A KPMG az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve a vállalati önkéntesség témakörére szervezett CEO Brunch eseményt. A program különleges meghívott előadó vendége Aaron Hurst (USA) a The Purpose Economy c. könyv szerzője beszélt arról, hogy miképp alakítható a dolgozói részvétel dolgozói elégedettséggé. A vállalatvezetőknek fontos szerepük van abban, hogy milyen módon támogatják a vállalati önkéntességet, és miként fordítják vállalatuk javára a pro bono tevékenységekből származó előnyöket.

A program második felében vállalatvezetői panelbeszélgetés zajlott, ahol a meghívott szakértők (Zdravka Demeter Bubalo – HR Senior Vice President, MOL Group; Dale A. Martin – CEO, Siemens; Hevesi Nóra – kommunikációs igazgató, Tesco; György Ágnes – HR igazgató, Evosoft; Mike Carlson – Partner, KPMG) a „A dolgozói elköteleződéssel járó önkéntes programok üzleti racionalitásai és megtérülései” témáját járták körül.

A KPMG minden évben elkészíti CEO Outlook felmérését, amiben a cégvezetőket kérdezi meg, milyen üzleti kihívásokkal szembesülnek, milyen kockázatokra számítanak a jövőben. Idén többek között azt emelte ki, hogy a világ legnagyobb vállalatvezetőinek kétharmada szerint az agilitás az üzlet új “fizetőeszköze” és amennyiben valaki nem képes alkalmazkodni, az hamar feleslegessé válhat. Emellett hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás vált a legnagyobb üzleti kockázattá. A vállalati önkéntes programok azért fontosak, mert felhívják az egyének figyelmét az őt körülvevő környezet problémáira, a sok egyéni vállalás közösségivé formálható, amiben a vállalatoknak is szerepük van.

Az eseményen készült videó ITT érhető el.

Partnerségük 21. évébe lépve a Siemens és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tovább bővíti együttműködését: az 5 évre meghosszabbított keretszerződéshez a Siemens-csoport több tagvállalata is csatlakozik. A megállapodás ünnepélyes aláírásakor ezen vállalatok vezetői is megosztották a partnerséggel kapcsolatos terveiket és céljaikat.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Siemens partnerkapcsolata húsz éve, 1999-ben azzal a céllal indult, hogy biztosítsa a szakmai fejlődés lehetőségét a következő generációk számára, támogatva a jövő mérnökeinek képzését. A két szervezet együttműködési szándékát ötévente megújítja, így a mostani, ötödik szerződéssel immár 20 éves tapasztalattal rendelkeznek a partnerséget illetően.

Az idei alkalom különlegessége, hogy az együttműködéshez csatlakozott a Siemens-csoport több tagvállalata is, ezzel hangsúlyozva, hogy a cégcsoport számára kiemelt fontosságú a mérnökképzés színvonala további emeléséhez történő hozzájárulás. A közlekedés területén tevékenykedő Siemens Mobility Kft., a megújuló energiával foglalkozó Siemens Gamesa Renewable Energy Kft. és a szoftverfejlesztő evosoft Hungary Kft. is elkötelezett a mérnökhallgatók szakmai támogatásában.

A 2019-2023-as időszakra szóló keretmegállapodást ma ünnepélyes keretek között írta alá a BME részéről Dr. Józsa János rektor és Kotán Attila kancellár, valamint Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója, Petényi István, az evosoft Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Albrecht Péter, a Siemens Gamesa Renewable Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

 „Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a BME-vel évről évre együtt döntünk amellett, hogy folytatjuk ezt a példaértékű közös munkát, amelyből nem csak az érintett szervezetek profitálnak, hanem a diákok, és az egész ország is. Idén is nagy hangsúlyt fektetünk az egyetemi és diákprojektek infrastrukturális támogatására, segítjük a hallgatók gyakornoki helyekhez és állásokhoz való hozzáférését, hogy tehetségüket kibontakoztathassák, illetve továbbra is támogatjuk az innovatív hallgatói ötleteket, programokat.” – mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

„A Műegyetem erős, kölcsönösségen alapuló ipari együttműködések nélkül nem lenne az általunk óhajtott, megelégedettségre okot adó, rendületlen fejlődésben lévő Műegyetem. Mindebben a Siemens immár két évtizede kiemelt partnerünk. Közös eredményeink magukért beszélnek, de a jövő eredményeit a mában folyamatosan tovább kell alapoznunk, azok önmaguktól nem keletkeznek. A kapcsolatok folyamatos gondozása és bővítése, új technológiák, módszerek kifejlesztésére közös innovációs tevékenységünk sikerességének záloga.” – mondta Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

A Siemens Mobility Kft. elsőként állt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Karlsruhei Egyetem kettős diplomát eredményező programja mellé. A Mobility pályázatán nyertes 6 tehetséges mérnök-informatikus és villamosmérnök 1, illetve 2 szemeszterre szóló ösztöndíját biztosítja cégünk.  Tudjuk, hogy a holnap szakemberei már az iskolapadban ülnek, így őket már képzésük alatt érdemes megtalálni, támogatni. Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ezek a fiatalok már egyetemi éveik alatt tapasztalatokat szerezhessenek az ösztöndíj révén a legmodernebb technológiákkal és tanulmányaik alatt és annak végeztével is számítunk rájuk az innovatív megoldások kutatásában.” – hangsúlyozta Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója.

Tudásalapú vállalatként küldetésünk fontos részének tartjuk, hogy a jövő mérnökgenerációjának átadjuk mérnökeink és informatikusaink szaktudását. Hisszük, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést jelent számunkra, hogy támogassuk a diákok gyakorlati oktatását és hozzájáruljunk ahhoz, hogy ismereteik megszerzéséhez a legkorszerűbb technológiák álljanak rendelkezésükre. A jövőben ők alkothatják vállalatunk motorját, és bennük rejlik jövőnk ígérete.” – emelte ki Petényi István, az evosoft Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

„Cégünk kiemelt stratégiája, hogy az egyre magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket hozza nemzetközi szintérről hazánkba. Ennek legjobb módja, ha odafigyelünk a jövő mérnökgenerációjára, és mindent megteszünk azért, hogy azzal a tudással rendelkezzenek, ami később a magyarországi társadalom mellett a cégünk számára is fontos lehet. Mi is kiemelten támogatjuk az együttműködést, és öröm számunkra, hogy részesei lehetünk ennek a kezdeményezésnek.” – mondta Albrecht Péter, a Siemens Gamesa Renewable Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

A partnerséget 2016-ban emelte a korábbinál magasabb szintre a két fél: az országban elsőként indított a Siemens duális rendszerű, műszaki mesterképzést, együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. A képzés elméleti részét az egyetemen, míg a munkaerőpiac gyakorlati elvárásait a Siemensnél ismerhetik meg a résztvevő hallgatók. A Siemens a jövőben is azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb területen segítse a munkavállalók legújabb generációjának szakmai kiválóságait.

2013-ban indult el a KÉPES – Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért! elnevezésű program, helyi vállalatok és a székesfehérvári önkormányzat összefogásával. Az összefogás keretében már hét éve folyik az óvodák udvarainak és vizesblokkjainak felújítása, az udvari játékok cseréje, az eszközök bővítése, felújítása. A 2019-es évben a program keretében mintegy 35 millió forint értékben ruháztak be az intézményekben. Szeptember 10-én, kedden a szokásos önkéntes nappal zárult az idei program, amikor a támogatók a Ligetsori Óvoda Palotavárosi Tagóvodájának udvarán gyűltek össze, és festették le közösen az óvoda kerítését. A 2013-ban indult óvodai projekt az idei évben lezárult, 2020-tól az általános iskolák lesznek a program kedvezményezettjei.

A Nestlé szeptemberben hivatalosan megnyitotta az élelmiszeriparban egyedülálló Nestlé Csomagolástechnikai Intézetet. Az új intézet lehetővé teszi a funkcionális, biztonságos és környezetbarát csomagolási megoldások gyorsabb megjelenését a piacon, valamint a műanyag csomagolóanyag hulladék okozta globális kihívások hatékonyabb kezelését.

A megnyitón Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója elmondta: „Olyan világról álmodunk, amelyben semmilyen csomagolóanyag nem végzi hulladékként vagy szemétlerakóban. Ennek érdekében bevezetjük az újrahasználható csomagolási megoldásokat és úttörő környezetbarát csomagolóanyagokat. Emellett a hulladékmentes világ érdekében támogatjuk az újrahasznosítással foglalkozó helyi infrastruktúrák fejlesztését. A Nestlé Csomagolástechnikai Intézete lehetővé teszi számunkra, hogy fenntartható csomagolási megoldásokat hozzunk létre a Nestlé termékeihez az egyes piacokon világszerte.”

A Nestlé Csomagolástechnikai Intézet számos tudományos és technológiai kérdéssel foglalkozik, ide tartoznak főként az újratölthető és újrahasználható csomagolás, egyszerűsített csomagolóanyagok, újrahasznosított csomagolóanyagok, nagy teljesítményű nem áteresztő papírok, valamint bioalapú, komposztálható és biológiai lebontható anyagok.

Stefan Palzer, a Nestlé technológiai igazgatója hozzátette: „Kiemelt célunk, hogy a legmodernebb technológiát és terméktervezést vessük be a műanyaghulladék visszaszorítása és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében. A Nestlé szakemberei a fejlesztési központokkal, beszállítókkal, kutatóintézetekkel és startupokkal közösen fejlesztik és vizsgálják a környezetbarát csomagolóanyagokat és rendszereket. Az Intézet, mely a svájci Lausanne-ban található Nestlé kutatóbázisán kapott helyet az élelmiszerbiztonság, elemzés és élelmiszertudomány terén rendelkezésre álló kutatási kapacitást is kihasználja.”

A megnyitón Sander Defruyt, az Ellen MacArthur Alapítvány New Plastics Economy területének vezetője elmondta: „A Nestlé az elsők között írta alá a műanyag hulladékok és szennyezés kiindulási ponton történő felszámolására vonatkozóan konkrét célokat meghatározó Új Műanyag Gazdaság Globális Kötelezettségvállalást. Nagyszerű látni, hogy a világ legnagyobb fogyasztási cikkeket forgalmazó vállalata kutatásait és erőforrásait e célok megvalósítására fordítja.”

A Nestlé már tett lépéseket a csomagolóanyagokra vonatkozó 2025-ig tartó vállalásai terén, és több új csomagolási megoldással is megjelent. A Nestlé szakemberei és szállítói például mindössze egy éven belül kidolgozták az újrahasznosítható papírkiszerelést az olyan termékek esetében, mint a szerencsi gyárban készülő Nesquik All Natural kakaópor és a YES! szelet.

Az Intézet a vállalat alapvető kutatási egységének, a Svájcban működő Nestlé Research része, s ekként megerősíti a Nestlé elkötelezettségét az egyedi svájci innovációs ökoszisztéma mellett.

Áder János köztársasági elnök, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében lezárult az ALTEO Nyrt. első, 1,1 milliárd forint összértékű kutatás-fejlesztési programja. A magyar tőzsdei vállalat Kelet-Közép-Európában és hazánkban az elsők között épített ipari méretű akkumulátoros energiatárolót, az innovációt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közel 500 millió forinttal támogatta.

A megvalósítás 2017 júliusától 2019 júniusáig tartott, a zuglói létesítményt tavaly augusztusban helyezték üzembe, azóta a tesztüzeme és kisebb fejlesztések megvalósítása zajlott. A létesítményt az ALTEO sikeresen kapcsolta rá a hazai villamosenergia-hálózatra, ami nagymértékben hozzájárulhat az olyan időjárásfüggő megújuló energiaforrások, mint a nap és a szél hasznosításához.

Közel 30 résztvevő – a szakminisztérium, a szakhatóságok, egyetemek, kereskedelmi és termelői szövetségek, civil szervezetek, az MTA, a média és az élelmiszerlánc többi szereplőjének képviselői – gyűlt össze 2019. szeptember 11-én Budapesten, a Syngenta Magyarország fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos érintetti fórumán.

