Ez év januárjától Jean Grunenwald tölti be a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatói tisztségét.
Jean Grunenwald Michael Nixont követi a magyar piacon, aki 2012 óta vezette a magyarországi céget.
A Nestlé Hungária élére most kinevezett szakember 24 éve dolgozik a társaságnál, a Purina állateledel-üzletág közép-európai regionális vezetői posztjáról érkezett a magyarországi megbízatásra.
A KPMG Felelős Társadalomért Programja (FTP) nyerte el “Az Év Pro Bono Kezdeményezése” díjat az Önkéntes Központ Alapítvány 2014-es pályázatán.
Az FTP keretében komplex együttműködési lehetőséget kínálunk oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi területen működő, Magyarországon bejegyzett, közhasznú non-profit szervezetek vagy civil alapítású társadalmi vállalkozások számára. A kiválasztási folyamatban és a pro bono projektek megvalósítása során önkéntes munkatársaink érzékenyebbé válnak a társadalmi problémákra, változatos és ösztönző környezetben fejleszthetik tovább képességeiket, ismereteiket. A pozitív visszajelzések inspirálóan hatnak a közös munkára, energiát és motivációt adnak a résztvevőknek.
A programra 2014-ben ismét több mint 70 szervezet pályázott. A munkatársakból álló önkéntes zsűri már elkezdte a pályázatok értékelését, az eredmények kihirdetése hamarosan várható.
Az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 25 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását a Budapest Airport. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret üzemeletető cég csak a tavalyi és az azt megelőző év során több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséggel csökkentette felhasználását, emellett további 10 százalékos csökkenést szeretne elérni az elkövetkező öt évben. A cég ezzel igen előkelő helyet szerzett magának a környezet- és klímavédelmet kiemelten fontosnak tartó európai repülőterek között, hiszen a jelentős emisszió-csökkentési eredményeket a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) is elismeri. A repülőterek legjelentősebb nemzetközi szervezete által indított Karbon Akkreditációs Programhoz a Budapest Airport már évekkel korábban csatlakozott és azóta egyre rangosabb helyet követel magának a legzöldebb európai repülőterek között.
A repülőtér klímavédelmi erőfeszítéseinek eredményeként 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni. A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.
A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek úgynevezett karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén a szereplők szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet szén-dioxid terhelése nélkül működhessen. Első lépéseként 2011-től kezdve a Budapest Airport rendszeresen méri a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg a repülőtér energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os szén-dioxid kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalhat kötelezettséget.
A további célok, vagyis a folyamatos kibocsátás-csökkentés elérése érdekében a cég egyfelől számos műszaki beruházás mellett kötelezte el magát, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A program során a repülőtéri szakemberek számára világossá vált, hogy a meleg víz előállítására használt kazán, illetve az elektromos energia termelése okozza a legnagyobb szén-dioxid kibocsátást, ezért ezeken a területeken lehet a legnagyobb csökkenést elérni. Például a 13 megawatt teljesítményű kazánjaik a leghidegebb napokon is csak 50 százalékos kihasználtsággal működnek, ezért ezeket a jövőben kisebbekre és hatékonyabbakra cserélik. A Budapest Airport már most több olyan eljárást is alkalmaz, amely segít a hatékonyságban: egyebek mellett óránként mérik a külső hőmérsékletet és ehhez igazítják az épületek belső hőmérsékletét és nem fűtik az üresen álló épületeket. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoportot azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.
A nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított széndioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban immár negyedik éve folyamatosan tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyébként Kelet-Közép Európában harmadikként kaptuk meg az akkreditációt, Zágráb és Prága után.
Brüsszel által ugyan még nem deklarált az összes Operatív Program végleges tartalma (eddig 6 került elfogadásra), de a november elején újra benyújtásra került dokumentációk alapján az alábbi friss információkkal állnak rendelkezésre:
A korábbi struktúrától eltérően a jövőben attól függ, hogy milyen operatív programban indulunk energetikai témában, hogy ki a pályázó. Tehát ha valaki megszokta, hogy ha energetika, akkor KEOP, meglepően új felosztással találkozik. Nézzük tehát melyik Operatív Programban (OP) mely pályázók indulhatnak és mekkora a pályázható keretösszeg.
Talán az első és legfontosabb, hogy a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP) kapott helyet 67,67 Mrd Ft keretösszeggel a KKV-k energetikai beruházása. A GINOP 4. prioritásában pályázható épületenergetika (hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtésrekonstrukció) mely kombinálható megújuló energiaforrással, termelési folyamatokhoz köthető megújulók és termelési folyamathoz köthető energetika. Utóbbira csak pénzügyi eszköz (kamattámogatott hitel) áll rendelkezésre a 7. prioritásban, azonban az első két projekttípus vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásban egyaránt részesülhet.
