A műanyag, amit megesznek a gombák: megérkezett az első 100%-ban visszaforgatható és biológiailag lebomló csomagolóanyag. Köztudott, hogy a műanyaghulladék súlyos terhet ró a világra, ám a megoldás nem a műanyagok használatának elvetésével vagy gyártásának betiltásával kell, hogy járjon, mert a műanyagoknak számos olyan előnye van amit más anyag nem tud helyettesíteni. Ezért fontos, hogy okosan bánjunk a műanyagokkal! A hulladéktermelés nélkül működő, körkörös műanyag-gazdálkodás lehetővé teszi a műanyag előnyeinek kihasználását anélkül, hogy ez kockázatot jelentene a környezetünkre. Ennek megvalósítása felé tehetünk most egy nagy lépést olyan csomagolóanyagnak hála, amely nemcsak 100%-ban visszaforgatható, de ha mégis a természetbe kerül, biológiailag lebomlik, és semmilyen mikroszemcsés szennyeződést nem hagy maga után. Az innovatív Manunature stretch-fólia már Magyarországon is elérhető!

Ma éves szinten több mint 300 ezer tonnányi műanyagot gyártanak le a világban, aminek csaknem 90%-a végzi hulladékként. Még ennél is elrettentőbb, hogy a nem megfelelően működtetett és sokszor felelőtlen hulladékkezelés következtében ebből nagyjából 30% kontroll nélkül a természetbe, a vizeinkbe, végül pedig az óceánokba kerül, ahol az egyre hatalmasabb szemétszigetek beláthatatlan károkat okoznak az élővilágnak. De mégis hogyan harcoljunk a műanyagszemét okozta rémségek ellen anélkül, hogy az amúgy az ellátási láncban számos előnnyel rendelkező műanyag ellen harcolnánk?

Manunature, a 100%-ban környezetbarát műanyag

A Manupackaging Magyarország Kft. (korábban Manuli Stretch) régóta elkötelezettje a környezettudatos és fenntartható csomagolóipari megoldásoknak, amelyekkel globális szinten lehet csökkenteni a felhasznált mennyiségeket, sőt, az újrahasznosításon alapuló, körkörös műanyag-gazdálkodás megvalósítását is előreviszik. Legújabb termékünk, a saját fejlesztésű Manunature az első olyan stretch-fólia a piacon, amely nem csak 100%-ban újrahasznosítható, de ha mégis hulladékként végzi, 3-24 hónap alatt biológiailag lebomlik, méghozzá CO2-re és vízre. Ez azért egyedülálló, mert minden más piacon elérhető termék csupán az egyik erénnyel rendelkezik: vagy visszaforgatható, de nem bomlik le, így hulladékként továbbra is gondot jelent, vagy éppen lebomlik, de nem forgatható vissza, így ugyancsak veszít az értékéből a gyártási láncban. A műanyagok több mint 90%-a újrahhasznosítható, ezért nagyon fontos, hogy visszakerüljenek a gyártási láncba. Ezek az anyagok fontos értéket képviselnek: újra hasznos anyagot lehet gyártani belőlük. Ezért is tartjuk mi elsődleges célnak azt, hogy minden műanyag csomagolóanyag visszaforgatásra kerüljön. Amíg azonban van olyan aki szemetel, gondolnunk kell arra is, hogy amit eldobnak, az ott ahova eldobták a lehető leggyorsabban maradék szennyezés nélkül eltűnjön. Erre ad megoldást a Manunate® stretch-fólia.

A Manunature életútja

A Manunature csomagolóanyag előtt alapvetően kétféle életút bontakozhat ki, miután beteljesítette funkcióját. A legkedvezőbb, ha a körkörös műanyag-gazdálkodás elve szerint a használatot követően begyűjtik, majd mechanikai újrahasznosításon esik át, és ismét csomagolóanyag válik belőle, ami így folytathatja útját a rendszerben. Azonban ha hulladékként végzi, természetes környezetben, a szabad levegő, az UV-sugárzás és a nedvesség hatására bomlani kezd, és víz, CO2, valamint biomassza válik belőle.

