Megvárták a földmunkák folytatásával, amíg kiköltöznek a partifecskék a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több beruházásának munkaterületéről, ahol még tavasszal fészkeltek be egy távhővezetéknek ásott árok, illetve egy kábelcsere munkagödrének falába. Mostanra kirepültek a fiókák, és társaikkal együtt hamarosan útnak indulnak Afrika felé. A Budapest Airport csapata jó utazást kíván nekik, elismerve a repülésben tanúsított fantasztikus teljesítményüket: az aprócska, kb. 13 grammos madarak 4000 km-t tesznek meg a Szaharán túli telelőhelyükig.

 

A partifecske hazánk legkisebb fecskefaja. A többi fecskétől eltérően nem házak eresze alá vagy gerendákra rakott sárfészekben, hanem folyómenti partfalakba, löszfalakba, homokbányák és munkagödrök falába fúrt lyukakban fészkel. A fiókák átlagosan 22 nap alatt hagyják el a fészket, de szüleik még a kirepülés után is etetik őket egy ideig, és rendületlenül hordják nekik a legyeket, szúnyogokat és levéltetűket. Vonulás előtt nagyobb csapatokba verődnek, és szeptember közepén indulnak útnak Afrika felé.

A szakemberek sokáig nem tudták, hogy pontosan hol telelnek a partifecskéink. Meggyűrűzött példányokat nemigen fogtak be, a modern műholdas nyomkövetők cipeléséhez pedig az énekesmadarak túlságosan kicsik. Néhány évvel ezelőtt vált lehetővé, hogy egy új módszerrel, a fény-adatokat rögzítő geolokátorok segítségével megismerjék az útvonalukat. A parányi hátizsákkal felszerelt magyarországi fecskék adataiból kiderült, hogy a jelölt példányok a Szaharán túl, a Csád-tótól délre eső területeken töltötték a telet.

Vonulási útvonaluk és telelőhelyük megismerésének természetvédelmi szempontból azért van nagy jelentősége, mert a fecskék drámai módon fogyatkoznak egész Európában, és védelmükhöz hozzájárulhat, ha a kutatók megismerik ennek okait. A klímaváltozás, a rovarölő szereket használó intenzív mezőgazdaság, és az előhelyek eltűnése mind hozzájárul a fecskék drasztikus fogyatkozásához.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren egyébként nem csak partifecskék, hanem molnárfecskék is élnek. Körülbelül negyven fészek található a tavasszal felújított és áthelyezett utashidak alatt, és egy kicsit távolabb, a repülőtér tűzivíztározója melletti épületre is helyeztek ki számukra műfészkeket, bízva abban, hogy jövőre már ezeket is birtokba veszik.

A madarak jelenléte repülésbiztonsági szempontból nem kívánatos a repülőtéren, a fecskék azonban szerencsére a futópályáktól viszonylag távol eső területeken élnek, így nem jelentenek biztonsági kockázatot.

A Cargo City építkezése mellett található munkaárokba még tavasszal, néhány nap leforgása alatt költöztek be a partifecskék, ezért a távhővezeték cseréjével kapcsolatos földmunkákat ezen a szakaszon átütemezték, és csak most, nyár végén fejezték be, miután a madarak sikeresen felnevelték fiókáikat.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjeként a Budapest Airport törekszik arra, hogy óvja a környezetet, beleértve a területén található természeti értékeket is, hisz több védett állat- és növényfaj is megtalálható Ferihegyen, amelyek jelenlétét rendszeres felmérésekkel nyomon követik.

 

 

A Tesco október 7-én immár hetedik alkalommal indítja el „Ön választ, mi segítünk” elnevezésű, helyi közösségeket támogató programját. A vállalat 2016-ban hívta életre a kezdeményezést, az eddigi hat fordulóban pedig összesen több mint 190 millió forinttal támogatta a nyertes szervezeteket projektjük megvalósításában. A vállalat a most induló szakaszban november 11-én délig várja a jelentkezéseket.

A Tesco számára fontos, hogy támogassa azokat a helyi közösségeket, ahol vásárlói és munkatársai élnek, amelyben aktív szerepe van „Ön választ, mi segítünk” kezdeményezésének. A programmal az áruházlánc olyan szervezeteket, baráti közösségeket és alapítvánnyal nem rendelkező bölcsődéket, óvodákat és iskolákat, továbbá nonprofit kis- és középvállalkozásokat, társasházakat és lakásszövetkezeteket támogat, amelyek projektjeikkel a helyi közösség életének fejlődéséhez járulnának hozzá.

A program eddigi hat fordulójában csaknem 17 millió vásárló szavazott a különféle projektekre, a pályázó szervezetek pedig több mint 190 millió forint támogatást nyertek fejlesztéseik megvalósítására. Így a vállalatnak köszönhetően az előző években többek között számos település kaphatott életmentő eszközöket, Duna-parti pihenőt, vagy szervezhetett elsősegélynyújtó tanfolyamokat, állat- és környezetvédő programokat, valamint a fiataloknak szóló drogprevenciós előadásokat.

A most induló, hetedik szakaszban a pályázó szervezetek november 11-én, 12 óráig adhatják be jelentkezésüket. A beérkezett pályázatokat most is az Effekteam Egyesület független szakértői bírálják majd el, és ők választják ki, hogy mely kezdeményezések juthatnak tovább az áruházi szavazási szakaszba, ahol a vásárlók dönthetnek arról, melyik körzetben ki kapja a 400, a 200, valamint a 100 ezer forintos támogatást. A 7. forduló újdonsága, hogy a független értékelők szakmai szempontok (kidolgozottság, innovativitás, kreativitás, fenntarthatóság) alapján egy pályázót különdíjra javasolnak. A különdíj összege 400 000 forint, nyertesét pedig a vállalat az áruházi szavazási időszak kezdetén teszi közzé 2020 januárjában.

A korábbi nyertesek listája a  www.tesco.hu/kozosseg oldalon tekinthető meg.

A Seventh Generation 2016 óta az Unilever márkája, mely a kezdetek óta elhivatottan tartja magát a küldetéséhez: „Tegyünk ma a következő hét generációért!”. Ezért olyan, a tudatosság jegyében született termékeket hoz létre, amelyek nemcsak otthonaink tisztaságáról gondoskodnak, hanem környezetünk és fogyasztóink egészségének megőrzéséhez is hozzájárulnak. A vállalati felelősségvállalás úttörőjeként a Seventh Generation folyamatosan új megoldásokat keres a környezet védelmének fenntartásához.

A márka hisz abban, hogy a globális felmelegedés a legnagyobb fenyegetés a bolygónkra és az emberiségre nézve, így globálisan csatlakozik a klímasztrájkhoz, mely Magyarországon, szeptember 27-én, pénteken került megrendezésre a Fridays For Future Magyarország által. A márka képviselői és az Unilever dolgozói közösen vonultak a Clark Ádám tértől a Parlamentig hogy felhívják a figyelmet  a Földet érintő klímaváltozásra. A Seventh Generations célja, hogy a Párizsi megállapodásban megfogalmazott 1,5 Celsius-fokos globális felemelegedési küszöbértéket ne lépjük át.

Az Essity Hungary Kft. adott otthont a „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napjának 2019. szeptember 26-án. A résztvevők bemutatták projektmunkáikat, valamint több játékos feladaton keresztül összegezték a vállalati fenntarthatóságról tanultakat.

Délelőtt a résztvevők bemutatták az Action2020 víz célkitűzéseiért megtervezett projektjavaslataikat, melyeket egy perces rövidfilmekként az október 10-i üzleti ebédünkön tagságunk és vendégeink is megismerhetnek majd. A projektek formájában feldolgozott témák között volt a vízhasználat csökkentésére irányuló víz védjegy bevezetése, a vállalatok számára segítséget nyújtó „water toolkit”, a vízhasználat csökkentését ösztönző figyelemfelkeltő üzenetek termékeken való megjelenítése, az irodai szintű víztakarékossági lépések bevezetése is, valamint egy a felelős vízfogyasztásba a beszállítói láncot is bevonó akcióterv, melyekre a szakmai zsűri adott építő visszajelzést.

A következőkben Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. pénzügyi elemzési menedzsere, a BCSDH Tanácsadó testületének „A jövő vezetői” Alumni tagja osztotta meg, hogy hogyan segítette munkáját a tehetségprogramban szerzett tudás, tapasztalat és hogyan tudta hasznosítani a program során tanult ötleteket, gyakorlatokat.

