Természet nélkül nincs üzlet – Biodiverzitás film


Természet nélkül nincs üzlet – Biodiverzitás



2022 decemberében történelminek mondható megállapodás
született az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján Montrealban (COP15), ahol 190 ország miniszterei és kormánytisztviselői többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség
védelmének prioritást kell élveznie.
Természet nélkül nincs élet, de üzlet sem, hiszen a globális GDP közel fele közvetlenül függ a természettől, illetve annak szolgáltatásaitól. A természet valódi fontosságát mutatja, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások éves becsült értéke a globális GDP másfélszerese.
A biodiverzitás kockázatai számos közös vonást mutatnak az éghajlatváltozással. Mindkettő nagy horderejű a kiterjedtség és a nagyság tekintetében, és elérhet olyan szintet, ahonnan már lehetetlen a helyreállítás.
A nettó zéró célok sem teljesülhetnek a természet nélkül. A legsúlyosabb klímaváltozási hatások elkerülése és a már elkerülhetetlen következményekkel szembeni ellenálló képesség kialakítása érdekében 2030 előtt véget kell vetnünk a biodiverzitásvesztésnek.
A biodiverzitás az eddig elhanyagolt ESG szempontból jelenleg a leggyorsabban fejlődő ESG témává vált a globális tőkepiacokon. A vállalatok egyre inkább látják az üzleti kockázatot, foglalkozniuk kell a témával.
Egyértelműen itt a cselekvés ideje. A Time to Transform keretprogramunkban idén a biodiverzitás témakörében – Diane Holdorf, a WBCSD alelnöke, továbbá Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatójának inspiráló előadását követően – közösen gondolkodva több, mint 60 vállalatvezetővel és a felkért szakértőkkel – a következő három ajánlást fogalmaztuk meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a szükséges lépéseket:

  1. Szervezeti hatásvizsgálat és célkitűzések a természeti és biológiai sokféleség megóvására és helyreállítására
  2. Releváns területek azonosítása és stratégiai kezdeményezések megvalósítása, a természeti sokszínűség beépítése a döntési folyamatokba
  3. Teljes értékláncban való gondolkodás, szemléletformálás, partnerségek és együttműködések kialakítása

A biodiverzitás fontos alkalmazkodási funkciókat biztosít nemcsak a klímaváltozás területén, hisz minél sokszínűbb, diverzebb egy rendszer – beleértve a vállalatokat is -, annál ellenállóbb a külső hatásokkal szemben, továbbá sokkal több esélye van a túlélésre vagy az adaptációra.
A BCSDH több, mint 130 tagvállalatával együtt hisszük, hogy a meglévő rendszereink alapvető és azonnali átalakítására van szükség és ebben az üzleté a főszerep. Számos jó üzleti megoldás létezik már a biológiai sokszínűség területén is.

Vállalatvezetői útmutató

A „Természetalapú karbonsemlegesítés –
piaci útikalauz vállalatoknak” c. kiadványhoz



A Párizsi Megállapodás keretében a világ 140 országa rendelkezik klímasemlegességi céllal. Közülük Magyarország legkésőbb 2050-re kívánja elérni ezt a célt. A hazai élenjáró vállalatok 73%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai – és ez több mint a duplája a 2021-ben mért 31%-nak. Vállalásaik nagy részét képesek ugyan házon belül végrehajtani, és elsősorban erre is kell törekedniük, de legtöbbször a cél maradéktalan teljesítéséhez valamiféle kiegészítő eszköz szükséges.

A karbonsemlegesítés a vállalatok legáltalánosabb ilyen kiegészítő eszköze. Fő gyakorlati terepe az úgynevezett önkéntes karbonpiac, ahol kibocsátáscsökkentési projektek karbonkreditekben testet öltött „gyümölcsei” cserélnek gazdát. A karbonellentételezés, azon belül is a természetalapú karbonkreditek minden valószínűség szerint egyre népszerűbbé válnak hazánkban is.

Az MNB kezdeményezésére, a BCSDH, a WWF és néhány tagvállalatunk közös munkájával létrejött „Természetalapú karbonsemlegesítés –piaci útikalauz vállalatoknak” c. kiadvány  ennek a folyamatnak kíván elébe menni.

Ez az Útmutató, pedig ennek a kiadványnak a legfőbb megállapításait tartalmazza, aktív linkkel az eredeti kiadványhoz.

Time to Transform 2030 – Itt a cselekvés ideje



Célok, ajánlások után tettek – ACTION 2020 UTÁN TIME TO TRANSFORM 2030

A VISION 2050 mérföldkőnek számító jelentésében fogalmazta meg először anyaszervezetünk, a Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy fenntartható világ jövőképét, hogyan lehet azt elérni, és milyen szerepet kell az üzleti világnak vállalnia ennek létrehozásában. Az első 10 éves periódusra egy olyan turbulens évtizedet vetített elénk, amelyben az eddigi életvitelünk alapvető változásait meghatározó időszak alapjait kellett megalkotnunk. Az Action 2020 Magyarország programban több mint 50 tagvállalat köteleződött el célok és összesen 15 ajánlás megfogalmazásával: klíma, víz, fenntartható életmód, fenntartható foglalkoztatás és élelmezés témakörökben.
Most, egy évtizeddel a dokumentum és vízió megszületését követően egy konkrét cselekvéseket inspiráló, mozgalmas időszak
következik. A Vision 2050 jelentés céljainak eléréséhez szükséges, rendszerszintű átalakulások elmaradtak. A változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Az átalakuláshoz példátlan vezetésre van szükség, felismerve azt, hogy csak úgy lehet változásokat elérni, ha az üzleti szféra is a nagyobb rendszer részeként tekint magára. Fel kell ismernünk azt, hogy az élhető bolygó, a kiegyensúlyozott, előítéletektől mentes társadalom, a ténylegesen szabad és tisztességes kereskedelem, valamint a szilárd állami intézmények létrejötte egyaránt egyéni és közös érdekünk. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely segíti az üzleti vezetők hosszú távról alkotott elképzelésének formálását.
Jelenlegi évtizedünket a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program
négy kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a magas szintű tagvállalati elköteleződés, valamint az azokat
átölelő maximális átláthatóság és elengedhetetlen rendszerszintű szemléletváltás.
Csak ezekkel lehetséges, hogy 2030-ra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és az európai Fit for 55 program teljesülhessenek és még egyáltalán lehetőségünk legyen a 1,5°C-os klímacél elérésére.

Action 2020 Magyarország – Fenntartható élelmezési rendszerek



Hogyan tudjuk ellátni a növekvô létszámú emberiséget élelmiszerrel úgy, hogy közben enyhítjük az éghajlatváltozást, megôrizzük a biológiai sokszínûséget, csökkentjük a társadalmi feszültségeket és közben még egészségesebbek is leszünk?
Az élelmezési rendszerek átalakítását az üzleti szférának kell vezetnie. A mezôgazdasági és az élelmiszer ágazatban mûködô vállalatoknak együttesen kell dolgozniuk azon, hogy a társadalmi felhatalmazásukat továbbra is biztosítsák. Jelentôs potenciál rejlik a rugalmasabb, rövidebb ellátási láncok kialakításában, valamint az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelôzésében és a jogszabályi megfelelésen túlmutató, a természeti értékek védelmét szem elôtt tartó gazdálkodás kialakításában.
Az éghajlatváltozás negatív hatást gyakorol az élelmiszerellátás biztonságára. A XXI. század közepére és az azt követôen elôrevetített éghajlatváltozás következtében a fajok globális átrendezôdése, a biodiverzitás drasztikus csökkenése kihívás elé állítja a mezôgazdasági termelékenység fenntarthatóságát és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Hazánk a növénytermesztési zónák határán fekszik, így viszonylag kis klimatikus változások is jelentôsen megváltoztathatják az agroökológiai feltételeket.
Az élelmiszerpazarlás drasztikus csökkentésével, ugyanannyi hasznos élelmiszer termeléséhez kevesebb mezôgazdasági területre lesz szükség. Az így felszabaduló területek lehetőséget teremtenek a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására, az ökoszisztéma szolgáltatásokra. Ez pedig segíti a klímaadaptációt és támogatja a bolygó egészségét.
Action 2020 programunkban idén az Élelmezés és természet témakörében – közösen gondolkodva a programhoz csatlakozott 60 vállalattal és a felkért szakértôkkel – a következô három ajánlást fogalmaztuk meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a kitûzött célok eléréséhez szükséges lépéseket:

  1. Rövidebb, átlátható és diverzifikált ellátási láncok kialakítása a reziliencia erôsítése érdekében
  2. Az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében akcióterv kidolgozása a hatékonyság és a tudatosság növelésére
  3. A természeti értékek sokszínûségének helyreállítását és megôrzését szolgáló gazdálkodás és befektetések

Noha számos kihívás van az élelmiszer rendszerek átalakításának összetettségében, vannak ígéretes, innovatív technológiai fejlesztések és fogyasztói trendek is, amelyek jelzik az erôfeszítések felgyorsításának lehetôségeit. Az élelmiszer ellátási láncokat nehéz helyzetbe hozta a koronavírus, ráirányítva a figyelmet a nyitott rendszerek kitettségére és globális folyamatok problémáira, a biodiverzitás fokozottabb védelmére. Van-e jobb alkalom arra, hogy változtassunk, mint most?