November 5-én nyitotta meg kapuit az „Éghajlatunk – kiállítás 360°-ban” a budapesti Francia Intézetben, a francia BNP Paribas Alapítvány és a BNP Paribas Magyarországi Fióktelepének jóvoltából. A kiállítás az emberi tevékenység miatt bekövetkező üvegházhatású gázok növekedésének kérdését járja körbe, dokumentumfilmszerű megközelítést alkalmaz, így ad támpontot a látogatóknak az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó geopolitikai, gazdasági, energetikai, környezeti, technológiai és tudományos kérdésekben. A kétnyelvű kiállításhoz 2019. november 4. és december 12. között számos program kapcsolódott: iskolai csoportok kiállításlátogatása, konferenciák, előadások és filmvetítések.

A kiállítás anyagát Franciaországban készítette a Universcience, a BNP Paribas Alapítvány támogatásával, együttműködésben a UNEP-pel (az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja). A megnyitó alkalmából a téma iránt érdeklődő szakértők, kutatók, szervezetek találkoztak  a Francia Intézetben, ahol dr. Florent Dominé, a bankcsoport által is támogatott, klímakutató tartott előadást az éghajlatváltozás sarkvidéket érintő hatásairól a megnyitó közönségének.

A Coca‑Cola alapítóként csatlakozik a Paboco papírpalackgyártó cég innovációs közösségéhez

A Coca‑Cola nagy erőkkel dolgozik a fenntartható csomagolási megoldások kidolgozásán. A vállalat tavaly bejelentett Hulladékmentes Világ stratégiájával összefüggésben most egy új, úttörő céges közösséghez csatlakozik, együttműködésben a dán Paboco papírpalackgyártó startuppal. A Paboco célja, hogy a világon elsőként olyan, teljesen bioalapú és újrahasznosítható papírpalackot hozzon létre, ami szénsavas és szénsavmentes üdítők, szépségápolási cikkek és más mindennapos fogyasztói termékek csomagolásaként is szolgálhat. Mindeközben a Coca‑Cola kísérleti jelleggel újrahasznosított tengeri műanyag hulladék felhasználásával készült palackokkal is előrukkolt.

2018-ban hirdette ki a Coca‑Cola a Hulladékmentes Világ stratégiáját, melynek értelmében a cég többek között vállalta, hogy 2025-ig 100 százalékban újrahasznosíthatóvá teszi csomagolóanyagait, 2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosít újra. Ezekhez a törekvésekhez illeszkedik, hogy a globális üdítőitalgyártó-vállalat az úttörő kezdeményezéseket is szem előtt tartja a csomagolás terén: a Paboco most induló innovációs közössége, a Paboco Pioneer Community alapító tagjaként a Coca‑Cola a palackozói ipar fenntarthatóságának fejlesztése érdekében az anyagtudomány, a dizájn és a technológia területeinek vezető szakértőivel együtt közösen dolgozik a fenntartható papírpalackok létrehozásán. A megalakult közösség többi tagjával közösen a Coca‑Cola is kutatás-fejlesztési tapasztalatainak és tudásának megosztásával járul hozzá ahhoz, hogy a papírpalackok koncepciója túljusson a technikai akadályokon, és a nagyüzemi felhasználása is megvalósulhasson.

Az első generációs papírpalack egyelőre külső rétegéhez használ újrahasznosítható papírt, ami biztosítja a palack szerkezeti erejét és struktúráját, ehhez a belső bevonat úgy csatlakozik, hogy szét lehessen választani a két réteget, lehetővé téve az újrahasznosítást. A technológia további fejlesztésének következő lépése egyrészt a nagyüzemi gyártás kialakítása, másrészt a teljesen körkörös palack létrehozása, melynek belső rétege is bioalapú, még inkább újrahasznosítható papírrostokkal annak érdekében, hogy ha a palack véletlenül a természetben végezné is, ott a környezetre ártalmatlanul tudjon lebomlani.

Az újrahasznosítás más területén pedig 300 példányban készült olyan mintapalack, amely bizonyítja, hogy egyszer még a tengerben felgyülemlő szemét is felhasználható lesz újrahasznosított csomagolás formájában.  A kísérleti jelleggel gyártott, egyelőre nem kereskedelmi forgalomba szánt palackok 25%-ban a Földközi-tengerből és a tengerpartról begyűjtött, majd újrahasznosított műanyagot tartalmaznak. Az Ioniqa Technologies, az Indorama Ventures, a Mares Circulares és a Coca‑Cola együttműködésében kifejlesztett új kémiai újrahasznosítási technológia a gyakorlatban is bizonyította, hogy lehetséges palackokat gyártani a tengeri hulladékból, akár olyan gyengébb minőségű vagy színezett műanyagokból is, amelyeket korábban nem lehetett újrahasznosítani.

A most elkészült mintadarabok az első olyan műanyagpalackok a világon, amelyeket tengeri hulladék felhasználásával hasznosítottak újra. Mindez megmutatja a továbbfejlesztett újrafelhasználási technológiákban rejlő potenciált: újabb lehetőséget arra, hogy azok a műanyagok, amelyeket elégetnének vagy szemétlerakatba szállítanának, ehelyett új életet kapjanak – ezzel is csökkentve a negatív környezeti hatásokat. A Coca‑Cola azt tervezi, hogy 2020-tól több palackjához is már ezt a megoldást alkalmazza.

A természetes vizek védelme, a műanyag hulladék gyűjtése és újrahasznosítása hazánkban is kiemelt jelentőségű a Coca‑Cola számára. 2019 nyarán az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a PET Kupával összefogva a vállalat bejelentette, hogy a Coca‑Cola globális alapítványa biztosította 73 millió forintos anyagi támogatás és munkatársaik önkéntessége révén nyújt segítséget a Tisza-tó és a folyó felső szakaszának megtisztításában. Ez a Hulladékmentes Tisza projekt, melynek célja, hogy két év alatt legalább 80 tonna műanyag hulladékot gyűjtsenek be és hasznosítsanak újra.

Élelmiszerhulladék megelőzéssel és kezeléssel foglalkozó kompetencia hálózatot alapított a Bay Zoltán Kutatóközpont közösen a bécsi BOKU egyetemmel és az osztrák Környezetvédelmi minisztériummal.

Az elpazarolt élelmiszer mennyisége mind világ-, mind hazai szinten olyan mértékű, mely probléma azonnali megoldásra vár. Az elérhető legjobb megoldások alkalmazása, az új elképzelések és irányok országok közti megosztása, a közös stratégiák kidolgozása nélkülözhetetlenek a fenntartható gazdasági és környezeti struktúrához.

A #reducefoodwaste szervezet egy 2019. tavaszán megalakult nemzetközi platform, amely kapcsolatot teremt a magán, állami és tudományos szektor között, lehetőséget kínál az élelmiszerlánc szereplőinek (cégek és egyének, a termesztéstől a fogyasztásig) a hálózatépítéséhez, projekt indításához, emellett projektinkubátor szerepet is betölt.

A szervezet tagjai együtt keresik azokat kompetenciákat, megoldásokat, melyek csökkentik az élelmiszerpazarlás mértékét és az élelmiszerhulladék megelőzésére fókuszálnak. A STREFOWA projekt zárásaként létrejött egyesülethez lehet csatlakozni az alábbi linken:  http://www.reducefoodwaste.eu/join-network.html

Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma kategóriában ismerte el az Effekteam a vállalatok hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait. Az Effekt 2030 díjat azok a változások iránt elkötelezett gazdasági szereplők kaphatják meg, akik a tőkéjüket és más erőforrásaikat olyan projektekbe, termékekbe, szolgáltatásokba vagy vállalkozásokba fektetik be, amelyek pozitív és mérhető hatást fejtenek ki, értéket teremtenek a befektetők és a közösségek számára egyaránt. A díjat a Közösség. Hatás. Jövő. című konferencián adták át.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a vállalatok és innovatív kezdeményezéseik példaértékű programjait, az elismerésükkel hozzájáruljon az üzleti és startup szektor társadalmi szerepvállalásának, fenntarthatósági kezdeményezéseinek erősítéséhez, inspirálja a vállalati döntéshozók ilyen irányú szakmai munkáját és ösztönözze őket személyes szerepvállalásuk növeléséhez. A díj kategóriáit az ENSZ által meghatározott és 2030-ra elérendő Fenntartható Fejlődési Célok alapján alakították ki, így Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma kategóriában pályázhattak a cégek. A zsűri kategóriánként 3-3, vagyis összesen 12 vállalatot juttatott a döntőbe.

„Az értékelés során a szervezetünk szlogenjét is tükröző szempontokat vettünk figyelembe: a közösség, a hatás és a jövő dimenziói mentén vizsgáltuk a programok kölcsönösségét, mérhető eredményeit és innovatív szemléletét. Olyan projektek kerültek kiválasztásra, amelyek mérhető, pozitív társadalmi és környezeti változásokat eredményeznek és összhangban állnak a cég üzleti tevékenységével. A jövő a fenntartható üzleti modelleké, ezt azonban csak az érintettekkel összhangban, szektorokon átívelő partnerségben, együttműködve lehet elérni”– mondta dr. Molnár Klára, az Effekteam igazgatója.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját Esélyteremtő üzlet kategóriában a Tesco-Global Áruházak Zrt., az Élelmiszermentés a Tescónál program kapta. A program keretében a több mint 170 áruház dolgozói naponta összegyűjtik a már nem eladható, de még fogyasztható élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank és partnerszervezetei számára, akik szétosztják a rászorulók között. Eddig 53 millió adag ételnek megfelelő élelmiszert adományoztak. Shortlistesként elismerésben részesült a Numil Kft., Nutricia Otthonápoló Szolgálata, amely évente 1500 szondával táplált betegnek és hozzátartozóinak nyújt segítséget, valamint a Liferay Hungary Kft. Employee Volunteer Programja, amelynek keretében az InDaHouse Egyesület munkáját támogatják, akik fiataloknak segítenek kitörni a szegénység-spirálból.

A Jövő gazdasága kategóriában az Invitech ICT Services Kft. vehette át a díjat. Okosfalu programjuk az egyedi igényeket figyelembe véve segíti a kistelepülések digitális felzárkózását, így járulva hozzá például az oktatás vagy az egészségügy fejlesztéséhez, az esélyegyenlőségi programok megvalósításához, az idegenforgalom élénkítéséhez vagy a helyi vállalkozások megerősítéséhez. Döntős volt a K&H Csoport Start it @K&H startup vállalkozásokat támogató nagyvállalati inkubátorprogramja és az UniCredit Bank Hungary Zrt. Lépj velünk! társadalmi innovációs programja. Utóbbi olyan szervezetek kezdeményezései mellé áll, melyek fenntartható módon csökkentik a hátrányos helyzetű közösségek gazdasági kiszolgáltatottságát.

Zöld egyensúly kategóriában a zsűri díjazottja az E.ON lett. Az E.ON EnergiaKaland program célja, hogy segítsen a pedagógusoknak az energiatudatosság kialakításában és a gyerekeknek az energiával kapcsolatos tudás bővítésében. A szakminisztériummal közösen kialakított projekt 5-tól 18 éves korig kínál az energiával kapcsolatos ismeretanyagot óvodások, diákok és tanáraik számára. Döntős volt a SPAR – A vásárlókkal együtt a környezet védelméért energiatakarékos és környezetkímélőbb megoldásokat kínáló globális programja; valamint a Procter&Gamble GoGreen belső munkatársi érzékenyítés a környezetvédelem iránt kezdeményezése.

A Mindenki társadalma kategóriagyőztese a Coca‑Cola Magyarország lett. Az #énjövőm program hátrányos helyzetű fiataloknak, kisgyermekes szülőknek és fogyatékkal élőknek nyújt gyakorlati tudást, motivációt ahhoz, hogy visszataláljanak a munka világába. Már több mint 6200 résztvevőt vontak be a munkavállalást megkönnyítő, ingyenes képzéseikbe.

Elismerésben részesült az OTP Bank Nyrt. az Akadálymentesítési program és szemléletformáló kampányáért, melynek keretében a vakok számára „beszélő” bankjegykiadó automatákkal, a hallássérültek ügyintézését segítő videó-tolmácsszolgáltatással és érzékenyített ügyfélhívó rendszerrel szerelte föl több száz fiókját. Shortlistes volt az Accenture Kft. Skill2Succeed – Rajtad áll a jövőd programja is, amely a hátrányos helyzetű gyermekeknek segít megoldani a mindennapi élet kihívásait.

A nagyközönség a legtöbb szavazatot a Tesco-Global Áruházak Zrt., Élelmiszermentés a Tescónál programjára adta, így a Közönségdíj is az övék lett. A zsűri idén különdíjat is átadott: az Effekt 2030 Különdíjasa az OTP Bank Nyrt. lett, a mindenki számára egyenlő eséllyel használható infokommunikációs környezet megvalósítását támogató fejlesztéseiért, valamint a szakmai és civil szervezetekkel történő szoros együttműködéséért.

A zsűri tagjai voltak: Matolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, Nagy Bálint a Pénzcentrum.hu, az Agrárszektor és a HelloVidék lapigazgatója, Pogány Éda Glória, a Syngenta kelet-európai régiójának üzleti fenntarthatósági vezetője, Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Magyarország kuratóriumi elnöke és Veiszer Alinda televíziós és rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró.