A Transparency International Magyarország az OLAF támogatásával 2016. október 27-én nemzetközi konferenciát szervez az uniós alapokat érintő csalások kockázatának detektálásával, értékelésével és elemzésével kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére az Európai Bizottság, az OLAF, Magyarország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Litvánia és Lettország képviselőinek közreműködésével. A nemzetközi konferenciát live stream-eljük.

A nemzetközi konferenciát követően délután a TI Magyarország egy workshopot tart az üzleti szektor képviselőinek, ahol a témában jártassággal rendelkező nemzetközi ügyvéd irodák, a GVH és a TI szakembereinek részvételével a cégek megismerhetik azokat a korrupciós kockázatokat, amelyek a tiszta versenyt akadályozzák, elsősorban közbeszerzési és versenyjogi oldalról.

Program – „Kartell, korrupció, közbeszerzés” workshop

13:30-14:00      Regisztráció

14:00-14.05      Köszöntő – Martin József Péter, ügyvezető igazgató, Transparency International Magyarország

14:05-14:25      „Közbeszerzési kartell és korrupció” – Füzesi Géza, Felderítő Iroda vezetője, Gazdasági Versenyhivatal

14:25-14:45      „Boldog születésnapot, öntisztázás! Az új jogintézmény első lépései és gyerekbetegségei Magyarországon” – Dr. Marosi Zoltán, ügyvéd, Oppenheim Ügyvédi Iroda

14:45-15:05      „A közbeszerzés korrupciós kockázatai és azok megelőzésének civil eszközei” – Dr. Ligeti Miklós, jogi igazgató, Transparency International Magyarország

15.05-16.15      Kerekasztal beszélgetés

Dr. Füzesi Géza, Felderítő Iroda, Gazdasági Versenyhivatal

Dr. Erdélyi Márk, Jogi Igazgató, Telenor Magyarország Zrt.

TBC

Dr. Máttyus Ádám, ügyvéd, Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda

Dr. Marosi Zoltán, ügyvéd, Oppenheim Ügyvédi Iroda

Dr. Ligeti Miklós, jogi igazgató, Transparency International Magyarország

Moderál: Dr. Rechnitzer Dóra, üzleti programok vezetője, Transparency International Magyarország

16.15-16.35     Kérdések és válaszok

16:35-17.00     Délutáni kávészünet

 

A workshop ingyenes.

A workshop magyar nyelven zajlik.

A nemzetközi konferencia délelőtti szekcióin való részvételi szándékukat, kérjük regisztrációjukkal egyidejűleg jelezzék.

Időpont: 2016. OKTÓBER 27. 13.30-17:00 óra

Helyszín:

HOTEL PRESIDENT

1054 Budapest, Hold utca 3-5.

Részvételi szándékát kérjük jelezze a DORA.RECHNITZER@TRANSPARENCY.HU e-mail címen, vagy a 06 70 409 7277-es telefonszámon legkésőbb 2016. OKTÓBER 25-ig.

A Kiválóság Hét egyes napjainak részletes programja elérhető (folyamatosan frissülő tartalommal) ITT

 

1. nap (10.24, hétfő) – „Elkötelezettek napja” – az EFQM „Elkötelezettség a Kiválóságért”kiválóság tanúsítványra pályázók bemutatkozó előadásai

2. nap (10.25, kedd) – „Kiválóság & Értékek” – Ki viszi át az értékeket? Magyar Kiválóságok – Kiváló Hungarikumok

Együttműködő partnerünk: Hungarikum Szövetség

3. nap (10.26, szerda) – „Időutazás a Nemzeti Minőségi Díj jegyében” – Hogyan lehet sikeresnek maradni a folyamatosan változó külső és belső elvárások mellett?

Korábbi Nemzeti Minőségi Díjas szervezetek beszélnek az elmúlt 10-15-20 év sikereiről, eredményeiről, tanulságairól.

4. nap (10.27, csütörtök)Felelős vállalati működés – Milyen kihívásokkal szembesül egy szervezet, és annak vezetése, ha felelősen akar működni gazdasági , társadalmi, környezeti szempontból?

