Több mint ötven ország vezetője konkrét kötelezettségeket vállalt a Párizsi klímaegyezmény végrehajtásáért, de még nagyobb összegek megmozdítására lenne szükség, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Több mint ötven ország állam- és kormányfőjének, valamint 130 ország nyolcszáz szervezetének – finanszírozók, befektetési alapok, nemzetközi vállalatok, régióvezetők, környezetvédő mozgalmak – részvételével , pont a Párizsi klímaegyezmény két éves évfordulóján, december 12-én rendezték meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

A csúcs elsődlegesen azért jött létre, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a legmagasabb szinten tartsa a politikában illetve, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja  a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

Magyarországot hivatalosan Áder János köztársasági elnök képviselte a konferencián. A BCSDH képviseletében Márta Irén vett részt a rendezvényen.

A csúcstalálkozó házigazdái Emmanuel Macron francia elnök, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke voltak.

„Nem haladunk elég gyorsan és ez tragédia” – fogalmazott Emmanuel Macron francia államfő a párizsi klímamegállapodás második évfordulóján kedden az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében a francia fővárosban rendezett konferencia megnyitóján. „Muszáj lépnünk, mert mindannyiunknak számot kell majd adnunk” – tette hozzá.

A francia köztársasági elnök szerint a jelenlegi nemzedék már „nem mondhatja, hogy nem tudtuk” előre, mit jelent a klímaváltozás.

„Mostanra állandósult a sürgősségi helyzet, és a mi nemzedékünk számára az a kihívás, hogy gyorsan cselekedjen, nyerje meg a csatát az idővel szemben, és olyan konkrét lépéseket tegyen, amelyek megváltoztatják az országainkat, a társadalmainkat, a gazdaságainkat” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hasonló hangnemben szólalt fel Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki arra figyelmeztetett, hogy az éghajlat felmelegedéséért nagy részben felelős fosszilis energiák támogatása a „vesztünkbe történő befektetés”.

„A fosszilis energiák továbbra is nagyon súlyos szubvenciókat élveznek, ami azt jelenti, hogy a saját vesztünkbe fektetünk be” – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár, aki szerint „a klímaváltozás elleni háborút még nem nyertük meg”.

Hivatalos adatok szerint a G20 országcsoport – a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió – évente négyszer annyit költ fosszilis energiájú projektekre, mint a tiszta energiák támogatására.

Dzsim Jong Kim, a Világbank elnöke a konferencián bejelentette, hogy a pénzintézet 2019-től nem finanszíroz tovább fosszilis energiákkal kapcsolatos projekteket, kivéve „rendkívüli körülmények” esetén. Hasonló bejelentést tett több nagy nemzetközi bank és biztosítótársaság is.

John Kerry volt amerikai külügyminiszter a találkozón az amerikai döntést szégyennek nevezte, álláspontja szerint az egy „politikai célú önromboló döntés”. Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hozzá hasonlóan nagyon sok amerikai állam és város vezetője elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A fejlett, északi országok elkötelezték magukat arra, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral támogatják az afrikai országokat a klímaváltozás miatt szükséges beruházásokban – gátak építésében, szigetek megóvásában, meteorológiai jelzőberendezések kiépítésében.

Két évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményben a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Az amerikai döntés azonban nagy csapás a klímaegyezmény végrehajtására, s a jelenlegi önkéntes vállalások alapján az emelkedés egyelőre még több mint 3 Celsius fok lehet.

Becslések szerint 2030-ig mintegy 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség tartós zöld befektetésekhez, de a One Planet Summiton ennek csak töredékére történt konkrét vállalás és ezek az ígéretek egyelőre nem elegek arra, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Forrás: MTI, Euronews, képek forrása: Euronews, Márta Irén

Bővebben:

https://www.oneplanetsummit.fr/en/

Szederkényi Zita tölti be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) képzésvezetői pozícióját 2018. januártól.

Zita mentorként évek óta aktív szerepet vállal a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjában.

2014 novembere óta dolgozik a Dreher vállalati kapcsolatok osztályán, ahol a kommunikációs és a fenntarthatósággal kapcsolatos területekért felel. Korábban több éven keresztül a Heinekennél tevékenykedett hasonló területen.

A fenntartható fejlődés területén elért eredményekre a legbüszkébb. Szervezete fenntarthatósági mutatószámai 2015-től ugrásszerűen növekedtek. A siker kulcsát a megfelelő partnerekkel kialakított együttműködésekben látja. Nevéhez fűződik a Prizma díjas ‘Ésszel iszom’ program vagy a LÉTRA Alapítvánnyal közös, a várandósság alatti alkoholfogyasztás veszélyeivel foglalkozó hiánypótló kezdeményezés is.

A romák integrációját segítő BAGázs önkéntese és mentora az adósságkezelési programban, emellett szeptember óta az Amnesty International munkáját önkéntes emberi jogi oktatóként segíti. Francia szakos bölcsész diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, nemzetközi kommunikáció szakirányos közgazdász végzettségét pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán szerezte. Szabadidejében utazással, különböző kultúrák megismerésével töltődik fel. Érdekli az interkulturális kommunikáció és a vállalati fenntarthatóság gyakorlatilag teljes spektruma

„A jövő vezetői” tehetségprogram képzésvezetői munkáját a Dreher Vállalati kapcsolatok vezetői funkciója mellett látja majd el.

Korábbi képzésvezetőnk, Répássy Zsuzsanna egy nagyon sikeres évfolyam után egyelőre saját vállalkozásának fejlesztésére szánja a következő időszakot. Ezúton is köszönjük lelkiismeretes munkáját!

November 24-én az E.ON budapesti székházában bírálta el a szakmai zsűri azt  a hat, utolsó fordulóba jutott pályamunkát, amelyet egyetemi képzésben résztvevő hallgatók nyújtottak be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által indított „A jövő vezetői” tehetségprogramra, és egyúttal kiválasztotta közülük a 2018-as év ösztöndíjasát is.

„A jövő vezetői” tehetségprogram, alapvetően nem diákoknak, hanem fiatal, de már vezető beosztásban dolgozó tehetségeknek szól, amelyen az eddigi négy évfolyamban már 100 fiatal vett részt. Célja, hogy a képzés során a vállalati fiatal vezetők olyan szemléletet sajátíthassanak el a kifejezetten gyakorlatközpontú oktatás keretében, amely segíti őket, hogy a fenntarthatósági kihívásoknak megfelelve a környezeti felelősség, az emberi alapértékek valamint az átlátható és etikus működés alapelveit minél hatékonyabban ültessék át a cégük napi működésébe, vezetői döntéseikbe.

2015-től évente egy ösztöndíjas helyet is biztosít a BCSDH egy felsőfokú képzésben résztvevő hallgatónak, aki így már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezhet a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A 2018-as ösztöndíjat Földvári Gábornak, a  Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának  Pénzügyi Msc  hallgatójának ítélte oda egyhangú döntéssel a vállalati szakemberekből álló szakmai zsűri, mert úgy látta, hogy nem csupán a bemutató minősége és ötletessége volt figyelemre méltó, hanem a jelölt magas színvonalú elméleti tudása és egyértelmű elhivatottsága is a téma iránt.

„Nagyon jó volt látni, hogy már a pályázó fiatalok között, bemutatott anyagaikban is megjelenik az a sokszínűség, hogy egy problémát milyen sok oldalról meg lehet közelíteni, ami „A jövő vezetői” tehetségprogram egyik legfontosabb alappillére” – foglalta össze benyomásit a zsűrizés után Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója.

„Jó volt részt venni az értékelésben. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert találkozhattunk újszerű elméletekkel és a jelenben egyszerűen megvalósítható ötletekkel is. Jó volt látni, hogy a fiatal egyetemisták milyen alapossággal dolgozták fel a témát és találtak valódi megoldásokat” – ecsetelte a zsűri munkáját Istenesné Solti Andrea a Shell regionális HR igazgatója.

A 2017-es ösztöndíj pályázat fináléjába beválogatott pályázatokat – melyek azt mutatták be, hogy a pályázó hallgató egyeteme milyen lépésekkel válhatna fenntarthatóvá – a diákok egyenként prezentálták a 7 tagú zsűrinek.

 „Fontos számunkra, hogy már az egyetemisták is hozzájussanak ahhoz a tudáshoz, ami a jövő kihívásaira készti fel őket. Ez az ösztöndíjprogram ebben egyedülálló.” – indokolta Urbán Anita, a Grundfos HR igazgatója az ösztöndíj programban való aktív részvételüket.

„Ez a program a fenntarthatóságon túl elsősorban a fiatal tehetségek gondozásáról szól. Ez egy olyan cél, ami számunkra is nagyon fontos.” – tette hozzá a programot szintén támogató Continental kommunikációs vezetője Dr. Fodor Mónika.

 „A jövő vezetői” program olyan tudással vértezi fel a résztvevőket, ami az egyetemeken nem elsajátítható. Számunkra is fontos az a törekvés, hogy a fiatalok minél hamarabb megismerkedhessenek a jövő kihívásaival és válaszokkal felvértezve kerüljenek a munkaerőpiacra”– tette hozzá Beke Zsuzsa a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

A szakmai zsűri tagjai voltak: Istenesné Solti Adrea (Shell), Sándor Zsuzsanna (ALTEO), Károlyi Zsuzsanna (E.oN), Gazsi Zoltán (Eisberg), Pardi Katalin (Legrand), Márta Irén (BCSDH), Répássy Zsuzsanna (BCSDH)

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatói voltak 2017-ben: Continental, Eisberg, Grundfos, Porsche Hungária, Richter és a Shell, további támogatói pedig:  Alteo, E.oN, Legrand.

A Magyar Telekom Csoport nyerte idén a legjobb fenntarthatósági jelentésnek járó Deloitte Zöld Béka Díjat, amelyet 17. alkalommal hirdetett meg az üzletviteli és vezetési tanácsadó cég.

  A Deloitte magyarország MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében kifejtette, hogy a Magyar Telekom Csoport ezzel bejutott a közép-európai döntőbe, ahol 13 ország díjazottjai küzdenek meg a régió legjobbjának járó díjért.
Ugyancsak elismerést kapott az Alteo Csoport a legjobb első jelentésért, míg a Grundfos Magyarország Kft. a leginnovatívabb jelentés különdíjat kapta.
A Deloitte a Fenntartható Fejlődés Szakmai Nap keretében hirdette ki az idei Zöld Béka Díj nyerteseit szerdán, amelyről a 12 tagú, független zsűri döntött.

Az idei rendezvény két fő témája az ENSZ 2015-ben bemutatott fenntartható fejlődési céljainak alkalmazási kérdései, illetve a régiós fenntarthatósági és nem-pénzügyi jelentéstételi trendek voltak. A témákról előadást tartott többek között V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója és Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója.

A Deloitte szakértői a fenntarthatósági és CSR jelentések számának további bővülését várják a következő években. Ezt erősíti az az uniós szabályozás, mely minden tagállam közérdeklődésre számot tartó vállalata számára kötelezővé teszi a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi jelentéstételt az éves pénzügyi beszámoló mellékleteként. Ez a kötelezettség a hazai vállalatok számára első alkalommal jövőre lesz esedékes. Erre az esemény szakértői szerint megfelelően kidolgozott módszertan lehet többek között a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (GRI) Sztenderd szintű iránymutatása – írta a Deloitte.

Az évek óta rendszeresen kimagasló minőségben jelentő nagyvállalatok mellett egyre több piaci szereplő kezd el foglalkozni fenntarthatósági teljesítményével. Ennek felmérésére és kommunikálására kitűnő eszköz a jelentéstétel, melyben évről-évre kiderül, hogy még mindig van kreatív potenciál – jegyezték meg.

(MTI tudósítása alapján)

A Magyar Vállalkozók Üzleti Közössége látta vendégül “A jövő vezetői” tehetségprogramunk mára már 100 fős Alumni közössége négy végzett évfolyamának résztvevőit és mentorainkat.

Régi igazság, hogy az üzleteket emberek kötik meg, nem szervezetek. Ahogy ajánlásunkban is megfogalmaztuk, a fenntartható gazdaság kialakításához szükség van olyan felelős vezetőkre, akik nyiltan kommunikálva és partneri viszonyban működnek együtt érintettjeikkel. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy kissé más formában is megismerkedhessenek programunk résztvevői és közreműködői.

Az MVÜK saját fejlesztésű módszertana segítségével –a Sushi Sei étterem vendéglátását élvezve- az este során több körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak a résztvevők és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan mire a legbüszkébbek. A rövid bemutatkozások mellett lehetőség adódott kötetlen beszélgetésekre is és számos kapcsolódási lehetőség azonosítására.  Egy nagyon kellemes és jó hangulatú estét tölthettünk együtt, tartalmas beszélgetésekkel, melyek során többen tudnak új irányban elindulni, vagy többen találtak egymásra akár együttműködő partnerekként, akár egy közös kihíváson konzultáló ismerősökként. Mi pedig azonosítottunk olyan témákat és területeket,  melyeken a BCSDH támogatni tudja tagvállalatait.

Köszönjük, hogy megtapasztalhattuk, milyen a professzionális kapcsolatépítés!

„A mai világban elszeparálódtunk egymástól, elveszítettük a valódi bizalmi kapcsolatainkat. Ezeket szeretnénk visszahozni. Egyszerűen kell a lehetőség arra, hogy találkozzanak egymással az emberek” – Mészáros György, MVÜK ügyvezető

Az alumni program támogatói: