A Holcim Awards díjra (fő kategória) olyan építészek, tervezők, mérnökök, projektgazdák, építő- és kivitelező vállalatok pályázhatnak, akik fenntartható válaszokat adnak korunk építészetének és építőiparának technológiai, környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseire. A pályázat kiírói a versenyre előrehaladott tervezési szakaszban járó munkákat várnak, amelyek nagy valószínűséggel meg is valósulnak, és amelyek kivitelezése 2013. július 1-je után kezdődik.

A “Next Generation” (fiatal szakembereknek és diákoknak meghirdetett) kategóriában ötlet szintjén megálmodott projekttervekkel és merész ötletekkel lehet pályázni. A munkák alkotói nem lehetnek 30 évnél idősebbek 2013. július 1-jén, és a projektek építése sem kezdődhetett el ezen időpont előtt.

A svájci központú Holcim Foundation által meghirdetett fenntartható építészeti pályázatot az öt világrégióban párhuzamosan rendezik meg 2013-2014-ben, amelyet 2015-ben a globális szakasz követ majd. A regionális nyerteseket a Holcim Awards díjátadó ünnepségeken jelenti be 2014 végén Moszkvában (európai régió), Torontóban (Észak-Amerika), Medellínben (Dél-Amerika), Bejrútban (Afrika és Közel-Kelet), valamint Jakartában (Ázsia és a Csendes-óceáni térség).

Egyszerű online pályázati folyamat

A versenyen való részvételt interaktív online pályázati űrlap könnyíti meg. A pályázatokat angol nyelven kell beadni az online nyomtatvány kitöltésével, bemutatva a szerzőket, a projektet és a fenntartható építészet kritériumaira adott válaszokat, a technikai részleteket, valamint a projektről készült képeket vagy illusztrációkat. A pályázati anyag összeállítását egy átfogó, lépésről lépésre haladó útmutató segíti a www.holcimawards.org/guide oldalon.

Nemzetközileg elismert építészek és akadémikusok a zsűriben

Valamennyi pályázatot független szakértőkből álló zsűri értékeli a fenntartható építészet öt kiemelt szempontja (gazdasági, társadalmi, környezeti teljesítmény, valamint esztétikai hatás – környezetbe illeszkedés, és innováció/átültethetőség) alapján. A zsűrielnökök: Jean-Philippe Vassal (európai régió), Toshiko Mori (Észak-Amerika), Bruno Stagno (Dél-Amerika), Howayda Al-Harithy (Afrika és a Közel-Kelet), valamint Rahul Mehrotra (Ázsia és a Csendes-óceáni térség). A zsűritagok teljes listája a www.holcimawards.org/juryoldalon tekinthető meg.

Világhírű műszaki egyetemek támogatásával

A Holcim Awards versenyt a világ vezető műszaki egyetemeivel együttműködve rendezik meg, amelyek helyt adnak a zsűri találkozóinak. A Holcim Foundation globális Technical Competence Center-ét (TCC – Műszaki Kompetenciaközpont) a Svájci Műszaki Egyetem (Swiss Federal Institute of Technology – ETH Zurich) vezeti. További partneregyetemek: Massachusetts Institute of Technology (USA), Tongji University (Kína), Universidade de São Paulo (Brazílial), University of the Witwatersrand (Dél-Afrika), Universidad Iberoamericana (Mexikó), Ecole Supérieure d’Architecture de Casablanca (Marokkó), Indian Institute of Technology (India), American University of Beirut (Libanon), Tsinghua University (Kína) és a University of Melbourne (Ausztrália).

Több mint 150 nyertes pályázat 10 év alatt

A Holcim Awards díj korábbi nyertesei több mint 40 országból kerültek ki, és projektjeik a közösségi fejlesztések alapvető szükségleteinek ellátásától a komplex technikai megoldásokig széles skálán mozogtak. A korábbi Holcim Awards nyertesekről további információt érhet el a www.holcimfoundation.org/projects-search oldalon.

A KPMG Vodafone Magyarországnak végzett tanácsadási projektje nyerte el idén a „Legjobb Tanácsadási Projekt – VTMSz Garai Tamás Díjat” a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSz) pályázatán. A szövetség a díjat 2003-ban hozta létre, és kétévente ítéli oda a legjobb projektnek. A díjat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főigazgatója, H. Kovács Judit adta át.

Szabó István, a KPMG menedzsere a díjátadón elmondta, hogy a VTMSZ Garai Tamás-díja azért kiemelten fontos, mert – egyedülálló módon – lehetőséget teremt a tanácsadó cégek és tanácsadási projektek objektív kritériumok mentén történő minőségi értékelésére. „A KPMG a Vodafone-nak a 2011–2012-es üzleti év vállalati felelősségvállalási jelentését készítette el, és támogatta a kapcsolódó kommunikációt. A jelentés angol és magyar nyelvű elkészítése mellett a vállalat honlapján is kommunikálni kellett a jelentés tartalmát, és az érintettek számára külön videókat is gyártottunk. A projekt üzenete, hogy a vállalati felelősségvállalás messze túlmutat az önkéntességen, adományozáson; ideális esetben áthatja a vállalat alaptevékenységét, hogy mit és hogyan csinál, miként hozza meg stratégiai és napi szintű döntéseit” – tette hozzá Szabó.

Nyilas Orsolya, a Vodafone Magyarország Zrt. belső kommunikációs és vállalati felelősségvállalási igazgatója a következőket emelte ki: „Felelősen és etikusan működő vállalatként kötelességünknek érezzük, hogy átláthatóan, közérthetően számoljunk be tevékenységünk gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól érintetti csoportjaink (üzleti partnereink, ügyfeleink, beszállítóink stb.) számára. A vállalati felelősségvállalási jelentés megmutatta, hogy a jövőben nagyobb súlyt kell fektetnünk azokra a mobiltechnológiára épülő pénzügyi, egészségügyi vagy társadalmi problémákat enyhítő megoldásokra, amelyek egyre nagyobb részt kapnak mindennapi életünkben. Az előbb említetteken túl a KPMG közreműködésével sikerült elérnünk azt is, hogy a vállalati felelősségvállalás témája nagyobb hangsúlyt kapjon a szervezeten belül, elismertsége nőjön. A KPMG-vel megkezdett közös munka itt nem szakad meg, hisz 2012-es vállalati felelősségvállalási jelentésünket is velük kívánjuk összeállítani. A munkálatok most kezdődnek, és biztos vagyok abban, hogy ez a jelentés is magas színvonalú lesz.”

Vezetői elkötelezettség nélkül az adminisztrációs megoldások nem hatékonyak

Bár a vállalatok nagy része alkalmaz a korrupció megelőzését segítő eszközöket, ezek a megoldások önmagukban nem védik ki a korrupciós kockázatokat – derül ki a Telenor és a Transparency International Magyarország tájékoztató jellegű felméréséből. Hiába vértezi fel magát adminisztrációs etikai eszközökkel egy vállalat, ha a nincs mögötte komoly vezetői elkötelezettség. Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégben van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek; ezen a téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen.

A kutatásból[1] kiderül, hogy a cégek jelentős része tisztában van azzal, hogy a korrupciós kockázatok csökkenthetők például etikai kódexek alkalmazásával, összeférhetetlenségi vizsgálatokkal vagy a beszállítók átvizsgálásával. A kutatás egyik fontos tanulsága azonban, hogy a vállalati megfelelőségi programok önmagukban nem képesek kivédeni a korrupciót. Ezt igazolja az a sajnálatos tény, hogy éppen azok a szektorok képviselői alkalmaznak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket, amelyeket a korrupció a leginkább veszélyeztet.

Az adminisztratív eszközök csak akkor vezetnek eredményre, ha a vállalat vezetése tetteiben is elkötelezett. Ez néha azt jelenti, hogy a profit egy részét fel kell áldozni azért, hogy a vállalat hű maradhasson elveihez. Hosszú távon viszont csak a tisztességes működés lehet kifizetődő: így javulhat a cég szolgáltatásainak színvonala, a munkavállalók elkötelezettsége és a vállalat hírneve.

„A Telenornál azt valljuk, hogy az etikus vállalati működés a legjobb befektetés, amivel ügyfeleinknek, partnereinknek és önmagunknak is tartozunk. Ez akkor is igaz, ha tisztában vagyunk vele, az adott gazdasági környezetben így rögösebb út vezet a sikerhez. Minden új munkatársnak elmondom, aki belép a Telenorhoz, hogy én ezt nagyon komolyan veszem. Akinek kérdése, nehézsége van, minden segítséget megkap, hogy elháríthassa az esetleges etikai kockázatokat. Ha azonban vétséget találunk, a zéró tolerancia elvét valljuk. Egy vállalat csak akkor lehet tisztességes, ha az etikai vétségeknek következménye van.” – mondta Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86%-a rendelkezik ilyen dokumentummal, miközben jelzésértékű, hogy rendszeres etikai tréninget az összes megkérdezett cég alig több mint felénél (57%) tartanak. Az alkalmazott eszközök között elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata (73%) és a vállalati bejelentővonal (66%). Ugyanakkor a beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek elvárásai. Bár a részletes átvilágítás a cégek közel kétharmadánál megtörténik (61%), azt a vállalatok kevesebb mint felénél (46%) tartják csak fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadók alig pár százaléknál (3,6%) fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.

A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedések terén. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél nagyobb méretű a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 fő feletti cégek mindegyikénél van például etikai kódex, döntő többségük (89%) vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és kétharmaduknál (67%) az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.

[1] A Telenor és a Transparency International Magyarország megbízásából a Dun & Bradstreet a Figyelő Top200 kutatás részeként végzett nem reprezentatív felmérést a legsikeresebb magyar vállalatok körében a korrupció elleni megoldásokról.