Vállalatvezetői útmutató → A klímaváltozással kapcsolatos vállalati teljesítmény- és elszámoltathatósági rendszerhez (CPAS)

A CPAS (Climate Related Corporate Performance and Accountability System) a hiányzó kapocs a pénzügyi rendszer és a klímaváltozással kapcsolatos üzleti átalakulás között. Átfogó megközelítést kínál a befektetői értékelés és a tőkeallokáció összehangolására a vállalati szén-dioxid-mentesítéssel, megfelelve a teljesítmény és az elszámoltathatóság iránti növekvő igénynek a klímaváltozási intézkedések terén.

Az útmutató gyakorlati útmutatót nyújt a vezérigazgatók és az üzleti vezetők számára az üzleti teljesítmény és az innováció dekarbonizációval való összehangolásához.

Hangsúlyozza, hogy a pénzügyi piacok részéről megfelelő ösztönzőkre van szükség a vállalati klímaváltozással kapcsolatos intézkedések fokozásához és a társadalom érdekelt feleinek növekvő elszámoltathatósági igényének kielégítéséhez.

Természet nélkül nincs üzlet – Biodiverzitás film



Természet nélkül nincs üzlet – Biodiverzitás



2022 decemberében történelminek mondható megállapodás
született az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján Montrealban (COP15), ahol 190 ország miniszterei és kormánytisztviselői többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség
védelmének prioritást kell élveznie.
Természet nélkül nincs élet, de üzlet sem, hiszen a globális GDP közel fele közvetlenül függ a természettől, illetve annak szolgáltatásaitól. A természet valódi fontosságát mutatja, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások éves becsült értéke a globális GDP másfélszerese.
A biodiverzitás kockázatai számos közös vonást mutatnak az éghajlatváltozással. Mindkettő nagy horderejű a kiterjedtség és a nagyság tekintetében, és elérhet olyan szintet, ahonnan már lehetetlen a helyreállítás.
A nettó zéró célok sem teljesülhetnek a természet nélkül. A legsúlyosabb klímaváltozási hatások elkerülése és a már elkerülhetetlen következményekkel szembeni ellenálló képesség kialakítása érdekében 2030 előtt véget kell vetnünk a biodiverzitásvesztésnek.
A biodiverzitás az eddig elhanyagolt ESG szempontból jelenleg a leggyorsabban fejlődő ESG témává vált a globális tőkepiacokon. A vállalatok egyre inkább látják az üzleti kockázatot, foglalkozniuk kell a témával.
Egyértelműen itt a cselekvés ideje. A Time to Transform keretprogramunkban idén a biodiverzitás témakörében – Diane Holdorf, a WBCSD alelnöke, továbbá Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatójának inspiráló előadását követően – közösen gondolkodva több, mint 60 vállalatvezetővel és a felkért szakértőkkel – a következő három ajánlást fogalmaztuk meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a szükséges lépéseket:

  1. Szervezeti hatásvizsgálat és célkitűzések a természeti és biológiai sokféleség megóvására és helyreállítására
  2. Releváns területek azonosítása és stratégiai kezdeményezések megvalósítása, a természeti sokszínűség beépítése a döntési folyamatokba
  3. Teljes értékláncban való gondolkodás, szemléletformálás, partnerségek és együttműködések kialakítása

A biodiverzitás fontos alkalmazkodási funkciókat biztosít nemcsak a klímaváltozás területén, hisz minél sokszínűbb, diverzebb egy rendszer – beleértve a vállalatokat is -, annál ellenállóbb a külső hatásokkal szemben, továbbá sokkal több esélye van a túlélésre vagy az adaptációra.
A BCSDH több, mint 130 tagvállalatával együtt hisszük, hogy a meglévő rendszereink alapvető és azonnali átalakítására van szükség és ebben az üzleté a főszerep. Számos jó üzleti megoldás létezik már a biológiai sokszínűség területén is.

Time to Transform 2030 – Itt a cselekvés ideje



Célok, ajánlások után tettek – ACTION 2020 UTÁN TIME TO TRANSFORM 2030

A VISION 2050 mérföldkőnek számító jelentésében fogalmazta meg először anyaszervezetünk, a Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy fenntartható világ jövőképét, hogyan lehet azt elérni, és milyen szerepet kell az üzleti világnak vállalnia ennek létrehozásában. Az első 10 éves periódusra egy olyan turbulens évtizedet vetített elénk, amelyben az eddigi életvitelünk alapvető változásait meghatározó időszak alapjait kellett megalkotnunk. Az Action 2020 Magyarország programban több mint 50 tagvállalat köteleződött el célok és összesen 15 ajánlás megfogalmazásával: klíma, víz, fenntartható életmód, fenntartható foglalkoztatás és élelmezés témakörökben.
Most, egy évtizeddel a dokumentum és vízió megszületését követően egy konkrét cselekvéseket inspiráló, mozgalmas időszak
következik. A Vision 2050 jelentés céljainak eléréséhez szükséges, rendszerszintű átalakulások elmaradtak. A változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Az átalakuláshoz példátlan vezetésre van szükség, felismerve azt, hogy csak úgy lehet változásokat elérni, ha az üzleti szféra is a nagyobb rendszer részeként tekint magára. Fel kell ismernünk azt, hogy az élhető bolygó, a kiegyensúlyozott, előítéletektől mentes társadalom, a ténylegesen szabad és tisztességes kereskedelem, valamint a szilárd állami intézmények létrejötte egyaránt egyéni és közös érdekünk. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely segíti az üzleti vezetők hosszú távról alkotott elképzelésének formálását.
Jelenlegi évtizedünket a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program
négy kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a magas szintű tagvállalati elköteleződés, valamint az azokat
átölelő maximális átláthatóság és elengedhetetlen rendszerszintű szemléletváltás.
Csak ezekkel lehetséges, hogy 2030-ra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és az európai Fit for 55 program teljesülhessenek és még egyáltalán lehetőségünk legyen a 1,5°C-os klímacél elérésére.

Time toTransform 2030 – A rendszerszintű változások felgyorsításáért



Vision 2050 – Time to Transform magyarul



A WBCSD 2010-es, meghatározó jelentőségű riportjában vázolta először ezt a vízióját, melyet 14 iparágban működő 29 tagvállalatával közösen készítettek. A résztvevő 20 ország több, mint 200 vállalkozásával és külső szakértők bevonásával folytatott párbeszéd során alkották meg egy fenntartható világ képét, valamint az üzleti szféra szerepét ennek létrehozásában.
A jelentés világossá teszi, hogy radikális változásra van szükség ahhoz, hogy a Földön élő – 2050-re több mint 9 milliárd ember számára megfelelő mennyiségű élelmiszer, elérhető tiszta víz és higiéniás körülmények, illetve biztosított lakhatás legyen. Biztosított legyen a mozgás szabadsága, az oktatáshoz és megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutás annak érdekében, hogy mindannyian ezen a kis, törékeny bolygó által biztosítható, megújítható
és pótolható keretek között élhessünk.
A jelentés felvázolta a Vision 2050-hez vezető utat, amelyet két cselekvési időre bontott.
A 2010-2020 közötti „a mozgalmas tízes évek”, a dinamizmus és energiák formáló időszaka, mely során új ötletek és megközelítések törnek elő, versengenek egymással és alakulnak, amelyek végső soron megalapozzák a 2020-2050 közötti időszak, “az átalakulás ideje” alapjait. Ekkor valósulhatnak meg azok az újonnan kidolgozott ötletek és szövetségek, melyek mérhetően alakítják majd át vállalkozásainkat, gazdaságainkat és társadalmainkat.
Tíz év távlatából világossá vált, hogy a mozgalmas tízes évek nem értek véget. A valós átalakulás elmaradt. Igaz ugyan, hogy az egyes elemek nagyrésze vázként felállt már – mint a Fenthartható Fejlődési Célok és a Párizsi Megállapodás, a változások sem sebességükben, sem ütemükben nem haladnak a tervek szerint.
Mivel az eddig nem látott globális kockázatok továbbra is fennállnak, mi pedig kulcsfontosságú ökológiai és társadalmi fordulóponthoz közeledünk, a következő évtized során egyedülálló, de rövid ideig tartó lehetőségünk maradt a cselekvésre. Megvan a lendület amire építhetünk, de fel kell gyorsítanunk erőfeszítéseinket!
Ebben a kritikus helyzetben ült össze a WBCSD 40 tagvállalata, hogy megvizsgálja a Vision 2050 jelentés tartalmát, céljait. Vezető globális gondolkodókból álló, külső vizsgáló-bizottság útmutatásai alapján, valamint a WBCSD globális hálózatán keresztül bevont felek széles körével folytatott párbeszéd két éves munkájának eredményeként került aktualizálásra az eredeti elképzelés. Ennek során újra-definiálták az előttünk álló évtized üzleti tevékenységeinek forgatókönyvét.
Ez a jelentés (A Jelentés) ennek a munkának a csúcspontja, amely az alábbiakra mutat rá:

  • Közös Jövőkép: 2050-es jövőképünk átfogalmazása; hogyan néz ki a megvalósítás a gyakorlatban.
  • Az átalakulás irányai/útvonalai: Kilenc olyan, az üzleti tevékenység meghatározó területeit érintő irányvonal került meghatározásra, amely elengedhetetlen az előttünk álló évtizedben szükséges haladás előmozításában.
  • Alapvető szemléletváltás: Olyan új, kulcsfontosságú gondolkodásmód, amely nélkülözhetetlen feltétele a meghatározott átalakulások alapjainak.
  • Az átalakulás megértésének és a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának kulcsa: A rendszerek átalakításának világos magyarázata, az átalakulás folyamata, valamint az üzleti élet szükséges szerepe ebben a folyamatban.

A Vision 2050 aktualizálásának célja, hogy segítse az üzleti vállakozásokat a benne rejlő lehetőségek kiaknázásában, továbbá társadalmi felelősségük megvalósításában. Ehhez olyan keretrendszert mutasson, mely alkalmazható azon átalakulások vezetésére, amelyek több, mint 9 milliárd ember jóllétét biztosíthatják.
Kötelezően előírt szabályozás helyett, sokkal inkább olyan keretrendszer kidolgozása volt a cél, amelyre világos és inspiráló stratégia építhető, és amely az üzleti közösségek együttműködésén keresztül felgyorsíthatja az átalakulást. Az üzleti vezetők számára egyedülállóan átfogó és kollektív megértést nyújt a világban szükséges, halaszthatatlan átalakulásokról, lehetőséget ad azok üzleti életbe való átültetéséhez és olyan hátteret (erőforrást) biztosít, amelyet a vállalatok felhasználhatnak fenntarthatósági tervezésük és üzleti stratégiájuk kialakításakor.