A „Természetalapú karbonsemlegesítés –
piaci útikalauz vállalatoknak” c. kiadványhoz
A Párizsi Megállapodás keretében a világ 140 országa rendelkezik klímasemlegességi céllal. Közülük Magyarország legkésőbb 2050-re kívánja elérni ezt a célt. A hazai élenjáró vállalatok 73%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai – és ez több mint a duplája a 2021-ben mért 31%-nak. Vállalásaik nagy részét képesek ugyan házon belül végrehajtani, és elsősorban erre is kell törekedniük, de legtöbbször a cél maradéktalan teljesítéséhez valamiféle kiegészítő eszköz szükséges.
A karbonsemlegesítés a vállalatok legáltalánosabb ilyen kiegészítő eszköze. Fő gyakorlati terepe az úgynevezett önkéntes karbonpiac, ahol kibocsátáscsökkentési projektek karbonkreditekben testet öltött „gyümölcsei” cserélnek gazdát. A karbonellentételezés, azon belül is a természetalapú karbonkreditek minden valószínűség szerint egyre népszerűbbé válnak hazánkban is.
Az MNB kezdeményezésére, a BCSDH, a WWF és néhány tagvállalatunk közös munkájával létrejött „Természetalapú karbonsemlegesítés –piaci útikalauz vállalatoknak” c. kiadvány ennek a folyamatnak kíván elébe menni.
Ez az Útmutató, pedig ennek a kiadványnak a legfőbb megállapításait tartalmazza, aktív linkkel az eredeti kiadványhoz.
A VISION 2050 mérföldkőnek számító jelentésében fogalmazta meg először anyaszervezetünk, a Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy fenntartható világ jövőképét, hogyan lehet azt elérni, és milyen szerepet kell az üzleti világnak vállalnia ennek létrehozásában. Az első 10 éves periódusra egy olyan turbulens évtizedet vetített elénk, amelyben az eddigi életvitelünk alapvető változásait meghatározó időszak alapjait kellett megalkotnunk. Az Action 2020 Magyarország programban több mint 50 tagvállalat köteleződött el célok és összesen 15 ajánlás megfogalmazásával: klíma, víz, fenntartható életmód, fenntartható foglalkoztatás és élelmezés témakörökben.
Most, egy évtizeddel a dokumentum és vízió megszületését követően egy konkrét cselekvéseket inspiráló, mozgalmas időszak
következik. A Vision 2050 jelentés céljainak eléréséhez szükséges, rendszerszintű átalakulások elmaradtak. A változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Az átalakuláshoz példátlan vezetésre van szükség, felismerve azt, hogy csak úgy lehet változásokat elérni, ha az üzleti szféra is a nagyobb rendszer részeként tekint magára. Fel kell ismernünk azt, hogy az élhető bolygó, a kiegyensúlyozott, előítéletektől mentes társadalom, a ténylegesen szabad és tisztességes kereskedelem, valamint a szilárd állami intézmények létrejötte egyaránt egyéni és közös érdekünk. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely segíti az üzleti vezetők hosszú távról alkotott elképzelésének formálását.
Jelenlegi évtizedünket a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program
négy kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a magas szintű tagvállalati elköteleződés, valamint az azokat
átölelő maximális átláthatóság és elengedhetetlen rendszerszintű szemléletváltás.
Csak ezekkel lehetséges, hogy 2030-ra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és az európai Fit for 55 program teljesülhessenek és még egyáltalán lehetőségünk legyen a 1,5°C-os klímacél elérésére.
A klímaváltozás nem egy jövőbeli esemény: hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések vagy éppen heves szélviharok formájában már most is érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Már most 1,2°C-kal magasabb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest.
Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. A jelenlegi nemzeti
kötelezettségvállalások egyelőre alkalmatlanok a Párizsi Megállapodás éghajlati céljainak elérésére, és a század végére legalább 3°C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének. A nemrégiben egyes országok által bejelentett nettó zéró kibocsátási célok ezt mindössze körülbelül 0,5°C-kal csökkenthetik, feltéve, hogy a rövid távú nemzeti kötelezettségvállalásokat és a megfelelő politikákat összhangba hozzák a nettó zéró célokkal.
Az elmúlt évszázadban kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége miatt eldöntött tény, hogy a bolygó jelentős felmelegedéssel kell, hogy szembenézzen, függetlenül a mérséklés terén elért sikereinktől. A csökkentés, megelőzés
mellett tehát éppen annyira fontos odafigyelni és befektetni az alkalmazkodásba is. A korai előre jelző rendszerekbe, a
katasztrófáknak ellenálló infrastruktúrába való befektetések és a pénzügyi piacokon keresztüli kockázatmegosztás, valamint a szociális biztonsági hálók fejlesztése korlátozhatják az időjárás okozta sokkok hatásait és segíthetnek a gazdaság gyorsabb helyreállításában is.
Ez az év a cselekvés éve. Az országoknak el kell kötelezniük magukat a nettó zéró kibocsátás mellett 2050-ig. A glasgow-i COP26 előtt jóval ambiciózusabb nemzeti klímaterveket kell benyújtaniuk, amelyek együttesen 45%-kal csökkentik a globális kibocsátást 2030-ig a 2010-es szinthez képest, mely így is elmarad az EU Zöldmegállapodásban megfogalmazott 55%-os csökkentési céltól 2030-ig.
Így kell tenniük a vállalatoknak is, ha meg akarják védeni az embereket, magukat és a gazdaságot a klímaváltozás katasztrofális következményeitől. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést
kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.
Ehhez elengedhetetlenek az elkötelezett vezetők, változásvezetők, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható
gazdasági működést, fókuszba állítják a klímaváltozásból fakadó kockázatok és lehetőségek elemzését, a karbonkibocsátás csökkentésére célokat tűznek ki, konkrét intézkedéseket, lépéseket tesznek azok megvalósítására, és az eredményeket folyamatosan mérik, nyomon követik.
A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra.
A BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy aktív formálói legyenek a szükséges változásoknak.
10 éve alakult meg szervezetünk, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlôdésért (BCSDH). Ez az idôszak egybeesik a vállalati fenntarthatóság kiteljesedésével Magyarországon. Köszönjük tagvállalatainknak és partnereinknek a kitartó és sikeres közös munkát. A kitartásra továbbra is szükség lesz, hisz talán az egyik legmozgalmasabb idôszakot éljük a fenntarthatóság történelmében.
Míg a történelmi Párizsi Klímaegyezmény létrejötte 2015-ben bizakodással töltötte el a világot, addig az Amerikai Egyesült Államok nemrégiben történt kilépése bizonytalanságot eredményezett, mely a vállalatvezetôk körében végzett, idei felmérésünk eredményében is tükrözôdik.
Az már most is jól látszik, hogy az egyik legjelentôsebb ország pálfordulása nem állíthatja meg az összefogást. Ezt bizonyítja anyaszervezetünk, a WBCSD
állásfoglalása is, melyben kifejezi elkötelezettségét a munka folytatására, és amelyhez mi is csatlakoztunk. Így tettek a legnagyobb amerikai vállalatok meghatározó vezetôi is, ami reményt ad arra nézve, hogy a mûködésükben továbbra is a prioritási lista elôkelô helyére teszik a fenntarthatósági kérdéseket.
Bár a vállalati fenntarthatóság hazai helyzetének megítélése felmérésünk szerint továbbra is elmarad a globális eredményektôl, egyre több hazai vállalatvezetô értékeli a környezeti felelôsségvállalást, és a karbonsemleges gazdaságra történô felkészülést a vállalati fenntarthatósági stratégia egyik meghatározó elemének tekinti.
A klímavédelem érdekében 2016-ban megfogalmazott BCSDH ajánlások gyakorlati megvalósulása is jól nyomon követhetô a felmérésben. A vállalatok meghatározó része mûködtet környezetirányítási rendszert, és a klímavédelem szempontjából fontos üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére is törekszenek. A karbon lábnyom csökkentésére egyre több vállalatnak vannak célkitûzései, célszámai, programja, és mérik is azok eredményeit.
Ez reményt ad arra nézve is, hogy növekvô számú hazai vállalatvezetô ismeri fel, hogy a természeti erôforrások felelôs felhasználása és az ezekhez kapcsolódó célok, intézkedések megfogalmazása szintén hasonlóan fontos.
Meggyôzôdésünk, hogy ezen a területen is elindul a globális trendekhez történô felzárkózás. Nem utolsósorban azért, mert számos területen jelentôs költségcsökkentés érhetô el már rövid távon is.
A hazai vállalatok nyitottsága a megújuló energiaforrásokra és az ezt alkalmazó technológiák használatára örvendetes. Arról lehet vita, hogy elég gyors-e ez az ütem, de ez a tendencia várhatóan erôsödni fog.
Számomra alapérték a környezetért való felelôsségvállalás, és jó látni és érezni, hogy ebben az elkötelezettségben a BCSDH tagságával osztozunk. Ahhoz,
hogy valódi hatásokat tudjunk elérni, összefogásra van szükség. Partnereinkkel, értékláncunk résztvevőivel és az érintettekkel együttmûködve az eredmény nem fog elmaradni. A fenntartható fejlôdés megállíthatatlan.
Nagyon sok eredményes, hatásos és fenntartható évet kívánunk még magunknak így együtt.
A jelentős változások elindításában és az alacsony karbonkibocsátású gazdaságra való áttérésben kulcsszerep jut azoknak az első számú vezetőknek, gazdasági döntéshozóknak, akik mernek a szokásos üzletmeneten túlmutató lépéseket tenni. A vezető személyes elkötelezettsége sokszor a legnagyobb hajtóerő a változások beindításában és a vállalat fenntartható pályára való állításában.
A klímaváltozással kapcsolatos üzleti megoldások tárháza rendkívül széles, a vállalatok tevékenységüktől és méretüktől függetlenül is pozitívan hozzá tudnak járulni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.
A 2015 végén elfogadott és minden várakozásnál hamarabb, 2016. november 4-én már hatályba lépő Párizsi Klímaegyezmény ambíciózus céljainak elérésében az üzleti szektornak kiemelt felelőssége és szerepe lesz.
A felmelegedés kettő, optimális esetben másfél Celsius fok alatt történő stabilizálásához az üvegházhatású gázok kibocsátását mielőbb és radikálisan csökkenteni kell, melyhez az alacsony karbonkibocsátású, majd a század második felére a karbonsemleges gazdaságra való áttérésen keresztül vezet az út. Ennek elérésében a vállalatoknak kulcsszerepük lesz. Nincs olyan cég, amelyet közvetlenül vagy közvetve ne érintene ez. Az átállás valószínűleg néhány iparág számára veszteséget jelent majd, de a többség számára, ha képes a megújulásra, változásra, rendkívüli lehetőségeket rejthet.
A BCSDH Action 2020 Magyarország programjának az a célja, hogy a fenntarthatóság irányába tett lépések megtörténjenek, és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra.
A BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy ne csak követői, hanem aktív formálói legyenek az eljövendő változásoknak, a globális trendeknek.
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) hazai szervezete