Együttműködő partnereink:

  • Magyar Adományozói Fórum
  • Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
  • mtd Tanácsadói Közösség
  • Salva Vita Alapítvány

Az első négy nap látogatása felsőoktatási hallgatók részére ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

5. nap (10.28, péntek) – „Ünnepeljük együtt a Kíválóságot” – 10 évesek vagyunk

  • Visszaemlékezés az elmúlt 10 évre (felkért előadók)
  • A Szövetség legújabb programjának bemutatása („1+1 – az oktatási intézmények elismeréséért)
  • A 2016. évi EFQM kiválóság tanúsító oklevelek átadása (Elkötelezettség a Kiválóságért), oklevelek átadása a Kiválóság Nagyköveteknek
  • Pályaorientáció – keressük a jó gyakorlatokat

További információk a rendezvénnyel kapcsolatban (helyszín, részvételi díj, stb.) ITT

Miben fejlődhetnek „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői annak érdekében, hogy valóban a jövő vezetőivé váljanak? Miben fejlődhetnek cégeik, hogy a fenntarthatóan működő vállalat jövőképéhez még inkább közeledjenek?

 „A jövő vezetői” tehetségprogram 2016-os évfolyama utolsó szakmai napját tartotta októberben a Shell Hungary Zrt-nél. A Mélyítő nap célja, hogy a 10 hónapos képzés során szerzett tudást, élményt elmélyítsék és megfogalmazzák következő lépéseiket.

dsc_0210

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy felismervén a fenntarthatóság kihívásának komplexitását el kell fogadni azt a tényt, hogy nincs egységes megoldás, hanem minden cégnek, iparágnak, vezetőnek saját választ kell találnia. Kulcsfontosságúnak tűnik, hogy minden cég önmagához képest mérje a fejlődést és tűzzön ki folyamatosan fejlődési lépéseket, szinteket – ideális esetben persze használhat benchmarkot is, saját inspirációja céljából. A résztvevők beszámoltak arról, hogy színesedett a maguk előtt látott vízió, megtanulták értékelni a kis változásokat is és tájékozottabbak lettek a vállalatoknál működő jó gyakorlatok és nehézségek vonatkozásában. Átlendítheti, felgyorsíthatja a vállalati fenntarthatóság ügyét az üzleti szektor, ha a vezetők olyan döntéshozatali módszert, szemléletet, eszközöket találnak és alkalmaznak, amelyben sikeresen tudják ötvözni a hosszú távú célokat és feladatokat a mai működő rövid távú szempontok által dominált módszerekkel.dsc_0214

Veér Lajos, (LNG Üzletfejlesztési vezető CEE-MED, Shell Hungary Zrt.) betekintést adott a résztvevőknek a Jövő üzemanyag trendjibe, befolyásoló tényezőibe, ezzel is segítve a közlekedés terén szándékozott klímavédelmi intézkedések formálását.

dsc_0181

A tehetségprogram során a résztvevők megvizsgálták saját vállalataik nem pénzügyi teljesítményének mérési lehetőségeit, kulcsmutatóit, kiemelten a karbonlábnyom alkalmazását. Erről megosztották tapasztalataikat és javaslataikat, melyek kapcsán az alábbi szakértőktől kaptak visszajelzéseket:

  • Bercsi Gábor, ügyvezető, Cothec Kft.
  • Bujdosó Andrea, Sales excellence lead – EMEA, Shell Hungary Zrt.
  • Kelemen Attila, elnök-vezérigazgató, ProSelf International Zrt.
  • Lukács Ákos, szenior menedzser, a Fenntarthatóság és Klímaváltozás üzletág vezetője, Deloitte Zrt.
  • Márta Irén, ügyvezető, BCSDH
  • Veér Lajos, LNG Üzletfejlesztési vezető CEE-MED, Shell Hungary Zrt.

A nap végén Bokor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes docense, valamint az OD Partner Kft. partnere, szervezetfejlesztési tanácsadója osztotta meg tapasztalatait és tanulságait az Aranykalitka kutatás kapcsán. A többnyire, jelenleg már X generációs vezetők körében, 10 évvel ezelőtt végzett és most megismételt kutatás izgalmas kérdéseket és dilemmákat vet fel nem csak egyéni szinten a vezetői identitással kapcsolatban, de a vezetők karrierútját, hatáskörét és változtatási képességére vonatkozóan is. Az izgalmas beszélgetés egyik kulcsfontosságú kérdése a kívülről vezérelt vagy belülről megélt vezetői identitás jelensége volt.

dsc_0225

A nap zárásaképpen a McDonald’s egyik étterme, valamint az egyik Shell kút adott betekintést a működésébe és annak egyes fenntarthatósági aspektusaiba.

