Budapest, 2020. február 25. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) meghívására Magyarország adott otthont a közép-kelet-európai Regionális Vállalatvezetői Konzultációnak, ahol Filippo Veglio, a WBCSD igazgatójának szakmai vezetésével beszélgettek vállalatvezetők, regionális vezetők és szakmai szervezetek vezetői a vállalatok szerepéről a Vision 2050 megvalósulásában.

 A 2010-ben az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) által kiadott Vision 2050 legfőbb üzenete, hogy a szokásos üzleti tevékenység nem fenntartható. A jelentés megvizsgálta, hogy nézhet ki egy fenntartható világ 2050-ben, ahol 9 milliárd lakos megfelelő életkörülmények között él a Föld eltartóképességének határain belül, hogy az üzleti életnek milyen szerepe van a jövőkép megvalósításában. A Vision 2050 hazai cselekvési terve a BCSDH most záródó Action 2020 Magyarország programja.

Az elmúlt 10 évben a Vision 2050 alapvetései kiállták az idő próbáját. Pontosan határozta meg a rendszerszintű változás szükségességét, előre jelezte a legfontosabb cselekvési területeket, beleértve olyan új koncepciókat is, mint a körforgásos gazdaság, amelyek azóta már szilárdan beépültek a tágabb üzleti környezetbe.” – mondta el felvezetőjében Filippo Veglio, a WBCSD igazgatója„Azonban a világ, amelyben a vállalatok is működnek folyamatosan változik, a társadalmi feszültségek és a környezeti hatások egyre növekszenek, és alapvető kérdéseket vetnek fel a gazdaság  társadalomban betöltött szerepéről. Számos téma fontossága megnőtt, vagy kritikus új területként jelenik meg. Szükségessé vált a Vision 2050 frissítése.”

„2020-ban egy fejezet lezárul. Mi is összegezzük Action 2020 programunkat. Most a cselekvés és teljesítés évtizede következik.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke. – „Ezért is fontos újra meghatározni azokat a kulcsfontosságú „megoldandó” kihívásokat, amelyekkel a vállalatoknak a következő években szembe kell nézniük. A felülvizsgálat lehetőséget kínál a társadalmi, gazdasági és politikai változások elemzésére, és a felmerült új kritikai elemek beépítésére. Ezen a folyamaton keresztül megújított kollektív, pozitív, üzleti cselekvési és vezetési menetrendet hozhatunk létre az elkövetkező évtizedre. A jövőt az határozza meg, amit most teszünk, de a mozgásterünk egyre szűkül. A BCSDH a következő évtizedben is fontos szerepet kíván játszani a valódi cselekvés elindításában, amely egy valódi fenntartható világhoz vezet.

„Eddigi munkák elismerése, hogy egyedüli közép-kelet-európai állomása lehetünk egy olyan globális egyeztetési folyamatnak, ahol 16 országból több mint 10 ipari ágazatból, több mint 4 millió alkalmazottat és együttesen 2 trillió dolláros éves bevételt képviselve, együtt törekszünk a Vision 2050 frissítésére. Tagvállalataink és partnereink véleménye beépül a várhatóan 2020 októberében bemutatásra kerülő frissített Vision 2050-be.” – tette hozzá Márta Irén, BCSDH ügyvezető igazgatója.

Az esemény fotógalériája

 

***

Filippo Veglio

Ügyvezető igazgató, People Program & Outreach, WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért)Filippo Veglio a People & Senior Management Team ügyvezető igazgatója.

A különböző iparágakban, üzleti szervezetekben, multilaterális intézményekben, civil szervezetekben és az egyetemeken a tagvállalatok magas rangú képviselőinek bevonásával Filippo felügyeli a Világtanács munkáját a következő People programban (amely magában foglalja a Társadalmi Hatást, a Fenntartható Életmódot, a Fenntartható Fejlődési Célokat) és három Outreach funkciót (Kommunikáció, Események és a partner szervezetek Globális Hálózata).

