Ön itt áll: / / Hírek

„Klímaszorongásból aktív útkeresés” – Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozó a Daikin-nál

Idén áprilisban lehetőséget kapott szervezetünk, a BCSDH, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal karöltve képviselje Magyarországot a világszintű World Circular Economy Fórumon. Az ott elhangzott globális trendek, jógyakorlatok és kezdeményezések megosztása került a fókuszába a június 4-i Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónak, melynek helyszíne és házigazdája a Daikin Hungary Kft. volt.

A World Circular Economy Fórum főbb megállapításait Márta Irén igazgató és Takács Ivett, körforgásos gazdasági projektmenedzser mutatták be a résztvevőknek. Az idei fórum fókuszában a körforgásos nézetek gyakorlatba történő átültetése állt. A fórum tematikáját megalapozó Global Resources Outlook 2024 riport szerint környezeti hatások fő motorja a növekvő erőforrás-felhasználás. Az erőforrás-hatékonyság javítása a jelenlegi trendhez képest kétharmadával csökkentheti a globális természeti erőforrások felhasználását. Ehhez szét kell választanunk a gazdasági növekedést és a jólét növekedését az erőforrás-felhasználástól.

Mik voltak a fórum legfőbb megállapításai?

  • A körforgásos gazdaság Globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között.
  • A lineáris gazdaság alapja a verseny, a körforgásos gazdaságé az együttműködés. – A jelenlegi rendszereink a lineáris gazdaságot támogatják. A kormányoknak jobb politikákra és szabályozásokra kell törekedniük, ebbe be kell vonni a KKV-kat, a lakosságot és a helyi szereplőket. Fontos emellett a multinacionális együttműködés és nemzetközi szabványok bevezetése.
  • Benchmarking és az előrehaladás mérése és a politikák/szabályozás kialakítása kulcsfontosságú
  • A megfelelő beruházásokhoz és innovációkhoz finanszírozásra van szükség, valamint keretrendszerre, mely ezt támogatja – A körforgásosságot minden ágazatban be kell ágyazni a tervezési fázisba, melyhez rendszerszintű megközelítést szükséges – A szabályozási kereteknek egy fenntartható támogatási struktúrát is kell kínálniuk.
  • Az Európai Unió az előrelépés motorja, a fejlődő országokkal együttműködve
  • Fogyasztói szemléletformálás és jövőkutatás: A fórumot megelőző héten egy jövőkutatási kísérlet során a résztvevő alanyok mindössze 100 tárgyat birtokolhattak bizonyos ideig, mely rákényszerítette őket a szolgáltatás-alapú életmódra történő váltásra. Megállapításra került, hogy kevesebb tulajdonolt tárggyal is minőségi élet élhető.

A globális körforgásossági trendek egyik alapját képező Circularity Gap Reportot Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági menedzsere mutatta be. A riport éves szinten méri fel, a globális anyagfelhasználás hány százaléka kerül ki  újrahasznosított alapanyagokból. Sajnos a trend negatív: A világgazdaságban 2018 és 2023 között közel két százalékkal csökkent az anyagok újrafelhasználásának mértéke, 9,1-ről 7,2 százalékra. Kiemelte, hogy a fejlett országok közül sokan „jól” állnak (Hollandia 30% körül), de ezek azok az országok, amelyek túl sokat fogyasztanak és többszörösen meghaladják a saját területük eltartóképességét.

                                                 

Klímaszorongásból aktív útkeresés – Hangzott el Pancsa Emese, a Compocity Kft. ügyvezető igazgatója előadásában, melyben a Compocity start-up útját mutatta be az elejétől kezdve onnantól, hogy mi inspirálta a létrehozását, a legnagyobb világkiállításokon való részvételig. Emese kiemelte a komposztálásban rejlő közösségépítő hatást, mely a körforgásos gazdaság elterjedéséhez szükséges fogyasztói magatartás változását hozhatja magával.

Házigazdánk, Daikin Hungary Kft. kiemelkedő körforgásos megoldását Jaczkó Dániel, projektkoordinátor mutatta be. A Loop by Daikin programjuk során visszanyerik régi hűtőközegét, a hűtőgázat Európában regenerálják, majd új hűtőközeggel keverik, végül a hűtőközeg minősége egy független labor által kerül igazolásra, a sztenderdeknek megfelelően. Kiemelte, hogy jelenleg alacsony a hajlandóság a partnerek részéről a visszagyűjtésre, melyen tovább dolgoznak. Az EU Life programja keretében támogatott Retradeables programjuk egy hűtőközeg újrahasznosító piactér, mely támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet az ipari kibocsátások csökkentésével, és javítja a megfelelőséget és a biztonságot az F-gázokat illetően.

Zárásként a résztvevők megosztották, mi lehet a legfőbb előmozdító a körforgásos gazdaságban.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es támogatóinak:

Száguldás, Porsche, Cupra, fenntarthatóság

Kicsit másként folytattuk az ismert sort, hiszen május 30-án a Race to Zero munkacsoportunknak a Porsche Hungária Kft. volt a házigazdája, ahol lehetőségünk  nyílt megismerni az Innovációs és Tréning Centrumot is, továbbá részletesebben betekinthettünk a cégcsoport fenntarthatósági törekvéseibe globális és helyi szinten.

Bognár Tamás, a Porsche Hungária kommunikációs vezetője köszöntőjében hangsúlyozta a klímavédelem iránti elhivatottságukat, és röviden bemutatta a cégcsoporton belül is kiemelt Innovációs és Tréning Centrumot, amelyet 2 milliárd forintos önerőből építettek, itt képzik a jövő szakembereit, különös tekintettel az elektromos autók piacára. A cégcsoport és az elektromobilitás egyik zászlóshajója a Cupra márka.

Tóth Melinda, a Porsche Hungária Környezetvédelmi és fenntarthatósági szakértője ismertette a globális és helyi célkitűzéseket, programokat, amelyeket egy 5 pilléres stratégia mentén hajtanak végre. Ebben természetesen nagy szerep jut a zéró kibocsátású mobilitásnak.

A következő előadásban is fontos téma volt az elektromobilitás, hiszen Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal, Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője mutatta be a 100 klímasemleges város projektet, amelynek Budapest is az egyik résztvevője.  A klímaadaptáció megvalósításában nagy szerepe és feladat van a vállalatoknak is. Ezt erősítette meg Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség igazgatója is, előadásában hangsúlyozva a vállalati szférával való konkrét együttműködéseket, hiszen csak közösen tudjuk elérni a kitűzött klímasemlegességi célokat.

Ezt követte egy mini workshop a Deloitte szervezésében Borek Flóra, szenior menedzser és Porkoláb László senior consultant segítségével, ahol a résztvevőkkel tekintettük át a dekarbonizáció legújabb trendjeit, iparági kihívásait, amelyben sarkalatos terület az értékláncbeli Scope 3 felmérése és a növekvő elvárások a beszállítók felé. Újonnan felmerülő kihívásként jelent meg a karbon vám kérdésköre. Az inputok segítenek a Towards Net Zero felmérés újabb körének előkészítésében, amelynek lekutatása szeptemberre várható.

Az előadásokat az Innovációs és Tréning Centrum megtekintése követte, ahol nem csak az oktatási tevékenység, hanem maga az épület is egy fenntarthatósági szempontból tudatos tervezés eredménye, zöld megoldásokkal és szemléletformálással.

 

A következő eseményünk a Race to Zero a terepen program lesz szeptember 19-én, amikor a BKM Főkert divíziója által megálmodott és megvalósított Pünkösdfürdő parkot járjuk be, inspirációt és ötletet adva a vállalati biodiverzitás programokhoz.

