Még tart a szemléletváltást elősegítő műanyagmentes július, amely a műanyaghasználat csökkentését ösztönzi. A Tesco a napokban publikálta legfrissebb fenntarthatósági jelentését, amelyben azokról az intézkedéseiről és eredményeiről is beszámol, amelyek enyhíthetik a csomagolóanyagok – köztük a műanyag – környezetterhelését. Az áruházlánc számos olyan fejlesztést vezetett be termékkínálatában, működésében és az értékesítési láncban is, amelyek nemcsak júliusban, hanem hosszú távon is hozzájárulnak a műanyagprobléma megoldásához. A frissáru szállítására szolgáló, újrahasználható rekeszeivel például csak az elmúlt évben 3645 tonnával csökkentette szén-dioxid-kibocsátását Magyarországon.

„A műanyagmentes július lényege, hogy a műanyagot mindenhol megpróbáljuk valamilyen kedvezőbb alternatívával helyettesíteni vagy átgondolni, hogy valóban szükségünk van-e rá. Habár a kampány elsősorban a fogyasztóknak szól, mi is fontosnak tartjuk, hiszen vállalatként sokat tehetünk azért, hogy a megfelelő termékkínálattal növeljük vásárlóink tudatosságát, és egyúttal saját működésünkben is megvizsgáljuk a műanyag használatát, valamint környezetbarát gyakorlatokkal csökkentsük a mennyiségét. A kezdeményezés összhangban van 4R stratégiánkkal, amelynek értelmében minden lehetséges esetben eltávolítjuk a csomagolóanyagokat (remove). Ha ez nem lehetséges, csökkentjük a mennyiségüket (reduce). Igyekszünk még többet újrafelhasználni (reuse), a maradékot pedig újrahasznosítjuk (recycle)”
– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.

A Tesco a napokban adta ki legújabb fenntarthatósági jelentését, amelyben a fenntartható csomagolással kapcsolatos tevékenységeit és eredményeit is összegzi. Az áruházlánc vállalta, hogy 2025-re minden sajátmárkás terméke csomagolását 100 százalékban újrahasznosíthatóvá teszi. Három teljes termékkategóriában pedig már el is érte ezt, így mintegy 200 háztartási, 90 rizs- és tésztaterméke, valamint az előre csomagolt zöldségek és gyümölcsök így kerülnek az üzletek polcaira.

„Működésünkből adódóan termékeink csomagolása nagy mértékben meghatározza a Tesco környezetre gyakorolt hatását. Hozzájárul ahhoz, hogy megvédje az árut és ezáltal csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét, ugyanakkor oda kell figyelnünk a környezetre gyakorolt hatásukra. Ezért a legfenntarthatóbb termékek beszerzésére törekszünk, és csak ott használunk csomagolóanyagokat, ahol ez feltétlenül indokolt. Elkötelezetten együttműködünk szállítóinkkal a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése érdekében. Büszke vagyok rá, hogy a Tesco a csomagolásmentes termékek legnagyobb értékesítői közé tartozik Magyarországon. Ilyenek például a pékáruk, illetve sokféle zöldség és gyümölcs”
– tette hozzá Pálinkás Zsolt.

A vállalat a frissáru szállításához az Euro Pool újrafelhasználható, zöld rekeszeit használja, hogy minél kisebb legyen az egyszer használatos csomagolóanyagok mennyisége. 2021-ben összesen 10 789 581 darab ilyen rekesz használatával 3645 tonnával csökkentette szén-dioxid-kibocsátását. Az egyéb termékek szállításánál és raktározásánál felhasznált, ún. másodlagos csomagolóanyagokat pedig újrahasznosítja. Ezek közé tartozik a műanyag is. A Tesco kis sűrűségű polietilénből készült bevásárlótáskája és a legolcsóbb Tesco bevásárlótáska 100%-ban újrahasznosított anyagból készült, és mindkettő maga is teljesen újrahasznosítható. Az áruházlánc F&F ruházati márkájának vállfáit újak gyártása helyett ismételten felhasználja, így egy vállfára vetítve 34 százalékkal csökken a szén-dioxid-kibocsátás és 86 százalékkal a vízfelhasználás.

