Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni?  Van-e jó műanyag vagy csak rossz? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja a Siemens GP Budapesti Turbinakomponens-gyárában 2020. február 6-án.

A világ folyamatosan változik, most már nem az a jó vezető, akinél minél több információ rendelkezésre áll, hanem az, aki a helyes döntéseket meg tudja hozni – vetette fel Tobias Panse, a Siemens Gas and Power Budapesti Üzem ügyvezető igazgatója nyitó beszéde során.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2020-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője pedig bemutatta a BCSDH éves szakmai programjának gerincét képező Action 2020 Magyarország programot, melynek fókusztémája 2020-ban az Élelmezés és Természet (Biodiverzitás).

Egy kvíz segítségével ezt követően a résztvevők közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vették végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat.

Dr. Zilahy Gyula, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított arra, hogy az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni. A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

„A Siemens 170 éve alakítja a technológiai fejlődést Németországban és az egész világon. A vállalatalapító Werner von Siemens azt mondta, hogy nem fogja eladni a jövőt a rövidtávú profitszerzés érdekében” – indította prezentációját Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója, aki bemutatta, hogyan hatja át a fenntarthatóság a vállalat működését.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A résztvevők a nap során a gyárat is meglátogatták, ahol különböző méretű turbina-alkatrészek gyártása zajlik.

A nap zárásaként Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a Siemens működéséről, fenntarthatósági törekvéseikről, a multikulturális környezetben való munkáról és a konstruktív, összetartó csapat fontosságáról.

A napról készült képeket ide kattintva érheti el.

2020. január 21. Davos, Svájc: Ma a davosi Világgazdasági Fórumon a Business for Nature – befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója – konkrét lépésre szólítja fel a kormányokat, hogy új megállapodást hozzanak létre a természetért és az emberekért. A 2020-as év történelmi lehetőséget biztosíthat, mivel a világ vezetői és a kormányok több kulcsfontosságú pillanatban találkoznak, hogy meghatározzák a bolygó jövőjét.

A Világgazdasági Fórum ma megjelenő Nature Risk jelentése szerint az üzleti szféra jobban függ a természettől, mint eddig gondoltuk: a természet degradációja miatt 44 billió dollárnyi gazdasági érték megteremtése forog kockán.

A Business for Nature közösség több mint 360 vállalata már elköteleződött amellett, hogy segíti a természeti veszteségek visszafordítását. Ezzel arra a valós és jelentős kockázatokra reagálnak, melyek a gazdaságokat, közösségeket és az általános megélhetést veszélyeztetik.

Van cselekvés, de ez nem elég. A vállalatoknak sürgősen növelniük és gyorsítanuk kell az erőfeszítéseiket, valamint ambiciózus politikára van szükségük ahhoz, hogy ösztönözhessék az átalakulást, amely a világ tudósai szerint szükséges az éghajlatváltozás enyhítéséhez, a fenntartható növekedés előmozdításához és a biodiverzitás csökkenésének megállításához.

Az ajánlások kidolgozása érdekében a Business for Nature több száz vállalattal működött együtt 15 különböző szektorból, öt kontinensről, valamint számos más szervezettel is.

Ezek a határozott természetvédelmi törekvések – amennyiben alkalmazzák őket – új lehetőségeket szabadíthatnak fel, és támogathatják az üzleti szektort, hogy még többet tegyenek, ami viszont nagyobb politikai ambíciókat eredményez. A vállalatok nyomást gyakorolhatnak a kormányokra, hogy fogadják el ezeket az irányelveket, hiszen tudják, hogy a társadalmi és gazdasági jólét, valamint vállalkozásuk sikere az egészséges természeti világon nyugszik. A klímaváltozás és biodiverzitás válságának megoldása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében meg kell védenünk és helyre kell állítanunk a természetet.

A davosi nyitóeseményen beszédet tartó Eva Zabey, a Business for Nature ügyvezető igazgatója azt mondta: „A pénzügyi teljesítménynek nincs jelentősége egy halott bolygón. A vállalatok a háttérben egyesülve szólítják fel a kormányokat, hogy támogassák ezeket az ajánlásokat az egyenlő feltételek és a stabil működési környezet megteremtése érdekében. A természet rejtett értékének és az ökoszisztémák védelmének elmulasztásának gazdasági következményeinek bemutatásával beépíthetjük a természetet a mainstream üzleti, pénzügyi és kormányzati döntéshozatalba.”