A nap során készült képeket itt tekintheti meg.

Paul Watkinson, a világhírű klímapolitikus a Párizsi Klímaegyezmény hatályba lépése utáni feladatokról és üzleti lehetőségekről beszélt formabontó és egyben karbonsemleges módon, Skype-on tartott élő előadást a BCSDH üzleti reggelijén.

Paul Watkinson, a Francia Környezetvédelmi, Energia- és Tengerügyi Minisztérium éghajlatügyi tárgyalási csoportjának vezetője, és Franciaország éghajlatügyi főtárgyalója tartott nagy sikerű videó előadást a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vállalatvezetőknek tartott üzleti reggelijén. A GDP 30%-át adó több mint 70 vállalati tagot számláló szervezet az idei évben a Klímaváltozásra fókuszáló Action 2020 Magyarország programjának keretében hívta előadni a klímapolitikust, a Francia nagykövetséggel közös szervezésben.

dsc_5534

Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövetének nyitóbeszéde után  Paul Watkinson beszélt arról, hogy a Klímaegyezmény ratifikációja gyorsabb ütemben zajlik, mint az megjósolható volt, így ez befolyásolja az eddigi agendát is. Már Marrákesben, a novemberi COP22 tárgyalásokon, arról kell beszélni, hogy hogyan jelenik meg a megállapodás konkrét intézkedések formájában az egyes országokban, így az EU országaiban is. „Az ambiciózus célokhoz határozott lépések kellenek, amik valódi hatással bírnak” – foglalta össze a következő időszak legfontosabb célját a klímapolitikus.

dsc_5563

Paul Watkinson figyelmeztetett arra a tényre, hogy hamarosan, az évszázad második felére karbonsemlegessé kell válnunk. Ez pedig nem könnyű feladat és mindenkinek szerepe van benne. Az egyik legfontosabb eszköz – a carbon pricing – a szén-dioxid kibocsátás beárazása lehet. Ugyan az egységes rendszer még kidolgozás alatt van, de már vannak országok, ahol előterjesztették ennek bevezetését. Franciaországban novemberben fogadhatják el azt a törvényt, amely tonnánkénti 30 Eurós minimumárat határoz meg. Ennek széleskörű bevezetése alaposan átrendezheti a gazdasági erőviszonyokat.

A Párizsi Klímaegyezmény egyik hozadéka, hogy láthatóvá és átláthatóvá válik az egyes országok akcióterve, amely felgyorsítja majd a folyamatokat” – emelte ki Watkinson, de hozzátette, hogy kulcsfontosságú lenne, hogy a kormányzatok ezek kidolgozásában szorosan együttműködjenek az üzleti szektor szereplőivel.

Az üzleti szektor legnagyobb kihívása, hogy egy állandóan változó piaci környezetben, a rövidtávú piaci érdekek mentén született stratégiák és döntések mellett integrálja ezekbe a folyamatokba a közép és valóban hosszú távú szempontokat is.

Ez csak úgy lehetséges, ha lehetőségként tekintenek a vállalatok ezekre és saját meglévő folyamataikat úgy alakítják, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak is.

„A befektetések és a finanszírozás irányának meghatározásánál a klímaváltozásra gyakorolt hatásnak az egyik fő szempontnak kell lennie” – zárta rendhagyó előadását Paul Watkinson.

dsc_5551
„A párizsi klímaegyezmény rövidesen hatályba lép. A BCSDH fontos küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy ne csak követői, hanem aktív formálói legyenek az eljövendő változásoknak, a globális trendeknek. Ebben segít minket a mai esemény is.” –
fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ennek egyik eszköze a BCSDH Action 2020 Magyarország programja, amely a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldások felkutatását, inspirálását vállalja magára, melyek jó gyakorlatként kiterjeszthetők a gazdasági szereplők szélesebb körére. Már közel 50 vállalat csatlakozott a programhoz.

Az eseményen készült képeket itt tekinthetők meg.

A Tanács 2016. október 4-én elfogadta a Párizsi Megállapodás uniós ratifikációjáról szólóhatározatot. Ez a megállapodás határozza meg az éghajlatváltozással kapcsolatos globális fellépés kereteit.

Miután az Európai Parlament egyetértését adta, a Tanács írásbeli eljárással fogadta el a határozatot. A határozatot 2016. október 7-én, pénteken helyezik letétbe az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, aki a Párizsi Megállapodás letéteményese. Az uniós ratifikáció a határozat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.

Sólymos László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere és a Tanács elnöke kijelentette: „Európa minden lehetőt megtett eljárásainak felgyorsítása érdekében és, hogy életet leheljen a Párizsi Megállapodásba. Az, hogy a Tanács mindössze néhány óra alatt elfogadta a határozatot, jól mutatja ígéreteink betartása iránti elkötelezettségünket. A ratifikációs okiratok pénteki letétbe helyezésével lezárul az eljárás. Mindannyian büszkék lehetünk erre az eredményre.”

A tagállamok, amennyiben nemzeti eljárásaik lezárultak, az Unióval egy időben, ellenkező esetben egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb ratifikálják a megállapodást.

A megállapodás 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta. Eddig 63, a globális kibocsátások 52,11%-áért felelős ország ratifikálta a megállapodást.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásában a világ harmadik legnagyobb szennyezőjének számító India vasárnap ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Az erről szóló dokumentumot vasárnap adták át New York-ban az ENSZ illetékeseinek.

India azért választotta a ratifikálás napjának október 2-t, mert ezen a napon van Mahátma Gandhi születésnapja. India egykori vezetője szerint a lehető legkisebb ökológia lábnyomot kell magunk után hagynunk.

Az ökológiai lábnyom nem más, mint az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat.

India felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért.

Szeptember elején Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – már ratifikálta a klímamegállapodást. A két országra esik a globális szén-dioxid-kibocsátás 38 százaléka.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Egyben ígéretet tettek, hogy folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Jelenleg 61 ország írta már alá, vagy tett konkrét lépéseket a ratifikáció céljából. Együttes szén-dioxid kibocsátási arányuk 47,8 százalék.

Magyarország Európában elsőként ratifikálta a dokumentumot.

Forrás: MTI

Naponta jelennek meg hírek az egyes ágazatokban tapasztalható munkaerőhiányról, a tömegesen külföldre távozó szakképzett munkavállalókról és azokról a hiányszakmák- ról, amelyeket a legnehezebb a megfelelő munkaerővel feltölteni, még a viszonylag magas fizetés ígéretével is.

Az most még egyelőre megjósolhatatlan, hogy a Brexitnek lesz-e, és ha igen, akkor milyen hatása a hazai munkaerőpiacra, így egyelőre nem marad más, mint a jelenleg rendelkezésre álló emberi erőforrások minél hatékonyabb kihasználása, és a munkahelyi elkötelezettség erősítése. Egy dolog a magas fizetés, és egy másik a megfelelő munkakörülmények biztosítása, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy a munkahely a második otthonunk, de vajon mit tesznek és tehetnek a munkaadók a munkahelyi jólét érdekében? Milyen ma esetleg még kevésbé elterjedt béren kívüli juttatásokkal lehetne jobban motiválni és megtartani a képzett munkavállalókat?
Milyen következtetéseket von le a munkaerőhiányból a kormányzat, a nagyobb munkáltatók és a szakmai szervezetek?

A fenti témákon túl a konferencia résztvevői első kézből értesülhetnek többek között arról, milyen innovatív megoldások segítik a HR-esek mindennapjait, melyek a toborzás új módszerei és milyenek a HR-es kilátások 2017-re.

Időpont: 2016. október 20., 8:15

Helyszín: Danubius Health Spa Resort Margitsziget, 1007 Budapest, Margitsziget

Moderátor: Domokos László, a Napi.hu felelős szerkesztője

A konferencia résztvevőinek díjmentes parkolást biztosítunk.

LETÖLTHETŐ JELENTKEZÉSI LAP

Részletes program

08:15
Regisztráció, kávé
09:00
MegnyitóKorányi G. Tamás, a Napi.hu főszerkesztője
09:05
Vele vagy nélküle?A bérek és béren kívüli juttatások jövője
Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője
09:35
A szakképzett munkaerő hiánya és megtartásaFekete László, a MOL Magyarország HR-igazgatója
10:00
Toborzás és kiválasztás – új megoldások, módszerekFehér Tamás, a Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója
10:25
Üzleti megoldások és foglalkoztatás kihívások 2020-ig – Action 2020 Magyarország programGenerációk együttműködése a munkahelyen – Az Y és Z generáció megszólítása és megtartása
Fertetics Mandy, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetője
10:50
Kávészünet
11:30
Egészséges munkavállaló – avagy miért fontos a mérés és az intervenció?Hogyan növelheti a munkavállaló hatékonyságát, elkötelezettségét és a fluktuációt?
Tompa Anita, a CGP Central Europe ügyvezető igazgatója
11:50
HR és innováció – újdonságok HR-eseknek
12:10
A munkaerőhiány, és ami mögötte van – panelbeszélgetésA beszélgetés résztvevői:

  • Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társadalmi kapcsolatok és munkaügyi igazgatója
  • Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke
  • Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
13:00

Ebéd

 

„AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG TANULHATÓ:

Képzések és jógyakorlatok megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról
munkáltatóknak és felsőoktatási intézményeknek”

konferencia, mely egyúttal a proAbility projekt záró rendezvénye is

Időpont:
2016. október 18.
10:00 – 14:00 óra között

Helyszín:
a Budapesti Corvinus Egyetem főépületének (1093 Budapest, Fővám tér 8.) III. előadója

A konferencia résztvevői elsőként ismerhetik meg a proAbility képzési anyagait, melyek segítenek felkészülni arra, miként lehet a versenyképesség megtartásával megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni.

A tananyagfejlesztők személyesen mutatják be az elkészült tananyagokat, az érintett szervezetek (norvég és magyar HR-szakemberek, cégek képviselői) pedig saját munkaterületük újdonságait.

Közvetlenül a konferencia után 14:30 és 16:00 óra között a C épület 510-es termében Felsőoktatási workshopot tartunk, melyre szeretettel várunk egyetemeken és főiskolákon dolgozó oktatókat, munkatársakat és PhD hallgatókat.

A konferencia és a workshop ingyenes, regisztrálni azonban az alábbi linken szükséges:
http://tinyurl.hu/Oc2n/

További információ:
Projekthonlap: http://proability.hu
Facebook: https://www.facebook.com/events/1133916496715520/

A proAbility projekt keretében tananyagok készültek:

  • HR-menedzsereknek, munkaügyi közigazgatási szakembereknek
  • Felsővezetőknek, cégvezetőknek, döntéshozóknak
  • Gazdaságtudományi szakok diákjai számára

A konferencián többek között a következő kérdéseket lehet megvitatni a Corvinus Egyetem, a Salva Vita Alapítvány, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a norvégiai NHO Service munkatársaival, kutatóival, valamint hazai és külföldi vezető HR-szakemberekkel:

  • Hogy hogyan lehet a sokszínű munkaerőben rejlő lehetőségeket felmérni és kihasználni?
  • Milyen módszerekkel lehet megváltoztatni a képzések során a fogyatékos munkavállalókról kialakult sztereotípiákat, személyes attitűdöket?
  • Hogyan lehet a leghatékonyabban alkalmazni, menedzselni és megtartani a megváltozott munkaképességű munkavállalókat?
  • Milyen segítséget kaphatnak a munkaadók a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetektől?
  • Milyen kapcsolódó szervezetfejlesztési kérdések merülnek fel egy-egy cégben, amikor megváltozott munkaképességű kollégát kezdenek alkalmazni?

A konferencia regisztrált résztvevői tiszteletpéldányt kaphatnak a proAbility projekt keretében készült tananyagokból, kutatási zárótanulmányból és jógyakorlat-gyűjteményből.

***

A proAbility projekt

A projekt célja, hogy norvég és magyar jógyakorlatok tanulmányozásán és adaptálásán keresztül javítsa a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók elhelyezkedési esélyeit a nyílt munkaerőpiacon. Célunk, hogy vállalatvezetők, civil szervezetek, állami szervek, kutatók, szakértők és szakpolitikusok minél szélesebb körét elérjük és tegyük fogékonnyá a kérdés iránt.

Ennek eszköze a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának körülményeiről és lehetőségeiről való tájékoztatás, valamint a sokszínűség alapelvén nyugvó munkaszervezés oktatásának beépítésére a felsőoktatásba és a vezetőképzésbe. A projekt eredményeként olyan, alapos kutatáson és igényfelmérésen, valamint jó példák adaptációján alapuló felsőoktatási és képzési tananyagok készültek, amelyek hasznosíthatóak a jelen és jövő vállalatvezetőinek és vállalati szakembereinek érzékenyítésére, képzésére.

A projekt az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 HU08 Ösztöndíj Program Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek pályázati akció keretében, 2015. április és 2016. december között valósul meg.