Ezt követően Szabó Csongor, szintén a program Alumnija, a BASF Hungária Kft. munkatársa mutatta be azt az alulról szerveződő BASF Fenntarthatósági munkacsoportot, melyet a BCSDH  „A jövő vezetői” tehetségprogramjában végzett munkatársak kezdeményeztek több évvel ezelőtt. A munkacsoport célja a munkatársak fenntarthatósági szemléletformálása és aktivitásának növelése.

Ezt követően a résztvevők kisebb csoportokban egy flipchartra álmodták meg és az alapján mutatták be, mivel foglalkozik és hogyan működik szerintük egy fenntartható, felelős vállalat.

A nap folytatásaként Küllői Péterrel, a Bátor Tábor Alapítvány elnökével beszélgettek a résztvevők a vezetői életpályáról, a test a lélek és az értelem egyensúlyáról, illetve arról, hogy hogyan lehet a fenntartható működést összeegyeztetni a vezetői szereppel.

 

Ezt követte a vezetői interjú, melyben a résztvevők Venter Zoltánnal, az Essity ügyvezető igazgatójával beszélgettek többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a jövő szakmáiról, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a program zárásaként útravalóval látta el az immár fenntarthatóságban jártas vezetőket.

A programmal 33 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végigkíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, így fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

Köszönjük a projektmunkák zsűrijének Csavajda Zsoltnak, a DSM Hungary vezérigazgatójának, Kelemen Attilának, a ProSelf International elnök-vezérigazgatójának, Márta Irénnek – a BCSDH igazgatójának, Pogány Édának, a Syngenta East Europe fenntarthatósági igazgatójának és Tápai Dezsőnek, az Essity Hungary értékesítési igazgatójának a munkáját és az Essity Hungary Kft. vendéglátását és szakmai támogatását a naphoz.

A napról készült galéria ide kattintva elérhető.

A klímaváltozásra válaszként újabb, immár negyedik faültetésére készül a MagNet Bank. Ezúttal azonban úgy döntött, nem aprózza el: a következő két év során mind a 40 ezer ügyfele nevében ültet egy-egy fát. Az első célterület az Ócsai Tájvédelmi Körzetben lesz, az akció sikerét az Erdőmentők Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai támogatása garantálja. Az ültetést novemberre tervezik, s mivel munka lesz bőven, önkéntesek jelentkezését is várják. De vajon elég az, ha fákat ültetünk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, bojkottáljuk a műanyagot és a pálmaolaj használatát, vagy ennél sokkal többet is tehetünk a környezetünkért, a valódi változásért?

Erdőméretű területet ültetnek be facsemetékkel

Két év alatt 40 ezer fát ültet el 40 ezer ügyfele nevében a MagNet Bank. A faültetés első ütemében 20 ezer fa kerül az Európa szerte egyedi társulásoknak otthont adó Ócsai Tájvédelmi Körzetbe. A hely kiválasztása azért is különleges, mert a faültetés nemcsak óriási szén-dioxid lekötést eredményez majd, hanem közvetlenül veszi fel a harcot a klímaváltozással szemben. A hely korábbi lakói ugyanis a magas kőrisek, egy olyan károsító gombafajnak estek áldozatul, amely a klímaváltozás hatása miatt volt képes tönkre tenni az állományt. A facsemeték szakszerű elültetését és gondozását az Erdőmentők Alapítvány, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli.

„A felújítást olyan fajokkal végezzük, amelyek már ellenállóak és a várhatóan a viszontagságos éveket is átvészelik majd. Kétéves, 50-80 centiméteres, őshonos kocsányos tölgyekkel, – mézgás égerrel elegyben – népesítjük be közösen az erdőt, vigyázunk a facsemetékre és gondozzuk őket, míg meg nem erősödnek, miközben az erdő természetességét a holtfa területen tartásával őrizzük meg. Hisszük, hogy az erdők és a bennük élő vadvilág rezervációja jelenti az egyetlen kiutat a globális ökológiai katasztrófából, ez a faültetés ebben óriási segítséget jelent” – mondja Csanádi Viktor, az Erdőmentők Alapítvány erdő- és vadvédelmi vezetője.

Mit jelent valójában 40 ezer fa?

Nehéz elképzelni mekkora területet foglal el 40 ezer fa, ám ha 15 focipályát egymás mellé rakunk már érzékelhetjük a nagyságát, ha sorban ültetnénk el őket, körbe érnék Pestet. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a faültetésnek milyen hatása van környezetükre, a mindennapi életünkre. 40 ezer fa például annyi oxigént képes megtermelni, amennyi szükséges Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Cegléd, Baja, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Vác, Ózd, Szekszárd, Gödöllő, Hajdúböszörmény vagy éppen Pápa teljes lakosságának légzéséhez. Életük során annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, amennyit 25 millió autó 1000 kilométer megtétele alatt kibocsát, a már nagyra nőtt példányok pedig évente 100 vagon port szűrnek ki a levegőből.  A számok ugyan magukért beszélnek, de valóban elég az egy vállalat részéről, ha faültetésbe kezd, vagy ennél többre is van szükség?

Hol kezdődik valójában a vállalatok felelőssége

A klímaváltozás körüli félelmek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a cégekre, hogy végre ne fordítsák el a fejünket a legégetőbb fenntarthatósági kérdésektől. Bár fontos az is, hogy egy vállalat az autóflotta helyett biciklizésre ösztönözze a vezetőit vagy zöld felületeket létesítsen az irodaházakban, a környezettudatos vállalati működés ennél mégis összetettebb probléma. „A kérdés az, hogy egy vállalat a fő tevékenysége révén hogyan járul hozzá a környezet megóvásához” – mondja Fáy Zsolt a MagNet Bank elnöke.

A faültetésünknek komoly pozitív hatása lesz a környezetünkre, de ez egy mellékága a fő tevékenységünknek. A valódi társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság ott jelenik meg egy bank esetében, hogy milyen célokra ad hitelt. Amikor értékalapú pénzintézetként napelemparkot, elektromos mobilitást, alternatív iskolákat vagy biogazdaságokat finanszírozunk, akkor a fő profilunk és a támogatott ügyek nem különülnek el egymástól.  Olyan hitelcélok realizálódnak, amelyekkel a bankunk is egyetért és az ügyfeleink is, akik ránk bízzák a pénzüket” – teszi hozzá Fáy Zsolt.

A világ legkülönbözőbb pontjain működő értékalapú pénzintézetek már felismerték saját felelősségüket abban, hogy tevékenységükkel nagyban befolyásolják a környezetüket. Az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetségének (GABV) tagbankjaként a MagNet Bank is azok közé tartozik, akik nap mint nap tudatosan döntenek egy-egy hitelbírálat során. 

Mivel a pénzintézeteknek különösen kiemelt szerepük van a javak újraelosztásában, fontos, hogy erős kontrollt gyakoroljanak arra, hogy a fenntarthatóságot segítő szektorok virágozzanak, a károsak pedig források hiányában visszaszoruljanak.

Elég, ha ültetünk pár fát vagy minimalizáljuk a hulladéktermelésünket?

Valódi változást elérni a fogyasztók tudatos döntése nélkül azonban elképzelhetetlen. Nagy szerepük van abban, hogy választásaikkal ki tudnak-e kényszeríteni egy felelősebb működést a vállalatokból.

Ha a banki példát vesszük alapul, talán kevesen gondolunk bele abba, hogy a bankban tartott pénzünk „dolgozik”, azt helyezi ki hitelekbe a bankunk, és így lehetőséghez juttat valakit, hogy megvalósítsa terveit.  Nem mindegy azonban az, hogy a támogatott projekt társadalmi és környezeti előnyöket vagy épp károkat okoz. A MagNet Bank ügyfelei például dönthetnek arról, hogy melyik konkrét hitelfelvevőt, vagy szektort segítse a megtakarításuk, illetve arról is, hogy milyen ügyek kapjanak támogatást.

A bank minden évben tájékoztatja őket, hogy mennyivel járultak hozzá annak nyereségéhez, ennek 10 százalékát pedig felajánlhatják egy általuk kiválasztott társadalmi szervezet kiemelt projektjének támogatására. Így befolyásolni tudják azt, hogy milyen ügyek kapjanak lehetőséget a megvalósulásra. 

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben történő faültetés pontos részleteiről hamarosan külön eseményt hoz létre a bank a Facebook oldalán, ide várják az önkéntesek jelentkezését is. Az akció várhatóan novemberben lesz, miután az első talajmenti fagy megérkezik.

A Tesco elkötelezett az ENSZ fenntartható fejlődés céljai mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy 2030-ra az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlást a felére csökkentse. Ezt a közelmúltban publikált Élelmiszer-hulladék jelentés eredményei is bizonyítják, amelyet szeptember 24-én Dave Lewis, a Tesco Csoport vezérigazgatója New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén is bemutatott. Az áruházlánc csupán két év alatt 47 százalékkal csökkentette a közép-európai működésében keletkező élelmiszer-hulladékot.

A vállalat 2017-ben Közép-Európában elsőként kezdte el publikálni élelmiszer-hulladék jelentését a célzás-mérés-cselekvés módszer jegyében. A Tesco szerint ugyanis a probléma azonosítása és a cél kitűzése mellett fel kell mérni, hogy hol és mekkora mennyiségű élelmiszer-hulladék keletkezik egy vállalat működése során, és ha ez az azonosítás megtörtént, célzott lépésekkel már lehet kezelni a problémát. Azt pedig, hogy ami mérhető, az kezelhető, az is bizonyítja, hogy a Tesco Magyarország 43 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladék mennyiségét az elmúlt két év alatt.

A Tesco az élelmiszer-hulladék mennyiségének visszaszorítása érdekében tökéletesítette az előrejelzési és készletezési folyamatait, valamint csak az elmúlt évben 7821 tonna élelmiszert adományozott jótékony célra Magyarországon. Emellett elkezdte az állati fogyasztásra alkalmas élelmiszer-felesleg jótékony célra való felajánlását is. A szállítókkal együttműködve az élelmiszer-hulladék mennyiségét az ellátási láncban is minimalizálják, valamint támogatják a termelőket előre nem várt túltermelés esetén, vagy a „csúnya” zöldségek és gyümölcsök számára létrehozott Perfectly Imperfect termékcsaláddal.

Az áruházlánc nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy 2030-ra segítsen megfelezni az élelmiszer-hulladék mennyiségét a termelők és a fogyasztók tányérjai közötti teljes úton, hozzájárulva ezáltal az ENSZ 12.3-as fenntartható fejlődési céljának eléréshez. Az áruházlánc jó úton halad, hogy még 2030 előtt elérje ezt a célt, az elkötelezettségre építve pedig azóta öt legnagyobb sajátmárkás szállítója is beleegyezett az erre vonatkozó adatainak publikálásába.

A nemzetközi B Corp tanúsítvány mellett a Biofilter Zrt. 2019-ben Vállalatirányítás kategóriában bekerült a minősített B Corp vállalatok “Best For The World” kitüntetéssel rendelkező 10%-ába.

Minden nap letesszük a szavazatunkat a világ mellett, amiben élni szeretnénk. A vásárlásainkkal, az elfogyasztott étkeinkkel, a partnereink megválasztásával, és a munkahelyünk iránti elköteleződéssel. Döntéseink során nap mint nap parányi, de meghatározó részeseivé válunk egy globális, finom összefüggésekkel átszőtt rendszernek, amelyben fogyasztóként mindannyian egyéni felelősségünk teljes tudatában sáfárkodhatunk erőforrásainkkal.

Legyél Te a változás!

A B Corporation tanúsítvány ezen felismerés mentén ösztönzi a jelenleg 64 országból csatlakozott 3000 vállalatot mérettől és szakterülettől függetlenül arra, hogy tevékenységük során legyenek mindinkább tekintettel munkavállalóikra, ügyfeleikre, beszállítóikra, a közösségre és a környezetre, amelyben működnek.

A B Corp egy olyan prominens ’vezetői klub’ létrehozására törekszik, amelynek elsődleges célja, hogy tevékenységén keresztül pozitív változást hozzon a világba, tagjai elkötelezettek abban, hogy:

  • a B Corp vállalatoknak kell képviselniük a változást.
  • minden üzletet úgy kell véghezvinni, hogy az emberek és a környezetet szem előtt tartsák.
  • termékeiken, gyakorlataikon és nyereségükön keresztül üzleteik ne okozzanak kárt, és minden érintett javát szolgálják.
  • mindez megköveteli annak a cselekvő megértését, hogy mind függünk egymástól, és így felelősek vagyunk egymásért és a jövő generációiért.

https://www.youtube.com/watch?v=7wFokAxFTKs

Hogyan kerülhet egy vállalat „a világ legjobbjai” közé?

A tanúsítvány megszerzéséhez – más védjegyekhez hasonlóan – pályázat útján juthatnak hozzá a társadalmi felelősségvállalás iránt elhivatott szervezetek. A B Corp a vállalat társadalmi, környezeti és munkavállalók számára nyújtott, felelős teljesítményét 6 fő területre fókuszáló kérdéscsoporton keresztül méri. Ezen területek a vállalatirányítás, munkavállalók, közösség, környezet, hatásmodellek és egy egyéb kategória, amelyek további alterületekre bomlanak.

A 200 pontos tanúsítási kritériumrendszer kiváló fejlődési pályát irányoz elő a tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok számára, hiszen mindig van hova továbblépni a társadalmunk, valamint mikro- és makrokörnyezetünk jobbá tétele érdekében.

Az online ingyenesen elérhető kritériumrendszert azonban jó szívvel ajánljuk azon szervezetek figyelmébe is, akik esetleg pillanatnyilag nem felelnek meg a minimum feltételeknek, viszont folyamatosan törekednek a minél tudatosabb, felelősségteljesebb működésre: https://bimpactassessment.net/?_ga=2.236857281.1744616629.1568808566-2024448056.1548236028

”Best For The World” kitüntetéssel folytatjuk

2019 szeptemberében ismét kiválasztották kategóriánként a minősített B Corp szervezetek azon felső 10%-át, akik példaértékű cselekedeteikkel leginkább megfelelnek az adott kategória elvárásainak. „Ezek az inspiráló szervezetek képviselik azokat az üzleti modelleket és ”hatás-vezérelt” vállalati stratégiákat, amelyek olyan új gazdaságot hoznak létre, ami értéket hordoz magában, újjászervez , és nem csak a tulajdonosok, de minden érintett számára közvetíti azt.” – nyilatkozta Anthea Kelsick, a kitüntetéseket kiosztó B Lab marketing igazgatója.

 

A Biofilter Zrt. Vállalatirányítás kategórián belül kapott kitüntetését többek között az alábbiakkal érdemelte ki:

  • tevékenységével hozzájárul a körkörös gazdaság megvalósulásához;
  • a vállalat társadalmi és környezeti hatására elsődleges szempontként tekint, irányelveiről tájékoztatja munkatársait;
  • időről időre méri tevékenységének környezeti és társadalmi kimeneteleit, amelyekről fenntarthatósági jelentésben tájékoztatja partnereit és a lakosságot;
  • belső folyamatszabályozásaival, intézkedésekkel és Etikai kódexének megismertetésével és betartatásával gondoskodik a szervezet megfelelő, átlátható működéséről.

Az olyan kiváló kitüntetett szervezetek listája, mint az amerikai TOMS vagy a Patagonia, megtekinthető a https://bcorporation.net/2019-best-for-the-world oldalon, ahol egyúttal számtalan további izgalmas ismeret rejtekét is felfedhetjük.

Ezúton gratulálunk minden díjazottnak, és kívánjuk, hogy hazánkban is minél több nagyszerű szervezet részesülhessen a B Corp élményben!

 

A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden vállalatnak a vizet kiemelten kezelő klímaadaptációs stratégiára van szüksége – hangsúlyozták a vállalatvezetők a májusi és a szeptemberi kerekasztal-beszélgetéseken, amelyek fókuszában az Action 2020 Magyarország program keretén belül a víz állt.

Májusban és szeptemberben került sor a BCSDH négy vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésére.  A megbeszélések célja az volt, hogy meghatározzák azokat a vízzel kapcsolatos fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszíneit a BCSDH négy tagvállalata, a LeasePlan Hungária Zrt., a Szentkirályi Magyarország, a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. és a Zwack Unicum Nyrt. biztosították.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a változó vízviszonyok minden vállalatot, iparágtól és mérettől függetlenül érintenek. Ezekre a változásokra a vállalatoknak stratégiai szinten is fel kell készülniük. Ennek első, jelentős lépése a klímaadaptációs stratégiák kidolgozása, valamint a vízgazdálkodásban a körforgásos gazdaság modelljének és alapelveinek az alkalmazása. A felhasználás megelőzése, csökkentése, a felhasznált víz újrahasznosítása és visszahelyezése is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok csökkenthessék vízlábnyomukat. Nem utolsó sorban pedig elengedhetetlen az értékláncon keresztüli partnerségek kialakítása a vízhatékonyság és a vízmegújulás érdekében.

A BCSDH célja, hogy az október 10-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a víz területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2019-es főtámogatója a Nestlé, kiemelt támogatója a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo, BDL, E.ON, Essity, Folprint, HungaroControl, HVG, MOL, Rossmann, Unilever.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

  •  Milyenné válik a jövő vállalata az őt körülvevő világ gazdasági, társadalmi és ökológiai változásában?
  • Meg lehet jósolni a legfontosabb kihívásokat, s ha igen, milyen válaszaik vannak erre a vállalatoknak? Valóban készen állnak a változásra és a változtatásra?
  • Milyen stratégiák határozzák meg a jövő vállalatának működését, milyen új tényezők formálják a célokat és mivel lesz mérhető a teljesítmény? Egyáltalán mi számít majd valódi teljesítménynek?
  • Hogyan formálódnak a jövő stakeholder viszonyai? Kik lesznek az új, meghatározó szereplők és mi mentén alakul a velük való kapcsolat?
  • Egyáltalán milyen lesz egy vállalatnál dolgozni, kik és miért döntenek majd úgy, hogy egy adott cégnek adják tudásukat?
  • Hogyan érhetnek el a változások iránt elkötelezett vállalatok és szervezetek az eddigieknél lényegesen nagyobb hatást programjaikkal?
  • Hogyan fektessék be a gazdasági szereplők a tőkéjüket és erőforrásaikat olyan projektekbe, termékekbe, szolgáltatásokba vagy vállalkozásokba, amelyek pozitív és mérhető társadalmi és környezeti hatást fejtenek ki értéket teremtve ezzel mind a befektetők, mind a közösség számára?

Ha érdeklik a válaszok, várjuk Önt is az Effekteam KÖZÖSSÉG. HATÁS. JÖVŐ. konferenciáján. Nagyvállalati és üzleti fenntarthatósági vezetők, szakértők, civil szervezetek szakemberei osztják meg gondolataikat a témával kapcsolatban, velünk lesz egy jövőkutató, valamint a jövő generációjának képviselői is.

Időpont: 2019. október 3. (csütörtök), 09.00 – 14.30

Helyszín: PwC Magyarország, Eiffel Palace, 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

A rendezvény fővédnöke: Varga Mihály, Pénzügyminiszter

 

PROGRAM

08.30 – 09.00 Regisztráció, networking

09.00 – 09.05 Megnyitó – Karsai Janka, Senior Manager – Risk Assurance Services, PwC

09.05 – 09.20 Köszöntő – Marczinkó Zoltán István, Munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium

09.20 – 09.30 Miért Effekteam? Az új dimenzió: Közösség.Hatás.Jövő. – Nyilas Orsolya az Effekteam elnöke és dr. Molnár Klára az Effekteam igazgatója beszélnek a szervezetnél nemrégiben történt változásokról és hogyan lett a Magyar Adományozói Fórumból Effekteam Egyesület

09.30 – 10.00 Felvezető előadás az emberiség jövőjét firtatja, mi vár ránk a következő 5-15 évben a gazdaság a társadalom és az ökológiai környezet viszonylatában, és ebben hogyan alakul a vállalatok felelőssége, szerepe.
Felkért előadó: Horváth Áron, Sustainability Manager, Deloitte Belgium

10.00 – 11.00 Kerekasztal-beszélgetés a felvezető előadásra reflektálva keresi a válaszokat a jövő vállalatnak működési mechanizmusairól, trendjeiről. Moderál: Schubauer Krisztina, marketing és kommunikációs igazgató, Hiventures

Felkért beszélgetőpartnerek:
• Horváth Áron, Sustainability Manager, Deloitte Belgium
• Kánai András, jövőkutató, kommunikációs
szakember, science fiction író, valamint a Vodafone belső kommunikációs szakértője
• Macskásy Éva, biológia szakos hallgató, a Fridays for Future aktivistája
• Matolay Réka, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
• Pogány Éda Glória, üzleti fenntarthatósági vezető, Syngenta, Kelet-Európa

11.00 – 11.30 Kávészünet, networking

11.30 – 13.00 World cafe a konferencia résztvevőivel arról, hogy milyen kihívásokkal néz majd szembe egy vállalat társadalmilag, gazdaságilag, ökológiailag idehaza – meg lehet e jósolni a legfontosabb kihívásokat és azt, hogy azokra milyen válaszokat fognak adni a vállalatok és ez hogyan befolyásolja majd működésüket, stratégiáikat, a munkavállalókkal, a civil szervezetekkel, startupokkal és egyéb stakeholderekkel való együttműködésüket.
Moderál: Bilski Veronika, Wieland és Wieland Kft.
Grafikus jegyzetelés: Remarker Kft.

