2015. március 11. – „A jövő vezetői 2015” tehetség program második szakmai napja

A tehetségprogram március 11-i szakmai napjának fókuszában a stratégiai megközelítés és a felelős vállalatirányítás volt. Az Unilever és MOL gyakorlatán keresztül elemezték a tehetségprogram résztvevői a fenntarthatóság stratégiai integrálásának és intézményesítésének kihívásait.

„Önök is a tehetségkutatóra érkeztek?” – szegezte a kérdést a program résztvevőinek a MOL százhalombattai Dunai Finomítójának portása. Így aztán jó hangulatban kezdődött a második szakmai nap is, amelyet a nap házigazdája Kapusy Pál, a MOL Csoport fenntartható fejlődés és környezeti vezetője nyitott meg.

A nap témájára hangolódásaként minden résztvevő kapott egy nem pénzügyi jelenséget, melyet le kellett fordítani saját vállalata számára üzleti kockázatra, néhány társával együtt pedig üzleti lehetőséggé kellett transzformálni. Az ismerkedést is segítő beszélgetés néhány izgalmas összefüggésre is rávilágított, például, hogy az extrém időjárás jelenségek szinte bármelyik vállalat számára jelenthetnek üzleti kockázatot.

Utána Fertetics Mandy a BCSDH szakmai vezetője elméleti előadást tartott a stratégiai megközelítésről. Ismertette az ajánlás szövegét és jelentőségét, valamint a 2014-es BCSDH felmérés és kapcsolódó eredményei mentén ösztönzött beszélgetést a jövő vezetői körében.

Az előmozdítók és akadályozók kapcsán történt diskurzus eredménye néhány előremutató megállapítás és közös kérdésfeltevés lett:

·         Vajon miért kullog a rangsor végén a tudomány területe, ha a fenntarthatóság előmozdításáról beszélünk? Már mindent elmondott, amit tud? Vagy nincs mondanivalójuk itthon? Vagy nincs hallgatóságuk?
·         Az üzleti szektornak, befolyása és lehetőségei révén is a rangsor élén kellene lennie, nem pedig az államnak. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy minden szektornak és szereplőnek jelentős szerepe van a fenntarthatóság befolyásolásában, így mindenképpen a partnerség területén kellene fejlődnünk – ahogy ezt a BCSDH 2014-es felmérés is hangsúlyozta.
·         Tud-e vajon egy vállalat egyedül, magában radikálisan változtatni/váltani vagy szükséges, hogy a teljes iparágat magával húzza/változtassa?
·         Kulcskérdés az ár, hazánk fogyasztói/vásárlói nagyon ár-érzékenyek, így nehezen elképzelhetőek azok a stratégiai változtatások, ahol azt az árba szükséges beépíteni – egyértelmű versenyhátrányt jelent a vállalatnak valószínűleg.

Izgalmas felvetésnek hatott a körforgásos gazdaság koncepciójával való ismerkedésben az a paradigmaváltás, miszerint a birtoklás, tulajdonlás helyett a használat élményét, a szolgáltatást értékesítsék a cégek, ne pedig magát a terméket.

A felvezető végén pedig a Creating Shared Value / Közös értékteremtés megközelítéssel ismerkedett a társaság, amelyet Porter és Kramer Harward Business Review-ban megjelenített cikke forradalmasított az üzleti köztudatban.

A stratégiai megközelítés gyakorlati példáját az Unilever Sustainable Living Plan hazai stratégiája adta, melyet Gyenes András magyarországi ügyvezető mutatott be.

Utána három csoportban dolgoztak a jövő vezetői az Unilever esettanulmányain. A csapatok megkaptak 3, a Unilever stratégiájában fontos szerepet játszó fenntarthatósági – üzleti célt – megoldásra váró problémát  és ahhoz kellett kidolgozniuk lehetséges stratégiai válaszokat, irányokat, javaslatokat.  A 3 téma: az egészséges táplálkozás (só bevitel csökkentése), a fenntartható beszerzés a Knorr mintafarm példája kapcsán és az ökológiai lábnyom csökkentése voltak.

A megoldásokat Gyenes András „értékelte” és néhány gyakorlati, tapasztalati példán keresztül világított rá, hogy a valóságban milyen döntési helyzetek adódtak az adott témában.

A rövid buszos telepbejárás során megismerkedhetett a csapat a Dunai Finomító egyes folyamataival és beruházásaival, majd egy rövid brain storming következett, ahol összegyűjtötték a résztvevők a fenntarthatóság intézményesülésének néhány fontos aspektusát.

A felelős vállalatirányítás általános felvezetése után Kapusy Pál mutatta be a MOL stratégiáját illetve példáit a fenntarthatóság intézményesítésére.

A fenntartható siker titka: hitelesség, tájékozottság és empátia

A nap végén Mosonyi György, a MOL FEB elnöke csatlakozott a társasághoz egy beszélgetésre. Rövid felvezetésében fajsúlyos témákat érintett:

·         a paradigmaváltás jelentőségéről, miszerint a vállalatoknak a profittermelésen túl látniuk kell szerepüket a szűkebb és tágabb környezetükben, kapcsolatrendszerükben;

·         az erőforrások kíméletlen felhasználása és kihasználása, ami nem csak a természeti, de az emberi erőforrásban is látszik (például ahogy akár a technológiák révén 24 órás rendelkezésre állás van a menedzserek életében is)

·         a percepcióról, miszerint ha valami jó az üzletnek, ha valamely vállalatnak jól megy – az biztos, hogy a társadalomnak rossz – és minél jobban mutatja értékteremtését, felelősségét, annál nagyobb gyanúba keveri magát (és ebből következően nem is annyira jó manapság üzleti vezetőnek lenni).

Az egyórás együttlét során több kérdésre is lehetőség volt, amelyek keretében beszélt vendégünk a Bizottság működéséről, az olajipar jövőjéről, a MOL transzformációs stratégiájáról, a munkatársak bevonásának nehézségiről és megoldásairól, a személyes sikereiről és a sikerének titkairól.

 „A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalati számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.

További képek megtekinthetők a következő linken: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=28

A BCSDH számára kiemelten fontos, hogy a jövő vezetői generációja minél előbb találkozzon a fenntarthatóság témájával és jó példákat bemutatva formálja az ezzel kapcsolatos gondolkodásukat. Ezért örömmel tettünk eleget a CEMS felkérésének, amelynek Responsible Global Leadership (RGL) szemináriumán a Budapesti Corvinus Egyetem szervezésében több tagvállalatunk vezetője is részt vett.

 A Budapesti Corvinus Egyetem januári RGL szemináriuma során 34 hazai és külföldi diák három nap alatt 6 nemzetközi vállalat összesen 11 felső- és középvezetőjével találkozott köztük számos BCSDH tagvállalat vezetőjével ( Márta Irén, Holcim; Károlyi László, Legrand; Fekete István , Busch-Hungária; Thomas Narbeshuber, BASF ). A kurzus az egyéni leadership jellemzők erősítését és a felelős vezetés eszköztárának bemutatását célozta.

A program záróakkordjaként forgószínpadszerűen fenntarthatósági jelentéseket elemeztek Fertetics Mandy, a BCSDH szakmai vezetője, Szabó István, a KPMG Regionális CSR menedzsere, valamint Matolay Réka, Phd, egyetemi adjunktus vezetésével.

 Arról, hogy az előadók elültettek néhány maradandó gondolatot a diákok fejében, tanúskodjon néhány idézet a hallgatóktól:

 „Kifejezetten tetszett az a gondolat, hogy ” inkább nagyjából legyen jó, mint tökéletesen rossz.” (Fekete István, a Busch Hungária ügyvezető igazgatójának előadásáról)

„Imádtam Márta Irén zöld projektről szóló kezdeményezését és őszintén azt kívántam, hallva a történetét, bárcsak építész lennék….Tényleg elkezdtem azon komolyan gondolkodni, hogy mi lehetne az én „élet projektem”. Vannak céljaim, de őszintén egyik sem „élet projekt” és most már azt gondolom, hogy nekem is szükségem van egyre!” (Márta Irén, a Holcim kommunikációs vezetőjének előadásáról).

 „Azok a kérdések, amik az előadás kapcsán merültek fel, ébresztettek rá arra, hogy soha nem igazán gondolkodtam a saját víziómon és nagyon nehéz rendszerbe szedni azokat a dolgokat és értékeket amikben hiszek.” (Thomas Narbeshuber,a BASF Hungária ügyvezetőjének előadásáról)

 „Az a gondolat, hogy ahhoz, hogy sikeres légy elég egy jó ötletednek lennie, egy nagyon érdekes megállapítás volt Károlyi úrtól. Az iskolai projektekben és a belső feladatokban az ember mindig a legjobb ötleteket próbálja megtalálni. De azt nem gondoltam, hogy néha egyetlen jó ötletre van mindössze szükséged ahhoz, hogy sikeres légy. A legnagyobb kihívás, hogy hogyan dönti el az ember, hogy melyik a jó ötlet és hogyan talál rá.” ( Károlyi László, a Legrand vezérigazgatójának előadásáról)