Vállalatvezetői útmutató

A „Természetalapú karbonsemlegesítés –
piaci útikalauz vállalatoknak” c. kiadványhoz


A Párizsi Megállapodás keretében a világ 140 országa rendelkezik klímasemlegességi céllal. Közülük Magyarország legkésőbb 2050-re kívánja elérni ezt a célt. A hazai élenjáró vállalatok 73%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai – és ez több mint a duplája a 2021-ben mért 31%-nak. Vállalásaik nagy részét képesek ugyan házon belül végrehajtani, és elsősorban erre is kell törekedniük, de legtöbbször a cél maradéktalan teljesítéséhez valamiféle kiegészítő eszköz szükséges.

A karbonsemlegesítés a vállalatok legáltalánosabb ilyen kiegészítő eszköze. Fő gyakorlati terepe az úgynevezett önkéntes karbonpiac, ahol kibocsátáscsökkentési projektek karbonkreditekben testet öltött „gyümölcsei” cserélnek gazdát. A karbonellentételezés, azon belül is a természetalapú karbonkreditek minden valószínűség szerint egyre népszerűbbé válnak hazánkban is.

Az MNB kezdeményezésére, a BCSDH, a WWF és néhány tagvállalatunk közös munkájával létrejött „Természetalapú karbonsemlegesítés –piaci útikalauz vállalatoknak” c. kiadvány  ennek a folyamatnak kíván elébe menni.

Ez az Útmutató, pedig ennek a kiadványnak a legfőbb megállapításait tartalmazza, aktív linkkel az eredeti kiadványhoz.

A fenntartható vezetés irányelvei



„A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” komplex módon fogalmazzák meg, hogy hogyan kell működnie egy fenntartható vállalatnak. A Vezetői Irányelvek megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, melyek a fenntartható vállalatirányítás szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek. A BCSDH tagsága ezen a területen élenjáró vállalatok felelős vezetőiből áll, akik a csatlakozásukkor aláírásukkal vállalják, hogy bárhol is tartanak ebben a folyamatban, elfogadják ezeket az irányelveket irányadónak és elkötelezettek, hogy erre az útra vezessék vállalatukat.”

„A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” a Vezetői ajánlásunkra építve, a Time to Transform 2030 programunk részeként, anyaszervezetünk a WBCSD tagvállalati kritériumrendszerével összhangban dolgoztuk ki. Ahhoz, hogy lássuk tagjaink előrehaladását ebben a folyamatban, évente nyomon követjük eredményeiket érettségi felmérésünkben. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk számukra, feltárva fejlődési területeiket és megmutatva azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítik őket a valódi változások elérésében és a folyamat felgyorsításában.”

Time to Transform 2030 – Itt a cselekvés ideje



Célok, ajánlások után tettek – ACTION 2020 UTÁN TIME TO TRANSFORM 2030

A VISION 2050 mérföldkőnek számító jelentésében fogalmazta meg először anyaszervezetünk, a Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy fenntartható világ jövőképét, hogyan lehet azt elérni, és milyen szerepet kell az üzleti világnak vállalnia ennek létrehozásában. Az első 10 éves periódusra egy olyan turbulens évtizedet vetített elénk, amelyben az eddigi életvitelünk alapvető változásait meghatározó időszak alapjait kellett megalkotnunk. Az Action 2020 Magyarország programban több mint 50 tagvállalat köteleződött el célok és összesen 15 ajánlás megfogalmazásával: klíma, víz, fenntartható életmód, fenntartható foglalkoztatás és élelmezés témakörökben.
Most, egy évtizeddel a dokumentum és vízió megszületését követően egy konkrét cselekvéseket inspiráló, mozgalmas időszak
következik. A Vision 2050 jelentés céljainak eléréséhez szükséges, rendszerszintű átalakulások elmaradtak. A változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Az átalakuláshoz példátlan vezetésre van szükség, felismerve azt, hogy csak úgy lehet változásokat elérni, ha az üzleti szféra is a nagyobb rendszer részeként tekint magára. Fel kell ismernünk azt, hogy az élhető bolygó, a kiegyensúlyozott, előítéletektől mentes társadalom, a ténylegesen szabad és tisztességes kereskedelem, valamint a szilárd állami intézmények létrejötte egyaránt egyéni és közös érdekünk. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely segíti az üzleti vezetők hosszú távról alkotott elképzelésének formálását.
Jelenlegi évtizedünket a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program
négy kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a magas szintű tagvállalati elköteleződés, valamint az azokat
átölelő maximális átláthatóság és elengedhetetlen rendszerszintű szemléletváltás.
Csak ezekkel lehetséges, hogy 2030-ra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és az európai Fit for 55 program teljesülhessenek és még egyáltalán lehetőségünk legyen a 1,5°C-os klímacél elérésére.

Race to Zero – A klímasemleges gazdaság az egyetlen út



A klímaváltozás nem egy jövőbeli esemény: hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések vagy éppen heves szélviharok formájában már most is érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Már most 1,2°C-kal magasabb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest.
Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. A jelenlegi nemzeti
kötelezettségvállalások egyelőre alkalmatlanok a Párizsi Megállapodás éghajlati céljainak elérésére, és a század végére legalább 3°C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének. A nemrégiben egyes országok által bejelentett nettó zéró kibocsátási célok ezt mindössze körülbelül 0,5°C-kal csökkenthetik, feltéve, hogy a rövid távú nemzeti kötelezettségvállalásokat és a megfelelő politikákat összhangba hozzák a nettó zéró célokkal.
Az elmúlt évszázadban kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége miatt eldöntött tény, hogy a bolygó jelentős felmelegedéssel kell, hogy szembenézzen, függetlenül a mérséklés terén elért sikereinktől. A csökkentés, megelőzés
mellett tehát éppen annyira fontos odafigyelni és befektetni az alkalmazkodásba is. A korai előre jelző rendszerekbe, a
katasztrófáknak ellenálló infrastruktúrába való befektetések és a pénzügyi piacokon keresztüli kockázatmegosztás, valamint a szociális biztonsági hálók fejlesztése korlátozhatják az időjárás okozta sokkok hatásait és segíthetnek a gazdaság gyorsabb helyreállításában is.
Ez az év a cselekvés éve. Az országoknak el kell kötelezniük magukat a nettó zéró kibocsátás mellett 2050-ig. A glasgow-i COP26 előtt jóval ambiciózusabb nemzeti klímaterveket kell benyújtaniuk, amelyek együttesen 45%-kal csökkentik a globális kibocsátást 2030-ig a 2010-es szinthez képest, mely így is elmarad az EU Zöldmegállapodásban megfogalmazott 55%-os csökkentési céltól 2030-ig.
Így kell tenniük a vállalatoknak is, ha meg akarják védeni az embereket, magukat és a gazdaságot a klímaváltozás katasztrofális következményeitől. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést
kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.
Ehhez elengedhetetlenek az elkötelezett vezetők, változásvezetők, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható
gazdasági működést, fókuszba állítják a klímaváltozásból fakadó kockázatok és lehetőségek elemzését, a karbonkibocsátás csökkentésére célokat tűznek ki, konkrét intézkedéseket, lépéseket tesznek azok megvalósítására, és az eredményeket folyamatosan mérik, nyomon követik.
A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra.

A BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy aktív formálói legyenek a szükséges változásoknak.

Vision 2050 – Time to Transform magyarul



A WBCSD 2010-es, meghatározó jelentőségű riportjában vázolta először ezt a vízióját, melyet 14 iparágban működő 29 tagvállalatával közösen készítettek. A résztvevő 20 ország több, mint 200 vállalkozásával és külső szakértők bevonásával folytatott párbeszéd során alkották meg egy fenntartható világ képét, valamint az üzleti szféra szerepét ennek létrehozásában.
A jelentés világossá teszi, hogy radikális változásra van szükség ahhoz, hogy a Földön élő – 2050-re több mint 9 milliárd ember számára megfelelő mennyiségű élelmiszer, elérhető tiszta víz és higiéniás körülmények, illetve biztosított lakhatás legyen. Biztosított legyen a mozgás szabadsága, az oktatáshoz és megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutás annak érdekében, hogy mindannyian ezen a kis, törékeny bolygó által biztosítható, megújítható
és pótolható keretek között élhessünk.
A jelentés felvázolta a Vision 2050-hez vezető utat, amelyet két cselekvési időre bontott.
A 2010-2020 közötti „a mozgalmas tízes évek”, a dinamizmus és energiák formáló időszaka, mely során új ötletek és megközelítések törnek elő, versengenek egymással és alakulnak, amelyek végső soron megalapozzák a 2020-2050 közötti időszak, “az átalakulás ideje” alapjait. Ekkor valósulhatnak meg azok az újonnan kidolgozott ötletek és szövetségek, melyek mérhetően alakítják majd át vállalkozásainkat, gazdaságainkat és társadalmainkat.
Tíz év távlatából világossá vált, hogy a mozgalmas tízes évek nem értek véget. A valós átalakulás elmaradt. Igaz ugyan, hogy az egyes elemek nagyrésze vázként felállt már – mint a Fenthartható Fejlődési Célok és a Párizsi Megállapodás, a változások sem sebességükben, sem ütemükben nem haladnak a tervek szerint.
Mivel az eddig nem látott globális kockázatok továbbra is fennállnak, mi pedig kulcsfontosságú ökológiai és társadalmi fordulóponthoz közeledünk, a következő évtized során egyedülálló, de rövid ideig tartó lehetőségünk maradt a cselekvésre. Megvan a lendület amire építhetünk, de fel kell gyorsítanunk erőfeszítéseinket!
Ebben a kritikus helyzetben ült össze a WBCSD 40 tagvállalata, hogy megvizsgálja a Vision 2050 jelentés tartalmát, céljait. Vezető globális gondolkodókból álló, külső vizsgáló-bizottság útmutatásai alapján, valamint a WBCSD globális hálózatán keresztül bevont felek széles körével folytatott párbeszéd két éves munkájának eredményeként került aktualizálásra az eredeti elképzelés. Ennek során újra-definiálták az előttünk álló évtized üzleti tevékenységeinek forgatókönyvét.
Ez a jelentés (A Jelentés) ennek a munkának a csúcspontja, amely az alábbiakra mutat rá:

  • Közös Jövőkép: 2050-es jövőképünk átfogalmazása; hogyan néz ki a megvalósítás a gyakorlatban.
  • Az átalakulás irányai/útvonalai: Kilenc olyan, az üzleti tevékenység meghatározó területeit érintő irányvonal került meghatározásra, amely elengedhetetlen az előttünk álló évtizedben szükséges haladás előmozításában.
  • Alapvető szemléletváltás: Olyan új, kulcsfontosságú gondolkodásmód, amely nélkülözhetetlen feltétele a meghatározott átalakulások alapjainak.
  • Az átalakulás megértésének és a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának kulcsa: A rendszerek átalakításának világos magyarázata, az átalakulás folyamata, valamint az üzleti élet szükséges szerepe ebben a folyamatban.

A Vision 2050 aktualizálásának célja, hogy segítse az üzleti vállakozásokat a benne rejlő lehetőségek kiaknázásában, továbbá társadalmi felelősségük megvalósításában. Ehhez olyan keretrendszert mutasson, mely alkalmazható azon átalakulások vezetésére, amelyek több, mint 9 milliárd ember jóllétét biztosíthatják.
Kötelezően előírt szabályozás helyett, sokkal inkább olyan keretrendszer kidolgozása volt a cél, amelyre világos és inspiráló stratégia építhető, és amely az üzleti közösségek együttműködésén keresztül felgyorsíthatja az átalakulást. Az üzleti vezetők számára egyedülállóan átfogó és kollektív megértést nyújt a világban szükséges, halaszthatatlan átalakulásokról, lehetőséget ad azok üzleti életbe való átültetéséhez és olyan hátteret (erőforrást) biztosít, amelyet a vállalatok felhasználhatnak fenntarthatósági tervezésük és üzleti stratégiájuk kialakításakor.

Action 2020 Magyarország – Fenntartható élelmezési rendszerek



Hogyan tudjuk ellátni a növekvô létszámú emberiséget élelmiszerrel úgy, hogy közben enyhítjük az éghajlatváltozást, megôrizzük a biológiai sokszínûséget, csökkentjük a társadalmi feszültségeket és közben még egészségesebbek is leszünk?
Az élelmezési rendszerek átalakítását az üzleti szférának kell vezetnie. A mezôgazdasági és az élelmiszer ágazatban mûködô vállalatoknak együttesen kell dolgozniuk azon, hogy a társadalmi felhatalmazásukat továbbra is biztosítsák. Jelentôs potenciál rejlik a rugalmasabb, rövidebb ellátási láncok kialakításában, valamint az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelôzésében és a jogszabályi megfelelésen túlmutató, a természeti értékek védelmét szem elôtt tartó gazdálkodás kialakításában.
Az éghajlatváltozás negatív hatást gyakorol az élelmiszerellátás biztonságára. A XXI. század közepére és az azt követôen elôrevetített éghajlatváltozás következtében a fajok globális átrendezôdése, a biodiverzitás drasztikus csökkenése kihívás elé állítja a mezôgazdasági termelékenység fenntarthatóságát és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Hazánk a növénytermesztési zónák határán fekszik, így viszonylag kis klimatikus változások is jelentôsen megváltoztathatják az agroökológiai feltételeket.
Az élelmiszerpazarlás drasztikus csökkentésével, ugyanannyi hasznos élelmiszer termeléséhez kevesebb mezôgazdasági területre lesz szükség. Az így felszabaduló területek lehetőséget teremtenek a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására, az ökoszisztéma szolgáltatásokra. Ez pedig segíti a klímaadaptációt és támogatja a bolygó egészségét.
Action 2020 programunkban idén az Élelmezés és természet témakörében – közösen gondolkodva a programhoz csatlakozott 60 vállalattal és a felkért szakértôkkel – a következô három ajánlást fogalmaztuk meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a kitûzött célok eléréséhez szükséges lépéseket:

  1. Rövidebb, átlátható és diverzifikált ellátási láncok kialakítása a reziliencia erôsítése érdekében
  2. Az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében akcióterv kidolgozása a hatékonyság és a tudatosság növelésére
  3. A természeti értékek sokszínûségének helyreállítását és megôrzését szolgáló gazdálkodás és befektetések

Noha számos kihívás van az élelmiszer rendszerek átalakításának összetettségében, vannak ígéretes, innovatív technológiai fejlesztések és fogyasztói trendek is, amelyek jelzik az erôfeszítések felgyorsításának lehetôségeit. Az élelmiszer ellátási láncokat nehéz helyzetbe hozta a koronavírus, ráirányítva a figyelmet a nyitott rendszerek kitettségére és globális folyamatok problémáira, a biodiverzitás fokozottabb védelmére. Van-e jobb alkalom arra, hogy változtassunk, mint most?

Action 2020 Magyarország – A hatékony klímadaptáció alapja a víz



A víz az életünk nélkülözhetetlen alkotóeleme: hiányát csupán néhány napig bírja ki az ember. Emellett számtalan folyamatban is fontos szerepet játszik: az élelmiszer termelésben, fűtésben, a hűtésben, a tisztításban, sőt számos termék fő öszszetevőjeként is szolgál.
A világszintű demográfiai robbanás következményeként drasztikusan növekvő fogyasztással és szennyezéssel sújtott vízkészletek korunk egyik legnagyobb globális kihívásával a klímaváltozással is szoros összefüggésben állnak. Ennek hatásai 80 százalékban a vízen keresztül jelentkeznek.

Nincs olyan vállalat sem, mely ne függene ettől a természeti erőforrástól. Mind az iparnak, mind a mezőgazdaságnak, mind a szolgáltató szférának megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészletre, hozzáférés- és ellátás biztonságra van szüksége.
Habár jelenleg Magyarország vízkészlet szempontból kedvező helyzetben van, fontos, hogy ezt a pozitív állapotot, a hozzáférést és az ellátás biztonságát, ideértve az ellátást biztosító infrastruktúrát hosszú távon is fenn tudjuk tartani.
Figyelembe kell vennünk azokat a tényeket is, hogy

  • hazánkat az európai átlagnál nagyobb mértékben sújtják majd a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai,
  • a részben vízminőség romlással is sújtott vízkészletek jelentős felértékelődése várható,
  • a nagyrészt elavult infrastruktúra pótlási költségei jelentős nyomást gyakorolnak a szolgáltatási díjakra.

Ezekre a változásokra az üzleti szférának is fel kell készülnie.

A vállalatoknak elsőként fel kell térképezniük, hogy a változó ellátási-, hozzáférési viszonyok hol jelentenek kockázatot számukra, a változó körülményekhez való alkalmazkodással pedig biztosítani lehet ezek csökkentését. A vízhatékonyság versenyképességi kérdés, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is egyre nagyobb kihívást jelent majd a
vállalatok számára.

A BCSDH, tagvállalatainak vezetőivel közösen, a következő három ajánlást fogalmazta meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a víz kapcsán kitűzött célok eléréséhez szükséges lépéseket:

  1. Klímaadaptációs stratégiák kidolgozása, melyben a víz, mint értékként kezelt, kiemelten vizsgált kockázati tényező jelenik meg.
  2. Körforgásos vízgazdálkodás megvalósítása a vízlábnyom csökkentése érdekében.
  3. Partnerség az értékláncban és a működési környezetben a vízhatékonyság és a vízmegújulás érdekében.

A fenti lépések megtételével az üzleti szféra jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Ehhez szeretne a BCSDH minden szakmai támogatást megadni tagvállalatai számára annak érdekében, hogy azok ne követői, hanem aktív formálói legyenek az eljövendő változásoknak, a globális trendeknek.

Action 2020 Magyarország – Körforgásban a fenntartható életmódért



Hogyan élhet 9,8 milliárd ember 2050-ben jóllétben a Föld eltartóképességének keretei között? A válasz életmódunk fenntarthatóvá tételében keresendő. A sürgető kihívásra már nemcsak világszinten, hanem Magyarországon is keressük a megoldásokat.

Hazánkban is egyre markánsabban jelennek meg azok a fogyasztók, akik keresik a fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat: növekszik a kereslet az egészségesebb, környezetkímélőbb, fenntarthatóbb termékek, vagy az olyan új megoldások iránt, mint amelyeket a megosztásos gazdaság kínál. A fenntartható módon működő vállalatok és márkák ráadásul az átlagnál jobban is teljesítenek. Hatalmas pénzügyi lehetőség rejlik az erőforrásokkal való hatékony és felelős gazdálkodásban is.
A vállalkozások sem hagyhatják figyelmen kívül ezeket a folyamatokat. Jelentős szemléletváltás szükséges: szakítanunk kell a lineáris gazdasági modellel, azaz a hulladékra értékként kell tekintenünk és ennek fényében érdemes átgondolnunk a gyártási folyamatot már a termékfejlesztéskor is, valamint márkaértékké kell tenni a fenntarthatóságot.

A BCSDH, tagvállalatainak vezetőivel közösen, a következő két ajánlást fogalmazta meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a fenntartható életmód kapcsán kitűzött célok eléréséhez szükséges lépéseket:

  1. Üzleti modellváltás a fenntartható termékek és szolgáltatások versenyképessé tétele érdekében
  2. A fogyasztók szemléletformálása a márkákon keresztül a fenntarthatóság irányába

A körforgásos gazdasági modellre való áttérés utat nyithat egy rugalmasabb és fenntarthatóbb jövő felé. Szervezetünk, a modell terjedésének érdekében, szorgalmazza egy Körforgásos gazdaság platform létrehozását, hiszen a BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy ne követői, hanem aktív formálói legyenek az eljövendő változásoknak, a globális trendeknek.

Action 2020 Magyarország – Rugalmas megoldások a fenntartható munkaerőpiacért



A munkaerôpiac gyorsuló ütemben változik. Nincs ma Magyarországon olyan vállalat, amelyet ne érintene mindez. A napjainkban tapasztalható, minden eddiginél nagyobb szakemberhiány új kihívások elé állítja a cégek vezetôit és a humánerôforrással foglalkozó szakértôit. Különösen azért, mert a munkaerôhiány veszélyeztetheti a piaci pozíciókat és komoly növekedési korlát is lehet.
Figyelembe véve a csökkenô családonkénti gyermekszámot, a magas kivándorlási hajlandóságot, a fiatal tehetségek toborzásának és megtartásának nehézségeit, várható, hogy a probléma jelentôsége a továbbiakban is fennmarad.

A BCSDH, tagvállalatainak vezetôivel közösen, a következô három ajánlást fogalmazta meg, amelyek segíthetnek az üzleti szférának megtenni a foglalkoztatási célok eléréséhez szükséges lépéseket:

  1. Élethelyzethez illeszkedô foglalkoztatási rendszerek kialakítása és megvalósítása
  2. A munkavállalók élethosszig tartó fejlôdésének és a változó elvárásoknak való megfelelés proaktív támogatása
  3. A nôk karrierútjának támogatása

Szervezetünk, segítve a vállalatokat, a nôk karrierútjának támogatása érdekében 2017-ben létrehozta a Vezető nô díjat.

SDG Iránytű- magyarul



Földünk súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal néz szembe.
Ezek leküzdésére a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals; SDG-k) az egész világra kiterjedő priorításokat és törekvéseket fogalmaznak meg a 2030-ig tartó időszakra.
A célok teljesítése példátlan lehetőséget nyújt a mélyszegénység felszámolására és a világ fenntartható pályára állítására.
A kormányok már világszerte elfogadták ezeket a célokat. Most itt az idő, hogy az üzleti szektor is cselekedjen.
Az SDG Iránytű ismerteti a Fenntartható Fejlődési Célok üzleti tevékenységre gyakorolt hatását, valamint eszközöket és útmutatást kínál arra, hogy hogyan lehet a fenntarthatóságot beépíteni az üzleti stratégiába.