Vezető vállalatok tudják, hogy a szokásos üzleti modell, a „business as usual” nem fenntartható. A befektetők és a fogyasztók egyre nagyobb mértékben nyomatékosítják, hogy a vállalatok a társadalmi és környezeti problémákkal is foglalkozzanak. A vezető cégek felismerték, hogy olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek kielégítik ezt a befektetői és fogyasztói igényt, és egyben hozzájárulnak versenyképességükhöz. Ugyanakkor a leghatékonyabb NGO-k felismerték, hogy a piac változásaiban rejlő lehetőségek kiaknázásával széleskörű és tartós változást érhetnek el. Azért, hogy céljaikat elérjék, a vállalatok és az NGO-k utat keresnek az együttműködéshez. Ezek a partnerségek, ha hatékonyan vannak megtervezve és végrehajtva, jelentős üzleti és környezeti eredményeket érhetnek el, és inspirálhatnak további feleket az együttműködésre.

A két szektor közti partnerség  erősítését szolgálja az együttműködés kiterjedt elemzésén, jól működő esettanulmányok bemutatásán és gyakorlati tippek megosztásán keresztül a letölthető ‘Útmutató’

Az Útmutató „A kölcsönösen előnyös együttműködés erősítése a profitorientált és a nonprofit szektor között a Visegrádi országokban” elnevezésű projekt keretében került kidolgozásra, amelyet a CEEweb Visegrádi országokból származó partnereivel együtt valósított meg.

További információ: Kiss Veronika, kiss@ceeweb.org

A 15 éve fennálló Baltazár Színházat Elek Dóra hozta létre és vezeti napjainkig. A Színház komoly nemzetközi hírnevet vívott ki magának, itthon is egyre ismertebb és megbecsültebb résztvevője a színházi kultúrának.

Tagjai enyhén értelmi sérült színészek, de a színház nem „ehhez képest” jó, hanem ennek elfeledtetésével képes nagyszerű produkciók sorának előállítására – mostanra a repertoár több mint tucatnyi előadást ölel fel.

A Baltazár tagjainak továbbképzésére hozta létre a színészként velük dolgozó Müller Péter Sziámi a Dalműhelyt, ahol a résztvevők gondolataiból dalszövegeket írva beszéd-, ének-, ritmus- és színészi tanulmányok folytatása közben kialakult egy páratlan „repertoár”. Az ebből készülő CD  bemutatókoncertjére kerül sor 2014. május 26-án a Művészetek Palotája Bartók Hangversenytermében.

A program azért mondható példa nélkül állónak, mivel a dalszövegeket húsznál több, a magyar zenei életet eddig együtt még soha nem reprezentáló művész zenésítette meg és adja elő a lemezen és a koncerten.

Az „Árad a szeretet – Emberi minimum koncert” címet viselő előadáson egy-egy, a Baltazárnak készült saját dallal fellép Zorán, Szakcsi Lakatos Béla, Palya Bea, Koncz Zsuzsa, Bródy János, Szalóki Ági, Szinetár Dóra, Darvas Ferenc, Kiss Tibor (Quimby) és még sokan mások.

A koncert célja, hogy a fenntartható fejlődés szellemében a társadalmi együttélés etalonját példázva az őt megillető helyre pozícionálja ezt a világon is párját ritkító társulatot, és evvel erősítse a sérült emberek elfogadását, előítélet mentes megítélését, és előmozdítsa a fiatalabb korosztályok kultúrára való nyitását.

A koncertről a Magyar Televízió felvételt készít.

Szembesülve a még soha nem látott globális, regionális és helyi fenntarthatósági kihívásokkal, az átlátható és hatékony nem-pénzügyi jelentéstétel még sürgetőbb feladattá vált. Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) és a Radley Yeldar „Számít a jelentéstétel” címmel a világ eddigi legnagyobb független kutatása keretében vizsgálta a vállalati nem-pénzügyi jelentéstétel gyakorlatát, melynek eredményeit 2013 novemberében publikálták.

„Számít a jelentéstétel” című kiadványt a WBCSD ősz tanácskozásán mutatták be Isztambulban, amelyben rávilágítanak a hatékony nem-pénzügyi jelentéstétel fontosságára, továbbá a jó gyakorlatok megosztását ösztönző inspiráló példák tárházát tárják az olvasók elé. A tanulmány egyben ajánlásokat is tartalmaz, hogy miként lehetne a vállalati jelentésekkel rövid, közép és hosszú távon értéket teremteni az érintettek, érdekelt felek számára.

A WBCSD kvalitatív értékelési szempontok alapján 175 tagvállalatának fenntarthatósági jelentését vizsgálta meg annak érdekében, hogy azonosítsa a hatékony jelentéstétel gyakorlatait. Megállapításaival nem csak a tagvállalatainak, de a tágabb társadalom számára is hasznos segítséget kíván nyújtani. A kutatás rávilágított, hogy miközben rengeteg kiváló gyakorlat van a jelentéstétel kapcsán, mégis sok fejlődési lehetőség marad kiaknázatlanul, amelyekkel a jelentéseket még hatékonyabbá lehetne tenni – gyakran egyszerű, gyors és költségtakarékos intézkedések révén.

Peter Bakker, a WBCSD elnöke hozzátette: „A jelentéstétel gyakorlatát meg kell változtatni, hogy a vállalatokat a valóban fontos szempontok alapján értékeljék, és pozitív megkülönböztetést kapjanak a jobb fenntarthatósági teljesítményt nyújtó cégek.”

Az új tanulmány a legfrissebb jelentéstételi útmutatókat és trendeket is figyelembe veszi, mint például a Global Reporting Initiative (GRI) G4 útmutatóját, továbbá az Integrált Jelentéstétel Útmutató friss tervezetét is. Nem állíthatjuk, hogy a vállalatok leginkább az integrált jelentéstételt választanák fenntarthatósági teljesítményük bemutatására egyelőre még; a kutatás is azt mutatja, hogy a cégek többsége a GRI útmutatót használja jelentése elkészítéséhez, az Integrált Jelentététel Útmutató viszont egyre több figyelmet kap.

A tanulmány szerint azok a vállalati jelentések hatékonyak, amelyek lekötik az olvasók figyelmét és eltalálják az olvasók igényeit, ezért a kutatási jelentés egy kiemelt fejezete foglalkozik a jelentéseket használók tapasztalataival.

Ben Richards, a Radley Yeldar fenntarthatósági vezetője szerint: „A hatékony jelentéstétel szempontjából kulcsfontosságú, hogy megértsük a jelentés célközönségének igényeit. A legjobb jelentések a változások katalizátorává válhatnak, ezért is fontos ez az új tanulmány, amely azt mondja, hogy inkább a »hogyan« számít a »mit« helyett.”

A sok szempont közül a lényegesség elve válik a hatékony jelentéstétel fontos alapkövévé. A pénzügyi jelentések gyakorlatában már alkalmazott alapelv, a lényegesség segít abban, hogy a vállalatok a stratégiai fontosságú megközelítést alkalmazzák, amelyek alapján a befektetések és beruházások döntései születnek és az erőforrások elosztása történik.

A WBCSD sürgeti az üzleti szektor szereplőit, hogy a hatékony jelentéstelen keresztül az Action 2020 kezdeményezés során azonosított globális prioritásoknak megfelelő megoldásokat találjanak és a Vision 2050 szerinti „valós költség, profit és érték” irányában haladjanak. Annak érdekében, hogy a meglévő üzleti játékszabályokat módosítsák, a WBCSD olyan eszközök fejlesztésén fog dolgozni tagvállalataival, amelyek révén a fenntarthatóságot megfelelően tudják integrálni a kockázat- és értékmenedzsment módszerekbe. Mindezt együttműködve a szabályozókkal és a befektetési szakértőkkel.

További információk:

• Rodney Irwin, ügyvezető, Financial Capital, WBCSD (irwin@wbcsd.org)
• Anne-Leonore Boffi, menedzser, Financial Capital, WBCSD (boffi@wbcsd.org)

További információ a WBCSD munkájáról a jelentéstétel és befektetések terén itt olvasható angol nyelven: reporting and investment.

A BCSDH Társadalmi tőke munkacsoport munkájának gyümölcseként útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogram 2014, melyben a BCSDH tagvállalatainak fiatal, tehetséges jövőbeli vezetői vehetnek részt.

A programról:
“A jövő vezetői” tehetségprogram az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) Future Leaders Programja Magyarországon. A program célja, hogy a „jövő vezetőinek”, vagyis azon fiatal és tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és segítse őket abban, hogy vezetői pályájuk során hogyan tudják ezen elveket a döntéshozatalba integrálni.  A program egyedülálló Magyarországon, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vállalatvezetőktől tanulhatják a résztvevők a fenntarthatóságot, a stratégiát, az etikus működést egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

A program kilenc hónapon keresztül kíséri végig a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás témáin a résztvevőket vállalati mentorok támogatásával. A program sikeres teljesítését oklevéllel ismerjük el. A résztvevők mentorai lesznek többek között az alábbi vállalatok vezetői: Alteo, Ben&Loch Lomond, Budapest Airport, Budapesti Erőmű, Coca-Cola HBC, E.ON, DENSO, Grundfos, KPMG, MOL, Nestlé, Nokia, Siemens, Telenor

Kinek szól a program?
Olyan tehetséges, fiatal szakembereket várunk programunkba, akik magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy vállalatvezetőkké váljanak.
– A BCSDH tagvállalatának delegáltja
– Minimum 5, maximum 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik
– Vezetői készségei már megmutatkoztak

Időtartam: 2014. február – november
Helyszín: minden szakmai nap házigazdája valamely mentorvállalat

A program felépítése:
–         Programnyitó esemény
–         8 szakmai nap

8 téma
a terület jeles szakértőinek mentorálásával
elméleti és terepmunka
közös projekt kiemelt témában
–         Programzáró szakmai konferencia, oklevelek átadása
–         Részvételi lehetőség a BCSDH rendezvényein a program ideje alatt

Részvételi feltételek:
A jelentkezéshez egy rövid pályázatot kell benyújtani.

A programban való részvétel díja 200 000 Ft (adómentes).

A pályázatokat Parragi Katalinhoz kérjük benyújtani a katalin.parragi@bcsdh.hu címen.

A pályázat tartalma:
– Jelentkezési lap
– Jelölt rövid bemutatkozása
– Jelölt önéletrajza

Jelentkezési határidő: 2014. január 20.

Részletes információkért és a letölthető jelentkezési lapért kattintson ide.