A Syngenta felismerte, hogy itt az idő változtatni a működési modelljén egy fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében. A feladat: fenntartható módon megtermelni a Föld növekvő lakossága élelmezéséhez szükséges mennyiségű terményt, csökkenő mennyiségű és minőségű talajon, kevesebb vízzel, úgy, hogy az a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon és a lehető legkedvezőbb társadalmi hatást érje el.

A Syngenta az elmúlt évben 90 országban, köztük Magyarországon is, összesen 150 érintetti fórumot szervezett, hogy meghallgassa a kutatók, kormányzatok, civil szervezetek, a sajtó és az élelmiszerlánc több szereplője véleményét arról, hogy mit várnak el a vállalattól: hogyan alakítsa át úgy a működését, hogyan fejlődjön úgy, hogy a lehető legjobban segítse egy fenntartható mezőgazdaság létrejöttét.

Összegyűjtötték, elolvasták és elemezték a többezer visszajelzést, összevetették saját képességeikkel, lehetőségeikkel és terveikkel, valamint legfőbb partnereik, a termelők igényeivel.

A fórum első részében beszámoltak érintettjeiknek arról, hogy mire jutottak világszerte és itt Magyarországon a visszajelzések alapján, illetve, hogy erre építve milyen utat jelöltek ki maguknak a fenntartható mezőgazdaság területén.

Érintettjeikkel együtt arra jutottak, hogy fel kell gyorsítaniuk a mezőgazdaságban az innovációt. Ehhez három irányt jelöltek ki, amelyet a Syngenta tart, és amely szerint cselekszik:

  • A társadalom és a természet vezérelte innováció: az új termékek fejlesztésénél a kezdetektől fogva figyelembe veszik a környezeti és társadalmi tényezőket, a munkába bevonják érintettjeiket, és a mindenkori tudományos és fenntarthatósági elvekkel összhangban dolgoznak.
  • A lehető legkisebb környezeti és természeti hatással védik a haszonnövényeket: kitartanak amellett, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása érdekében szükség van a biztonságos és hatékony növényvédelemre, amely egy erőteljesen szabályozott környezetben valósul meg. Partnereikkel együtt azon dolgoznak, hogy minimálisra csökkenjen a növényvédőszerek környezeti hatása, javuljon a talajok egészsége, és közös erővel megelőzzék a talajeróziót.
  • Befektetéseiknél a termelők és a természet érdekeit tartják szem előtt: együttműködve a termelőkkel, kutatókkal és környezetvédelmi csoportokkal, új, fenntartható mezőgazdasági megoldásokat fejlesztenek ki, befektetési döntéseiknél kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, és átlátható jelentést tesznek közzé a befektetések folyamatáról és kimeneteléről.

A második részben a résztvevők véleményére voltak kíváncsiak, ahol egy rövid World Café (kerekasztalbeszélgetéssel egybekötött ötletelés) formájában három témakörben kértek konkrét ötleteket, visszajelzéseket arról, hogy a főbb irányokat hogyan valósítsák meg Magyarországon.

A jó hangulatú és szakmailag értékes fórum során számos ötlet és javaslat született, amelyeket következő lépésként a vállalat megvizsgál, és lehetőségei szerint hazai fenntarthatósági tevékenységébe beépít. A fórum összefoglalóját honlapjukon is közzéteszik.

Idén ősszel 5 alkalom erejéig csatlakozik a Coca‑Cola Magyarország munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő #énjövőm programja a Google Digital Workshop képzéssorozatához, amelynek alapvető célkitűzése, hogy a digitális lehetőségeket mindenki számára elérhetővé tegye. A két nagyvállalat így együtt képezi majd a vállalkozó kedvű fiatalokat egy-egy átfogó, egynapos workshop során. Az ingyenes, vállalkozás-fókuszú képzéseket elsőként szeptember 9-én Budapesten, majd 4 vidéki városban szervezik meg. Az alapvetően fiatal pályakezdők igényeire szabott képzésen való részvétel bárki számára nyitott, aki szeretne többet megtudni arról, hogyan érvényesülhet a munkaerőpiacon saját vállalkozás indításán keresztül és ehhez milyen digitális eszközökre van szüksége.

Milyen eszközei vannak az önpromóciónak? Mi a helyes időgazdálkodás titka? Hogyan gondolkodnak napjaink fogyasztói és hogyan lehet hozzájuk szólni? Hogyan szerezzünk értékes információt és hogyan építsünk rá karrierünk vagy vállalkozásunk építése során? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel ismerkedhetnek a Grow with Google és az #énjövőm program közös őszi képzéssorozatának résztvevői. A két vállalat idén szeptemberben indítja együttműködését, az őszi félév során pedig összesen öt alkalommal szerveznek majd közös, egynapos kurzusokat.

A nemzetközi Grow with Google kezdeményezés célja, hogy ingyenes eszközöket és képzéseket kínálva mindenki számára biztosítsa a lehetőséget a digitális világ adta lehetőségek kihasználására. Hazánkban a program elsődleges célja kis- és középvállalkozások digitális felzárkóztatása, de a változatos képzésportfólió többek között diákok és álláskeresők számára is lehetőséget teremt a fejlődésre– mondta el Boros Botond, a Google Magyarország marketing vezetője.

A Grow with Google program égisze alatt a Google hazánkban három éve indította el a Digital Workshop kezdeményezést, amely keretében már több mint 56 ezren vettek részt oktatáson. A kurzusok célja, hogy a résztvevők olyan kézzelfogható tudással gazdagodnak, ami lehetővé teszi számukra az internet adta előnyök eredményesebb kihasználását és ezen keresztül karrierjük, vállalkozásuk előmozdítását.

Az #énjövőm programot a Coca‑Cola HBC vállalatcsoport indította 2017-ben azzal a céllal, hogy ingyenes képzések során segítsen a 18-30 év közötti fiataloknak megtalálni a helyüket a munkaerőpiacon – köztük azoknak is, akik saját vállalkozás indításán gondolkoznak. A program résztvevői online és személyes képzések során tanulhatnak önismeretet, kommunikációt, de motivációt, útmutatást is kapnak az #énjövőm szakképzett trénereitől és a program mentoraitól, a Coca‑Cola HBC Magyarország vezető beosztású munkatársaitól.

A képzéseken a 2017-es indulás óta már közel hétezren vettek részt, a célcsoportok pedig folyamatosan bővültek: a nem tanuló, és nem is dolgozó fiatalok mellett már kismamák, kisgyermekes szülők, hátrányos helyzetűek, egyetemisták és fogyatékkal élők számára is szerveznek képzéseket.

Az #énjövőm program hazai adaptációja során fontos szempont volt számunkra, hogy a képzések által nyújtott gyakorlati tudást önismerettel, motivációval és személyre szabott tanácsadással tudjuk kiegészíteni. A Grow with Google-lel közösen szervezett képzéseink is ezt a törekvésünket tükrözik, hiszen a délelőtti gyakorlati, eszköz- és adat-fókuszú tudást délután olyan gyakorlatokkal egészítjük ki, amelyekből a résztvevők bátorságot és motivációt meríthetnek ahhoz, hogy frissen szerzett tudásukat magabiztosan és megfelelően hasznosítsák, akár karrierjük, akár saját vállalkozásuk építése során– mondta el Dr. Sinkó Erika, fejlesztő tréner, valamint life és business coach, az #énjövőm program szakmai koordinátora.

A közösen szervezett képzéseken délelőtt a digitális transzformáció jelenségébe, valamint az online jelenlét és webes tájékozódás szerepébe kaphatnak betekintést a résztvevők. Délután pedig ezek tükrében önismeretről, kommunikációról és önpromócióról tanulhatnak az #énjövőm program trénerétől. Cél, hogy a gyakorlati, digitális készségek mellett motivációt, támogatást és személyre szóló tanácsadást is nyújtsanak a résztvevőknek, egy egész napos, önfejlesztéssel töltött nap keretében.

A képzéssorozat első állomása Budapest, szeptember 9-én, ezt követően szeptember második felében és október elején Kecskeméten, Szegeden, Győrben és Debrecenben szervezik meg a képzéseket.

A Virtuális Erőmű Program (VEP) a köztársasági elnök által fővédnökölt és az Európai Bizottság által a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választott fenntarthatósági kezdeményezés, melynek célja, hogy a partnerek energia- és CO2 megtakarításait pályázatain és projektjein keresztül összegyűjtse, bemutassa, jó példáikat megossza és díjazza.

Az el nem használt és így egy fosszilis, szennyező erőműben meg nem termelt, tehát kiváltott energia egységekből egy „virtuális erőmű” épül, mely mára az ország 6. legnagyobb villamos erőművévé vált. A Komárom-Esztergom megyei VEP megalapításában Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal mellett a Grundfos Magyarország Kft. alapítóként vett részt, az alapító okiratot szeptember 5-én írta alá a cég ügyvezetője, Udvar Csaba.  A VEP célja az energiatakarékosság

A Tesco elkötelezett támogatója a környezetében élő helyi közösségeknek, amelynek jegyében szeptember 5-én, a jótékonyság világnapján elindította Munkatársi Önkéntes Programját. A kezdeményezés célja, hogy a kollégák újszerű módon, önkéntes munkájukkal támogassák azokat a helyi közösségeket, ahol dolgoznak és élnek. A munkatársak az országos program részeként egy teljes munkanapot tölthetnek önkéntes munkával, és a gyakorlatban is segíthetik az általuk kiválasztott különféle jótékonysági szervezeteket akár egyedül, akár csapatban. A vállalat így egy év alatt Magyarországon több mint 100 000, míg közép-európai szinten 250 000 órát is meghaladó plusz segítséget ajánl fel a közösségeknek.

„Célunk, hogy minél több kollégánk töltse egy-egy munkanapját olyan jótékony tevékenységgel, amely a számára fontos közösségekben élőknek valódi segítséget jelent. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy szívesen vesznek részt jóvékonysági akciókban, és büszkék vagyunk rá, hogy országszerte több száz helyi közösséggel ápolunk szoros kapcsolatot. Ha mindannyian összefogunk, nagyszerű dolgokat tudunk megvalósítani, ezzel is bizonyítva, hogy egy kis figyelmesség csodákra képes “– mondta Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs igazgatója.

A Nestlé szeptemberben bejelentette, hogy 2050-ig nullára kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátását. A vállalás a Párizsi Egyezmény legambiciózusabb célját, a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra szorítását támogatja. A Nestlé az e hónapban megrendezésre kerülő ENSZ Éghajlat-politikai Csúcstalálkozója előtt írja alá a ’Business Ambition for 1.5°C’ (1,5 °C-os üzleti célkitűzés) vállalást.

Ezzel a bejelentéssel a Nestlé fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseit, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló egy évtizedes munkán alapul.

Az elmúlt négy év során a Nestlé azokhoz a tudományosan megfogalmazott célokhoz igazította saját célkitűzéseit, melyek a hőmérséklet-emelkedés mértékét 2°C alá kívánják szorítani. A vállalat vezető szerepet kíván betölteni az éghajlatváltozás kezelésében, és a következő két évben az 1,5°C-os korláttal összhangban álló, köztes célokat is megfogalmazó, határidőhöz kötött tervet határoz meg. A Nestlé évente áttekinti az elért eredményeket, ezzel is biztosítva, hogy a kijelölt úton halad a vállalásaival kapcsolatban.

„Az éghajlatváltozás a társadalmat érintő egyik legnagyobb fenyegetés, és az egyik legnagyobb kockázati tényező a tevékenységünk jövőjére nézve” mondta Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója. „Egyre kevesebb időnk van arra, hogy elkerüljük a globális felmelegedés legrosszabb hatásait. Ezért is tűztük ki azt a merész célt, hogy a jövőben nullára csökkentsük a nettó kibocsátásunkat. A Nestlé világszerte rendelkezésre álló erőforrásaival és ágazati szaktudásával jelentős változásokat érhetünk el. A nulla kibocsátáshoz vezető úton már elindultunk, most azon vagyunk, hogy gyorsítsunk,” tette hozzá.

A 2050-ig kitűzött célok eléréséhez a vállalat, többek között a következő konkrét intézkedéseket fogalmazta meg:

  • A termékek átalakításának felgyorsítása a fogyasztói trendekkel és preferenciákkal összhangban. A Nestlé több olyan termékkel – így növényi alapú ételekkel és italokkal – jelenik meg a piacon, melynek kisebb a környezeti lábnyoma, és jobban hozzájárul a kiegyensúlyozott étrendhez. A jelenlegi termékek is környezetkímélő összetevőkkel kerülnek átalakításra. Az ilyen termékek iránti fogyasztói kereslet gyorsan nő, a Nestlé alapvető stratégiája pedig igazodik ehhez a változáshoz. A vállalat egyre inkább áttér az alternatív csomagolóanyagokra is.
  • Több szénmegkötést célzó mezőgazdasági kezdeményezések támogatása A Nestlé szorosabbra fűzi kapcsolatát a gazdákkal a földek helyreállítását és az üveghatású gáz kibocsátásának korlátozását célzó közös programjaiban, aminek része a tej- és tejtermék ellátási lánc fejlesztése. A Nestlé fatelepítésekkel és a biodiverzitás elősegítésével fokozza az erdők védelmében tett lépéseit is. Ezek a kezdeményezések hozzájárulnak a flexibilis mezőgazdasági közösségek fejlődéséhez.
  • 100%-ban megújuló villamosenergia használata a Nestlé gyáraiban, raktáraiban, logisztikai egységeiben és irodáiban. A Nestlé gyárak harmada (143) már most 100%-ban megújuló villamosenergiát használ. A vállalat a jövőben tovább növeli a megújuló erőforrásokból termelt energia alkalmazását, ezzel is lehetővé téve a szállítók számára, hogy akár szél- és naperőműveket létrehozó új infrastrukturális beruházásokat hajtsanak végre.

A globális felmelegedés 1,5 °C-ra korlátozása az összes iparágtól, a kormányzatoktól és a társadalom egészétől is átalakító erejű változást kíván meg. A Nestlé továbbra is támogatja azokat a kormányzati szakpolitikákat, melyekkel biztosítható, hogy az összes ágazat hatékony intézkedéseket tegyen a 1,5 °C-os cél elérése érdekében. A támogató jogszabályok elősegíthetik a bővülő megújuló energia piacokat gátló tényezők csökkentését, ösztönözhetik a több szén megkötését célzó innovációkat a mezőgazdaság és erdészet területén, és hozzájárulhatnak a szén-dioxid árazás meghatározásához.

Magdi Batato, a Nestlé elnökhelyettese és operatív igazgatója elmondta: „Átalakítjuk az üzemi tevékenységünket, hogy illeszkedjen a 1,5 °C-os célkitűzéshez. Ennek eredményeképpen jelentősen megváltozik a termékeinkhez használt összetevők termelése és beszerzése. Fontos, hogy a szállítóink velünk együtt induljanak el ezen az úton. A feladat hatalmas, de eltökélt szándékunk, hogy megoldjuk.” 

A Nestlé 2050-re kitűzött célja kiegészíti a vállalat értékláncának egészében az üvegházhatású gázok csökkentését célzó erőfeszítéseit. A vállalat a szállítási útvonalak optimalizálásával csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid kibocsátást, ezzel is növelve a disztribúciós hálózata hatékonyságát. A Nestlé 100 legnagyobb disztribúciós központjában az elmúlt négy évben közel 40%-kal csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A vállalat fokozta az irányú tevékenységét, hogy biztosítsa a nyersanyagok felelős beszerzését, és jelentős haladást ért el az erdőirtás megállítása terén. A teljes értékláncban elért üvegházhatású gázkibocsátása 1,2 millió autó gázkibocsátásának megfelelő mennyiséggel csökkent 2014 óta.