Köszönjük Race to Zero programunk támogatóinak: 

BCSDH a Business Fest 2024-en

„Ahol az üzleti élet találkozik”, ott a BCSDH is jelen van – június 13-án a Millenárison megrendezésre kerülő üzleti fesztiválon, a Business Fest 2024-en számos ismert és értéket képviselő vállalat, szervezet között a BCSDH is képviselteti magát. Izgalmas beszélgetéssel készültünk: Márta Irén, szervezetünk ügyvezető igazgatója „Az emberi érték: A vállalati fenntarthatóság kulcsa?” témában fog beszélgetni vendégeivel, Csavajda Zsolttal, a DSM Kft. ügyvezetőjével és Arató Gáborral, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezetőjével. A kérdéskör különösen aktuális, hiszen a BCSDH 2024-es szakmai fókuszában az ember, mint érték áll. Év elején a BCSDH üzleti reggeli és fórum eseményén e témában kezdtük meg a szakmai munkát a tagság bevonásával közösen, majd folytattuk a vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéseken azzal a céllal, hogy a vállalatok számára cselekvésre buzdító ajánlások készüljenek az „emberi érték” témakörében, amelyek majd a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra.

 

BCSDH ’Transform Talks’ 2024: „Legyetek emberek!” – Felelős vezetés = az emberi értékek integrálása a rendszerekbe

A növekvő egyenlőtlenségek jelentik világunk egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívását (a klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlása mellett). Az Oxfam 2023-as adatai azt mutatják, hogy világszinten a leggazdagabb 1% birtokolja már a globális vagyon 45,6%-át, míg a legszegényebb 50% alig 0,75 %-ot. Az egyenlőtlenség magas szintje és szerkezete globálisan is olyan rendszerszintű kockázattá vált, mely egész gazdaságokat és társadalmakat fenyeget.

Az egyenlőtlenségek folyamatos növekedése közvetlenül is befolyásolja a vállalatok eredményességét, hiszen korlátozza a termelékenységet, a fogyasztást, destabilizálja az ellátási láncokat, valamint politikai és gazdasági instabilitást okoz. Az egyenlőtlenségek csökkentése egyben az üzleti kockázatok mérséklését jelenti, miközben hozzájárul az üzlet hosszú távú fenntarthatóságához. Fontos megérteni, hogy mit kell tennie az üzleti szférának a rendszerszintű változásokért és a folyamat felgyorsításáért az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg a vállalat értékteremtő folyamataiban.

Ez volt a témája az idei BCSDH ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetés sorozatnak, ahol több mint 40 vállalat vezetője vett részt és osztotta meg gondolatait a témában. Az eseményeket Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette.

Vállalati értékrend és kultúra, nyitottság, partnerség, közösségépítés. Néhány kulcsfogalom, melyek jellemzőek az emberi értéket előtérbe helyező vállalatokra. A kerekasztal-beszélgetések során egyértelműen látszott, hogy a résztvevő vállalatoknak erős az elkötelezettsége munkatársai felé. Kiemelt területként kezelik a képzés és oktatás, a fizikai és mentális egészség támogatását, az élethelyzethez illeszkedő foglalkoztatási rendszerek megteremtését. Számos vállalatvezető osztotta meg pozitív tapasztalatait és vállalati jó gyakorlatait ezeken a területeken.

Ugyanakkor a vállalatok jelentős kihívásokkal szembesülnek a megfelelő készségekkel és kompetenciákkal rendelkező munkatársak bevonzása és megtartása során. Jelentős előrelépés szükséges a munkatársak mobilitásának, egészségtudatosságának fejlődése terén is. Ugyanakkor egyértelműen kirajzolódott, hogy ezekben a témában a partnerség és a vezetői példamutatás szerepe kiemelkedő. A vállalatok számos területen vállalnak egyre több feladatot magukra, a munkatársak folyamatos képzése mellett az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyre szélesebb körét is.

A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések konkrét eredményeit a BCSDH Üzleti ebéden, október 10-én mutatjuk be a vállalati jógyakorlatokkal együtt.

