Megéri városainkat okosvárossá alakítani, hiszen az ilyen települések amellett, hogy segítik a gazdasági növekedést, fenntartható módon működnek, és a lehető legjobb életminőséget biztosítják lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az okosvárosok kialakításához és működtetéséhez elengedhetetlen a megújuló energia (nap- és szélenergia) használata – derül ki a Deloitte tanulmányából.

A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a városok okosvárossá fejlődésében kulcsszerepet játszanak, míg a közműcégek számára a városok jelentik az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget. A közműszolgáltatók a meglévő infrastruktúrájukon keresztül, amely az okosvárosok működési alapját biztosítja, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, amely következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltatással foglalkozó vállalat üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.

Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket és hozzájáruljanak az okosvárosok kialakulásához, első lépésként különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy közműcég képes egy okosváros működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.

„A közműcégek számára a régi infrastruktúra összehangolása a legmodernebb módszerekkel nagy kihívást jelent, azonban egyre több nemzetközi példa van arra, hogy az okosvárossá formálódó települések esetében a megújuló energia használata felpörgeti a gazdaságot, fenntarthatóan működővé és élhetőbbé teszi az adott várost. Emellett, az okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.

Nemzetközi példák

Georgetown 2017 óta teljes energiaszükségletét nap- és szélenergiával fedezi, ennek hatására az áram ára 2011 és 2017 között kilowattóránként 11,4 centről 8,4 centre csökkent. San Diego széles körben kezdett tetőtéri napelemeket használni, aminek hatására megnőtt a városban tevékenykedő innovatív megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások száma, így új munkahelyek jöttek létre. Adelaide-ban az energiaszolgáltató ezer tetőre telepített napelemet kapcsolt hálózatba egy 5 megawatt kapacitású minierőművet hozva létre. A lépésnek köszönhetően a város olcsó, tiszta energiához jutott és csökkentette a hagyományos energiahordozók használatát. A másik példa Calgary, ahol ma már kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.

A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott élők mindennapjaira kedvező hatással van, hogy Koppenhága vagy London autómentes zónákat alakított ki, illetve hogy Párizs 2030-ra betiltja a belsőégésű motorok használatát. Az ilyen környezetben élő épületüzemeltetők és városlakók könnyebben rávehetők arra, hogy saját energiatermelési és tárolási lehetőségeiket felhasználva egyszerű energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel városuk életminőségén.

„Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közműtársaságok önmagukban nem képesek a megújuló energiát használó okosvárosok létrehozására. Egy ilyen élőhely leginkább egyfajta ökoszisztémaként működik, ahol az országos, a regionális és a városi hatóságoknak, a közműcégeknek, a kutatóknak, a befektetőknek, a technológiai vállalkozásoknak és maguknak a polgároknak is komoly befolyásuk van a rendszer működésére és közös együttműködés kell a rendszer működtetéséhez” – tette hozzá Mező Csaba.

A Deloitte Renewables (em)power smart cities tanulmánya itt érhető el.

 

 

Országosan a 203 Tesco áruházból jelenleg 176-ban folyik napi szintű élelmiszermentés, amelyek idén augusztus végéig közel 23 000 tonna élelmiszert ajánlottak fel jótékony célra. Ez a mennyiség több mint 57 millió adag ételnek felel meg. A vállalat számára kiemelten fontos az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem: célja, hogy 2020-ig valamennyi közép-európai áruházát felkészítse arra, hogy a napi működése során keletkező élelmiszer-felesleget jótékony célra tudja felajánlani.

A Tesco 2014 óta működteti napi áruházi élelmiszermentő programját a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. A program keretében a kezdeményezésben résztvevő áruházak munkatársai a napi munkájuk részeként minden munkanap végén kiválogatják és összegyűjtik a már nem eladható, de emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas zöldséget, gyümölcsöt, pékárut és tartós élelmiszert, amit aztán az Élelmiszerbank helyi partnerszervezetei vesznek át és osztanak szét még aznap az áruházak környékén élő rászorulók között.

Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem egyik fontos eszköze az áruházi működés folyamatos felülvizsgálata és a transzparencia. Éppen ezért a Tesco – a közép-európai kiskereskedelmi vállalatok közül egyedüliként – idén májusban már harmadik alkalommal tette közzé élelmiszer-hulladék mennyiségéről szóló jelentését. A 2017-es, első jelentés eredményeihez képest jelentős javulást ért el, hiszen két év alatt 43 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladék mennyiségét. A pazarlás elleni küzdelemmel a Tesco célja az is, hogy működésének környezetterhelését mérsékelje.

A Tesco áruházaiban online oktatóprogrammal segíti munkatársai betanulását az élelmiszermentés folyamatába. A Németország egyik legrangosabb oktatási innovációs versenyén, a COMENIUS EduMedia Awardon díjat nyert tananyag informatív és interaktív rendszere megkönnyíti az újonnan csatlakozott áruházakban a kollégák megismerkedését a folyamattal és teendőkkel, valamint azoknak is segít, akik új munkatársak a Tescónál. Az oktatóanyag játékosan vezet végig az élelmiszermentés folyamatán, és a téma iránti érzékenyítő és tudatos vásárlásra ösztönző információkat is tartalmaz. Az oktatóanyagot az alábbi linkre kattintva bárki kipróbálhatja: https://tesco-elelmiszer-pazarlas-megelozes.neting.hu/

A programban résztvevő áruházak listája megtalálható a Tesco Magyarország weboldalán: http://bit.ly/Elelmiszermento_aruhazak

Együtt említhető a fenntarthatóság a műanyaggal? A körkörös műanyag gazdálkodás elmélete szerint igen. Ahogy azt az Európai Unió Tanácsa által idén májusban elfogadott új intézkedések is hangsúlyozzák, nem a műanyag ellen kell hadjáratot indítani, hanem ‒ megőrizve annak valós értékét az ellátási láncban ‒ a műanyagok teljes visszaforgathatóságára kell törekedni a gazdaságban.

A műanyagok felelősségteljes és fenntartható kezelését, a tengeri szennyezés megfékezését és az egyszer használatos műanyagok használatának erőteljes korlátozását célozzák meg azok az új jogszabályok, amelyeket 2019. május 21-én vezetett be az  Európai Unió Tanácsa. A döntéshozók külön hangsúlyt fektettek a műanyag újrahasznosításának fontosságára is, hiszen a jól átgondolt és kivitelezett körkörös műanyag-gazdálkodás lehetővé teheti a jövőben a technológia előnyeinek kihasználását, méghozzá a környezet terhelése nélkül.

A nemzetközi törekvésekkel összhangban lépett egyet e jövő felé a Manuli Stretch Magyarország csomagolástechnikai és csomagolóanyag gyártó vállalat, amikor a közelmúltban nevet és egyben koncepciót is váltott. 2019-től Manupackaging Kft. név alatt a cég még nagyobb hangsúlyt fektet az ipari csomagolástechnika legnagyobb kihívásaira, vagyis a környezetszennyezés csökkentésére, a fenntarthatóságra és a rakatbiztonságra.

A fenti elvek jegyében a Manupackaging Kft. jelenleg éves szinten több mint 2000 tonnával csökkenti a magyarországi műanyagfólia felhasználást, innovatív csomagolástechnikai eszközeivel és minőségi csomagolóanyag gyártásával. A cég vezetője, Arató Gábor éppen abban látja a csomagolástechnológusok felelősségét, hogy tudásukkal és fejlesztéseikkel minimalizálni tudják a környezetet érő terhelést, s egyben partnereik csomagolási költségeit. A vállalat által kínált optimalizáló megoldásokkal 60%-nál nagyobb csomagolóanyag-megtakarítást érhetnek el a hazai gyártó és logisztikai cégek, de 90%-os csökkentésre is volt már példa.

A jövőbeni termékfejlesztések, valamint a meglévő termékek és szolgáltatások újragondolásának célja, hogy a cég folyamatosan növelni tudja a visszaforgatott anyagokból készült csomagolóanyagok arányát a gyártásban, és minél szélesebb körben elterjessze a 100%-ban visszaforgatható vagy 100%-ban lebomló anyagok használatát a hazai vállalatok körében. Mindezek mellett, elsősorban a rakat biztonságának érdekében, folyamatosan szem előtt kell tartani az elérhető legmagasabb minőséget ‒ mind a csomagolástechnikai eszközök, mind a csomagolóanyagok szempontjából ‒ hiszen máig rengeteg közúti baleset okozója a rosszul rögzített rakomány. A felelősségteljes és fenntartható csomagolóipari megoldások így rövid és hosszú távon is életeket menthetnek.

Zuggó Balázst, a Daikin Hungary Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

A Daikin a világ egyik vezető hűtési, fűtési és szellőztetési megoldásokat gyártó vállalata. Nemcsak berendezés gyártók vagyunk, hanem azon kevesek egyike is, aki a berendezések szívét a kompresszort is maga gyártja, és hűtőközegek kutatásában, fejlesztésében és gyártásában is vezető szerepünk van. A hűtési, fűtési és kereskedelmi mélyhűtést szolgáló termékek hozzájárulnak a magasabb életszínvonalhoz, gazdasági növekedéshez, és kulcsfontosságúak a mai társadalomban. A villamosenergia-fogyasztás és a hűtőközeg-kibocsátás ebből fakadó növekedése azonban aggodalmakat okoz a környezeti hatások, kiemelten az éghajlatváltozás miatt.

Mi a Daikinnál úgy gondoljuk, hogy egy vállalat csak akkor képes fenntartható módon növekedni, ha hozzájárul a környezeti problémák megoldásához is. Ezért olyan környezettudatos termékek előállításán és használatának elterjesztésén dolgozunk, amelyek az energiahatékony technológiát és alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőanyagokat használnak.

Több gyárunk rendelkezik ’Green Heart’ minősítéssel, illetve csak 2017-ben 54 millió tonna CO2-egyenértékben sikerült üvegházhatású-gázokat megtakarítanunk vállalati szinten az értékesített lakossági légkondicionáló berendezések esetén. Ez részben az inverter technológiának, részben egy alacsonyabb globális felmelegedési potenciálú hűtőközegre való átállásnak köszönhető. Az R-32 egy újgenerációs hűtőközeg, ami környezetvédelmi szempontból sokkal jobbnak bizonyult  elődeinél: nem ózonkárosító, energiahatékony, könnyen újrahasznosítható, és a GWP értéke (globális felmelegedésre gyakorolt hatása) egyharmada a légkondicionálóknál leggyakrabban használtnak.

A Daikin Japánban 2012-ben indította el az első, R-32 hűtőközeggel működő lakossági berendezések forgalmazását. A Daikin Industries Ltd. úgy véli, hogy ez a hűtőközeg tűnik a legígéretesebb  megoldásnak, mely révén tovább csökkenthető  a lakossági és kereskedelmi légkondicionálók, hőszivattyúk ökológiai lábnyoma. Ezért immár harmadik lépésben 2019 júniusában újabb szabadalmi jogokat oldott fel a vállalat, melynek célja, hogy megkönnyítse a kevésbé környezetterhelő hűtőközegnek a további elterjedését és használatát. A szabadalmi jogok feloldása 2011-ben indult. Most ennek a folytatásaként egyedülálló módon mintegy 180, 2011 óta benyújtott szabadalmához ad hozzáférést a vállalat, melyek főként az R-32 hűtőközeg biztonságos felhasználásához, alkalmazásához kapcsolódnak.

A fenntarthatóság útján Magyarországon is

A hazai szervezeten belül az idei évben szintén több környezettudatos kezdeményezés indult el. Például a Daikin Hungary Kft létrehozott egy teljesen új pozíciót Magyarországon, melynek célja, hogy a vállalat környezet- és klímatudatos gondolkodását és fellépését erősítse. Ezt a pozíciót ’Environmental Advocacy’ névre kereszteltük, és az új munkatárs feladatai közé fognak tartozni többek között a fenntartható fejlődéssel és klímavédelemmel kapcsolatos, vállalatunkat érintő szabályozási kérdések. Szándékaink szerint részt vesz majd többek között a BCSDH egyes munkacsoportjainak a Daikin Hungary Kft-t érintő munkájában is.

Átálltunk tisztított csapvízre, lecserélve az irodában a PET palackosat, majd – aminek különösen örültünk – a műanyagmentes július kapcsán már alulról szerveződő módon számos kolléga osztotta meg az ötleteit azt illetően, hogyan használjunk kevesebb műanyagot az irodai életben. Látva ezt a nyitottságot, a következő lépéseink között szerepel a papírmentes iroda kialakítása.

A magyar szervezet környezetre gyakorolt hatásának egyik összetevője a közlekedés. Építve az anyacég tapasztalataira mi is nyitottunk az e-mobilitás felé. Nagy előrelépés a cégünknél, hogy amellett, hogy céges előírás a flotta alacsony széndioxid-kibocsátása, a car policy részévé váltak az e-autók, és kísérleti jelleggel beépítettünk a flottánkba egy elektromos pool cart. Ezt az autót nemcsak munkaügyben lehet elvinni, hanem bármelyik kolléga elkérheti akár hétvégére is magánútra – ezzel szeretnénk elérni, hogy minél többen saját élményeket szerezzenek az elektromos autóval. Emellett úgy gondoljuk, csak úgy tudjuk kihasználni az elektromobilitásban rejlő előnyöket, ha beemeljük a megosztást a gondolkodásunkba. Ezért amikor egy cégautóval rendelkező munkatárs viszi el a pool cart napközben, a sajátját beadja a flottába, és ha valakinek éppen szüksége van egy autóra, akkor azt elviheti.

És nem utolsó sorban foglalkoznunk kell a szemléletformálással is, hiszen úgy tudunk tenni a környezetünkért, hogy bizonyos esetekben kompromisszumokat kötünk.

Megvárták a földmunkák folytatásával, amíg kiköltöznek a partifecskék a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több beruházásának munkaterületéről, ahol még tavasszal fészkeltek be egy távhővezetéknek ásott árok, illetve egy kábelcsere munkagödrének falába. Mostanra kirepültek a fiókák, és társaikkal együtt hamarosan útnak indulnak Afrika felé. A Budapest Airport csapata jó utazást kíván nekik, elismerve a repülésben tanúsított fantasztikus teljesítményüket: az aprócska, kb. 13 grammos madarak 4000 km-t tesznek meg a Szaharán túli telelőhelyükig.

 

A partifecske hazánk legkisebb fecskefaja. A többi fecskétől eltérően nem házak eresze alá vagy gerendákra rakott sárfészekben, hanem folyómenti partfalakba, löszfalakba, homokbányák és munkagödrök falába fúrt lyukakban fészkel. A fiókák átlagosan 22 nap alatt hagyják el a fészket, de szüleik még a kirepülés után is etetik őket egy ideig, és rendületlenül hordják nekik a legyeket, szúnyogokat és levéltetűket. Vonulás előtt nagyobb csapatokba verődnek, és szeptember közepén indulnak útnak Afrika felé.

A szakemberek sokáig nem tudták, hogy pontosan hol telelnek a partifecskéink. Meggyűrűzött példányokat nemigen fogtak be, a modern műholdas nyomkövetők cipeléséhez pedig az énekesmadarak túlságosan kicsik. Néhány évvel ezelőtt vált lehetővé, hogy egy új módszerrel, a fény-adatokat rögzítő geolokátorok segítségével megismerjék az útvonalukat. A parányi hátizsákkal felszerelt magyarországi fecskék adataiból kiderült, hogy a jelölt példányok a Szaharán túl, a Csád-tótól délre eső területeken töltötték a telet.

Vonulási útvonaluk és telelőhelyük megismerésének természetvédelmi szempontból azért van nagy jelentősége, mert a fecskék drámai módon fogyatkoznak egész Európában, és védelmükhöz hozzájárulhat, ha a kutatók megismerik ennek okait. A klímaváltozás, a rovarölő szereket használó intenzív mezőgazdaság, és az előhelyek eltűnése mind hozzájárul a fecskék drasztikus fogyatkozásához.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren egyébként nem csak partifecskék, hanem molnárfecskék is élnek. Körülbelül negyven fészek található a tavasszal felújított és áthelyezett utashidak alatt, és egy kicsit távolabb, a repülőtér tűzivíztározója melletti épületre is helyeztek ki számukra műfészkeket, bízva abban, hogy jövőre már ezeket is birtokba veszik.

A madarak jelenléte repülésbiztonsági szempontból nem kívánatos a repülőtéren, a fecskék azonban szerencsére a futópályáktól viszonylag távol eső területeken élnek, így nem jelentenek biztonsági kockázatot.

A Cargo City építkezése mellett található munkaárokba még tavasszal, néhány nap leforgása alatt költöztek be a partifecskék, ezért a távhővezeték cseréjével kapcsolatos földmunkákat ezen a szakaszon átütemezték, és csak most, nyár végén fejezték be, miután a madarak sikeresen felnevelték fiókáikat.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjeként a Budapest Airport törekszik arra, hogy óvja a környezetet, beleértve a területén található természeti értékeket is, hisz több védett állat- és növényfaj is megtalálható Ferihegyen, amelyek jelenlétét rendszeres felmérésekkel nyomon követik.

 

 

A Tesco október 7-én immár hetedik alkalommal indítja el „Ön választ, mi segítünk” elnevezésű, helyi közösségeket támogató programját. A vállalat 2016-ban hívta életre a kezdeményezést, az eddigi hat fordulóban pedig összesen több mint 190 millió forinttal támogatta a nyertes szervezeteket projektjük megvalósításában. A vállalat a most induló szakaszban november 11-én délig várja a jelentkezéseket.

A Tesco számára fontos, hogy támogassa azokat a helyi közösségeket, ahol vásárlói és munkatársai élnek, amelyben aktív szerepe van „Ön választ, mi segítünk” kezdeményezésének. A programmal az áruházlánc olyan szervezeteket, baráti közösségeket és alapítvánnyal nem rendelkező bölcsődéket, óvodákat és iskolákat, továbbá nonprofit kis- és középvállalkozásokat, társasházakat és lakásszövetkezeteket támogat, amelyek projektjeikkel a helyi közösség életének fejlődéséhez járulnának hozzá.

A program eddigi hat fordulójában csaknem 17 millió vásárló szavazott a különféle projektekre, a pályázó szervezetek pedig több mint 190 millió forint támogatást nyertek fejlesztéseik megvalósítására. Így a vállalatnak köszönhetően az előző években többek között számos település kaphatott életmentő eszközöket, Duna-parti pihenőt, vagy szervezhetett elsősegélynyújtó tanfolyamokat, állat- és környezetvédő programokat, valamint a fiataloknak szóló drogprevenciós előadásokat.

A most induló, hetedik szakaszban a pályázó szervezetek november 11-én, 12 óráig adhatják be jelentkezésüket. A beérkezett pályázatokat most is az Effekteam Egyesület független szakértői bírálják majd el, és ők választják ki, hogy mely kezdeményezések juthatnak tovább az áruházi szavazási szakaszba, ahol a vásárlók dönthetnek arról, melyik körzetben ki kapja a 400, a 200, valamint a 100 ezer forintos támogatást. A 7. forduló újdonsága, hogy a független értékelők szakmai szempontok (kidolgozottság, innovativitás, kreativitás, fenntarthatóság) alapján egy pályázót különdíjra javasolnak. A különdíj összege 400 000 forint, nyertesét pedig a vállalat az áruházi szavazási időszak kezdetén teszi közzé 2020 januárjában.

A korábbi nyertesek listája a  www.tesco.hu/kozosseg oldalon tekinthető meg.

A Seventh Generation 2016 óta az Unilever márkája, mely a kezdetek óta elhivatottan tartja magát a küldetéséhez: „Tegyünk ma a következő hét generációért!”. Ezért olyan, a tudatosság jegyében született termékeket hoz létre, amelyek nemcsak otthonaink tisztaságáról gondoskodnak, hanem környezetünk és fogyasztóink egészségének megőrzéséhez is hozzájárulnak. A vállalati felelősségvállalás úttörőjeként a Seventh Generation folyamatosan új megoldásokat keres a környezet védelmének fenntartásához.

A márka hisz abban, hogy a globális felmelegedés a legnagyobb fenyegetés a bolygónkra és az emberiségre nézve, így globálisan csatlakozik a klímasztrájkhoz, mely Magyarországon, szeptember 27-én, pénteken került megrendezésre a Fridays For Future Magyarország által. A márka képviselői és az Unilever dolgozói közösen vonultak a Clark Ádám tértől a Parlamentig hogy felhívják a figyelmet  a Földet érintő klímaváltozásra. A Seventh Generations célja, hogy a Párizsi megállapodásban megfogalmazott 1,5 Celsius-fokos globális felemelegedési küszöbértéket ne lépjük át.

A klímaváltozásra válaszként újabb, immár negyedik faültetésére készül a MagNet Bank. Ezúttal azonban úgy döntött, nem aprózza el: a következő két év során mind a 40 ezer ügyfele nevében ültet egy-egy fát. Az első célterület az Ócsai Tájvédelmi Körzetben lesz, az akció sikerét az Erdőmentők Alapítvány és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai támogatása garantálja. Az ültetést novemberre tervezik, s mivel munka lesz bőven, önkéntesek jelentkezését is várják. De vajon elég az, ha fákat ültetünk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, bojkottáljuk a műanyagot és a pálmaolaj használatát, vagy ennél sokkal többet is tehetünk a környezetünkért, a valódi változásért?

Erdőméretű területet ültetnek be facsemetékkel

Két év alatt 40 ezer fát ültet el 40 ezer ügyfele nevében a MagNet Bank. A faültetés első ütemében 20 ezer fa kerül az Európa szerte egyedi társulásoknak otthont adó Ócsai Tájvédelmi Körzetbe. A hely kiválasztása azért is különleges, mert a faültetés nemcsak óriási szén-dioxid lekötést eredményez majd, hanem közvetlenül veszi fel a harcot a klímaváltozással szemben. A hely korábbi lakói ugyanis a magas kőrisek, egy olyan károsító gombafajnak estek áldozatul, amely a klímaváltozás hatása miatt volt képes tönkre tenni az állományt. A facsemeték szakszerű elültetését és gondozását az Erdőmentők Alapítvány, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli.

„A felújítást olyan fajokkal végezzük, amelyek már ellenállóak és a várhatóan a viszontagságos éveket is átvészelik majd. Kétéves, 50-80 centiméteres, őshonos kocsányos tölgyekkel, – mézgás égerrel elegyben – népesítjük be közösen az erdőt, vigyázunk a facsemetékre és gondozzuk őket, míg meg nem erősödnek, miközben az erdő természetességét a holtfa területen tartásával őrizzük meg. Hisszük, hogy az erdők és a bennük élő vadvilág rezervációja jelenti az egyetlen kiutat a globális ökológiai katasztrófából, ez a faültetés ebben óriási segítséget jelent” – mondja Csanádi Viktor, az Erdőmentők Alapítvány erdő- és vadvédelmi vezetője.

Mit jelent valójában 40 ezer fa?

Nehéz elképzelni mekkora területet foglal el 40 ezer fa, ám ha 15 focipályát egymás mellé rakunk már érzékelhetjük a nagyságát, ha sorban ültetnénk el őket, körbe érnék Pestet. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a faültetésnek milyen hatása van környezetükre, a mindennapi életünkre. 40 ezer fa például annyi oxigént képes megtermelni, amennyi szükséges Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Cegléd, Baja, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Vác, Ózd, Szekszárd, Gödöllő, Hajdúböszörmény vagy éppen Pápa teljes lakosságának légzéséhez. Életük során annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, amennyit 25 millió autó 1000 kilométer megtétele alatt kibocsát, a már nagyra nőtt példányok pedig évente 100 vagon port szűrnek ki a levegőből.  A számok ugyan magukért beszélnek, de valóban elég az egy vállalat részéről, ha faültetésbe kezd, vagy ennél többre is van szükség?

Hol kezdődik valójában a vállalatok felelőssége

A klímaváltozás körüli félelmek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a cégekre, hogy végre ne fordítsák el a fejünket a legégetőbb fenntarthatósági kérdésektől. Bár fontos az is, hogy egy vállalat az autóflotta helyett biciklizésre ösztönözze a vezetőit vagy zöld felületeket létesítsen az irodaházakban, a környezettudatos vállalati működés ennél mégis összetettebb probléma. „A kérdés az, hogy egy vállalat a fő tevékenysége révén hogyan járul hozzá a környezet megóvásához” – mondja Fáy Zsolt a MagNet Bank elnöke.

A faültetésünknek komoly pozitív hatása lesz a környezetünkre, de ez egy mellékága a fő tevékenységünknek. A valódi társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság ott jelenik meg egy bank esetében, hogy milyen célokra ad hitelt. Amikor értékalapú pénzintézetként napelemparkot, elektromos mobilitást, alternatív iskolákat vagy biogazdaságokat finanszírozunk, akkor a fő profilunk és a támogatott ügyek nem különülnek el egymástól.  Olyan hitelcélok realizálódnak, amelyekkel a bankunk is egyetért és az ügyfeleink is, akik ránk bízzák a pénzüket” – teszi hozzá Fáy Zsolt.

A világ legkülönbözőbb pontjain működő értékalapú pénzintézetek már felismerték saját felelősségüket abban, hogy tevékenységükkel nagyban befolyásolják a környezetüket. Az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetségének (GABV) tagbankjaként a MagNet Bank is azok közé tartozik, akik nap mint nap tudatosan döntenek egy-egy hitelbírálat során. 

Mivel a pénzintézeteknek különösen kiemelt szerepük van a javak újraelosztásában, fontos, hogy erős kontrollt gyakoroljanak arra, hogy a fenntarthatóságot segítő szektorok virágozzanak, a károsak pedig források hiányában visszaszoruljanak.

Elég, ha ültetünk pár fát vagy minimalizáljuk a hulladéktermelésünket?

Valódi változást elérni a fogyasztók tudatos döntése nélkül azonban elképzelhetetlen. Nagy szerepük van abban, hogy választásaikkal ki tudnak-e kényszeríteni egy felelősebb működést a vállalatokból.

Ha a banki példát vesszük alapul, talán kevesen gondolunk bele abba, hogy a bankban tartott pénzünk „dolgozik”, azt helyezi ki hitelekbe a bankunk, és így lehetőséghez juttat valakit, hogy megvalósítsa terveit.  Nem mindegy azonban az, hogy a támogatott projekt társadalmi és környezeti előnyöket vagy épp károkat okoz. A MagNet Bank ügyfelei például dönthetnek arról, hogy melyik konkrét hitelfelvevőt, vagy szektort segítse a megtakarításuk, illetve arról is, hogy milyen ügyek kapjanak támogatást.

A bank minden évben tájékoztatja őket, hogy mennyivel járultak hozzá annak nyereségéhez, ennek 10 százalékát pedig felajánlhatják egy általuk kiválasztott társadalmi szervezet kiemelt projektjének támogatására. Így befolyásolni tudják azt, hogy milyen ügyek kapjanak lehetőséget a megvalósulásra. 

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben történő faültetés pontos részleteiről hamarosan külön eseményt hoz létre a bank a Facebook oldalán, ide várják az önkéntesek jelentkezését is. Az akció várhatóan novemberben lesz, miután az első talajmenti fagy megérkezik.

A Tesco elkötelezett az ENSZ fenntartható fejlődés céljai mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy 2030-ra az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlást a felére csökkentse. Ezt a közelmúltban publikált Élelmiszer-hulladék jelentés eredményei is bizonyítják, amelyet szeptember 24-én Dave Lewis, a Tesco Csoport vezérigazgatója New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén is bemutatott. Az áruházlánc csupán két év alatt 47 százalékkal csökkentette a közép-európai működésében keletkező élelmiszer-hulladékot.

A vállalat 2017-ben Közép-Európában elsőként kezdte el publikálni élelmiszer-hulladék jelentését a célzás-mérés-cselekvés módszer jegyében. A Tesco szerint ugyanis a probléma azonosítása és a cél kitűzése mellett fel kell mérni, hogy hol és mekkora mennyiségű élelmiszer-hulladék keletkezik egy vállalat működése során, és ha ez az azonosítás megtörtént, célzott lépésekkel már lehet kezelni a problémát. Azt pedig, hogy ami mérhető, az kezelhető, az is bizonyítja, hogy a Tesco Magyarország 43 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladék mennyiségét az elmúlt két év alatt.

A Tesco az élelmiszer-hulladék mennyiségének visszaszorítása érdekében tökéletesítette az előrejelzési és készletezési folyamatait, valamint csak az elmúlt évben 7821 tonna élelmiszert adományozott jótékony célra Magyarországon. Emellett elkezdte az állati fogyasztásra alkalmas élelmiszer-felesleg jótékony célra való felajánlását is. A szállítókkal együttműködve az élelmiszer-hulladék mennyiségét az ellátási láncban is minimalizálják, valamint támogatják a termelőket előre nem várt túltermelés esetén, vagy a „csúnya” zöldségek és gyümölcsök számára létrehozott Perfectly Imperfect termékcsaláddal.

Az áruházlánc nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy 2030-ra segítsen megfelezni az élelmiszer-hulladék mennyiségét a termelők és a fogyasztók tányérjai közötti teljes úton, hozzájárulva ezáltal az ENSZ 12.3-as fenntartható fejlődési céljának eléréshez. Az áruházlánc jó úton halad, hogy még 2030 előtt elérje ezt a célt, az elkötelezettségre építve pedig azóta öt legnagyobb sajátmárkás szállítója is beleegyezett az erre vonatkozó adatainak publikálásába.

A nemzetközi B Corp tanúsítvány mellett a Biofilter Zrt. 2019-ben Vállalatirányítás kategóriában bekerült a minősített B Corp vállalatok “Best For The World” kitüntetéssel rendelkező 10%-ába.

Minden nap letesszük a szavazatunkat a világ mellett, amiben élni szeretnénk. A vásárlásainkkal, az elfogyasztott étkeinkkel, a partnereink megválasztásával, és a munkahelyünk iránti elköteleződéssel. Döntéseink során nap mint nap parányi, de meghatározó részeseivé válunk egy globális, finom összefüggésekkel átszőtt rendszernek, amelyben fogyasztóként mindannyian egyéni felelősségünk teljes tudatában sáfárkodhatunk erőforrásainkkal.

Legyél Te a változás!

A B Corporation tanúsítvány ezen felismerés mentén ösztönzi a jelenleg 64 országból csatlakozott 3000 vállalatot mérettől és szakterülettől függetlenül arra, hogy tevékenységük során legyenek mindinkább tekintettel munkavállalóikra, ügyfeleikre, beszállítóikra, a közösségre és a környezetre, amelyben működnek.

A B Corp egy olyan prominens ’vezetői klub’ létrehozására törekszik, amelynek elsődleges célja, hogy tevékenységén keresztül pozitív változást hozzon a világba, tagjai elkötelezettek abban, hogy:

  • a B Corp vállalatoknak kell képviselniük a változást.
  • minden üzletet úgy kell véghezvinni, hogy az emberek és a környezetet szem előtt tartsák.
  • termékeiken, gyakorlataikon és nyereségükön keresztül üzleteik ne okozzanak kárt, és minden érintett javát szolgálják.
  • mindez megköveteli annak a cselekvő megértését, hogy mind függünk egymástól, és így felelősek vagyunk egymásért és a jövő generációiért.

https://www.youtube.com/watch?v=7wFokAxFTKs

Hogyan kerülhet egy vállalat „a világ legjobbjai” közé?

A tanúsítvány megszerzéséhez – más védjegyekhez hasonlóan – pályázat útján juthatnak hozzá a társadalmi felelősségvállalás iránt elhivatott szervezetek. A B Corp a vállalat társadalmi, környezeti és munkavállalók számára nyújtott, felelős teljesítményét 6 fő területre fókuszáló kérdéscsoporton keresztül méri. Ezen területek a vállalatirányítás, munkavállalók, közösség, környezet, hatásmodellek és egy egyéb kategória, amelyek további alterületekre bomlanak.

A 200 pontos tanúsítási kritériumrendszer kiváló fejlődési pályát irányoz elő a tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok számára, hiszen mindig van hova továbblépni a társadalmunk, valamint mikro- és makrokörnyezetünk jobbá tétele érdekében.

Az online ingyenesen elérhető kritériumrendszert azonban jó szívvel ajánljuk azon szervezetek figyelmébe is, akik esetleg pillanatnyilag nem felelnek meg a minimum feltételeknek, viszont folyamatosan törekednek a minél tudatosabb, felelősségteljesebb működésre: https://bimpactassessment.net/?_ga=2.236857281.1744616629.1568808566-2024448056.1548236028

”Best For The World” kitüntetéssel folytatjuk

2019 szeptemberében ismét kiválasztották kategóriánként a minősített B Corp szervezetek azon felső 10%-át, akik példaértékű cselekedeteikkel leginkább megfelelnek az adott kategória elvárásainak. „Ezek az inspiráló szervezetek képviselik azokat az üzleti modelleket és ”hatás-vezérelt” vállalati stratégiákat, amelyek olyan új gazdaságot hoznak létre, ami értéket hordoz magában, újjászervez , és nem csak a tulajdonosok, de minden érintett számára közvetíti azt.” – nyilatkozta Anthea Kelsick, a kitüntetéseket kiosztó B Lab marketing igazgatója.

 

A Biofilter Zrt. Vállalatirányítás kategórián belül kapott kitüntetését többek között az alábbiakkal érdemelte ki:

  • tevékenységével hozzájárul a körkörös gazdaság megvalósulásához;
  • a vállalat társadalmi és környezeti hatására elsődleges szempontként tekint, irányelveiről tájékoztatja munkatársait;
  • időről időre méri tevékenységének környezeti és társadalmi kimeneteleit, amelyekről fenntarthatósági jelentésben tájékoztatja partnereit és a lakosságot;
  • belső folyamatszabályozásaival, intézkedésekkel és Etikai kódexének megismertetésével és betartatásával gondoskodik a szervezet megfelelő, átlátható működéséről.

Az olyan kiváló kitüntetett szervezetek listája, mint az amerikai TOMS vagy a Patagonia, megtekinthető a https://bcorporation.net/2019-best-for-the-world oldalon, ahol egyúttal számtalan további izgalmas ismeret rejtekét is felfedhetjük.

Ezúton gratulálunk minden díjazottnak, és kívánjuk, hogy hazánkban is minél több nagyszerű szervezet részesülhessen a B Corp élményben!