– ez derült ki az MDOSZ országos GYERE® Programjának friss tápláltsági állapotfelméréséből –

 

 Országos lett a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) GYERE® – Gyermekek Egészsége Programja, ami az Auchan Alapítvány támogatásából 24 hazai település általános iskolájában indult el. A programban több mint 5000 általános iskolás vesz részt, közülük a 6-12 éves korosztályban végeztek tápláltsági állapotfelmérést a dietetikusok április-május folyamán. Ebből az derült ki, hogy a vizsgált korosztály alig kétharmada tartozik csak a normál tápláltságúak közé. Minden ötödik gyermek kismértékben túlsúlyos, a gyermekek 7%-a pedig elhízott, de nagyon jelentős az alultápláltak aránya is, ez minden tizedik gyermeket érint.

Az MDOSZ digitálissá vált és országos kiterjesztésű GYERE® Programja hatásosság-vizsgálatának első felmérése az ország három nagy régiójának kilenc településére terjedt ki, amelyben összesen 1264 gyermeket vizsgáltak önkéntes alapon, szülői beleegyezéssel. A települések egy-egy általános iskolájában mérték fel a 6-12 éves gyermekek tápláltsági állapotát a nemének, életkorának, testtömegének és testmagasságának rögzítésével.

A testtömeg-index (BMI) alakulása életkor és nem szerint az ismert biológiai törvényszerűséget mutatta: gyermekkorban a BMI értéke az életkorral nő, tükrözve a fejlődés-növekedés során bekövetkező testarány-változásokat, továbbá serdülőkor előtt a fiúk és lányok testtömeg-indexében általában nincs jelentős eltérés. A régiók között sincs szignifikáns különbség a tápláltsági kategóriákat tekintve. Tendenciaként azért elmondható, hogy a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a normál tápláltsági állapotú gyermek aránya.

Ami igazán aggasztó, az az, hogy a teljes mintában alig kétharmad (64,2%) a normál tápláltságúak aránya. Majdnem minden ötödik gyermek kismértékben túlsúlyos (18,0%), míg elhízottnak tekinthető 7,1%-uk. Összességében tehát a vizsgált gyermekek mintegy negyede súlyfölösleggel küzd. Ezzel párhuzamosan az alultápláltak hányada sem elhanyagolható, hozzávetőlegesen minden tizedik gyermek ebbe a kategóriába sorolható (10,7%). A nemek és korcsoportok között nincs szignifikáns eltérés, az azonban látható, hogy az idősebb fiúknál (10-12 évesek) nagyobb arányban fordulnak elő súlyfölösleggel rendelkezők, a legidősebbek körében pedig kiemelkedően magas az elhízottak aránya.

Beavatkozást sürget az is, hogy a II. Országos Növekedésvizsgálat (Bodzsár és Zsákai, 2012) eredményeivel összehasonlítva a fiúknál és a lányoknál is magasabbak a mai 6-12 évesek gyermekek átlagértékei, mint tíz évvel ezelőtt, a tendencia tehát nem javult, hanem romlott. A különbségek korcsoporttól függően kb. 1,2–2,3 kg/m2 között mozognak. A lányoknál több korcsoportban is nagymértékű (2,0-2,3 kg/m2 körüli) eltérést tapasztalható, míg a fiúknál csak a legidősebb – a 12 éves – korcsoportnál érte el a 2,0 kg/m2 -es értéket a különbség.

A szakemberek ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a diagnózis, vagy kezelés megállapításánál természetesen nem elegendő kizárólag a közelítő BMI-értéket figyelembe venni. A felmérés céljainak azonban tökéletesen megfelel ez a módszer, mivel a hangsúly a változások követésén van, s ezeket megbízhatóan mérhetjük BMI-vel is. Jelen vizsgálati projekt elsődleges célja ugyanis az, hogy a GYERE® Program végén az azonos módszertannal végrehajtott, ismételt felmérés korrekt összehasonlításon alapuló, releváns megállapításokkal szolgáljon. Összességében érdemes még egyszer kiemelni, hogy a tápláltsági állapotot tekintve ez a minta meglehetősen homogén, nincsenek jellegzetes nemi, életkori és regionális különbségek a tápláltsági arányszámokban.

A mostani felmérésből is kiderül, hogy nem csak a felnőtt lakosságnál, hanem már a pubertás kor előtt álló gyermekeknél is súlyosak a tápláltságból adódó problémák. Ráadásul a tendencia az elmúlt évtized távlatában nemhogy javult volna, hanem romlott. Nyilván erre a COVID-19 is rátett egy lapáttal, de alapvetően a lakosság egy jelentős hányada nem étkezik helyesen. Ezért is létfontosságú, hogy most az Auchan Alapítvány támogatásából 24 település 5000 diákjához eljuthatunk a másféléves edukációs GYERE® programunkkal. Ettől rövid és hosszú távon is várok eredményeket, bízom benne, hogy a gyerekek a hazavitt tudással a családjuk étkezési szokásait is befolyásolni tudják, illetve később, a saját önálló életükben már egy korszerűbb és egészségesebb étrendet alakítanak ki” – mondta Szűcs Zsuzsanna az MDOSZ elnöke.

A világon évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, vagyis az összes megtermelt élelmiszer mintegy 40%-a a kukában végzi, amiért a termelők, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem és a háztartások egyaránt felelősek. A Tesco öt éve dolgozik az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésén a termőföldtől az asztalig terjedő folyamat minden szakaszában. Az áruházlánc a közép-európai kiskereskedelmi vállalatok közül elsőként, 2017-ben tette közzé először a működésében keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, amelyet Magyarországon azóta 69 százalékkal szorított vissza. Ez idő alatt közel 31 400 tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól és ajánlott fel a rászorulóknak, amivel mintegy 100 500 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.

„A Tesco több szeretne lenni, mint egy bevásárlóhely. Ezért folyamatosan egyre többet teszünk a vásárlókért, a közösségekért és bolygónkért. Az élelmiszer-pazarlás megelőzése most még fontosabb számunkra, mint valaha, mivel a klímaváltozás, a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az emelkedő élelmiszerárak együttes hatása vásárlóinkat is egyre inkább érinti. Ezért is ösztönözzük a tudatos vásárlást, és indítottuk el többek között Árgarancia-kampányunkat, illetve vezettük be a Clubcard-árakat, Friss 5 akciónk keretében pedig hetente más-más öt frissárut kí­nálunk szintén nagyon kedvező áron. Büszke vagyok
rá, hogy emellett belső folyamataink fejlesztésével és élelmiszermentő programunkkal már öt éve folyamatosan csökkenteni tudjuk az élelmiszer-felesleget, a működésünkben keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét”
– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.

2019-ben a Tesco Közép-Európában 11 évvel a 2030-as határidő előtt elérte a ENSZ Fenntartható Fejlődési Célkitűzését (12.3 SDG), amely az élelmiszer-hulladék megfelezéséről szól. A jelenlegi, legfrissebb adatok szerint a vállalat továbbra is túlteljesít ezen a téren, és mind a régióban, mind Magyarországon már 69%-kal csökkentette a működésében keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A Tesco 2017 óta méri és minden évben közzéteszi az élelmiszer-felesleggel és -hulladékkal kapcsolatos adatait, ami lehetővé teszi számára, hogy beazonosítsa a problémás területeket, és folyamatosan csökkentse az élelmiszer-pazarlás mértékét.

A vállalat idén új formában, átfogó fenntarthatósági jelentésének részeként hozta nyilvánosságra az adatokat. A 2021/22-es üzleti évre vonatkozó beszámoló az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai tükrében mutatja be a Tesco felelős és fenntartható működésének eredményeit három stratégiai pillér – a vásárlók kiszolgálása, a közösségek támogatása és a bolygó védelme – mentén.

Amikor ételt dobunk ki, az előállításához, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is kárba vész, ezért az üvegházhatású gázok mintegy 10 százaléka köthető az élelmiszer-hulladékhoz. Országszerte több mint 160 Tesco áruház ajánlja fel napi szinten a megmaradt élelmiszert a rászorulóknak. Így a 2021/22-es pénzügyi évben az áruházlánc az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-felesleg 82 százalékát fordította jótékony célra. Az adományként a nélkülözőknek felajánlott 3403 tonna élelmiszer-felesleg mintegy 10 890 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez. A vállalat öt év alatt pedig így összesen közel 100 500 tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiséggel csökkentette környezetterhelését. A Tesco célja, hogy 2035-ig saját működésében, 2050-ig pedig az ellátási láncban is elérje a nettó zéró kibocsátást, ami összhangban áll az ENSZ által megfogalmazott céllal, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásával.

Az élelmiszer-hulladék problémája azonban túlságosan nagy horderejű ahhoz, hogy egyetlen vállalat képes legyen megoldani azt. Ezért a Tesco minden élelmiszeripari vállalatot arra ösztönöz, hogy vállaljon kötelezettséget ezen a téren, és tegye közzé saját élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos adatait. „Elkötelezetten működünk együtt szállítóinkkal annak érdekében, hogy 2030-ig megfelezzük ellátási láncunkban az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Meggyőződésünk, hogy ami mérhető, az kezelhető, ezért bátorítjuk őket az adatokat publikálására. 2021-ben közép-európai saját márkás termékeink 9 stratégiai szállítója (az ún. Tesco Product Partnerek) az első élelmiszeripari vállalatok között kezdte el mérni és közzétenni az élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatait. Dolgozunk azon, hogy 2022-ben már minden Tesco Product Partner nyilvánosságra hozza ezeket az információkat” – tette hozzá Pálinkás Zsolt.

A SPAR idén júniusig újabb tizenegy használt sütőolaj-gyűjtőt helyezett ki országszerte, így immár közel félszáz hiper-, és szupermarketben adható le kényelmesen az egyébként környezetszennyező, de korszerű technológiával újrahasznosítható anyag. Egyetlen csepp használt háztartási étolaj is káros hatással van az élővizekre, ezért is fontos, hogy ne öntsük a lefolyóba és ne dobjuk a kukába!

Egyetlen év alatt közel 25 ezer tonna használt étolaj keletkezik a hazai háztartásoknál, s ennek a tetemes mennyiségnek egyelőre csak a töredéke kerül gyűjtőpontokra. A használt sütőolaj és zsiradék erősen környezetszennyező, ezért is fontos, hogy ne öntsük a lefolyókba ezeket, hanem adjuk le az arra kijelölt szelektív gyűjtőhelyeken.

„A SPAR Magyarország tavaly indította el a használt étolaj és zsiradék újrahasznosítási programját, amelynek révén egy három hónapos tesztidőszakot követően 2021-ben kilenc hiper-, és huszonöt szupermarketünkben állítottunk fel egy-egy 800 literes kapacitású, speciális tárolót. Élelmiszer-hulladékok gyűjtésére és feldolgozására szakosodott partnerünk, a Biotrans Kft. a tárolókba leadott használt sütőolajat és zsiradékot ezekről a gyűjtőpontokról rendszeresen elszállítja, ülepíti, majd a felhevítést követően biodízel üzemanyag készül belőlük. Örülünk, hogy idén júniusig újabb tizenegy átvevőponttal bővíthettük ezt a rendszert, s az a cél, hogy a jövőben minden egyes áruházunkban, ahol erre lehetőségünk van, kialakítsunk ilyen átvételi helyeket” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A visszajelzések kedvezőek, s az eddigi eredmények is visszaigazolják a cégcsoport környezettudatos törekvéseit. Míg a program tavalyi bevezetését követően a SPAR-nál 2021 júliusától decemberig 13 ezer kilogramm használt étolaj került a kihelyezett tartályokba, addig csak az idei év első öt hónapjában ennek már több mint dupláját, 28 ezer kilogrammnyi újrahasznosítható sütőolajat és egyéb használt zsiradékot helyeztek el a vásárlók a hazai üzletlánc gyűjtőpontjain. A vevők üvegben, PET palackban vagy akár saját csomagolásukba visszatöltve is leadhatják ezt a fajta háztartási hulladékot, segítségképpen pedig egy interaktív térképén is megkereshetik, hogy mely áruházakban vannak átvevőpontok.

A legújabb 11 sütőolaj-gyűjtő az alábbi városokban érhető el:

SPAR szupermarketek:
2900 Komárom, Klapka Gy. u. 69.
7500 Nagyatád, Korányi S.u. 21-23.
8300 Tapolca, Juhász Gyula út 3437/49 hrsz.
8394 Alsópáhok, Hévízi út 18.
8630 Balatonboglár, Dózsa út 53-59.
8700 Marcali, Szigetvári u.3.
9443 Petőháza, SPAR út 1.
9600 Sárvár, Laktanya u. 32-44.
9800 Vasvár, Alkotmány u. 95.

INTERSPAR hipermarketek:
1103 Budapest, Sibrik Miklós út 32.
8000 Székesfehérvár, Budai u. 41.

A helyszínek mindig friss listája elérhető a SPAR fenntarthatósági weboldalán: https://www.sparafenntarthatojovoert.hu/szelektiv-hulladek

A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a http://mediatar.spar.hu oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.

A ruházat mellett használt telefonokkal bővült az Új Élet by Auchan termékcsalád. A teljeskörűen felújított mobilok egyéves garanciával kerülnek ismét forgalomba, természetesen az eredetinél jóval kedvezőbb áron. A vállalat forradalmi intézkedései a műanyagmentesítésen és a textilhulladék csökkentésén kívül immár az elektronikai hulladék mennyiségének visszaszorítására is kiterjednek. Ez a vásárlók számára jó minőségű, de az újhoz képest jóval kedvezőbb árú termékek kínálatát jelenti.

Egy 2020-as kutatás[1] szerint az e-hulladék – ami tulajdonképpen az eldobott elektronikus eszközöket jelenti – a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az Európai Unióban, aminek kevesebb mint 40%-át hasznosítják csak újra. A mobiltelefonok használati ideje különösen alacsony, mert sokan még akkor is új modellre váltanak, ha a meglévőnek semmi baja. Ennek a jelenségnek a visszaszorításáért döntött úgy az Auchan, hogy az átválogatott, jó minőségű, ma már 17 áruházban megtalálható ruházatot magában foglaló Új Élet by Auchan elnevezésű termékcsaládját kiterjeszti a használt telefonokra is, amelyeket felújítva, megfizethető áron kínálnak a vásárlóknak.

A használt készülékeket az online mellett egyelőre négy Auchan áruházban (Budaörs, Dunakeszi, Maglód és Debrecen) kezdték el forgalmazni. Az alábbi típusú iPhone és Samsung készülékek közül válogathatnak majd a vásárlók: iPhone 7 32GB; iPhone 8 64GB; iPhone 8 Plus 64GB, iPhone XR 64GB; iPhone 11 64GB; Samsung Galaxy S10 128GB. A használt telefonok ára 77 999 forinttól 199 999 forintig mozognak. Az eszközöket felújítva és 1 éves garanciával árusítják, meghibásodás esetén pedig visszaadják a készülék vételárát.

„Az elektronikai eszközökből keletkező hulladék olyan jelentősen szennyezi a környezetet, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Az Auchan elkötelezett a fenntartható működés iránt és folyamatosan azon dolgozunk, hogy lépésről lépésre haladjunk ebbe az irányba, és vásárlóinkat is hasonló gondolkodásra ösztönözzük. Ennek egyik kiváló eszköze a kínálatunk kialakítása, amibe mostantól az Új Élet by Auchan second hand ruhák mellett a használt mobilok is beletartoznak. Fontosnak tartjuk, hogy a vásárlóink esélyt tudjanak adni a jó állapotú ruháknak vagy a felújított, használt telefonoknak” – mondta el Varga-Futó Ildikó, az Auchan CSR igazgatója.

 

[1] Forrás: Európai Parlament (2020). Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok (infografika). Letölthető: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20201208STO93325/elektronikai-hulladek-az-eu-ban-tenyek-es-adatok-infografika [2022. 06. 22.]

Idén tavasszal 11. alkalommal lehetett pályázni helyi közösségépítő tevékenységek támogatására a Tesco „Ön választ, mi segítünk” programjának keretén belül. A 169 továbbjutott pályázat közül az áruházlánc vásárlói által leadott szavazatok döntötték el, ki kapja a 400, 200 vagy 100 ezer forint értékű támogatást. Az áruházlánc ezúttal négy különdíjat is kiosztott, melyek egyenként 475 ezer forint extra forrást jelentenek a pályázóknak.

A Tesco 11. közösségépítő pályázatára összesen 301 jelentkezés érkezett be, melyek közül az Effekteam Egyesület független szakértői szakmai szempontok figyelembevételével választották ki azt a 169 projektet, amelyek országosan összesen 42 millió forint támogatásban részesülnek. A szakértők elsősorban a kidolgozottságot, az innovativitást, a kreativitást és a fenntarthatóságot értékelték.

A Tesco vásárlói július 11. és augusztus 7. között szavazhattak a pályázatokra. Minden vásárlás után (összegtől függetlenül) 1 darab zsetont kaptak, amivel az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtő pontokon az adott körzet 3 továbbjutó pályázatának egyikére adhatták le voksukat. Ezek közül a szavazási időszak végén a körzetenként legtöbb zsetont kapott kezdeményezés 400 ezer, a második helyezett 200 ezer, a harmadik pedig 100 ezer forint támogatásban részesül projektje megvalósításához.

„Az elmúlt 10 forduló során összesen közel 1400 program valósult meg támogatásunkkal országszerte. Egyre több a minőségi pályamű, így idén már négy különdíjat is ki tudtunk osztani a kiemelkedő kezdeményezésekért. Gratulálok a nyertes pályázóknak, és köszönöm vásárlóink aktivitását, akik több mint 2,1 millió szavazattal döntöttek a számukra szimpatikus projektek sorsáról” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

 

A legkreatívabb és legegyedülállóbb négy kezdeményezés egyenként 475 ezer forintos különdíjban részesül. Ezeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkaleaks informális csoport feleslegessé vált tárgyak és élelmiszer újrahasznosítását célzó pályázata, a Tolna megyei Segíts rajtam! alapítvány testi rendellenességgel élőknek látássérült masszőrök bevonásával masszázst kínáló programja, a Csongrád-Csanád megyei Fatima Ház Alapítvány hátrányos helyzetű gyerekeknek szóló táborhelyteremtő kezdeményezése, valamint a Budapest 14. kerületi Zugrádió Egyesület zuglói közösségi hírportál létrehozására irányuló tevékenysége kapja.

Mintegy 200 hatóanyaggal rendelkező, innovatív EUROAPI a gyógyszeripar egyik legszélesebb portfólióját kínálja. A magukat nem csak gyógyszer- hanem vegyipari szereplőként is azonosító cég elkötelezett a fenntarthatóság iránt.

Ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy ESG-stratégiájuk kialakítása során 30 ország 1200 külső és belső érintettjével kezdeményeztek párbeszédet egy felmérés keretében. Az ő igényeiknek való megfelelés kulcsfontosságú, így elsődleges, hogy ők mit gondolnak arról, mi várható el egy innovatív, fenntarthatóan működő ipari vezetőtől. Az így azonosított 4 terület között szerepel a biztonságos termékek, valamint rugalmas és felelősségteljes ellátási lánc biztosítása; az innováció felgyorsítása a környezeti fenntarthatóság érdekben; biztonságos és multikulturális munkahely létrehozása; valamint a lehető legjobb vállalatirányítás fenntartása.

Konkrét célként fogalmazták meg a nettó zéró kibocsátás elérését 2050-ig.

A vállalat közel 1000 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, míg globálisan 3350 főt. 6 gyártási központtal és párizsi székhellyel 80 ország betegpopulációját célozzák, számos terápiás területet lefedő eredeti és generikus gyógyszerhatóanyag-megoldások széles skáláját nyújtva. A csoport legnagyobb innovációs központja Budapesten a hatóanyagok előállításának újragondolásán, zöld, gazdaságos metódusok kifejlesztésén, és új az új típusú terápiákhoz szükséges innovatív hatóanyagok ipari méretű gyártásának megteremtésén dolgozik.

Az Agroloop Hungary Kft. missziója, hogy az európai fehérje hiányt csökkentse azzal, hogy alacsony értékű biomasszát alakítanak át értékes takarmányipari alapanyagokká a fekete katonalégy lárvák tenyésztése és feldolgozása által.

A vállalat közlése szerint minden tevékenységének és döntésének origója a fenntarthatóság. Arra törekednek, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá a körforgásos gazdaság eléréséhez.

Ennek érdekében lokális alapanyagokat használnak fel, alapelvként meghatározva, hogy maximum 125 km-es körzetben történik a beszerzés, és minimális külső erőforrást vesznek igénybe. Céljuk, hogy rövid határidővel kizárólag megújuló energiaforrásokat használjanak az üzemeinkben. Minden egyes gazdasági döntésüket pénzügyi és környezeti kritériumok megvizsgálása mellett hozzák meg, figyelve arra, hogy az a társadalom érdekeit szolgálja.

További célként fogalmazták meg, hogy 2030-ig átállítják az üzemüket kizárólag fenntartható energiaforrások használatára (napelem, geotermia). A saját működésen túlmenően, a partnervállalkozásaik ökológiai lábnyomának minimalizálása is cél.

A tagság kapcsán hangsúlyozzák, hogy a vállalkozás célja egybevág a BCSDH célkitűzéseivel. A partnereik és kapcsolatrendszerük javarésze tagja már a szervezetnek. Szeretnének példát mutatni abban, hogy a fenntarthatóságnak és a gazdasági profitabilitásnak van közös halmaza.

A 2020-ban alapított Agroloop 11 munkavállalót foglalkoztat jelenleg. Az ipari méretű üzemük 2023 elején készül el egy Budapest melletti lokáción.

Az UNICEF Magyarország – a BCSDH-val partnerségben – gyerekeknek és fiatal felnőtteknek szóló tematikus kampánya idén a fenntarthatóság és környezetvédelem ügye köré szerveződik, a Deloitte szakmai támogatásával. A változatos aktivitásokon keresztül megvalósuló „klímahősök” kampány célja, hogy a felnövekvő generációkra egyre jellemzőbb úgynevezett „klímaszorongás” helyett valós tudást és kézzelfogható egyéni cselekvési, részvételi lehetőségeket adjon a fiataloknak, valamint párbeszédet teremtsen a jövő nemzedékei és a jelen döntéshozói között.  Az UNICEF a projektkoncepció megvalósításához olyan további partnereket és szponzorokat keres, akiknek a fenntarthatósági tevékenysége példamutató a jövő generációja számára. Amennyiben felkeltette érdeklődésüket a program, kérem keresse a projektcsapatot bizalommal az alábbi elérhetőségeken:

Borek Flóra

Fenntarthatóság és Klímaváltozás üzletág

Menedzser | Tanácsadás |

Deloitte Zrt.

1068 Budapest, Dózsa György út 84/C.

T: +36 (1) 428 6862 | M: +36 (20) 26 82 81 7

fborek@deloittece.com | www.deloitte.hu

A 10. születésnapját ünneplő EnergiaKözösségek program 5-10 családból álló közösségek számára tűzte ki célul, hogy legalább 9 százalékos energiamegtakarítást érjenek el bárki számára teljesíthető, egyszerű módszerekkel. A résztvevők kis csoportokba, energiatudatos közösségekbe szerveződve tippek, képzések, kihívások és szakmai anyagok segítségével útmutatást kapnak ahhoz, hogy mit tehetnek különösebb befektetés nélkül saját otthonaikban úgy, hogy közben megszokott életszínvonaluk se változzon. Az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján az EnergiaKözösségek versenyében részt vevők átlagos energiamegtakarítása 6-10% között mozog, de az igazán elkötelezettek 15-30%-ot is csökkenteni tudnak előző évi energiafogyasztásukhoz képest. Mindezzel nem csak saját életmódjuk lesz tudatosabb és zöldebb, hanem segítik, hogy az ország klímacéljai is teljesüljenek. Ahogy Dr. Bándi Gyula, a program egyik védnöke elmondta a díjkiosztó rendezvényen, a háztartások mindennapjaihoz köthető az ország végső energiafogyasztásának egyharmada.

Az idei programban 15 EnergiaKözösség szerveződött, 95 háztartás részvételével. A közösségeket energiafogyasztásuk figyelemmel kísérése mellett idén is három kihívás elé állították a szervezők. Miután egy online kérdőív segítségével felmérték és értékelték energiafogyasztási helyzetüket és szokásaikat, valamint háztartásukra szabott csökkentési vállalásokat tettek, megvizsgálták, hogy közösségeikben melyek a legproblémásabb energiafogyasztási területek. Második kihívásként a nagyböjti időszakban másfélfokos karbonböjtöt tartottak, majd az utolsó kihívásban értékelték saját eredményeiket vállalásaik függvényében, és közösen egy klímakvízt is megoldottak.

Az idei résztvevők kipróbálták a megtakarítási tippeket is, közülük sokan jelentős megtakarítással zárták a versenyt – miközben a közösségek is épültek. Idén az első helyezést a budapesti tagokból szerveződött Csiribiri közösség szerezte meg közel 27,8%-os megtakarítással. Második lett a szintén budapesti EnergiaKörTér közösség, ők 13,2%-os energiamegtakarítást értek el. Idén egy könyvtár is belépett a versenyzők közé, s a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár közösség szekszárdi, bonyhádi és alsómocsoládi családjai 8,8%-os megtakarítással a rangos harmadik helyet szerezték meg.

A 14 közösség által megtakarított energiából

  • összesen 67 070 adag ruhát moshatnánk ki 40 fokon, amely heti 2 mosással számolva 645 család éves mosásigényét fedezné, vagy
  • a programgazda GreenDependent Intézet 6-7 fős, gödöllői társasházban található összkomfortos irodájának elektromos áram szükségletét biztosítaná 90 évig!

Miért jó, és miben segít az E.ON EnergiaKözösségek program?

Pál Norbert,
az E.ON Hungária Zrt. gazdasági igazgatója,
aki immár 7. alkalommal nyitotta meg a díjkiosztó rendezvényt

„A program jó lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők megéljék, lépésről lépésre haladva, együtt és egymástól is tanulva, közösségben nagyon sokat tudunk változni és változtatni. A programban mindenki a saját életére és háztartására szabott, egyéni vállalásokat tesz, ott hozva meg a változtatási döntéseket, ahol arra szükség és lehetőség van.”

Dr. Bándi Gyula,
a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesés a program védnöke 5 éve

„A globális problémák, mint például a klímaválság, a háztartások mindennapi életével, fogyasztásával is szoros kapcsolatban vannak, ezért kiemelten fontos, hogy legyenek olyan programok, mint az E.ON EnergiaKözösségek, amelyek támogatják a háztartásokat abban, hogy aktívan részt vegyenek a problémák megoldásában.”

Vadovics Edina,
GreenDependent Intézet és a program szakmai vezetője a kezdetektől

„A klímacélok elérése érdekében szükséges másfélfokos életmód megvalósítása terén az EnergiaKözösségek programban való részvétel akár az egyik első fontos lépésnek is tekinthető: a résztvevők megtanulják, saját életmódjuk hogyan befolyásolja a klímaváltozást, és szakmai segítséggel, támogató közösségekben dolgozhatnak, tanulhatnak együtt a másfélfokos, kis karbon-lábnyomos életmód gyakorlati megvalósításáért.”

A rendezvényen a legtöbb energiát megtakarító közösségek képviselői is beszámoltak tapasztalataikról. Amellett, hogy összefoglalták legfontosabb megtakarítási tippjeiket – állítsuk alacsonyabb hőfokra a fűtést; vegyük lejjebb a bojlerben a melegvíz hőmérsékletét és gyors zuhannyal, a vizet más célokra megőrizve tisztálkodjunk; szüntessük meg a stand-by fogyasztást, mossunk alacsonyabb hőfokon – a program különböző előnyeit is kiemelték.

„A verseny segített, hogy gyakorlatba ültessük a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsán már létező elméleti tudásunkat. Magabiztossá tett minket abban is, hogy a klímaváltozásról, fogyasztáscsökkentésről hitelesen tudjunk beszélni másokkal. Egyik fontos felfedezésünk, hogy a sok elért energiamegtakarítás ellenére sem csökkent életminőségünk.”

A versenyt idén megnyerő Csiribiri közösség

„A programban letesztelhettük, hogy a már ismert megtakarítási tippek hogyan működnek a mindennapokban. Lemértük, megvizsgáltuk, kipróbáltuk, és tényleg: a lakás beltéri hőmérsékletének 1 fokos csökkentése valóban körülbelül 10% energiamegtakarítást eredményez, a stand-by üzemmódú készülékek az áramfogyasztás 7-10%-át adják, és 30 fokon is tiszták lettek a ruhák!”

A 2. helyezett EnergiaKörTér közösség

„Megtapasztaltuk, hogy a luxus nem mindig kerül pénzbe, hogy azokon a területeken is tudunk még megtakarítani, ahol nem is számítottunk rá. Rájöttünk, hogy a tartós változás érdekében nehézzé kell tenni a pazarló szokásokat, és könnyűvé a takarékosakat. A közösség is nagyon fontos: ha másokkal együtt változunk, nehezebb a halogatás…”

A 3. helyezett Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár közössége

Mivel a másfélfokos életmód felé a közösségek már elindultak, a rendezvényen szó esett a továbblépési lehetőségekről is, amely egyéni/háztartási és közösségi szinten is lehetséges. Egy érdekes kerekasztal-beszélgetés keretében korábbi önkéntes koordinátorok, Hojtsy-Keresztény Zsuzsanna és Szabó-Kalácska Beatrix mondták el, hogyan tartották fenn és szervezték tovább közösségeiket sikeres egyesületekbe (ld. Gödi ÖkoKlub és Civil Zöldítők Egyesülete) az E.ON EnergiaKözösségek verseny után.

A szervezők a verseny lebonyolítása során kiemelten ügyeltek arra, hogy a program „lábnyoma” is minél kisebb legyen, minden kapcsolódó képzés és rendezvény klímabarát és zöld program volt. Így például szezonális, helyi összetevőkből készült ételeket, frissítőket szolgáltak fel mosható evőeszközökkel és tányérokban. Emellett kiszámolták a programok karbon-lábnyomát is, amit idén is a résztvevő közösségek közt szétosztott 133 őshonos gyümölcsfa ültetésével ellentételeznek. Ezzel nem csupán kompenzálják a kibocsátást, de a biológiai sokféleség megőrzéséért is tesznek, helyi élelmiszertermelési lehetőséget is teremtve. A gyümölcsfák a hazánkban működő, fajtamegőrzést szolgáló pórszombati Tündérkertből származnak.

Részletes, fényképes összefoglaló a rendezvényről a www.energiakozossegek.hu honlapon található.