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, az egyes képgalériákat a lenti linkeken lehet megtekinteni:
Május 8. – Házigazda: Knorr-Bremse
Május 9. – Házigazda: OTP
Május 14. – Házigazda: MFB
Május 22. – Házigazda: Zwack

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!

 

Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:

A jövő rajtunk múlik

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Mit tegyünk és mit ne, amikor a klímavédelemért cselekszünk? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Milyen új megoldások jönnek létre a körforgásos gazdaságra való átállással? Mi az a vízstressz?  – Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján.

A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Szederkényi Zita programvezető környezeti felelősségvállalás témakörének bevezetője után Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke előadásában beszélt az aktuális klímahelyzetről és rávilágított arra, hogy bár vannak olyan mechanizmusok, amelyeket már nem tudunk visszafordítani, nagyon sok olyan változás előtt állunk, amelyek lelassíthatóak, vagy megállíthatóak és minden nap, minden döntésünkben lehetőségünk van, hogy ezekre hassunk. Elmondta, hogy a nettó nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedési kényszerrel és -mániával kell szembenéznie, a fogyasztói szokások megváltoztatása szükséges, mindez a természettel együtt dolgozva, természetalapú üzleti gondolkodással.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Hiába a közgazdasági gondolkodás, ezek a szolgáltatások nincsenek beárazva, így nem kalkulálunk a veszteséggel, s amíg ez így marad, nem haladunk jó irányba. Kiemelte annak fontosságát, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított a körforgásos gazdaság valódi mibenlétére. Bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati összefüggéseit példákon keresztül.

Füstös András, a BDL szakmai igazgatójának előadása a víz biodiverzitásban való szerepét mutatta be. Kiemelte az SDG-kben, a Green Deal-ben a Taxonmóia és ESG megfelelésekben lévő jelentőségét, valamint összefoglalta, hogy milyen kritikus vízbiztonsági és vízzel összefüggő kihívásokkal szembesül az emberiség és hogy mindezek csökkentésére, megoldására hol lehet az üzleti szektor szerepe.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati esettanulmányt hallgattak meg, amelyekkel kapcsolatban egy-egy üzleti dilemmát vetettek fel az előadók. Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogy lehet jól együttdolgozni az újrahasznosítási arány növeléséért, Deák Brigitta, a Biofilter kommunikációs vezetője pedig arról indított beszélgetést, hogy hogyan tudjuk hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvéseinket.

A három vállalati példát és dilemmát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

A szakmai program délután Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait és azt, hogy milyen körforgásos gazdasági folyamatokat vezettek be. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON kommunikációs és marketing vezetője az E.ON jövőért való szerepvállalásáról beszélt. Kiemelte, hogy óriási változás korában élünk, amely mind az energiával van összefüggésben: az elektrifikáció, az energia átmenet, a fenntarthatóság vezérelt működés, a zöld energia, a dekarbonizáció. Ugyanakkor minden idők legnagyobb kihívása előtt is állunk, mert a változás egyelőre lassú, nehézkes és túl kis léptékben történik, így itt az ideje a további megújulásnak, amelyben kulcsfontosságú az adaptivitás és a reziliencia.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 13. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. A felmérésből megtudhattuk, hogy a vezérigazgatók milyen zenével relaxálnak, mikorra várják Magyarországon az euró bevezetését vagy éppen az elektromos autók elterjedését.

A fenntartható életmód kutatásával és támogatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője, Vadovics Edina mutatta be intézetüket és a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent-számol-kompenzál hármas egységére épít. A folyamat végén a kompenzáció keretében őshonos gyümölcsfák ültetését valósítják meg iskolakertekben vagy nonprofit, társadalmi célú kertekben, ezáltal összekötik a környezeti és társadalmi célokat: a rendezvény környezeti hatását társadalmi értéket is teremtve kompenzálják.

Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója végigvezette a résztvevőket a vállalat fenntarthatósági fejlődésének útján a kezdetektől a körforgásosságra való áttérésig, majd bemutatta Paper Circle programjuk kulcselemeit, karbonsemleges megoldásaikat akár a kéztörlő adagolók, akár a papírfelhasználás csökkentés területén és nemzetközi jógyakorlatokat az Essity leányvállalataitól.

