Idén nyolcadik alkalommal szervezi meg fenntarthatósági árverését a Civil Licit Alapítvány. A rendhagyó aukción civil szervezetek által fejlesztett üzleti szolgáltatásokra licitálhatnak a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok.

REGISZTRÁCIÓ

Miért érdemes csatlakozni a Civil Licithez?

A Civil Licit fenntarthatósági árverés egy igazi aukció, ahol civil szervezetektől vásárolhat olyan szolgáltatásokat, amelyek az alábbi problémáira, kérdéseire adnak választ, segítséget:

  • munkatársi elköteleződés, lojalitás és motiváció növelése,
  • munkahelyi esélyegyenlőség,
  • befogadó munkahely,
  • munka-magánélet egyensúlya,
  • munkahelyi egészségvédelem,
  • környezeti felelősségvállalás,
  • vállalati önkéntesség,
  • együttműködés civil szervezetekkel.

Mindez érzékenyíti a kollégákat, növeli az egyéni felelősségvállalást és hatékonyságot, így hozzájárul a vállalat stratégiai céljainak eléréséhez.

Hogyan működik a Civil Licit?

A civil szervezetek által kifejlesztett, professzionális szolgáltatásokat minden évben szakmai zsűri választja ki pályázati úton. Az idei év újdonsága, hogy a 77 beérkezett pályázatból első körben 22 civil szervezetet választott ki a bizottság, akik átfogó képzésen vettek részt szeptember folyamán. A képzésen a projektmendzsment, vállalati kapcsolattartás, termékfejlesztés, kommunikáció, értékesítési módszerek témaköreit dolgozták fel a civil szervezetek, vállalati HR, marketing és fenntarthatósági szakértők vezetésével. A képzést követően 2,5 perces pitch keretében mutatták be a civil szervezetek fenntarthatósági szolgáltatásaikat, a megmérettetésen választotta ki a szakmai zsűri azt a 11 civil szolgáltatást, amelyek árverésre kerülnek a november 12-i aukción.

A liciten megvásárolt programokat a vállalat munkatársai a civil szervezetekkel együtt valósítják meg, melynek kereteit és időzítését közösen alakítják ki.

Mitől fenntarthatósági aukció a Civil Licit?

A civil partnerség és együttműködés alapvető fontosságú minden felelősen működő vállalat életében. A vállalati felelősségvállalás egyes területeit fejlesztő civil szolgáltatásokkal a cég CSR stratégiájának megvalósítását segítik a civil szervezetek. A társadalom, környezet és gazdaság fenntarthatóságát egyaránt szolgálja a Civil Licit aukció, amely túlmutat az adományozás és támogatás megszokott formáin. Az árverés szakmai partnerségek kialakításához és a közös értékteremtéshez nyújt segítséget azzal, hogy üzleti platformot és hidat teremt a nonprofit és a vállalati szektor között. A piacon értékesíthető szolgáltatások fejlesztésével a civil szervezetek pedig megteremtik fenntartható gazdálkodásuk alapját, a pályázati és adományból származó forrásokon túl, saját bevételt eredményező tevékenységgel biztosíthatják, hogy hosszú távon dolgozhassanak a jó ügyekért.

A 8. Civil Licit időpontja: 2015. november 12. csütörtök 11 óra

Az árverés helyszíne: ANKERT, Budapest, Paulay Ede utca 33.

Az aukciót vezeti: Winkler Nóra

Részvételi szándékát kérjük november 6-ig jelezze a REGISZTRÁCIÓS LAP kitöltésével.

További információ kérhető az info@civillicit.hu e-mail címen, vagy a +3630.555.2850-es telefonszámon.

Megjelent az új Figyelő TOP 200 kiadvány, amelyben több BCSDH tagvállalat is szerepel. A kiadvány megjelenését 2015. október 16-án a Várkert Bazárban tartott nívós esti fogadással és műsorral egbekötött Figyelő TOP200 Gálán ünnepelték a legnagyobb magyarországi cégek vezetői. A rangos eseményen Varga Mihály pénzügyminiszter is köszöntőt mondott és jelen volt több tucatnyi nagyvállalat első számú vezetője.

A hetilap neves zsűrije négy nagydíjat ítélt oda, amelyeket a legkiemelkedőbb vállalati teljesítményekért a Gálán vehettek át az elismerésben részesített cégek vezetői, négy további különdíjjal pedig öt vállalatot jutalmaztak. A díjazottak között három BCSDH tagvállalat is van:

Az Év Magyar Vállalata
– Master Good Kft.

