Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vett részt és képviselte az üzleti világ álláspontját az Éghajlatváltozás Magyarországon: Nemzeti Értékelő Jelentés tartalom meghatározó (scoping) munkakonferencián, Szegeden.

A felvezető előadásokat melyeket Ürge-Vorsatz Diána, Antal Z. László és Gál Tamás tartottak, olyan gondolatébresztő előadások követték, amelyek a stakeholderek, érintettek szemszögéből mutatták be a klímaváltozás hazai vonatkozásait.

Itt tartott előadást Márta Irén is, aki a tagvállalatok körében végzett villám-kérdőív alapján, illetve a BCSDH munkáján keresztül mutatta be azokat a pontokat, amelyek a jelentés szempontjából fontosak az üzleti szféra számára.

A vállalatoknak elsődlegesen a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak, illetve az energiafelhasználást érintő hatások prognosztizálása a legfontosabb. A szabályozást és a finanszírozást tekintve, a legérdekesebb számukra, hogy mik a magyarországi vállalások és a nemzetközi klímaegyezmények hogyan érintik a hazai szereplőket. A mérséklési és alkalmazkodási lehetőségek pedig elsősorban a hulladékgazdálkodás, a szemléletformálás és a gazdaság, illetve a vízgazdálkodás és a közlekedés, szállítás területén érdekli a hazai vállalatokat.

A munkakonferencia nagyobb felét a kis csoportokban végzett panel-beszélgetések, és viták tették ki. Az itt végzett munka eredményeként áll össze a klímajelentés tartalma és az elkészítésnek menetrendje. Az IPCC eljárását követve egy kormányzati képviselőkből álló fórum fogja véglegesíteni a Jelentés tartalomjegyzékét.

A MagNet Bank tizedik alkalommal biztosít lehetőséget ügyfeleinek, hogy társadalmi szervezeteket támogató kezdeményezésén – a Közösségi Adományozási Programon (KAP) – keresztül fontos ügyeket támogathassanak a bank profitjából. A MagNet Bank védjegyévé vált KAP programban 2019-ben összesen 45.926.080 forint keresi gazdáját. Az ügyfelek a bank felületein keresztül idén 56 projektre adhatják le voksaikat. A 2010-ben útjára indított kezdeményezés a MagNet Közösségi Bank működésének egyik alappillére, melynek során a Bank lemond éves nyereségének 10%-áról, hogy ügyfeleinek adja át a döntés jogát ennek felhasználásáról. A támogatott szervezetek projektjei itt érhetők el.

Egy 13 toronyból álló, 25 megawatt összteljesítményű szélerőműparkkal bővítette portfólióját az ALTEO. A mostani akvizícióval az ALTEO már négy szélerőművel rendelkezik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító portfóliójának kapacitása pedig meghaladja az 55 megawattot.

Az akvizíció eredményeként a vállalatcsoport egy 13 toronyból álló, 25 megawatt összteljesítményű szélerőműparkot tudhat magáénak, amely a Győr-Moson-Sopron megyei Bőny térségében található. A szélerőműpark megvásárlásával az ALTEO Csoport csaknem megduplázta megújuló energiaforrásokat hasznosító portfóliójának kapacitását.

A vállalat jelentős tapasztalattal rendelkezik a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek, így a szélerőművek profitábilis működtetése területén is, hiszen a most megvásárolt szélerőműparkon kívül évek óta portfóliójának része az ácsi, jánossomorjai, pápakovácsi, valamint a törökszentmiklósi szélerőmű is.

A vállalatcsoport energiamixében nagy hangsúlyt kapnak a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek – a társaság több szélerőművel, naperőművel, valamint vízerőművel is rendelkezik. A bőnyi szélerőműparkkal, a kivitelezés alatt álló naperőművi beruházások nyár folyamán várható lezárásával, illetve a már az ALTEO birtokában lévő egyéb, megújuló energiát hasznosító erőművek teljesítményével együtt a társaság megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfóliójának kapacitása meghaladja majd az 55 megawattot.

