Közös harcot indít a közúti közlekedésbiztonság javítása és az ittas vezetés visszaszorítása érdekében a HEINEKEN Hungária és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB). Ennek létjogosultságát a statisztikák is alátámasztják: ezek alapján az idei év első hat hónapjában 12,6%-kal magasabb volt az ittasan okozott személysérüléssel járó balesetek száma, mint tavaly ugyanekkor. A most aláírt szándéknyilatkozat nyomán körvonalazódó együttműködésben kimagasló marketingtámogatást kap a felelős alkoholfogyasztás és a józan vezetés üzenete.

David Coulthard Formula-1 versenyző, a Heineken „Ha vezet, soha ne igyon!” kampányának nagykövete jelenlétében írta alá Óberling József rendőr ezredes, az ORFK-OBB ügyvezető elnöke, illetve Pálfalvi Márta, a HEINEKEN Hungária emberi erőforrás és vállalati kapcsolatok igazgatója Budapesten azt a szándéknyilatkozatot, amely megalapozza az ORFK és a HEINEKEN Hungária együttműködését a hazai közúti közlekedés biztonságosabbá tétele, az ittas vezetés visszaszorítása és az alkohollal összefüggő közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében.

A HEINEKEN Hungária legutóbb idén húsvétkor hívta fel a figyelmet célzott kampányával az ittas vezetést veszélyeire: Tóth Edu komikus segítségével népszerűsítették a HEINEKEN által támogatott ingyenesen letölthető „SofőrHívó” mobilalkalmazást. Ezzel a poharazgatni vágyók akár húsz sofőrszolgálat valós idejű ajánlatából választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet a biztonságos hazajutás érdekében.

A magyar beszállítók évente több mint 1000 tonna salátával és zöldséggel, 600-800 tonna marhahússal, közel 2 millió darab tojással és 10 000 tonna csirkehússal látják el a hazai és a régiós McDonald’s-hálózatot. E vállalkozások szerint megéri McDonald’s-beszállítóvá válni, mert az étteremlánc hosszú távon is stabil, kiszámítható partner, a beszállítói státusz megszerzéséhez szükséges szigorú minőségi és élelmiszerbiztonsági követelmények teljesítésével pedig nem csak a környező országok McDonald’s éttermeivel bővülhet az ügyfélkörük, de ez a partnerség a potenciális megrendelők szemében is kifejezetten előnynek számít.

Három évtizeddel ezelőtt nyitotta meg első magyarországi éttermét a McDonald’s. Az étteremlánc azóta folyamatosan stabil hazai beszállítói körre támaszkodik: az állandó kínálatban felhasznált csirkehús, ketchup és más szószok, friss hagyma, uborka, tojás és méz hazai gazdaságokból érkezik, ahogyan a hamburgerek alapanyagául szolgáló marhahús, saláta, paradicsom egy része is. A hazai termelők egybehangzóan állítják, hogy a piacon kézzel fogható versenyelőnyt jelent számukra, hogy képesek megfelelni a McDonald’s magas szintű elvárásainak. A cégvezetők abban is egyetértenek, hogy a Meki-beszállítói lét stabilitást és kiszámíthatóságot jelent a vállalkozások számára, a korszerű termelési és minőségbiztosítási módszerek alkalmazása és a szigorú – adott esetben a hatályos jogszabályokon túlmutató – előírások teljesítése pedig minden hazai kkv-nak előnyére válik.

Kiváló ajánlólevél a beszállítói státusz

„Az élelmiszeripari szakemberek között köztudott, hogy a McDonald’s minőségi, élelmiszer-biztonsági és egyéb (pl.: állatjóléti) elvárásai túlmutatnak azon, amit kiváló minőségű élelmiszer alapanyagokkal szemben rendszerint elvárnak a megrendelők. A McDonald’s-beszállítói státusz így a jövőbeni partnereink számára azt bizonyítja, hogy a legmagasabb szintű elvárásoknak is meg tudunk felelni”