Etikus Vállalati Díjak (Telenor)
– Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
(nagyvállalati kategória)

– Biofilter Környezetvédelmi Zrt.
(kisvállalati kategória)

 Gratulálunk nekik!

Miért ül le egy asztalhoz többek között a GE, a Heineken, a Masterplast, a McDonald’s, a Nestlé és a Pannónia Ethanol vezérigazgatója, másik 25 vezérigazgatóval együtt?

Az ősz folyamán 3 alkalommal, több, mint 10 iparág összesen 31 első számú vállalatvezetője ült le egy asztalhoz szervezetünk felsővezetői kerekasztalain, hogy megvitassák milyen üzleti válaszok adhatók hazánk jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira.

Az Action 2020 Magyarország program első évében, 2014-ben  a makró szintre fókuszáltunk: 5 területen összesen 20 cél került megfogalmazásra több, mint 100 üzleti, civil és tudományos szakértő bevonásával. Most pedig eljött a cselekvés ideje!

DSC_4523

 „Nagyon komoly vállalati aktivitást tapasztalunk:  konkrét, üzleti megoldásokkal és vállalásokkal ismerkedhettünk meg, amelyek hozzájárulnak  az Action 2020 programban megfogalmazott célok megvalósulásához. .”  – mondta el Salgó István a BCSDH elnöke. „ Célunk hogy elismertessük azt, hogy a fenntarthatóságot az üzleti megoldások tudják biztosítani, és hogy megismertessünk nagy hatású, könnyen adaptálható, vonzó, inspiráló és nem utolsósorban mérhető üzleti megoldásokat minél több vállalattal és a közvéleménnyel. A találkozók azt mutatják, hogy igenis sok változásvezető  van, akik példaként utat mutatnak az üzleti élet többi szereplőjének, hogyan lehet az üzleti célok megvalósítását is elősegítő  fenntarthatósági megoldásokat   beépíteni a fő tevékenységükbe.”

Az idei Párizsi Klímacsúcs előkészítése során egyre inkább  egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság különböző témaköreiben mind kormányzati, mind vállalati szinten minden országban vannak tervek, elképzelések sőt megoldások is. Magyar szempontból jelenleg az egyik leghangsúlyosabb kérdés a foglalkoztatás, ahol   a kerekasztalokon számos nagyon komoly vállalati megoldás is elhangzott azzal, hogy a jelenlegi gondok hosszabb távú kezelése kormányzati intézkedéseket igényel.

DSC_4863

További csatlakozókat és változásvezetőket is keresünk. A felsővezetői kerekasztalokon a különböző iparágak és vállalatméretek különböző szempontjai segítenek minket abban, hogy nagyon széles palettán, sokszínű üzleti megoldásokat azonosítsunk. Fontos, hogy találjunk olyan megoldásokat, amelyek hatása a vállalati szintről kiterjeszthető makró szintre is.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, az Action 2020 Magyarország munkacsoport vezetője, az ALTEO Group vezérigazgatója.

Vannak megoldások és vannak változásvezetők. A BCSDH november 19-i üzleti ebédjén mindenki találkozhat velük. Az esemény díszvendége és egyik előadója Peter Bakker anyaszervezetünk az Üzleti Világtanácsnak (WBCSD) az elnöke lesz.

2016 januárjában elindul „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik évfolyama, amelyre várjuk a tagvállalataink jelöléseit. Ettől az évtől kiválasztási segédlet is segíti a vezetőket, hogy a legalkalmasabb, legnagyobb vezetői potenciállal bíró jelöltek vehessenek részt a programban.

Bővebb információ: https://bcsdh.hu/temak/jovo-vezetoi/

 „Magabiztosabban állok ki és beszélek a fenntarthatóságról, mert most már tudom, sokan vannak mögöttem, mellettem, sok az élő jó gyakorlat”

Ilyen és hasonló személyes vallomások hangzottak el „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján. Az október 2-i mélyítő napon, a Budapesti Erőmű vendégeként, szóba került az idei program értékelése, és a projekt feladatok prezentálására is sor került olyan szakértők és szakemberek jelenlétében, mint Dr. Bokor Attila a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, Kelemen Attila, a Ben & Loch Lomond Zrt. elnök-vezérigazgatója, Pogány Éda Glória, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója, Simon Anita, a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. cégcsoport igazgatója, Szauer Péter, HVG Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója valamint Petrik Ida a BCSDH leköszönő vezetője. A délutáni programon részt vett Márta Irén a BCSDH új vezetője is, a gyárlátogatáson pedig Major Balázs, a Budapesti Erőmű Zrt. környezetvédelmi felelőse volt a házigazdánk.

A program értékelése során a személyes tanulságokon túl a közösen azonosításra kerültek a fenntartható vállalat és azt irányító jövő vezetője ismérvei. A legfontosabb tanulságként kimondásra került, hogy a vezetői akarat és a döntések és cselekedetek időtávja a kulcs sikertényező.

IMG_0780

Az erőmű-látogatás után egy útravaló, elgondolkodtató előadás hangzott el, a 10 évvel ezelőtti Aranykalitka kutatás hátterét és a második felvonásnak az eredményeit bemutatva. Izgalmas kérdéseket vetett fel, témákat érintett, amely akár a résztvevők magánéletére és vezetői karrier tervezésére tanulságokat jelenthet.
A beszélgetés érintette a pénz és/vagy biztonság szerepét, a női és férfi sorsokat, a munka és magánélet egyensúlyát, a státuszszimbólumok és siker kapcsolatait, a pszichoszomatikus jelenségeket vs. az egészségmegőrzés jelentőségét, a krízisek/kudarcok utáni megújulást/újjászületést.

IMG_0781

Az idei év utolsó vezetői beszélgetésének vendége Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója és a BCSDH elnöke volt, aki őszintén beszélt a szervezet céljairól, és az ő személyes motivációiról is. Valamint elmondta véleményét a közép- és felsővezetői különbségekről, a vezető erejéről.

IMG_0810

A nap fontos programpontja volt amikor az egyes csapatok röviden bemutatták projektmunkájukat és javaslataikat, amelyeket utána a független értékelő szakértők véleményeztek.

A négy csapat az alábbi témákat dolgozta fel mentoraik segítségével:

  • Idősek (>55) foglalkoztatása
  • Közösségi erőmű az önellátás és megújuló energia mentén
  • Szén-dioxid kibocsátás jelentősége és vállalatvezetők meggyőzése
  • Csapadékvíz hasznosítás

IMG_0742

Az értékelő szakértők örömmel látták a projektmunkák mögött rejlő erőfeszítéseket, gondolatokat, szándékokat. Érdekes előadások voltak, melyek majd november 19-én kerülnek prezentálásra nagyobb közönség előtt, a BCSDH üzleti ebédje után, összekötve a 2015-ös évfolyam  oklevél átadójával. Egyben ez lesz az idei program záróeseménye is.

A mélyítő nap végén bemutatásra került „A jövő vezetői” tehetségprogram új filmje is, amiben az idei résztvevők nyilatkoznak élményeikről, tapasztalataikról.

A Magyar Adományozói Fórum (MAF) 2015. október 1-jén adta át a MAF Társadalmi Befektetések Díj pályázatának díjait a leginnovatívabb, a legsikeresebb partneri együttműködésen alapuló, és a legnagyobb hatást elérő támogatási programokat megvalósító hazai vállalatoknak. A díjkiosztóra a MAF „Társadalmi profit = Üzleti profit?” című konferenciáján került sor, amelynek fővédnöke Varga Mihály, Nemzetgazdasági Miniszter volt.

A MAF „Társadalmi profit=Üzleti profit?” konferenciáján a fiatalok munkaerő-piaci integrálását segítő vállalati támogatási programok legújabb megoldásairól, illetve a vállalati támogatások nem pénzbeli erőforrásainak felhasználási lehetőségeiről osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat  az üzleti, a non-profit és az állami szféra képviselői.

A MAF Társadalmi Befektetések Díj a hazai vállalatok társadalmi felelősségvállalását elismerő szakmai díjak között az egyetlen, amely a szektorok közötti együttműködéseken alapuló és a hosszú távú társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot is szolgáló példaértékű támogatói tevékenységekre szeretné felhívni a figyelmet, és ösztönözni az üzleti szektor stratégiai szintű társadalmi szerepvállalását. Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára előadásában a díj kapcsán hangsúlyozta: „A társadalmi felelősségvállalás erősítése, az abban tevőlegesen részt vállalók elismerése egy olyan kezdeményezés, amely minden dicséretet és támogatást megérdemel, és egyúttal összhangban áll a Magyar Kormány társadalmi és gazdaságpolitikai irányelveivel.”