A fentieknek megfelelően a Közép-Magyarországi régió KKV-i a VEKOP-ban (Versenyképes Közép-Magyarország OP) juthatnak majd támogatáshoz, az 5. prioritásban 32,61 Mrd Ft áll rendelkezésre, épületenergetikára és megújuló energiaforrásokra.
A további operatív programokban, mint a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági OP) és TOP (Terület- és Településfejlesztési OP) kaphatnak forrásokat az önkormányzatok, egyházak, non-profit szektor szereplői illetve az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok.
Fontos kiemelni a KEHOP 5-ös prioritását, melyen belül lehetősége lesz az energiaszektor szereplőinek támogatáshoz jutnia hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelésére, illetve a távhő szektor szereplőinek távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére és megújuló alapra helyezésére.
Összegzésképpen elmondható, hogy a korábbi ciklushoz mérten többszörös a rendelkezésre álló forrás energetikában, a 2014-2020-as időszakban, továbbá megállapítható, hogy a források igen jelentős hányada az épületenergetikai kiírásokban koncentrálódik majd. Az első kiírások megjelenése március-április hónapokban várható, arról azonban nincs hír, hogy azok között szerepel-e energetikai beruházást célzó támogatás.
Bővebb információ: Goodwill Consulting,
http://www.gwconsulting.hu/eljott-az-ido-a-felkeszulesre-aprilistol-indulnak-a-palyazatok/
Nemrégiben megjelent a KPMG legújabb publikációja, amely a lényegesség fenntarthatósági szempontok meghatározásához nyújt módszertani útmutatót. A vállalatok alapvető érdeke, hogy lényegességi vizsgálat segítségével megismerjék a vállalat működésével kapcsolatba kerülő érintettek (stakeholderek) elvárásait és az őket érintő legfontosabb témákat, hiszen ezáltal tudnak alaptevékenységükkel legjobban reagálni a külső környezet változására és egyben biztosítani fenntarthatóságukat. Ezen túl egyre erősödő nyomás nehezedik a vállalatokra (elsődlegesen szabályozók, ügyfelek és társadalmi csoportok részéről), hogy nem-pénzügyi eredményeiket nemzetközileg elismert iránymutatások szerint jelentsék, és ezeknek alapvető követelménye a lényegességi vizsgálat. A kiadvány itt érhető el.
„Messze látó tudomány – felelős válaszok a jövőnek” volt a Magyar Tudomány Ünnepe című rendezvénysorozat mottója 2014-ben. Az MTA egyhónapos, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja idén a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínált bemutatkozási lehetőséget. A MAVIR kétnapos programmal csatlakozott a kezdeményezéshez, madárvédelmi és a rendszerirányítást bemutató előadásainkra – a nagyszámú érdeklődő mellett – dr. Aradszki András, energiaügyekért felelős államtitkár is ellátogatott.
A Budapest Airport 2014-ben minden korábbi utasforgalmi rekordot felülmúlt. A magyar főváros repülőtere az elmúlt évben 9 155 961 utast szolgált ki, ami tekintélyes, 7,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Több új légitársaság is megjelent és új célállomásokra indítottak járatokat, a legtöbb már itt lévő légitársasági partner pedig növelte járatainak számát vagy kapacitását.
9 155 961 – egészen pontosan ennyi induló és érkező utas vette igénybe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 2014-ben. Ez a szám jelentősen felülmúlja a korábbi, 2011-ből származó 8,9 milliós utasforgalmi csúcsot. A forgalom az egész év folyamán dinamikusan nőtt; nem kevesebb, mint hét hónap statisztikája (február, március, április, május, június, november és december) hozott abszolút rekordot a repülőtér történetében. A nem-schengeni forgalom aránya 36 %-ra nőtt, ami egészségesnek mondható, és csökkenő mértékű függőséget jelent az Európán belüli forgalomtól.
A légitársaságok átlagos kihasználtsági mutatója (az ún. load factor) szintén rekord szintre, 79 %-ra emelkedett, ami jól mutatja a turisták és az üzleti utazók folyamatosan fokozódó érdeklődését Magyarország, illetve Budapest iránt. Ez a kiváló adat igen vonzóvá teszi Budapestet a légi járatok üzemeltetői számára, és jó alapot szolgáltat a további bővítésekhez. A Budapest Airport légiközlekedési szakembereinek előzetes előrejelzései 2015-re további növekedést vetítenek elő, akár 9,6 millió utast is meghaladó szintre. A folyamatosan növekvő forgalom mellett a repülőtérnek sikerült tovább javítania az utazási élmény színvonalát, amit a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által koordinált, anonim utas-elégedettségi felmérések minden korábbinál jobb eredményei is megerősítenek.