Fontos, hogy a Manunature termék fizikai tulajdonságai a használat folyamán nem változnak, a lebomlás képessége olyan, mint egy alvó funkció, amely csak akkor lép életbe, ha az anyag természetes közegbe kerül. Ekkor nagyon gyors léptékű változás veszi kezdetét: elveszíti fizikai integritását, egyre kisebb részecskékre bomlik, míg nagyjából 3 hónap múlva már nem is műanyag, hanem olyan 100%-ban biológiailag hasznosuló maradvány, amelynek apró molekuláris mérete és vízben oldódó mivolta lehetővé teszi a természetben előforduló baktériumoknak és gombáknak, hogy abszorbeálják és megemésszék. Mindennek eredményeként 24 hónap múlva pedig nem marad más a csomagolóanyag után, mint a fent említett szerves anyagok, semmilyen további veszélyt nem jelentve a környezetre nézve.

A fenntartható jövő kulcsa tehát továbbra is a felhasználás csökkentésében és a tökéletesen működő, maradéktalan visszaforgatásban rejlik, ám amíg ez a rendszer nem 100%-os, a Manunature a felelőtlen hulladékkezelés következtében sem jelent veszélyt a természetre nézve!

Egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, aminek a jelentékeny része műanyagból készült csomagolóanyag. Emiatt az Európai Unió 2025-re az összes csomagolási hulladék 65 százalékát szeretné újra feldolgozni, a műanyag palackok negyedét pedig újrahasznosított alapanyagból gyártaná. De vajon mit tehet egy átlagember, hogy elérhessük ezeket a fontos célokat? A világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé Újrahasznosítási Kisokost készített, mely gyakorlati tanácsokat ad a felelős hulladékgyűjtéshez.

A lakosságnak szóló, egyszerűen és közérthetően megfogalmazott Újrahasznosítási Kisokost készített a Nestlé a HUMUSZ Szövetség szakmai támogatásával. A kiadvány célja, hogy támogassa a ma még fejlődőben lévő magyar hulladék újrahasznosítási rendszer működését, gyakorlati hasznos tanácsokkal segítse az emberek mindennapi hulladékgyűjtési tevékenységét.

A szelektív hulladékgyűjtés megfelelő működését számos lakossági tévhit nehezíti – ilyen például, hogy melyik kukába tegyünk bizonyos háztartási hulladékot, hova kerüljön a tejes és gyümölcsleves kartondoboz vagy a samponos és mosószeres műanyagflakon. Az Újrahasznosítási Kisokos ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.

Több más élelmiszeripari céghez hasonlóan a Nestlé csatlakozott azon törekvéshez, hogy 2025-re minden csomagolását újrafeldolgozhatóvá vagy újrafelhasználhatóvá tegye, 2050-ig pedig nullára csökkenti üveghatású gázkibocsátását. Ezen felül Svájcban létrehozta a Nestlé Csomagolástechnikai Intézetet, mely újrafeldolgozható, lebomló vagy komposztálható műanyagok, funkcionális papír, valamint a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozhatóságát növelő új csomagolási megoldások és technológiák kutatásával foglalkozik.

Az Újrahasznosítási Kisokos fontos lépés a fogyasztók edukálásában, hisz a vállalat az alternatív csomagolási megoldások fejlesztése mellett azon dolgozik, hogy partnereivel és a lakossággal együttműködve felelős vállalatként szélesebb körben is felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára.

A Nestlé Újrahasznosítási Kisokosának elérhetősége: nestle.hu/hovadobjam

A 2019 Dow Jones Fenntarthatósági Index – a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét mérő legfontosabb, globális mutató – alapján Európában a Coca‑Cola HBC áll az élen az üdítőitalgyártók ranglistáján. Ez már a hatodik alkalom az elmúlt hét évben, hogy a Coca‑Cola palackozója lett az első az európai fenntarthatósági rangsorban, ám az összesített, globális és európai rangsorban is a TOP3 üdítőgyártó között szerepelt az elmúlt 9 évben.

A vállalat összességében 90 pontot kapott: maximális pontszámot ért el 11 kategóriában és további 9-ben mutatott fejlődést az elmúlt évben. Mindezek alapján, idén a vállalat a második helyet szerezte meg a globális ranglistán.

„Nagy megtiszteltetésnek tartjuk a helyezésünket. Büszkék vagyunk arra, hogy a munkatársaink és a vevőpartnereink elkötelezettsége a fenntartható működés iránt ismét meghozta ezt az elismerést. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy ez csupán egy pillanatképet rögzít. A valóságban folyamatosan meg kell dolgoznunk az eredményeinkért, és mindig új kihívásokkal szembesülünk. Ezért helyezzünk olyan nagy hangsúlyt arra, hogy a fenntarthatósági céljainknak következetesen és hosszútávon legyünk képesek megfelelni”-mondta Zoran Bogdanovic, a vállalat elnökvezérigazgatója.

2018-ben ezek a fenntarthatósági intézkedések járultak hozzá a pontszámaikhoz:
  • Elérték a tudományos egzaktsággal megfogalmazott céljaikat: (a 2010-es értékhez képest) 25 százalékkal csökkentették a széndioxid kibocsátásukat a teljes értékláncon belül, két évvel hamarabb, mint ahogy azt előzetesen vártuk (a céldátum 2020 volt). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1,27 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg;
  • A dolgozói elkötelezettségi felmérésen 88 százalékos eredményt értek el, ami meghaladta a FTE 100 vállalatok átlagát;
  • A vezetői pozíciók 37 százalékát töltik be nők, a cél 2025-ig az 50 százalékos arány elérése;
  • A 3,237 millió eurót kitévő beszerzési költségvetésük 98 százalékát helyben költik el, amivel a helyi foglalkoztatást és a helyi vállalkozásokat erősítik azokban az országokban, ahol jelen vannak. Emellett, 328 millió eurónyi adót is fizetünk ezekben az országokban, ezzel támogatva azok gazdaságát.
  • 2018-ban 7,9 millió eurót költöttek a helyi közösségeket támogató projektekre. Ennek több mint egyharmadát fordították a legfontosabb társadalmi felelősségvállalási programukra, az #énjövőmre. Ez fiataloknak segít szert tenni a munkaerőpiacon keresett készségekre.
  • A gyártásban, a palackozóhelyeken összességében 22 százalékkal csökkentették a vízfelhasználásukat (a 2010. évi értékhez képest);
  • A piacaikon újrafelhasznált elsődleges csomagoló anyagaink 45 százalékát gyűjtötték vissza.
Fenntarthatósági küldetésük

2018 szeptemberében hirdették meg 2025-ös fenntarthatósági céljaikat, amelyek hat fő területre koncentrálnak: a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a vízfelhasználás csökkentésére és a fenntartható vízgazdálkodásra, a Hulladékmentes Világ projektükre, az alapanyagaik fenntartható forrásból való beszerzésére, az egészséges táplálkozásra, valamint a munkatársaink és közösségeink jólétére. A vállalásaikat itt tekinthetik meg részletesen. Az elmúlt években már sikerült jelentős eredményeket elérniük a fent megnevezett területeken, a célok teljesítése a terveknek megfelelő ütemben halad.

A Coca‑Cola HBC fenntarthatósági teljesítményét más, az iparágban nagy elfogadottsággal bíró szervezetek is elismerték, mint amilyen a CDP Climate Disclosure, az MSCI ESG Rating és a FTSE4Good Index.

A Coca‑Cola HBC Magyarország Kft. legfrissebb Fenntarthatósági Jelentéséért kattintson az alábbi linkre:

Először 2018 decemberében döntött úgy az ALTEO, hogy a karácsonyi évzáró rendezvény karbonlábnyomát semlegesíti, mégpedig úgy, hogy annyi fát ültet, amennyi képes elnyelni a rendezvény során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Ez a tavalyi évben 28 fát jelentett, ennyivel lehetett ugyanis semlegesíteni azt a 3,18 tonnányi szén-dioxidot, amely az étel-ital, utazás, kiadványok, szervezés és a helyszíni energiahasználatból tevődött össze. A faültetésekre az Iskolakertekért Alapítvány közreműködésével 2019 tavaszán került sor, tanintézetek kertjeiben. A tavalyi sikeres kezdeményezés után pedig idén is úgy döntött a vállalat, hogy a fenntarthatóság jegyében karbonsemleges karácsonyt hirdet, immár második alkalommal.

Még mindig népszerű a Tesco helyi közösségeket támogató programja, melynek aktuális, hetedik fordulójában összesen 381 szervezet pályázott a 400, 200 és 100 ezer forintos támogatásért. A pályázatokat a korábbi évekhez hasonlóan most is a Effekteam Egyesület független szakértői bírálják el, és juttatják tovább az áruházi szavazási szakaszba, ahol a vásárlók kezében lesz a döntés, melyik szervezet mekkora támogatást kapjon. Emellett most először a független szakértők szakmai szempontok (kidolgozottság, innovativitás, kreativitás és fenntarthatóság) alapján egy pályázót különdíjra javasolnak.

A nevezők 61 körzetben nyújthatták be pályázatukat az alábbi kategóriákban: a környezet megszépítésére, illetve a helyi közösségi élet előmozdítására irányuló kezdeményezések támogatása; oktatás, képességfejlesztés rászoruló gyermekek, fiatalok és felnőttek számára, valamint egészséges életmód és egészségmegőrzés. A mostani fordulóban a legtöbb pályázat ismét a helyi közösségek megszépítésére, illetve a közösségi élet előmozdítására vonatkozó kategóriában érkezett.

A szavazási szakaszba jutott pályázatokra 2020. január 20. és február 16. között szavazhatnak a vásárlók úgy, hogy a vásárlásoknál kapott zsetont az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtőkbe dobják a számukra legszimpatikusabb kezdeményezés mellé. A Tesco valamennyi, a szavazási szakaszra bejutott szervezetet támogatja 400, 200, valamint 100 ezer forinttal, a szavazatok számának függvényében. A nyertes szervezetek listáját és az elnyert támogatási összegeket 2020 márciusában hirdetik ki.

A vállalat „Ön választ, mi segítünk” programjának célja a helyi közösségek támogatása, a pályázó szervezetek eddig több mint 190 millió forint támogatást nyertek fejlesztéseik megvalósítására. Így a Tescónak köszönhetően az előző években többek között számos település kaphatott például életmentő eszközöket, Duna-parti pihenőt, vagy szervezhetett elsősegélynyújtó tanfolyamokat, állat- és környezetvédő programokat, valamint a fiataloknak szóló drogprevenciós előadásokat.

A beérkező pályázatok listája megtekinthető a www.tesco.hu/kozosseg oldalon.

Mit lehet tenni a repülőtér megközelítéséből adódó széndioxid kibocsátás csökkentéséért? Milyen alternatív, fenntarthatóbb módokon lehet eljutni egy repülőtérre? Hogyan csökkenthető egy utas vagy egy repülőtéri dolgozó ökológiai lábnyoma? Ezekre a komplex megoldást igénylő kérdésekre kereste a választ a Budapest Airport közlekedésfejlesztési szakemberek segítségével egy európai uniós projekt, a LAirA keretében, amelynek nemzetközi zárókonferenciáját december 5-én tartották az 1. Terminálon.

A környezetvédelemnek számos, a repülőtér megközelítéséhez kötődő vonatkozása van: nap mint nap emberek tízezrei érkeznek közúton repülőterekre. Ahhoz azonban, hogy a repülőtérre való eljutás során elhasznált energia mennyisége és a környezetszennyezés mértéke csökkenjen, számos más lehetséges fejlesztés mellett az utasok és a repülőtéren dolgozók utazási szokásait is meg kell változtatni. A fenntartható működés részeként a Budapest Airport, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a repülőtér megközelíthetőségére környezetvédelmi és infrastrukturális szempontból is kiemelt figyelmet fordít. E törekvések kiválóan illeszkednek a „Repülőterek fenntartható megközelíthetősége” című projektben résztvevő partnerek fejlesztési elképzeléseihez. Az összesen 14 partnerintézmény, köztük közép-európai repülőterek, fejlesztési ügynökségek és helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a LAirA projektben fogalmazták meg, melyet az Európai Unió Interreg CE (Central-Europe) programja támogatott. A projekt célja a városi repülőterek megközelítése során az intelligens és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési módok napi közlekedésbe történő integrálását segíti.

A Budapest Airport a projekt keretében a tavalyi évben felmérést végzett az utasok és a repülőtéri dolgozók körében, amelyből egyebek mellett kiderült: a munkatársak 60%-a autóval jár dolgozni. Azért, hogy az ebből eredő környezetszennyezést csökkentse, a repülőtér üzemeltetője az Oszkár Telekocsival közösen egy olyan mobilalkalmazást fejlesztett, mely segítségével a munkatársak megoszthatják egymással utazásaikat, így csökkentve a munkába járás okozta környezetterhelést.

A LAirA projekt megvalósítása során felhalmozott információk és nemzetközi jó példák felhasználásával a Budapest Airport egy saját, átfogó mobilitási stratégiát is kialakított. Idén megkezdődött egy turbókörforgalom építése a 4. számú főút és a repülőtér 2. Terminálja között, amely a repülőtér egyre növekvő utasforgalmát és az újonnan átadott Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat fogja gyorsan és hatékonyan kiszolgálni. Az elmúlt időszakban a repülőtér környezetében elérhető elektromos autótöltők számát is növelte a Budapest Airport: a repülőtér üzemeltetéséhez használt autók részére 4 dedikált e-töltő áll rendelkezésre, a további töltőpontok kialakítása és reptéren használt gépjárművek cseréje is folyamatos. A Budapest Airport repülőtéri partnerei is fejlesztenek: a Főtaxi által használt elektromos taxik 5 gyorstöltőt használhatnak, az elektromos autóval érkező utasok számára pedig a repülőtér Terminál parkolójában érhető el gyorstöltő. Az idei évtől a repülőtér-üzemeltető 15 külön parkolóhelyet biztosít a MOL Limo autómegosztó rendszer használóinak, ahol 2020 nyarától 6 töltőállomás is kiépül.

Egy repülőtér város a városban: mintegy 1500 hektárnyi területen, éjjel-nappal üzemel és számos épülettel, saját infrastruktúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a repülőtér fejlesztéséhez átfogó szemlélet és gondolkodásmód szükséges, melynek jegyében a Budapest Airport számos környezetvédelmi intézkedést tett. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér immár több mint két éve tartja fenn a karbonsemleges minősítését, 2050-ig pedig vállalta, hogy nullára csökkenti a légikikötő károsanyag-kibocsátását.

Az ALTEO igyekszik a pénzügyi eredményesség mellett környezetileg és társadalmilag is fenntartható, illetve felelős vállalatként működni. Ezért is döntött úgy az idei évben, hogy szakít a karácsonykor megszokott, partneri ajándékozás hagyományával. A partnereikkel való egész éves, értékes és eredményes együttműködést úgy szeretné meghálálni, hogy azzal társadalmi szempontból egy igazán hasznos célt támogasson: a választás az UNICEF Magyarország RAJTAD ÁLL A JÖVŐD! programjára esett. A kezdeményezés az elsősorban a munkavállalás terén hátránnyal induló fiatalokkal igyekszik azonosítani az őket leginkább érintő és foglalkoztató társadalmi problémákat, majd kreatív helyi megoldásokat kidolgozni ezek megoldására, mentorok segítségével. Az ALTEO támogatása két csapat részvételét teszi lehetővé a nemzetközi versenyben.

A KPMG Magyarország 2019-ben is csatlakozott a vállalat globális kiberbiztonsági kezdeményezéséhez. Az idén már harmadik alkalommal megrendezett eseményen 51 ország több mint 127.000 diákjának tartottak a vállalat szakértői előadásokat világszerte.

 

A KPMG kiberbiztonsági szakemberek kezdeményezésének célja a fiatalok oktatása a kiberbiztonság és az internetes kockázatok fontosságáról. Az osztálytermi oktatások elsődlegesen a világszerte elismert nemzetközi kiberbiztonsági tudatosság hónap (október) részeként zajlanak. Önkéntes szakértői csapatunk, együttműködésben a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársaival számos középiskolába, a leginkább veszélyeztetett fiatalokhoz látogat el, ahol a kiberbiztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. A program útmutatásként szolgál a személyes adatok kezeléséhez, a közösségi média alkalmazásához, az online játékok és az okostelefonok biztonságos használatához. A Kék Vonal segítségével az internetes zaklatás „cyberbullying” kivédéséről is szó esik. A játékos és interaktív formában, kérdések-válaszok mellett, sztorikat és saját tapasztalatokat is megosztva zajló program célja az, hogy kézzelfogható és naprakész tanácsokkal szolgáljon a fiataloknak. Az előadássorozat a jövő évben is folytatódik.

Az ENSZ 4. fenntarthatósági célja a ’’Minőségi Oktatás’’ arra szolgál, hogy előmozdítsa az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket és ezt mindenki számára elérhetővé tegye. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatás olyan aktuális témákat is érintsen, amely az információs társadalom, a digitalizáció korában is megállja a helyét. Napjainkban az életünk nagy része az online térbe felkerül, ezért nagyon fontos tudatában lenni az adatok kezelésének. Lelkes IT tanácsadó kollégáink szakértelme pedig egy új tanulási módszertanra ad lehetőséget.

A program további részleteiről ezen az email címen lehet érdeklődni: cr@kpmg.hu

Az ALTEO az impact investment hazai képviselőjeként a kezdetektől arra törekszik, hogy a pénzügyi eredményesség mellett környezetileg és társadalmilag is egyaránt fenntartható, illetve felelős energetikai vállalatként működjön. Működése során folyamatosan azokat a megoldásokat keresi, amelyek fenntartható és mindemellett jövedelmező módon képesek reagálni az energiaellátás területén megjelenő kihívásokra. A vállalat nemrég elkészítette a 2020-2024-es időszakra vonatkozó stratégiáját, amely a jelenlegi üzleti tevékenységek kiterjesztését, valamint a fókuszterületek újragondolását célozta meg az eredménytermelőképesség növelése érdekében. Mindezek megvalósítását az impact investment további erősítésével, még jelentősebb fókuszával tervezi a vállalat.

A körforgásos gazdaság elve egyre népszerűbb Európai Unióban, mind a környezetvédelmi, mind a gazdaságpolitikai célkitűzésekben megjelenik, és egyre fontosabb téma a kutatás-fejlesztés-innováció világában is. A téma kutatásának egyik meghatározó hazai szereplője a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A témában folyó kutatásaink nagyon sokrétűek, és a szakmai munkán kívül fontosnak tartjuk a témával kapcsolatos ismeretterjesztő és szemléletformáló tevékenységeket is. Ez utóbbi célt szolgálja az intézményünkben létrehozott Science Shop is. Nem véletlen, hogy idén több programmal is bekapcsolódtunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjaiba.

Legelső programunk a XIV. LCA Konferencia megrendezése volt 2019. november 18-19-én, Szentendrén, “Körforgásos megoldások, innováció – kihívások az életciklus menedzsment területén” címmel. A kétnapos konferencián megjelent mintegy 60 résztvevő az üzleti, az akadémiai és kutatási szférából érkezett. A résztvevők előadást hallhattak a karbonsemlegességről, a karbonlábnyom-számításról és annak nehézségeiről, a fenntartható építészetről és még rengeteg egyéb témáról. Cégünk szakértői négy témában tartottak előadást. Az előadások és a további információ a konferenciáról itt érhető el.

 

2019. november 19-én a Csodák Palotája Tudománymozaik 4.0. pályaorientációs tudományfesztiválján vettünk részt. A programjaink központi gondolata szintén a körfogásos gazdaság volt, vagyis azt szerettük volna megmutatni, hogy hogyan tud az alkalmazott kutatás hozzájárulni a körforgásos gazdaság megvalósulásához. A résztvevők különböző játékokon keresztül megismerkedhettek a kritikus nyersanyagokkal, megnézhettek egy ezzel összefüggő izgalmas és látványos kísérletet, illetve megtudhatták, hogyan válhatnak nyersanyagnagykövetekké az RM@Schools 3.0 projektben. Továbbá tippeket kaphattak, hogyan csökkentsék az élelmiszerpazarlást, vizet tisztíthattak és papírhulladékból újrapapírt készíthettek. A körforgásos kutatási szakterület szakmai vezetője, Chrabák Péter „A kisgömböctől az örökké termő fáig: úton a környezeti fenntarthatóság felé – Avagy a körforgásos gazdaság alapjai és mit tehetünk a hosszútávú fenntarthatóság érdekében?” címmel tartott előadást az érdeklődő gyerekeknek.

A Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódó programjaink legszélesebb körnek szóló állomása a november 23-án, a Szimpla Kertben megtartott „Hulladékcsökkentés a hétköznapokban – Légy környezettudatos!” c. rendezvény, amelyen megmutattuk, hogyan lehet a hétköznapi hulladékot újrahasznosítani vagy miként lehet csökkenteni az élelmiszerhulladékot. Olyan fiatal kutatókkal lehetett találkozni, akik elkötelezett nagykövetei a környezettudatos szemléletnek. Az érdeklődők kipróbálhatták, milyen ékszereket készíthetnek PET palackokból, hogyan kell házilag ajakírt előállítani, hogyan frissíthetik fel régi, rozsdás fémtárgyaikat, vagy hogyan kelthetik új életre ruháikat. A kezdeményezéshez a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is csatlakozott, hozzájárulva a környezettudatosabb szemlélet kialakításához. A program része volt az „Újrahasználat szerepe a körforgásos gazdaságban” címmel tartott workshop is. Az interaktív beszélgetés egy gondolatébresztő előadással kezdődött, amelyből a résztvevők képet kaphattak az Európában keletkező hulladékok mennyiségéről, illetve arról a szomorú tényről, hogy ennek milyen kis hányadát hasznosítjuk újra. Az előadáson fókuszba került az újrahasználat, azon belül is az újrahasználati központok, amelyeknek a létjogosultságát intézetünk SURFACE projektjében vizsgáljuk. Az előadást követően a résztvevők élénk beszélgetésen vitatták meg az újrahasználat nehézségeit és saját tapasztalataikat.