Filippo 2005-ben csatlakozott a WBCSD-hez. Nemzetközi kapcsolatok mesterdiplomáját a Genfi Egyetem Nemzetközi és Fejlesztési Tanulmányok Intézetében szerezte. Filippo svájci állampolgár, hat nyelven beszél, és korábban hivatásos teniszező volt, a svájci csapat Davis-kupa tagja.

„Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban” – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2020. február 19-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető ismertette, hogy az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.

Emellett betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek – sorolta a miniszter.

Palkovics László részletezte, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

Fotó: Véssey Endre

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá.

Közölte: szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.

Fotó: Véssey Endre

Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas-, és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztési céloknak az egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezet megóvása, amelyet az akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv itt érhető el.

(MTI)

A Deloitte Magyarország 19. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál hazánkban. Az őszi pályázati időszakot követően egy 13 tagú, független szakértői zsűri előre meghatározott kritérium-, és pontrendszer alapján értékelte a beérkezett jelentéseket, amelyek közül végül egyhangúan a Magyar Telekom anyaga bizonyult a legjobbnak. Emellett különdíjjal jutalmazták a 2019-ben első jelentő Biofilter Zrt.-t.

 “A Magyar Telekom több ízben nyerte már el a Deloitte Zöld Béka Díjat. Az idei jelentésükben igazán kiemelkedő, hogy az ENSZ fenntarthatósági céloknak megfeleltetett indikátorok mellett, a tudományos céloknak (science based targets) megfelelő stratégiai célkitűzések is megjelentek. Mindemellett nagyon jól követik a fenntarthatósági trendeket és mindig a legkorszerűbb jelentést készítik, amely több éven át végigkíséri a Telekom fejlődését a kitűzött célok mentén. Nemcsak az éves teljesítményről jelentenek, hanem egy teljes folyamatról. A Biofilter magyar családi vállalkozás, amely első jelentőként kapott most díjat. Ma még kevés családi vállalkozásról mondható el, hogy készít fenntarthatósági jelentést. Éppen ezért amellett, hogy környezetvédelmi vállalatként működik és alaptevékenysége is a fenntarthatóságra irányul, példaértékű a vállalat működéséről adott teljes, átfogó jelentés.” – értékelte a díjazott jelentéseket Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke.

A fiatalabb generáció bevonása a fenntarthatósági tevékenységbe kiemelkedően fontos

“Vállalatunkat teljesen átszövi a fenntartható gondolkodás. A fiatalok számára az az üzenetünk, hogy igyekezzenek a mindennapokat okosabban, hatékonyabban, körültekintőbben élni, melyben számos digitális megoldás segíti őket.” – hangsúlyozta Márton Csilla, a Magyar Telekom társadalmi felelősségvállalási szakértője.

“A fiatal generációt igyekszünk bevonni különböző fenntarthatósági projektekbe, ezért a jelentésírás során egy környezetvédelmi gyakornokkal is együtt dolgoztunk. Meggyőződésünk, hogy fiatal gondolkodók és ötletek nélkül egy cég nem tud megfelelő mértékben fejlődni.”mondta Deák Brigitta, a Biofilter Zrt. marketing vezetője.

A 2020-as év kihívásai a jelentéstételben

“A vállalati jelentéstétel 2020-ban jelentős átalakuláson megy keresztül, mivel az új Európai Bizottság rendkívül komolyan veszi a klímaváltozás témáját. Így várhatóan a klímaváltozáshoz kapcsolódó pénzügyi kimutatások új elemként fognak szerepelni a fenntathatósági jelentésekben. Emellett a legnagyobb kihívásokat a megfelelő indikátorok megtalálása, az érintettekkel való kommunikáció, valamint a beszállítói láncok felmérése jelenti. Utóbbi azért fontos, mert nagyban hozzájárul egy vállalat teljes fenntarthatósági képéhez és hatásához. Egyre több olyan vállalatot látunk, amely a különböző iparágakból keresi a saját feladatát és felelősségét a fenntarthatóságban és ehhez nem állnak még rendelkezésre minden iparágban a megfelelő módszertani eszközök és adatok.” – mondta el Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási üzletágának vezetője.

Az idei győztes letölthetőek az alábbi weboldalon. A díjról készült film pedig ide kattintva érhető el.

Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni?  Van-e jó műanyag vagy csak rossz? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja a Siemens GP Budapesti Turbinakomponens-gyárában 2020. február 6-án.

A világ folyamatosan változik, most már nem az a jó vezető, akinél minél több információ rendelkezésre áll, hanem az, aki a helyes döntéseket meg tudja hozni – vetette fel Tobias Panse, a Siemens Gas and Power Budapesti Üzem ügyvezető igazgatója nyitó beszéde során.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2020-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője pedig bemutatta a BCSDH éves szakmai programjának gerincét képező Action 2020 Magyarország programot, melynek fókusztémája 2020-ban az Élelmezés és Természet (Biodiverzitás).

Egy kvíz segítségével ezt követően a résztvevők közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vették végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat.

Dr. Zilahy Gyula, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított arra, hogy az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni. A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

„A Siemens 170 éve alakítja a technológiai fejlődést Németországban és az egész világon. A vállalatalapító Werner von Siemens azt mondta, hogy nem fogja eladni a jövőt a rövidtávú profitszerzés érdekében” – indította prezentációját Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója, aki bemutatta, hogyan hatja át a fenntarthatóság a vállalat működését.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A résztvevők a nap során a gyárat is meglátogatták, ahol különböző méretű turbina-alkatrészek gyártása zajlik.

A nap zárásaként Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a Siemens működéséről, fenntarthatósági törekvéseikről, a multikulturális környezetben való munkáról és a konstruktív, összetartó csapat fontosságáról.

A napról készült képeket ide kattintva érheti el.

39 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának hetedik évfolyama, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 21-én került sor a K&H Banknál.

„A jövő vezetői” tehetségprogram ünnepélyes nyitórendezvénye a BASF Hungária Kft. és az MVÜK Zrt. támogatásával került megrendezésre 2020. január 21-én, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először találkoztak és ismerkedtek meg a program részleteivel, mentoraival és egymással. A rendezvény házigazdája a K&H Bank volt.

A BCSDH tehetségprogramja hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy már 174 végzett tehetséges vezető kapta meg oklevelét és 2020-ban minden eddiginél magasabb számú résztvevővel indul el a tehetségprogram hetedik évfolyama.

„Büszkék vagyunk rá, hogy valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. A program egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. Az eddigi hat évfolyamon végzett hallgatók közel fele indított már fenntarthatósági kezdeményezést vállalatánál és egyre többen válnak közülük saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 91 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.

 

Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság. „Mi sem bizonyítja jobban a program fontosságát és sikerességét, mint hogy a tavalyi értékelés alapján a résztvevők 100 százaléka újra részt venne a programon és ajánlaná másoknak is” – tette hozzá a szervezet elnöke.

„A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba, idén már nyolcra bővül azon kollégák száma, akik megismerkedhetnek a BCSDH tagszervezeteinek fenntarthatósági jógyakorlataival. A képzés előnyei a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók, hatása azonban túlmutat az egyénen: az itt megszerzett tudást a résztvevők nem csak a saját szakmai és privát életükben kamatoztatják, de megosztják a munkatársakkal, így a vállalati kultúra részévé is teszik” – tette hozzá köszöntőjében Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a nyitóesemény egyik házigazdája.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, de még Európában sem tudunk hasonló programról, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 35 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.

Nam Jennifer, a Continental szervezetfejlesztési vezetője és Bori Máté, a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere, mind a ketten a program tavalyi végzettjei elmondták, hogy számukra a szakmai napok folyamatos inspirációt jelentettek, számos ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. Bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.

Az esemény záróprogramját Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel. A résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során több körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan mire a legbüszkébbek.

A 2020-as programban résztvevő 39 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO, BASF, BME, BUD Airport, Continental, E.ON, Eisberg, Essity, Generali, Graphisoft Park, Grundfos, Güntner-Tata, K&H, KPMG, LeasePlan, Legrand, MagNet Bank, MasterGood, McDonald’s, METRO, MVÜK, Nestlé, PPD, Prímaenergia, Shell, Silvestris&Szilas, Syngenta, Tesco, Unilever.

A résztvevők között van Putti Krisztián, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem energetikai mérnök mesterszakos hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Az ajánlás részletei: https://bcsdh.hu/programok/felelos-vallalatiranyitas/

 Az eseményen készült galéria innen érhető el.

2020. január 21. Davos, Svájc: Ma a davosi Világgazdasági Fórumon a Business for Nature – befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója – konkrét lépésre szólítja fel a kormányokat, hogy új megállapodást hozzanak létre a természetért és az emberekért. A 2020-as év történelmi lehetőséget biztosíthat, mivel a világ vezetői és a kormányok több kulcsfontosságú pillanatban találkoznak, hogy meghatározzák a bolygó jövőjét.

A Világgazdasági Fórum ma megjelenő Nature Risk jelentése szerint az üzleti szféra jobban függ a természettől, mint eddig gondoltuk: a természet degradációja miatt 44 billió dollárnyi gazdasági érték megteremtése forog kockán.

A Business for Nature közösség több mint 360 vállalata már elköteleződött amellett, hogy segíti a természeti veszteségek visszafordítását. Ezzel arra a valós és jelentős kockázatokra reagálnak, melyek a gazdaságokat, közösségeket és az általános megélhetést veszélyeztetik.

Van cselekvés, de ez nem elég. A vállalatoknak sürgősen növelniük és gyorsítanuk kell az erőfeszítéseiket, valamint ambiciózus politikára van szükségük ahhoz, hogy ösztönözhessék az átalakulást, amely a világ tudósai szerint szükséges az éghajlatváltozás enyhítéséhez, a fenntartható növekedés előmozdításához és a biodiverzitás csökkenésének megállításához.

Az ajánlások kidolgozása érdekében a Business for Nature több száz vállalattal működött együtt 15 különböző szektorból, öt kontinensről, valamint számos más szervezettel is.

  1. Irány és ambíció biztosítása: a tudomány által meghatározott globális célok adoptálása a természeti károk visszafordításáért 2030-ra, valamint a globális vészhelyzet felismerése.
  2. A természetre, az emberekre és az éghajlatra vonatkozó politikák összehangolása, integrálása, érvényesítése: az ENSZ koherenciájának fokozása, a természet beépítése a kormányzati politikák középpontjába, a környezetvédelmi törvények hatékony végrehajtásának biztosítása.
  3. Túllépés a rövid távú profit és GDP érdekeken: a természet értékelése és beágyazása a döntéshozásba annak érdekében, hogy a kormányok, vállalatok és pénzügyi szervezetek jobb hosszú távú döntéseket hozhassanak
  4. Társadalmilag igazságos átalakulás finanszírozása: a támogatások és ösztönzők megújítása az innovatív és körforgásos üzleti modellek mellett a természetre pozitív hatást gyakorló tevékenységek segítésére; a természetet támogató pénzügyi megoldások népszerűsítése
  5. Bevonás, engedélyezés és együttműködés: egyesíteni kell az erőket a természet érdekében, ezáltal az állami- és magánszektor sikeresen hajthat végre megoldásokat, illetve cselekvésre felhatalmazhatja fel a társadalmat.

Ezek a határozott természetvédelmi törekvések – amennyiben alkalmazzák őket – új lehetőségeket szabadíthatnak fel, és támogathatják az üzleti szektort, hogy még többet tegyenek, ami viszont nagyobb politikai ambíciókat eredményez. A vállalatok nyomást gyakorolhatnak a kormányokra, hogy fogadják el ezeket az irányelveket, hiszen tudják, hogy a társadalmi és gazdasági jólét, valamint vállalkozásuk sikere az egészséges természeti világon nyugszik. A klímaváltozás és biodiverzitás válságának megoldása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében meg kell védenünk és helyre kell állítanunk a természetet.

A davosi nyitóeseményen beszédet tartó Eva Zabey, a Business for Nature ügyvezető igazgatója azt mondta: „A pénzügyi teljesítménynek nincs jelentősége egy halott bolygón. A vállalatok a háttérben egyesülve szólítják fel a kormányokat, hogy támogassák ezeket az ajánlásokat az egyenlő feltételek és a stabil működési környezet megteremtése érdekében. A természet rejtett értékének és az ökoszisztémák védelmének elmulasztásának gazdasági következményeinek bemutatásával beépíthetjük a természetet a mainstream üzleti, pénzügyi és kormányzati döntéshozatalba.”

Ez az év egyedülálló lehetőséget kínál a nemzetközi megállapodások megkötésére, ahogyan a vezetők tették azt a Párizsi Klímaegyezménnyel 2015-ben. Egy új megállapodás a természetért és emberekért a környezeti és társadalmi fejlődést a gazdasági, politikai, társadalmi és pénzügyi rendszerünk középpontjába helyezheti. A vállalatok egyesülnek és felkérik a világ vezetőit, kormányait, hogy fogadják el a Business for Nature által ma bejelentett irányvonalat – ők pedig készen állnak segíteni. Sok vállalat nem csupán a természet védelme, hanem annak helyreállítása mellett is kötelezettséget vállalt. Az üzleti szféra nem képes ezeket a kihívásokat önmagában megoldani, szükség van a politikai vezetésre további üzleti tevékenységek katalizálása érdekében.

A vállalatok, a kormányok és a civil társadalom csak közösen tudják kiaknázni az új lehetőségeket a globális és rendszerszintű változás megvalósításához azért, hogy minden és mindenki fenntartható módon élhessen egy egészséges bolygón.

 

****

Business for Nature – az üzleti szféra támogatása a politikai ambíciók ösztönzése érdekében

A Business for Nature befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója. Együttesen demonstráljuk az üzlet tevékenységét, és közösen építjük fel az üzleti szféra erős hangját annak érdekében, hogy felszólítsuk a kormányokat a természet degradációjának megfékezésére.

https://www.businessfornature.org/

 

 

A vállalatok és a szervezetek nagy része ma még kizárólag a hulladékgazdálkodással azonosítja a körforgásos gazdaságot

2020. január 15-én került publikálásra az a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről szóló kiadvány, amely a több. mint egy éve alakult Körforgásos Gazdaság Platform által végzett felmérés eredményeit is tartalmazza.

A Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával készített felmérést készített a gazdaság hazai potenciáljáról. A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása és a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése volt.

A hazai válaszadók 38%-a elvárásaiban kiadásként tekint a körforgásos gazdaságra való áttérésre, míg a nemzetközi tapasztalatok szerint, azoknak a vállalatoknak több, mint felénél, ahol már vannak körforgásos projektek, a profit növekedett.

A felmérés rámutatott arra, hogy kiemelten fontos lenne annak megértése, hogy költségcsökkentés érhető el a körforgásos gazdasággal, hiszen az erőforráshatékonyság, a fel nem használt víz, energia és nyersanyag pénzügyi megtakarítást jelent.

„A felmérésből kiderült, hogy még sokat kell tenni azért, hogy a megfelelő anyagkörforgás biztosításával el tudjuk kerülni az értékes erőforrásaink pazarlását. A termelékenyebb és kevésbé erőforrás-igényes gazdaság felé történő elmozduláshoz az ökoinnovációba történő beruházásokra van szükség, ami a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén egyaránt jelentős haszonnal járhat.” – mondta Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója.

A válaszadók szerint a körforgásos gazdaságra való áttérést leginkább segítő tényezők között az állami ösztönzőkön és a jogszabályi intézkedéseken túl a hazai körforgásos stratégia megalkotása és a jó gyakorlatok megismerése is jelentős szerephez kell, hogy jusson.

A három legfontosabb téma, amivel a válaszadók szerint foglalkozni kellene: a jó gyakorlatok megismerése (73%), a fejlesztési (innovációs) lehetőségek (59%), valamint a körforgásos gazdaság fogalmainak és céljainak ismerete (54%).

A felmérés alátámasztotta annak a célnak a relevanciáját, amely a Körforgásos Gazdaság Platformot egy éve életre hívta: szükség van a tudásmegosztásra, innovációra, az üzleti megoldások megosztására és edukációra. A körforgásos gazdaság ma már visszafordíthatatlan, globális tendencia. Ugyanakkor továbbra is sokat kell tenni a teljes körforgás megvalósításáért és a versenyelőny kiaknázásáért.” – tette hozzá Márta Irén.

 

A kiadvány innen tölthető le.

 

 

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

 

Mi a Körforgásos Gazdaság Platform?

2018-ban ünnepélyes keretek között megalakult a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Királyság Nagykövetsége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére. 2019-ben már összesen 80 vállalat és szervezet csatlakozott a Platformhoz, melynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő átállás felgyorsítása tudásmegosztással, közös projektek, együttműködések létrehozásával. A Körforgásos Gazdaság Platformnak kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek. 2019. november 28-án a Platform és a Holland Circular Hotspot közötti megállapodás került aláírásra, amely a nemzetközi tudásmegosztás révén segíti az átállás dinamikusabb pályára helyezését.

 

A kérdőívről

2019 nyarán a Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával felmérést készített a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról. A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása és a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése volt. Az online kérdőíves felmérésben közel 90 szervezet vett részt, melyek 84%-a a vállalati szektorban működik, ezen belül többségük kis- és középvállalat. A kutatás eredményét bemutató kiadvány tartalmaz tizenegy már megvalósult üzleti megoldást is.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, heti 20 órában, rugalmas beosztásban, aktív nappali tagozatos diák jogviszonnyal rendelkező gyakornokot keres hosszú távra.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél szakmai gyakorlatot szerezni, projektmunkában fejlődni és egy elkötelezett csapat tagja lenni, továbbá megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz!

A munkavégzés helye Budapest.

 

Feladatok:

  • BCSDH rendezvények szervezésében, lebonyolításában történő részvétel, adminisztrációs és háttérmunkák
  • Social Media és online kommunikáció tervezésében, megvalósításában történő részvétel
  • Szakmai programok támogatása Action 2020 Magyarország, Körforgásos Gazdasági Platform
  • a „Jövő vezetői” tehetségprogram és ösztöndíjpályázatának támogatása és közreműködés az Alumni programban

Alapelvárások:

  • magas szintű Microsoft Office tudás (Word, Excel, Ppt)
  • angol nyelvtudás
  • precíz és hatékony munkavégzés, megbízhatóság
  • alkalmazkodó készség, rugalmasság
  • saját laptop

A pályázat során előnyt jelent:

  • online kommunikációs ismeretek, tapasztalat
  • WordPress, Canva, Mailchimp ismerete
  • rendezvényszervezési tapasztalat

Jelentkezés: magyar nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj január 28-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre, továbbá jelöld meg fizetési igényed.

Éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön.

    Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy minden jogalkotási és költségvetési javaslata álljon összhangban azzal a céllal, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot. A vészhelyzet az EP szerint Európában és világszerte egyaránt fennáll.


Egy másik klímavédelmi állásfoglalásban az EP arra szólította fel az uniós bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája számára nyújtson be olyan stratégiát, amely alkalmas arra, hogy „a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re” megvalósuljon az „éghajlat-semlegesség”. A képviselők az Európai Bizottság új testületének elnökét, Ursula von der Leyent arra kérték, hogy ez a program tartalmazza azt a célértéket, miszerint 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkenést kívánnak elérni.


A képviselők szerint a légi közlekedés és a hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambiciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást – tették hozzá. Az Európai Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia – szögezték le.

Az állásfoglalás szerint az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük hozzájárulásokat a nemzetközi éghajlati alaphoz. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának legnagyobb részét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.
A képviselők arra is felszólították a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagokra adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Mindkét klímavédelmi határozatot támogatta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja is.

Forrás: MTI;

Képek forrása: REUTERS

2019. november 28-án az első Körforgásos Gazdaság Summiton ünnepélyesen aláírásra került a Magyar Körforgásos Gazdaság Platform és a Holland Circular Hotspot közötti együttműködés.

A pont egy éve, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére megalakult Körforgásos Gazdaság Platform fontos lépést tett ezzel az együttműködéssel a körforgásos gazdaság elterjesztésért. Ezzel az összefogással lehetőség nyílik a legjobb nemzetközi körforgásos példák, tudás és eszközök megismerésére, a hazai tapasztalatok megosztására, a kormányok közötti lehetséges együttműködésre az EU célok eléréséhez szükséges jó megoldások megosztásával. A rendezvényen ünnepélyesen csatlakozókkal együtt a Platfomnak már 80 tagja van.

„Büszke vagyok arra, hogy a Holland Circular Hotspottal most létrejött együttműködéssel egy olyan nemzetközi, élenjáró tudáshoz kaphatunk hozzáférést, amivel a Magyar Körforgásos Gazdaság Platform egy dinamikusabb pályára tudja állítani a körforgásos gazdaság térnyerését hazánkban. A vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével elérhetjük célunkat, a fenntartható gazdaságot.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke. „A BCSDH-nak és partnereinek kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek.” – tette hozzá.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

A Körforgásos Gazdaság Platform által, a végzett felmérés alátámasztotta, hogy a mai állapot szerint a vállalatok nagy része még a hulladékgazdálkodással azonosítja a körforgásos gazdaságot. Megfogalmazódott az igény az ismeretek megosztására, a jó gyakorlatok és üzleti megoldások bemutatására. Maguk a megkérdezettek erősítették meg, hogy ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra, tudásmegosztásra és állami ösztönzőkre van szükség.

„A körforgásos gazdasági célok csak az érintett szereplők aktív közreműködésével érhetők el, amelyhez szükség van a lehetőség és az érdekeltség megteremtésére is. A lehetőség biztosításában játszik fontos szerepet a Körforgásos Gazdaság Platform, amely megfelelő keretet nyújt a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra részére az összefogáshoz és a tudásmegosztáshoz. Az érdekeltség megteremtése érdekében emellett olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyek segítik a gazdaság szereplőit, hogy elinduljanak ezen az új úton, hogy érdekeltté váljanak az új szemlélet elsajátításában és alkalmazásában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium célul tűzte ki a gazdasági szereplők érdekeinek a jobb megismerését a körforgásos gazdasági célokat rögzítő jogszabályok átültetése során. Ezen kívül a tárca 2019-ben pályázat keretében mintegy 244 millió Ft értékben támogatást nyújtott kis- és középvállalkozások számára a körforgásos gazdasági célkitűzéseiket szolgáló, a hulladék keletkezésének megelőzését vagy a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését, újrafeldolgozását biztosító kreatív és innovatív ötletek megvalósítására irányuló projektekhez.” – mondta el nyitóbeszédében Hizó Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

Kifejezetten erre az eseményre jelent meg angolul a körforgásos gazdaság témájában egyik alap művének számító „Material Matters”, amelybe annak egyik szerzője Sabine RAU-OBERHUBER, aki a Holland Nagykövetség meghívására érkezett hazánkba, adott betekintést a jelenlevőknek.

‘’Ha 9 milliárd földlakó számára szeretnénk biztosítani a tiszta vizet, élelmet, lakóhelyet, megfelelő munkát és jólétet, amint az az ENSZ Fenntartható Fejlődés Célkitűzései között szerepel, azonnal cselekednünk kell a körforgásos és fenntartható gazdaságra történő áttérés érdekében, nehogy túl késő legyen! Nagykövetségünk, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítója, támogatja az Együttműködési Megállapodásban lefektett célokat, különös tekintettel a tudásmegosztásra valalmint a legjobb gyakorlatok megosztására az anyagkörforgást illetően.’’ – emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

A körforgásos gazdaság arról szól, hogyan tudjuk újragondolni a nyersanyagok és az erőforrásaink felhasználását annak érdekében, hogy egy hulladék- és kibocsátásmentes fenntartható gazdaságot alakítsunk ki. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi ú.n “lineáris model”-től, amely a “kitermelünk, gyártunk, kidobunk ” vonalán halad, át kell mozdulnunk a körforgásos gazdasági modell felé: “csökkentsünk, újrahasznosítsunk, visszaforgassunk”  – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Bank N.V. Magyarországi fióktelepe vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként üdvözölte az együttműködést.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2019-es támogatóinak: