A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2015. február 24-én tartott taggyűlésen bemutatkozott Chikán-Kovács Eszter a szervezet új kommunikációs menedzsere. Az új pozíció létrehozását a szervezet fejlődése indokolta.

Petrik Ida ügyvezető igazgató elmondta, hogy a szakmai programok magas színvonala valamint a tagvállalatok növekvő száma egyre fontosabbá teszi a szervezet tudatosabb külső és belső kommunikációját. Örömét fejezte ki, hogy egy olyan senior szakember csatlakozik a szervezethez, aki már előtte önkéntesként segítette a BCSDH kommunikációs munkáját.

Chikán-Kovács Eszter évtizedes szakmai tapasztalatát elsősorban a marketing területén szerezte márkamarketinggel és stratégiával foglalkozva, de gyakorlatra tett szert PR és webmarketing területén is. Marketing stratégia témában előadásokat is tartott a felsőoktatásban . A Zwack Unicum Nyrt-nél hosszú ideig senior marketing menedzseri pozíciót töltött be. Most két kisgyermeke mellől tért vissza a munka világába.

Eszter azért döntött úgy, hogy segíti a BCSDH kommunikációs munkáját, mert vonzó számára, hogy a szervezet munkája ötvözi a gazdasági érdekeket és a társadalmi, környezeti hasznosságot és egy olyan utat mutat, amely első számú vezetőket inspirál arra, hogy üzleti megoldásokat keressenek egy élhetőbb jövőért. Vonzó számára, hogy új szakmai tapasztalatokra tehet szert. Két kisgyermekes anyaként fontosnak tartja, hogy a szervezet kifejezetten családbarát és lehetőség van a rugalmas foglalkoztatásra.

Az új kommunikációs menedzser egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a vállalati fenntarthatóság, mint téma egyre inkább megjelenjen a gazdasági médiumokban, a szervezet segítségével a tagvállalatok jó példáinak bemutatása révén ezzel követhető példákat, mintákat mutatva más vállalatoknak. Stratégiai feladatnak tartja a médiakapcsolatok elmélyítését és szükségesnek, hogy a cél érdekében jobban kihasználják a tagvállalatok és a BCSDH kommunikációs tevékenységében rejlő szinergiákat.

2015. február 18 – „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram első szakmai napja

Mi a gazdasági szektor küldetése és viszonya a társadalommal illetve a bioszférával? Létezik demokratikus döntéshozatal a vállalati fenntarthatóság témában illetve mik ennek a lehetőségei? Kik a változásvezetés motorjai? – Többek között ilyen és ehhez hasonló, a vállalati fenntarthatóságot alapjaiban meghatározó kérdéseket vitattak meg azok a tehetséges fiatal vállalati szakemberek és vezetők, akik részt vettek „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram első szakmai napján.

Pataki György elismert fenntartható fejlődés szakember facilitálásával az ökológiai lábnyom definiálásán keresztül releváns fenntartható fejlődés szakmai, makrogazdasági, szervezetfejlesztési és filozófiai kérdéseket tettek fel és vitattak meg a résztvevők.
Egyrészt fontos kihívásként rajzolódott ki az üzleti szektor küldetése, alapvető missziója a társadalmi és bioszféra rendszerekhez kapcsolódóan, a közöttük működő visszacsatolási mechanizmusok eredményes működ(tet)ése és az együttes fejlődés mibenléte, a hatalmas időtáv különbség áthidalásának lehetősége.

Másrészt a résztvevők izgalmas kérdésként vetették fel az elégtelenül működő rendszeren belül való változás és változtatás lehetőségeinek és motorjainak azonosítását. „Megteremtettünk különböző rendszereket, amelyeknek a foglyai lettünk jelenleg, és pörgetnünk kell őket. Emiatt tele van anomáliával és ellenérdekekkel. Kérdés, hogy ebben a fenntarthatatlan rendszerben képes-e egy nagyvállalat fenntarthatóvá válni?” – tette fel a provokatív kérdést a facilitátor, utalva az Interface és vezetőjének példájára is.

A résztvevők körében a legintenzívebb kérdéskört a „ki tud változtatni” felvetés generálta – ha a vállalatok a rendszer foglyai, nem eredményesebb-e az egyéneket formálni és befolyásolni? De nem túl nagy teher-e az egyénnek a komplex rendszer teljes felelőssége?

A BCSDH szakmai vezetőjének előadása révén „A jövő vezetői”  a problémákon túl megoldási lehetőségeket és inspiráló ötleteket is kaptak a résztvevők, olyan változásvezetők történetein és alternatív üzleti modelljeinek megismerésén keresztül, mint Anita Rodick, Paul Polman, Mike Nixon, Gyenes András, Spenót, Bill Drayton, Jakab Áron és Mészáros Zsuzsa .
A társadalmi vállalkozók, alternatív kapitalisták, szövetkezetek, családi vállalkozások és felelős vállalatok sikerei révén keresték az adaptálási lehetőségeket, motivációkat, üzleti racionalitást az esetekben.

Bár a jó fenntarthatósági változásvezető kívánatos kompetenciára és tulajdonságaira nem született meg a mindenható 10-es lista, pár eleme hangsúlyt kapott. Kritikusnak tűnik az alázat és empátia, a hitelesség, és a mai változékony, bizonytalan, ambivalens világban való rugalmas működés képessége.

A Grundfos vállalat stratégiájának és a gyár működésének megismerésén keresztül izgalmas gyakorlati példát is láthattak a Tatabányára látogatók, amit Török László ügyvezető igazgatóval folytatott kávéházi beszélgetés tetőzött be. A házasságokhoz hasonló hét éves ciklikusság vezetői és fenntarthatósági kihívásaiba engedett betekintést a vezető, több személyes és vezetői tapasztalatát is megosztva, megfűszerezve a dán és magyar kultúra különbözőségével.

„A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalatai számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.

További képek megtekinthetők a következő linken: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=26

A tavalyi program sikerére alapozva idén is elindult „A jövő vezetői” tehetségprogram 25 tehetséges, fiatal vezető részvételével. Január 27-én ünnepélyes megnyitón indította útjára a programot a BCSDH.

Mi a közös, például az E.ON számlázási vezetője, az SCA fogyasztói értékékesítési vezetője, a Coca-Cola HBC Magyarország PR koordinátora, a Magyar Lapterjesztő munkaügyi vezetője, a Grundfos termelésvezetője és a Shell marketing vezetője között? Többek között az, hogy rendkívül tehetségesek a saját szakmájukban és kevés év üzleti tapasztalata alatt is tanúbizonyságot tettek vezetői potenciáljukról. Ezért is vesznek részt közösen azon a kilenc hónapon át zajló fejlesztési programon, ahol megismerkedhetnek a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati alapjaival, jó gyakorlatokkal, kiváló hazai és nemzetközi példákkal. 

2015. január 27-én a Siemens Zrt. adott otthont annak az ünnepélyes nyitórendezvénynek, ahol a kiválasztott 25 fiatal első ízben megismerhette egymást, a programot támogató és a rendezvényen is jelenlévő mentorokat. Salgó István elnök úr köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Vezetői ajánlás a vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell. A házigazda, Dale A. Martin, a Siemens vezérigazgatója a program jelentőségét emelte ki, amely nem csak makrogazdasági szempontból előremutató, de a Siemens vállalat saját működésében is előnyeit látja, így idén már két résztvevőt is delegáltak a programba. Petrik Ida ügyvezető igazgató a tavalyi év sikerének zálogára hívta fel a figyelmet, miszerint a tagvállalatok, mentorként résztvevő tapasztalt szakemberek és nyitott, tehetséges program résztvevők aktív együttműködése tette sikeressé az első évfolyamot a tavalyi évben.

A BCSDH újonnan kinevezett szakmai vezetője ismertette a program részleteit és bemutatta az idei év legfontosabb mentorvállalatait is, amelyek: Alteo, BDL, Ben&Loch Lomond, Biofilter, Budapest Airport, Coca-Cola HBC, Dandelion, E.ON, Grundfos, Holcim, HUGBC, KPMG, McDonald’s, MOL, Richter Gedeon, Siemens, Telenor, Unilever és Zwack. A csoportos tanuláson alapuló programban továbbra is változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság aspektusait, vagyis gyárlátogatás, esettanulmány-feldolgozás, diskurzus, CEO-interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

A vacsorát játékos ismerkedés tette szórakozatóvá, melynek többek között Dale A. Martin vezérigazgató úr – Oscar-díjat érdemlő színészi teljesítménnyel – vállalata azt a szerepet, hogy bátor önkéntesek „meggyőzzék” az Action 2020 Magyarország program egyes célkitűzéseinek fontosságáról. A bátor jelentkezők kreatív megközelítéseket demonstráltak a fenntarthatóság és üzleti kihívások összehangolására.

A 2015-ös programban résztvevő 24 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett: BASF, BDL, Biofilter, Budapest Airport, Coca-Cola, Coface, eisberg, E.ON, Generali Biztosító, Grundfos, KPMG, Magyar Lapterjesztő, McDonald’s, Nestlé, SCA, Shell, Siemens, Syngenta, Unilever. További egy fő pedig az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében került ki, Beke Tomaj az ELTE MsC hallgatója.

További fotók a következő linken érhetők el: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=25

Ha többet akar tudni a programról vagy megnézné a 2014-es videót, kattintson ide:

https://bcsdh.hu/temak/jovo-vezetoi/

Magyarország az utóbbi időben, és főleg a riói klímakonferencia óta nagyon komoly munkával járult hozzá a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a fenntartható fejlődés megteremtése területén – jelentette ki Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap (WWF) politikai és tudományos igazgatója, akit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár február 1-jével klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettessé nevezett ki.

Ez a magyar hozzájárulás az ENSZ Nyitott Munkacsoportjában különösen a következő 15 évre vonatkozó célok kidolgozásában volt jelentős – tette hozzá az MTI-nek Tokióból nyilatkozva.

Ennek a munkacsoportnak az egyik társelnöke volt Kőrösi Csaba, Magyarország állandó ENSZ-képviseletének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, akit Áder János köztársasági elnök január elején kinevezett a Köztársasági Elnöki Hivatal új szervezeti egysége, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetőjévé.

Pásztor János szerint Kőrösi Csaba fantasztikus munkát végzett, ami jó a világnak és jó Magyarország hírnevének is. Közölte: mint ENSZ-főtitkárhelyettes nagyon jó együttműködésre számít a Környezeti Fenntartható Igazgatóság vezetőjével.

Pásztor János legfőbb feladata azoknak az erőfeszítéseknek a támogatása lesz, amelyeknek célja, hogy globális megállapodás jöjjön létre a decemberben esedékes párizsi nemzetközi klímaügyi konferencián. A magyar diplomata a főtitkár-helyettesi pozíción túl a párizsi konferenciáig Ban Ki Mun klímaügyi tanácsadója is lesz. Mint mondta, feladatkörének magasabb szintre emelése is azt mutatja, hogy a világszervezet első embere milyen komolyan veszi a klímaváltozás problémáját.

A magyar tisztségviselő segíteni fogja a főtitkárt politikai munkájában a tagállamok vezetőivel folytatott tárgyalásai során és részt vesz a világszerte indítandó klímaügyi akciókkal kapcsolatos mobilizálásban, az államokkal, az ENSZ-szervezetekkel és az olyan nem kormányzati szervezetekkel egyeztetve, mint amilyen a WWF, amelynek jelenleg vezető tisztségviselője.

„Mindent meg kell tenni, hogy Párizsban jó eredmény szülessen, mert ez a legfontosabb manapság: ha a klímaváltozás problémáját nem tudjuk megoldani, akkor az minden mást tönkretehet, gazdasági, környezetvédelmi, szociális és egyéb szempontból is” – mondta.

Pásztor szerint a párizsi konferencia akkor lesz eredményes, ha sikerül biztosítani, hogy a hőmérséklet emelkedése két fok alatt maradjon.

„Mindenkinek megvan a maga felelőssége, nem lehet azt mondani, hogy ezt hagyjuk csak az amerikaiakra meg a kínaiakra” – válaszolta Pásztor arra kérdésre, hogy kire hárul a fő feladat a klímaváltozás lelassítása érdekében.

„Vannak olyan országok, ahol könnyebben tudnak változtatni. Dániában például kedvezőek a feltételek a szélenergia felhasználáshoz, máshol pedig sok a napsütés vagy más feltételek állnak rendelkezésre. Az országok helyzete eltérő, az a fontos, hogy mindenki meghozza a maga hozzájárulását” – tette hozzá.

Szavai szerint nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok, Kína és más, jelentős károsanyag-kibocsátó nagy államok szerepvállalása nagyon fontos. Úgy vélekedett, hogy az olyan országoknak is, mint Magyarország, ahol az üvegházgáz-kibocsátás kvóta alatti, ezt a szintet még lejjebb kell vinniük, és segíteniük kell a többi országot abban, hogy hasonlóan kedvező helyzetbe kerüljenek.

„Tény, hogy amit az egyes országok tenni készek, sokkal kevesebb annál, mint amit a tudomány kér tőlünk. A nagy probléma az, hogy a kettő között különbség van” – nyilatkozott Pásztor János.

forrás: MTI

Új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővült január 1-jétől a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) – jelentette be Áder János államfő a 2015. január 5-ei sajtónyilatkozatában, a Sándor-palotában.

Az új igazgatóságot Kőrösi Csaba eddigi ENSZ-nagykövet vezeti.     A köztársasági elnök újságírók előtt közölte: rövid és hosszú távú okok egyaránt magyarázzák az új szervezeti egység létrehozását. A hosszú távú okok között arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezeti fenntarthatóság pártokon, ciklusokon átnyúló feladat, amely minden embert érint. Úgy fogalmazott, hogy az a fejlődés, amelyet ma sokan fenntartható fejlődésnek hívnak, megítélése – és sok tudós álláspontja – szerint ebben a formájában fenntarthatatlan.     Rövid távú okként azt említette, hogy idén decemberben Párizsban kísérletet tesznek a kiotói egyezményt váltó új megállapodás megalkotásra. A kiotói egyezményt abban a formában, ahogyan korábban megkötötték, nem lehet folytatni, szélesebb bázisú, több országot érintő megállapodásra van szükség – mondta Áder János, hozzátéve, hogy azokat az országokat is be kell vonni, amelyek a kiotói egyezményt nem írták alá vagy mentesültek az aláírása alól.     Magyarországnak segítenie kell a közös munkát Párizsban – hangsúlyozta az elnök, aki felkérte erre a feladatra Kőrösi Csabát.     Kőrösi Csaba is kiemelte nyilatkozatában, hogy idén decemberben meg kell állapodni a klímaváltozás megfékezésének kezeléséről.

Forrás: MTI

Fotó: MTI