A 21. század valódi kihívása az, hogyan vagyunk képesek a tudásunkat hálózatban megosztani és közös javunkra fordítva felhasználni. Hogyan tudunk win-win helyzeteket elérni az üzleti működés során? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb hatást és eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk ötödik szakmai napján a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, számba véve mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.
A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben vagy akár munkánk során. Az egyik legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, a szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Szerencsére azért egyre inkább terjed az a gondolkodás, hogy törekedjünk azokra a megoldásokra, melyek minden fél számára előnyösek. A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik a feleket, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.
“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – kezdte előadását Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását. Kiemelte, hogy az úgy nevezett puha erőforrások sokkal fontosabbak, mint a kemény erőforrások, hiszen például a megromlott partneri kapcsolatokat sokkal nehezebb helyreállítani, mint egy elromlott gépet. A 21. század egyre inkább interdependens, legnagyobb kihívása, nem az, hogy az ember mit tud, hanem az, hogy tudását hogyan tudja hálózatban biztosítani és felhasználni.
A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de ennek a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.
A regionális érintetti stratégia kialakításáról beszélt Pogány Éda, a Syngenta kelet-európai régiójának fenntarthatósági vezetője. „Nem működhetünk tovább a szokásos üzletmenetben, hanem már a jövőbe kell nézni ahhoz, hogy nagyobb pozitív, produktív és regenerálható hatást érjünk el” – mondta. Ehhez érteni kell pontosan, hogy mi magunk hogyan járulhatunk hozzá a szükséges modellváltáshoz és demonstrálni kell, hogy a vállalatunk nem csupán az azonnali aggodalmakra, problémákra keres megoldást, de a hosszútávú üzleti fejlődésre is.
„A világ élelmiszereinek egy harmada hulladékként végzi” – hívta fel a figyelmet az egyik fő globális élelmezési problémára Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs igazgatója, aki beszélt a Tesco és az Élelmiszerbank közötti együttműködés keretében megvalósuló élelmiszermentési programól, annak hatásairól és eredményeiről. Az elmúlt pénzügyi évben közel 6500 tonna élelmiszerfelesleget adományoztak az Élelmiszerbanknak, aki az ételeket rászorulóknak juttatja el.
Az előző válság nyomán kialakult fiatal diplomás munkavállalókat érintő kihívás megoldására kialakított együttműködést mutatta be Dr. Tompa Gábor, a Nestlé kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója. Ebbe a közös munkába nem csupán partnervállalataikat vonták be, de a kormányzati szereplőket is. Létrehoztak egy best practice kötetet, egy a szakmai gyakorlati tapasztalat iránti minőségi ajánást és az új magyarországi szakképzési reformban is szerepet vállaltak, ahová érintetti párbeszéd keretében becsatornázták azokat a vállalati tapasztalatokat, melyekkel az országos reform hatékonyabbá válhatott.
A délutáni workshop során a résztvevők beszélgettek a korábbi előadások témáiról és arról, hogy mi lehet az ő saját szerepük abban, hogy egy új, fentarthatóbb üzletvitelhez térjünk vissza. A workshopokat vezette: Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője, Márta Irén, a BCSDH igazgatója, és Szederkényi Zita, a BCSDH “A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője, a beszélgetéseket szakmailag támogatta Brand Éva, Hevesi Nóra, Pogány Éda és Dr. Tompa Gábor.
Kotschy-Korpás Zsuzsanna, az E.ON környezetvédelmi szakterület vezetője és Vadovics Edina, a GreenDependent szakmai igazgatója bemutatta a partnerségen alapuló Energia Közösségek programot, melynek során 2014 óta segítik közösen ügyfeleik megtakarítását. Céljuk megmutatni azt, hogy rengeteg pénzt és energiát takaríthatunk meg, apró változtatásokkal. A közösségek így képesek megspórolni átlagosan éves energiafogyasztásuk 7-8%-át. Több, mint 4.000 résztvevő csatlakozott már a programhoz, 1070 háztartás versenyzett eddig és a program folytatódik.
A napot ismételten vezetői interjú zárta. „Milyen legyen az új normális, ahova visszatérünk?” – tette fel a kérdést Brand Éva, az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Az őszinte beszélgetésben szó volt a Fenntartható fejlődési célokról, ezek prioritásáról a válság előtt és most a válság alatt is, kiemelve a személyes prioritások megváltozását is. Szóba került a csapat, az őszinteség, a hitelesség fontossága, a felelős hibázás kultúrája és az is, hogy néha meg szabad, sőt, kell mutatni a vezető emberi oldalát is.