Ez az év egyedülálló lehetőséget kínál a nemzetközi megállapodások megkötésére, ahogyan a vezetők tették azt a Párizsi Klímaegyezménnyel 2015-ben. Egy új megállapodás a természetért és emberekért a környezeti és társadalmi fejlődést a gazdasági, politikai, társadalmi és pénzügyi rendszerünk középpontjába helyezheti. A vállalatok egyesülnek és felkérik a világ vezetőit, kormányait, hogy fogadják el a Business for Nature által ma bejelentett irányvonalat – ők pedig készen állnak segíteni. Sok vállalat nem csupán a természet védelme, hanem annak helyreállítása mellett is kötelezettséget vállalt. Az üzleti szféra nem képes ezeket a kihívásokat önmagában megoldani, szükség van a politikai vezetésre további üzleti tevékenységek katalizálása érdekében.

A vállalatok, a kormányok és a civil társadalom csak közösen tudják kiaknázni az új lehetőségeket a globális és rendszerszintű változás megvalósításához azért, hogy minden és mindenki fenntartható módon élhessen egy egészséges bolygón.

****

Business for Nature – az üzleti szféra támogatása a politikai ambíciók ösztönzése érdekében

A Business for Nature befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója. Együttesen demonstráljuk az üzlet tevékenységét, és közösen építjük fel az üzleti szféra erős hangját annak érdekében, hogy felszólítsuk a kormányokat a természet degradációjának megfékezésére.

https://www.businessfornature.org/

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, heti 20 órában, rugalmas beosztásban, aktív nappali tagozatos diák jogviszonnyal rendelkező gyakornokot keres hosszú távra.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél szakmai gyakorlatot szerezni, projektmunkában fejlődni és egy elkötelezett csapat tagja lenni, továbbá megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz!

A munkavégzés helye Budapest.

Feladatok:

• BCSDH rendezvények szervezésében, lebonyolításában történő részvétel, adminisztrációs és háttérmunkák
• Social Media és online kommunikáció tervezésében, megvalósításában történő részvétel
• Szakmai programok támogatása Action 2020 Magyarország, Körforgásos Gazdasági Platform
• a „Jövő vezetői” tehetségprogram és ösztöndíjpályázatának támogatása és közreműködés az Alumni programban

Alapelvárások:

• magas szintű Microsoft Office tudás (Word, Excel, Ppt)
• angol nyelvtudás
• precíz és hatékony munkavégzés, megbízhatóság
• alkalmazkodó készség, rugalmasság
• saját laptop

A pályázat során előnyt jelent:

• online kommunikációs ismeretek, tapasztalat
• WordPress, Canva, Mailchimp ismerete
• rendezvényszervezési tapasztalat

Jelentkezés: magyar nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj január 28-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre, továbbá jelöld meg fizetési igényed.

2019. november 28-án az első Körforgásos Gazdaság Summiton ünnepélyesen aláírásra került a Magyar Körforgásos Gazdaság Platform és a Holland Circular Hotspot közötti együttműködés.

A pont egy éve, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére megalakult Körforgásos Gazdaság Platform fontos lépést tett ezzel az együttműködéssel a körforgásos gazdaság elterjesztésért. Ezzel az összefogással lehetőség nyílik a legjobb nemzetközi körforgásos példák, tudás és eszközök megismerésére, a hazai tapasztalatok megosztására, a kormányok közötti lehetséges együttműködésre az EU célok eléréséhez szükséges jó megoldások megosztásával. A rendezvényen ünnepélyesen csatlakozókkal együtt a Platfomnak már 80 tagja van.

„Büszke vagyok arra, hogy a Holland Circular Hotspottal most létrejött együttműködéssel egy olyan nemzetközi, élenjáró tudáshoz kaphatunk hozzáférést, amivel a Magyar Körforgásos Gazdaság Platform egy dinamikusabb pályára tudja állítani a körforgásos gazdaság térnyerését hazánkban. A vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével elérhetjük célunkat, a fenntartható gazdaságot.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke. „A BCSDH-nak és partnereinek kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek.” – tette hozzá.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

A Körforgásos Gazdaság Platform által, a végzett felmérés alátámasztotta, hogy a mai állapot szerint a vállalatok nagy része még a hulladékgazdálkodással azonosítja a körforgásos gazdaságot. Megfogalmazódott az igény az ismeretek megosztására, a jó gyakorlatok és üzleti megoldások bemutatására. Maguk a megkérdezettek erősítették meg, hogy ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra, tudásmegosztásra és állami ösztönzőkre van szükség.

„A körforgásos gazdasági célok csak az érintett szereplők aktív közreműködésével érhetők el, amelyhez szükség van a lehetőség és az érdekeltség megteremtésére is. A lehetőség biztosításában játszik fontos szerepet a Körforgásos Gazdaság Platform, amely megfelelő keretet nyújt a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra részére az összefogáshoz és a tudásmegosztáshoz. Az érdekeltség megteremtése érdekében emellett olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyek segítik a gazdaság szereplőit, hogy elinduljanak ezen az új úton, hogy érdekeltté váljanak az új szemlélet elsajátításában és alkalmazásában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium célul tűzte ki a gazdasági szereplők érdekeinek a jobb megismerését a körforgásos gazdasági célokat rögzítő jogszabályok átültetése során. Ezen kívül a tárca 2019-ben pályázat keretében mintegy 244 millió Ft értékben támogatást nyújtott kis- és középvállalkozások számára a körforgásos gazdasági célkitűzéseiket szolgáló, a hulladék keletkezésének megelőzését vagy a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését, újrafeldolgozását biztosító kreatív és innovatív ötletek megvalósítására irányuló projektekhez.” – mondta el nyitóbeszédében Hizó Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

Kifejezetten erre az eseményre jelent meg angolul a körforgásos gazdaság témájában egyik alap művének számító „Material Matters”, amelybe annak egyik szerzője Sabine RAU-OBERHUBER, aki a Holland Nagykövetség meghívására érkezett hazánkba, adott betekintést a jelenlevőknek.

‘’Ha 9 milliárd földlakó számára szeretnénk biztosítani a tiszta vizet, élelmet, lakóhelyet, megfelelő munkát és jólétet, amint az az ENSZ Fenntartható Fejlődés Célkitűzései között szerepel, azonnal cselekednünk kell a körforgásos és fenntartható gazdaságra történő áttérés érdekében, nehogy túl késő legyen! Nagykövetségünk, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítója, támogatja az Együttműködési Megállapodásban lefektett célokat, különös tekintettel a tudásmegosztásra valalmint a legjobb gyakorlatok megosztására az anyagkörforgást illetően.’’ – emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

„A körforgásos gazdaság arról szól, hogyan tudjuk újragondolni a nyersanyagok és az erőforrásaink felhasználását annak érdekében, hogy egy hulladék- és kibocsátásmentes fenntartható gazdaságot alakítsunk ki. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi ú.n “lineáris model”-től, amely a “kitermelünk, gyártunk, kidobunk ” vonalán halad, át kell mozdulnunk a körforgásos gazdasági modell felé: “csökkentsünk, újrahasznosítsunk, visszaforgassunk”  – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Bank N.V. Magyarországi fióktelepe vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként üdvözölte az együttműködést.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2019-es támogatóinak:

A Lignomat Kft. és a FALCO Zrt. elhatározásuknak és szándékuknak nyomatékot adva, csatlakozott a Körforgásos Gazdaság Platformhoz a november 6-án Szombathelyen a FALCO Zrt. a Lignomat Kft.-vel, a Soproni Egyetemmel, a FALCO REC Kft.-vel és a FALCO Szombathely Furniture Klaszterrel közös rendezésben, „Fenntarthatóság,- hulladékgazdálkodás és környezetmenedzsment a faiparban”címmel tartott nagyszabású konferencián.

A konferencia célul tűzte ki, hogy szakmai összefogás keretében a Soproni Egyetem bevonásával, készüljön el egy olyan pilot projekt, amely elsősorban a faipari szakmát érintő fenntarthatósággal,- hulladékgazdálkodással és környezetmenedzsmenttel kapcsolatos témakört kívánja kidolgozni.

Bemutatásra került, hogy az EU-s és az IRINYI terv célkitűzéseinek megfelelően, a körforgásos zöld gazdaság kialakítását, miként lehet megvalósítani a faiparon belül, illetve a FALCO Zrt és a FALCO REC Kft. által eddig elért eredmények tükrében pedig igazolást nyert a modell hasznossága.

Felhívták a figyelmet arra, hogy nem csak szakmai körökben, hanem a lakosság széles körében szükséges tájékoztatást adni a témakörrel kapcsolatos kezdeményezésekről az eddig megvalósított és elért eredményekről.

A konferencián elhangzott az is, hogy a projekt megvalósítása nemzetgazdasági érdek is így ezekhez az elképzelésekhez, célokhoz segítségre és támogatásra van szükség a kormányzati döntéshozó szervezetektől.

Márta Irén, szervezetünk ügyvezető igazgatója,  a BCSDH és a Körforgásos Gazdaság Platform bemutatását követően kérte fel az Egyetértési Memorandum aláírására a Lignomat Kft. részéről Schmidt Katalint, a cég ügyvezető igazgatóját, annak tulajdonosa, a PANFA Akkreditált Innovációs Klaszter Elnökét, illetve a FALCO Zrt. részéről Novák Tibort a cég vezérigazgatóját.

Mindkét cég egyetértve a Platform célkitűzéseivel egyértelműen kifejezte szándékát, hogy a tevékenységi területén, továbbá a partneri és szakmai kapcsolataik révén erősíteni és segíteni szeretnék a körforgásos gazdaság megvalósítását.