Júniusban elindult a KÉPES – Közösségi Értékteremtő Program, amelynek célja a vállalatok, civil szervezetek és az állami szféra összefogása a közösségi értékteremtés jegyében. Az együttes felelősségvállalás stratégiája optimális megoldást nyújt a résztevők számára, hiszen a különböző tevékenységi körnek, szaktudásnak, kapcsolati tőkének és hatáskörnek köszönhetően a vállalatok összességében jóval többre képesek, mint önálló CSR tevékenységük során.

A július 9-én aláírt szándéknyilatkozattal a kezdeményezést élertre hívó DENSO Gyártó Magyarország Kft., a  Cola-Cola HBC Magyarország Kft. és az összefogás többi résztvevője vállalták az együttműködést és együtt cselekvést a helyi közösségért. A projekt résztvevői együttesen csaknem 17 millió forintot gyűjtöttek össze, amiből a székesfehérvári Gyöngyvirág óvoda épületét újították fel. A hosszú távú CSR-összefogás, amely a jövőben további partnerek csatlakozását, a mintaprojekt adaptációját tűzte ki céljául, hogy minden vállalat a lehető leghatékonyabban használja fel a CSR tevékenységekre allokált forrásait.

A KÉPES – Közösségi Értékteremtő Program az összefogás erejével teremt értéket a helyi közösség számára. A projekt első évében számos szervezet csatlakozott a programhoz: Alba Pláza Székesfehérvár, Alcoa-Köfém Kft., Coca-Cola HBC Magyarország Kft., Civil Korzó, General Plastics Kft., Hotel Novotel Székesfehérvár, Karsai Holding Zrt., Macher Kft., Mondelez Kft., Székesfehérvár MJV Önkormányzata, Székesfehérvár Városgondnoksága Kft., Videoton Holding Zrt.

2013-ban mintaprojektként a székesfehérvári Gyöngyvirág óvoda felújítását tűzte ki céljául az összefogás, ezzel támogatva a helyi közösség mindennapjait. Az előzetes kárfelmérés után kiderült, hogy az épület teljes renoválásához több mint 70 millió forintra lenne szükség, ezért a többlépcsős beruházási forma mellett döntöttek a résztvevők. Az első évben csaknem 17 millió forint gyűlt össze a munkálatok támogatására, amiből az épület vizesblokkjait, burkolatát és a beázás miatt megrongálódott tetőszerkezetét újították fel. Az anyagi segítségen kívül az októberi KÉPES Önkéntes Nap keretein belül az óvoda udvarát is megszépítették a résztevő szervezetek képviselői.

A 2013-ban útnak indult KÉPES – Közösségi Értékteremtő Program egy hosszú távú CSR összefogás, amely a jövőben további partnerek csatlakozását, valamint a mintaprojekt adaptációját tűzte ki céljául, hogy az optimalizált megoldásnak köszönhetően minden vállalat a lehető leghatékonyabban használja fel a CSR tevékenységekre allokált forrásait és az együttműködésnek köszönhetően valódi szinergiát teremtsenek meg. A székesfehérvári projekt példát mutat a közös felelősségvállalásban és hangsúlyozza az összefogás erejét; együtt többre képesek a szervezetek, fokozni tudják az értékteremtés hatékonyságát, a felajánlások növelik és felerősítik egymás értékét.

Átadták az idei CSR Hungary díjakat, ahol „Felelős beszállítói megoldás” kategóriában a GMH beszállítói programja hozta el az első díjat.

Az immár 3 éve futó Supplier Excellence Program célja, hogy hazai beszállítóink velünk együtt erősödjenek, erősítsék versenyképességüket és persze, egyre jobb minőségben és egyre megbízhatóbban szállítsanak nekünk is.

A hazai beszállítók körében meghirdetett önkéntes program az EFQM C2E/R4E keretrendszereinek elemeiből építkezik, támaszkodva a csoportos munka előnyeire.

A program fő lépései:

•             Önértékelés (EFQM keretrendszer alapján)

•             Célmeghatározás

•             Fejlesztés

•             Visszaellenőrzés

•             Elismerés

Az együttműködés egyre sikeresebb, 2013-ban már tíz, a Grundfos Magyarországon beszerzett termelési anyagainak 45%-át adó beszállítói bázist segítettük fejlődni a fenntartható közös siker reményében.

További fejlemény, hogy ez a program lesz a Grundfos Cégcsoport kizárólagos beszállító fejlesztési rendszere, miután a program kísérleti jelleggel 2013-ban elindul az angliai és a dániai Grundfos vállalatoknál is.

A díjat Takács Jánostól a Bíráló Bizottság elnökétől vette át Nyeste Zsolt.

11170272944_d045a53983_o

További információ és díjazottak itt.

Első díjat nyert a MAVIR ZRt. a HBLF pályázatán

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. nyerte a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Üzleti Élet a Környezetért 2013-as pályázatát. A nívós díjat a Társaság környezetvédelmi tevékenységével, azon belül is az országosan ismert madárvédelmi programjával érdemelte ki.

Országos, sőt európai szinten is kiemelkedő a MAVIR környezetvédelmi szerepvállalása, elsősorban madárvédelmi programja. A ragadozó madarak számára a távvezetékoszlopokra történő műfészkek, másrészt a túzokfélék és gázlómadarak védelmét szolgáló madáreltérítő szerelvények kihelyezése adja program gerincét. Az egyedülálló és példaértékű kezdeményezés civil szervezetek közreműködésével valósult meg.

 

Akadálymentes Égbolt Koordinációs Bizottsági ülés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is társaságunk volt a házigazdája az Akadálymentes Égbolt Koordinációs Bizottság éves ülésének, ahol a tagok – többek között a Magyarországon működő áramszolgáltató vállalatok, a természetvédelemért felelős tárca, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a MÁV, a hazai nemzeti parkok és szakmai szervezetek képviselői – együtt vitatták meg az idei év madárvédelem terén elvégzett feladatait és a jövő évi teendőket a szabadvezetékek madárvilágra kifejtett káros hatásainak kiküszöbölésére.

 

A MAVIR önkéntesei a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet adventi adománygyűjtő akcióján

A MAVIR csatlakozott a szervezet ünnepi összefogásra buzdító felhívásához: december 7-én a Bazilika előtti Karácsonyi vásáron önkénteseink segítették a szervezet adománygyűjtő munkáját.

Az EuropaProperty által harmadik alkalommal megrendezett közép-európai Green Building Awards díjátadó gálán a „LEED Shell and Core” kategóriában a Green House-t választották a legjobbnak.

A november 28-án Varsóban átadott díj egy különösen sikeres hetet koronázott meg a Skanska Property Hungary Kft. számára, amely az immár 93%-ban bérbeadott Green House fejlesztőjeként három neves hazai ingatlanpiaci díjat is átvehetett ezekben a napokban.

„Hatalmas elismerés ez a díj számunkra. A 93 pontos LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) minősítés mellett a Green House hazánkban egyedülálló hatékonysági és fenntarthatósági mutatókat igazolt vissza. Az uniós EU GreenBuilding minősítés és az A+ energiahatékonyságú épületeknek járó hazai besorolás is hivatalos bizonyítéka annak, hogy a kimagasló energiahatékonysággal és egyedülállóan innovatív megoldásokkal rendelkező Green House fenntartható, költséghatékony és egészséges munkakörnyezetet biztosít bérlői számára.” mondta Schmidt András a Skanska Fenntarthatósági Menedzsere.

A Skanska Váci útra tervezett következő projektje, a Nordic Light, szintén részt vett a versengésben, ahol a „LEED Pre-Certificate Shell & Core” kategóriában, mint LEED Gold előtanúsított irodaház, bekerült a döntőbe.

Az EuropaProperty által szervezett CEE Green Building Awards gála rendezését az ingatlanfejlesztői és befektetői szempontból is növekvő fontossággal bíró fenntartható fejlesztések indukálták. Célja, hogy felhívja a figyelmet és teret adjon mindazon projekteknek, cégeknek és üzemeltetőknek, akik vezető szerepet töltenek be a fenntartható ingatlanfejlesztés terén.

November 30-án immár hatodik alkalommal adták át Budapesten a CSR Hungary Díjakat, amelyet idén a Fenntartható Nagyvállalat kategóriában az Unilever Magyarország Kft. nyert el. A vállalat pályázatában komplex, 2010-ben megfogalmazott 10 évre szóló Fenntarthatósági Tervét, és az azóta elért hazai eredményeket mutatta be.

Immár hatodik éve ismerik el CSR Hungary Díjjal a felelős és fenntartható működésben élenjáró vállalatokat és a példaértékű munkát végző szakembereket. A kilenc fős, rangos bíráló bizottság idén a Felelős Nagyvállalat kategóriában az Unilever Magyarország Kft. tevékenységét díjazta az elismeréssel.

Az Unilever 2010-ben globális stratégiájának fókuszába a fenntarthatóságot helyezte, és Fenntarthatósági Tervében vállalta, hogy forgalma megkétszerezése mellett környezetterhelését a felére csökkenti, és mindeközben növeli pozitív társadalmi hozzájárulását. A vállalást 2011-ben 60 időhöz kötött célkitűzéssel egészítették ki, amelyeknek 2020-ig teljesülniük kell. Az Unilever a Terv megvalósításának lépéseit évente globálisan ( 9.6MB ) és országonként is méri, az eredményekről pedig a Fenntarthatósági Jelentésben ( 1.7MB ) nyilvánosan is számot ad.

Az Unilever Fenntarthatósági Terv egyedülálló módon nem csupán a saját vállalati működésből származó káros hatások csökkentésére, hanem a termékei teljes életciklusára koncentrál. A vállalat sikeressége nemcsak annak köszönhető, hogy beruházásokat hajt végre a növekedés érdekében, és egyensúlyt tud teremteni a rövid- és hosszú távú érdekek között, hanem annak is, hogy törődik fogyasztóival, munkavállalóival, részvényeseivel, partnereivel, és a környezettel, amelyben él.

„Nagy öröm számunkra az elismerés, hiszen rengeteg munka van mögötte. Néhány 2012-ben elért eredményünkre és programunkra különösen büszkék vagyunk: 2012-ben a gyártásból származó tonnára vetített CO2-kibocsátás 7 százalékkal csökkent 2011-hez képest. Átszerveztük a logisztikai hálózatunkat, amelynek eredményeként a teherautóink Magyarországon 7,4 millió kilométerrel levesebb utat tesznek majd meg 2014-ben. Nagy hangsúlyt fektetünk az edukációs programokra, a Pirosban a Nőkért című kampányunkkal például a szív és érrendszeri megbetegedésekre, a Dove Valódi szépség kampányunkkal a nők önértékelési problémájára hívtuk fel a figyelmet. Ez csak néhány hazai példa az átfogó programunkból, amellyel kiérdemeltük a Fenntartható Vállalat címet” – mondta el Vince Beáta, az Unilever Magyarország kommunikációs vezetője.

A vállalat a CSR Hungary Díjra beadott pályázatában a globális Fenntarthatósági Tervet és a Magyarországon elért eredményeket ( 1.7MB ) mutatta be.

További információ: itt

Idén ismét a Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet adott otthont Duna Ismerettár – Danube Box  tanulmányi verseny országos döntőjének. A Coca-Cola Magyarország támogatásával megvalósult vetélkedő keretében több mint 400 diák adott számot a Duna medence élővilágáról, történelméről és kulturális értékeiről megszerzett tudásáról. A szervezője a GWP (Global Water Partnership) Magyarország, kiírója a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium, a döntő fővédnöke Kovács Péter, vízügyekért felelős helyettesállamtitkár volt.

A rendezvény jól példázza az állami-, a civil- és a versenyszektor összefogását a környezetvédelem érdekében.

A Duna Ismerettár a hat éve Ausztriában összeállított Danube Box oktatócsomag anyagára épül. A nemzetközi oktatási program a hét Duna-menti ország civil szervezeteinek összefogásával és a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság, valamint a Coca-Cola vállalatcsoport anyagi támogatásával készült el. Elsődleges célja, hogy olyan segédeszközt adjon az oktatók kezébe, amellyel felkelthetik a tanulók érdeklődését a Duna élővilága iránt. A tananyag felhívja a diákok figyelmét arra, hogy a folyó természeti kincseinek megőrzése a folyó mentén élő emberek közös felelőssége. Az elmúlt hat évben a kezdeményezéshez több száz iskola csatlakozott országszerte.

Az idei, verseny döntőjében 14 iskola háromfős csapatai vettek részt két korcsoportban (11-14 évesek, 15-19 évesek) – ők voltak a február eleje óta zajló online vetélkedő továbbjutói. A versenybe benevező több mint száz általános és középiskola összesen több mint 400 diákjának tudásfelmérő és kreatív feladatokat kellett előzetesen megoldania. A diákok teljesítményét a döntőben szakmai zsűri értékelte. Az első három helyen végző csapat díja mindkét korcsoportban részvétel egy természetvédelmi táborban.

Idén először vett részt magyar csapat a vízügyi szakma kiemelkedő ifjúsági díjaként ismert, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) által is támogatott Stockholmi Ifjúsági Víz Díj nemzetközi verseny döntőjében. Mások mellett a Coca-Cola Magyarország támogatásával is megvalósult, a Global Water Partnership (GWP) Magyarország által szervezett hazai verseny győztese, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium képviselte hazánkat a stockholmi fináléban. 

2013. június 1-jén került sor a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj (Stockholm Junior Water Prize) magyar versenyének döntőjére Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A hat döntős pályamunka közül a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium A Szinva-patak jelentősége (The Importance of the Szinva-stream) címmel beadott dolgozatát ítélte a legjobbnak a hazai vízügy szaktekintélyeiből és a verseny támogatóinak, partnerszervezeteinek képviselőiből álló tíztagú zsűri. A győztes 2013. szeptember 1. és 6. között, a Víz Világhéten, Stockholmban képviselte Magyarországot a rangos vízügyi vetélkedő nemzetközi döntőjében.

Az ENSZ 2013-at a Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Évének nyilvánította. A hazai verseny döntősei részt vettek a 2013. október 8. és 11. között megrendezett Budapest Water Summit Ifjúsági Fórumán, ahol a győztes csapat tagjai egy előadás keretében projektjüket is bemutatták.

A versenyre idén először került sor Magyarországon, amelynek védnöke Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára volt. A vetélkedőre 15-20  év közötti középiskolások egyénileg, vagy legfeljebb 3 fős csapatban nyújthatták be angol nyelvű pályázataikat az élet minőségének javulását elősegítő, helyi, regionális, országos, vagy globális témával foglalkozó, vízügyi vonatkozású témákban.

Az 1997-ben alapított Stockholmi Ifjúsági Víz Díj a vízügyi szakma Nobel-díjaként ismert Stockholm Water Prize fiataloknak szóló változata. A díjért versengő pályázatok a jövő generációi számára kínálnak megoldásokat a vízzel kapcsolatos problémákra. A nemzetközi verseny védnöke Viktória, svéd koronahercegnő. Az idei versenyre több mint harminc országból, a világ minden tájáról jelentkeztek fiatalok.

Bár Magyarország idén vett részt először a versenyben, már most nagyon színvonalas dolgozatok érkeztek be, amelyek valós problémákat, és az azokra adandó lehetséges válaszokat fogalmaztak meg. Külön öröm volt számomra, hogy a vidéki diákok és iskolák ilyen nagy számban képviseltették magukat.” – emelte ki Dr. Somlyódy László akadémikus, a zsűri elnöke. „Úgy gondolom, a komoly globális problémákat már a most felnövő generáció fogja megoldani. Ez a verseny és a mai nap egyértelműen jelzi, hogy a fiatalok tudatában vannak ennek a felelősségnek.” – tette hozzá.

Az üdítőital-ipar legrangosabb nemzetközi seregszemléjén innovációs díjjal jutalmazták a Coca-Cola Magyarország Testébresztő programját a kalória-egyensúlyt  középpontba állító kommunikációs kampányáért. Az idén nyolcéves Coca-Cola Testébresztő program ezidáig 500 sport és szabadidős rendezvényen mintegy 3 millió embert mozgatott meg.

Az üdítőital-ipar szeptemberben, Münchenben megrendezett „Oscar” díjátadóján a Beverage Innovation Awards legjobb egészségkommunikációs kezdeményezéséért járó díját a Coca-Cola Magyarország vehette át Testébresztő programjának kalória-egyensúly kampányáért. Az üdítőital-  és ásványvízipar legrangosabb globális vetélkedőjén idén 40 országból, 29 kategóriában mintegy 370 pályázó indult.

A kampány részeként Coca-Cola Testébresztő Aktív Életmód Tábor indult, ahol a résztvevők vállalták, hogy edző, dietetikus, pszichológus segítségével megváltoztatják addigi életmódjukat. A tábor eseményeit az egyik országos kereskedelmi csatorna nyolc hétig tartó sorozatban dolgozta fel, a kezdeményezésről az egyik népszerű rádiócsatorna is folyamatosan hírt adott. A táborról és a Testébresztő eseményekről az érdeklődők online csatornákon – a program Facebook oldalán és honlapján – is tájékozódhattak. A kommunikációs kampány összesen több mint 11 millió embert ért el.  A kampány megvalósításában a Person Communications volt a Coca-Cola Magyarország kommunikációs partnere.

A Coca-Cola Testébresztő programja 2005-ben indult útjára, azóta 500 sport és szabadidős rendezvényen mintegy 3 millió embert mozgatott meg Magyarországon. A program célja, hogy szabadidősport rendezvények támogatásával – mint amilyen például a Coca-Cola Testébresztő Női Futógála vagy a Coca-Cola Testébresztő Női Mozgásfesztivál – a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód és a kalória-egyensúly fontosságára hívja fel az emberek figyelmét. A Testébresztő program 2009-ben már elnyerte az üdítős „Oscar-díjat”, a Beverage Innovation Awards legjobb egészségmegőrző kezdeményezése kategóriájában.

A Coca-Cola Magyarország két másik pályázata is kiválóan szerepelt a Beverage Innovation Awards versenyen.  A vállalat a Danube Flow – Hív a Duna! programsorozat megrendezésében vállalt közreműködéséért a legjobb társadalmi felelősségvállalási kezdeményezés kategóriában jutott a döntőbe. A tavasztól őszig tartó programsorozat a Duna természeti és kulturális értékeit népszerűsíti, elsősorban a városi lakosság körében.

November 22-én Brüsszelben először díjazták Európa legzöldebb irodáit a „Zöld Innovációk” című konferencián, ahol az Unilever Magyarország budapesti irodája nagyvállalati kategóriában nyert elismerést. A vállalat pályázatával idén júniusban nyert a 6. Zöld Iroda napon, amivel automatikusan tovább jutott az Európai versenyre.

A vállalat pályázatában a papírfelhasználás csökkentését és a szelektív hulladékgyűjtés reformját tűzte ki célul. A Zöld Iroda Verseny 2013-ban egybeesett az Unilever központi irodájának átalakításával. Az átépítés során fontos szempont volt, hogy a változások illeszkedjenek a Green Office programhoz, amely az Unilever Fenntarthatósági Tervének szellemében indult el 2010-ben. A Program korábbi sikerét jelzi, hogy a célokat mindkét évben felülmúlták: 2012-ben a tervezett 5 százalékkal szemben az irodák áramfogyasztása 7 százalékkal, az energiafelhasználásból származó CO2-kibocsátás pedig 14 százalékkal csökkent.

Az Unilever Magyarország Kft. budapesti központjában több mint 300 munkavállaló végez elsősorban számítógépes munkát. Az iroda átalakításának és a szemléletformáló felhívásoknak köszönhetően 36 százalékkal csökkent az irodai papírfelhasználás, és 42 százalékkal lett kevesebb az energiafelhasználásból eredő CO2-kibocsátás.

További információk itt

A már harmadik éve megjelenő kiadványunk az üzleti világ szemszögéből is vizsgálja a legfontosabb fenntarthatósági témákat. Azt, hogyan kell kombinálni a növekedést a zöld fejlődéssel. Ezúttal hat fejezetben – globális kihívások/ víz, energia, építészet, közlekedés, mezőgazdaság, fenntartható társadalom – gyűjtjük csokorba szakértők véleményét, problémafelvetéseit.
Kiemelten foglalkozunk a fenntartható, „okos” város tematikával. A jövőben sok múlik azon, milyen lesz az „urban management”. A világ népességének több mint a fele lakik városokban, a városiasodás talán az egyik legfontosabb trendje ennek az évszázadnak.
Szólunk a mezőgazdaság fenntarthatósági ügyeiről is. Kiemeljük, hogy ez a szektor fogyasztja el a világ vízfelhasználásának 70 százalékát, azt, hogy évente 1 milliárd tonna olyan élelmet állít elő, amelyet senki sem fogyaszt el, amely a szemétbe kerül. (Csak ennek megszüntetésével meg lehetne takarítani vízfelhasználásunk negyedét!)
Bízunk abban, hogy idei kiadványunkban is sok érdekes, új, továbbgondolásra érdemes információt találnak szakértők és laikusok, üzletemberek és közéleti szereplők egyaránt!