A III. Greennovációs Nagydíjra várják a fenntarthatóságot, környezetvédelmet, energiamegtakarítást bemutató pályázatokat.

A greennováció egy mozaikszó, az angol green, azaz zöld és az innováció, azaz új módszer bevezetése szavak összetételéből keletkezett. Jelenti mindazokat az új megoldásokat, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják.

Rengeteg olyan környezet- , és energiakímélő  technológiát, eljárást vezettek be a magyar cégek az utóbbi időben, amelyek egyszerre jelentős megtakarítást is hoztak a konyhára. Sokan közülük elhivatottak a fenntartható fejlődés népszerűsítésében, a környezeti értékek fenntartásában, ezért olyan új fejlesztések, beruházások vagy csak egészen pici, de annál hatékonyabb ötletek valósultak meg, amelyet Magyarország legnagyobb szaklapkiadója is méltányolni és értékelni kíván.

Ha az Ön cégének is van környezetvédelmet célzó projektje, vagy irodaként, vállalkozásként is sokat tesz a fenntarthatóságért, akkor nevezze be a III. Greennovációs Nagydíjra!

Beadási határidő: 2014. január 25.

Az ünnepélyes, sajtónyilvánosság keretében megrendezendő díjátadóra 2014 elején kerül sor. A nyertes pályázatok a Professional Publishing Hungary kiadó szaklapjaiban (GyártásTrend, Kreatív, Medical Tribune, TurizmusTrend/Vendég és Hotel, Élelmiszer) és online felületeiken is bemutatkozhatnak.

Részletek, kiírás, jelentkezési lap itt található!

Míg az aranyló fenntarthatósági díjak csak egyre gyarapodnak a cégek polcain és már a napi szakzsargon részévé vált a fenntarthatóság kifejezés, addig sokan érzik úgy, hogy a szavak kiüresedtek és a valódi változások elmaradnak. Hol is tartanak valójában a hazai cégek a fenntartható működés felé vezető úton? Többek között erre kereste a választ a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődés legfrissebb felmérése.

A komplex vállalati fenntarthatóság vezetői szintre emelése és minél szélesebb körben terjesztése érdekében fogalmazta meg a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 2012-ben „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlását (amiről a HVG Fenntartható Fejlődés Plusz korábbi száma is beszámolt) – most pedig kutatást folytatott az ajánlást aláíró cégek körében, hogy megnézze, miben fejlődtek a csatlakozó vállalatok és miképp látják ők a hazai helyzetet. A 42 aláíró szervezetből, melyek árbevétele hazánk GDP-jének közel 20 %-át adja, 34 válaszadó alapján kijelenthetjük, fordulóponthoz érkeztünk.

Világunk gyorsabban változik, mint valaha, s az üzleti szférával szembeni kihívások és elvárások csak egyre fokozódnak. Ezekre már nem tudnak elégséges választ szolgáltatni a kampányszerű, ad hoc programok. Míg az ajánlás aláírásakor a válaszadók 61%-a foglalkozott kiemelten a stratégiai megközelítéssel, addig ez a szám 82%-ra nőtt az elmúlt egy év alatt. A vállalatvezetőknek nehézséget jelent, hogy a kiszámíthatatlan és bizonytalan környezetben, valamint az egyre növekvő árbevétel és profitelvárások mellett kell hosszú távú, értékeket őrző fenntarthatósági stratégiát kialakítaniuk. Ez nem megy másképp, csak ha szervesen integrálni tudják az üzleti stratégiájukba. Erre jó példák az átalakuló termékportfóliók, a fenntarthatóbb termékek, szolgáltatások fejlesztésébe történő befektetések, de említhetnénk a részvényesi érték maximalizálása helyett a közös értékteremtés megjelenését vagy a felelősség felismerését és kiterjesztését a teljes értékláncra is.

A legnagyobb erőfeszítésekről és eredményekről ugyanakkor az etikus működés és az átláthatóság területén számoltak be a vállalatok. Elmondása szerint minden válaszadó sokat tett az elmúlt időszakban az etikus működés kialakításáért, s 96%-uk az átláthatóság terén is fejlődést könyvel el magának például jelentéstételi gyakorlata, belső kommunikációja erősítése révén. Örömteli, hogy egyre nő azon vállalatok száma, akik felveszik a kesztyűt és zéró toleranciát hirdetnek a megvesztegetés és a korrupció egyéb formáival szemben, annak ellenére, hogy rövid távon ezzel üzleteket is veszíthetnek. Azért is fontos itt a példamutatás, mert a válaszadók szerint a stratégia mellett erre a két területre kell a hazai üzleti szektornak leginkább fókuszálnia a jövőben.

A fenntarthatósági értékek és elvek vállalatirányítási gyakorlatba átültetésén dolgozott a vállalatok 86%-a az elmúlt egy évben és 53%-uknál a jövőben is prioritás marad a felelős vállalatirányítás.  Ezen a területen a legnagyobb kihívás a vezetői tudatformálás, a fenntarthatósági célok beépülése a vezetői ösztönző rendszerekbe, hiszen ezek sok esetben közvetetten érintenek bizonyos szakterületeket és a komplex gondolkodás hiányában nehezebb átlátni ezek összefüggéseit.