fogalmazott Dr. Németh Zoltán, a Capriovus ügyvezető igazgatója. A Capriovus másfél évtizede tartozik a McDonald’s beszállítói közé, évente közel 2 millió fertőtlenített héjú tojást illetve főzött, tisztított kemény tojást értékesít az étteremlánc számára. Hasonlóan látja Kovács Róbert, a Tendon Kft. ügyvezető tulajdonosa is, aki szerint McDonald’s-beszállítónak lenni komoly rangot jelent a szakmában. Kovács Róbert 1990 óta dolgozik a vállalattal, saját cégével, a Tendonnal pedig 2006-tól évente 600-800 tonna kicsontozott marhahúst szállítanak a vállalat húspogácsákat készítő partnerének – ez az alapanyag így a lánc közép-európai éttermeibe is eljut. Egybecsengenek mindezzel az Eisberg Kft.-n keresztül évi mintegy 600 tonna salátát beszállító, az étteremhálózattal két évtizedes közös múltra visszatekintő Becsey Zoltán tapasztalatai is. Úgy látja, hogy a McDonald’s minősített beszállítói státusz megléte – amelyhez a saláták tápanyag-utánpótlása, öntözése, növényvédelme és betakarítása során az általános előírásoknál sokkal szigorúbb szabályok betartása szükséges – fontos fegyvertény az új partnerekkel történő tárgyalások során.

A beruházások is McD-konformak Vállalatunk életében számos beruházást, köztük. az optikai osztályozó-berendezés üzembe állítását a McDonald’s kiszolgálása tett szükségessé – mondja Gazsi Zoltán, az Eisberg Kft. ügyvezető igazgatója.

„A komoly sztenderdeknek való megfelelés sok energiába kerül, de betartásuk által csökkenthetőek a kockázatok, így a cégek hosszú távú, fenntarthatóbb pályára tudnak állni, azaz megtérülő befektetésről van szó.”

A McDonald’s magyarországi indulásakor az Eisberget bízta meg a salátabeszállítások koordinálásával, azaz a két cég az első pillanattól együtt dolgozik, és együtt fejlődik. Jelenleg az Eisberg termelésének közel 40 százaléka kerül az étteremlánc vendégeinek asztalára, ezen belül az ausztriai piac súlya a nagyobb. Becsey Zoltán gazdaságában a fejlesztési céltól függetlenül minden beruházás esetén vizsgálják, hogy az megfelel-e a McDonald’s által támasztott követelményeknek.

„Ez a betakarítás gépesítése esetében pl. azt jelenti, hogy betartjuk a vállalat azon követelményét, hogy a göngyöleg semmilyen formában nem érintkezhet az adott tábla termőtalajával”

– mondja a szakember. A Capriovus beruházási döntéseit szintén meghatározza a partnerség: a cég mélyalmos tojótelepét például eleve a McDonald’s igényeinek megfelelően alakították ki, szem előtt tartva az étteremlánc egyedi és szigorú állatjóléti követelményeit.

Stabilitást, kiszámíthatóságot jelent a partnerség

„A beszállítói státusz rendkívül stabil, hosszú távú üzleti kapcsolatot jelent, persze csak az igen szigorú elvárások folyamatos teljesítése esetén”

– véli Kovács Róbert. Szintén a stabilitást emelte ki Lóczi János, a Szentesi Gazdaszövetkezet Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint McDonald’s-beszállítóként a közel három évtizedes üzleti kapcsolatuk egyik legfontosabb eleme a kiszámíthatóság, ami tervezhető működést tesz lehetővé. A kft. az évi közel félezer tonna hagyma mellett számottevő mennyiségű koktélparadicsomot, uborkát és erős paprikát szállít az Eisbergen keresztül a McDonald’s-nak – ez a teljes termelésének 85%-át jelenti -, termékei eljutnak az osztrák, román, lengyel éttermekbe is.

„Partnereink azt tartják rólunk, hogy a McDonald’s kiszámítható, igényes partner, nem váltogatja a beszállítóit negyedévente, nem vásárol bizonytalan eredetű alkalmi alapanyagokat a minőségi és élelmiszer-biztonsági kérdéseket háttérbe szorítva, csupán a pillanatnyi üzleti érdekeket szem előtt tartva”

– mondta Papp Zoltán, a McDonald’s Magyarország ellátási hálózatért felelős szenior osztályvezetője. Hozzátette:

„olyan beszállítókkal működünk együtt, akik elkötelezettek cégünk általános, felelős és etikus üzleti tevékenységet rögzítő alapelve iránt”.

Erre kiváló példa, hogy a vállalat csirkehús-beszállítója, magyar családi tulajdonban lévő Master Good-csoport baktalórántházi telepe nyerte el elsőként Európában a McDonald’s Flagship Farm, azaz Mintafarm minősítést. A Master Good ezzel a teljesítménnyel bizonyította, hogy képes eleget tenni a vevők és az iparág elvárásainak olyan kérdésekben, mint a biobiztonság, az állatjólét és állategészségügy anélkül, hogy engednének a környezetbarát termelésre vagy a hatékony gazdálkodásra vonatkozó elvárásaikból. A szakember szerint a McDonald’s minőségpolitikája olyan komplex, logikus rendszer, amelynek megismerése és elemeinek átvétele minden magyarországi kkv számára hasznos lehet.

Hiába lógnak egész nap a neten, a digitális bennszülöttként aposztrofált kamaszok nem tudatosan és nem kellő biztonsággal használják a rendelkezésükre álló technológiai eszközöket – derül ki a a 21. Századi Oktatásért Alapítvány Microsoft megbízásából kidolgozott módszertanán alapuló felméréséből, amelyben 25 Innovatív Iskolában mérték fel a 13-18 éves tanulók digitális kompetenciáit.

A megfelelő szintű digitális készségek nélkül egyre kevesebbet ér a diákok felkészültsége, az Országos Kompetenciamérés egyelőre azonban csak a tanulók matematikai és szövegértési teljesítményéről ad képet. „Pedig a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a kritikus gondolkodásmód egyaránt kellenek ahhoz, hogy az iskolapadban ülő fiatalok megfeleljenek a 21. századi kihívásoknak és a munkaerőpiaci elvárásoknak” – véli Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Ezért született meg az EU DigComp 2.0 keretrendszerén alapuló egyedi kutatási módszertan, majd február és március hónapban lezajlott a terepmunka is. A 25 Microsoft innovatív iskolát és több mint 2 700 tanulót bevonó felmérés kitalált, de hétköznapi szituációkban vizsgálta a diákok digitális képességeit. Fel kellett ismerniük például az álhíreket, leolvasni az online vásárláshoz szükséges bankkártya-adatokat, kiválasztani a megfelelő kommunikációs platformot egy videó megosztásához vagy egy várható dolgozattal kapcsolatos kérdésfelvetéshez. A mérés módszertana az EU DigComp 2.0 keretrendszerén alapul, és a digitális kompetencia öt fő területére fókuszál: információk keresése, szűrése és értékelése, problémamegoldás, online biztonság, tartalomelőállítás, kommunikáció.

A felmérés tanulsága szerint a diákoknak főként az okoz fejtörést, ha a világhálón kell válaszok után kutatniuk, majd mérlegelni és értékelni a találtakat. A célzott internetes keresés, az adatfeldolgozás és az álhírek felismerésének képessége a tesztet kitöltő intézmények mindegyikében fejlesztésre szorul. A többi négy dimenzióban (problémamegoldás, biztonság, tartalomelőállítás, kommunikáció) átlagosan jobb, 50% feletti eredmények születtek, de nagyobb szórással, így jól látható, hogy hol van az adott iskolában lemaradás, mit érdemes beépíteni a jövőben a tananyagba. A diákok a tanult megoldási sémákkal ugyan jól elnavigálnak a digitális térben, de könnyen el is vesznek, ha olyan problémával találják szemben magukat, amelyre kreatív és újszerű módon kellene reagálniuk. Nagyobbnak tűnik a komfortfaktor az online kommunikáció és a csoportmunka megoldásoknál, ahogyan a hagyományos informatika tantárgy keretén belül megismert irodai programok funkcióival is tisztában vannak a tanulók, a programozási feladatok és a szerzői jogok kérdésköre ugyanakkor már némi fejtörtést okozott. Az eredmények alapján tovább hangsúlyozandó a biztonságos eszköz- és internethasználat, valamint a személyes adatok védelmének fontossága és lehetőségei is.

Nem elég beleszületni a technológiai forradalomba, a digitális kompetencia tanult és folyamatosan fejlesztendő képesség. Az okoseszközök nyomkodásától a tudatos, biztonságos eszköz- és internet használatig, a netikett elsajátításáig és az álhírek felismeréséig hosszú az út, és a fiataloknak is szükségük van az iránymutatásra” – összegezte a kutatás eredményét Szentkuti Gabriella.

De vajon hogyan és kitől kellene elsajátítaniuk ezt a fajta tudást? A fejlesztés a Microsoft ügyvezető igazgatója szerint a kormányzat, az oktatási intézmények és az infokommunikációs iparág közös felelőssége, egyben pedig közös érdeke is. „Az oktatási rendszer nem teheti meg, hogy a kapukon kívül hagyja a valóságot, követnie kell a változásokat, ebben pedig a Microsoft is elkötelezett partner” – tette hozzá Szentkuti Gabriella. Az intézmények digitális transzformációját az Innovatív Iskola és Innovatív Pedagógus Program keretében szemléletformáló módszertannal, célzott képzésekkel és önértékelési rendszerrel is segíti a cég. Az új generációs tudás megszerzését szolgálják a Microsoft oktatóprogramjai és olyan digitális eszközök, mint a Minecraft for Education, a OneNote Classroom vagy a Skype in the Classroom.

A Pannonia Ethanol Zrt. cégneve 2018. július 1. napjától kezdődő hatállyal a következőképpen módosult:

 

A Társaság cégneve: Pannonia Bio Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A Társaság rövidített cégneve: Pannonia Bio Zrt.

 

Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmüket, hogy Társaságunk egyéb adatai (székhely, cégjegyzékszám, adószám, képviseletre jogosultak) nem változnak.

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a cégnévváltozás a Társaságnál bevezetett termékdiverzifikációhoz kötődik, amelynek révén Társaságunk további környezet és klímabarát termékeket kíván előállítani.

 

A cégnévváltozás a Pannonia Ethanol Zrt-vel megkötött szerződéses jogviszonyok feltételeit és a szerződéses kötelezettségvállalásokat nem érinti.

 

Társaságunk 2018. július 1. napját követően változatlan módon, korábbi üzleti gyakorlatának megfelelően, de az új cégnéven, mint Pannonia Bio Zrt. áll beszállítói rendelkezésére.

 

Tájékoztatjuk továbbá üzleti partnereinket, hogy Társaságunknak 2018. július 1. napját követően nem áll módjában befogadni olyan számlát, elfogadni olyan teljesítést, amelyen nem az új cégnév szerepel, ezért amennyiben Ön érintett e kérdésekben kérjük, hogy a számla kiállításakor vagy Társaságunk által az Ön részére kibocsátott számla kiegyenlítésekor legyen tekintettel a cégnévváltozásra és a kapcsolódó dokumentumokon szíveskedjen a Pannonia Bio Zrt. cégnevet feltüntetni.

Fontos kezdeményezés indul útjára ősszel, amikor elültetik egy somogyi falu mellett az első komlópalántákat. A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet a Heineken Hungária segítségével azt tervezi, hogy feléleszti a magyar komlótermesztést, amely egykoron több mint 500 hektáron folyt Magyarországon. Mára ennek egy százaléka maradt meg. Ennek érdekében összefog a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária, a két vállalat ugyanis szeretné feltámasztani a magyar komlótermesztést. Erre a célra a Heineken Hungária 30 millió forint támogatást ad.

Az 1980-as években 500-550 hektáron termesztettek Magyarországon komlót, ami 2011-re öt hektárra csökkent. Nagy István agrárminiszter szerint a Heineken jó nyomon járt, amikor felismerte, hogy ha az országban akar termelni és értékesíteni, akkor magyar alapanyagokat használ fel. Kiválónak nevezte a magyar árpára vonatkozó együttműködést, amelynek köszönhetően a Soproni sör mostanra száz százalék magyar árpából készül. A miniszter elmondta, hogy a hosszú távú cél, hogy mintegy 50 ezer ember átkerüljön a közmunkaprogramból az agráriumba.

FORRÁS: MTI/BRUZÁK NOÉMI

Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta, hogy a Heineken támogatásával megvalósuló komlóültetvény szorosan kapcsolódik a segélyszervezet Somogy megyei kastélyosdombói modellprogramjához. Az első palántákat várhatóan ősszel ültetik Kastélyosdombón.

José Matthijsse, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy a cégnél arra törekednek, hogy söreiket főleg helyi alapanyagokból készítsék és hozzájáruljanak a helyi gazdaságok fejlődéséhez. Utóbbiaknak a program tervezhető jövőt jelent, míg a vállalat olyan hazai komlóhoz jut, amely őrzi a magyar termőföld értékeit. Kitért arra is, hogy van termékük, amit 2017 óta kizárólag magyar árpából főznek.

Az Allianz Csoport jelentősen bővíti éghajlatvédelmi stratégiáját. A következő évtizedekben, több kötelezettségvállalást is tesz, hogy tevékenyen előmozdítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való globális áttérést.Az Allianz, a biztosítótársaságok körében elsők között  hosszú távú éghajlatvédelmi célokat határozott meg az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás 2 °C-os célértékével kapcsolatosan. Az Allianz arra törekszik, hogy 2040-re fokozatosan kivezesse a szénre alapuló üzleti tevékenységeket folytató vállalkozásokban saját részre végrehajtott befektetéseit és az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó biztosítási fedezeteit is.

A vállalat emellett 2040-ig csökkenti üzleti tevékenységeinek szénlábnyomát, többek között azzal, hogy a megújuló forrásokból származó villamos-energia arányát növeli.

Az éghajlatvédelmi stratégia kifejezett célja, hogy az Allianz Csoport összes lényeges üzleti tevékenységébe beépüljön a 2 °C-os célérték. Az Allianz a „Tudományos alapú célok” elnevezésű kezdeményezés (Science Based Targets initiative, SBTi) keretében a tudományos életet, a civil társadalmat és a gazdaságot képviselő szakemberekkel  együttműködve az év végéig kidolgozza az ehhez szükséges célokat és módszereket. A vállalat ehhez a jól bevált hármas, környezetvédelmi-társadalmi-irányítási (Environment-Social-Governance, ESG) megközelítésére épít.

„Az éghajlatváltozás következtében hatalmas gazdasági és társadalmi kockázatok alakulnak ki. Ennek már napjainkban is milliók látják kárát – ecseteli Oliver Bäte, az Allianz SE vezérigazgatója –, vállalatunk ezért, vezető biztosítóként és befektetőként elő kívánja mozdítani az éghajlatbarát gazdaságra való áttérést.” 2015-ben az Államok Nemzetközi Közössége megállapodott arról, hogy az éghajlatváltozással járó kockázatok elkerülése érdekében 2 °C alá szorítja a globális felmelegedés mértékét. Ezt a hosszú távú átalakulási folyamatot az Allianz is támogatja azzal, hogy megújuló energiaforrások hasznosítását finanszírozza. A vállalat emellett világelső a megújuló energiát termelő erőművek biztosítása terén.

Az ügyfelek által befizetett díjak befektetését illetően az Allianz egyik hosszú távú célja, hogy klímasemlegessé strukturálja kereskedhető befektetéseit minden magas szén-dioxid-kibocsátású ágazatban. „Befektetési portfóliónkból fokozatosan kikerülnek majd azok a vállalatok, amelyek a következő évtizedekben nem igazítják üvegházhatású gáz-kibocsátásukat a 2 °C-os célértékhez. Ennek elérése érdekében többek között élénk párbeszédet kell folytatnunk ezen vállalatokkal, és hosszú távú éghajlatvédelmi célok meghatározására kell felkérnünk őket, ahogy ezt a magas ESG-kockázatú vállalatoknál már alkalmazott ESG-pontozási megközelítés esetében is tesszük. Meggyőződésünk, hogy e megközelítésünknek köszönhetően hosszú távon tovább javul majd portfóliónk kockázat-hozam profilja, és megszilárdítjuk helyünket az előretekintő befektetők között” – fogalmaz Dr. Günther Thallinger, az Allianz SE befektetésekért és ESG-ért felelős igazgatósági tagja.

„Hosszú távú befektetőként, ügyfeleinkkel együtt kívánjuk formálni az éghajlatbarát gazdaságra való áttérés folyamatát. Az új technológiák terén kínálkozó befektetési lehetőségeinket is e szemléletmód szerint alakítjuk.”

2040-ig ötszázalékos lépésekben a jelenlegi harminc százalékról nullára kívánjuk csökkenteni az energiaiparban az általunk finanszírozott befektetéseinkhez kapcsolódó szén részarányának értékét. Az érték a szénbányászat vagy a szénből előállított villamosenergia által termelt bevétel százalékos arányára vonatkozik. Az érték módosítására az elkövetkező öt éven belül sor kerül. Az Allianz továbbá azonnali hatállyal nem fektet be olyan energetikai vállalatokba, amelyek veszélyeztetik a 2 °C-os célérték elérését azzal, hogy jelentős összegeket fordítanak széntüzelésű erőművek építésére.

vagyon- és felelősségbiztosítás terén hozott másik azonnali hatályú döntése értelmében az Allianz a továbbiakban nem biztosít már üzemelő vagy tervezett, kizárólag széntüzelésű erőműveket és szénbányákat. A többféle energiahordozó, például szén, más fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrások felhasználásával villamos energiát termelő vállalatokat továbbra is biztosít, és ezek egyedi elbírálás alá esnek a meghatározott ESG-kritériumok alapján. Az Allianz kifejezett célja ugyanakkor az, hogy 2040-re teljesen kivezesse biztosítási tevékenységéből a szénhez kapcsolódó kockázatokat. „Folyamatosan tájékoztatjuk majd ügyfeleinket e döntés rövid távú vonzatairól és a hosszú távú stratégiai változásokról. Szorosan együttműködünk majd velük, hogy megfelelő megoldást találjunk és együtt haladjunk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése felé vezető úton” – nyilatkozta Chris Fischer Hirs, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) vezérigazgatója. Az AGCS az Allianz Csoport globális ipari biztosítója, amely a világ számos pontján működő Allianz-tagvállalatok egyikeként szintén csatlakozott az új célkitűzésekhez.

A „Tudományos alapú célok” elnevezésű kezdeményezésről

A „Tudományos alapú célok” elnevezésű kezdeményezést (Science Based Targets initiative, SBTi) többek között az ENSZ Globális Megállapodása, a Carbon Disclosure Project és a Természetvédelmi Világalap (WWF) hívta életre. A kezdeményezés célja a világ minden részén, több mint 45 ágazatban tevékenykedő vállalkozások támogatása olyan kibocsátáscsökkentési célok meghatározásában, amelyek a nemzetközi éghajlatvédelmi célokhoz igazodnak.

A pénzügyi ágazat szereplőinek nehézséget okoz, hogy nem állnak rendelkezésükre a szénlábnyom tudományos alapú meghatározásához szükséges módszerek és piacképes analitikai eszközök. Az Allianz ezért más piaci szereplőkkel együtt dolgozva rendelkezésükre bocsátja szakismereteit, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos megközelítéseit, ezzel is elősegítve, hogy közösen, a pénzügyi szektor számára megfelelő módszert dolgozzanak ki.

A kezdeményezésről bővebb, angol nyelvű tájékoztatás a http://sciencebasedtargets.org/ honlapon található.

További információk angol nyelven itt érhetőek el:

Nyilatkozat a szénre alapuló üzleti modellekről

allianz.com/sustainability

Míg tavaly a fenntartható foglalkoztatás kérdése került a fókuszba, idén a fenntartható életmódról esik majd a legtöbb szó.  Például arról, hogy miként segíthetik a vállalatok a munka és a magánélet egyensúlyának a megteremtését, illetve a körforgásos gazdaság térnyerését. A kiadvány bemutat több olyan vállalatot, amely példát mutathat a többieknek: hogyan lehet úgy betartani a fenntarthatóság elveit, hogy közben az üzleti érdekek se sérüljenek.

Külön fejezet foglalkozik a világ előtt álló problémákról, illetve az új technikai vívmányokkal:  hogyan lehet úgy javítani az életkörülményeket, hogy közben ne tegyük tönkre bolygónkat és a következő generációk is emberhez méltó életet élhessenek. A kiadvány ismét foglalkozik az oktatással, hiszen a fenntarthatóság szempontjából létfontosságú, hogy a gyerekek már az óvodában és az iskolában megtanulják, hogyan óvhatják meg környezetüket.

És persze szó lesz a városokról: miközben folytatódik az urbanizáció a fenntarthatóságért folyó csatát leginkább a metropoliszokban lehet megnyerni, hiszen a városok használják fel a legtöbb energiát, illetve egyéb erőforrást. Az áttöréshez viszont okos városok, okos szolgáltatások és okos városlakók kellenek.

 

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450,  fax:  +36 1 436-2089,

mobil: +36 30 288 – 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

 

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

 

Megkezdődött a szavazás a Tesco helyi közösségeket támogató „Ön választ, mi segítünk” pályázati programjára. Az áruházlánc vásárlói június 4-éig országszerte 58 körzetben, összesen 168 pályázat közül választhatják ki a számukra legszimpatikusabbat. Körzetenként a legtöbb szavazatot gyűjtő szervezet 400, a második 200, a harmadik pedig 100 000 forint támogatásban részesül.

A Tesco idén, immáron negyedik alkalommal hirdette meg „Ön választ, mi segítünk” pályázati programját, melynek célja a helyi közösségi kezdeményezéseinek támogatása. A programra ezúttal is civil szervezetek és informális csoportok nevezhettek olyan projektekkel, amelyek azon helyi közösségek életét teszik jobbá, ahol a Tesco vásárlói és dolgozói is élnek. Az idei fordulóban az előző fordulóhoz képest 27 százalékkal több, összesen 344 darab pályázat érkezett. A pályázatokat a Magyar Adományozói Fórum (MAF) bírálta tartalmi és formai szempontok alapján, majd kiválasztotta a továbbjutó szervezeteket. Ennek alapján végül 58 körzetben 168 pályázó jutott tovább a szavazási szakaszba. Rájuk 2018. május 7. és június 4. között lehet szavazni országosan a Tesco áruházakban.

A szavazási időszakban a vásárlók minden vásárlást követően egy darab zsetont kapnak a pénztáraknál, amellyel az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtő pontokon, a számukra legkedvesebb kezdeményezésre szavazhatnak. A zsetongyűjtő pontokon az adott körzetben továbbjutó helyi szervezetekről és programjaikról is találnak információt, illetve a program weboldalán (www.tesco.hu/kozosseg) is követhető a szavazásban résztvevő szervezetek listája, valamint a szavazatok állása.

Az áruházlánc a szavazás lezárása után, 2018. június végén hirdeti ki a nyerteseket. Az előző három fordulóhoz képest ezúttal minden továbbjutó pályázat megvalósulásához hozzájárul. Körzetenként a legtöbb szavazatot gyűjtő szervezet 400, a második 200, a harmadik pedig 100 000 forint támogatást kap programja megvalósításához.

Bővebb információ a www.tesco.hu/kozosseg weboldalon található.

Az áruházlánc idén is nyilvánosságra hozta a közép-európai működése során keletkező élelmiszer-hulladékról szóló jelentését, amelyben kiemelkedő eredményekről számolt be: a Tesco Magyarországon egy év alatt 35 százalékkal csökkentette az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és több mint 7000 tonna élelmiszeradományt juttatott el a rászorulókhoz.

A Tesco meggyőződése, hogy ami mérhető, az kezelhető. Éppen ezért Közép-Európában a kiskereskedelmi vállalatok közül elsőként hozta nyilvánosságra adatait az élelmiszer-hulladékról. A tavalyi első riport után az idei jelentés már a változásokat is mutatja: a Tesco magyarországi működése során a 2017/18-as pénzügyi évben az élelmiszer-hulladék mennyisége 35 százalékkal, 14 991 tonnáról 9 764 tonnára csökkent.

Az áruházlánc a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével évek óta keményen dolgozik azon, hogy egyetlen falat emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer se vesszen kárba. Törekvésük hatékonyságát eredményeik is tükrözik: A 2017/18-as pénzügyi évben a Tesco Magyarország több, mint 913 811 tonna élelmiszert értékesített, amiből 17 436 tonna felesleg keletkezett. Ebből 10 536 tonna volt emberi fogyasztásra is alkalmas, amiből több, mint 7000 tonnát juttattak el rászorulókhoz és 351 tonnát használtak fel állati takarmányként. Ezzel Magyarországon a fogyasztásra alkalmas élelmiszer-felesleg 66 százalékát hasznosították élelmiszeradományként.

 

A Tesco célja, hogy 2020-ra valamennyi közép-európai áruháza készen álljon arra, hogy jótékony célra ajánlja fel az élelmiszer-felesleget. Magyarországon már több mint 140 áruház adományoz napi szinten már nem értékesíthető, de még fogyasztható élelmiszert a rászorulóknak.

 

A Tesco riportja a működése során keletkező élelmiszer-hulladékról az alábbi linken érhető el:

http://www.tescomagyarorszag.hu/hu/közösségek/élelmiszer-pazarlás-elleni-küzdelem/elelmiszer-hulladek-jelentes

 

A 300-nál is több Európában működő légikikötő közül mindössze 30 olyan van, amely kiérdemelte a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által adott legmagasabb kategóriájú környezetvédelmi minősítést. A közép-kelet-európai régióban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elsőként vált karbonsemlegessé.

A Budapest Airport az utóbbi öt évben 44%-kal csökkentette az egy utasra eső szén-dioxid-kibocsátást, a fennmaradó mennyiséget pedig nemzetközileg elismert karbonkvóta-vásárlással egyenlíti ki.

A környezettudatosság jegyében energiatakarékos LED-izzós rendszerekre cserélték a terminálok világítását, korszerűsítették a repülőtér légtechnikai- és klímaberendezéseit, kicserélték a távhőközpont kazánjait, a 2-es Terminál új utasmólójának hűtését és fűtését pedig úgy alakították ki, hogy nemcsak az időjáráshoz lehet igazítani, hanem a forgalom függvényében szektoronként is szabályozható.

Az idén áprilisban megkapott karbonsemleges minősítés egy hosszú folyamat eredménye volt, ami abból is jól látszik, hogy az 1-es Terminál tetején elhelyezett napkollektorok már tíz éve üzemelnek, és azóta is ezekkel fedezik az épület használati melegvíz-igényét.

 

A repülőtéren való közlekedést és csomagszállítást a folyamatosan növekvő elektromos járműflottával zöldítik    

Abban, hogy a Budapest Airport környezetvédelmi szempontból az élvonalbeli repülőterek közé kerülhetett, nagy szerepe volt partnerei bevonásának is. A 2015-ben indított Greenairport Programnak ma már 35 tagja van a repülőtéren tevékenykedő szervezetek közül, például földi kiszolgálók, légitársaságok és vendéglátók, akik rendszeresen megosztják egymással jó gyakorlataikat és segítik a közös környezetvédelmi célok megvalósítását.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér energiafelhasználása közel annyi, mint 23 000 háztartásé, azaz egy közepes magyar városé. Ennek fényében különösen fontos, hogy az üzemeltető Budapest Airport a karbonkibocsátás-csökkentésben élen jár, és jó példát mutat.