A Tesco nemrég publikálta legfrissebb fenntarthatósági jelentését. A vállalat fő célkitűzése, hogy 2035-ig saját működésében, 2050-ig pedig az ellátási láncban is elérje a nettó zéró kibocsátást. Ennek mentén az áruházlánc egyebek mellett folyamatosan csökkenti az élelmiszer-hulladék mennyiségét és csomagolóanyagainak környezetterhelését, valamint elektromos járműveket vezetett be logisztikai szolgáltatásaiban.

A Tesco idén online hozta nyilvánosságra fenntarthatósági beszámolóját. A 2021/22-es üzleti évre vonatkozó riport az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai tükrében mutatja be a vállalat felelős és fenntartható működésének eredményeit három stratégiai pillér – a vásárlók kiszolgálása, a közösségek támogatása és a bolygó védelme – mentén.

Egyetlen falat fogyasztható élelmiszer sem veszhet kárba

Élelmiszer-kereskedőként a Tesco elkötelezett aziránt, hogy csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét a termőföldtől az asztalig terjedő értéklánc teljes hosszában.  Az áruházlánc arra törekszik, hogy a jól bevált folyamatokkal, például korszerű forgalom-előrejelző és rendelési eljárásokkal vagy a közeli lejárati idejű termékekre beállított árkedvezménnyel csökkentse az el nem adott élelmiszerek és ezáltal az élelmiszer-felesleg mennyiségét. Ha az élelmiszert nem tudják értékesíteni, elsősorban karitatív szervezeteknek és helyi közösségeknek adják tovább. A maradékot pedig állatmenhelyeknek és állateledel-gyártóknak adományozzák, illetve biogázüzemben vagy komposztként hasznosítják.

A kevesebb néha több

„A legfenntarthatóbb termékek beszerzésére törekszünk, és csak ott használunk csomagolóanyagokat, ahol feltétlenül szükséges. Vállaltuk, hogy 2025-ig 100%-ban újrahasznosíthatóvá tesszük sajátmárkás termékeink csomagolását. 2021-ben a piacon elsőként vezettünk be ilyen csomagolást egy teljes termékkategóriánál. 200 sajátmárkás háztartási termékünk csomagolását terveztük át, hogy teljesen újrahasznosíthatók legyenek. Azóta pedig már tészta- és rizstermékeinket, illetve az előre csomagolt zöldségeket és gyümölcsöket is újrahasznosítható csomagolásban kínáljuk” – mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.

A Tesco a csomagolásmentes termékek legnagyobb értékesítői közé tartozik Magyarországon. Ilyenek például a pékáruk, illetve sokféle zöldség és gyümölcs. Valamint újrahasznosítja az árut a szállítás során védő, ún. másodlagos csomagolóanyagokat. A frissáru szállításához a vállalat az Euro Pool újrafelhasználható, zöld rekeszeit használja, így csökkentve az egyszer használatos csomagolóanyagok mennyiségét. 2021-ben az áruházlánc összesen 10 789 581 darab ilyen rekeszt használt, aminek köszönhetően 3645 tonnával csökkentette szén-dioxid-kibocsátását. A Tesco emellett F&F ruházati márkájának vállfáit is ismételten felhasználja újak gyártása helyett, így egy vállfára vetítve 34%-kal csökken a szén-dioxid-kibocsátás és 86%-kal a vízfelhasználás.

Felkapcsolták a villanyt

2021 őszén üzembe állt Magyarország első, szériában gyártott elektromos teherautója, amely Unilever termékeket szállít a Tesco áruházaiba. A környezetbarát fuvarozás megteremtésének újabb lépéseként pedig nemrég – Magyarországon az élelmiszer-házhozszállításban elsőként – a vállalat teljesen elektromos furgonokkal bővítette járműparkját, melyekkel Budapesten szállítja ki az online rendeléseket. A járművekben a hűtőgépek is akkumulátorról működnek, így a kiszállításokat az áruházlánc károsanyag-kibocsátástól mentesen tudja végezni.

