Meddig lehet fenntarthatóan növekedni és mitől lesz sikeres egy cég vagy ország? A butháni miniszterelnök nem GDP-ben, hanem boldogság indexben méri az országa sikerességét. Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogramunk első szakmai napja a Dreher Sörgyárak kőbányai sörgyáránál  február 15-én.

Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója kiemelte, hogy ami igazán megkülönböztet egy vállalatot a versenytársaitól, az a szellemi tőke, amit a munkavállalók képviselnek köszöntőjében, Márta Irén a BCSDH igazgatója pedig szervezetünk bemutatása után a közös szakmai munka jelentőségét és eredményeit mutatta be. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a fenntartható fejlődés hatásait és mindennapi valóságát, valamint egymás szokásait ismerhették meg a résztvevők. A vállalati fenntarthatóság három pillérének meghatározása során a vállalatok tevékenységeinek hatását és körét határoztuk meg, így megállapítva, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások voltaképpen egyre nagyobb hatású koncentrikus körök, nem is tartóoszlopok. Hiszen minden üzleti tevékenységnek a gazdaságon túlmutató, egyre nagyobb és szélesebb köröket érintő hatása van. A cél az, hogy ez minél pozitívabb befolyás legyen.

Melyik környezetterhelőbb: egy vega egy SUV-ban vagy egy húsevő kerékpáron?

Pataki György, a Corvinus professzorának segítségével a jövő vezetői közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vettük végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat. A felmerült kérdések némely esetben húsbavágó dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől forog a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is mutat már irányt.

Dilemmák a vállalatok mindennapjaiban

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? A MagnetBank, az Inest és a Folprint kérdésfelvetéseivel World Café módszertannal foglalkoztunk, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben egyértelmű.

Az esettanulmányok közös átbeszélése után a Dreher sörgyárában néztük meg, hogy hogy valósul meg a körforgásos gazdálkodás a gyakorlatban, például a törköly vagy az élesztő takarmányként való értékesítése során, a füstgáz hőenergiájának újrahasznosítása során, a víz lágyítása és különböző területeken való ismételt felhasználása vagy a csomagolóanyagok visszaváltása során.

Eredményesség vs hatékonyság a változó gazdasági környezetben

Békefi Gábor egy bő órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a különböző területeken szerzett tapasztalat fontosságáról, a vezetői elköteleződésről, multikulturális környezetben való munkáról, a különböző vagy vegyes nemzetiségű csapatok irányításáról és a kollégákkal való személyes kapcsolat fontosságáról. A következő alkalommal, március 9-én a fenntartható vezetés témakörét járjuk majd körbe a METRO GasztroAkadémiáján.

Még egyszer köszönjük dr. Pataki Györgynek, a Dreher Sörgyáraknak, Békefi Gábornak, a MagNet Banknak és Molnár Csabának, az Inestnek és Lakatos Sándornak valamint a Folprintnek és Fodor Jánosnak és természetesem minden résztvevőnek, hogy egy ennyire tartalmas nappal indíthattuk a 2018-es programunkat!

További képek ezen a linken tekinthetők meg.

A hófedte Davos adott otthont 2018. január 23-26 között a Világgazdasági Fórumnak (WEF), összehívva a politika, a civil társadalom, a tudomány, a média és az üzleti világ vezetőinek egyedülálló csoportját a világ jelenlegi helyzetének megvitatására.  Az idei téma – „Közös jövő létrehozása egy széttöredezett világban”- rávilágított az együttműködés, a nyitottság és az egész rendszerre kiterjedő cselekvés óriási jelentőségére. A WEF éves Globális kockázatok jelentésében a top 10 (hatás és valószínűségi) kockázatból hét kapcsolatban áll fenntarthatósági kihívásokkal.

Feltörekvő tendenciák – a rendszer átalakítása, a munkahelyek jövője és a körforgásos gazdaság

A leggyakrabban a „rendszerváltozás” szó hangzott el a Davosban zajló események és beszélgetések során, amikor az üzleti élet és a társadalom egészének jövőjéről esett szó. A Párizsi megállapodás és a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) ma már a „Davosi Csúcs” kulcsfontosságú részévé váltak, valamint széles körű egyetértés van abban, hogy ezek a keretrendszerek a világ legfontosabb gazdasági rendszereinek alapvető átalakítását igénylik.

A második felkapott kifejezés fenntarthatósági beszélgetések során a „munkahelyek jövője” volt, összekapcsolva a negyedik digitális forradalmat a foglalkoztatás és a munka hatásaival. Ez ugyanúgy fenntarthatósági kérdés, mint az éghajlatváltozás, különösen egy olyan társadalomban, ahol egyre nagyobb réteg érzi magát kiszolgáltatottnak.

A harmadik központi téma, amely szintén nagy érdeklődésre tarthat számot, az erőforrás-felhasználás körforgása a gazdaságban. A fórum kezdetén egy vezérigazgatói üzleti reggelin a WBCSD bemutatta a Factor10 projektet valamint egy a Boston Consulting Group (BCG) együttműködésével készült új jelentést. Míg szinte minden üzleti vezető úgy véli, hogy a körforgásos gazdaság fontos a vállalat jövőbeni sikerének szempontjából, csupán csak fele foglalkozik bármiféle körforgásos gazdasági tevékenységekkel. A Factor10 célja az, hogy megmutassa a vállalkozások számára a körforgásos gazdaság lehetőségeinek megfelelő kihasználásához szükséges megoldásokat valamint együttműködéseket.

Folyamatos kihívások – nemek közötti egyenlőség, a bizalom hiánya és a gazdasági egyenlőtlenségek

A nemek közötti egyenlőség mára már a világ minden táján központi témának tekinthető. Most kell cselekedni olyan problémák megoldása érdekében, mint a nők egyenlő arányú képviselete a munkahelyen valamint a nemek közötti fizetési különbségek eltörlése. Az idei rendezvényén a Világgazdasági Fórum kiemelkedő példát mutatott, mivel egy olyan társelnöki panelbeszélgetést foglalt magába, amelyen kizárólag női vezetők osztották meg gondolataikat.

A gazdasági egyenlőtlenség témájában az Oxfam további olyan területeket emelt ki beszámolójában, ahol a rendszer megreformálása szükséges kiemelve, hogy a 2017-ben keletkezett vagyon 82%-át a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja. Eközben globálisan a társadalom szegényebb fele – 3,7 milliárd ember – egyáltalán nem látott növekedést a jövedelmében. Ennek a tendenciának a hosszú távú következményei bizonyíthatóan károsak és fenntarthatatlanok, valamint a korábban említett „munkahelyek jövőjével” kapcsolatos kihívásokat is tovább mélyíti.

Nem kell megvárnunk következő választást vagy népszavazást azért, hogy megtudjuk, miként vélekednek a közösségek a világban ezekről az egyenlőtlenségekről, hiszen ez részletezve van az ez évi Edelman Trust Barometer jelentésében, amelyet – mint minden évben – Davosban mutattak be. Sok országban a kormányzatba, a médiába és az üzleti szektorba vetett bizalom tovább csökkent, az Egyesült Államok indexével együtt, amely jelenleg a globális index alsó negyedében helyezkedik el. A másik végletről beszélve a technológia továbbra is a legmegbízhatóbb ipari szektor marad a maga 75%-ával, ezt követi az oktatás, az szakértői-tanácsadói szektor és a közlekedés. A vezérigazgatók hitelessége 7 %-al nőtt, így összességében 44%-ra növekedett, valamint a megkérdezettek több mint kétharmada mondta, hogy a vezérigazgatók vezetését szeretnék látni olyan kérdésekben is, mint a politikai vagy irányelvi változások.

Betekintés a 2018-as évbe – folyamatos gazdasági növekedés, a cselekvés rövid szakasza és a széttöredezett politikai világ

Az IMF által kezdeményezett fórumon bemutatott 2018-as világgazdasági kilátások optimista képet nyújtottak. A 2017-es év az utóbbi 7 év legerősebb globális gazdasági növekedését érte el, és a világgazdaság 2018-ban várhatóan további 3,9%-kal fog növekedni – ez magasabb, mint az októberi 3,7%-os előrejelzés erre az évre. A világ leggyorsabban növekvő gazdasága 2018-ban India lesz az előrejelzések alapján, 7,4%-os növekedéssel.

Az indiai miniszterelnök, Nerendra Modi, nem csupán a közgazdaságtanra összpontosított a nyitóbeszédében, de kitért az éghajlatváltozásra is, mint „az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyre”. Modi miniszterelnök a globális civilizációk kihívásainak egyikeként ejtett szót a terrorizmusról és a globalizáció elleni harcról. Risalat Khan, egy fiatal, a klímaváltozás ellen küzdő aktivista egy komoly figyelmeztetést fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy „a globális vezetőknek mindössze három évük van, hogy lépéseket tegyenek, mielőtt a környezetszennyezés egy olyan visszafordíthatatlan szintet érne el, amellyel kudarcra ítélnék a jövő generációit”.

Az idei 340 politikai vezető jelenlétével rekordszámú államfő látogatott el Davosba. Szinte minden államfő, aki beszélt a fórumon – beleértve Theresa May miniszterelnököt, Angela Merkel kancellárt, Emmanuel Macron elnököt és Justin Trudeau miniszterelnököt –elkötelezte magát a nyitottság és az együttműködés mellett. Donald Trump elnök a záróbeszédében hozzátette, hogy „Amerika az első, de nem az egyedüli”.

WBCSD Davos-ban

Büszke voltam arra, hogy a WBCSD egy héten belül hat eseményt rendezett meg Davos-ban, ezek fókuszai az élelmiszerektől, pénzügyektől és a zéró kibocsátású mobilitástól kezdve a környezetvédelmi, szociális és kormányzati (ESG) szempontok vállalati kockázatkezelési rendszerekbe történő integrálásáig minden területet lefedtek. Külön hírlevelet tettünk közzé a weboldalunkon Insider Perspective néven, amely további részleteket tartalmaz ezekről az értekezletekről.

Egyelőre ezt a magas szintű összefoglalót szerettük volna megosztani valamint a Davosban közzétett jelentéseket és projekteket. Alig várjuk, hogy együtt dolgozhassunk a vállalatokkal azért, hogy biztosítsuk az üzleti szféra vezető szerepét az előttünk álló teljes rendszer szintű átalakulások során.

Üdvözlettel:

Peter Bakker
President & CEO, WBCSD