A MAF 2011 óta évente meghirdetett pályázatára az elmúlt 5 évben 130 vállalat jelentkezett támogatói programjaival.

A független bíráló bizottság döntése alapján a MAF Társadalmi Befektetések Díj négy kategóriájának nyertes pályázatai 2015-ben:

MAF Leginnovatívabb Támogatói Program Kategória:

  1. Erste Bank Hungary Zrt. – Plusz 1 Tett program keretében „Pénzügyek egyszerűen”
  2. HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. – Soproni Jóleső Segítség Program
  3. GlaxoSmithKline Kft. – „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” program

MAF Legsikeresebb Partneri Együttműködések Kategória:

  1. Syngenta Kft. – A Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Syngenta Élelmiszerlavina programja
  2. GlaxoSmithKline Kft. – „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” program
  3. HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. – Soproni Jóleső Segítség Program

MAF Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program Kategória:

  1. MAVIR Zrt. – Madárvédelem az átviteli hálózat mentén program
  2. Generali a Biztonságért Alapítvány – Generali Mosolyvadász Program
  3. K&H Csoport – K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő

MAF Az Év Társadalmi Befektetési Programja Kategória:

  1. MAVIR Zrt. – Madárvédelem az átviteli hálózat mentén program
  2. GlaxoSmithKline Kft. – „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” program
  3. Syngenta Kft. – A Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Syngenta Élelmiszerlavina programja

A Magyar Adományozói Fórum 6 további pályázó vállalat eredményeit ismerte el különdíjjal: JUNIOR Különdíjban részesült a Jabil Circuit Magyarország Kft.- „Önkéntes munkával a rászoruló gyermekekért programja, SENIOR Különdíjat kapott a Budapest Bank Zrt.- ” „Budapest Bank Budapestért” Alapítványa, az ÖNKÉNTESSÉG Különdíjat nyerte el a Microsoft Magyarország – „Mentés Másként” Microsoft Fenntarthatósági és Vállalati Önkéntességi Nap kezdeményezése, valamint a MAF KÖZÖS ÉRTÉKTEREMTÉS Különdíját vehette át a Vodafone Magyarország Zrt.- „Vodafone az eltűnt személyek felkutatásáért” programja. Az idén először adta át a MAF a MECENATÚRA Különdíjat az evopro Holding Zrt. –  Zipernowsky Tudományok és Művészetek Háza programjának és a PRO BONO Különdíjat a KPMG Hungária Kft.- KPMG Felelős Társadalomért 2014 programjának.

2015 májusa óta Magyarországon is csatlakozhatnak a felelős foglalkoztatók a Sokszínűségi Egyezményhez, azaz a Diversity Charter mozgalomhoz. Október 15-e új mérföldkő az európai uniós kezdeményezés hazai életében. Ünnepélyes aláírási ceremóniára várják mindazon cégeket, amelyek nyitottak arra, hogy aláírásukkal kifejezzék: elkötelezettek az egyenlő bánásmód és a sokszínű vállalati kultúra kialakítása mellett.

A Sokszínűségi Egyezmény, azaz a Diversity Charter kezdeményezés 2004-ben indult Franciaországból. Ez volt az első olyan írásos dokumentum, amely az Európai Unió munkahelyi diszkrimináció-ellenes, esélyegyenlőséget támogató irányelveit rögzítette, és azóta is népszerűsíti a foglalkoztatók körében. A célja leginkább a szemléletformálás. A vállalatok vezetői a csatlakozással és az ünnepélyes aláírással munkavállalóik és a piaci környezet számára is egyértelműen üzenik, hogy hisznek a szervezeti sokszínűség értékében és elkötelezettek a megvalósításában.

Magyarországgal együtt jelenleg 15 európai ország tagja Diversity Charter mozgalomnak: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország.

A Sokszínűségi Egyezményt bármely cég aláírhatja, legyen kicsi vagy nagy, magyar tulajdonban lévő vagy multinacionális. Egyetlen kritérium az egyenlő bánásmód tisztelete, és az a szándék, hogy a cég sokszínű szervezeti kultúrát alakítson ki. A mozgalomhoz csatlakozók vállalják ugyanis, hogy lépéseket tesznek a vállalat irányítása területén a sokszínűség megteremtéséhez, olyan humán erőforrás politikát alkalmaznak, mely egyenlő bánásmódot biztosít: korra, nemre, faji hovatartozásra, bőrszínre, politikai nézetre, fogyatékosságra való tekintet nélkül. Vállalják, hogy megvédik dolgozóikat a diszkriminációval szemben, a munkavállalók bevonásával esélyegyenlőségi tervet készítenek, és folyamatosan nyomon követik a kitűzött célok megvalósulását.

A mozgalom hazai bevezetője az mtd Tanácsadói Közösség az aláírási ceremóniát szakmai rendezvénnyel gazdagítja, amelyen szó lesz a kormány foglalkoztatás központú CSR Cselekvési Tervéről, illetve a munkahelyi generációs kihívásokról. A szakmai rendezvénnyel az mtd azt kívánja megmutatni, hogy egy-egy cég a csatlakozással részévé válik egy munkáltatói közösségnek, amely az információ-, tudás és tapasztalatcsere, továbbá a jó gyakorlatok megismerése révén hozzájárul a szervezet további fejlődéshez.

Jelentkezni a Sokszínűségi Egyezmény honlapján lehet.

További információ:

Németh Judit
ügyvezető alelnök
nemeth.judit@mtdtanacsado.hu

—————————————

Az mtd Tanácsadói Közösség egyrészről az értékteremtő HR-szolgáltatások terén piacvezető társadalmi vállalkozás, továbbá a munkahelyi esélyegyenlőség és sokszínűség mellett elkötelezett szervezetek és szakemberek tudásmegosztó közössége. Innovatív működésük célja, hogy egyedülálló szakértelmükkel támogassák a jövő generációi számára is vonzó, fenntartható, befogadó szervezeti kultúrák kialakulását, elterjedését és fennmaradását. További céljuk a munkaerőpiacon hátránnyal élő személyek szakszerű integrációjának előmozdítása, a vállalati szakemberek felkészítésével, ismeretátadással, kutatásokkal,  és jó gyakorlatok megosztásával.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok szeptember végén történt elfogadását követően a Köztársasági Elnöki Hivatal már a Magyarország számára kiemelkedően fontos célterületetekre összpontosít – jelentette be Kőrösi Csaba, a KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője a BCSDH vállalatvezetőknek tartott üzleti reggelijén.

Közel 70 vállalati vezető előtt tartott nagy sikerű előadást Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának a vezetője, a 2015. október 6-án megrendezett üzleti reggelinken. 

Márta Irén, szervezetünk új igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta a téma időszerűségét, hiszen a New York-i ENSZ csúcs lezárulta után a világ most a sok mindent eldöntő decemberi, párizsi klímacsúcsra figyel.

Kőrösi Csaba a 2015-ös év fontosságát a háborút követő 1945-ös évhez hasonlította, amikor is képes volt a világ a teljes megújulásra, hiszen új intézményi és együttműködési illetve pénzügyi rendszert és új szabályokat vezettek be. Jelenleg, 2015-ben egy hasonló nagyságrendű változásra van lehetőség és szükség ahhoz, hogy egy fenntartható világban élhessünk.

BCSDH Üzleti reggeli Kõrösi Csaba 2015.10.06.

Az ennek megalapozására szolgáló, most szeptemberben New Yorkban elfogadott és kihirdetett Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) egyedülállóak a maguk nemében, ugyanis azok 2030-ig 17 célt és 169 alcélt tűznek ki a világ társadalmi és környezeti jólétet eredményező fordulata érdekében. 193 ország képviselői, üzletemberei, tudósai, civil szervezetei két éven keresztül dolgoztak egy ambiciózus, de megvalósítható célrendszer kialakításán.

Az üzleti világ számára pedig az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) az ENSZ Global Compact-al és a GRI-vel közösen olyan iránytűt készített, amely segíti a vállalatokat, hogy azok minél hatásosabban járulhassanak hozzá a megvalósításhoz.

Ezek hosszú távú célkitűzések, melyek együttesen egy globális jövőképet formálnak. A siker kulcsa, hogy e globális jövőképet az egyes országok a saját adottságaiknak megfelelő cselekvéssé tudják átalakítani.
Kőrösi Csaba, a Fenntartható Fejlődési Célokat létrehozó (SDG) nemzetközi tárgyalások társelnökeként a siker legfontosabb kritériumának tartja, hogy minden ország megtalálja a saját fenntarthatósági prioritásait.

