy kérdésen keresztül vezette rá a résztvevőket arra, hogy milyen alapelvek és lépések kellenek egy bejelentő rendszer jó, hatékony működéséhez.

A Telenor díjnyertes székházának épületbejárásához csatlakozott Christian Søndergaard, Chief Corporate Affairs Officer.

Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

A nap végén Aleksandra Banovic, a Telenor Chief Customer Officere osztotta meg vezetői tapasztalatait személyes beszélgetésben orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.