Kapcsolattartó: Dóri Bence projektkoordinátor | Telefon: 06 30 484 0184 | E-mail: doribence@mernokmedia.hu

Mivel az éghajlatváltozás a társadalom előtt álló egyik legsürgetőbb kihívás, a BASF partnerségre lépett a Junior Achievement Worldwide-dal (JA) és nyolc JA tagországgal, hogy ösztönözze a fiatalokat, járuljanak hozzá az hatékony átmenethez és a fenntartható jövőhöz. Ma a világ népességének, több mint 40%-át a fiatalok teszik ki. Fontos számunkra, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a fenntarthatóság építésére az élet minden területén: a gazdaságban, a környezetvédelemben és a társadalomban. Kötelesek vagyunk aktívan bevonni a diákokat ebbe a dinamikus átalakulásba már középiskolás korban. Ezzel az együttműködéssel a BASF csatlakozik a Junior Achievement-hez abban a szilárd meggyőződésében, hogy a fiataloknak most központi szerepet kell játszaniuk, amikor igazságos és fenntartható jövőt építünk.

Ennek az új globális partnerségnek a segítségével a JA Worldwide és a BASF célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét az éghajlatváltozásnak a közösségeikre gyakorolt következményeire, valamint az éghajlati alkalmazkodás és a hatékony átmenet szükségességére. A Fiatal Hangok a Fenntartható Jövőért programban való részvételük révén, valamint a BASF több mint 40 önkéntesének a világ minden tájáról érkezett támogatásának köszönhetően Brazíliából, Görögországból, Magyarországról, Indonéziából, Mexikóból, Nigériából, Ugandából és Vietnamból 800 diák fog ötletelni és újító, kreatív megoldásokat keresni a bolygó igazságosabb és fenntarthatóbb jövőjének biztosítására.

Dr. Christoph Jaekel, a BASF vállalati fenntarthatóságért felelős alelnöke elmondta, „nagy megtiszteltetés, hogy egy Nobel-békedíj jelölttel együtt dolgozhatunk a fiatalok hangjának és meggyőzőerejének felerősítésén, valamint a fenntartható fejlődésben játszott szerepük hangsúlyozásában. Meggyőződésünk, hogy azáltal, hogy ilyen lehetőségeket kínálunk a fiataloknak, hozzájárulunk a jobb közösségek építéséhez szerte a világon”.
Asheesh Advani, a JA Worldwide vezérigazgatója méltatta a partnerséget, és azt mondta: „A fiatalok részesei akarnak lenni a holnap megoldásainak, különösen, ha olyan globális kihívásokról van szó, mint a fenntarthatóság. Örülünk, hogy a BASF szeretné hallani a hangjukat, partnerként kezeli őket a közös problémák megoldásában, és lehetőséget ad számukra, hogy hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez.”
Gergely Orsolya, a JA Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a környezeti problémákat úgy kell kezelni, hogy azok okait szüntetjük meg. „A BASF-val közös együttműködésünk során szem előtt tartjuk a fenntartható fejlődés szellemiségének terjesztését a fiatalok körében, hiszen a feltörekvő generáció kreatív megoldásai hozzájárulnak a jövő fenntarthatóbbá tételéhez.”

Kétségtelen, hogy manapság a fenntarthatóság a siker kulcsfontosságú tényezőjévé vált az üzleti életben. Ez a tendencia a magyar vállalatok körében is kibontakozni látszik. Pozitív elmozdulásnak tudható be, hogy a pandémia visszaszorításával, a hazai szférában is újra előtérbe kerültek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (vagyis ESG) kérdések, ami
természetesen a BCSDH tagok számának kibővülésében is megmutatkozik. Ezzel párhuzamosan a vállalati fenntarthatóság és az ESG beszámolók iránt is megnövekedett a kereslet. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok tisztában legyenek az ESG jelentéstételi környezet fejlődésével és a jövőben várható trendekkel.
Az ESG magyar piacon észlelhető felértékelődésében több mozgatórugó is szerepet játszik. Egyfelől érezhető, hogy az érintettek – legyen szó akár alkalmazottakról, vásárlókról vagy befektetőkről – preferenciái egyre inkább az olyan vállalatok felé tolódnak el, amelyek képesek pozitív eredményeket felmutatni mind a gazdaságilag fenntartható nyereségesség, mind a
környezeti és társadalmi hatásuk tekintetében. Vagyis döntéseikhez többet követelnek a tradicionális pénzügyi mérőszámoknál, ezzel nyomást gyakorolva a vállalatokra, hogy átláthatóbbak legyenek beszámolójuk során. Másfelől a változó piaci igények mellett nem szabad megfeledkezni a szabályozói környezetről sem, ugyanis az ESG jelentéstétel globálisan is prioritássá vált. Ezt támasztják alá az Európai Unióban és az USA-ban megjelenő és fokozatosan szigorodó rendeletek. A hazai piac számára elsősorban az EU-s szabályok ismerete a legfontosabb, és a legsürgetőbb is, ugyanis a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó új standardizált irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting
Directive) várhatóan 2024. január 1-jén lép hatályba, véget vetve a jelenleg igen változatos, nemzetközileg alkalmazott beszámolói keresztrendszerek sokaságának, és ami még fontosabb, hogy az eddig önkéntes ESG jelentéstételt egy sokkal szélesebb kör számára kötelező érvényűvé teszi.

ESG keretrendszerek

Az elmúlt két évtized során tapasztalt növekvő piaci igény – komolyabb szabályozás hiányában – számos „magánstandard” elterjedéséhez vezetett. A klasszikus, több tematikán átívelő keretrendszerek közé tartozik a Global Reporting Initiative (GRI), amely megalakulása óta még mindig aktívan és az egyik legszélesebb körben használt módszertan. Ide sorolható még az Egyesült Államokban megalakult Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és az Egyesült Királyságban létrejött International Integrated Reporting Council (IIRC). Ezzel szemben az úgynevezett „single issue” standardok közé tartozik a Climate Disclosure Standards Board (CDSB), a Task Force on Climate-Related Financial Disclosures (TCFD) és a Carbon Disclosure Project (CDP), amelyek fókusza, nevéből adódóan, elsősorban a környezeti pillérre, ezen belül is a klímavédelmi kockázatokra összpontosul. Az ESG keretrendszerek körében év elején fontos változás következett be, ugyanis a SASB és az IIRC, számos más standarddal egyesülve, létrehozta az International Sustainability Standards Boardot (ISSB). Ez a
nagyszabású összeolvadás pedig az mutatja, hogy az ESG keretrendszerek konszolidációjára globális szinten is nagy az igény.
Ezzel párhuzamosan a GRI továbbra is megőrizte az élvonalbeli szerepét. A tavalyi évben a standardok megújításával és új iparág-specifikus szabványokkal jelentkezett, sőt az ISSB-vel együttműködve a két szervezetet közös célul tűzte ki a szabványalkotási tevékenységek összehangolásást. Ezenfelül a nemrég nyitott brüsszeli irodájuk arra enged következtetni, hogy a GRI az EU-val történő kooperáció további elmélyítésére is törekszik. A GRI jelentősége tehát még mindig megkérdőjelezhetetlen, ismerete és alkalmazása a vállalatok számára mindenképp előnyt jelent.

CSRD

Ahogy már korábban említettük, az Európai Unióban is megjelent a standardizációra vontakozó igény. A CSRD életbe lépésével pedig számos új kötelezettséget ró a vállalatokra, amelyekkel fontos lesz tisztában lenni, ugyanis az új rendelet több pontban is eltér a jelenleg hatályban lévő Nem Pénzügyi Jelentési Irányelvtől (Non-Financial Reporting Directive – NFRD):

• Kiterjeszti beszámolói kötelezettséget az összes nagyvállalatra és tőzsdén jegyzett társaságra (a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével);
•  Kötelezővé teszi a beszámolóban közzétett információkra és adatokra vonatkozó bizonyosságot (assurance);
• Részletesebb és pontosabb jelentéstételi követelményeket vezet be, és előírja a kötelező uniós fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (EU Sustainability Reporting Standards) szerinti jelentéstételt; – a szabványok kidolgozása már folyamatban van, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport („EFRAG”) felelőssége alatt.
•  Előírja, hogy a vállalatok minden jelentett információt digitális, géppel olvasható formátumban tegyenek közzé.

(forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52021PC0189&from=EN)

Mindent egybevetve, az eddigi tapasztalataink és megfigyeléseink alapján kijelenthetjük, hogy az ESG beszámolói környezet kritikus mérföldkőhöz érkezett. Ahhoz, hogy a vállalatok megfeleljenek a megnövekedett információs igényeknek – mind a szabályozók, mind pedig az érintettek oldaláról – elengedhetetlen a minőségi és ellenőrizhető ESG adatok auditálható módon történő gyűjtésének minél előbbi megkezdése és jelentése, összehasonlítható, átlátható, hiteles és tanúsított beszámoló keretein belül. Az új rendelet hatályba lépéséig a felkészülésre ugyan van még idő, azonban az idei utolsó negyedév közeledtével fontos észrevenni, hogy már nem elég csak az érintettek változó igényeit kielégíteni, ha „jó vállalat” akarunk lenni, hanem az egyre szigorodó szabályozásnak is kötelező lesz megfelelni.

Az MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége) egyre tudatosabb figyelmet szentel a fenntarthatóság integrálásának. A hozzánk kapcsolódó vállalatvezetőket nem csak abban segítjük támogató közösségünk erősítésével, hogy az üzletben és a magánéletben is jobban boldoguljanak, de a tudásmegosztás és inspiráció révén a környezeti, társadalmi és etikai kérdések is egyre inkább előtérbe kerülnek. Ráadásul a csapat új fenntartható fejlődés vezetővel is bővült a közelmúltban.

Az új zöld

Napjaink klíma kihívásai, az energiaválság, az aszály, a rengeteg hulladék, amit termelünk magunk körül senkit nem hagy érintetlenül.

Május 24-én Komlósi György, a Lego Manufacturing Kft. gyárigazgatója és Tóth András az E.ON Megoldásértékesítési igazgatója betekintést adott a tiszta és megfizethető energia, a hazai energiapiac helyzetébe és az együttműködésükben megszületett napelempark döntéshozatalába és folyamatába.

Augusztus 9-én Lakatos Gergely, az EuroFleet Gépjármű Flottakezelő Zrt. (MHC Mobility Hungary) üzletfejlesztési- és marketingvezetője osztotta meg szakmai és személyes tapasztalatait az elektromobilitás, a gazdaságos közlekedés, a szén-dioxid kvóták, a „Fit for 55”uniós ambíciókról, a belső égésű és az elektromos autók gyártásának előnyeiről és nehézségeiről. Képet kaptunk az európai autógyártás hagyományairól, annak versenyképességéről, a hazai töltőhálózatok helyzetéről és a diverzifikált mobilitásról is.

Kép: Lakatos Gergely, az Eurofleet üzletfejlesztési és marketingvezetője az MVÜK rendezvényén

Mindezek mellett, büszkék vagyunk tagjaink által biztosított zöld megoldásokra is, amelyek széleskörűbb megismertetésére folyamatosan biztatjuk és segíteni kívánjuk őket ezek terjesztésében, így például Café rendezvényeink keretében testközeli élményeket és mélyebb szakmai betekintést nyerhetnek tagjaink, mint ahogyan például nemrégiben a Tungsram vertikális farm megoldásáról is.

Kép: Komlósi György, a Lego Manufacturing Kft. gyárigazgatója és Tóth András az E.ON Megoldásértékesítési igazgatója beszélget Fertetics Mandyvel, az MVÜK fenntarthatósági vezetőjével az MVÜK Ipari Klub eseményén

Bevonás, támogatás, fejlesztés

Az MVÜK Magyarországon eddig egyedülálló módon áll gyermekeket fejlesztő, innovatív társadalmi kezdeményezések mellé. Támogatói programunk stratégiai partnere az Edisonplatform alapja, az Edisonfund, amely segít munkánkat a támogatandó szervezetek kiválasztásában, a támogatások eljuttatásában és a szervezetek fejlesztésében egyaránt.

Az idei évben négy támogatandó szervezetet választottunk ki az Edisonfunddal közösen.

• Igazgyöngy Alapítvány, amely az esélyegyenlőségért, társadalmi integrációért, a gyerekszegénység, és az átörökített mélyszegénység felszámolásáért dolgozik.
• Hópárduc Alapítvány, amelynek célja, hogy a Hópárduc Fejlesztő Falmászás módszerén keresztül segítsék mozgásukban és figyelmükben összerendezettebbé válni a hozzájuk forduló gyermekeket.
• Varázsmancsok, amely kutyás terápia foglalkozások keretében terápiás kutyák bevonásával szervez komplex fejlesztő foglalkozásokat óvodától középiskola végéig.
• Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, amely azért dolgozik, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira.

MVÜK tagjai egy gyermekek által festett akril festmény kép puzzle változatának darabjait vehetik meg a program keretében. A 100 darabos puzzle, összesen 10 millió forint működési (hangsúlyozottan működési!) támogatást biztosít négy Edison 100-as szervezetnek, amelyek közül már két szervezet is 2,5-2,5 milliós működési költség támogatáshoz jutott, mert sok kicsi sokra megy.

A cél, hogy egyik képet a másik után rakják ki együtt az MVÜK közösségének tagjai, és ez sok Edison100-as szervezetnek biztosíthasson támogatást. Közben pedig egyre természetesebbé váljon a validált üzleti szereplők és társadalmi kezdeményezések közötti együttműködés.

Kép: Horváth János (MVÜK) és L. Ritók Nóra (Igazgyöngy Alapítvány) MVÜK x Edisonfund támogatói program – MVÜK (mvuk.hu)

Az MVÜK fenntarthatóság iránti elkötelezettségének jele az is, hogy a csapat új fenntartható fejlődés vezetővel bővült Fertetics Mandy személyében. Segítségével az amúgy már régóta létező környezeti, társadalmi és etikai témájú gyakorlatokat tudatosabb keretrendszerbe foglaljuk és további kreatív, inspiratív megoldásokat keresünk a további pozitív hatás elérésében. Célunk, hogy tagjainkat – bárhol tartsanak is a fenntartható és felelős működés útján – segíteni tudjuk a következő lépés, mérföldkő megtételében. „Több mint 20 éves fenntarthatósággal, ESG-vel és CSR-rel töltött szakmai pályafutásom alatt az egyik legnagyobb tanulságom, hogy a vállalatvezetők elkötelezettsége, személyes hitvallása, nyitott gondolkodása és megújulás képessége kulcsfontosságú bármely más eszköz, mérőrendszer, jelentés vagy vállalati menedzsmentrendszer mellett. Az MVÜK nem csak, hogy ilyen vezetőt tudhat saját szervezet élén, de az a hatalmas és sokszínű közösség, a tagjai kulcsszerepet töltenek be szerintem abban, hogy merre halad a hazai vállalkozói és vezetői kultúra és mennyire erősíti vagy engedi el a közelgő nehézségek idején majd a fenntarthatósági témákat, a zöldülést, a társadalmi felelősségvállalást. Számomra az MVÜK azon alapértéke, amit az elmúlt hónapokban magam is megtapasztaltam, miszerint vállalatvezetők alkothatnak egy egymást támogató, egymásra nyitott közösséget a mindennapi versengés helyett vagy mellett, nagyon biztató a bennem élő igazságosabb, tisztább, zöldebb és etikusabb világképhez, amiért nap mint nap dolgozom.”

Kép: Fertetics Mandy, az MVÜK fenntarthatósági vezetője, az Alternate ügyvezetője

MVÜK kapcsolattartó:

Fertetics Mandy

fenntartható fejlődés vezető, MVÜK

fertetics.mandy@mvuk.hu

+36 20 947 1884

Kövesd az MVÜK napi híreit a LinkedIn-en