A válaszadók körében az érintett és érdekelt felekkel történő együttműködésekben történt a legnagyobb fejlődés – igaz, még mindig itt a legnagyobb az elmaradás is. A válaszadók fele vallja, hogy egy évvel ezelőtt is kiemelten foglalkozott a témával, idén már 79%-ra nőtt ez az arány, ami a vállalatok gyakorlatában leginkább formális érintetti kutatásokat, beszállítói programokat, illetve civil partnerséget jelent.

A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai vállalatok gyakorlatában az alapértékek tisztelete és a környezetvédelem a két legfejlettebb terület. A munkáltatói gyakorlatoknál egyre inkább előtérbe kerül a rugalmas foglalkoztatás, a nők aránya a vezetésben, a sokszínűség, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Környezeti felelősségvállalásban a kibocsátások mérése és csökkentése, semlegesítés, átfogó klímaprogramok, nulla lerakott hulladék és egyre magasabb hulladék újrahasznosítási arányok mellett a termelésen kívül is egyre több „zöldülés” figyelhető meg, úgymint logisztika, irodai működés, beszállítói teljesítmények, vagy a fogyasztók tudatformálása.

A fordulópont tehát: stratégiai magasságokba vagy asztalfiókba kerül a fenntarthatóság a cégeknél napjainkat jellemző nehéz időszakban?! A válasz pedig leginkább a vezetők elkötelezettségén és kitartásán fog múlni.

A felmérés eredményeit részletesen bemutató kiadvány letölthető innen: BCSDH_kiadvany_A_fenntarthato_mukodes_nem _opcio_hanem_uzleti_cel_2013

„A víz egyesít, nem pedig szétválaszt” –hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter az október 11-én zárult Budapesti Víz Világtalálkozó (Budapest Water Summit) záró napján.  A négynapos nemzetközi konferencián, melyet Áder János köztársasági elnök és Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára nyitott meg, több mint 100 országból 1300 résztvevő vett részt. A budapesti tanácskozás történelmi jelentőségű volt, hiszen a kormányok, a civil szervezetek, az üzleti élet, a tudomány és az ifjúság képviselői is részt vettek, és végül közös nyilatkozatban deklarálták a víz kiemelt szerepét és önálló célként való megjelenését a Fenntarthatósági Fejlesztési Célokban. Szervezetünk a Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a három napos Üzleti Fórum szervezésében való részvételre kapott felkérést.

Talán a tanácskozáson nem találtak megoldást minden kérdésre, de a résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni – fogalmazott Martonyi János. Áder János köztársasági elnök diplomáciai sikerként értékelte a rendezvényt, amely szerinte elérte célját és még inkább rávilágította a figyelmet a víz problémakörére. Megjegyezte, a csúcstalálkozó tovább javította Magyarország vízügyi tudásának megítélését, ráadásul szerinte az ország a szokásosnál is nagyobb dicséretet kapott Ban Ki-moon ENSZ-főtitkártól. Áder János szerint a találkozó részvevőinek legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy szemléletváltásra van szükség a tudatosabb vízhasználat érdekében. Elmondása szerint ez éppúgy vonatkozik a lakosságra, mint a különböző vállalatokra, elsősorban a rendkívül vízigényes mezőgazdaság területén.  Dogan Altinbilek, a Víz Világtanács alelnöke sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy tavaly a Rió+20 csúcstalálkozón született meg a döntés, hogy fenntartható fejlesztési célokat dolgoznak ki a 2015 utáni időszakra. Ezért időszerű és fontos esemény volt a budapesti találkozó, hiszen 36 éve nem volt a vízgazdálkodással foglalkozó nemzetközi tanácskozás.

Az ivóvízhez jutás legyen alapvető jog

Ötvenöt százalékkal nőhet a világ vízigénye 2050-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján. Kérdés, hogy van-e, lesz-e ennyi víz a világon.  Ezért is időszerű, hogy az élethez való, mindenekfelett álló joghoz kapcsolódva legyen alapvető joga mindenkinek az elérhető, megfizethető ivóvízhez jutás, a vízbázisok mai hasznosítása során pedig garantálják, hogy az ne veszélyeztesse a következő nemzedékek ellátását – foglalta össze a magyar kezdeményezést Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott helyettes ombudsman, aki azt is javasolta, hogy mindezek érdekében az ENSZ partnereként együttműködve közösen lépjenek fel világszerte a jogvédő intézmények. A magyar javaslat szerint ezzel kiegészíthetnék a rövidesen munkába álló, a jövő nemzedékek érdekeiért felelős ENSZ-főbiztos tevékenységét.

A szennyező fizessen többet

Helen Mountford, az OECD igazgatóhelyettese szerint el kell érni, hogy a szennyezés többe kerüljön, mint a környezetkímélő technológiák alkalmazása, ennek módja például a környezetszennyezésért járó büntetések megemelése. Szükséges az is, hogy megfelelő árat kérjenek el a vízfogyasztásért. Az OECD adatai szerint azokban a háztartásokban, ahol fizetni kell a vízért, átlagosan 20 százalékkal kevesebb a vízfogyasztás. Fontos feladat továbbá a beruházások növelése a környezetbarát infrastruktúrákba, a káros – például a mezőgazdasági túltermelést ösztönző – támogatások megszüntetése, a szabályozások szigorítása és az innováció támogatása a zöld iparágban.

Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről

A nemzetközi tanácskozás végén elfogadott nyilatkozatban a szakemberek hét pontban foglalták össze, mi szükséges a vízellátás biztosításához a jövőben.  Ennek lényege, hogy új megközelítésre van szükség a vízgazdálkodásban, a társadalmi és gazdasági kérdésekben, különösen az egészségügyi, az élelmiszer- és az energiaellátás szempontjából.  Kiemelik: a  vízgazdálkodást a fenntarthatóságnak kell meghatároznia.  A dokumentumot elfogadók szerint szükséges, hogy a 2015 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok között legyen olyan, amely kifejezetten a vízhez és a szanitációhoz (szennyvízkezeléshez) kapcsolódik. Kitérnek arra is, hogy gondoskodni kell a víz szennyezettségének csökkentéséről és az újrafelhasználásáról, és a megfogalmazandó cél nagy hangsúlyt helyezne a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák kezelésére és a védekezésre is. Végül a nyilatkozat utolsó részében új mechanizmus kidolgozását sürgetik, amely a kormányok közötti együttműködést szolgálná a vízzel kapcsolatos kérdésekben.

„No water, no business” – a vállalatoknak elemi érdekük a vízvédelem

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Víz Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a víz szerepét középpontba helyezve tartotta meg október 11-én üzleti reggelijét a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara társszervezésében. A szakmai programot Joppe Cramwinckel, a WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) Víz Programjának igazgatója és a Víz-Világtalálkozó Üzleti Fórumának elnöke nyitotta meg. Bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott az üzleti szféra jelenléte, súlya a fenntarthatóságról való gondolkodásban. Korábban a vállalatoknak nem volt fórumuk, ahol megbeszélhették volna, hogyan is tudnának szerpeet vállalni a globális gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kezelésében. „A bolygó bajban van, 2050-re 9 milliárd ember fog élni a Földön, ezért nekünk, az üzleti szférának megoldási javaslatokkal kell előállnunk”- hangsúlyozta. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan lehet a radikális átalakítást rövid és hosszú távú célokra lefordítani. A WBCSD ezért Action 2020 programjában kilenc pontban foglalta össze a legnagyobb prioritású területeket. Ezek: klímaváltozás, termőföldek tápanyagtartalma, ökoszisztémák, szennyezések, káros anyagok, víz, alapvető emberi szükségletek és jogok, tudás és foglalkoztatás, fenntartható életmód, élelmezés.

A víz jelen pillanatban az egyik legkiemeltebb téma, hiszen az árvizek szinte minden országot érintenek, emellett kb. 1,8 milliárd ember jut biztonságos ivóvízhez. A helyes vízgazdálkodás, a vízpazarlás csökkentése ezért a vállalatok számára is az egyik legfontosabb feladat.  Milyen területekre kell fókuszálniuk a vállalatoknak?  Elsősorban ösztönözni, befolyásolni a vízfelhasználás hatékonyságát a vízhiányos mezőgazdasági területeken, csökkenteni a kezeletlen ipari szennyvíz mértékét az egész ellátási láncban, kollektív felelősséget vállalva ágazatközi üzleti tevékenységeken keresztül biztosítani az egyenlő hozzáférést a biztonságos ivóvízhez, valamint az üzleti szféra részvételének növelését a közös vízkészletek  felhasználásának csökkentésében.

Szerkesztette: Simon Izabella

A különféle fenntarthatósági és nyomon követési rendszerek követelményeinek betartása és ennek igazolása mára az élelmiszeriparban is a piacra jutás fontos feltételeivé váltak. Vannak olyan szabványok is, amelyek közvetlenül segítik a szervezeteket költséghatékonyságuk javításában, például az energiahatékonyság javításán keresztül.

Az SGS élen jár ezeknek a rendszereknek az élelmiszerlánc magyar résztvevői közötti megismertetésében is. A rendezvényen felkérést kaptunk a BCSDH munkájának bemutatására.

A rendezvény időpontja: 2013. 10. 16. 10:00

Helyszín: SGS Székház:1124 Budapest, Sirály utca 4.

A programról további információ, meghívó és jelentkezési lap itt található: SGS_Fenntarthatósági_ tájékoztató_program

SGS_SSC_Tájékoztató jelentkezési lap