Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) hazai szervezete
Mi jellemzi a világot 2024-ben? Mitől függ a vasárnapi ebéd? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével? Melyek a jelen legnagyobb kihívásai? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?
„A jövő vezetői” tehetségprogram első, a fenntarthatóság stratégiai megközelítéséről szóló szakmai napján ezeket a kérdéseket jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Markus Kupetz nyitotta meg.
Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a több, mint 140 tagot számláló szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Bemutatójában rávilágított, hogy a jövő legnagyobb kihívásai a fenntarthatóság kihívásai és kiemelte, hogy ezek közül a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség a három legsürgetőbb.
A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita bemutatta a tehetségprogram céljait és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, gazdasági hatásait. Kiemelte, hogy ma már nem azt kell vizsgálnunk, hogy mi a fenntarthatóság, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra van szükség, ami igazi változásvezetőket kíván.
A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára következett, aki beszélt a fenntarthatóság történeti megközelítéséről, az ökoszisztéma szolgáltatásokról és szerepükről a gazdaságban. Emellett egy hasonlaton keresztül bemutatta hogyan működik egy ország gazdasága, azaz mitől függ a vasárnapi ebéd? A sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz kell alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra és hagyományok, azaz társadalmi tőke. Ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire.
Ezt követően a dm PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője, Hittner Krisztina mutatta be a vállalati fenntarthatóság hármas aspektusát szélkerék ábrájukon szemléltetve, majd az egyes területeken tett konkrét tevékenységükbe is bepillanthattunk. Így jógyakorlatokat ismerhettek meg a jelenlévők a fenntartható ingatlangazdálkodás terén tett lépéseikről, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységeikről és a bővülő fenntartható termékkínálatukról és alternatíváikról.
A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán, amelyre csoportmunka keretében keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők. Hogyan, mivel lehet aktivizálni a megkeresésre nyitott ügyfeleket? Mi motiválná a kollégákat az elektromos kerékpárok használatára? Hogyan vezessük be és népszerűsítsük a zöldségek és gyümölcsök papírcsomágolását az áruházakban?
Ebéd után az Unilever kommunikációs menedzserének, Lengyel Krisztinának az előadása következett, amelyből megtudhattuk, hogy a felelős, fenntartható gondolkodás és megközelítés az Unilever történetének kezdetéig visszanyúló gyökerekkel van jelen a vállalat életében, beépülve a startégiájukba, mind a mai napig. Előadása során a termékekhez kapcsolódó fenntarthatósági eredményeiket termékek szemléltetésével mutatta be, valamint beszámolt egy saját innovációjukról is, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez a jégkrémhűtők esetében és amelynek szabadalmát a piac részére szabadon elérhetővé tették.
A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése.
A házigazda Siemes Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek középpontjában az energia szén-dioxid-mentesítésének célja áll teljes értékláncuk mentén.
A nap utolsó előadásában ismét tudományos górcső alá került a fenntarthatóság: Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadása következett. Bemutatta az ökomodernizáció korlátait, mint a szétválasztást, a probléma áthelyezést és a visszapattanó hatást. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg. Végül beszélt a hálózat szerepéről a gazdasági gondolkodásban, vagyis arról, hogy a világ bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.
A szakmai program részeként a résztvevők gyárlátogatáson is részt vettek Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során számos érdekes információt tudhattak meg a turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.
A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, de emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás, energiatranzíció kapcsán releváns téma is felmerült, mint pl. az energia és annak tárolása, és hogy mindezek milyen kihívásokat tartogatnak a jövő vezetői számára. Árpád is rámutatott, hogy a ma logikus gondolkodásával az a baj, hogy a fenntarthatóság kihívásait nem lehet megoldani velük, teljesen más alapokon nyugvó, ma még szokatlannak, innovatívnak számító gondolkodásra van szükség.
A tavaly év végén lezajlott vezetőségi választást követően megtartotta alakuló ülését a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetősége Bori Máté, az Alumni vezetője, az ALD Automotive I LeasePlan operációs igazgatója irányításával a LeasePlannél.
A vezetőség nemcsak megtervezte a 2024-es év Alumni programjait, hanem rögtön el is kezdte szervezésüket, melyek között kávéházi felsővezetői beszélgetés és laborlátogatás is szerepel. A vezetőség két eseményt tervez a tavaszi időszakban és egyet ősszel, hogy a frissen végzett évfolyamot is köszöntsék majd a közösségben. A részletekről a BCSDH e-mailben és a LinkedIn csoporton keresztül tájékoztatja az Alumni szervezet tagjait. Emellett a vezetőség döntést hozott arról is, hogy ezentúl vezetőségi választás egységesen minden évfolyamban 3 évenként lesz, vagyis a következő 2026-ban. Ez alól kivétel az aktuálisan végző évfolyam, melynek képviselője a képzés végén kerül megválasztásra és becsatlakozik a vezetőség munkájába. A vezetőség megköszönte a leköszönő Alumni vezető, Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője lelkesedését és munkáját, aki 2020-tól látta el a feladatot és tett sokat a közösségért.
Az Alumni vezetősége és BCSDH is várja már a következő találkozást. Addig is örömmel veszik a közösség javaslatait, ötleteit az évfolyamok képviselői, Bori Máté, az Alumni vezetője és Szederkényi Zita „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szektorokon átívelő, több mint 140 vállalatot számláló tagsága lehetővé teszi a karbonsemleges működés és a rendszerszintű folyamatok felgyorsítása érdekében létrejövő partnerségek hatékony előmozdítását. A szervezet harmadszor rendezte meg a tagvállalatoknak szóló Fenntarthatósági Partnerkeresőjét 2024. január 23-án. Az esemény házigazdája, az UniCredit Bank képviseletében Tóth Balázs elnök-vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket.
A Race to Zero program keretében szervezett eseményen 27 vállalat mutatta be a fenntarthatósági termékeit és szolgáltatásait, köztük olyan egyedi és új megoldásokkal, mint a pszichoszociális kockázatértékelés, a napelemek hatékonyságát növelő innovatív megoldás, digitális platform a fenntarthatósági ügyek támogatásáért, vagy egy módszertan a fenntartható rendezvényszervezésért. A klímacélokat támogató lehetőségek mellett szép számmal voltak a biodiverzitást segítő megoldások is.
Az együttműködés az egyetlen módja annak, hogy élére álljunk annak a rendszerszintű változásnak, amelyre a világnak szüksége van a klímavédelem és -adaptáció érdekében. Csak együtt tudjuk megvalósítani azt, amit egyetlen vállalat sem tudna megtenni önmagában.” – hangsúlyozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.
A bemutató rövid előadásokat informális beszélgetések követték, ahol a nagy számú érdeklődő, fenntarthatósági megoldásokat kereső vállalat találhatta meg potenciális együttműködő partnerét.
Már itt is megjelentek a BCSDH 2024-es fókusztémáját, az emberi értéket, a társadalmi egyenlőtlenségeket is érintő területek, a dolgozói jólléttel, az emberi tőke megbecsülésével, a társadalmi kitettséggel, mentális egészséggel és a hatékonysággal kapcsolatos szolgáltatások is.
Bemutatkozó vállalatok:
Az eseményről készült képgaléria a linkre kattintva érhető el.
Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:
Harmincnégy kiválasztott tehetséges vállalati vezető és egy egyetemista ösztöndíjas a résztvevője az idén tizenegyedik éve útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogramunknak, amely a 2024. január 18-án megrendezett megnyitóval vette kezdetét.
Az eseményt házigazdánk, a fenntarthatóság iránt elkötelezett K&H Bank kommunikációs igazgatója, Horváth-Magyary Voljc Nóra nyitotta meg, aki köszöntőjében bepillantást nyújtott a bank sokrétű fenntarthatósági tevékenységébe.
Ezt követően Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntette a résztvevőket. Nyitógondolataiban elmondta, hogy a mentorok, előadók szakmai együttműködésével a program az elmúlt tíz évben sokat változott, igazodva az üzleti környezet alakulásához. Bíztatta a résztvevőket arra, hogy ragadják meg a program nyújtotta lehetőséget, ahogyan ezt a korábbi évfolyamok résztvevői is tették, hiszen sokan vannak a végzettek között, akik akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén, vagy saját vállalkozás létrehozásával a fenntarthatósági folyamatok katalizátorává váltak.
„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.” – fogalmazta meg és kiemelte, hogy a cselekvés gyors előre mozdításához elengedhetetlen a vállalatok szerepe, így az elkötelezett vezetőké is, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést.
A folytatásban Márta Irén, a ma 142 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket.
Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát: gyárlátogatások, esettanulmányok, elsőszámú vezetői interjúk, szakmai előadások, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.
Inspiráló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel a program tavalyi, jubileumi évfolyamán végzett Tóth Alexandra (szenior digitalizációs és kommunikációs specialista, BASF) és Guti Gellért (minőségbiztosítási mérnök, Budapest Airport-RÜK) a program során megszerzett értékes kapcsolati hálóról és a fenntarthatósági szemléletmódról, amely minden résztvevő számára hordoznak a vállalati életbe implementálható ötleteket, gyakorlatokat.
Bori Máté (operációs igazgató, ALD LeasePlan), „A jövő vezetői” Alumni vezetője kiemelte a közösség erejének és az itt kiépült kapcsolatoknak a fontosságát az elsajátítható vezetői szemlélet és szakmai tudás mellett. A program nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív Alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van. és a kezdetektől több, mint 26 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.
Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel az esemény záróprogramját, amelynek keretében a résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az MVÜK már 7 éve támogatja „A jövő vezetői” tehetségprogramot, hiszen mindkét szervezet számára fontos a tudásmegosztás, a fenntarthatóság és a nyitott vezetők közössége. Az egymással először találkozó program résztvevők és mentorok az este során két körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, a fenntarthatóság hogyan jelenik meg az életükben és milyen, ehhez kapcsolódó kihívásokat élnek meg.
A 2024-as évfolyam résztvevői a következő vállalatoktól érkeztek: ALTEO Nyrt., BASF Hungária Kft., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest Airport Zrt., Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft., Díjbeszedő Holding Zrt., DSM Nutritional Products Hungary Kft., E.ON MyEnergy Kft., Eisberg Hungary Kft., Euroapi Hungary Kft., Fe-Group Invest Zrt.(ALTEO csoport), Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Kft., Henkel Magyarország Kft., Hungrana Kft., KPMG Hungária Kft., KPMG Tanácsadó Kft., Nestlé Hungária Kft., Opten Informatikai Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Szentkirályi Magyarország Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe, Yettel Magyarország Zrt. A résztvevők között van Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázatunk győztese is.
A megnyitó házigazdája és szakmai partnere:
A 2024-es program támogatói:
„A jövő vezetői” tehetségprogram megnyitó és szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója:
Az Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója:
A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.
„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete megválasztotta új vezetőségét, a jelenlegi vezetőség mandátumának lejártával. Az Alumni szervezetet január 1-jétől Bori Máté, a LeasePlan Operációs igazgatója és Integrációs vezetője irányítja. Máté Katona Saroltától, a Budapest Airport Fenntarthatósági vezetőjétől veszi át a stafétát. Az idén végzettekkel együtt az Alumni szervezet immár 10 évfolyam végzettjeit, összesen több mint 300 tagot számlál.
Sarolta az Alumni első vezetőjeként hangsúlyt fektetett arra, hogy felmérje a végzettek igényeit, hogyan kívánnak kapcsolódni a jövőben is a BCSDH-hoz, irányítása alatt megalakult az Alumni vezetőség, melyben minden évfolyam képviselteti magát és elindult a pilot Mentorprogram. A jövőben is aktívan kívánja támogatni a szervezet munkáját. Máté célja folytatni a szervezet már futó, sikeres programjait az Alumni tagok aktívabb bevonásával, a fenntarthatósággal kapcsolatos jógyakorlatok felszínre hozásával és megosztásával, az egymás közötti kapcsolatépítés és a tagok vezetői útjukon való támogatásával. Máté emellett továbbra is képviseli a 2019-es évfolyamot a vezetőségben.
Az újonnan megválasztott Alumni vezető munkáját az évfolyamok képviselői támogatják majd. A vezetőség újraválasztott tagjai évfolyamonként a 2014-es évfolyamban Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője, a 2018-as évfolyamban Baranyai Attila, a Nokia Global Logistic Quality Menedzsere, a 2019-es évfolyamban Bori Máté a LeasePlan Operációs igazgatója és Integrációs vezetője és a 2020-es évfolyamban Bohn Márton, a Shell Road Transport Compliance Coordinatora. A vezetőség új tagja pedig Szenes Zsolt, aki a 2016-os évfolyamot képviseli 2024 január 1-től.
A vezetőség célja, hogy az azonos gondolkozású, értékteremtő vállalatvezetők és jövőbeni vezetők számára biztosítsa a lehetőséget tudásmegosztásra, további szakmai fejlődésre és kapcsolati hálójuk bővítésére a BCSDH szellemiségében. Feladata emellett az Alumni szervezet stratégiájának kialakítása, a szervezet hatékonyabb képviselete, a szakmai és informális programok és a szervezet kommunikációjának fejlesztése.
Az Alumni vezetőség tagjai évfolyamok szerint:
- Bori Máté, elnök, LeasePlan
- Guti Gellért, 2023, Budapest Airport
- Nagy Julianna, 2022, KPMG
- Szabó Gábor, 2021, MOL
- Bohn Márton, 2020, Shell
- Bori Máté, 2019, LeasePlan
- Baranyai Attila, 2018, Nokia
- Hőgyész Anna, 2017, Nestlé
- Szenes Zsolt, 2016
- Szabó Csongor, 2015, BASF
- Nagy Andrea, 2014, BCSDH
Gratulálunk a vezetőség tagjainak és jó munkát kívánunk!
Felmerülő kérdések esetén forduljatok hozzájuk bizalommal.
Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója nyerte el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának 2024. évi ösztöndíját. A döntőbe jutott öt legjobb pályázat közül öttagú szakmai zsűri választotta ki a nyertest 2023. november 24-én az E.ON Hungária Zrt-nél tartott döntőben.
A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú módszerekkel mutassa be a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők szakértőktől és gyakorló vezetőktől sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősségvállalás alapelveit.
2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.
A döntőben Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus-mérnök hallgatója, Babos Boróka Dorinka, Bakk Lilla és Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési szak hallgatói, valamint Kárándi Kata, a Debreceni Egyetem gyógyszerész hallgatója vehettek részt. A pályázók munkájukban egyetemük fentarthatóbbá tételére vonatkozóan hoztak javaslatokat.
A szakmai zsűri tagjai: Gál Judit (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Maczelka Márk (SPAR), Márta Irén (BCSDH), Pesti Tímea (LeasePlan ALD) voltak.
Köszönjük munkájukat!
„A jövő vezetői” Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója 2023-ban:
A körforgásos gazdaság mint komplex rendszer, hatékony eszközöket kínál az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására is. Ez a kulcsüzenet állt a 2023. november 23-án kiemelt érdeklődés mellett, közel 180 fővel tartott, immár hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A rendezvényen került átadásra a „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”.
„1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk jelenlegi életmódunk fenntartásához, és az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. A károsodott ökoszisztémák súlyosbítják az éghajlatváltozást, aláássák az élelmezésbiztonságot, és veszélybe sodorják az embereket és a közösségeket. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30%-kal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Azonnali tettekre van szükség ezen a területen is. – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.
Mára már 99 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.
A BCSDH a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről másodszor végzett felmérése szerint a hazai vállalatok 73%-a a termelési folyamatok átalakításában, 66%-uk a hulladékból kinyerhető erőforrásban, illetve 62%-uk a hulladékgazdálkodásban látja a jövőt. Nem a fogyasztói magatartás megváltoztatása lesz az elsődleges mozgatórugója a változásoknak, de a mostani intézkedéseik nagy része a fogyasztókra irányul, ami azért a tudatosság kialakításában fontos szerepet játszhat. A rendszerszintű változások még elmaradnak.
A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára beszélt.
Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, az új kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében. Ambiciózusok a céljaink, és ennek teljesítéséhez nyújt iránymutatást a tavasszal elkészült OECD tanulmány, amiben a BCSDH is jelentős szerepet vállalt.
A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a mostani változásokkal kapcsolatban.
Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Prof.dr.ir Vincent Gruis a Delfti Műszaki Egyetem Lakásgazdálkodás professzora, aki az egyik legfontosabb terület, a környezetkímélőbb és fenntarthatóbb építőipar felé történő átmenetről beszélt és Joost van Dun, az ING Bank körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, hogyan érvényesülhetnek a körforgásos gazdasági szempontok a fenntartható pénzügyek terén.
Camilla Visconti, Circle Economy Consulting tanácsadója a CSRD eszköztárról szóló előadásában felhívta a figyelmet, hogy a CSRD az első olyan reporting rendszer, ahol kötelező jelenteni a körforgásos gazdasági előrehaladásról is.
A KKV-k szerepe a körforgásos átmenetben is kulcsfontosságú, őket segíti a fenntarthatóbbá válás útján az OPTEN ESG Indexe, amit Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Informatikai Kft. stratégiai igazgatója mutatott be.
A körforgásos gazdaság és az ESG kapcsolata volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója, Nyári Károly Gábor, a Grundfos alelnöke és FP&A csoport vezetője és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy különböző ágazatokban miért fontos az ESG megfelelés és miben segíthet az ESG kritériumok teljesítésében a körforgásos gazdaság. A kerekasztal-beszélgetést Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta.
A körforgásos gazdaságra és fenntartható működésre való átmenetben az ESG-tényezőknek a befektetési folyamatba való integrálása kulcsszerepet játszik, mivel a keretrendszer átlátható, fenntartható üzleti gyakorlatot biztosít, amely mérhető és jelenthető. A körforgásos gazdaság és az ESG egyaránt kulcsfontosságú a befektetések kockázatmentesítésének, az éghajlatvédelmi és biodiverzitás kötelezettségvállalások teljesítésének és a jobb növekedés új formáinak kihasználása szempontjából.
Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megreformálására fókuszált Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálásával. A résztvevők között volt: Martin Basila, a Sensoneo alapítója és ügyvezetője, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA-Horváth&Partners Kft. ügyvezető igazgatója és Runtág Tivadar, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram-igazgatója.
Az új komplex hulladékgazdálkodási rendszer elindult, a cél, hogy 3 éven belül már 90%-osan működjön. Sok az előre nem látható kihívás. Sok régebbi kisebb szereplő nem regisztrált a rendszerbe és az illegális hulladékimport mértéke is meghaladja az előzetes becsléseket. A tét nagy, hisz most hasznos alapanyagok tonnái kerülnek a szemétbe. A kötelező visszaváltási rendszer országszerte mintegy 2000 visszaváltó automata telepítésével indul, ami 4000-6000-ra is növekedhet. Nagyon fontos a szereplők edukálása, ezért jelentős és több rétegű kampány indul, hogy a fogyasztók különböző korosztályokból, de a piaci szereplők is értsék az új rendszer minden részletét.
Hazánkban eddig nem látott mélységű és célrendszerű, épületekre vonatkozó zéró karbon ajánlást jelentetett meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). A kiemelt fontosságú 2050-es klímacél eléréséhez cselekvésre hívja az építésgazdaság ágazat szereplőit. Az ajánlást Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke mutatta be.
„Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”
A Körforgásos Gazdaság Csúcs idén először adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.
A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Fenntartható és körforgásos építőipar” volt.
„A körforgásos gazdaság továbbra is fontos prioritás Hollandia számára, mivel országa 2050-re teljesen körforgásossá akar válni. Ezen ambiciózus cél elérése érdekében fenntarthatóbban kell építkezni, mivel az építőipar adja az elsődleges nyersanyag felhasználás felét Hollandiában.” – mondta el Désirée Bonis, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, a méltató beszédében.
A díjat egy fiatal építésziroda, az Equinox International nyert el lakóépületei fenntarthatóságának holisztikus megközelítéséért, míg a különdíjat a Café Plusz Kft. nyerte el a kenderbeton népszerűsítésért.
A beérkező pályázatokat egy hat fős szakmai zsűri bírálta el, amelynek tagjai:
Dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet, Energiaügyi Minisztérium
Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) nagykövete
Istenesné Solti Andrea, Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF) Elnöke, Shell Hungary Zrt Chair
Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt Programigazgatója, a Lean & Green Platform koordinátora
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Ügyvezető Igazgatója
Zinnemers Katinka, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (Dutcham) Elnöke, az Abacus Medicine A/S ügyvezető igazgatója
A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.
Köszönjük a Csúcstalálkozó főtámogatójának:
Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2023-as támogatóinak:
*****
Mi a körforgásos gazdaság?
A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.
November 16-án, az idei utolsó Race to Zero munkacsoportunkon két tagvállalatunk működésébe és hosszú távú elkötelezettségébe is jobban bepillanthattunk, valamint megkaptuk a címben feltett kérdésre a határozott “igen” választ.
Házigazdánk, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatójának segítségével megismerhettük az Európában is példa nélküli barnamezős beruházás történetét. Azért is választottuk ezt a találkozó egyik témájának, hiszen idén a Graphisoft Park a Fenntartható jövőért díj nyertese lett ’Üzleti megoldás – Biodiverzitás’ kategóriában előremutató megoldásaival. A 60%-os zöldfelülettel rendelkező parkban ráadásul a bérlői lojalitási index is kiemelkedő (15 év), és nem pusztán irodákat, hanem összetartó közösséget építenek, kiemelt figyelemmel a természet megóvására és helyreállítására.
A Graphisoft Park esettanulmánya az eddigi eredményekkel és inspiráló gondolatokkal a Szakmai anyagok alatt az Üzleti megoldások aloldalon is elérhető, több más, a biodiverzitást és a klímaadaptációt elősegítő vállalati példával.
Zakar András, a BKM Főkert Divízió főigazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy a Főkert 6 millió m2 zöldfelület fenntartásáért és megóvásáért felel 479 helyszínen. A már ismertebb méhlegelők mellett szó esett a Stockholm faültetési módszerről, a kíméletes növényvédelemről, valamint a miyawaki minierdőkről, amelyből már hat található Budapesten. Saját termesztőteleppel rendelkeznek, és komoly figyelmet kap a tevékenységek során a monitoring és tesztelés, majd az eredményekre építve a legjobb megoldások alkalmazása. A fenntartható működést elektromos géppark segíti, és a hulladékgazdálkodás is kiemelt téma. A Főkert elsődlegesen közfeladatokat lát el, de szívesen segítik a vállalatokat is a természeti sokszínűség megóvásában, akár velük együttműködve egy új terület kialakításában vagy rehabilitációjában, akár a munkavállalók bevonásával önkéntes programok keretében. Az edukáció és a szemléletformálás elsődleges az összes tevékenység során, hiszen tudják, hogy a természet megóvása csak az emberek bevonásával lehetséges.
Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője röviden bemutatta az idei Race to Zero programot, és a 2023-as kiemelt témához, a biodiverzitáshoz kapcsolódó szakmai anyagokat, filmeket, előadásokat, amelyek jó összefoglalót és inspirációt adhatnak a további stratégiai gondolkodáshoz. Ezt követően a 2024-es célokról volt szó, ahol továbbra is hangsúlyos lesz a jó vállalati gyakorlatok bemutatása és az üzleti megoldások gyűjtése. A hagyományos munkacsoportok mellett külső helyszínekre is ellátogatunk majd.
Végül Veress Dorka, a Graphisoft Park HR és PR vezetője tartott egy nem mindennapi, a kulisszák mögé betekintő helyszínbejárást, ahol láthattuk, hogy miként lesz egy régi kovácsműhelyből high-tech irodarész, milyen egy kármentesítetlen terület, így volt lehetőségünk a Generátorházat is megnézni. A természetközeli irodaparkban 22 madárfaj mellett található méhlegelő, vizes élőhely sok hallal és növénnyel, rengeteg fa, és természetesen a Dunapart.
Köszönjük szépen a házigazdáknak és az előadóknak az inspiráló prezentációt és gondolatokat, a Race to Zero program szponzorainak pedig a támogatást:
November 13-án és 16-án tartotta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) a BCSDH-val együttműködve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megújításához kapcsolódó egyeztetéseket építőipar, élelmezés és mezőgazdaság, logisztika és szállítmányozás, valamint pénzügy témákban. A közel 50 résztvevővel zajló egyeztetéseken a vállalatvezetők kiemelték a rendszerszintű változások és a valódi tettek szükségességét, valamint a holisztikus szemlélet és az edukáció fontosságát. A javaslatok aggregált módon beépülnek a következő 12 éves stratégiába.
Köszönjük a résztvevőknek az őszinte és konstruktív beszélgetést, az érintett szakmai szervezeteknek pedig az együttműködést:
- Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
- Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM)
- Magyar Bankszövetség
- Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)
- Magyar Lean & Green Program
- Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)