Minden második magyar válaszadó megfontolná a külföldi munkavállalás lehetőségét, ha az hozzájárulna a munka és a magánélet egyensúlyához, viszont ennél is több, majdnem kétharmaduk lenne nyitott  munkahely- vagy karrierváltásra a kiköltözés helyett – derül ki a Randstad 2019. harmadik negyedévére vonatkozó kutatásából. Nagyon kevesen jelentkeznek aktívan állásokra, viszont a megkérdezettek majdnem háromnegyede alapvetően nyitott a váltás lehetőségére és több mint egyharmada nem érzi magát kifejezetten elégedettnek a jelenlegi munkájával.

Külföldi munkavállalás

Míg a magyar válaszadók 53%-a mérlegeli a külföldre költözést a karrierépítés és munka-magánélet egyensúlyának megtartása érdekében (a globális átlag ennél 11%-kal magasabb), 64% inkább a karrierútján, vagy a munkahelyén változtatna a kivándorlás helyett. Ezzel az eredménnyel a kutatásban vizsgált 34 ország közül India után a második legmagasabb értéket érjük el: sokak számára vonzóbb egy új állás lehetősége vagy egy új szakma kitanulása, mint egy másik országban való letelepedés.

A válaszadók ennél kevesebb, 46%-a fontolná meg a külföldre költözést jelentősen magasabb fizetésért. Meglepő lehet, hogy ebben olyan gazdaságilag népszerű migrációs célpontok, mint az Egyesült Államok (66%), Ausztrália (55%) és az Egyesült Királyság (50%) is megelőz minket, viszont a magyaroknak számolniuk kell olyan gátló tényezőkkel, mint a nyelvi akadályok, illetve szakmai felkészültségük külföldi piacokon való megítélése bizonyos szektorokban. Ha mégis a kiköltözés mellett döntenének a megkérdezettek, a magyarok számára a legvonzóbb országok Ausztria, Németország és az Egyesült Államok lennének.

Kulturális nyitottság

A költözési hajlandóságot emellett olyan jellemzők is befolyásolják, mint a más kultúrákkal együttműködésre való nyitottság, amely nálunk a harmadik legalacsonyabb a kutatásban részt vevő országok közül (54%, a globális átlag 79%). Ez a távolságtartás országhatárokon belül is jellemző: a munkaerőhiány kiegyenlítésére szolgáló külföldi munkaerő alkalmazását csak 40% gondolja pozitív intézkedésnek, és a csehek mellett a magyar válaszadók tartják a legkevésbé jó ötletnek az országban nem elérhető, de szükséges képességek és szaktudás pótlását külföldi munkaerővel (52%, a globális átlag ennél 20%-kal magasabb).

Munkavállalói elégedettség

A munkáltatók számára fontos információ, hogy bár a megkérdezett magyarok 10%-a kifejezetten elégedetlen a munkájával és további 28% nem elégedetlen, de elégedettnek se mondaná magát, mindössze 2%-uk jelentkezett aktívan állásokra a harmadik negyedévben. A válaszadók további 24%-a informálódott álláskeresés témában, 28%-a egyáltalán nem keresett állást, 46%-a viszont annak ellenére, hogy nem keresett munkát aktívan, nyitott lenne a felmerülő lehetőségekre – utóbbi érték nálunk a legmagasabb az összes vizsgált ország közül.

A munkavállalók jelentős része tehát nyitott a váltásra és elcsábítható, ami arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a bevált dolgozók megtartására a számukra fontos faktorokkal, juttatásokkal, ami ideális esetben sokat javíthat a munkakörülményeken és ezen keresztül növelheti az elégedettséget. A karrierváltásra való magas hajlandóság miatt érdemes megfontolni az átképzés, betanítás lehetőségét is.

Utazással töltött idő

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai piac esetében kifejezetten fontos tényező például az otthon és a munkahely távolsága, a magyar válaszadók 70%-a szeretné, hogy a munkahelye sétával vagy biciklivel is megközelíthető legyen. Erre megoldás lehet a munkahelyre való eljutás megkönnyítése (pl. vállalati tranzit, jó közlekedés).

A kutatás háttere

A Randstad Workmonitor egy 34 országot (Európa, Ázsia, Csendes-óceán, Észak- és Dél-Amerika) vizsgáló felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdökre fókuszál, a lokális és globális munkaerő-piaci trendeket vizsgálja negyedévente. A 2019. harmadik negyedévére vonatkozó adatokat 2019. július 18. és augusztus 5. között mérték fel 18-65 év közötti, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként munkát vállalók online megkérdezésével, minimum 400 interjúval országonként.

600 tonnával kevesebb műanyag és csaknem 30% újrahasznosított PET palack kerül a palackokba. A 2018-ban elért 4%-os palacksúlycsökkentés után, 2020-ban ismét 4%-kal csökkenti a felhasznált műanyag mennyiségét a Coca-Cola Magyarország. A cég 100 millió forintos beruházásának eredményeként éves szinten 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel, ami 24 millió PET palack súlyával egyenlő. A vállalat már ma is kizárólag 100%-ban újrahasznosítható italcsomagolásokat állít elő, 2030-ra pedig 50 százalékra nőhet a palackokban lévő újrahasznosított műanyag aránya.

Mintegy 100 millió forintos technológiai fejlesztés eredményeként 4%-kal csökkenti 2020-ban a szénsavas üdítőitalos palackjaihoz használt műanyagot a Coca-Cola Magyarország. A cég összességében 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel évente, a megtakarítás 24 millió PET palack súlyával egyenlő. A beruházással a vállalat jelentős mértékben csökkenti ökológiai lábnyomát, hiszen az új palackok gyártásához számottevően kevesebb kőolaj szükséges, a könnyebb palackok miatt pedig kevesebb energia kell majd a termékek szállításához is.

A súlycsökkentett italcsomagolások fokozatosan jelennek meg a boltokban: az új 1,5 literes és az 1,75 literes palackok már elérhetőek a polcokon, hamarosan pedig átalakulnak a 0,5 literes és az 1,25 literes változatok is. A szigorú minőségi követelmények miatt a könnyebb palackok alakja kissé megváltozik, de ennek ellenére ugyanolyan masszívak és formatartók maradnak, mint elődjeik.

A Coca-Cola Magyarország az elmúlt években számos intézkedéssel csökkentette csomagolóanyag felhasználását és környezeti lábnyomát. A cég italcsomagolásai már jó ideje 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt esztendők beruházásainak köszönhetően pedig 15 százalékkal kevesebb műanyagra van szükség egy PET palack előállításához, mint 2010-ben. A vállalat folyamatosan növeli a palackokban felhasznált újrahasznosított műanyag mennyiségét is, amelynek aránya ma már átlagosan 27 százalék. Az újrahasznosított PET palackokból készülő italcsomagolások szén-dioxid lábnyoma akár 80%-kal kisebb lehet, mint a kőolajszármazékból készülő palackoké, sőt az újrahasznosított műanyagból készülő palackok összesített ökológiai hatása akár az alumínium italcsomagolásoknál is kedvezőbb lehet.

Mindezeken felül a vállalat az alumínium dobozos multipack kiszerelések műanyag csomagolását is egy innovatív kartonpapír-alapú csomagolási megoldásra cseréli 2021-től, illetve cél, hogy a Coca-Cola Magyarország választékában is megjelenjenek a 100 százalékban újrahasznosított PET palackokból készülő palackok.

A globális The Coca-Cola Company és 28 országot átfogó Coca-Cola HBC csoport közös Hulladékmentes Világ stratégiája értelmében a cégek 2030-ig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget gyűjtenek majd vissza, továbbá 50 százalékra növelik műanyag palackjaik újrahasznosított alapanyag tartalmát.

2019-ben a Biofilter Zrt. immár második alkalommal rendezte meg legjelentősebb ügyfelei számára a Budavári Borfesztivál kísérőrendezvényeként kiemelt partnertalálkozóját. Hogy az esemény ne járjon jelentős környezeti terheléssel, vállalatunk a GreenDependent Egyesülettel együttműködésben faültetéssel semlegesíti a rendezvény karbon-lábnyomát.

Első hallásra talán nehezen kapcsolható össze, hogy mi köze a házi rétesnek a faültetéshez, de a szakavatott környezetbarátok szinte már csak legyintenek, hiszen tudják, hogy bármilyen étel, amit elfogyasztunk, pezsgő, amit elkortyolunk, laptop, amin dolgozunk, vacsoramenü, amit kinyomtatunk, és kilométerek, amiket A és B pont között teszünk meg, egy bizonyos szén-dioxid kibocsátással jár, ami mind kisebb-nagyobb terhet ró a környezetünkre.

Partnertalálkozónk szervezésekor eldöntöttük, hogy mivel a jó hangulatról és a kedves ügyfeleinkkel töltött kellemes találkozásról – érthető módon – nem szeretnénk lemondani, azonnali lépéseket teszünk az ezzel járó karbon-lábnyomunk csökkentéséért, illetve 100%-os semlegesítéséért. Felkerestük hát a GreenDependent Egyesületet, akik a téma szakértőiként azonnali javaslattal szolgáltak számunkra: választásunk szerint 20 gyümölcsfa ültetésével 10 év alatt tudjuk semlegesíteni a partnertalálkozón kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, előzetes becslések és széleskörű adatgyűjtések, kalkulációk sora vezetett, amit az alábbi ábra hűen szemléltet.

Forrás: GreenDependent Egyesület

A kiemelt partnertalálkozó karbon-lábnyomának semlegesítéséhez első sorban tehát szükségünk volt az azt befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos adatokra:

· partnereink utazásának módjára és távolságára;

· résztvevőink számára és a rendezvény hosszára;

· az étel-, italfogyasztásra és felszolgálásra;

· a kiadványok és egyéb nyomtatott anyagok, valamint a szervezés során felhasznált energia és papír mennyiségére; továbbá

· a rendezvényen használt energia (világítás, hangosítás, laptopok stb.) mennyiségére.

Összegyűjtött adataink alapján a találkozó a vendéglátáshoz kapcsolódóan járt legnagyobb mértékben szén-dioxid kibocsátással: teljes kibocsátásunk 91%-a köthető a húsok, saláták, rétesek és kiváló borok elfogyasztásához, 7,5% a résztvevők helyszínre utazásához, 0,8% a rendezvény során elhasznált energiához, a kibocsátás 0,59%-a pedig a szervezés során felhasznált energia- és papírmennyiségből adódott.

A GreenDependent számításai szerint a Biofilter Zrt. kiemelt partnertalálkozójának ismertetett tényezői összesen 1,32 tonnás karbon-lábnyommal jártak, amely 20 db őshonos gyümölcsfa ültetésével 10 év alatt semlegesíthető. Egyetlen este 20 fa 10 éves munkájával. Meghökkentő, ugye?

A gyümölcsfák a számítások elvégzését követően 2019 őszén 2×10-es bontásban két budapesti iskolakertben kerültek elültetésre, ahol küldetésük a karbon-lábnyom semlegesítésen túl biztosítja:

· az oktatási és közös kertészkedési lehetőséget a tanulók számára;

· a munka megérdemelt, ízletes gyümölcsének élvezetét;

· a biológiai sokféleség és a tájfajták megőrzését.

Forrás: GreenDependent Egyesület

A gyerekek természetesen már az ültetési munkálatokból is kivették a részüket, így a legelejétől végigkísérhetik a fák cseperedésének és termőre fordulásának folyamatát, sajátjukénak érezhetik természetünk ezen kincset érő tagjait, és fontos tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagodhatnak a jövőre nézve.