„Rendkívül büszkék vagyunk a 2014-ben elért rekordokra; úgy véljük, ez az elmúlt három év kemény munkájának az eredménye. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy új légitársaságokat és új járatokat hozzunk Budapestre. Ugyanakkor ez a turisztikai iparág szereplőinek a közös sikere; a légitársaságoktól kezdve az utazási irodákon és a szállodákon át egészen stratégiai partnerünkig, a Magyar Turizmus Zrt.-ig.” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „Ez a dinamikus növekedés lehetővé teszi a számunkra, hogy folytassuk repülőtér-fejlesztési és modernizációs programunkat, amelynek keretében csak az idén több mint 5 milliárd forintot (kb. 15 millió eurót) fordítunk beruházásokra. A Wizz Air számára új repülőgép-karbantartó hangárt építünk a repülőtér területén, és a műszeres leszállító rendszerünket (ILS) is felújítjuk. Az utasforgalom dinamikus növekedésének köszönhetően a budapesti repülőtér, illetve a hozzá kapcsolódó számtalan vállalat együttesen a délpesti régió legnagyobb munkaadója marad.”
A Budapest Airport már tavaly bejelentette, hogy 2015 nyarán ismét lesz hosszú távú, transzatlanti járata a kanadai Air Transat légitársaság révén, illetve a Wizz Air ugyanekkor már a kilencedik gépét fogja a repülőtérre telepíteni. További új járatok is indulnak, például Spanyolországba az Iberia üzemeltetésében, illetve egy másik spanyol légitársaság, a Vueling Barcelonába és Rómába repül majd. „Úgy néz ki, 2015 újabb rekord év lesz, elsősorban a jelentősen növekvő turizmusnak köszönhetően, ami új légitársaságokat csábít Budapestre, meglévő partnereinket pedig arra sarkallja, hogy bővítsék járathálózatukat.” – nyilatkozta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: „Idén több mint 9,6 millió utasra számítunk, ami jó hír a magyar gazdaság számára, illetve hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, elsősorban a turizmusban és a szállodaiparban. Közben a szolgáltatási színvonalat tovább növeljük a repülőtér-üzemeltetés minden területén, a parkolóktól kezdve a digitális platformokon át az utasbarát kereskedelmi szolgáltatásokig.”
A Telenor számára kiemelten fontos, hogy tevékenységét a társadalommal együttműködésben, illetve annak szolgálatába állítva végezze, melynek eredményeiről és hatásairól fenntarthatósági jelentés formájában tájékoztatjuk a vállalat érintettjeit.
Az elkészült jelentés a Telenor 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti fenntarthatósági és felelősségvállalási teljesítményét hivatott bemutatni. A Telenor hatodik alkalommal adta ki fenntarthatósági jelentését gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről. A legutóbbi lezárt évről szóló jelentés a legújabb, 4. generációs GRI (Global Reporting Initiative) irányelvei alapján készült, a szabványnak való megfelelését a Denkstatt Hungary Kft. auditálta.
A jelentés az alábbi linken érhető el:
http://www.telenor.hu/upload/pr/telenor_fenntarthatosagijelentes_2013.pdf
A már negyedik éve megjelenő kiadvány az üzleti világ szemszögéből is vizsgálja a legfontosabb fenntarthatósági témákat. A HVG és szervezetünk újabb közös kiadványa a fenntarthatóság legaktuálisabb aspektusait, ezen belül pedig a klímaváltozás témakörét veszi górcső alá: egyebek mellett az energiatermelésben bekövetkező változásokat, a fenntartható építkezésben rejlő esélyeket, az elektromos járművekkel kapcsolatos lehetőségeket, illetve kétségeket, vagy a hulladékkezelés újdonságait.
Bízunk abban, hogy az idei – hat fejezetből álló – kiadványban is sok érdekes, új, továbbgondolásra érdemes információt találnak, szakértők és laikusok, üzletemberek és közéleti szereplők egyaránt.
A kiadvány megrendelhető: https://kulcs.hvg.hu/order/hvg/hvgorder.aspx?p=92976_WebIDFenntarthato2015
Az Audi, a Mercedes, a Bosch, a Microsoft, a MOL, Coca Cola, a Nestlé, az IKEA, az IBM és a L’Oréal a Legvonzóbb Munkáltatók Magyarországon, derül ki az Aon Hewitt és az AIESEC közös kutatásából. A korábbi évekhez képest nőtt a külföldi munkavállalással hosszú távon kalkulálók aránya: a válaszadók 42 százaléka akár több, mint egy évre is elhagyná az országot a jobb fizetés vagy a szakmai előrelépés reményében. Az anyagiak kapcsán nagy a különbség a diplomás pályakezdők és a legalább három éves tapasztalattal rendelkezők között: előbbiek átlagosan havi nettó 176000 forintra vágynak, utóbbiak 306000 forinttal lennének elégedettek. Legtöbben az IT/telekommunikáció piacra vágynak (11%), ezt követi az idegenforgalom és az államigazgatás (8-8%), majd a banki és biztosítói szféra, míg az energetikai iparághoz tartozó szakmák kerültek a lista végére.
A Legvonzóbb Munkáltatók
1. Audi Hungaria Motor 2. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary 3. Bosch csoport 4. Microsoft Magyarország 5. MOL-csoport 6. Coca Cola HBC Magyarország 7. Nestlé Hungária 8. IKEA 9. IBM Magyarország 10. L’Oréal MagyarországA multik mindent visznek
Az Aon Hewitt és az AIESEC ötödik alkalommal vette górcső alá a magyar munkaerőpiacot a Munkáltatói Márka Kutatás keretei között. A felmérésben résztvevő közel nyolcezer pályakezdő és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló válaszai alapján a magyarok egyértelműen a multinacionális cégeket tartják a legvonzóbb munkaadóknak, az első tízbe gyakorlatilag egy hazai és kilenc nemzetközi tulajdonú, több országban aktívan tevékenykedő vállalat került be.
Legvonzóbb iparágak
A Legvonzóbb Munkáltatók listája ugyan nagyjából jól reprezentálja a munkavállalók számára legvonzóbb iparágakat, a szektoriális bontás már komolyabb meglepetéseket is mutat. Legtöbben az IT/telekommunikáció piacra vágynak (11%), ezt követi az idegenforgalom és az államigazgatás (8-8%), majd a banki és biztosítói szféra, valamint az autóipar (7-7%). A lista végére az építőipar (3%), az olaj és üzemanyag kereskedelem (2%), a villamos energia és gázszolgáltatás (1%), valamint a villamos energiatermelés (1%) kerültek.
Menni vagy maradni: hosszú távra tervezünk
Ugyan az előző évekhez képest szinte nem változott azon munkavállalók aránya, akik a határon túl terveznek szerencsét próbálni a hosszú távú külföldi letelepedésen gondolkodók aránya szembetűnően nőtt: a válaszadók 28 százaléka hagyná el akár 3 évnél hosszabb időre is az országot (2012-ben ez a szám 25% volt – inkább ide tegyünk még 2013-akár 2011-es adatot is). A megkérdezettek 15 százaléka gondolkozik 1-3 éves periódusban (2012-ben 13% tervezett ilyen időintervallumban az országon kívül munkát vállalni).
A külföldi munkavállalás irányába kacsingatók legszívesebben az EU-ba és Észak-Amerikába mennének elsősorban jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Jellemzően a diplomások (54%) és a 29 évesnél fiatalabbak nyitottabbak a mobilitásra, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők jóval kevésbé vállalkozó szelleműek (37%).
Pénz beszél?
A fizetési igények tekintetében komoly különbségek vannak az egyes szektorok között, és a válaszadók egyáltalán nem feltétlenül a legvonzóbb iparágakról gondolják azt, hogy ott a legjobbak az anyagi lehetőségek. Az átlagos fizetés elvárások alapján az informatikusok (nettó 278830 Ft), a mérnökök és műszaki emberek (nettó 264523 Ft), a minőségbiztosítók (nettó 240301 Ft), a jogászok (nettó 236781 Ft) és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozók (nettó 233775 Ft) fizetés elvárásait illetően van a legnehezebb dolguk a HR-eseknek. A legszerényebb igényekkel rendelkezők elsősorban mezőgazdasági szakmunkások (nettó 158026 Ft), a vendéglátósok (nettó 172912 Ft), az irodai adminisztrációval foglalkozók (nettó 175075 Ft), az építőipari szakmunkások (nettó 193486 Ft) és a kommunikációs iparágban tevékenykedő PR-osok és marketingesek (nettó 196349 Ft).
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete