Egy új energiavilág kapujában állunk. Az átalakulás a mindennapjainkban zajlik az e-mobilitástól, a napelemes rendszerek telepítésén át, egészen az évtizedes villamos hálózatok fejlesztéséig.  Az E.ON cégcsoport nemzetközi szinten is élen jár a fenntartható energetikai megoldások elterjesztésében és már most jelentős lépéseket tett a zöld jövő felé vezető úton. Az energiaátmenet ugyanakkor hatalmas kihívások elé állítja a vállalatot és az energiaipart.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja beszélt a HVG-nek arról, hogy az energiaipar a fenntartható, zöldebb jövő egyik alapja: hiszen a fosszilis energiahordozók szerepét át fogja venni a tisztán termelt elektromos áram. Az E.ON öt éve nemzetközi szinten elhatározta, hogy az áram-értékláncnak csak egy részére koncentrál, mert hisz abban, hogy ezzel tud igazi hatást elérni. Emiatt a cégcsoport lemondott a nagykereskedelemről és a termelésről, és az áram-értékláncnak csak a hálózati részére összpontosít. Ez ugyanis a dekarbonizáció „váza”, erre kell majd felépíteni azokat a digitális, okos elemeket, amelyek elvezetnek a széndioxid-kibocsátás csökkenéséhez. A tisztán termelt elektromos áram ugyanis a széndioxid-kibocsátás visszafogásának leghatékonyabb módja.

Válaszok a kihívásokra: adatok és rugalmasság

A fenntartható energetikai megoldások alkalmazásánál az egyik legnagyobb kihívás, hogy az évtizedekkel ezelőtt kialakított, egyirányú hálózatot alkalmassá kell tenni a megújuló energiák bekapcsolására. Az ellátásbiztonság érdekében a napelemes rendszerek által termelt energiát visszafelé is el kell tudni szállítani és elvinni oda, ahol éppen szükség van rá. Magyarországon az elmúlt négy évben az E.ON hálózatára kapcsolt napelemes rendszerek száma a húszszorosára nőtt, így az ügyfelek már nem csak fogyasztók, hanem termelők is, és egymással is kisebb energiaközösségeket alkothatnak. Ezeket a közösségeket hozzá kell illeszteni a teljes rendszerhez.

Endersz Frigyes, az E.ON Hungária Csoport stratégiai igazgatója a Sustainable World 2021 konferencián tartott előadást arról, hogy az energiaátmenet révén nem csak az energia világa, hanem a mindennapjaink alakulnak át, ahogyan élünk, a világ, ahogyan ma ismerjük. Arról is beszélt, a hálózatfejlesztés egyik legfontosabb célja a rugalmasság megteremtése, amelyben kulcsszerepet játszik a hálózat fejlesztése, „okosabbá” tétele. „Mi az E.ON-nál állunk elébe a kihívásnak, hogy olyan villamoshálózatot fejlesszünk, ami hozzájárul a megújuló energiaforrások és a zöld energia elterjedéséhez, így segítve az ügyfeleinket abban, hogy fenntartható és költséghatékony energetikai szolgáltatásokat vegyenek igénybe” – fogalmazott, kiemelve, hogy az E.ON emellett nemzetközi szinten vállalta azt is, hogy 2030-ra minden tagvállalata felére csökkenti a károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lesz.

A fenntartható és rugalmas energiamegoldások már a jelenünk részei

A hálózati kihívások kezelésére az E.ON Hungária Csoport az Európai Unióban is egyedülálló megoldással válaszolt. Az IElectrix projekt keretében akkumulátoros, mobil energiatárolókat tesztelt és helyezett üzembe két helyszínen, Zánkán és a Tolna megyei Dúzson. A mobil tárolók segítségével sokkal gyorsabban és olcsóbban kapcsolható több megújuló energiaforrás, például napelemes rendszer az áramhálózatra, ráadásul a tárolók segítségével az energia akkor használható fel, amikor arra éppen szükség van.

Az E.ON a fenntartható megoldásokban is élen jár. Így például integrált energetikai megoldásokat kínál ügyfeleinek, mely a meglévő energetikai rendszerek korszerűsítését jelenti, egyre több megújuló energia felhasználása mellett. A vállalat elkötelezte magát a zöld filozófia mellett: olyan villamosenergia-hálózatot fejleszt, ami hozzájárul a megújuló energiaforrások és a zöld energia elterjedéséhez, valamint termékeit is a fenntarthatóság szempontjai alapján tervezi meg.

„Az én kávém, a mi bolygónk” – grafikai pályázat indul a papírpoharak új dizájnjának megalkotására

Kivonja a hazai piacról egyszerhasználatos műanyagpoharait a Coca-Cola HBC Magyarország. A jellemzően kávé- és egyéb melegital-automatákban használt poharakat teljes egészében újrahasznosítható papírpohárra cseréli a vállalat országszerte mintegy 1000 melegital automatájában. Az átállás fokozatos, a cél, hogy 2022 első felére lezáruljon. A pohárcsere látványos és figyelemfelkeltő lesz, mivel a Coca-Cola HBC Magyarország grafikai pályázatot hirdetett a MOME-val együttműködésben az egyetem hallgatói között. A cél, hogy az új papírpohár olyan külsőt kapjon, amely támogatja a fogyasztói tudatosságot, felhívja a figyelmet a hulladék körforgásban tartásának fontosságára, így ösztönözve a papírpohár újrahasznosítására.

A Coca-Cola HBC Magyarország fenntarthatósági törekvéseivel összhangban fokozatosan kivezeti a piacról műanyagpoharait, melyeket jellemzően kávéautomatákban használ a vállalat. A főként munkahelyi környezetben, oktatási intézményekben, nagyáruházak előtereiben, közlekedési csomópontokban és egészségügyi intézményekben jelenlévő automaták a tervek szerint 2022 első félévére kizárólag 100%-ban újrahasznosítható papírból készült pohárban adják majd az italokat a fogyasztóknak. A vállalat ezzel a lépéssel, az éves szinten milliós nagyságrendben felhasznált poharak kiváltásával 25-30 tonnával kevesebb műanyagot használ fel.

„Felelős nagyvállalatként hiszünk abban, hogy minden csomagolásnak van értéke és élete is az elsődleges felhasználást követően. Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően italcsomagolásaink 100 százalékban újrahasznosíthatók. A fenntartható csomagolások minél szélesebb választékában hiszünk: ami közös, hogy minden csomagolásunk, így a melegital automatákban elérhető poharak esetében is fontos a visszagyűjtés és az újrahasznosítás” – mondta el a projekt kapcsán Nyilas Orsolya, a Coca-Cola HBC Magyarország külső kommunikációs vezetője, a most induló „Az én kávém, a mi bolygónk” elnevezésű pályázat zsűritagja. „Körforgásos víziónkat nem tudjuk egyedül megvalósítani. A körforgásos gazdaság az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk. Ennek a párbeszédnek lehet része a MOME-val közös pályázat, ami felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy nem mindegy, miből isszák a napi kávéjukat és hogy fontos, hogy a csomagolás a körforgás része maradjon.”

Az új, 100%-ban újrahasznosítható papírból készült poharak bevezetése nemcsak a fizikai környezetünk fenntarthatóságáért tesz, de a vizuális környezetünket is építi, mivel a pohár felülete egyben kommunikációs felület is. Az átállás egy izgalmas, designpályázattal indul.  A Coca-Cola HBC Magyarország a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet kérte fel együttműködésre a cél megvalósítása érdekében: a MOME hallgatóinak munkái közül kerül majd ki a papírpoharak dizájnja. A pályázatra beérkezett pályaműveket Nyilas Orsolya, a Coca-Cola HBC Magyarország külső kommunikációs vezetője, Horváth Sándor, a Coca-Cola HBC Magyarország At Work vezetője, Vargha Balázs, a MOME Média Intézetének igazgatója és Matheidesz Réka, a MOME Pályázati Irodájának vezetője, valamint Gulyás Lídia, social media specialista, illusztrátor értékeli majd. A szakmai zsűri választja ki a 10 fős shortlistről a fődíjas és további helyezett alkotásokat. A pályázat összdíjazása bruttó 1,6 millió forint, a nyertes pályázó országszerte 1000 automatában láthatja majd viszont a nyertes terv megvalósulását.

„A MOME szívesen vesz részt olyan vállalati vagy márka együttműködésekben, amelyek előremutató innovációs céllal jönnek létre és a magas minőséget, kiválóságot, illetve valamilyen fontos értéket képviselnek. A MOME Média Intézete és a Tervezőgrafika szak szakmai irányítást, tanácsadást és egyetemi mozgósítást vállalt a projektben” – mondta Vargha Balázs a MOME Média Intézetének igazgatója, a zsűri tagja.

A Coca-Cola nem először mutatja meg, hogy fontosnak tartja csomagolásain keresztül az újrahasznosítás népszerűsítését. Idei Üres palack is érték kampányukban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívták fel a figyelmet, illetve üdítőitalaik kupakjain és csomagolásán arra emlékeztetik a fogyasztókat, hogy a Coca-Cola termékek csomagolásai 100%-ban újrahasznosíthatóak, így minden palacknak helye van a körforgásos gazdaságban.

Tudjon meg többet a körforgásos gazdaságról, valamint Hulladékmentes Világ stratégiánkról itt.

Válságos állapotban van bolygónk, a legutóbbi tanulmányok alapján egyértelművé vált, hogy az eddig bejelentett kibocsátáscsökkentési vállalások nem elégségesek ahhoz, hogy az évszázad végéig két Celsius-fok alatt maradjon a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.

A Fenntartható fejlődés című kiadvány egyrészt bemutatja a válságjeleket, de felsorolja azt is, hogy az egyes országok, nemzetközi szervezetek, illetve vállalatok milyen újabb programokkal és vállalásokkal próbálják megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat. A kiadvány ismerteti az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Vision 2050: Time to Transform című programját, s érinti azt is, mit tesz a szervezet magyarországi tagvállalata, a BCSDH.

Az idén ismét fontos téma lesz az élelmiszerpazarlás és szó esik arról, miképpen tehetjük hétköznapjainkat is fenntarthatóbbá.

A kiadvány a korábbi évekhez hasonlóan foglalkozik a fenntarthatóság egyik kulcselemének számító körforgásos gazdasággal is, bemutatja az Európai Unió körforgásos gazdasággal kapcsolatos programját, és foglalkozik azzal is, mi lehet az oka annak, hogy 2020-ban – 2019-hez képest – hátramenetbe kapcsolt a körforgásosság. 

A kiadvány foglalkozik az energiatermelés – a megújuló források kihasználásával, az atomenergetika, illetve az energiatárolás – kérdéseivel is, s szó esik a fenntarthatóságot szolgáló technikai újdonságokról, például a szén-dioxid befogásáról, az új technológián alapuló tengeri szélfarmokról, illetve az okos városokban zajló fejlesztésekről. A kiadvány természetesen elemzi, milyen változásokat hozott a koronavírus-járvány: hogyan alakulnak át a városok a pandémia hatására és milyen hatással van a járvány a környezetre.

A kiadvány ezúttal is jelentős teret szentel a fenntarthatóság társadalmi vetületeinek: a zöld munkahelyek számának növekedésének, illetve az ESG-beszámolók gyors terjedésének.

Júliusban zárult a Tesco helyi közösségeket támogató pályázati programjának kilencedik fordulója. Az „Ön választ, mi segítünk” kezdeményezéssel az áruházlánc évről évre rendszeresen több száz különféle projekt megvalósításához járul hozzá országszerte. Eddig összesen több mint 320 millió forintból több mint 1200 pályázat válhatott valóra, illetve indulhat el a megvalósítás útján az alpakaterápiás foglalkozástól a rock- és kórházsulin át a drogprevenciós kiállításig.

A kezdeményezést az áruházlánc 2016-ban hívta életre, hogy támogassa a helyi közösségek életének fejlesztéséhez hozzájáruló szervezetek, vállalkozások programjait, legyen az akár egy közös tér felújítása, állatvédelmi, művészeti, hagyományőrző vagy edukációs program, esetleg mozgásösztönző vagy a rászorulókat segítő tevékenység.

A beérkezett pályázatokat az Effekteam Egyesület független szakértői bírálják el, valamint választják ki, hogy mely kezdeményezések juthatnak tovább az áruházi szavazási szakaszba. Ezután a Tesco vásárlói voksaikkal dönthetnek arról, hogy az adott körzetben melyik projekt kapja a 400 ezer, a 200 ezer, valamint a 100 ezer forintos támogatást. A program 7. fordulója óta a Tesco a leginnovatívabb, legkreatívabb pályázót további 400 ezer forint különdíjjal jutalmazza. Ezt tavaly az etyeki borvidékre jellemző szőlőtőkékből készülő és napelemekkel felszerelt zöld buszmegálló, valamint értelmi fogyatékkal élő fiatalok edukatív konyhakertprojektje kapta, míg idén egy jótékonysági vármakettépítés, ahol az alkotóelemek eladásából befolyó pénzből hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatását segítik.

A lehetőségek tárháza végtelen: sokan pályáznak óvoda- és iskolafelújítással vagy közösségi kertek, tanösvények kialakításával, és gyakoriak a környezettudatosságot, a felelős állattartást népszerűsítő, valamint a szemléletformáló, érzékenyítő programok is, melyekbe sok esetben az ép és sérült embereket egyaránt bevonják. A Tesco eddig 322 millió forintot fordított több mint 1200 pályázat támogatására, így olyan egyedi ötletek is valóra válhatnak, mint a lovagkort felelevenítő gyerektábor, stresszkezeléssel foglalkozó tanórák, interaktív drogprevenciós kiállítás vagy az alternatív oktatást lehetővé tévő rock-, kórház- és szabadtéri suli.