Ezúton ismételten köszönjük a GreenDependent Egyesület gondos közreműködését a TreeDependent program Biofilterre szabott megvalósításában, valamint a számítási és ültetési folyamat teljes lebonyolításában tanúsított átfogó, szakértő munkáját!

A három szintes értékelési folyamat eredményeképp a Tungsram a “Közös ügyek-közös felelősség” kategóriában, a Future Talents képzési programjáért, a “CSR lelke-Belső CSR megoldások” kategóriában a Volunteer-Önkéntes programokért és a Fittungsram-dolgozói egészségprogramjáért kapta meg a kiváló minősítést. Joerg Bauer a Tungsram elnök-vezérigazgatója köszönetét fejezte ki a programokban résztvevőknek és a CSR vezetésnek.

A Tungsram Future Talents programjában 90 középiskolai diák több, mint egy éven át közel 600 angol órán vehet részt összesen és 100 óra munkaerő-piaci felkészítést kapnak a Tungsram gyáraiban: Hajdúböszörményben, Kisvárdán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Budapesten.

A Tungsram Önkéntesei 2018-ban közel 12 000 óra önkéntes munkával 150 önkéntessel és 100 önkéntes programmal segítették a helyi közösségeket országszerte, a Fittungsram egészségprogram több mint 30 rendezvénnyel és 30 ingyenes szűrővizsgálattal biztosította a dolgozók egészségét számos megelőző és lelki egészséget segítő program mellett. A CSR Hungary minősítését a nyertes vállalatok két évig használhatják felelős vállalati működésük védjegyeként az esemény fővédnőke Dr. Palkovics László miniszter (Innovációs és Technológiai minisztérium). Az eseményen részt vett Hizó Ferenc fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, aki elmondta: “Óriási érdem, ha egy vállalkozás felismeri, hogy a gazdasági érdekek érvényre juttatása valamint a fenntartható fejlődés és növekedés irányába tett erőfeszítések nem egymással ellentétes, egymást kizáró tevékenységek, hanem egymás kiegészítői.”

A Tungsram nevében gratulálunk a kategóriák  többi nyertesének!

Sokszor tapasztaljuk, hogy valójában nem a segítőkészség hiányzik a mai társadalomból, hanem sokkal inkább egy alapvető tudás arról, hogy miként tehetünk jót másokkal anélkül, hogy a pénztárcánkba nyúlnánk. Az év társadalmilag felelős bankja örökös díjazottjaként feladatunknak érezzük, hogy ebben is irányt mutassunk.

 

 

 

 

Összeszedtünk 5+1 ötletet, amivel könnyedén támogathatod a szívügyed.

  1.  Télen sokan fáznak, akik az utcán élnek, míg mások méltatlan körülmények közt, saját otthonukban dideregnek. Ha a MagNet Bank valamely fiókja útba esik, ugorj be egy ingyenes izolációs takaróért, és vidd el valakinek, aki rászorulhat. Ne feledj hozzátenni egy jó szót is, mert az gyakran ugyanúgy melegít! Az AdjMeleget! Program már hetedik éve működik sikerrel, csatlakozz Te is!
    AdjMeleget izolációs fólia
  2. Egy fa elültetése az egyik legfontosabb dolog, amit a jövő generációért tehetünk. Ha a MagNet Bank ügyfele vagy, mi automatikusan ültetünk Neked egy fát a MagNet Tölgyesben, az Ócsai Láperdőben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2019-ben mi kaptuk Az év fenntartható bankja díjat is. Ha még nincs nálunk számlád, perceken belül megnyithatod VideoBankon itt. Akár most :)
    MagNet Tölgyes faültetés
  3. Karácsonykor nem minden gyerek vágya teljesül. Vagy mégis? A Kicsi Pakk egy céges mozgalom, amelynek célja, hogy az állami gondoskodásban élő gyerekek azt bonthassák ki a fa alatt, amire leginkább vágynak. A csatlakozó cégek vállalják, hogy munkavállalóik körében megszervezik és összefogják a kollégáik egyéni felajánlásait, akik egy listából kiválasztják és elkészítik egy-egy gyermek ajándékát. Keresd az adományozási útmutatónkat az oldalon, hogy Te is könnyedén meg tudd szervezni!
  4. A bankod profitjából is támogathatsz társadalmi szervezeteket. A MagNetnél rendelkezhetsz az éves nyereségünk 10%-áról egy általad választott jó ügy javára a Közösségi Adományozási Programban, és emellett nap mint nap segíthetsz egy szervezetet minden Segítő bankkártyás vásárlásoddal. Ha ügyfelünk vagy, ne hagyd veszni ezeket a lehetőségeket, hiszen ezek számodra teljesen ingyenesek!
  5. Hasznosíts újra, amit csak tudsz! A MagNet Közösségi Házban lehetőséged van a már nem használt mobilod leadására a Passzold vissza tesó! programban, hogy a benne lévő alkatrészeket újrahasznosíthassák. Használt, de jó állapotú ruháidat szintén itt helyezheted el a Cseriti adománybolt gyűjtőládájában. Sőt, az Andrássy út 98-ban működik a Rukkola könyvcserélde is, ahol az irodalom örömét oszthatod meg másokkal.
  6. A megtakarításaid nemcsak a Te hasznodra válhatnak. A MagNetnél a Mentor-Szféra Plusz betét lekötésével minden erőfeszítés vagy többletköltség nélkül kedvezményesebbé teheted az általad kiválasztott hitelfelvevő (pl. családtag, barát vagy más) hiteldíját, ezzel jelentősen segítve őt. Megtakarításaid így nemcsak Neked, de az általad kiválasztott hitelezettünknek is hasznot hoznak, miközben a kedvezmény összegét a Bank állja. Válassz alternatív iskolák, naperőmű-projektek, egészségügyi célok közül, és tégy jót észrevétlenül!
A McDonald’s tegnap Brüsszelben jelentette be átfogó hulladékcsökkentési programjának elindítását. Ennek keretében a műanyag csomagolóanyagok kiváltására, illetve csökkentésére, valamint a csomagolók újrahasznosíthatóságának javítására irányuló lépéseket kezdeményez Európa-szerte. Az éttermi teszteket is magában foglaló program célja megtalálni azokat a rendszer szinten alkalmazható megoldásokat, amelyek egyaránt megfelelnek a vendégek elvárásainak, valamint a használhatóság és a fenntarthatóság követelményeinek. A programtól a vállalat azt várja, hogy évente több ezer tonna műanyag felhasználását fogja ezzel kiváltani. A kezdeményezés részeként minden európai piacán, így Magyarországon is lecseréli a McFlurry csomagolását, amelyre a jövőben nem kerül műanyag tető. November közepétől egyre több hazai étteremben már az új csomagolással találkozhatnak a vendégek.
A McFlurry-re mostantól itthon sem kerül műanyag tető.

A McDonald’s globális központja 2018-ban jelentette be, hogy 2025-re minden, a termékekhez használt csomagolóanyag megújuló, újrahasznosított vagy tanúsított forrásból fog származni, továbbá a nemzetközi hálózat mind a 36 ezer éttermére kiterjeszti a hulladékok újrahasznosítását. A „Better M”, azaz „Jobb M” névre keresztelt globális fenntarthatósági program környezetbarát fejlesztések megvalósítását célozza az ellátási láncban és a kiszolgálás területén.

Európában a korábbi fejlesztéseknek köszönhetően a McDonald’s által felhasznált csomagolóanyagoknak már jelenleg is a 88%-a rost alapú, melynek 100%-a megújuló, újrahasznosított vagy fenntartható forrásokból származik. A most bejelentett intézkedések további fontos lépések abban az irányban, hogy a vállalat teljes mértékben kizárja működéséből a műanyag csomagolóanyagok használatát. A McFlurry csomagolásának átalakításával – vagyis azzal, hogy többé nem lesz szükség a különálló műanyag tetőre – évente több mint 1200 tonna műanyag takarítható meg.

Tesztek Európa-szerte

Európában a McDonald’s több éttermében teszteli a műanyagmentes, papírból, illetve fából készült McFlurry kanalakat, valamint a fogyasztói visszajelzések alapján továbbfejlesztett, 100%-ban újrafelhasználható anyagokból készülő papír szívószálat. Több országban – köztük az olasz és a portugál piacon – csak a vendégek kérésére adnak az italokhoz szívószálat. A tesztek célja, hogy az alternatívák finomhangolásához és az azokkal kapcsolatos döntésekhez közvetlenül a vendégektől érkezzen, a gyakorlati használat során szerzett tapasztalatokon alapuló visszajelzés.

Még több újrahasznosítás

A vállalat számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy a csomagolásait könnyebben hasznosíthatóvá tegye. Ezen a területen a magyarországi hálózat évek óta az élen jár – a vállalat aktívan figyeli a globális kezdeményezéseket, és igyekszik az elsők között bevezetni a működő jó gyakorlatokat. Így történt ez a már évek óta használatban lévő, hazai fejlesztésű papír salátás dobozok, vagy az új McFlurry csomagolás bevezetésével.

A hulladék hasznosítás kérdése a feldolgozói és átvevői környezet nehézségei és a növekvő költségek ellenére folyamatosan fókuszban van. A hulladékgyűjtés több mint 20 éve szelektíven zajlik minden hazai McDonald’s-egységben. A konyhai és a vendégtérben keletkezett hulladékok szelektálása az éttermek 100%-ban megvalósul, így a McDonald’s az országos és az EU-átlagnál nagyobb mértékben, több mint 80%-ban hasznosítja a keletkezett hulladékot. Az éttermekből visszagyűjtött papír, a karton és a PE (polietilén) fólia anyagában hasznosul, a konyhákon keletkező évi közel 600 tonna használt sütőolajból biodízelt állítanak elő, az élelmiszerhulladékot pedig biogáz üzemben használják fel, elektromos áram és hőenergia termelésére.

A PwC pro bono csapata nonprofit szervezetek képzését és mentorálását vállalja a programban. Az előző évfolyam mentorálási szakaszában még dolgozik a hat szervezet és mentoraik, de hamarosan indul a következő, amelyre 2020. január végén pályázhatnak nonprofit a szervezetek. Az ötalkalmas képzési sorozatot – amelynek témái a célkitűzések megfogalmazása, a szervezetfejlesztés, üzleti tervezés, kommunikáció, service design – követően a kiválasztott szervezetek PwC-s mentorokkal folytatják további fél évig a munkát, amely során személyre szabottan foglalkoznak az őket érintő kérdésekkel.

A résztvevők nem csak ismereteiket bővíthetik, de kapcsolatokat köthetnek a nonprofit szféra képviselőivel, illetve szakértői csapatunkkal is. Az elmúlt három év résztvevői fontos ügyek széles palettáját képviselték.

Néhány szervezet, akikkel közösen dolgoztunk: Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát Alapítvány, Humusz Szövetség, UNICEF, Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, Amigos, InDaHouse Egyesület, Konnekt Egyesület, KórházSuli Alapítvány, Sportos Cukorbetegek Egyesülete, KORE

www.pwc.com/hu/civil_mentoring

A MOL-t ismételten beválasztották a Dow Jones Fenntarthatósági Indexébe (DJSI) a 2019-es indexfelülvizsgálat során. Ez már a negyedik egymást követő alkalom, hogy elismerésre került a Mol fenntartható társaságirányítása, melyet DJSI indextagsággal jutalmaztak. Az előző évekhez képest a MOL pontszámai jelentős mértékben javultak, és az éves fenntarthatósági vizsgálatot követően az Upstream és az Integrált Olaj és Gázipari Vállalatok szegmens felső 10%-ába került fenntarthatósági teljesítménye alapján.

Közép-Európában a MOL továbbra is élen jár a fenntarthatósági célok megvalósításában, és egyedüli európai fejlődő piaci tagja az indexnek. A DJSI indexet olyan vállalatok szelektálására hozták létre, amelyek kiemelkedő, nemzetközi gyakorlatnak megfelelő környezetvédelmi, szociális és társaságirányítási (ESG) teljesítményt érnek el. A DJSI a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének szigorú elemzésén alapul, így a DJSI-tagsággal csak azon cégeket díjazzák, amelyek a legjobbak közé tartoznak. Tekintettel a hosszútávú fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünkre, a MOL örömmel nyugtázza, hogy környezetvédelmi, szociális és társaságirányítási (ESG) szempontrendszer szerint élenjáró vállalatként ismét elismerésben részesült.

A hulladék lehet újra alapanyag, ehhez azonban fontos a tudatos hulladékhasznosítás, hogy a kidobott, leselejtezett dolgok a megfelelő helyre és így újrahasznosításra kerüljenek. A Loacker Hulladékhasznosító Kft. tevékenységével folyamatosan azon dolgozik, hogy megteremtse a jövő alapanyagait: az újrahasznosítással jelentős energiahatékonyság mellett állítható elő nyersanyag, miközben a környezeti teher is csökken.

A hulladékhasznosítás gazdaságra gyakorolt hatása jelentős. Egy gyakorlati példával szemléltetve, ha például az üres sörös dobozt a megfelelő gyűjtőedényzetbe (sárga kuka) helyezzük, akkor az többlépcsős hulladékkezelési folyamatot követően végül alumínium kohóba kerül, ahol újra alapanyaggá alakul. Ezzel az eljárással létrejövő alumínium 95%-kal kevesebb energiát használ fel a bauxitból előállított alumíniumhoz képes, vagyis miközben a végtermék minősége ugyanaz, az előállítás sokkal gazdaságosabb. Ezzel szemben ha a kommunális szemét kukába (fekete) dobjuk az alumínium italos dobozt, akkor lerakóba kerül, ezáltal pedig a környezeti teher is csak növekszik.

A Loacker Hulladékhasznosító Kft. nap mint nap szorosan együttműködik az ipari- és közszolgáltató partnerekkel azzal a céllal, hogy közösen hatékonyabb rendszereket dolgozzanak ki és közös célként fokozzák a jobb hulladék-visszagyűjtési arányokat. Ugyanennyire fontos azonban a lakossággal való kapcsolattartás és a tudatos szemléletváltás támogatása, hiszen a fogyasztási és vásárlási szokások szorosan összefüggnek a megtermelt hulladék mennyiségével, valamint annak kezelésével.

A társadalmi szerepvállalás részeként a Loacker civil szervezetekkel is összefogva szervez programokat, illetve folyamatosan fogad székhelyén iskolás csoportokat, ahol bemutatják a teljes feldolgozási folyamatot. Emellett a cég munkatársai és szakértői évről évre csatlakoznak áprilisban a Föld napja alkalmából a IX. kerület rendezvényéhez, ahol játékos formában ismertetik a hulladék újrahasznosítás fontosságát, környezetbarát értékteremtését. Az elméleti szemléletformálás mellett a gyakorlatban is számos kezdeményezéssel segíti a vállalat a megfelelő hulladékkezelést. Rendezvények esetében a hulladék szortírozása és kezelése gyakran jelent kihívást, ezért a Loacker több szelektív tárolóedényekkel járult hozzá az idei World Urban Games helyszínének otthont adó Hídépítő utca tisztaságának a megőrzéséhez, a keletkezett hulladék újrahasznosítását is garantálva ezáltal.

„A hulladék értékét az újrahasznosítással lehet csak megteremteni. Viszont ahhoz, hogy az alapanyagok már a jövőnek készüljenek, fontos a tervezés, gyártás és újrahasznosítás körforgásának tudatos kialakítása” – mondta Dévényi János, a Loacker Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója.

A Loacker csoport 1993 óta aktív Magyarországon, 100%-ban az osztrák Loacker Recycling GmbH tulajdona. Jelenleg három telephelyük van Magyarországon (2 Budapesten, 1 Kiskorpádon). A több mint 140 éves múltra visszatekintő anyavállalat és testvérvállalatai egyaránt elkötelezettek a fenntartható jövő és környezettudatos újrahasznosítási technológiák napi gyakorlatban történő alkalmazása mellett.

Kétmilliárd dollárt fektet be a Syngenta a fenntartható mezőgazdaságba

 

 

  • A Syngenta öt év alatt kétmilliárd dollárt fektet be fenntartható mezőgazdasági innovációk fejlesztésébe
  • Évi két új technológiai áttörés piacra dobását tervezi világszerte
  • 50%-kal csökkenti saját karbon-intenzitását, hozzájárulva ezzel a párizsi klímaegyezmény célkitűzéséhez

A Syngenta a következő öt évben kétmilliárd dollárt költ arra, hogy segítsen a termelőknek a klímaváltozás okozta kockázatok csökkentésében, biztosítva ezzel a forrást új fenntarthatósági céljainak eléréséhez. Ennek megfelelően a vállalat minden évben két új technológiai áttöréssel tervez a piacra lépni, csökkentve és ellensúlyozva ezekkel a mezőgazdaság klímaváltozásra gyakorolt hatásait, és elősegítve azt, hogy a világ élelmiszer-ellátása a bolygó környezeti korlátait figyelembe véve, fenntarthatóan tudjon megvalósulni. Erik Fyrwald vezérigazgató azt is bejelentette, hogy a vállalat 2030-ra a felére tervezi csökkenteni saját karbonintenzitását, hozzájárulva ezzel a párizsi klímaegyezmény célkitűzésének megvalósulásához. A Syngenta elkötelezettségét a Science Based Targets initiative (SBTi) hitelesítette és ellenőrzi.

„A mezőgazdaság világszerte élen jár a klímaváltozás kezelésére irányuló erőfeszítésekben” – mondta Erik Fyrwald. „A Syngenta ehhez járul hozzá azzal a döntésével, hogy felgyorsítja az innovációt, hogy jobb és biztonságosabb megoldásokat találjon az emberiség legfőbb kihívásaira, mint amilyen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése.” „Ezek nem pusztán szavak. Ez konkrét cselekvés, amely meghatározza, hogyan segítsünk a termelőknek megküzdeni a klímaváltozással, és csökkentsük a mezőgazdaság szerepét a világ üvegházhatású gázkibocsátásában.”

A kétmilliárd dollárt olyan, egyértelmű előnyöket vagy technológiai áttörést jelentő programokra fordítja a vállalat, amelyek előrelépést hoznak a mezőgazdaság fenntarthatóságában, például a földhasználat, a talaj egészsége, illetve az integrált növényvédelem terén.

Ezek az újonnan bejelentett célok részét képezik a Syngenta idén korábban napvilágot látott, az innovációt felgyorsító vállalásainak, amelyeket annak érdekében dolgozott ki, hogy a vállalat hatékonyan tudja támogatni a termelőket az egyre növekvő, a klímaváltozás, a talajerózió és a biológiai sokféleség csökkenése okozta kockázatok kezelésében.

Az eredmények követése érdekében a vállalat évente tesz majd közzé független szervezet által ellenőrzött jelentést arról, hogy hogyan halad a célok teljesítésével. A Syngenta fenntarthatósági vállalásainak és céljainak bejelentését 150 érintetti párbeszéd és kerekasztal-beszélgetés előzte meg világszerte, így Magyarországon is. Ezek kimenetelét, és az érintettektől hallott visszajelzéseket és iránymutatást a vállalat vezetői figyelembe vették a befektetési irányok meghatározásakor.