 

Inkább hátrány vagy előny a transzparens vállalati működés hazánkban? Milyen hajtóerői és akadályozói vannak az átlátható működésnek? Az átlátható működés növelheti egy vállalat értékét?

 Ilyen kérdésekre kaptak választ 2016. szeptember 22-én „A jövő vezetői” 2016 tehetségprogram utolsó szakmai napjának résztvevői , ahol a Richter Gedeon Nyrt. látta a programot vendégül

Az átláthatóság önmagában is nehéz és ambivalens téma, nemhogy a nem pénzügyi teljesítményre vonatkoztatva. „A jövő vezetői” tehetségprogram 2016-os évfolyam résztvevői gyorstalpalón vettek részt versenyjogból, bővebben a kartellekről hallhattak, Dr. Fazekas Orsolya, a BCSDH Felügyelő Bizottság tagja jóvoltából, s közösen áttekintették az átláthatóság legfőbb akadályozóit személyes tapasztalataik mentén.

dsc_0728

Utána a tőzsdei jelenléttel bíró Richter Gedeon Nyrt. gyakorlatát és esettanulmányát dolgozták fel Beke Zsuzsa, a vállalat kormányzati és PR vezetőjével, aminek révén a kríziskommunikáció részleteibe is betekintést nyerhettek. Ifj. Chikán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója belső és külső átláthatósággal kapcsolatos vezetői szemléletét és gyakorlatát ismertette a résztvevőkkel, s esettanulmányként a kockázati tényezők tárházát tekintették át.

dsc_0776

Az átláthatósággal szorosan összefüggő nem pénzügyi jelentéstétel volt a másik nagy téma aznapra, amelyet az EU kötelező jelentéstétellel is szorgalmaz már napjainkban. Szabó István, a KPMG fenntarthatósági vezetője rövid előadással ismertette a jelentéstétel nemzetközi és hazai trendjeit. A BCSDH szakmai vezetőjével együttműködésben egy szimulációs játékkal világítottak rá a nem pénzügyi riport jelentőségére, melyből egyértelművé vált, hogy a jelentésnek elsősorban menedzsmenteszközként van igazán hozzáadott értéke a fenntarthatóbbá és felelőssebbé válás útján.

dsc_0811-001

A nap végén Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója és egyben a BCSDH tiszteletbeli elnöke állt rendelkezésre egy egyórás beszélgetés keretében, hogy a vezetői kihívások és fenntarthatóság kapcsolatát saját élményein keresztül tegye megfoghatóvá az érdeklődőknek.

dsc_0877

A nap érdekessége képen a Richter Gedeon Nyrt. laboratóriumába nyerhettek bepillantást a tehetségprogram résztvevői.

A szakmai napon készült képeket itt érhetőek el.

Iparágtól és mérettől függetlenül kockázat a vállalatoknak a klímaváltozás – értettek egyet a vállalatvezetők a BCSDH 2016. szeptemberi felsővezetői kerekasztal beszélgetéseken, amelyeken a 3 éves Action 2020 Magyarország program keretén belül a Klímaváltozás volt a téma.

Szeptember első hetében 3 alkalommal, több mint 10 iparág összesen 32 első számú vállalatvezetője ült le egy asztalhoz szervezetünk felsővezetői kerekasztalain, hogy válaszokat találjon a klímaváltozás okozta kihívásokra és meghatározza azokat a fókusz területeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal beszélgetések helyszíneit a BCSDH 3 tagvállalata: Unilever Magyarország Kft., MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., és Henkel Magyarország Kft. biztosította.

DSC_4346

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat, iparágtól és mérettől függetlenül, hatással van a klímaváltozásra és viseli annak üzleti kockázatait. Ugyanakkor mindegyiküknek lehetőségük van, hogy üzleti lehetőséget találjanak benne: a kockázatok csökkentésével, vagy a nehezebb, de nagyobb lehetőséget jelentő adaptációval, innovációval.

csoportkep

A BCSDH célja, hogy a november 17-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan területeket mutasson be a Klímaváltozás témakörén belül, ahol a vállalatok tenni tudnak, olyan üzleti megoldásokat, amelyek könnyen adaptálhatók minden vállalatra és ajánlásokat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára, hogy hogyan tud valódi hatást elérni ezen a területen.

DSC_4708

Az eseményről készült képeket a galériában tekintheti meg.

A felsővezetői kerekasztal beszélgetések résztvevőinek a listáját ide kattintva tekintheti meg.