A délután folyamán a program résztvevőiből alakított projektcsapatok röviden összefoglalták hogyan haladtak tovább kidolgozandó munkáikkal, illetve kérdéseket tehettek fel.

A szakmai napot a már megszokott módon vezetői interjú zárta. A résztvevők Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettek a fenntartható vállalatvezetésről, arról milyen kihívásokat lát a jövőben az ügyvezető és hogyan készíti fel a szervezetet az állandó változásra.

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

A magas szintű együttműködés lehetséges lépéseit vitatta meg Net Zero Tanácsadó Testület

Melyek a legnagyobb kihívások a nettó zéró célok elérésében? Milyen együttműködések, megoldások segíthetik az érdemi előrelépést és a rendszerszintű változásokat? Újra összeült a magyar gazdaság karbonsemlegességének elősegítésére létrejött Net Zero Tanácsadó Testület. 

Márta Irén, a BCSDH igazgatója üdvözlő szavait követően a Brit nagyköveti rezidencián tartott esemény házigazdájaként Matthew Kirlew, a Brit Nagykövetség politikai osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a klímasemleges akciók érdemi előmozdításáért Magyarországon.  

A több érdekelt felet tömörítő platformon Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés fontosságát, és hogy a klímavédelem mellett egyre fontosabb szerep kell, hogy jusson az alkalmazkodásnak is. 

Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke egy új, a nehézségeinkre megoldásokkal szolgáló korszak kezdetéről beszélt. A háborúk és válságok időszakában nagy kihívás fenntarthatósági fordulatot, nettó zéró célokat elérni. Ugyanakkor a gazdasági szereplők közül egyre többen látják, hogy a fenntartható fejlődés, az anyag- és energiahatékonyság, a csökkenő környezeti lábnyom és a társadalmi felelősségvállalás versenyképességi tényezővé vált.  

Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnökeként felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő források állnak már rendelkezésre, hogy lényegi lépéseket tegyünk globálisan a helyzet megoldására, azonban jól kell ezeket a forrásokat elosztani és felhasználni. A múlt év végi COP28 Klímacsúcs pedig valóban nagy előrelépés volt, hiszen itt született döntés a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről.  

Diófási-Kovács Orsolya, PhD, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense és Csipes Péter az S.T.I. Hungary ügyvezető igazgatója a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) képviseletében tartott előadásában, „Mit tehet a logisztikai szektor a nettó zéró célok eléréséért?” címmel, adott betekintést a kihívásokba és a következő lépésekbe, amely az ágazat előtt Magyarországon vár. 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az átállás finanszírozása kulcskérdés, melyhez a források rendelkezésre állnak, csak át kell csoportosítani őket. 

A testület, amely ezentúl évente két alkalommal ülésezik, minden szervezete képviseltette magát és megosztotta a jövőbeni célokat és terveket a többi taggal, ahol több kapcsolódási pont és közös együttműködés is körvonalazódott.

Az esemény résztvevői: 

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 
  • Bertalan Zsolt – Elnök, Okos Jövő Innovációs Klaszter 
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, BCSDH  
  • Csipes Péter – Ügyvezető igazgató, S.T.I. Hungary – Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében (MLBKT) 
  • Diófási-Kovács Orsolya, PhD – Egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem 
  • Juhász Anikó – Helyettes államtitkár, Agrárminisztérium 
  • Dr. Kandrács Csaba – Alelnök, Magyar Nemzeti Bank 
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség 
  • Matthew Kirlew – Head of Policy, Brit Nagykövetség 
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség 
  • Kőrösi Csaba – Stratégiai igazgató, Kék Bolygó Alapítvány, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke 
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 
  • Nagy Andrea – Szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 
  • Némedi Zsuzsa – Senior Trade Adviser, Brit Nagykövetség 
  • Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána – Alelnök, IPCC, HuPCC 
  • Szántó Gábor – Főosztályvezető, Energiaügyi Minisztérium 
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) 

Az eseményről készült fotógalériáért kattintson ide.  

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában. 

Köszönjük Race to Zero programunk támogatóinak:

WBCSD Liason Delegate Meeting 2024

,

A 29. WBCSD Liason Delegate Meeting Montreux-ban minden várakozást felülmúlt, több mint 50 szekcióval és 45 ország több mint 600 résztvevőjével. Vitathatlanul a WBCSD történetének eddigi legnagyobb eseménye volt. Igazi bizonyítéka annak, hogy mennyire fontosak és kritikusak a témák, amelyekkel foglalkozunk. A szervezet Globális Network partnereként hazánkat a BCSDH vezetője, Márta Irén képviselte.

A találkozó során a vállalati fenntarthatóságot 2024-ben meghatározó trendek bemutatására és elmélyítésére került sor az üzleti átalakulás megvalósítását célzó, cselekvésorientált beszélgetésekbe. A résztvevők megvitatták az innováció szerepét az értékláncokon keresztül, feltárták az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelésére irányuló stratégiákat, bejelentették az egyenlőtlenségek felszámolására létrehozott üzleti bizottságot, valamint a konferencia fénypontja volt a Leading Women Awards 2024 díjak átadása, mely a fenntarthatóságért kivételesen sokat tevő női vezetőket ismeri el.

Peter Bakker, a WBCSD vezetője öt megvalósítható lépésben foglalta össze a teendőket, melyet a tagvállalatok a változások katalizálása érdekében megtehetnek:

  1. Együttműködés a WBCSD klímacsapatával, stratégia meghatározása és megvalósítása, a kibocsátások csökkentésének felgyorsítására, legalább további 10%-kal nagyobb mértékben 2030-ig.
  2. A WBCSD Nature csapattal együttműködve 3-5 természetpozitív mérőszám beépítése az átalakulási tervbe.
  3. Az emberi jogok előtérbe helyezése, az egyenlőtlenségekről szóló megbeszélések kezdeményezése a vállalatok igazgatótanácsában.
  4. Igazgatótanácsi szintű felülvizsgálat az éghajlat változáshoz és biodiverzitás romlásához hoz kötődő kockázatok és lehetőségek áttekintésére.
  5. A fenntarthatóság beépítése minden üzleti tevékenységbe,feladatkörbe, és tájékoztatás a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásokról.

 

1+1 = 1,5 vagy 3? – avagy kompromisszum vs win-win

Mi köze a HR-nek a szovjet űrprogramhoz és a csirkék produktivitásához? Miért ünnepelhetjük a bukást? Te milyen lehetőséget kaptál? Ki a felelős a karrieredért? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Szükség van-e kisebbségi kvótára? Igazságos-e, ami méltányos? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2024. április 11-én a Budapest Airportnál rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat vezérigazgatója, Kam Jandu nyitotta meg.

„Tisztában vagyok-e a jogaimmal?”, „Nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „Munkát találni nem okoz-e problémát?”, „Nem okoz-e gondot bevásárolni?” – ezek a kérdések is elhangzottak abban a bevezető játékban, amelyet a programvezető Szederkényi Zitával játszottak a résztvevők, hangolódásként az esélyegyenlőség témájára.

Az előző, innovációs szakmai naphoz kapcsolódva Török László, a Mazak ügyvezető igazgatója előadását hallgatták meg a résztvevők, amelyben rávilágított, hogy a fenntarthatóság kulcseleme az innováció, hogy ennek milyen szerepe van a piacvezető szerep megtartásában, majd arról beszélt, hogy innovatív vállalati környezetben milyen kihívások adódhatnak.

A folytatásban a korábban marketing területen tevékenykedő, de mostanra a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergő következett, a HR Fest társalapítója. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek is hasznos útravaló: az emberi erőforrás. Beszélt a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségekről. Sőt, rávilágított arra is, hogy az idejében belátott bukást még ünnepelni is lehet.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat mutatta be, valamint a mérési lehetőségekről beszélt. Kitért dilemmákra, is, mint például, hogy miként kezelendő egy olyan helyzet, ha van egy pótolhatatlan tudású munkavállaló, de szociálisan nem tud beilleszkedni a közösségbe és hogyan kezelhető a munkahelyi szekálás.

Ezután kerekasztal beszélgetés következett, amelyben Gerendás Éva (Head of Talent & Transformation), a Generalitól, Takács József (HR igazgató) a Budapest Airporttól és Takács Katalin (HR vezérigazgató-helyettes) a Future-FM-től beszélgettek Szederkényi Zita moderálásával a munka jövőjéről. Olyan aktuális témákat érintettek, hogy milyen kulcsszerepe van az alkalmazkodásnak és a rugalmas megoldásoknak vállalati környezetben, hogy milyen kommunikációt és bánásmódot alkalmazzunk érzékeny csoportok esetén és meddig tart egy vállalat felelőssége az esélyegyenlőség elősegítésében.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint „Egészséges jövő”, „A jövő erőforrásai” „A jövő képességei” mutatta be két jógyakorlatukat: a Kölyöklabort, amely 5-6. osztályos általános iskolás gyermekeknek kínál interaktív tanulási lehetőséget a természettudományok és a fenntarthatóság témájában, elősegítve a kritikus gondolkodás fejlődését; valamint a Láthatatlan Iskolát, ahol önkéntesek tanítják a gyermeket olyan értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

A folytatásban Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője mutatta be a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalói Programját. A vállalat kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében, munkavállalóik 10 százaléka tartozik e körbe. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Az ebédszünet után Verő Barbara, a Future Proof Consulting Kft. alapítója és ügyvezetője következett, aki a karrier és karrierút övezte kérdéseket és tévhiteket vette górcső alá, bevonva a résztvevőket is. Bemutatta a karrierlétra lépcsőit, a köztük lévő különbségeket és buktatókat, valamint előadása végén arra is kitért, hogyan tudunk teret alkotni magunknak az előléptetéshez nélkülözhetetlen, következő szint kompetenciáinak „elgyakorlásához” akkor, ha erre a munkahelyünkön nem adódik lehetőség.

A nap folytatásaként Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát és a BAGázs tevékenységét, amelynek célja, hogy megállítsa a hátrányok újratermelődését. Hosszútávú, kiszámítható programstruktúrával dolgoznak, amelynek fontos elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulás és a csoportprogramok. Beszélt a felelősség kérdésről és hogy miként tudnak vállalatok és magánszemélyek kapcsolódni a BAGázs tevékenységéhez.

Ezt követően a résztvevők projektcsapatai 2-2 percben bemutatták projektötleteiket és a lehetséges megoldási irányokat, amely projektek – igazodva a BCSDH éves szakmai témájához igazodva – az emberi értékek területére fókuszálnak.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnökével következett ezután beszélgetés a sokszínűségről. Bevonva a résztvevőket olyan témákról esett szó, hogy miért alulreprezentáltak a nők a vezetők között, hogy van-e szükség kisebbségre vonatkozó kvótára vagy, hogy a mentorálásnak milyen fontos szerepe van. Saját karrierútján keresztül is beszélt e kérdésekről, a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól.

Temesváry Péter a Budapest Airport Safety and Compliance területének igazgatója a repülőtér munkabiztonsági kérdéseiről beszélt. Egy rövid történeti áttekintésen mutatta be, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a reptér biztonságos működtetéséhez együttesen szükségesek: az eszköz, a szabály és az ember. Az ementáli sajt szemléleten keresztül mutatta be a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.

A szakmai programot vezetői interjú keretében Kam Jandu-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával zártuk, aki beszélt karrierútjáról, fenntarthatósági szemléletéről és útravalóként a jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A buszos vezetett túra során a túravezetőtől sok érdekes információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

 

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete