Kisteherautót adományozott a Tesco Debrecenben

Az élelmiszer-pazarlás csökkentésének elkötelezettjeként a Tesco évek óta stratégiai partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek. Az együttműködés részeként a vállalat egy kisteherautót adományozott a Hajdú-Bihar Megyei Élelmiszerbank Egyesületnek, hogy a mentett élelmiszereket könnyebben el tudják juttatni a rászorulók számára.

A vállalat Hajdú-Bihar megyében, az áruházakból származó élelmiszer-feleslegből összeállított adományokkal közel 11 000 rászorulót segít nap mint nap az Élelmiszerbankon és a 23 helyi partnerszervezetén keresztül. Az Egyesület által 2018-ban létrehozott Hajdú-Bihar Megyei Élelmiszerbank Egyesületnek jelenleg 6 Tesco áruház adományozza az ott keletkező élelmiszer-felesleget naponta.

A most induló helyi szervezet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület előírásai és szabályzata alapján működik majd, feladata, hogy még hatékonyabbá tegye a kidobásra ítélt, azonban emberi fogyasztásra még tökéletesen alkalmas élelmiszerek összegyűjtését és nélkülözőkhöz való eljuttatását. Az áruházlánc a jármű átadásával segít leküzdeni az infrastrukturális akadályokat, így az adományok a vidéki és a kisebb áruházakból is akadálytalanul eljuthatnak a rászorulóknak.

A 2017-2030 közötti és a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó, második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat elfogadta az Országgyűlés október 30-án.

Palkovics László miniszter szerint a stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható és az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít.

A határozat itt olvasható.

A sztatégia innen tölthető le.

Az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő innovációs és technológiai miniszter szerint a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít. Palkovics László közölte, a stratégia hozzájárul a Kárpát-medence életfeltételeinek, a vízkészleteknek, a termőföldeknek, az erdőknek és a változatos élővilágnak a tartós megóvásához. Ez nemzetstratégiai érdek – rögzítette.

– Közös érdekünk kell legyen – mondta -, hogy a világban zajló óriási átalakulások során Magyarország klímapolitikai szempontból egy olyan előremutató, racionális pályára lépjen, amelyet „okos alkalmazkodásból indított piaci térnyerés és irányító szerep jellemez”. Hozzátette: átfogó szemléletváltásra van szükség a versenyképesség fogalmában többek között a támogatott gazdasági ágazatok körének megváltoztatásával.

– Ahogy Magyarország példája is mutatja a GDP növekedése nem kell, hogy együtt járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével – hangoztatta.

Palkovics László közölte, Magyarország az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggésben jelentős kiaknázható fejlesztési és technológiai potenciállal rendelkezik. Kiemelten fontos, hogy a zöldinnováció a magyar ipar erőssége legyen, például az energiatárolással kapcsolatos megoldások terén. A versenyképességet az anyag- és a szennyezéskorlátok szigorodó feltételrendszere is erősítheti azáltal, hogy további impulzusokat ad az innovációnak – magyarázta.

Palkovics László elmondta, a célok elérését több uniós forrás is segítheti, 2021-2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy uniós és tagállami források mellett elengedhetetlen magánbefektetők bekapcsolódása is.

A miniszter szerint a stratégia elfogadásával Magyarország az elsők között lehet azon országok között, amelyek a párizsi klímaegyezménnyel teljesen kompatibilis stratégiát tesznek le az asztalra. Elmondta, a stratégia átfogó, tematikus és specifikus célokat tartalmaz. Az átfogó célok – ezek közé tartozik például a fennmaradás témaköre – szakterületi kifejtését a tematikus célok foglalják össze. Hozzátette: ide tartozik a dekarbonizáció, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata vagy az éghajlati partnerség kialakítása. Közölte, a specifikus célok határozzák meg az egyes ágazatokra vonatkozó célértékeket, határidőket. A stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében három évre szóló cselekvési tervet készítenek majd.

Beszámolt arról is, hogy a stratégiában szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló „dekarbonizációs útiterv” és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő nemzeti alkalmazkodási stratégia is. Hozzátette, hogy a Föld jelenlegi átlaghőmérséklete a 20. századi átlagos értékhez képest egy Celsius-fokkal magasabb és Magyarországon is azzal kell számolni, hogy tovább emelkedik az átlaghőmérséklet. Azt is figyelembe kell venni – folytatta -, hogy a Kárpát-medence fekvése, természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozás hatásainak.

Palkovics László szükségesnek tartja egy új energiastratégia megalkotását is. Fontosnak nevezte a nukleáris erőmű szinten tartását; a paksi beruházás szerinte nemcsak az ellátásbiztonság miatt fontos, hanem a klímabarát energiaszektor létrehozása szempontjából is. Elmondta, napelemforradalom zajlik Magyarországon és megkezdődött a távhőszolgáltatás megújuló energiaforrásra történő átalakítása is.

Az innovációs és technológiai miniszter úgy összegzett: az energiaszektor klímabarát átalakítása hosszú távú cél, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosításával, az ellátásbiztonság további erősítésével és az energetikai innovációban, valamint a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával.

Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás – mondta Áder János államfő a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.

A köztársasági elnök rámutatott: Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. – Mert az a kérdés, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt – mondta. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.

(MTI / ITM)

Az MTA IX. Osztály Regionális Fenntarthatóság Tudományos Albizottsága és a BME Környezetgazdaságtan Tanszéke „Regionális fenntarthatóság és erőforrás-gazdálkodás a negyedik ipari forradalom felé vezető úton” címmel közös konferenciát rendez. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatban szervezett konferencia
időpontja: 2018. november 29. 10-13:30 óra között
helye: MTA Székház Kisterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet)

A konferencia tervezett programját ld. csatolva, illetve elérhető itt:
https://sites.google.com/view/amagyartudomanyunnepe2018/f%C5%91oldal?authuser=3

A Konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, legkésőbb november 20-ig bezárólag.

Nagyvállalati kategóriában immár harmadik alkalommal vehette át társaságunk a Családbarát Munkahely díjat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán „Állítsunk valódi példaképeket gyermekeink elé!” című programunkkal érdemeltük ki az elismerést.

A munka és a család közötti egyensúly fontosságára hívja fel a figyelmet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amely idén 6. alkalommal adta át a Családbarát Vállalat díjakat kis-, közép- és nagyvállalatoknak. A MOL most egy évig büszkén viselheti a Családbarát vállalat címet.

A Családbarát Vállalat megtisztelő címmel a MOL családbarát szemléletét, juttatásait, rugalmas munkavégzési lehetőségeit, a gyermekvállalást megelőző és azt követő programjait, valamint a Women In MOL civil kezdeményezést ismerték el. Mindezek célja az esélyegyenlőség megteremtése, valamint a munka és magánélet egyensúlyának elősegítése. A pályázatban kiemelt figyelmet kapott a MAMI, azaz a MOL-os Anyukák Munkahelyi Integrációja elnevezésű program, melyet GYED-ről és GYES-ről a munkába visszatérő munkatársaknak szerveznek 2016 óta, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a visszatérő kollégák számára az újbóli beilleszkedést és az ezzel járó életmódváltást.

A MOL 2010 óta készít esélyegyenlőségi tervet, melynek célcsoportjai közt szerepelnek a nők és a családos, kisgyermeket nevelő munkavállalók. A kismamák visszavételi aránya az elmúlt évben igen magas volt: a MOL Nyrt-ben a gyermekgondozási távollétet követően a kismamák 83%-a jelenleg is alkalmazásban áll. A napokban átadott címmel elismerték a Women in MOL civil kezdeményezést is, melyben a tagok munkaidőn túli elfoglaltságként azon dolgoznak, hogy a női munkavállalókat megtartó programokat szervezzenek, és egyik idei népszerű kezdeményezésük volt a nyári tábor a MOL-ban dolgozók gyerekeinek.

Az elmúlt időszakban a vállalat egyre több – a munka jellegéből adódóan elsősorban szellemi munkakörben dolgozó – kollégája számára elérhetővé tette a helyben vagy időben rugalmas munkavégzést, mely különösen nagy segítség a gyermekgondozási távollétről visszatérőknek. A legnépszerűbb forma a flexiplace, azaz az alkalomszerű távoli munkavégzés, mellyel a szellemi munkakörben dolgozók közel egyharmada él, míg a flexitime, azaz a rugalmas munkaidő lehetőségét fele ennyien, közel 16% választja.

A napokban átadott Családbarát Vállalat cím azért is különösen fontos, mert az olaj-és gáziparban hagyományosan a férfiak vannak többségben – a nemek aránya a MOL Nyrt.-ben 25% nő és 75% férfi –  a vállalat célkitűzése pedig, hogy minél vonzóbbá tegye a MOL-nál végzett munkát a nők számára is.

 

 

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tőkebevonási ismeretek témában HIPA Tőkeakadémia címmel tanfolyamot szervez ezúttal 4×1 napos konstrukcióban budapesti helyszínen 2018. november 15-én, 22-én, 28-án és december 6-án.

A képzés célja a magyar vállalkozások forrás-, illetve tőkebevonási ismereteinek, képességeinek fejlesztése, ezen keresztül pedig a befektetéseket vonzó tulajdonságaik javítása. A képzés során korszerű piaci, üzlet tervezési, pénzügyi, forrásbevonási és cégprezentációs ismereteket adnak át, befektetési fókusszal. A képzés elsősorban olyan cégeknek, projektgazdáknak szól, akik az ötlet fázison már túljutottak, prototípussal vagy termékkel rendelkeznek. A cégek a 25-30 fős interaktív tréningen való részvétel során egymástól is tanulhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. A képzés workshopjait tréner vezeti. A szakmai ismereteket a tréner mellett meghívott tőkebevonásban illetékes szakértők, befektetők, illetve a HIPA illetékes munkatársai végzik. Az előadások mellett, az ABSOLVO vezető tanácsadóinak irányításával, kiscsoportos feladatok megoldása révén van lehetőség az elhangzottak gyakorlati elsajátítására. A résztvevőknek lehetőségük nyílik megismerni sikeres befektetési projektekben érintett vállalkozók, befektetők tapasztalatait, javaslatait. Kerekasztalos szekciókban lehetőség nyílik aktív befektetők felé közvetlen kérdéseket intézni.

A HIPA Tőkeakadémia szakmai képzési programjában a BÉT szakmai közreműködő partnerként  vesz részt.

Az esemény helyszíne: Falk1 Rendezvényközpont, 1055 Budapest, Falk Miksa utca 1.

Részvétel térítésmentes, de regisztrációs biztosíték megfizetéséhez kötött.

A regisztrációs biztosíték összege 30.000 Ft, melyet a HIPA visszautal a jelentkezőnek a képzés elvégzését igazoló oklevél átvételét követően.

A programra korlátozott számú jelentkezést tudnak elfogadni, beérkezési sorrendben!

A programra jelentkezni a hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap visszaküldésével lehet.

Jelentkezési határidő: 2018. november 8.

Jelentkezésüket a hip@hipa.hu e-mailcímre várják vagy a programfelelősnél.

Programfelelős: Holly Sára, e-mail: sara.holly@hipa.hu, tel: +36 20 218 0697.

A képzés Programtervezete, illetve a Jelentkezési lap elérhetők a HIPA honlapon.

Ezzel a mottóval került megrendezésre 2018 október 15-16.-án az a kétnapos konferencia, amelynek témája a munkahelyi jólét, a wellbeing volt. A záró vezetői kerekasztalos beszélgetés egyik résztvevője Károlyi László vezérigazgató úr volt, aki beszélt azokról a belső programjainkról, melyek a munkahelyi jólét megtartását hivatottak hosszú távon biztosítani. Az eddigi eredmények ismertetésén túl a 2019 évi tervekbe is bepillantást engedett a hallgatóságnak.

A Legrandnál már most is számos wellbeing elem működik. Ilyenek a Napraforgó-egészségprogram, a Leonardó-program, a sport rendezvények, Mikulás nap, évzáró rendezvény, börzék, és még számos más munkavállalóinkat érintő program.

Apró és nagy döntéseink hatása összeadódik. A sikeres wellbeing programok alapja az, hogy figyelembe veszi az alapvető emberi szükségleteket is.

Ki a felelős az én jóllétemért? A cég, vagy én önmagam? A felelősség közös. A vállalat felelőssége, hogy biztosítsa a lehetőséget, a munkavállaló felelőssége pedig azzal élni!

A wellbeingnek nincs hátránya, nem elérhetetlen luxus, hanem közös érdek és egyben a fenntartható vállalati siker alapja is.

A Legrand elkötelezettségét a témában mi sem mutatja jobban, mint az, hogy ennek a konferenciának aranyfokozatú támogatója és aktív résztvevője volt. A jó gyakorlatok cseréje és új programok megismerése a saját wellbeing programjaink további fejlesztésének lehetőségét hordozzák magukban.

 

Egymás után két rangos környezetvédelmi elismerést is kapott a Budapest Airport: a napokban adták át az Ozone TV „Zöld Díját” a budapesti repülőtérnek, korábban pedig a Telekom „Delfin Díját” vehették át a repülőtéri szakemberek.

 

A Budapest Airport a tavalyi évben érte el egy szigorú nemzetközi ellenőrzés után az ún. karbon semleges státuszt, ami azt jelenti, hogy a budapesti repülőtér működése során különböző intézkedésekkel sikerült egyensúlyba hozni a repülőtér fosszilis energiafelhasználását. Ennek a nemzetközi mérőegysége a széndioxid-lenyomat, azaz a (angolból fordítva) karbon-lábnyom. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szakemberei azonban nem pihennek a babérjaikon, számos egyéb programot is beindítottak, amelyek mind a fenntartható fejlődést és a környezettel harmónikus működést helyezik előtérbe. Ilyen pl. a GreenAirport program, amelyhez számos repülőtéri cég és a környező önkormányzatok képviselői csatlakoztak.

Az Ozone Díjjal olyan szervezeteket, valamint kis- és nagyvállalatokat ismernek el, amelyek működésük, hétköznapjaik során törekszenek arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után.  A díjazottaktól elvárják, hogy kiemelt fontossággal kezeljék a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést, akiknél a kreativitás és a környezettudatosság ötvözéséből hasznos példaértékű megoldások születtek és születnek a jövőben. A díjat a környezetvédelemmel foglalkozó szaksajtó javaslatai alapján olyan zsűri ítéli oda, amelynek tagjai az élet legkülönbözőbb területén szereztek értékes tapasztalatokat a fenntartható működésről.

„Nagyon büszkék vagyunk, sikerült, elnyernünk az Ozone TV és a szakemberek által odaítélt díjat, hiszen előttük is sikerült demonstrálnunk, hogy készek vagyunk a légiközlekedésből adódó előnyöket megosztani azokkal, akik a közvetlen környezetünkben laknak és élnek.” – jegyezte meg Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója a díj átadásakor. Azt is kiemelte, hogy a Budapest Airport a jövőben egyre újabb partnereket próbál megnyerni a fenntartható repülőtéri működés ügyének. Így egyebek mellett folytatódik a gázüzemű repülőtéri járművek elektromos meghajtásúra történő cseréje, napirenden van a LED-világítás széleskörű elterjesztése, ami szintén jelentős energia megtakarítást tesz lehetővé nagyobb fényteljesítmény mellett.

A Zöld Díjat odaítélő Ozone TV lehetőséget biztosít a Budapest Airportnak arra, hogy a képviselői az Egyenlítő c. műsorban ismertessék azokat a tervezett intézkedéseket, amikkel hozzájárulhatnak a fenntartható repülőtéri működés teljeskörű megvalósulásához.

Korábban a Budapest Airport elnyerte a Telekom által alapított Delfin Díjat is, amit a nagyvállalati kategóriában ítéltek oda. Ezt az elismerést is a Magyarországon működő nagyvállalatok közül olyanoknak adományozzák, amelyek tevékenységükkel összefogják a gazdaság egy-egy területének szereplőit és közös, a fenntarthatóságot célzó programot valósítanak meg.

„A fenntarthatóság területén tett kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket szeretnénk elismerni” – derült ki Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója beszédéből a BCSDH üzleti ebédjén, ahol sor került a  Fenntartható jövőért díjak átadására is.

Budapest, 2018. október 18. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a GDP mintegy 30%-át megtermelő 82 tagvállalatot tömörítő szervezet idén másodszor adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.

 

Márta Irén a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri egyik tagja kifejtette: „Ezt a komplex díjat azért hoztuk létre, hogy, elismerjük, és széles körben bemutassuk a fenntarthatóság területén tett kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket. Olyan teljesítményeket, amelyek jó például szolgálhatnak más vállalatok és más vezetők számára, így növelve az üzleti szektor hozzájárulását és hatását a Fenntartható Fejlődési Célok teljesítésében.”

A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Salgó István és Ürge-Vorsatz Diána alkotta 5 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.

A Változásvezető díj nyertese: Molnár Ferenc (Ilcsi Szépítő Füvek)

A Vezető nő kategória nyertesei: Demeter Bubalo Zdravka (MOL), Urbán Anita (Grundfos), Verő Barbara (Nestlé)

 

A legjobb Üzleti megoldás díjait:

a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. „Körforgásos szemlélettel a digitális átállás útján” digitális iroda programja,

a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt „Műanyagmentes május mozgalom” komposztálható pohár programja,

a MOL Nyrt. „A MOL Limo az autózás jövője” auto-sharing programja nyerte.

 

 


A Fenntartható jövőért díj 2018-as nyertesei:

A VEZETŐ NŐ DÍJ:

Demeter Bubalo Zdravka HR igazgató, MOL Csoport

Aki proaktív, stratégiai gondolkodó, együttműködő vezetőként Magyarország határain túlnyúlóan, aktív szerepet vállal a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a nők és lányok esélyeinek növelése érdekében, mellyel személyesen hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

Urbán Anita HR igazgató, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

Aki távlatokban és széles horizonton gondolkodó, elkötelezett és újító vezetőként, tevékenyen részt vesz a magas színvonalú, befogadó munkahely, a rugalmas foglalkoztatási formák, és az élethosszig tartó tanulási lehetőségek megteremtésében, ezzel személyesen hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

 

Verő Barbara HR Igazgató, Nestlé Hungária Kft.

aki innovatív, inspiráló, a megszokott megoldásokat folyamatosan megkérdőjelező vezetőként, a vállalati tevékenységén túlmutatóan szerepet vállal, a fiatalok foglalkoztatása, tehetséggondozás, start-up kultúra elterjesztésében. A fenntartható foglalkoztatás érdekében végzett tevékenységével személyesen hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

A VÁLTOZÁSVEZETŐ DÍJ:

Molnár Ferenc tulajdonos, ügyvezető igazgató, Ilcsi Szépítő Füvek Kft.

Aki innovatív és környezettudatos vezetőként a minősített, professzionális natúrkozmetikumok gyártásának hazai úttörője. Kiemelt érdeme van a és a fenntartható életmód és a természeti erőforrásokat kímélő gyártás elterjesztésében, melyet személyes életmódja is hitelesít.

Fotó: Fülöp Ildikó

 

 

A ÜZLETI MEGOLDÁS DÍJ:

A Biofilter Környezetvédelmi Zrt. „Körforgásos szemlélettel a digitális átállás útján” innovatív, előremutató programja példát mutat más cégek és iparágak számára is. Az üzleti szempontokon túl továbbgondolja saját felelősségét és ezzel hozzájárul az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. „Műanyagmentes május mozgalom” programja innovatív, szemléletformáló üzleti megoldás, amely egy jelentős ökológiai problémára keres és talál  választ. Ágazaton belül és azon túl is könnyen kiterjeszthető a piac más szereplőire,  ezzel jelentősen hozzájárulva az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

 A MOL Nyrt. „A MOL Limo az autózás jövője” programja egy nagyléptékű problémára ad innovatív és előremutató választ, mely Jó példája a felelős, stratégiai és  üzleti gondolkozásnak.  A piac más szereplőinek is példát mutat és jelentősen hozzájárul az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

Gratulálunk a díjazottaknak!

„A vezetők elsődleges felelőssége a fenntartható értékteremtés a nagy változások korában” – derült ki Doreswamy Nandkishore (Nandu) előadásából a BCSDH üzleti ebédjén, amelynek fókuszában a fenntartható életmód állt.  A rendezvényen a Fenntartható jövőért díj átadásával kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat is elismertek.

Budapest, 2018. október 18. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az üzleti szféra számára készült két pontos ajánlás bemutatására, ami a fenntartható életmód általánossá tételéhez vezető utat mutatja meg.

A GDP mintegy 30%-át megtermelő 82 tagvállalatot tömörítő szervezet idén másodszor adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.

Szükség van változásra és új modellekre, de a fókuszban a fenntartható értékteremtésnek kell állnia – Nandu Nandkishore előadása

„A nagy változások korában élünk, ahol a szervezetek túlélése attól függ, hogy képesek-e alkalmazkodni és változni.  – mutatott rá előadásában Doreswamy Nandkishore (Nandu) a Nestlé SA egykori ügyvezető alelnöke, jelenleg a London Business School Stratégiai és Vállalkozási Karának vezető tanácsadója – Egy dolog azonban nem változhat: az értékek és elvek mellett való elköteleződés, mivel ez a bizalom alapja, amely – bár nem kézzelfogható – mégis a vállalatok tartós és maradandó értéke. Ezért a szakmai vezetők elsődleges felelőssége a fenntartható értékteremtés és a bizalomépítés.”

Kiemelte: egyre sürgetőbb, hogy az üzleti élet és a vállalatok a változások élére álljanak, a vezetőknek pedig vállalataikat fel kell készíteni a modellváltásra.

 


A BCSDH ajánlása a fenntartható életmód általánossá tételéért

 „Az ENSZ jelentése szerint már csak 12 évünk van, hogy megállítsuk a klímaváltozást és a fenntarthatóság útjára lépjünk. Ehhez elengedhetetlen, hogy a fenntartható életmód általánossá váljon. Ennek elterjesztésében a vállalatoknak egyértelmű feladatuk és felelősségük van. Szerencsére világ és hazai szinten is a vállalatok elköteleződése a cél iránt egyre nagyobb”– mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke, felvezetve azt a két pontos ajánlást, amelyet a BCSDH, tagvállalatainak vezetőivel közösen fogalmazott meg, hogy segítsenek az üzleti szférának megtenni a fenntartható életmód általánossá tételéhez szükséges lépéseket:

A BCSDH ajánlása az üzleti szektor számára a fenntartható életmódért:

  1. Üzleti modellváltás a fenntartható termékek és szolgáltatások versenyképessé tétele érdekében
  2. A fogyasztók szemléletformálása a márkákon keresztül a fenntarthatóság irányába

Az ajánlás szakmai előkészítésében és megfogalmazásában közel 80 első számú vezető, civil, tudományos és vállalati szakember vett részt. Mind az üzleti szektor, mind az érintettjei számára azonosítottak olyan üzleti megoldásokat, amelyek terjesztésével és megvalósításával növelhetik pozitív hatásukat a fenntartható életmód kapcsán.

 

Az eseményről készült galériát ide kattintva tekintheti meg.

 

Üzleti ebédünkről a következő hírportálok tudósítottak:

BOOM magazin

eco.hu

Friss hírek

Magyar Idők

Portfolio

Világgazdaság

 

A program idei támogatói:

 

Együttműködő partnerek: