A fenntartható vezetés irányelvei


„A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” komplex módon fogalmazzák meg, hogy hogyan kell működnie egy fenntartható vállalatnak. A Vezetői Irányelvek megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, melyek a fenntartható vállalatirányítás szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek. A BCSDH tagsága ezen a területen élenjáró vállalatok felelős vezetőiből áll, akik a csatlakozásukkor aláírásukkal vállalják, hogy bárhol is tartanak ebben a folyamatban, elfogadják ezeket az irányelveket irányadónak és elkötelezettek, hogy erre az útra vezessék vállalatukat.”

„A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” a Vezetői ajánlásunkra építve, a Time to Transform 2030 programunk részeként, anyaszervezetünk a WBCSD tagvállalati kritériumrendszerével összhangban dolgoztuk ki. Ahhoz, hogy lássuk tagjaink előrehaladását ebben a folyamatban, évente nyomon követjük eredményeiket érettségi felmérésünkben. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk számukra, feltárva fejlődési területeiket és megmutatva azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítik őket a valódi változások elérésében és a folyamat felgyorsításában.”

Time to Transform 2030 – Itt a cselekvés ideje



Célok, ajánlások után tettek – ACTION 2020 UTÁN TIME TO TRANSFORM 2030

A VISION 2050 mérföldkőnek számító jelentésében fogalmazta meg először anyaszervezetünk, a Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy fenntartható világ jövőképét, hogyan lehet azt elérni, és milyen szerepet kell az üzleti világnak vállalnia ennek létrehozásában. Az első 10 éves periódusra egy olyan turbulens évtizedet vetített elénk, amelyben az eddigi életvitelünk alapvető változásait meghatározó időszak alapjait kellett megalkotnunk. Az Action 2020 Magyarország programban több mint 50 tagvállalat köteleződött el célok és összesen 15 ajánlás megfogalmazásával: klíma, víz, fenntartható életmód, fenntartható foglalkoztatás és élelmezés témakörökben.
Most, egy évtizeddel a dokumentum és vízió megszületését követően egy konkrét cselekvéseket inspiráló, mozgalmas időszak
következik. A Vision 2050 jelentés céljainak eléréséhez szükséges, rendszerszintű átalakulások elmaradtak. A változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Az átalakuláshoz példátlan vezetésre van szükség, felismerve azt, hogy csak úgy lehet változásokat elérni, ha az üzleti szféra is a nagyobb rendszer részeként tekint magára. Fel kell ismernünk azt, hogy az élhető bolygó, a kiegyensúlyozott, előítéletektől mentes társadalom, a ténylegesen szabad és tisztességes kereskedelem, valamint a szilárd állami intézmények létrejötte egyaránt egyéni és közös érdekünk. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely segíti az üzleti vezetők hosszú távról alkotott elképzelésének formálását.
Jelenlegi évtizedünket a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program
négy kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a magas szintű tagvállalati elköteleződés, valamint az azokat
átölelő maximális átláthatóság és elengedhetetlen rendszerszintű szemléletváltás.
Csak ezekkel lehetséges, hogy 2030-ra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és az európai Fit for 55 program teljesülhessenek és még egyáltalán lehetőségünk legyen a 1,5°C-os klímacél elérésére.

BCSDH ESG Felmérés 2021



A BCSHD a KPMG szakmai támogatásával átfogó felmérést indított tagvállalatai körében az ESG jelentés tekintetében tett lépések, ismeretek, jövőbeni tervek és legjobb gyakorlatok megismerésére.
32 vállalat , 9 iparág, 14 kérdés .

BCSDH Felmérés 2016 – Akadályozó vagy előmozdító a vállalati átláthatóság hazánkban?



A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet fontos küldetése, hogy minden évben felmérést készítsen a „Vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című ajánlást aláíró vállalatok körében, amelyből kiderülnek az aktuális fenntarthatósági trendek, eredmények és jó gyakorlatok. Hiszszük, hogy a felmérés fontos a hazai vállalati fenntarthatósági törekvések támogatásában, hiszen az eredmények fontos jelenségekre hívják fel a figyelmet. Magyarország vállalatifenntarthatóság terén meghatározó vállalatainak, vezetőinek a tapasztalatait, véleményét
és várakozásait tükrözik. Az idei felmérésnél – ahol erre lehetőség nyílt – igyekeztünk nemzetközi összehasonlítást tenni, ezzel is ösztönözve a magyarországi vállalatokat a minél előremutatóbb intézkedések meghozatalára.
Bár a fenntartható fejlődés hazai megítélése továbbra is elmarad a globális eredményektől, sok vállalatvezető nagy reményt fűz a Párizsi Klímaegyezmény létrejöttéhez. Velünk együtt bíznak abban, hogy a nyilvános politikai elköteleződést valódi tettek követik, s hogy a klímaváltozás lesz a vállalati fenntarthatóság egyik legmeghatározóbb eleme a közeljövőben. Meggyőződésem, hogy az állami vezetők klímavédelmi megállapodása tovább ösztönzi a nagyvállalati szektort, és megerősíti a vállalatok hitét saját felelősségükben. Mint a leginkább rugalmas, és cselekvésre képes entitások, továbbra is önmagukat látják a fenntarthatóság előmozdításának kulcsszereplőiként. Jó látni, hogy ennek érdekében a vállalatok tovább kívánják erősíteni fenntartható és felelős üzleti működésüket is.
Örömteli, hogy felmérés eredményei alapján a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának legfőbb célja az értékteremtés, ugyanakkor segíteni fogja a téma
stratégiai és üzleti illeszkedését, ha ez a cél kiegészül az üzleti kockázatok és lehetőségek menedzselésével, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan. Hasznosnak tartom, hogy a külső befolyásoló tényezők mellett számos kritikus belső tényezőt is sikerült azonosítani a válaszok alapján, melyek tudatos fejlesztése tovább segítheti a fenntartható gazdaságba való tudatos átmenetet.
Az előző két év során a stratégiai megközelítés, valamint a felelős vállalatirányítás megvalósulása állt felmérésünk fókuszában, idén
az átlátható működés. Az átláthatóságot segítő jó gyakorlatok megosztásával, a közös szemléletformáló munkánkkal erősítjük azokat a külső és belső dimenziókat, amelyek révén egyre több tagvállalatunk számára valóban kiaknázhatóak lesznek az átláthatóságból származó fejlődési potenciálok, üzleti
és társadalmi előnyök egyaránt. Meggyőződésem, hogy a nem-pénzügyi jelentéstétel is erősödni fog, s nem elsősorban az EU kötelező jelentéstételi intézkedései következtében, hanem mert kiváló eszközt jelenthet a vállalat fejlődésében, az érintettekkel való együttműködésben.
A felmérés eredményei és a szervezet egész évi szakmai munkája is megerősít abban, hogy a Vezetői Ajánlás hét pontja valóban a legfontosabb területeket és feladatokat ragadja meg.
Bízunk benne, hogy szakmai munkánk révén, különösképpen az Action 2020 Magyarország programon keresztül, valódi megoldásokat találunk és mutatunk a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok számára.