A kidolgozott globális célrendszeren belül Magyarország fenntarthatósági prioritásai a klímavédelem, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, az élelmiszer-biztonság, a tiszta energia és energia-biztonság, az egészségvédelem, a fenntartható városok és közösségek, valamint az előbbieket támogató technológia-fejlesztés és oktatás területén jelölhetőek ki.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy akarjuk-e befolyásolni a változás irányát és a változás élére tudunk-e állni.

                                                                                        *****

Kőrösi Csabáról:

Magyarország volt ENSZ nagykövete, jelenleg a a Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának a vezetője. Előző funkciójában, mint Magyarország állandóképviselője az ENSZ New yorki központjában, a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) nemzetközi tárgyalásainak levezető társelnöke volt.

 Az SDG-k kijelölik a következő 15 évre azokat a legfontosabb globális fejlődési célokat, amelyek egy teljes paradigmaváltást tesznek lehetővé. Erről született megállapodás idén szeptemberben, New Yorkban.
A környezeti diplomáciában végzett munkájának elismeréseként Elizabeth Haub díjjal, valamint  AfricaConnect díjjal tüntették ki.

2015. október 8-án ismét megrendezésre kerül a SUSCO Budapest 2015 nemzetközi fenntartható fejlődés konferencia az Antall József Tudásközpont szervezésében. Az Akváriumban megrendezett rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök úr, védnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere, aki beszédével nyitja meg a konferenciát. Neves hazai és nemzetközi szakértők segítségével keressük az élhető város kialakításának és a városi infrastruktúra dekarbonizációjának a megoldásait, a legújabb kutatási eredményeket bemutatásával. A konferencia fő paneljei a fenntartható várostervezés, zöld épületek és a fenntartható közlekedés témája köré csoportosulnak.

Teret adunk az innovációnak” – így szól a SUSCO Budapest konferencia kísérő programja, a SUSCO Expo mottója, amely keretében a smart city üzleti, tudományos és civil nagykövetei mutatják be nem csak környezettudatos, de innovatív megoldásait. Workshopok, kiselőadások és közel 30 kiállító segítségével mutatjuk meg, mit jelent Budapesten és a környező országokban az élhető város.

A konferencia regisztrációhoz kötött, de a SUSCO Expo nem regisztráció köteles.

 www.suscobudapest.com

https://www.facebook.com/events/429794137206640/

SUSCO_plakat_a3

Önszabályozás jogászi szemmel

Arra ösztönzi az ÖRT a jogászhallgatókat, hogy önszabályozás témakörében készítsenek tudományos diákköri dolgozatot, ezért ebben az évben is különdíjat ajánlott fel a legjobb dolgozat szerzőjének

Az önszabályozás kérdése nem csupán reklámszakmai, hanem szabályozási, szabályozás-technikai kérdés is – erre szeretné ráirányítani a jövendő jogászok figyelmét az ÖRT, amikor arra bátorítja őket, hogy a szabályozási metódusokról szóló gondolataikba a szakmai önszabályozást, és annak vizsgálatát is építsék bele. Ezért ajánl fel különdíjat a téma legjobb dolgozatát készítő jogász hallgatónak az ÖRT.

Nem ez az első alkalom, hogy az e témában legjobb Országos Tudományos Diákköri dolgozatot készítő hallgatót jutalmazzuk. A téma továbbra is releváns, mindig új hallgatók jönnek, így tehát fontos, hogy az új generáció is elmélyedjen az önszabályozásban, mint szabályozási kérdésben – fogalmaz Megyer Örs, az ÖRT elnöke.

Most zajlik az egyetemeken a témaválasztás, ezért Magyarország vezető jogász professzorait, intézet- és tanszékvezetőit tájékoztattuk az ÖRT felajánlásáról. A honlapunk kiváló kiindulási pontot jelent az érdeklődő hallgatóknak, ahol az EU, APEC és az OECD ez irányú tanulmányai és állásfoglalásai mellett nemzetközi jogászprofesszorok publikációiról is információt adunk. Bízom abban, hogy felajánlásunk ösztönzést ad a hallgatóknak, és kifejezi az oktató iránti megbecsülésünket is, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a témában kiváló dolgozatok szülessenek. – tette hozzá Fazekas Ildikó az ÖRT főtitkára.

További információ: Fazekas Ildikó főtitkár (+3630/9902301)