A Bisnode objektív cégminősítési rendszer alapján a Bay Zoltán Kutatóközpont a legmagasabb rangsorban szerepelhet.
A Bisnode nemzetközi rendszerben az összes vállalkozás pénzügyi stabilitása és üzleti megbízhatósága a nemzetközi szakértők által tervezett módszertan alapján kerül értékelésre, amelynek működését folyamatosan mérik.
Így került kiválasztásra a Bay Zoltán Kutatóközpont is, mint a pénzügyileg legstabilabb cégek egyike. Ez alapján a vállalkozás a magyar cégek azon 9,82 %-ába tartozik, akik pénzügyileg a legszilárdabb lábakon állnak, azaz rendelkeznek valamilyen Bisnode tanúsítvánnyal.
A kutatóközpont nagy figyelmet fordít arra, hogy a piacon tisztességesen járjon el, így fontos számukra, hogy egy külső szakértő által is minősítésre került, cégük fizetőképessége. Hiszik, hogy a Bisnode tanúsítvány segítségével ügyfeleik, szállítóik, munkavállalóik felé is tovább tudják fokozni azt a bizalmat, mely egyre fontosabb a hosszú távú, stabil üzleti kapcsolatokban. Azzal, hogy a Bisnode független szakértőként ismerte el a cég stabilitását, azt az üzenetet hordozza számukra, hogy jó úton járnak cégük építésében. Mivel vállalkozásuk minősítése szigorúan szakmai szempontok alapján történt és arra sem pályázni, sem jelentkezni nem lehet, így a Bisnode tanúsítvány valóban pozitívan különbözteti meg cégüket a piacon.

 

A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden vállalatnak a vizet kiemelten kezelő klímaadaptációs stratégiára van szüksége – hangsúlyozták a BCSDH 2019 májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseinek résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Víz volt a téma.

Idén már májusban sor került a BCSDH első két vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésére, a sorozat szeptemberben folytatódik.  A megbeszélések célja az, hogy meghatározzák a Víz témában azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszíneit a BCSDH két tagvállalata, a Leaseplan Hungária Zrt. és a Szentkirályi Magyarország biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, a vízhatékonyság versenyképességi kérdéssé válhat, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is kulcsfontosságú a vállalatok számára.

A BCSDH célja, hogy az október 10-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a víz területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2019-es kiemelt támogatója a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo,  E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Rossmann és az Unilever.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

A KPMG legfrissebb szakmai kiadványában az energetikai és közüzemi tanácsadás szakemberei mellett szerzőként megszólalnak a magyarországi energiaipar vezetői és szakértői, akik az ágazat legégetőbb kérdéseiről fejtik ki gondolataikat.

„Az energiapiacokhoz kapcsolódó trendek elsődlegesen az éghajlatvédelmi és klímapolitikai célokból fakadnak. Az üvegházhatású gázkibocsátással összefüggő globális felmelegedés, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek a katalizátorai a karbonintenzív ágazatokban tapasztalható változásoknak. Az energiaszektor az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazatként jelentősen hozzájárulhat a Földön tapasztalható folyamatok lassításához, megfordításához. (…) A megújuló energiaforrások széles körű felhasználása, az energiahatékonyságot támogató szabályozások és beruházások, a szén-dioxid-kereskedelemhez kapcsolódó intézményrendszer megreformálása és egységesítése, valamint az alacsony karbonkibocsátású technológiákhoz kapcsolódó innovációk és kutatások jelenthetik a globális mentőövet. Mindezekkel hatékony és gyors eredmények akkor érhetők el, ha az energiapolitikai keretrendszer és az operatív szintű végrehajtási szabályozás egységes irányt vesz fel globálisan.” – olvashatjuk az évkönyv bevezetőjében.

Sokan gondolják, hogy a megújuló energiák használatával, az elektromos autózás terjedésével, vagy az energia hatékonyság növelésével a globális széndioxid kibocsátás végre csökkenésnek indul, de ez a következő 20 évben még nem történik meg – derül ki a KPMG 2019-es Energetikai Évkönyvéből. Sőt, ha csak a gyorsan fejlődő energetikát, vagy a közlekedést tekintjük, azok kibocsátása sem csökken 2040-ig. Így fordulhat elő, hogy a prognózis szerint a jelenlegi 33 gigatonnás éves kibocsátás 2040-re 36 gigatonnára nő. Történik mindez annak ellenére, hogy a megújuló energia súlya a teljes energiatermelésben várhatóan a jelenlegi 17 százalékról 29 százalékra emelkedik.

Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadó partnere szerint „világosan látszik, hogy Magyarország széndioxid kibocsátása 2030-ig jelentősen csökkenhet majd, köszönhetően a megújuló energia növekvő részarányának, valamint a javuló energiahatékonyságnak”. Ez utóbbi nem annyira magából az energia szektorból eredeztethető, mint inkább az olyan jogszabályváltozásokból, mint az épületenergetikai előírások, vagy a nagyvállalatokra vonatkozó kötelező energiahatékonysági szabályok.

 

Az Energetikai Évkönyv online verzióját innen tölthetik le.

Több mint 5500 résztvevőt vont be az elmúlt másfél évben a Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő #énjövőm programja. A fiatalok, hátrányos helyzetűek, kismamák, kisgyerekes anyukák és fogyatékkal élők ingyenes képzésével foglalkozó program online felületére május közepéig több mint 4700-an, a személyes egynapos képzésekre pedig több mint 800-an regisztráltak a 2017-es indulás óta.

A Coca-Cola HBC Magyarország 2017 őszén indította el az #énjövőm programot, amellyel a 18-30 év közötti fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javítását tűzte ki célul. Idén tavasztól a The Coca-Cola Company és a Coca-Cola HBC Magyarország közösen szervezi a programot; ingyenes képzéseikre és szakmai eseményeikre egész évben várják a jelentkezőket. A 2020-ig tartó program ingyenes személyes és online tanfolyamokat biztosít álláskereső fiataloknak, akik jelenleg nem dolgoznak, de már nem is tanulnak. Az elmúlt másfél év során az #énjövőm képzések már az ország több mint 30 pontjára jutottak el; az online képzésekre már több mint 4700-an regisztráltak, a személyes, egynapos képzéseiken és az ehhez kapcsolódó eseményekre pedig már több mint 800 résztvevő, köztük 200 fiatal édesanya regisztrált.

 

A program több civil szervezettel, szakmai központtal és alapítvánnyal dolgozik együtt, összesen 10 szakképzett trénerrel, így biztosítva, az egyes célcsoportok legmegfelelőbb formában való elérését. Míg vidéken a Diversitas Központ és a Civitas Egyesület trénerei dolgoznak a hátrányos helyzetűek és a fiatalok képzésén, Budapesten a Coworkid Alapítvánnyal és a Loffice közösségi irodával működik együtt az #énjövőm a fiatal nők és a kisgyerekes szülők megszólításán.

(Videó a korábbi eseményről: https://www.facebook.com/watch/?v=330541357573712)

Mind a www.enjovom.hu oldalon elérhető online tananyagok, mind pedig a személyes, egynapos képzések különösen népszerűek a budapesti fiatal nők és anyukák körében, akiknek a képzések mellett szakmai workshopokat és kerekasztal-beszélgetéseket is szerveznek, önismereti, kommunikációs és vállalkozásindítási témában. A következő ilyen jellegű eseményre június 4-én kerül sor, ahol a résztvevők szakmai workshopok keretén belül tanulhatnak majd a vállalkozásindításról, a közösségi média használatról és egy vállalkozás jogi hátteréről.

 

Az #énjövőm program őszi félévre kitűzött céljai között a célcsoportok, képzési helyszínek bővítése és további partnerek bevonása szerepel. Elindulnak majd a fogyatékkal élők számára szervezett képzések, a Salva Vita Alapítvány közreműködésével, és tervben van még kifejezetten a budapesti egyetemistákat célzó események, képzések elindítása is.

Az Unilever Fenntarthatósági Terve (USLP – Unilever Sustainable Living Plan) 9. éve határozza meg üzleti döntéseinket. Az utóbbi időben termékeink csomagolásának környezetre gyakorolt hatása került leginkább a fókuszba. A csomagoló anyagainkban felhasznált műanyag mennyiséget folyamatosan csökkentjük valamint olyan innovációkat dolgozunk ki melyek a kevesebb műanyag, jobb műanyag vagy zéró műanyag elvet követik.

 

Világszerte egyre több márkánk vált környezetbarát csomagolásra. A tengerentúlon már megjelent a Signal bambusz fogkeféje mely megoldást jelent arra a 3,5 milliárd egyszerhasználatos műanyagtömegre, ami az évente általunk eladott fogkefékből keletkezik. Az új generációs fogkefék 100% természetes bambuszból készülnek, ráadásul a bambusz azon részéből melyet a pandák sem fogyasztanak.

 

A közép-kelet európai régióban, valamint Magyarországon is arra törekszünk, hogy a Less Plastic termékinnovációkat minél előbb bevezessük. 2018 decemberétől például egyik legkedveltebb termékünk, a Coccolino intense kiszerelésű öblítők már 100%-ban újrahasznosított (PCR) flakonban kaphatók. Sőt, nem csak a csomagolás anyaga, de termék mérete is csökkent, így a szuperkoncentrátum öblítő kevesebb és jobb műanyagból készült termék is lett.

 

A Love Beauty and Planet és a Seventh Generation márkáink is elkötelezettek az újrahasznosított és újra hasznosítható csomagolás mellett. Minden termékük 100%-ban újrahasznosított műanyagból készült flakonban kerülnek a polcokra. Döntéseiket az határozza meg, hogy a termékeik minél kisebb negatív hatással legyenek a következő generációk egészségére és környezetére.

Veszélyes úton

Az utóbbi hónapokban megsokasodtak azok az előrejelzések, amelyek szerint elkerülhetetlenné válik a klímakatasztrófa, ha az emberiség nagyon rövid idő alatt nem tesz jelentős lépéseket a fenntartható fejlődésre való áttérés érdekében. Az ENSZ hatodik klíma-előrejelzése azt állítja, a Föld egészsége egyben az emberiség egészsége is, s bolygónk súlyos beteg: a népesség robbanásszerűen nő, miközben tönkre mennek a termőföldek, s fenntarthatatlan a termelés és a közlekedés mai szerkezete is. Közben ezer számra tűnnek el a fajok is, a beporzást végző rovarok eltűnése miatt veszélybe kerül a növénytermelés, így az élelmiszerellátás is.

A Fenntartható fejlődés című kiadvány, amely a válságtünetek leírása mellett arra keresi a választ, miként lehet megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat, vagy éppen mi történik, ha kudarcot vallanak a klímaváltozás megfékezését szolgáló nemzetközi egyezmények.  Az idén a kiadványban kiemelt figyelmet kap a víz, az élet és a gazdaság alapvető forrása. Szó lesz arról, milyen válságot okoz a túl kevés, vagy éppen a túl sok víz, s hogy milyen módszerekkel, illetve technikai megoldásokkal lehet szavatolni, hogy mindenkinek jusson a legalapvetőbb erőforrásból. A kiadvány az átfogó kérdések mellett a részletekre is igyekszik figyelni, kiderül például, mi lehet a jövő ideális növénye, mi lehet a kriptovaluták szerepe, vagy, hogy mennyire fenntartható a légkondicionálás.

A kiadvány ugyancsak foglalkozik a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és pénzügyek fenntarthatóvá tételéhez szükséges újdonságokkal, a városi lét kihívásaival, s ugyancsak jelentős figyelmet kapnak a látványosan felgyorsult változások társadalmi vonatkozásai is. Hogyan változik például az oktatás, miként alakul át a nemzetközi befektetési alapok politikája, milyen demográfiai trendek határozzák meg a következő évtizedeket, milyen új környezetvédő mozgalmak jönnek létre, s miképpen és mikor érdemes elkezdeni a gyermek környezettudatosságra nevelését. És a hagyományokhoz hűen a kiadvány ismét bemutat több olyan vállalatot, amely kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóság elveinek érvényesítését.

 

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450,  fax:  +36 1 436-2089,

mobil: +36 30 288 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

 

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

 

A Tesco idén már harmadik alkalommal tette közzé éves jelentését a működése során keletkező élelmiszer-hulladékról. Az áruházlánc az elmúlt két évben 43 százalékkal csökkentette teljes élelmiszer-hulladékát, melyen belül az emberi fogyasztásra alkalmas hulladéknak minősített élelmiszer mennyiségét kétharmadával tudta mérsékelni.

 

A Tesco az első (és máig egyetlen) kiskereskedelmi cég Magyarországon, amely nyilvánosságra hozta adatait a működése során keletkező élelmiszer-felesleg és –hulladék mennyiségéről. Az áruházlánc meggyőződése ugyanis, hogy ami mérhető, az kezelhető, ezért az éves jelentése célja, hogy pontos képet adjon az élelmiszerfelesleg és -hulladék mennyiségéről annak érdekében, hogy még eredményesebben csökkenthesse a működése során keletkező pazarlást, és még több élelmiszert juttasson el a rászorulóknak. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalat Magyarországon mindössze két év alatt 43 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladékot, melyen belül az emberi fogyasztásra alkalmas hulladéknak minősített élelmiszer mennyiségét kétharmadával tudta mérsékelni és több mint 14.000 tonna élelmiszert adományozott a rászorulóknak.

Az áruházlánc 2018/19-es pénzügyi évben 884.970 tonna élelmiszert forgalmazott Magyarországon, amelyből 1,86 százaléknyi felesleg keletkezett. Ebbe a mennyiségbe beletartozik az emberi fogyasztásra alkalmatlan, az emberi fogyasztásra adományozott, valamint az állatmenhelyeknek adott élelmiszer, illetve a hulladék is. A vállalat 16.439 tonnányi élelmiszer-feleslegből 7821 tonnát tudott felajánlani a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek és partnerszervezeteinek, valamint állatmenhelyeknek. A megelőző évhez képest a keletkező teljes hulladék mennyisége 12 százalékkal, 8619 tonnára csökkent.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nem csak üzleti vagy jótékonysági célokat szolgál, kontextusba helyezve globálisan is fontossá válik. Környezetvédelmi oldalról nézve ugyanis az élelmiszer-hulladék az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékáért felel. Ha az élelmiszer-pazarlás egy ország volna, Kína és az USA után a harmadik legnagyobb károsanyag kibocsátó lenne. Ezért is tűzte ki célul az ENSZ 2030-ra az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségének 50 százalékkal való csökkentését [i]. A világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi láncaként a Tesco felelős szerepet vállal ebben a küzdelemben, és elkötelezett a cél megvalósítása iránt. Meggyőződése, hogy éves élelmiszerpazarlási beszámolójának immár harmadik alkalommal történő közzétételével példát mutathat a többi élelmiszeripari vállalatnak (köztük gyártóknak, kereskedőknek vagy éttermeknek) abban, hogy az átláthatóság kulcsfontosságú az élelmiszer-hulladék elleni küzdelemben.

A vállalat célja, hogy 2020-ra valamennyi magyarországi áruháza készen álljon arra, hogy jótékony célra ajánlja fel a felesleges élelmiszert. Jelenleg 174 áruház adományozza napi szinten élelmiszerfeleslegét rászorulóknak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével.

A teljes jelentés Tesco weboldalán tekinthető meg: http://www.tescomagyarorszag.hu/hu/közösségek/élelmiszer-pazarlás-elleni-küzdelem/elelmiszer-hulladek-jelentes

[i] A 2011-es értékekhez képest.