13.00 – 13.30 Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja pályázatának eredményhirdetése és díjátadója, a nyertesek bemutatása 4 kategóriában:
• Esélyteremtő üzlet
• Jövő gazdasága
• Zöld egyensúly
• Mindenki társadalma

A díjakat átadják az Effekt 2030 – a közösségi befektetések díjának zsűritagjai:
• Matolay Réka, PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
• Nagy Bálint, lapigazgató, Pénzcentrum.hu, Agrárszektor, HelloVidék
• Pogány Éda Glória, üzleti fenntarthatósági vezető, Syngenta, Kelet-Európa
• Szabó Gyula, kuratóriumi elnök, Ökoszolgálat Magyarország

13.30 – 14.30 Ebéd, pezsgős koccintás, networking
A cateringet az Élelmiszerbank biztosítja.

A konferencián és díjátadón konferál: Veiszer Alinda, televíziós és rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró.

A konferencia ideje alatt folyamatos meetup és networking lehetőség az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja bíráló bizottsága szavazatai alapján döntőbe került és díjazott vállalatok képviselőivel.

Részvételi díj:
• 18 400 Ft + ÁFA nem Effekteam tagok részére
• 14 720 Ft vagy 9 200 Ft + ÁFA a bronz vagy silver tagdíjcsomag szerinti kedvezménnyel Effekteam tagok részére
• 8 400 Ft + ÁFA civil szervezetek, magánszemélyek részére
• térítésmentes – az Effekt 2030 díj adminisztrációs költségét fizető vállalatok képviselői részére (1 fő/cég), valamint a platina tagdíjcsomag szerinti kedvezménnyel Effekteam tagok részére (2 fő/cég)

Regisztráció:
A jelentkezési lap letölthető itt:

A kitöltött jelentkezési lapot kérjük visszaküldeni a konferencia@effekteam.hu e-mail címre.

Jelentkezési határidő: 2019. október 1.

A KPMG az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve a vállalati önkéntesség témakörére szervezett CEO Brunch eseményt. A program különleges meghívott előadó vendége Aaron Hurst (USA) a The Purpose Economy c. könyv szerzője beszélt arról, hogy miképp alakítható a dolgozói részvétel dolgozói elégedettséggé. A vállalatvezetőknek fontos szerepük van abban, hogy milyen módon támogatják a vállalati önkéntességet, és miként fordítják vállalatuk javára a pro bono tevékenységekből származó előnyöket.

A program második felében vállalatvezetői panelbeszélgetés zajlott, ahol a meghívott szakértők (Zdravka Demeter Bubalo – HR Senior Vice President, MOL Group; Dale A. Martin – CEO, Siemens; Hevesi Nóra – kommunikációs igazgató, Tesco; György Ágnes – HR igazgató, Evosoft; Mike Carlson – Partner, KPMG) a „A dolgozói elköteleződéssel járó önkéntes programok üzleti racionalitásai és megtérülései” témáját járták körül.

A KPMG minden évben elkészíti CEO Outlook felmérését, amiben a cégvezetőket kérdezi meg, milyen üzleti kihívásokkal szembesülnek, milyen kockázatokra számítanak a jövőben. Idén többek között azt emelte ki, hogy a világ legnagyobb vállalatvezetőinek kétharmada szerint az agilitás az üzlet új “fizetőeszköze” és amennyiben valaki nem képes alkalmazkodni, az hamar feleslegessé válhat. Emellett hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás vált a legnagyobb üzleti kockázattá. A vállalati önkéntes programok azért fontosak, mert felhívják az egyének figyelmét az őt körülvevő környezet problémáira, a sok egyéni vállalás közösségivé formálható, amiben a vállalatoknak is szerepük van.

Az eseményen készült videó ITT érhető el.