Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére és a gazdasági szféra szereplői felé pedig immár alapvető elvárás.  Szinte minden nap találkozunk etikai kérdésekkel, legyen az a privát életünkben, ügyintézés közben vagy a munkánk során. Ami igazán nehéz az etikus viselkedésben az, hogy a mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is felismerjük, hogy rólunk, a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra.

„A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés szakmai napján azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk a résztvevőkkel, amelyekkel biztosítható egy vállalat felelős működése.

A szakmai napot Jan Hanus, a Telenor vezérigazgatója, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Zrt. törökbálinti központjában.

„Az intelligencia arra való, hogy jobban megértsük a világot. Az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot” – vezette fel dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a napot. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről, az átláthatóságról és a beszámolás fontosságáról.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter rámutatott arra, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolya, ügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső  átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.

A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoportszintű etikai megbízottja, dr. Füredi Orsolya bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit és és a „whistle-blowing” folyamatát.

A Telenor Magyarország szenior megfelelőségi tanácsadója, Mosonyi Szabolcs a vállalat megfelelőségi gyakorlatának prezentációja után egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét a témában.

Tóth Valentin, a Coca-Cola közösségi ügyeinek vezetője, a valódi párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a fenntarthatósági jelentés készítése és publikálása során, emellett arról is mesélt hogyan lehet egy a nem pénzügyi beszámolót izgalmasan, közérthetően és a célcsoport figyelmét felkeltve tálalni.

A folyamat a fontos, a jelentés ennek a folyamatnak a végterméke – foglalta össze a gondolatmentet Szabó István, a KPMG szenior menedzsere, aki Kerekes Évával, a KPMG tanácsadójával egy izgalmas szimulációt is levezetett, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója támogatta aktív részvételével.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről etikusan működjön minden szintjén, másrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel. Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

“A legfontosabb, hogy mindig önmagad légy” – mondta a napot záró vezetői interjúban Jan Hanus, aki személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

Köszönjük a Telenor Magyarországnak a vendéglátást és mentorainknak szakértelmüket, hozzájárulásukat a nap sikeréhez!

Csizmadia Edit tölti be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetői pozícióját 2019. szeptember 1-től.

Az új szakmai vezető Galambosné Dudás Zsófia munkáját folytatja kibővített feladatkörrel, aki a közelmúltban megszületett harmadik gyermekével otthon maradva, a következő éveket a családjának kívánja szentelni.

Csizmadia Edit több, mint 10 éves fenntarthatósági és kommunikációs szakmai tapasztalatát több szerepben szerezte: dolgozott a Gazdasági Rádiónál CSR műsort is koordinálva, a KÖVET Egyesület kommunikációs munkatársaként részt vett többek között a CSR Piac és más konferenciák, képzések szervezésében, vállalati fenntarthatósági projektekben. A Denkstatt Kft. tanácsadójaként számos cégnek segített a fenntartható vállalati projektek megvalósításában, több civil szervezettel közösen végzett kutatásokat. Ipari tapasztalatot közvetlenül is szerzett a MOL Nyrt-nél, fenntarthatósági szakértőként. Az évek alatt több munkakörében is dolgozott együtt a BCSDH-val.

Az immár 90 tagvállalatot számláló szervezet egy újabb fejlődési szakaszba ért. A bővülő tevékenység szükségessé és lehetővé teszi, hogy az új szakmai vezető teljes munkaidőben, az eddigiekhez képest kibővített munkakörben lássa el feladatát.

Az új szakmai vezető feladatai közé tartozik az Action2020 Magyarország programon túl, az Action2030 program stratégia kidolgozása, a Körforgásos Gazdaság Platform szakmai vezetése a BCSDH részéről és az ezekhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok koordinálása, valamint az BCSDH bővülő szakértői funkciója is.

Csizmadia Edit elsődleges célja, hogy az Action 2020 Magyarország méltó lezárása után, az ott megkezdett szakmai program egy hasonlóan sikeres, a mai világ kihívásaira választ adó programban folytatódjon, amely kellő inspirációt nyújt a fenntarthatóság mellett elkötelezett hazai vállalatvezetőknek.

Továbbá fontos feladatának tartja, hogy a Körforgásos Gazdaság Platform valódi hatást tudjon elérni regionális és országos szinten is, a vállalatok aktív részvételével, a körforgásos gazdasági modell elterjesztésében.

Getting Things Done workshop „A jövő vezetői” résztvevőinek és az Alumninak

Immár hagyományteremtő módon, idén harmadik alkalommal zajlott „A jövő vezetői” tehetségprogram aktív és alumni résztvevőivel az idei nyárzáró Getting Things Done workshop, ahol idén először a Társadalmi Tőke Munkacsoport tagjait is meghívtuk. A képzést Istenesné Solti Andrea, a Shell regionális HR igazgatója nyitotta meg és röviden mutatta be a Shell  fenntarthatósági tevékenységét.

A tehetségprogram résztvevői készülnek a csapatok évzáró projektprezentációra. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a dolgukat, illetve vezetői munkájukhoz egy kis extra segítséget adjunk, a Hamar productivity által felajánlott Getting Things Done workshopon ismerkedhettek meg – az Alumnival és a Társadalmi Tőke Munkacsoporttal közösen – a hatékony munkaszervezés művészetével.

A nyárzáró képzésen a résztvevők praktikus ötleteket, szokásokat sajátíthattak el például az átlátható prioritásokról, a rendezett e-mail fiókról, a jól tervezett és betartott határidőkről vagy a megbízható delegálásról. A résztvevők három óra során betekintést nyerhettek a módszer lényegébe, gyakorolták saját teendőik rögzítését, tisztázását és rendszerezését. Emellett feltehették kérdéseiket és megoszthatták tapasztalataikat is.

Ezúton is köszönjük a Shell Hungary vendéglátását a csoport nevében!

***

A GTD®-ről bővebben:

David Allen a nyolcvanas évek óta foglalkozik hatékonysággal, a módszert bemutató Getting Things Done könyve pedig 2001-ben jelent meg és számos szervezet és üzletember alkalmazza. 2015-ben átírta és bővítette az eredeti könyvet, hiszen a 2001-es eredeti megjelenés óta számos kutatás vizsgálta a GTD életünkre és munkánkra gyakorolt pozitív hatásait, ezért az új kiadásban David Allen külön fejezetet szentelt ezen eredmények összegzésére.

Itthon az új kiadás a HVG Könyvek gondozásában jelent meg ugyanez év novemberében. A könyv szakmai partnere a Hamar Productivity Consulting.

Bővebb információk: http://www.hamar.hu/gtd/

Köszönjük támogatóinknak!

A GreenDependent Kislábnyom hírlevelében megjelent, a karbonsemleges rendezvények szervezéséről szóló cikkben, Márta Irén, szervezetünk igazgatója nyilatkozik a BCSDH gyakorlati tapasztatairól.

Beszél arról, hogy miért tartja fontosnak a BCSDH példamutató szerepét, hogy számos tagvállalat már szintén csatlakozott a kezdeményezéshez és egyre többen gondolkodnak azon, hogy legalább a legnagyobb rendezvényeiket karbonsemleges módon szervezzék. Cél a minél kevesebb karbonkibocsátással járó teljes működés.

GreenDependent kiszámolja egy adott tevékenység – például rendezvény, repülőút vagy irodai működés – teljes CO2 kibocsátását, valamint azt is, hogy ez a kibocsátás hány darab őshonos gyümölcsfa ültetésével semlegesíttethető. És azok beszerzését illetve elültetését is megszervezi. Ők segitík a BCSDH-t is a karbonsemleges rendezvényeik szervezésében.

A teljes cikk itt olvasható.

 

A BCSDH 2019. áprilisi elnökségi ülésén döntött a Tanácsadói Testület létrehozásáról, melynek célja a növekvő tagság hatékonyabb képviselete és elkötelezése a BCSDH tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése érdekében.

A Tanácsadói Testület tagjai az üzleti szektor széles körét képviselő, aktív BCSDH tagok: Baja Sándor (Randstad), Bujdosó Andrea (Shell), Flórián László (Rossmann), Horváth Ágnes (Progress Étteremhálózat Kft./ McDonald’s), Horváth Imre (Metro), Török László (Grundfos).

A Testületbe „A jövő vezetői” Alumni is delegált egy képviselőt. A benyújtott pályázatok megismerése után az Alumni tagok szavazata alapján  Katona Sarolta (Budapest Airport) képviselheti a fiatal vezetőket.

A mandátumuk 3 évre szól.

A Tanácsadói Testület feladatai közé tartozik többek között a BCSDH Elnökségének éves stratégiai ülésén való részvétel, a BCSDH szerepének erősítése a személyes kapcsolatrendszer által, illetve a BCSDH képviselete külső rendezvényeken.

 

A Tanácsadó Testület vállalati tagjai:

Baja Sándor

ügyvezető igazgató,

Randstad Hungary Kft.

A világ második legnagyobb személyzeti tanácsadó cégének – a Randstadnak – magyarországi leányvállalatát Baja Sándor irányítja.
Baja Sándor a Randstadhoz történő igazolása előtt az LG Electronics regionális operatív igazgatója volt. Korábban FMCG területen szerzett tapasztalatot, többek között az Eckes-Granini franciaországi marketing igazgatójaként, valamint a Borsodi Sörgyár kereskedelmi igazgatójaként dolgozott. A szakember üzleti tapasztalatainak legfőbb tanulságairól 2004-ben könyvet is kiadott Marketingkalandok – Márkák a gyakorlatban Budapesttől Párizsig címmel. Nemzetközi közgazdász szakos tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte Moszkvában, majd a Párizsi Kereskedelmi és Iparkamara diplomáját is megszerezte.

 

Bujdosó Andrea

Igazgatóság elnöke, Sales excellence lead – EMEA

Shell Hungary Zrt.

2009-ben csatlakozott a Shell Hungary Zrt.-hez, az euroShell Card üzletág közúti fuvarozói területéért volt felelős Magyarországon és Romániaban, majd a két ország teljes euroShell Card üzletágát irányította. 2012 elejétől a felelősségi köre a bolgár euroshell Card üzletág irányítására is kiterjedt. 2014-től az EMEA régió B2B üzletágaiban az értékesítési kiválóságfejlesztést támogatja.
2017-től a Shell Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke. Igazgatósági elnöki szerepe mellett tovább folytatja munkáját, mint az értékesítés kiválósági fejlesztéséért felelős vezető Európában, a Közel-Keleten és Afrikában – közölték.
Karrierjét Romániában, Temesváron kezdte értékesítési területen, 1997-től pedig 10 éven keresztül a Xerox Magyarország Kft.-nél dolgozott értékesítési és marketing, valamint üzletágvezetői pozíciókban.
Tanulmányait a Temesvári Tudományegyetem informatika szakán, illetve az Open Business School MBA programjának keretein belül végezte.

 

Flórián László

ügyvezető igazgató

Rossman Magyarország Kft.

Flórián László 2012 óta a Rossmann Magyarország ügyvezető igazgatója. A tavalyi év végéig a vállalat cseh piacáért is felelős volt és korábbi munkahelyén a Baumaxnál a romániai leányvállalat értékékesítési igazgatójaként is dolgozott. Ennek köszönhetően tárgyalási tapasztalata kiterjedt nemzetközi szinten is.
Ügyvezetőként a célja, hogy minden évben jobb teljesítményt nyújtson, mint a versenytársak. De a piaci részesedés növelése mellett, a mennyiségi és minőségi expanziót, az innovatív marketinget és kommunikációt, folyamatosan bővülő és megújuló választékot valamint a következetes árpolitikát is fontosnak tartja. Szereti ha a döntést mihamarabb a gyakorlatba is átültetheti, hiszen ha a vásárló nem érzékeli a változást a saját bőrén, akkor az az intézkedés semmit nem ér.

 

Horváth Ágnes

ügyvezető igazgató, Progress Étteremhálózat Kft. (McDonald’s) 

Alapító elnök, Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány

Friss diplomás élelmiszeripari mérnökként véletlenül bukkant egy hirdetésre az egyik budapesti McDonald’s étteremben. A márka közel állt hozzá, a fejlődés lehetősége megfogta és azonnal jelentkezett. Rendszerető, rendszereket szerető emberként nagyon könnyen tudott alkalmazkodni a vállalathoz.  A belépésétkövető évben étteremvezető lett, 2001-től üzemeltetési munkatárs, 2005-től pedig a teljes magyarországi hálózat felügyeletével megbízott üzemeltetési vezető. 2010 óta ügyvezető igazgatóként felel a vállalat és a McDonald’s márka hazai eredményeiért. Éttermeik és ellátási hálózatunk magas szintű üzemeltetésén túl, felelős vállalatként aktívan dolgoznak azon, hogy az üzletmenetük minden területén a fenntartható fejlődés irányelveit tartsák szem előtt. Elkötelezetten dolgoznak együtt a mindannyiuk számára fontos ügyeken. A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítványukra, a márkájuk szíveként tekint: különleges helye van az életében.

 

Horváth Imre

vezérigazgató

METRO Kereskedelmi Kft.

2013 novembere óta vezeti a hazai METRO 2500 fős csapatát, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a több mint 400 ezer rendszeres vásárló partnerük üzleti sikerét támogassák.
Szakmai pályafutása során négy iparágban szerzett marketing és értékesítési szakmai és vezetői tapasztalatokat az FMCG-től a telekommunikáción és pénzügyi szektoron át a kereskedelemig. Több mint nyolc évet töltött vezetőként külföldi munkahelyeken Londonban, Dél-Kelet Ázsiában és Izraelben.
Az elmúlt években a METRO nemzetközi Fenntarthatósági Tanácsának tagjaként is volt alkalma befolyásolni a cégcsoport folyamatos szemléletformálását.
Szabadidejét családi programok mellett szívesen tölti a szabadban, leggyakrabban vízparti túrákon vagy éppen kerékpáros kirándulásokon.

 

Török László

Termelési Alelnöki Iroda Operatív Igazgató

Grundfos 

Pályafutását gépészmérnökként kezdte a Videoton Zrt-nél, majd általános igazgató-helyettesként folytatta a Holding egyik vállalatánál. 2000-től Tatabányán, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft-nél dolgozott, 2008-tól a cég ügyvezető igazgatója. 2019-től a Grundfos Vállalatcsoport Termelési Alelnöki Iroda Operatív Igazgatója. Időközben részt vett a Grundfos Akadémián a “Self and People Management” tréningen, valamint 2009-től része a Vállalatcsoport tehetséggondozó programjának, mint fejlesztő-értékelő. Executive MBA diplomáját az amerikai Purdue Egyetemen szerezte 2008-ban. Marosvásárhelyen született, 48 éves, nős, két gyermek édesapja.

 

A Tanácsadói Testület Alumni tagja:

Katona Sarolta

pénzügyi elemzési menedzser

Budapest Airport Zrt.

2008-ban gyakornokként kezdett a Budapest Airportnál dolgozni, majd junior pénzügyi elemző, pénzügyi elemző, senior pénzügyi elemző pozíciókon keresztül 2019 óta pénzügyi elemzési menedzser a Kontrolling osztályon. “A jövő vezetői” tehetségprogram 2017-es évfolyamán végzett, azóta is az Alumni aktív tagja. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, ahol 2010-ben Okleveles közgazdász diplomát szerzett, kiváló minősítéssel.

 

Két év elteltével másodszor tartott szakmai megbeszélést a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tagjai ezúttal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2017-18-as időszakra vonatkozó előrehaladási jelentése kapcsán 2019. június 13-án a Parlamentben.

A rendezvény célja az volt, hogy a BCSDH és tagvállalatai ismertessék tapasztalataikat és javaslataikat Magyarország fenntarthatósági helyzetével kapcsolatban, melyek beépítésre kerülnek a készülő előrehaladási jelentésbe. Egyúttal bemutatták, hogy cégvezetőként mit tesznek a fenntarthatósági célok megvalósulása érdekében.

A rendezvény elején Dr. Bartus Gábor, az NFFT főtitkára bemutatta a szervezetet és röviden ismertette, hogy hogyan látja a Tanács a fenntarthatóság hazai helyzetét. Elmondta, hogy fenntarthatóság területén számos problémát tapasztalhatunk, és nem csak a környezeti erőforrások, hanem a gazdasági és a társadalmi tőke területén is sok a teendő. Kiemelte azonban, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia – mint Magyarországon a legátfogóbb horizontális stratégia- segítheti ezek javulását.

A BCSDH képviseletében  Ifj. Chikán Attila elnök köszöntötte a résztvevőket és felkérte a jelenlevő 20 vállalatvezetőt véleményük ismertetésére. Tapasztalataik szerint a vizsgált 2017-18-as időszakban a vállalati fenntarthatóság egyre nagyobb mértékben fókuszba került és komoly előrelépések tapasztalhatók stratégiai szinten, de konkrét intézkedések szintjén is például többek között olyan területeken, mint energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás a körforgásos gazdasági modell irányába történő elmozdulás.

Ugyanakkor komoly kihívásokkal szembesülünk a munkaerőpiac, a szabályozók terén. Több résztvevő is hangsúlyozta, hogy nyitott az NFFT-vel és a kormányzattal való párbeszédre a a fenntarthatóság számos területén, annak előmozdítása érdekében.

Köszönjük a gyümölcsöző közös munkát a résztvevő tagvállalatainknak: BDL Kft., Daikin Hungary Kft., DANDELION Kft., Eisberg Hungary Kft., Folprint Zöldnyomda Kft., Future-FM Létesítménygazdálkodási Zrt., Gelbert EcoPrint Kft., Gloster Infokommunikációs Kft., Graphisoft Park SE, K&H bank Zrt., LeasePlan Hungária Zrt., Legrand Zrt., Master Good Kft., Rossmann Magyarország Kft., Siemens Zrt., UTC Overseas Logisztikai Kft.

A klímaadaptációra is fókuszáló esemény a kánikulára való tekintettel „no tie” öltözködési kódnak megfelelően került megrendezésre.

Az eseményről készült galéria a linkre kattintva tekinthető meg.

Az Európai Bizottság egyedülálló „Carbon farming” pályázati lehetőséget hirdet az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) keretében.

A Bizottság célja a lehetséges „Carbon Farming” rendszerek tesztelése kb. 1,7 millió euró összköltségvetésű – (melyből 1 millió euró vissza nem térítendő uniós finanszírozás) – előkészítő projektek keretében, amelyek a későbbiek során az eredményközpontú környezetvédelmi rendszerek mintaprojektjeivé is válhatnak a Közös Agrárpolitika (KAP), valamint az Európai Unió földhasználatról, földhasználat-változásokról és erdészetről szóló rendeletének („LULUCF rendelet”) égisze alatt. (A „carbon farming” olyan rendszer, amelyben a gazdákat és erdőgazdákat a talaj és/vagy az erdők által elnyelt szén-dioxid mennyiségének figyelembevételével ellentételezik).

Benyújtási határidő: 2019. szeptember 24.

A felhívás szövege az alábbi linken elérhető: https://ec.europa.eu/easme/en/section/life/2019-call-proposals-preparatory-projects

Hogyan lehet win-win helyzetekre koncentrálni az üzleti működés során? Hogyan lehet megtartani, motiválni a különböző generációból kikerülő munkavállalókat? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a „Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, annak számba véve mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. Talán a legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Szerencsére azért egyre inkább terjed az a gondolkodás, hogy törekedjünk azokra az eredményekre, ahol minden fél számára előnyös, hiszen egyre többen hisznek az ezen az elven működő sikeres együttműködésekben.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Válaszokat keresve olyan kérdésekre, hogy vajon honnan lehet még munkaerőt mozgósítani? Hogyan egyeztethetőek össze a növekvő elvárások és a régi rutinok? Mennyire vagyunk felkészülve a digitalizációra?

Megyeri Mirtill a Colibri HR Solutions tanácsadója vezette be a résztvevőket az x,y,z generáció világába válaszokat keresve olyan dilemmákra, hogy hogyan lehet az együttműködésüket elősegíteni a munka világában, hogyan lehet őket motiválni illetve megtartani.

Vállalati partnerségi dilemmákra keresve választ dolgozhattak a vezetők olyan problémákon, mint a vízfelhasználás csökkentésére történő összefogás irodaházakban, az ifjúsági együttműködési program újra kalibrálása, illetve a regionális érintetti stratégia kialakításán, együtt dolgozva Schmidt József, a FutureFM vezérigazgató helyettesével, Jakab Judit, a Syngenta kommunikációs munkatársával és Dr. Tompa Gábor, a Nestlé kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatójával.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélgettek Papp Zoltán, a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, Kovács Róbert, a Tendon Kft. tulajdonosa, Kulcsár Sándor, Savencia Fromage and Dairy Hungary Zrt., kereskedelmi igazgatója, Nagy Gréta Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója. Megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de ennek a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A Ronald McDonald Házban tett séta, a történetek és az elhivatottság, ami a Konyári Andreával, a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány operatív igazgatójával, Dr. Ablonczy Lászlóval, az Alapítvány elnökével, valamint Nagyné Bayerl Andreával, a Ronald McDonald Ház vezetőjével történt beszélgetésekből kiderült, mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot ismételten vezetői interjú zárta. Az őszinte beszélgetésben Horváth Ágnessel, a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatójával szó volt bátorságról, csapatról, eltökéltségről, karrierútról és érzékenységről.

Az eseményről készült fotógaléria megtekintéséhez kattintson ide.

Izgalmas programot nyújtott a BCSDH hétvége idén is a résztvevő 13 felsővezetőnek és partnereiknek.

Első nap házigazdája Reng Zoltán ügyvezető igazgató és a Hungrana Kft. volt. A cég szabadegyházi gyárában a látogatók megismerkedhettek a gyár széles termékkínálatával és azok fenntarthatósági vonatkozásaival. Itt a kukorica minden része felhasználásra kerül, készül itt alkohol, izocukor, dextrózok, bio üzemanyag, keményítő, magas fehérje tartalmú takarmány és a biomasszából gáz is. A termékek nagy része számos hazai gyártású világmárkának jelent alapanyagot, a pudingporokkal kezdve, az üdítő és szeszesitalokon keresztül az üzemanyagig.

A nagyon szigorú ISCC EU3 szabvány szerinti működésen túl illetve azzal összhangban, a Hungrana támogatja az újrafelhasználást és anyagában történő hasznosítást, törekszik az erőforrásokkal való felelős gazdálkodásra. A fenntartható fejlődés a Hungrana Kft. egyik legfontosabb minőségfejlesztő motorja.

A gyárlátogatást követően, már a másnapi programhoz közel, a Zselicségben, Kardosfán került sor egy jó hangulatú borvacsorára.

A második napon Handó János, a Katica tanya ötletgazdája és tulajdonosa látta vendégül a csapatot Patcán, aki beszélt küldetéstudatról, a saját útjáról és arról a tudatos építkezésről, ami a Katica tanyát mára egy éves szinten 78.000 látogatót fogadó élményközponttá tette. A Katica Tanya Élményközpont egy olyan öko-tudatos családi park, amelynek fontos küldetése a fenntarthatósági szemléletformálás. Ezt nem mellesleg a gyakorlatban is be tudja mutatni, hiszen mára már 100%-ban megújuló energiával működik, amelyet részben a saját napelemparkjából nyer.

Szintén figyelemre méltó, a saját gyökérmezős szennyvízkezelőjük, ezzel a természetes módon működő megoldással – mindennemű vegyszer vagy energia felhasználása nélkül –tisztítják az Élményközpontban keletkező szennyvizet.

Az élményt felejthetetlenné tette egy valódi középkori kőhajító gép másolatának kipróbálása, amely a vezetők részvételével történt gondos előkészítés után több, mint 200 méterre lőtte ki a rá helyezett kőgolyót.

A két napos programot egy kellemes hangulatú ebéd zárta. Köszönjük a vendéglátó vállalatoknak és vezetőiknek a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Az esemény képválogatását itt találja.

Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vett részt és képviselte az üzleti világ álláspontját az Éghajlatváltozás Magyarországon: Nemzeti Értékelő Jelentés tartalom meghatározó (scoping) munkakonferencián, Szegeden.

A felvezető előadásokat melyeket Ürge-Vorsatz Diána, Antal Z. László és Gál Tamás tartottak, olyan gondolatébresztő előadások követték, amelyek a stakeholderek, érintettek szemszögéből mutatták be a klímaváltozás hazai vonatkozásait.

Itt tartott előadást Márta Irén is, aki a tagvállalatok körében végzett villám-kérdőív alapján, illetve a BCSDH munkáján keresztül mutatta be azokat a pontokat, amelyek a jelentés szempontjából fontosak az üzleti szféra számára.

A vállalatoknak elsődlegesen a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak, illetve az energiafelhasználást érintő hatások prognosztizálása a legfontosabb. A szabályozást és a finanszírozást tekintve, a legérdekesebb számukra, hogy mik a magyarországi vállalások és a nemzetközi klímaegyezmények hogyan érintik a hazai szereplőket. A mérséklési és alkalmazkodási lehetőségek pedig elsősorban a hulladékgazdálkodás, a szemléletformálás és a gazdaság, illetve a vízgazdálkodás és a közlekedés, szállítás területén érdekli a hazai vállalatokat.

A munkakonferencia nagyobb felét a kis csoportokban végzett panel-beszélgetések, és viták tették ki. Az itt végzett munka eredményeként áll össze a klímajelentés tartalma és az elkészítésnek menetrendje. Az IPCC eljárását követve egy kormányzati képviselőkből álló fórum fogja véglegesíteni a Jelentés tartalomjegyzékét.