• A MOL-csoport elnyerte a Kiemelkedő HR Teljesítmény Díjat munkáltatói márkaépítés (Employer Branding) kategóriában
  • A sikeres munkáltatói márkaépítés ösztönzi az üzleti növekedést és növeli a munkavállalói sokszínűséget

A MOL-csoport elnyerte a rangos Kiemelkedő HR Teljesítmény Díjat a munkáltatói márkaépítés kategóriában. A díj a MOL-csoport munkaadói hírnevének javítására irányuló erőfeszítéseit és a toborzás terén elért kiválóságát ismeri el. A díjat a Kiemelkedő HR Teljesítmény Díj éves gálaünnepségén Birmingham-ben (UK) adták át, ahol a HR projektek kiemelkedő eredményeit ünnepelték.

“Nagy öröm számunkra, hogy elnyertük a Kiemelkedő HR Teljesítmény Díjat a munkáltatói márkaépítés kategóriában, ami az erre a célra létrehozott csapatunk munkájának elismerése. Azután, hogy 2012-ben kialakítottuk az új nemzetközi HR vezetőkből és szakértőkből álló nemzetközi HR szervezetet, kiemelkedő eredményeket értünk el a munkaadói márka javításában és sikeresen alakítottunk ki egy új társasági arculatot”, mondta Zdravka Demeter Bubalo, a MOL-csoport HR igazgatója.

A zsűri tagjai a Kiemelkedő HR Teljesítmény Díj odaítélésekor hozzáfűzték „Mérési és mutatórendszerének alkalmazása révén a MOL-csoport nemzetközileg bővült, sikeresen bizonyította, hogy mindez illeszkedik a vállalati stratégiába.”

A Kiemelkedő HR Teljesítmény Díj azok az innovatív módon megtervezett és remekül végrehajtott HR stratégiák elismerése, amelyek képesek hozzátenni az üzleti teljesítményhez és a társasági eredményességhez. A győztes kritériumok a HR stratégiák új generációjának szerepére és követelményeire hívják fel a figyelmet. Azaz a megfelelő ismeretek, emberek és vezetői eszközök rendelkezésére állásának a biztosítására a szervezet teljesítményének javításának az érdekében.

Az SCA magyarországi vállalata elnyerte a Társadalmi felelősségvállalás díját a „Közös küldetésünk az egészség” programjával. A díj az SCA társadalmi felelősségvállalásának hazai elismerése.

2014. november 29-én ünnepélyesen átadták a CSR Hungary (Társadalmi felelősségvállalás) díjat, melyet vállalatunk a „Közös küldetésünk az egészség” programjával érdemelt ki.

sca

A cég képviselői balról jobbra: Venter Zoltán ügyvezető igazgató, Pessenlehner Dóra Libero brand manager, Markovics Gyula Public Affairs manager/ Personal Care, Sándor Judit trade marketing manager, Molnár László commercial director / Personal care, Tápai Dezső sales manager AfH Professional Hygiene Europe

 

Az SCA magyarországi vállalata 2013. január 1-vel indította el stratégiai együttműködését a Bethesda Kórház alapítványával. Célunk az volt, hogy a kórház Országos Égési Centruma számára anyaotthon épülhessen. Az anyaotthon lehetővé teszi, hogy az édesanyák akkor is gyermekük közelében lehessenek, ha a kórházi kezelés elhúzódó, ami a gyermekek égési sérülései esetén sajnos nagyon gyakori. A célért az SCA valamennyi divíziója összefogott, hogy fogyasztóink, üzleti partnereink és dolgozóink is támogassák a Bethesda Kórház alapítványát az Anyaotthon megvalósításában.

„Egy ilyen komoly és példaértékű programnál a Fenntarthatóság kritikus sikertényező, az együttműködés minden résztvevő számára konkretizálhatóan, hosszú és rövidtávon is hasznos kell legyen. Az egyoldalú puszta pénzadományozás káros, eleve kizárt” .A rangos díj elsősorban abban óriási megerősítés, hogy az SCA Care of Life hitvallása a társadalom egésze számára jelent konkrét és pótolhatatlan értéket.” –  hangsúlyozta Venter Zoltán ügyvezető igazgató.

További piaci növekedésre számít Magyarországon idén a Toyota, amely újjászervezett céggel erősít: 2015. január elsejével megkezdte üzleti tevékenységét a Toyota és Lexus márkákat Közép-Európában képviselő, újonnan alapított Toyota Central Europe Kft. (TCE).

A cég közleményében emlékeztet: az új képviseletek létrehozása – Magyarország mellett Csehországban és Szlovákiában – annak az átszervezésnek a része, amelyet tavaly márciusban jelentett be a Toyota Brüsszelben működő európai központja, a Toyota Motor Europe. A magyarországi képviselet központja Budaörsön van, a TCE igazgatója pedig László Richárd, a korábbi Toyota Motor Hungary sales- és marketingigazgatója lett. Az új képviseletek a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában „működésük során, a saját területükön közvetlen hátteret szolgáltatnak a hivatalos Toyota és Lexus partnereknek, és természetesen minden ügyfélnek”.

A Toyota azért szervezte át üzleti tevékenységét a közép-európai térségben, hogy tovább javítsa működésének hatékonyságát, és új eljárásokat honosítson meg mindhárom piacon. Az önálló tevékenységű képviseletek összehangolt, támogató háttérfeladatait a TCE magyarországi központja látja el. Az autógyártó azt várja az átszervezéstől, hogy megerősödik a Toyota és Lexus márkák imázsa, és ezzel párhuzamosan önálló piaci részesedésük is nő majd. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában évente 400 ezer autó talál gazdára, és a TCE 12 400 új Toyota és Lexus eladásával számol ebben a régióban.

Forrás: MTI

 A KPMG a Down Egyesületet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Magyar Vöröskeresztet valamint a NESsT EUROPE Nonprofit Kft-t támogatja pro bono szolgáltatással, továbbá közel 2,5 millió forint pénzadománnyal és 12 számítógéppel.

 A KPMG magyarországi irodája 2009-ben azzal a céllal indította el a „Felelős Társadalomért Program” címet viselő társadalmi befektetési programját, hogy segítse az oktatás és egészségügy területén működő, közhasznú szervezeteket működésük fenntarthatóságában, átláthatóságának és hatékonyágának fejlesztésében. A KPMG non-profit szervezeteknek és társadalmi vállalkozásoknak is kínál pro bono szakmai támogatást, működési költségek fedezésére fordítható pénzadományt, valamint a cég által már nem használt számítógépeket jogtiszta szoftverekkel.

 A nyertes szervezetek alábbi pro bono projekteket valósítják meg a KPMG támogatásával:

  • Down Egyesület: 3 éves üzleti terv elkészítésének támogatása
  • Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület: belső kommunikációs és döntéshozási mechanizmusok továbbfejlesztése, SZJA és TB tanácsadás
  • Magyar Vöröskereszt: áfatanácsadás
  • NESsT EUROPE Nonprofit Kft.: szervezeti stratégia fejlesztésének támogatása, adózási képzés a portfoliótagoknak

IMG_2458

„Nagyon örülünk, hogy ismét több mint 70 szervezet tisztelt meg bennünket bizalmával. A pályázók elsődlegesen stratégiafejlesztési, folyamatfejlesztési és üzleti tervezési igényeket jeleztek, de ezúttal a különböző adótanácsadási megoldásaink is különösen népszerűek voltak. Ebből is látható, hogy a szervezetek felismerték annak szükségességét, hogy a változó környezetben folyamatosan megújuljanak, fejlődjenek és ehhez külső szakmai segítséget vegyenek igénybe”– mondta Szabó István, a KPMG vállalati felelősségvállalási menedzsere.

„Az idei projektek nagyon sokszínűek, mégis hasonlítanak abban, hogy jelentős közvetlen vagy multiplikátor-hatást érhetünk el velük. Ingyenesen nyújtott pro bono szolgáltatásaink a szervezetek professzionálisabb és kiszámíthatóbb működését, a támogatók bizalmának erősítését, hatékonyabb erőforrás-felhasználást, és az adójogszabályoknak való még magasabb fokú megfelelést biztosítják” – tette hozzá Szabó István.

„A program fenntarthatóságának alapja a KPMG-s vezetők és munkatársak személyes elköteleződése és támogatása. A pro bono munka során javulhat az egyes szakterületek közötti együttműködés, információ- és tudásmegosztás. Munkatársi szinten pedig fejleszthetőek a technikai, módszertani, projektvezetési és az úgynevezett soft skillek. Programunkkal arra szeretnénk bíztatni mind a szervezeteket, mind pedig a vállalatokat, hogy támogatás esetén tudástranszferben is gondolkozzanak, mert ez mindkét félnek hasznos és olykor ez legalább akkora értéket képvisel, mint egy klasszikus pénzadomány.” – hangsúlyozta Szabó.

A beérkezett pályázatokat objektív kritériumok mentén a KPMG 26 önkéntes munkatársa értékelte, pontozta, majd a legtöbb pontot szerző szervezetekhez el is látogatott. A látogatás célja a kölcsönös megismerkedés, az igények és lehetőség megismerése és közelítése volt. A 4 kedvezményezett szervezetről végül az értékelésben önkéntesen résztvevő munkatársak konszenzussal döntöttek.

Iskolai versenyen keresik a jövő hőseit

A BASF a fenntartható fejlődés és a természettudományok kapcsolatára fókuszáló iskolai versenyt hirdet középiskolásoknak.

A Jövő Hősei Tudományos Verseny 2015. február 3-án indult el hazánkban, a BASF kelet-európai oktatóprogramjának részeként. Az immár negyedik éve sikeresen működő CHEMGENERATION.COM kémiai oktatóportálon meghirdetett verseny célja, hogy megmutassa a fiataloknak a tudományok érdekes oldalait.

A verseny fővédnöke, Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke  szerint: „Jövő Hősei verseny célja, hogy a fenntarthatóság eszméit és az ebben fontos szerepet játszó természettudományokat már a fiatalabb korosztály is megismerje, és a valóságban is alkalmazni tudja. Bízunk benne, hogy a ma fiatal újítói a holnap tanárai és tudományos kutatói lehetnek.”

 A BASF és szakmai partnerei által szervezett versenyen a jövő fiatal újítóit keresik, akik képesek a tudomány innovációit kreatívan alkalmazni egy környezetbarát megoldás megvalósítására. A versenyben részt vevő középiskolás diákcsapatoknak egy hétköznapi problémát kell megoldaniuk fenntartható módon. Ez a probléma lehet akár az iskolában tapasztalható pazarló energiahasználat vagy a túl sok hulladéktermelés – a lényeg, hogy a megoldásra tudományos eszközöket használjanak fel. A diákok a felkészülés és a feladat megoldása közben döbbenhetnek rá arra, hogy a tudomány, és azon belül a kémia és a fizika milyen fontos eszköze a fenntartható fejlődésnek.

 „Tedd jobbá a világot a tudomány segítségével!”

A Jövő Hősei Tudományos Versenyben a diákcsapatok feladata az, hogy csapatvezető tanáruk segítségével kiválasszanak egy környezetükben tapasztalt problémát, majd közösen analizálják, keressenek rá megoldásokat és valósítsák is meg az elképzelésüket.

 Támogatva a felkészülést, a verseny szervezői oktatási segédanyagot készítettek diákok és tanárok számára. A közel száz oldalas, gazdagon illusztrált és ingyenesen letölthető kézikönyv a fenntarthatóság és a tudomány kapcsolatát tárja fel, olyan, a világunkat leginkább befolyásoló globális témakörökben, mint például az energiafelhasználás vagy az ivóvíz kérdése. A tudományos cikkek bemutatják a legfrissebb kutatási eredményeket és innovációkat, valamint sok érdekes adattal keltik fel a tanulók érdeklődését. A Fenntarthatósági kézikönyv ugyanakkor a tanárok munkáját is segíti, hiszen a nemzetközi kitekintést adó cikkekből ők is megismerhetik a legújabb tudományos eredményeket.

„A BASF 150 éves múltja során számos olyan technológiai felfedezést tett, melyek elősegítik a fenntartható fejlődést, kezdve a hatékonyabb energiafelhasználását segítő innovatív anyagoktól a korszerű és környezetkímélő autóalkatrészekig.” mondta Dr. Thomas Narbeshuber a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

A versenyre a diákok fenntartható megoldását bemutató videóval vagy prezentációval lehet nevezni a www.chemgeneration.com weboldalon, 2015. április 10-ig. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el, melyben Petrik Ida, a BCSDH igazgatója is részt vesz, és a legjobb csapatok értékes jutalmat kapnak. Emellett a legjobb ötleteket a nagyközönség is megismerheti, hiszen a diákcsapatok bemutathatják őket a BASF 150 éves évfordulója alkalmából rendezett innovációs roadshow magyarországi állomásán, április végén. 

Részletek és jelentkezés:                     http://www.chemgeneration.com/hu/futureheroes/ 

Képanyag:                                            http://www.chemgeneration.com/hu/press/

 

 

 

 

 

Ez év januárjától Jean Grunenwald tölti be a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatói tisztségét.

Jean Grunenwald Michael Nixont követi a magyar piacon, aki 2012 óta vezette a magyarországi céget.

A Nestlé Hungária élére most kinevezett szakember 24 éve dolgozik a társaságnál, a Purina állateledel-üzletág közép-európai regionális vezetői posztjáról érkezett a magyarországi megbízatásra.

A KPMG Felelős Társadalomért Programja (FTP) nyerte el “Az Év Pro Bono Kezdeményezése” díjat az Önkéntes Központ Alapítvány 2014-es pályázatán.

Az FTP keretében komplex együttműködési lehetőséget kínálunk oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi területen működő, Magyarországon bejegyzett, közhasznú non-profit szervezetek vagy civil alapítású társadalmi vállalkozások számára. A kiválasztási folyamatban és a pro bono projektek megvalósítása során önkéntes munkatársaink érzékenyebbé válnak a társadalmi problémákra, változatos és ösztönző környezetben fejleszthetik tovább képességeiket, ismereteiket. A pozitív visszajelzések inspirálóan hatnak a közös munkára, energiát és motivációt adnak a résztvevőknek.

A programra 2014-ben ismét több mint 70 szervezet pályázott. A munkatársakból álló önkéntes zsűri már elkezdte a pályázatok értékelését, az eredmények kihirdetése hamarosan várható.

 

 

Az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 25 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását a Budapest Airport. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret üzemeletető  cég csak a tavalyi és az azt megelőző év során több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséggel csökkentette felhasználását, emellett  további 10 százalékos csökkenést szeretne elérni az elkövetkező öt évben. A cég ezzel igen előkelő helyet szerzett magának a környezet- és klímavédelmet kiemelten fontosnak tartó európai repülőterek között, hiszen a jelentős emisszió-csökkentési eredményeket a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) is elismeri. A repülőterek legjelentősebb nemzetközi szervezete által indított Karbon Akkreditációs Programhoz a Budapest Airport már évekkel korábban csatlakozott és azóta egyre rangosabb helyet követel magának a legzöldebb európai repülőterek között.

A repülőtér klímavédelmi erőfeszítéseinek eredményeként 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni. A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.

A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek úgynevezett karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén a szereplők szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet szén-dioxid terhelése nélkül működhessen. Első lépéseként 2011-től kezdve a Budapest Airport rendszeresen méri a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg a repülőtér energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os szén-dioxid kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalhat kötelezettséget.

A további célok, vagyis a folyamatos kibocsátás-csökkentés elérése érdekében a cég egyfelől számos műszaki beruházás mellett kötelezte el magát, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A program során a repülőtéri szakemberek számára világossá vált, hogy a meleg víz előállítására használt kazán, illetve az elektromos energia termelése okozza a legnagyobb szén-dioxid kibocsátást, ezért ezeken a területeken lehet a legnagyobb csökkenést elérni. Például a 13 megawatt teljesítményű kazánjaik a leghidegebb napokon is csak 50 százalékos kihasználtsággal működnek, ezért ezeket a jövőben kisebbekre és hatékonyabbakra cserélik. A Budapest Airport már most több olyan eljárást is alkalmaz, amely segít a hatékonyságban: egyebek mellett óránként mérik a külső hőmérsékletet és ehhez igazítják az épületek belső hőmérsékletét és nem fűtik az üresen álló épületeket. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoportot azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.

 A legzöldebb repülőterek között

A nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított széndioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban immár negyedik éve folyamatosan tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyébként Kelet-Közép Európában harmadikként kaptuk meg az akkreditációt, Zágráb és Prága után.

 

 

Brüsszel által ugyan még nem deklarált az összes Operatív Program végleges tartalma (eddig 6 került elfogadásra), de a november elején újra benyújtásra került dokumentációk alapján az alábbi friss információkkal állnak rendelkezésre:

A korábbi struktúrától eltérően a jövőben attól függ, hogy milyen operatív programban indulunk energetikai témában, hogy ki a pályázó. Tehát ha valaki megszokta, hogy ha energetika, akkor KEOP, meglepően új felosztással találkozik. Nézzük tehát melyik Operatív Programban (OP) mely pályázók indulhatnak és mekkora a pályázható keretösszeg.

Talán az első és legfontosabb, hogy a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP) kapott helyet 67,67 Mrd Ft keretösszeggel a KKV-k energetikai beruházása. A GINOP 4. prioritásában pályázható épületenergetika (hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtésrekonstrukció) mely kombinálható megújuló energiaforrással, termelési folyamatokhoz köthető megújulók és termelési folyamathoz köthető energetika. Utóbbira csak pénzügyi eszköz (kamattámogatott hitel) áll rendelkezésre a 7. prioritásban, azonban az első két projekttípus vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásban egyaránt részesülhet.

A fentieknek megfelelően a Közép-Magyarországi régió KKV-i a VEKOP-ban (Versenyképes Közép-Magyarország OP) juthatnak majd támogatáshoz, az 5. prioritásban 32,61 Mrd Ft áll rendelkezésre, épületenergetikára és megújuló energiaforrásokra.

A további operatív programokban, mint a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági OP) és TOP (Terület- és Településfejlesztési OP) kaphatnak forrásokat az önkormányzatok, egyházak, non-profit szektor szereplői illetve az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok.

Fontos kiemelni a KEHOP 5-ös prioritását, melyen belül lehetősége lesz az energiaszektor szereplőinek támogatáshoz jutnia hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelésére, illetve a távhő szektor szereplőinek távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére és megújuló alapra helyezésére.

Összegzésképpen elmondható, hogy a korábbi ciklushoz mérten többszörös a rendelkezésre álló forrás energetikában, a 2014-2020-as időszakban, továbbá megállapítható, hogy a források igen jelentős hányada az épületenergetikai kiírásokban koncentrálódik majd. Az első kiírások megjelenése március-április hónapokban várható, arról azonban nincs hír, hogy azok között szerepel-e energetikai beruházást célzó támogatás.

Bővebb információ: Goodwill Consulting,

http://www.gwconsulting.hu/eljott-az-ido-a-felkeszulesre-aprilistol-indulnak-a-palyazatok/

 

 

Nemrégiben megjelent a KPMG legújabb publikációja, amely a lényegesség fenntarthatósági szempontok meghatározásához nyújt módszertani útmutatót. A vállalatok alapvető érdeke, hogy lényegességi vizsgálat segítségével megismerjék a vállalat működésével kapcsolatba kerülő érintettek (stakeholderek) elvárásait és az őket érintő legfontosabb témákat, hiszen ezáltal tudnak alaptevékenységükkel legjobban reagálni a külső környezet változására és egyben biztosítani fenntarthatóságukat. Ezen túl egyre erősödő nyomás nehezedik a vállalatokra (elsődlegesen szabályozók, ügyfelek és társadalmi csoportok részéről), hogy nem-pénzügyi eredményeiket nemzetközileg elismert iránymutatások szerint jelentsék, és ezeknek alapvető követelménye a lényegességi vizsgálat. A kiadvány itt érhető el.