Áprilisi üzleti reggelink témája a közlekedés volt, melynek a Toyota Motor Hungary tagvállalatunk adott otthont. A közlekedés alapvető jelentőségű a gazdaság és a társadalom számára. A következő évtizedekben a kőolaj egyre szűkösebben lesz beszerezhető és minél kevésbé sikeres a világ a szén-dioxid-mentesítésben, annál nagyobb kőolajár-emelkedésre kell számítani. Az Európai Bizottság elemzése szerint a közlekedés jelentős és még mindig növekvő forrása az üvegházhatású gázkibocsátásnak – az 1990. évihez képest 2050-re legalább 60%-kal kell csökkenteni az ágazat üvegházhatású gázkibocsátását. A közlekedésnek kevesebb és tisztább energiát kell felhasználnia, jobban kell gazdálkodnia a korszerű infrastruktúrával, valamint csökkentenie kell az egészségre, a környezetre és az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatását. Ezen kihívásokat, jelenlegi és jövőbeli trendeket, kilátásokat járta körbe üzleti reggelink elsősorban az autós közlekedés szempontjából.

Az eseményt Shingo Kato, a Toyota magyarországi elnöke és Salgó István, a BCSDH elnöke nyitotta meg. Glattfelder Béla, az Európai Parlament képviselője és a Magyar Megújuló Energia Platform elnöke felvezető előadásában az Európai Unió közlekedési politikáját ismertette. Az Európai Parlament februári döntése értelmében tovább szigorodtak a személyautók szén-dioxid kibocsátására vonatkozó értékek, 2020-tól a maximális kibocsátás 95 g/km (jelenleg 130 g/km). A Közlekedési Fehérkönyv, melynek célja a versenyképes és energia-hatékony közlekedés megteremtése rögzíti, hogy 2030-ig felére kell csökkenteni a városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal” működő járművek használatát és a városközpontok logisztikáját szén-dioxid semlegesíteni kell. Az EU-s törekvésekből is jól látszik, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat egyre inkább alternatív megoldásoknak kell felváltania, ehhez azonban ki kell építeni a szükséges infrastruktúrákat. Az Európai Bizottság javaslata szerint 2020-ig minden 10. elektromos autóra 1 töltőállomásnak kell jutnia, ez EU szinten 68 ezer töltőállomást jelent.

Dimitris Tripospitis, a Toyota Motor Hungary alelnöke prezentációjából megismerhettük, milyen irányt vesznek a Toyota fejlesztései. A tisztán elektromos autók 1-2 fős utastérrel kb. 50 km-t tudnak megtenni. Ezen járművek városi közlekedésben betöltött szerepének növelésére számít a Toyota. A Grenoble Projekt keretében olyan közlekedési modellen dolgoznak, mely lehetővé teszi, hogy az utas a lakásától elindulva gyalog, majd tömegközlekedés segítségével eljusson egy csomópontba, ahol okostelefonjával előzetesen lefoglalt tisztán elektromos autóba ülve pár percen belül eljuthat munkahelyére vagy más célállomásra. Ez a megoldás jelentősen hozzájárulhat a városközpontok szén-dioxid mentesítéséhez, illetve gyors és kényelmes alternatívát kínál az utasoknak is. A jelenlegi technológiák alkalmazásával a hibrid/plug-in hibrid autók kínálnak reális alternatívát a hagyományos autózáshoz képest, hiszen a városi közlekedésben minimális kibocsátással lehet velük közlekedni, ugyanakkor a bennük lévő benzinmotor lehetőséget nyújt hosszabb távolság megtételére is. Az elektromos fejlesztések mellett, a Toyota 2015-ben hozza kereskedelmi forgalomba első hidrogéncellás személyautóját. A hidrogén több szempontból is nagyon előnyös tulajdonságokkal bír, tiszta és biztonságos energia: számos energiaforrásból előállítható, 5-700 km-t tudnak az autók egy töltéssel megtenni, gyors töltésidő, zéró CO2, NOx és PM kibocsátás. Japánban a tervek szerint 2030-ra 5000 hidrogén töltőállomás épülhet, és számos európai országban is tervezik az infrastruktúra kiépítését (pl.: Németország, Anglia, Skandináv államok).

Zsoldos Istvánt, a MOL vezető közgazdászát arról kérdeztük, hogyan látja, mi jöhet az olajkorszak után. Számos érv szólhat az olaj ellen, mint például a növekvő ár, a légszennyezés (NOx, PM, stb.), magas CO2 kibocsátás, illetve akár politikai okok is (pl.: importfüggőség), ugyanakkor mellette is szólnak érvek, hiszen egy jól működő meglévő technológiáról és infrastruktúráról van szó és nagyon magasak lehetnek az átállás költségei. Társadalmi és környezeti szempontból biztosan előnyös lenne az alternatív üzemanyagokra átállás, ha csak arra gondolunk, hogy az európai lakosság harmada él olyan városokban, ahol a légszennyezettség meghaladja az EU-s határértékeket. A szakember szerint a bioüzemanyagok nem jelentenek reális alternatívát, emellett a szóba jöhető természetes gáz, elektromos és üzemanyagcellás hajtásmódok elterjedésében az elektromos autózásban látja jelenleg a legnagyobb lehetőséget, melyhez nagyban hozzájárulhat, ha az autógyártóknak sikerül jelentősen csökkenteni az akkumulátorok előállításának költségét.

Dr. Lukács Pál, a Kecskeméti Főiskola tanszékvezető docense, az autók hulladékká válásával kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon komoly problémát jelent az elöregedett autóállomány, a jogszabályi kiskapuk és a nagyszámú illegális piaci szereplő. Az EU-s szabályozásnak megfelelően 2015. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 95%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 85%. A szakértő a megoldást a lakossági szemléletformálásban, az egyenlő piaci feltételek biztosításában, valós alapokon nyugvó minősítési rendszer kidolgozásában mind a bontók, mind az alkatrészek minősítésében és a jogszabályi kibúvók megszüntetésében látja.

Az eseményen készült képeket megtekintheti galériánkban.

Február elején elindult az Ashoka európai pályázata „Alkossunk Közösen: Társadalom & Üzlet – partnerségben a változásért” címmel, melyre magyar pályázókat is várnak. A versenyfelhívás témája a közös alkotás (co-creation), ami az Ashoka víziójának egyik alappillére: lebontani a falakat az üzleti, a civil és a kormányzati szektorok között, elismerni egymás kompetenciáit, és az erősségekre építve új társadalmi értéket teremteni termékekkel, szolgáltatásokkal.

Mik a pályázat feltételei?

• Legalább 1 társadalmi célú szervezet és 1 üzleti vállalkozás közös együttműködése egy adott projekten, melyben természetesen több szereplő is részt vehet, a kormányzati szektorból is (ez nem előfeltétel)

• Kezdeti fázisban lévő ötlettel is lehet pályázni, de természetszerűen a már működő, hatást kifejtő projektek nagyobb eséllyel indulnak a pályázaton

• A közös projektnek valamilyen társadalmi probléma megoldását kell céljául kitűznie (szervezetfejlesztési projektek nem indulhatnak!)

• A vállalati partner a finanszírozás mellett szaktudásával és megkülönböztető eljárásaival is hozzájárul a projekt sikerességéhez, ettől lesz közös az alkotás, hiszen mindkét fél kulcsfontosságú elemekkel járul a megvalósuláshoz (csak pénzügyi finanszírozásra kiterjedő pályázatok nem indulhatnak!)

• A projekt vagy a civil szervezet alaptevékenységéhez, vagy az üzleti partner működéséhez köthető, és mindkét fél számára kézzelfogható végeredményeket nyújt

• A projekt hatással van a társadalomra, és van benne potenciál a terjeszthetőségre

• A projekt konkrét megvalósulása annak, hogy a vezetés-szervezési jó gyakorlatok és a különböző szervezeti struktúrák hogyan tudnak minden partner számára értéket teremteni

• Egy egyszeri rendezvény megszervezése nem esik bele a pályázat kritériumrendszerébe

Például a dán Ashoka Tag, Thorkil Sonne, aki autizumussal élő emberek munkaerőpiaci felkészítésével és intergrációjával foglalkozik, és az SAP multinacionális vállalata elérték azt, hogy a kereslet és a kínálat oldalát úgy illesztették össze, hogy most már 1 millióval több autista munkavállalót foglalkoztat az SAP világszerte. Ez köszönhető annak a szaktudásnak, amit az Ashoka Tag és szervezete fejlesztett ki specifikusan autizmussal élők számára, illetve az SAP-nak, aki a saját munkafolyamatait értelmezte újra. Egyik a másik nélkül egészen biztosan nem ment volna ilyen gördülékenyen!

Pályázni 2014. április 10. éjfélig lehet, az első körös „early entry” regisztráció március 4-ig tart. Ez azt jelenti, hogy a márciusig leadott két legjobb pályázat a verseny végső kimenetelétől függetlenül 1000-1000 eurós díjban részesül. A fődíj 20 000 euró, a másik két dobogós 10 000-10 000 eurós díjban részesül. Mindhárman a világhírű svájci Zermatt Summiton kapják meg nyereményüket, mely egy igen exkluzív konferencia filantróp üzletemberek és befektetők számára június 26 és 28 között, így kiváló networking lehetőség is azon felül, hogy mindenki meghallgatja majd a nyertes programok prezentációját. A zsűri ezen kívül különdíjakat is kioszt majd olyan projekteknek, ahol a kifejtett hatás, a példamutató vezetés, az úttörő együttműködés vagy bármilyen más dimenzió kiemelkedő közös alkotáshoz vezet.

Ez egy kiváló lehetőség arra, hogy láthatóságot kapjon egy-egy magyar szervezet európai szinten, új együttműködéseket hozzanak létre befektetőkkel, partnerekkel, más társadalmi vállalkozókkal. Egy szervezet egyébként több kezdeményezésével is pályázhat, valamint elég csak az egyik félnek benyújtania a pályázatot. Az Ashoka Magyarország szakmai visszajelzésekkel is szívesen segíti a pályázni kívánó szervezetek munkáját.

Az angol nyelvű jelentkezési űrlap Word dokumentumként elérhető itt, mely hasznos lehet az előzetes kidolgozáshoz, illetve a honlapon online formában: http://www.changemakers.com/co-creation.

Esettanulmányok már megvalósult közös alkotás projektekről.

Kapcsolat:  hungary@ashoka.org

Vezető vállalatok tudják, hogy a szokásos üzleti modell, a „business as usual” nem fenntartható. A befektetők és a fogyasztók egyre nagyobb mértékben nyomatékosítják, hogy a vállalatok a társadalmi és környezeti problémákkal is foglalkozzanak. A vezető cégek felismerték, hogy olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek kielégítik ezt a befektetői és fogyasztói igényt, és egyben hozzájárulnak versenyképességükhöz. Ugyanakkor a leghatékonyabb NGO-k felismerték, hogy a piac változásaiban rejlő lehetőségek kiaknázásával széleskörű és tartós változást érhetnek el. Azért, hogy céljaikat elérjék, a vállalatok és az NGO-k utat keresnek az együttműködéshez. Ezek a partnerségek, ha hatékonyan vannak megtervezve és végrehajtva, jelentős üzleti és környezeti eredményeket érhetnek el, és inspirálhatnak további feleket az együttműködésre.

A két szektor közti partnerség  erősítését szolgálja az együttműködés kiterjedt elemzésén, jól működő esettanulmányok bemutatásán és gyakorlati tippek megosztásán keresztül a letölthető ‘Útmutató’

Az Útmutató „A kölcsönösen előnyös együttműködés erősítése a profitorientált és a nonprofit szektor között a Visegrádi országokban” elnevezésű projekt keretében került kidolgozásra, amelyet a CEEweb Visegrádi országokból származó partnereivel együtt valósított meg.

További információ: Kiss Veronika, kiss@ceeweb.org